Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

VILAÜ PKOLffl ARJAI, EGYESÜLJETEK! Verseny verseny után AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA > X. évfolyam, 125. szám ARAs 50 PILLÉR Munkásvédelem a mezőgazdaságban A legtöbb értek az em­ber. Az ember, aki a gyár­ban, a bányában, a földe­ken. az irodákban dolgozik, az ember, aki alkot és épít, aki szebbé teszi a holnapot. Az emberek munkavédel­méről elsősorban a szak* szervezetek gondoskodnak az élet minden területén. A gyárakban, az üzemekben már régebbi múltra tekint vissza a munkásvédelem és bizonyos mértékben már a tőkésvilágban is jelentett valamit ez a szó. amit nem egyszer az Igen nehéz hely­zetben levő szakszerveze­teknek kellett kiharcolniok. A mezőgazdaságban dol­gozó százezrek munkavé­delme azonban '“csak a fel- szabadulás után vált való­sággá. mert a Horthy-rend- szer idején ugyan melyik földesúrnak, vagy intézőnek jutott volna eszébe, hogy azzal a paraszttal törődjék, aki látástól \ a kutasig a földjein robotolt? Néha elhangzottak olyan vélemények is, hogy a ine>- zögazdaságban nincs külö­nösebben szükség munka­védelemre, hiszen koránt sincs a munkás kitéve olyan veszedelemnek, mint mondjuk egy nagy gyárban, vjgy, üzemben. Er. az.állás-: pont természetesen teljesen helytelen, mert éppen a mostani idők, a fokozott gé­pesítés azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági munkások­nak éppen olyan szükségük van szervezett, központilag irányított munkavédelemre, mint az élet más területén dolgozóknak. Aratás és cséplés idején hányszor és hányszor hallunk még ma­napság is olyan szerencsét­lenségekről. amelyek a gép­nél dolgozókat érték, nem egyszer hanyagság, vagy gondatlanság miatt. Az utóbbi időkben, de különö­sen az elmúlt két-liároin esztendő alatt sokat javult a mezőgazdasági dolgozók munkavédelme is. A gép­állomások, az állami gaz­daságok dolgozói, gépészei és traktorosai nemcsak munkaruhákat kapnak, ha­nem a gépeket is ellátják olyan védőburkolattal, ami megelőzi a szerencsétlensé­get. A dolgozókról való gon­doskodás — különösen a gépállomásokon — jól szer­vezettnek mondható és örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy valamennyi gépállomás! igazgatóságon külön felelőst állítanak be a munkavédelmi intézkedé­sek megtételére, illetve el­lenőrzésére. A védőételek, italok, a munkaruhák, mind olyan tényezők, amelyeket a felszabadulás előtt hiába kerestünk volna a mezőgaz­dasági dolgozóknál. Bármennyire is óriási a különbség a múlt és a jelen között, mégsem tudjuk elég­gé kihangsúlyozni a szak­szervezetek felelősségét és annak fontosságát, hogy a gépesítés további fejlődésé­vel, anyagi erőnk szilárdu- lásával mindig több és több gondot fordítsunk a mun­kások védelmére a mező- gazdaságban is. A LOTTÓ e heti nyerőszámai: A lottó 22. játékhetének sor­solását pénteken Celldömölkön tartotta meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Erre a hétre 4 254 181 szelvényt küld­tek be a fogadók. így egy-egy nyerőoeztályra 1 570 Ő18 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 5, 25, 41, 52, 89. A következő heti tárgynye- reménysörsoláson a 19. játék­hét szelvényei vesznek részt, 1959. május 30.. szombat Ma: — MEGKEZDTÉK a szőlő másodszori kapálását a gyön­gyösi szőlőhegyeken. Ezekben a napokban végzik az első per­metezést is. Földi Pál: A LENIN IZMUS Ékessége ★ Gyürke Géza: A RAFINÁLT EMBER ★ Bakó Jenő: PIERRE CURIE ★ FüLUMÜVESSZÖVETKEZIfflT HÍRADÓ ★ BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI TST SEGÉDOKTATÖI TANFOLYAMA - NYILATKOZNAK A HALLGATÓK Kétnapos tanácsülés lágerben Tegnap a délelőtti órákban kétnapos ülésre gyűlt össze a Heves megyei Tanács. A ta­nácsülés napirendjén, a Heves megye termelőszövetkezeti mozgalmának helyzete és fel­adata című napirend szerepeit, melyet Vajda László elvtárs, a mezőgazdasági osztály' ve­zetője, a megyei tanács tagja terjesztett elő. Az előterjesztés után a me­gyei tanácstagok brigádonként meglátogatták a megye nehány t^melöszövet^ezetét.. Megte­kintették a füzesabonyi, a be­senyötellei, tiszanánai. porosz­lói, sarudi, újlőricfalvi, kislcö- rei, atkán, viszneki hatvani, verpeléti, felnémeti, mezőtár- liányi, detki, gyöngyösi, pélyi és mezőszemerei termelőszö­vetkezeteket. A tanácstagok a helyszínen tanulmányozta!?; a termelőszövetkezetek munká­ját, eddigi eredményeiket és terveiket. Az előterjesztett napirend $ felett a helyszínen megszer-1 zett tapasztalatok alapján a > ma délelőtti órákban kezditek niég a'vitát” ’ V Nemhiába tartják Egert az úszás vidéki fellegvárának. Az ESC versenyzőinek ered­ményei nemcsak az országban, de talán az egész világon ismeretesek. A jó eredmények elérésében nagy szerep jut a versenyzési lehetőségeknek. Az idén például verseny versenyt ér az egri uszodában, aminek nemcsak a versenyzők, de az úszó­sport hívei ip örülnek. Ma és holnap az I/A osztályú csapatbajnokság kerül sorra, az or- száa Jmaiébb úszótnafe tészvételével. (Foto: Márkusz) vVSAAAA/VVV\^AAAfNAfVNAAA>VSAAAAA/>A/VVNAAAA/WVVVVW\A^AiVNAA!VWVVVWWV/V^ Termelőszövetkezeteink az egész parasztság előtt meggyőzően tudták bizonyítani a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét .4 TermelÖHZÖvetkexeti Tanács ülése pénteken délelőtt, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete Székhazának nagy­termében ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársasági Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fock Jenő, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, az MSZMP politikai bizottságának tagja. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, a párt Központi Bizottságánálc tagja, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, továbbá neves tudósok és gya­korlati szakemberek. A tanácskozást Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobi István tartotta meg elnöki beszámolóját. Dobi iníván beszéde — Az elmúlt gazdasági évben a termelőszövetke­zetek országosan 10 073 fo­rint közösből eredő jöve­delmet biztosítottak min­den egyes szövetkezeti tagnak, A versenyben részvevő ter­melőszövetkezetek közül a székesfehérvári Szabad Elet Termelőszövetkezetben 25 007 forint, a besnyői Sallai Ter­melőszövetkezetben 23117 fo­rint közös jövedelem jutott egy-egy tagra. — Jelentősen megnöveke­dett a termelőszövetkezeti ta­gok részvétele a közös mun­kában is. Ennek két említői­re méltó oka van: az egyik, hogy a szövetkezetekben az egy tagra jutó terület 1958-ban 0,7 katasztrális holddal, a szántóterület pedig fél kataszt­rális holddal növekedett 1957- hez képest, A másik pedig, hogy Dobi István bevezetőjében elmondotta, hogy a termelő- szövetkezetek az 1957—1958-as gazdasági évben megtartották fölényüket az egyéni termelők­kel szemben, sőt a termelés számos területein tovább nö­velték azt. Erre a gazdasági évre már ezért is úgy tekint­hetünk, mint amely esztendő egész parasztságunk előtt hatá­sosan és meggyőzően tudta bizonyítani a szocialista mező- gazdaság felsőbbrendűségét. —‘ Az elmúlt gazdasági évben szövetkezeteiül? or­szágosan 1,8 mázsa búzá­val, másfél mázsa rozzsal, 1,4 mázsa burgonyával. 12,7 mázsa cukorrépával termeltek többet kataszt­rális holdanként, mint az egyéni gazdák. — A termelési versenyben élenjáró tizenöt termelőszövet­kezet átlagában száz katasztrá­lis hold szántóterületre a fon­tosabb növényféleségekből jutó termésmennyiség kenyérgabo­nából 313, árpából 174, kukori­cából 237, cukorrépából pedig 634 mázsának felel meg. Ezek a mennyiségek száz katasztrá­lis hold szántóra számítva ke­nyérgabonából 92 mázsával, árpából 55 mázsával, kukoricá­ból 82 mázsával, cukorrépából 245 mázsával haladják meg a szövetkezetek országos ered­ményeit. — A termelőszövetkezetek növénytermelésében még min­dig hiba — bár az utóbbi években jelentős az előrehala­dás —v hogy a közös terület viszonylag kis százalékán ter­melnek kukoricát, ami pedig az egyik legfontosabb takar­mányalapot biztosítja. Másik fogyatékosság, amelyre meg­ítélésem szerint fel kell figyel­nünk, az, hogy a szövetkezeti gazdaságokban tovább csök­kent az öntözött terület ará­nya és úgy vélem, hogy az^ il­letékeseknek körültekintően meg kellene vizsgáim ennek okát. Több termelőszövetke-, zetben kihasználatlanul _ hagy­jál? az öntözésre beállított, drága költségen már kiépített területeket is. — A szövetkezeti gazdasá­gokban mintegy másfél százalékkal növekedett az istállőtrágyázutt terület. 1958-ban már a közös terü­let 19,9 százalékát istálló­trágyázták. Lényegesen meg­nőtt az egy katasztrális hold szántóterületre felhasznált műtrágya-mennyisé« is amely az 1957. évi 32.6 kilogrammról 1958-ban már 97,8 kilogramm­ra növekedett. — Az átmenetileg háztáji gondozásban tartott közös ál­latállománnyal együtt » termelőszövetkezetek *4 : lataUoinuuya számosállat­ban kifejezve 370 423-ra emelkedett a tavalyi 192 352-vel szemben Az idei szövetkezeti felfej- I lődés egyik fontos jellemzője, hogy fejlett állattenyésztő vi­dékek kerültek szocialista gaz­dálkodásba, amely széles le­hetőségeket teremt a termelő- szövetkezetek állattenyésztésé­nek gyorsabb fejlesztésére. — Az elmúlt évben a terme­lőszövetkezeti gazdaságok to­vább növelték közös vagyonu­kat. amely egyrészt az ez évi és a következő évek termelé­sét alapozza meg, másrészről pedig éppen a temelés meg­alapozása révén, biztonságossá teszi a tagok részesedését is. A termelőszövetkezeti gazda­ságok egy év alatt az összes terület minden katasztrális holdjára számítva, álló va­gyonukat 333 forinttal, a fel nem osztható szövetkezeti ala­pot 102 forinttal, összes va­gyonukat 408 forinttal, a tisz­ta vagyont pedig 104 forinttal növelték. — A termelési versenyben élenjáró term, iőszövetkezetek közül a székesfehérvári Sza­bad Elet Termelőszövetkezet­ben a fel nem osztható szövet­kezeti alapot 1496 forinttal, a tiszta vagyont 2767 forinttal, gazdálkodási eredményük 45 százalékával növelték az el­múlt évben minden szántóegy­ségre vonatkoztatva. a szövetkezetekben tovább javult a munkához való viszony, Mindezek következtében az egy tagra jutó teljesített mun­kaegységek száma a 1957. évi 198-ról 322-re növekedett. — A Minisztertanács ván­dorzászlói és a pénzjutalmak elnyeréséért versenyző terme­lőszövetkezetek közül a me­gyei és fővárosi versenybizott­ságok a Termelőszövetkezeti Tanács titkárságához 121 ter­melőszövetkezet gazdálkodási eredményeiről elkészített és általuk is ellenőrzött anyagát terjesztették fel elbírálás vé­gett; A versenyben természe­tesen a termelőszövetkezetek százai vettek részt, azonban a jtrási és megyei értékelésnél csak a legjobbak kerültek to­vább. Az elnökség úgy határozott hogy az 1000 szántóegységen felüli területi kategóriában ju- tal--.ira javasolja a nádudvari Vörös Csillag Termel"szövet­kezetei.. Földterületének átla­gos minősége 7,5 aranykorona, gazdálkodási területének na­gyobbik fele pedig egészen gyenge minőségű szikes talaj Ilyen adottság mellett is igen figyelemreméltó eredmé­nyeket mutatott fel. 1958-ban Déldául 805 katasztrális hol­don kenyérgabonából 10.3 má­zsás átlagtermést takarított be holdanként, az országos 5,5 mázsás átlagterméssel és * község egyéni parasztsága ál­tal elért 6,8 mázsa átlageter- méssel szemben. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet annaj? ide­ién mindössze egy kuláktanyá- val rendelkezett. Ma modem, nagyüzemi gazdasági központ­tal, istállókkal, ólakkal, magtá raklcal, brigádközpontokkal rendelkezik, amelyet nagyará­nyú, saját erőhozzájárulással hozott létre. Ugyancsak jutalomra java­solja az elnökség a nagyszénást Dózsa Termelőszövetkezetet, továbbá a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. A 400—1000 szántóegységge. rendelkező termelőszövetkeze­tek kategóriájában versenyző termelőszövetkezetek közül el­ső helyre a székesfehérvári Szabad Élet Termelöszövetke zetet, második helyre a sarkáéi Lenin Termelőszövetkezetet és a kisbér-battyánpusztai Virág­zó Termelőszövetkezetet java­solja jutalomra. A 400 szántóegységen aluli területtel rendelkező termel:- szövetkezetek kategóriájában a révfülöpi Kossuth, a zala- szentgróti Üj Barázda és u gércei Vörös Csillag Termelű­(Folytatása a 3, oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents