Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-29 / 124. szám

2

NÉPÜJSAG

1959. május 29., péntek

Nyugat-Berlin nem lehet tűzfészek Európa szívében

Walter Ulbricht nyilatkozata az UPt amerikai hírügynökség elnökének

BERLIN (ADN): A Neues Deutschland csütörtökön első oldalon közli azt a nyilatkozatot, amelyet Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egy- eégpártia Központi Bizottságának első titkára adott szerdán a legnagyobb amerikai hírügynökség, az UPI elnökének, Frank H. Bartholomew- nek. Arra a kérdésre:

Mikor kötné meg a Szovjetunió az NDK-val a különbéke- szerződést, ha a négy nagyhatalom nem egyezne meg a békeszerződés kérdésében? —

többek közt kifejtette:

A szovjet tervezet elvein nyugvó békeszerződés megkötésében látjuk a döntő fordulatot a két német állam közeledése és affelé, hogy létrejöjjenek a Németország — nekünk annyira fontos — békés egyesítéséhez szükséges feltételek.

Ha a bonni kormány és Couve de Murville külügyminiszter úr úgy vélik, hogy Nyugat-Németország a párizsi szerződéseket máris békeszerződésnek tekinti, akkor természetesen nincs más mód, mint hogy a Szovjetunió és más államok megkössék a Német Demokratikus Köztársasággal az igazi békeszerződést, azt a békeszerződést, amely az egész német nép érdekeit szolgálja. Ezt a kérdést már mérlegelték, s adott időpontban megtartják a kormányok közötti hivatalos tárgyalásokat. Arra a kérdésre, hogy a békeszerződés megkötése esetén az NDK a nyugati hatalmaknak miiven jogait ismerné el Nyugat-Berlin- ben? — Walter Ulbricht kijelentette:

A nemzetközi jog szerint _ a békeszerződés megkötése véglegesen megszünteti a nyugati hatalmak minden különleges nyugat-berlini jogát, amelyre még igényt tarthatnának. Reméljük, hogy a csúcsértekezleten sikerül megegyezni a de- militarfzált Nyugat-Berlin szabad város státusában és ez a megegyezés magában foglalja a kérdés békés megoldásának valamennyi biztosítékát. Ha a nyugati hatalmak a békeszerződés megkötése után kifejezésre juttatnák óhajukat, hogy bizonyos ideig még Nyugat- Berlinben akarják1 állomásoz- tatni csapataikat, erre vonatkozóan az NDK-nak és a nyugati hatalmaknak külön kellene megállapodniok. Véleményünk szerint a nyugati hatalmak csapatainak jelenléte Nyugat- Berlinben nem csupán teljesen felesleges, hanem káros is,

mivel a nyugat-berlini fronttankáttörésekről, stb. Senki a világon és minden bizonnyal egyetlen amerikai sem akar meghalni Nyugat-Berlinért, s erre nincs is szükség.

A nyugati hatalmak nyilván nagyon jól tudják, hogy máris ellenőrizzük mindazoknak a szállítmányoknak 95 százalékát, amelyek akár a Nyugatról, akár a Keletről Nyu- gat-Berlinbe tartanak. Ez nehézségek nékül bonyolódik le, — tehát nem érdemes az öt százaléknyi , katonai jellegű szállítmányok miatt konfliktust előidézni.

Háborúval, hidrogénbombákkal fenyegetőzni amiatt, hogy ki ellenőrizze a Nyugat-Berlin felé tartó szállítmányok öt százalékát a legnagyobb őrültség, s egyetlen épeszű ember sem veheti komolyan.

A demilitarizált Nyugat-Berlin szabad város megteremtésével ki akarjuk küszöbölni a háborús veszélyt.

Milyen körülmények között egyeznék bele az NDK, hogy az újraegyesített Németország a NATO tagja legyen?

Ez a kérdés egyáltalán nem reális. Az újraegyesített Németország sohasem lehet a NATO tagja. Készek vagyunk azt az engedményt tenni, hogy az újraegyesített Németország ne maradjon a varsói szerződés tagja. Az újraegyesített Németország NATO-tagságát azonban minden körülmények között elutasítjuk.

Az újraegyesített Németország nem tartozhatik semmiféle katonai szerződéshez, amely akár a keleti, akár a nyugati hatalmak ellen irányul.

A Kelettel és a Nyugattal egyaránt baráti és békés kapcsolatokat kell fenntartania.

Az NDK az újraegyesítéshez vezető egyetlen lehetséges útnak a német konföderáció megteremtését tartja?

Igen, a konföderáció a nemzet újraegyesítésének legrövidebb és szavatoltan békés útja. Eddig még senki sem mutatott más utat, amely mindkét német állam számára egyaránt elfogadható lenne — felelte Walter Ulbricht.

A másik választás csak Németország kettéosztottságának fenntartása és elmélyítése lehet és egy borzalmas testvérháború, amely általános atomháborúba sodorná az összes többi államokat. A németek és minden más nép szempontjából a konföderáció a békés, a legrövidebb út Németország újraegyesítéséhez. Minden egyéb csak kalandorpolitika, amely mellett, sajnos, még kiállnak Adenauer hívei a CDU-ban és a szésőséges nyugatnémet militaristák.

Hozzájárolna-e az NDK egy nyugat-berlini ENSZ-főhadi- szállás felállítása esetén ahhoz, hogy ott a nyugati jogok fennmaradjanak és biztosítva legyenek?

Ha Nyugat-Berlin megkapja a szabad város státust, sem az egyik, sem a másik hatóságnak nem lehetnek különleges jogai. Ha az ENSZ részt óhajt venni Nyugat-Berlin demilitarizált szabad város státusának szavatolásában, nekünk ez ellen nincs elvi ellenvetésünk. A nyugat-berlini ENSZ-intéz- ményeknek gondoskodnia kell róla, hogy Nyugat-Berlinben egyszersmindenkorra véget vessenek a provokációk, a zavaró mesterkedések politikájá. nák, az NDK ellen irányuló aknamunkának.

Milyen körülmények között járulna hozzá az NDK a nyugati szövetségesek csapatainak további nyugat-berlini tartózkodásához?

— Szükségesnek tartjuk az összes idegen csapatok kivonását, nemcsak Nyugat-Berlin- ből, hanem egész Németországból. A szovjet békeszerződés-tervezet, amelyet támogatunk, a békeszerződés megkötése után egyéves határidőt jelöl meg a külföldi csapatok itt tartózkodására.

Nyugat-Berlin megszállási rendszerét mindenesetre meg kell szüntetni, Nyugat-Berlin nem lehet tűzfészek Európa szívében. Ez érdeke a nyugati hatalmaknak is.

Bartholomew utolsó kérdése ez volt:

Fennmaradnának-« a közlekedési kapcsolatok Berlin keleti és nyugati része között, abban az esetben, ha az NDK kü- lönbékeszerződést köt?

— Igen, Berlin keleti és nyugati része között fennmaradnak a közlekedési kapcsolatok — válaszolta Walter Ulbricht.

— Szeretném kifejezni azt a reményemet, hogy az amerikai nép megértéssel veszi tudomásul a német nép békeszerető erőinek a mindkét német állammal kötendő békeszerződés aláírására irányuló óhaját. Az amerikai népnek is érdeke megakadályozni, hogy a német militaristák valamilyen kalandba sodorják — mondotta végül. (MTI)

Waller Ulbricht meghívta a négy nagyhatalom külügyminiszterét a Német Demokratikus Köztársaságba

Semmilyen ellenségtől nem félünk, amíg testvéri együttműködés van közöttünk

N. Sz. Hruscsov beszéde Shkodrában

SHKODRA (TASZSZ)

A szovjet párt- és kormány- küldöttség albániai látogatása alkalmából Shkodrában rendezett nagygyűlésen Mehmet Shehu az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözölte a szovjet pártós kormányküldöttséget, majd beszélt a nemzetközi helyzetről. Szavai utón N. Sz. Hruscsov, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője mondott beszédet.

A szovjet kormányfő köszönetét mondott a rendkívül szívélyes vendéglátásért, s Mehmet Shehu üdvözlő szavaiért, majd hangsúlyozta: Albánia és a Szovjetunió népeinek, az összes szocialista országok népeinek barátsága erős és megbonthatatlan. Ez a biztosítéka annak, hogy országaink magabiztos szilárdsággal haladnak a szocializmus és a kommunizmus építésének útján.

A kommunizmus ellenségeinek jól meg kell fon- tolniok, milyen következményekkel járna, ha merényletet követnének el bármelyik szocialista ország békés építőmunkája ellen.

Hruscsov ezután arról beszélt, milyen hőstettet hajtott végre a szovjet nép a szovjet hatalom éveiben, milyen sikereket érteik él a szocialista országok népei, amelyek országaik gazdái, a szabad élet alkotói lettek. Az egész szovjet nép — mutatott rá Hruscsov — önfeládozóan dolgozik, hogy teljesítse a Szovjetunió hétéves népgazdasógfejlesztésj tervét.

A szovjet emberek — folytatta Hruscsov — őszintén örülnek testvéreik, az albán dolgozók sikereinek. önök nagy haladást tettek Zogu király ideje óta. Az Albán Nép- köztársaság gyorsan fejleszti szocialista gazdaságát. Évről- évre növekszik a nép jóléte és kultúrája. Szólott az albán föld gazdag kincseiről, s kijelentette: — mi segíteni fogunk, hogy a feltárt természeti kincsek hasznossá váljanak az albán nép számára.

Hruscsov ezután arról beszélt, hogy minden erővel meg kell szilárdítani a békét. Az Albán Népköztársaság nem határos a szocialista tábor többi országával, amelyek tagjai a varsói szerződésnek De oldalán áll' a szocialista tábor egész ereje. Csúfos kudarc vár uz imperialistákra, ha merényletet kísérelnek meg Albánia szabadsága és függetlensége ellen.

Tökéletes technikánk lehetővé teszi, hogy elegendő erővel támogassuk önöket, anélkül, hogy csapatainkat közvetlenül Albánia területére küldenénk — hangsúlyozta. — Szeretném még egyszer megismételni, amit tegnap a tiranai gyűlésen mondtam. Ész- szerűtlenül cselekedett az olasz kormány, amikor országának területét az Egyesült Államok rendelkezésre bocsátotta, hogy ott önök ellen és a Szovjetunió ellen rakétatámaszpontokat létesítsenek. Ezzel ugyanis az olasz kormány hallatlan veszélynek teszi ki saját területét. Ha támadás ér bennünket, igyekszünk mindenekelőtt az ellenünk irányuló rakétatámasz- pontokat megsemmisíteni. És mit jelent ezeknek a támaszpontoknak a megsemmisítése? E támaszpontok nem kopár sziklákon, hanem lakott területeken vannak;

Azok a kormányok tehát, amelyek saját területüket rakétatámaszpontok céljára kiszolgáltatják tengerentúli hatalmaknak, nem számolnak népeik létérdekeivel.

Amikor Albánia és Görögország viszonyáról beszélgettünk Enver Hodzsa elvtárssal, ő a következőkben iellemezte ezt a viszonyt: — Sem béke, sem háború.

— Hát önök hadat viselnek Görögország ellen? — kérdeztem.

— Nem. De a görög kormány azt tartja, hogy Albánia harcolt Görögország ellen.

Mi a dolog lényege? Az, hogy a görög kormány körülbelül így gondolkozik: Mussolini megtámadta Görögországot és a görögök kezdték verni az olasz fasisztákat. Mussolini hadseregei azonban még korábban elfoglalták Albániát és ezen az alapon a mai Görögországban egyesek úgy vélik, hogy Görögország hadiállapotban volt Albániával is. Ez a logika igen meglevő, mivel ép ítélőképességű emberek soha nem érthetnek egyet ilyen megfontolásokkal.

Igen — folytatta Hruscsov — a görögök valóban szenvedtek a háborúban az olasz fasisztáktól. De nem kevésbé szenvedtek tőlük az albánok. Miért akarják ezt most bizonyos görögországi körök az albánok rovására írni? Hát logikus ez?

Enver Hodzsa elvtárs elmondta nekem, hogy a görög király most Olaszországnak, vagyis annak az országnak a vendégszeretet élvezi, amely mind Görögországot, mind Albániát megtámadta. A görögországi vezetőkörök azonban egészen más viszonyban vannak Olaszországgal, mint Albániával. Ennek az egész problémának tehát osztályszínezete van és nem felel meg az államok közötti normális kapcsolatoknak.

Kérem, értsék meg w mi magunk is szigorú osztályérzékkel rendelkezünk, de jót tudjuk, hogy

az államok közötti viszonyban nem lehet csak osztályelveket szem előtt tartani.

Hruscsov ezután kitért a je? lenlegi nemzetközi helyzet néhány kérdésére, s beszélt az államközi békés tárgyalások kilátásairól. Végül ismételten köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért, s hangsúlyozta: — A szovjet emberek mindent megtesznek, hogy erősödjék és fejlődjék a Szovjetunió és Albánia, a szocialista tábor «linden népének barátsága és testvéri együttműködése. Semmilyen ellenségtől nem félünk, amíg megvan közöttünk ez a testvéri együttműködés — jelentette ki Hruscsov. (MTI)

Dull es temetése

város politikusai abban bíznak, hogy a nyugati csapatok jelenlétét kihasználhatják az NDK ellen folytatott provokációs politika céljaira. Viszont semmiféle tárgyi alap nincs rá, hogy az Egyesült Államok saiát határaitól több ezer kilométernyi távolságra Nyugat-Berlinben csapatokat állomásoztasson.

Ragaszkodna-e az NDK ah* tooz, hogy tárgyalásokat foly- 1 ásson a nyugati hatalmakkal az NDK területén át Nyugat- Berlinhez vezető közlekedési útvonalak használatáról?

— Ha valaki megállapodásra akar jutni olyan közlekedési útvonalak használatáról, amelyek kizárólag az NDK felségjoga alá esnek, természetesen az NDK kormányával kell tárgyalásokat folytatnia.

Ha valaki tőlünk akar valamit, nyilván nekünk kell javaslatait megtennie és velünk keli ezekről a javaslatokról tárgyalnia

— válaszolt Walter Ulbricht.

Milyen intézkedéseket tenne az NDK, ha a négy nagyhatalom nem tudna megegyezni abban, hogy Nyugat-Berlint demilitarizált szabad várossá változtassák?

Mi reálisan gondolkodó optimisták vagyunk. Azt reméljük hogy Nyugat-Berlin kérdésének rendezésénél is érvényesül a józan ész és a feszültség enyhítésének álta'á- nos óhaja. Hiszen egyebek között ebből a célból hívták össze a genfi külügyminiszteri értekezletet. Felelőtlen elemek máris túl sokat fecsegtek a Nyugat-Berlin miatti hidrogénbomba háborúról,

Szovjet professzor a nyugati hatalmak jogi érveinek tarthatatlanságáról

rűen elintézni? Miután a külügyminiszterek Nyugat-Német- országban tájékozódtak a helyzetről, vajon a négy külügyminiszter, mint olyan ember, aki objektív képet akar nyerni, nem látogathatná-e meg a Német Demokratikus Köztársaságot is és ennek alapján nem hasonlíthatná-e össze a két német állam fejlődését? A Német Demokratikus Köztársaság kormánya örömmel venné, ha Herter, Gromiko, Sel- wyn Lloyd és Couve de Mur- ville külügyminiszter urak együttesen meglátogatnák a Német Demokratikus Köztársaságot.” (MTI)

BERLIN (ADN): Walter Ulbricht a Frank H. Bartholo- mew-nek adott interjú után az amerikai újságíróval folytatott beszélgetésében még a következőket mondotta: „Nemzeti szempontból a német nép számára csak egy út van: a következetes békepolitika atomfelfegyverzés, rakétatámaszpontok stb. nélkül. Ezért kérjük, hogy a négy hatalom segítse hozzá a német népet egy ilyen békés megoldáshoz, azzal, hogy előkészíti a béke- szerződést a két német kormány képviselőivel. Tudjuk, hogy sok az elfogultság. Nos, nem lehetne az ügyet egyszekövetségeík képviselői is.

A gyászszertartás mindössze fél óráig tartott mert Dulles özvegyének kérésére minden gyászbeszéd elmaradt.

A rövid gyászszertartás után a gyászmenet megindult az Arlington-temető felé ahol Dullest az ismeretlen katona síremlékének közelében temették el. (MTI)

it tartalmazó tek ki Amerikában

leti telepen kilőttek egy Jupi- ter-típusú rakétát, amelynek orrészében két élő majmot helyeztek el. öt perccel a rakéta fellövése után bejelentették, hogy a kilövés sikerült, a rakéta három percig volt látható. Az amerikai hadsereg kísérleti telepén arra számítanak, hogy a rakéta 15 percnyi út után a tengerbe zuhan, Az orrészt külön ejtőernyővel látták el és remélik, hogy a majmokat élve találják meg. A közelben hajók állnak készen a kutatásra. (MTI)

Idő Járás Jelentés

Várható időjárás pénteken estig;

Felhős, az ország déli felében helyenként borult idő. Több helyen, elsősorban délnyugaton eső. Mérsékelt, változó irányú szél A hőmérséklet alig változik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: északon 5—«, délen 8—11, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 17—20 fok között.

Távolabbi kilátások: hűvös idd esőkkel. (MTI)

kor nemzetközi szerződéseket éppen azokkal az államokkal kötöttek, amelyek a háborúban részt vett állam területén alakultak. Tipikus példa erre Ausztria-Magyarország esete.

Harmadik érv: A nyugati hatalmak felteszik a kérdést, hogy ha a jelenlegi körülmények között kötik meg a békeszerződést, ki teljesíti majd a kötelezettségeket Németország részéről?

Erre a kérdésre a békeszerződés szovjet tervezete adja meg a választ — írja Tunkin professzor. — A két német állam. amely aláírja a békeszerződést, felelős lesz a feltételek teljesítéséért. (MTI)

Couve de Murville francia, Selwyn Lloyd brit és Fuzsija- ma japán külügyminiszter, Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Hammarskjöld az ENSZ főtitkára, ' Spaak NATO-főtdtkár és a temetésre Washingtonba érkezett több külföldi külügyminiszter. A gyászszertartáson megjelentek a Washingtonban akkreditált

Elő majmoké Jupiter-raketát löt

CAPE CANAVERAL (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy csütörtökön reggel a Cape Canaveral-i kísérWASHINGTON (MTI) Szerdán, magyar idő szerint 19 órakor megkezdődött a washingtoni székesegyházban Dulles temetési gyászszertartása.

A gyászszertartáson — mint a nyugati hírügynökségek jelentik — több mint háromezer államférfi, diplomata és amerikai közéleti személyiség vett részt.

Dulles özvegye és három gyermeke mellett foglalt helyet Eisenhower elnök, feleségével, fiával és menyével.

A külföldi diplomaták részére fenntartott széksorokban ültek Adenauer nyugatnémet kancellár és Robert Menzies ausztráliai miniszterelnök,

hez az NSZK teljesen megfelelő fél, s ebben az esetben elismerik teljes jogú nemzetközi jogalanyként. Amikor viszont békeszerződés megkötéséről van szó, akkor az NSZK nem nemzetközi jogalany.

Második érv: Az NSZK és az NDK sem külön-külön, sem ketten együtt nem képviselik Németországot, ezért nem lehet velük nemzetközi szerződést kötni, mert egy ilyen szerződés nem Németországgal kötött szerződés lenne.

Ezzel az érvvel kapcsolatban Tunkin professzor megállapítja: a nemzetközi jogban ez az állítás sem tekinthető megalapozottnak. A történelem több olyan példát ismer, amiszükségük a nyugati hatalmaknak, hogy felhasználják a békeszerződés megkötéséről szóló javaslat ellen. Ebből a tételből kiindulva, bármely nemzetközi szerződést, tehát nemcsak a békeszerződést, csak Németország egészével lehet megkötni. A nyugati hatalmak viszont egész sor szerződést kötöttek az NSZK-val. Méghozzá milyeneket! Közöttük vannak a párizsi és bonni egyezmények, amelyek meggyorsítják Nyugat-Németország fegyverkezését és katonai csoportosulások tagállamává teszik. Ügy fest a dolog, hogy amikor katonai szövetségesekről és fegyverkezési hajszáról szóló szerződést kell kötni, ehMOSZKVA (TASZSZ): Tunkin professzor, a Genfben tartózkodó szovjet nemzetközi jogi szakértő az Izvesztyija hasábjain válaszol az olvasók kérdéseire, s megcáfolja a nyugati hatalmaknak a genfi értekezleten előterjesztett három nemzetközi jogi érvét.

Első érv: A hadviselő az egységes Németország volt, tehát nemzetközi jogalanyként létezik. Csakis ezzel a Németországgal lehet békeszerződést kötni. Következésképpen az NSZK és az NDK nem nemzetközi jogalanyok és ezért jelenleg nincs kivel békeszerződést kötni.

Erre az érvelésre — mutat rá Tunkin professzor — azért volt