Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

I

NÉPÚJSÁGIÖ59. május 22, pentek

*****

I OKÖS ISTVÁN;

Eger irodalmi múltjából

Kazinczy Ferenc Egerben

KAZINCZY NEVE altalá* ban ismeretes az olvasók előtt. Tudják, hogy író és költő volt. a nyelvújítás vezére, sokan még azt is tudják, hogy egy ideig a kassai tankerület iskolai felügyelője. Azt viszont már kevesebben, hogy tanfelügyelői minőségben járt Egerben is. amelynek eddig ismeretlen írásos dokumentumai is napfényre kerültek.

Kazinczy, amint Pályám emlékezete című művéből kitűnik. kétízben is járt Egerben, hogy az egri nem egyesült görögkeleti egyház vezetőivel a királyi iskolák ügyében tárgyaljon. Személyes jellegű egri benyomásairól a Pályám emlékezetében. valamint Az egri könyvtár c. epigrammájában nyilatkozik.

Amint előbbi munkájában írja (Pályám emlékezete), 1787- ben járt hivatalos ügyben Eger városában. Mint hivatalos, az iskolák ügyeivel foglalkozó egyén, a város „első” emberéhez kellett, hogy menjen, áld nem más. mint Eszterházy püspök volt ebben az időben, s mint egyházi férfiú, természetesen udvarhű ember is. Eszterházyval való egri találkozásáról igy számol be;

„Egerbe menvén, a püspök testvérének, cancellárius gróf Eszterházy Ferencnek leányával, gróf Eszterházy Mi- hálynéval vezettetém fel nála magamat. Várakoznunk keile az előszobában, vaIámig a komornyik jelentést nem teve, hogy az ebéd várja. Magyarul idvezlém, s németül felele. Én magyarul szólék ismét, s a püspök ismét németül. Magyarul én harmadszor is. s úgy. hogy a püspök kénytelen volt elmosolyodni.” (Pályám emlékezete.)

Szépen példázza az idézett rész Kazinczy bátor kiállását hazája nyelve mellett — amelyet mindennél előbbre valónak tartott — még a .,hivatalos” fórumon is.

HIVATALOS ÜGYEINEK végeztével, amint az történni szokott, körülnézett a városban, majd Eszterházy' kívánságára megtekintette a hatalmas, csali nemrégiben létesített líceumi könyvtárat. Itt szerzett benyomásairól így számol be;

„Megparancsold (t. i. a püspök), hogy lyceumába, bib- liothekájába vezessenek el, s altará hallani észrevételeimet, kivált az architektúrára (építészet) nézve, miben a püspök, Rómában tanulván, leckéket veve és a festésre. A bibliotheka' mennyezetére Krakker festé a trienti zsinat üléseit, hová mennyItö csap alá, nem tudom kire és miért. Bibliothekába talán nem a trienti zsinat ülése illett, de ezt egy püspökben elnézheti, s dicséretére Krak- kemek elmondhatjuk, hogy szerencsésen elkerülné a monotóniát; az a sokféle szabású s színű öltözet, az a sokféle pap, szakállal és szakái nélkül, scapuláréval és nem scapuláréval, nyílt fővel ^ és j baretummal, mindent jóvá tesz. Krakker tudott, mikor akart s mikor fizették és időt engedtek. Vásznán is úgy dolgozott, mint mészre s sokszor jól dolgoza, solcszor mázolt s irtóztatóan. Így kivált a jászai praemonstra- teszsiseknél, hol leplei ki nem találtatják a fedett tagokat. Maulpertsch, meghíva s püspöktől, hogy a lyceum

kápolnája plafonját fesse, estve érkézéit meg, s gyertyák világánál akará látni a Krakker dolgozását s felki- álta: „Én ennyit nem tudok.” (Pályám emlékezete.) Amint már korábban is említettük, nemcsak e néhány apróság őrzi Kazinczy egr*i útjának emlékét. Hivatalos tárgyalásairól két levélben is ír, amelyek közül az egyik 1780, március 18-1, a másik 1789. október 7-i keltezésű. Mindkettő az egri görög nem egyesült hitközség iskolaügyével kapcsolatos. Az előbbit magának a hitközségnek írta, s benne az iskolára vonatkozólag többek között a következőket mondotta:

„Mwidenkor tulajdon az az Görög Religiójú lesz a Professor, és az Hitnek tanításában sem én magam, és Suces- soraim, sem semminemű köz hivatalban lévő, annyivaU^in- kább particularis személyek leg-kissebbet is nem avatkoznak; sőt inkább azt akár maga a Világi Tudományokat Tanító Professor, akár pedig Plébános Úr vagy káplánja olly tökéletes szabadsággal fogja tanítani, mint ha ez az Oskola Nationalis Normális Oskola sem válna... Tanítani

fogja ez a’ Német nyelven kívül azokat a Nyelveket is, amellyekre a Görög Religiójú Gyermekeknek szükségek van, példának okáért a Görög és Rátz Nyelveket.” AZONBAN MINDEZEN feltételek mellett sem jött létre az említett iskola. Ennek oka pedig az volt, hogy a nem egyesült görög egyház, de maguk az egri görögök és szerbek sem óhajtottak iskolai kapcsolatot teremteni egyél! oktatási intézményekkel, félve a római egyház támadásaitól. A közös iskola létesítésében veszélyeztetni látták kiváltságaikat, annál is inkább, mivel a jezsuita papok a legféktelenebb tenorral .kényszerítették a szerb és görög szülők gyermekeit a ..saját klastromokban való nevelkedésre”. Kazinczy tárgyalásai eredménytelenek maradtak. s a tárgyalások eredménytelenségéről számol be másik (1789. október 7.) levelében Eszterházy Károlynak.

E két Kazinczy-levél jelenleg is Egerben található, az egri nem egyesült görög egyház levéltárában, mint Kazinczy egri látogatásának eddig jófonnán ismeretlen dokumentumai.

Nevelők napja volt Poroszlón

('T udosítámctól)

A füzesabonyi járási tanács művelődési csoportja a pedagógus szakszervezettel Karöltve szombaton Poroszló községben rendezte meg az idei nevelők napját. E napon Poroszlóra utaztak a járás pedagógusai, s ott Kovács Sándor tanulmányi felügyelő tartott számukra értékes előadást.

Kovács elvtárs vitaindító előadásában az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek tükrében vizsgálta meg a pedagógusok élenjáró szerepét, a szocializmus építésében. Beszélt az eszmei, politikai nevelés fontosságáról, a tanulók világnézetének átformálásáról is. Hangsúlyozta, hogy ehhez elsősorban a nevelők elvi szilárdságára, új világnézeti felfogására van szükség, s itt hívta fel a figyelmet az ideológiai Képzés, valamint az Ön- Képzés fontosságára. Számos gyakorlati példával illusztrálta. miként .lehet megvalósítani. a világnézeti nevelést az egyes tanítási órák keretében.

Igen érdekes volt az előadásnak az a része, amelyben a környezet jellemformáló szerepéről volt szó. A tanítási óráKon kívül számtalan más külső tényező is hat a tanulók világnézeti fejlődésére, s ezek közül elsősorban az úttörőszervezet vezető szerepét^ kell felhasználni. Szó esett még az iskola és a család helyes kapcsolatáról s az egyes tantestületek eszmei, politikai egységének kialakításéról.

A hozzászólások során G á 1 Piroska, és B a g i Béla poroszlói nevelők mondták el véleményüket, majd V á r h e4 TIT hírei:

— A MAGYAR UNESCO Bizottság által rendezett indiai hét keretében szombaton délután 5 órakor Egerben, a TIT7klubban: Az ó-indiai irodalom mesevilágáról tart előadást Bárd Miidós, a TIT központi irodalmi szakosztályának titkára.

— A TIT gombász-szakköre kirándulást vezet vasárnap Tardos-bányára. Gyülekezés reggel 7 órakor a várállomáson. Türavezeto: Dr. ezekkel Ferenc i’őorseos.

gyi Ferenc, füzesabonyi iskolaigazgató beszélt az ideológiai képzés fontosságáról. Kon ez Lajos elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese és Danes Lajos, a művelődés- ügyi csoport vezetője értékes hozzászólása utón B u k u c s József elvtárs a járási pártbizottság részéről kért szót. Hozzászólásában a pedagógusok iskolánkívüli munkájával foglalkozott, majd hasznos elvi megállapításokat végzett a nevelők társadalmi tevékenységével kapcsolatban.

A színvonalas és termékeny vita után közös ebéden vettek részt a megjelent nevelők, majd Tisza-parti séta és csónakázás egészítette ki a délután programját. Az esti órákban pedig közös vacsora és táncmulatság zárta le az idei nevelők napjának ünnepségeit.

Hatvan város anvakfinpébo)

Születtek: Mészáros Aranka Piroska, Róezey Krisztina Éva, Sípos Erika. Koszora Győző János, Varga Mária, Aranyi Lajos. Kis-Pál Mária Magdolna, Ocsvai Anna, Kelemen Gábor.

Házasságot kötöttek: Raesek Ferenc—Baranyi Erzsébet, Gyányi Gyula—Tóth Margit, Tóth István— Balatoni Margit, Takács János— Orosz Irén Aranka, Tóth Zoltán— Szigeti Gizella, Nagy István—Lekli Katalin, Leták István—Steffel Rozália Angela, Kerek Mihály—Kalmár Julianna. Rózsa Imre—Fa- lásthy Erika Mária.

Meghaltak: Fülöp István Albert, Sisa Jánosné (Nagy Ilona.)

EGRI VÖRÖS CSILLAG Kard és kocka EGRI BRÖDY

Hárman jöttek az erdőből EGRI KERTMOZI Hajdúk esküje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A boldogság vasárnap jón GYÖNGYÖSI PUSKIN Fények a föld alatt HATVANT KOSSUTH Akkor karácsonykor HATVANI VÖRÖS CSILLAG A harangok Rómába mentek HEVES

Nincs előadás pétervASARa Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás

1959. május 28, péntek:

1919. Megjelent az SZK(b)P Központi Bizottságának felhívása (Védjük meg Pétervárt.)

lifUlli

— GYÖNGYÖSÖN 14 kilométer járdát építenek 1959- ben a városfejlesztési alapból és jórészt társadalmi munkával.

— 2000 ELŐNEVELT csirkét kapott április hónapban a felsőtárkányi Dózsa Termelőszövetkezet hizlalásra. A csirkék nagy része már elérte a 80—00 dekás súlygyarapodást, s így egy hét múlva már 5—800 darab hízott csirkét adhatnak át a baromfi átvevőnek.

— AZ EGRI Háziipari Szövetkezet újtípusú vödör alakú kis divatkosárkúliat hoz forgalomba. A kosárkáknak az oldalát léccel bordázzák. Ugyanekkor még a jövő héten piacra kerül az újtípusú csonkagúla alakú PVC női táska, amelyet belől selyemmel bélelnek.

— A TAVASZI esőzések és a nagy forgalom miatt erősen kikopott az útburkolat az egri Gépállomás előtt. Az útjavitók folyamatos munkával teljesen újra burkolják az utat. i

— JÓL HALADNAK a növényápolási munkákkal Komló község termelőszövetkezetei. A cukorrépa sarabolásának befejezése után jól haladnak az egyeléssel is. Az egész terület 80 százalékán végezték el ezt a munkát.

— 25 EZER előnevelt, illetve naposcsibét kaptak nevelés céljából megyénk termelőszövetkezetei. Az igényelt csibéket a gyöngyösi keltetőállomás biztosította.

— TARTALÉK palántákból újra ültették a fagyhullám következtében lefagyott paprikát, paradicsomot a káli határban. Az újraültetésre azért volt szükség, mert több mint 80 százalékos kár érte a korán kiültetett palántákat.

— SZÁZTÍZSZER forintot fordítanak az idén járdaépítésre Pély községben. A járda építéséhez jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a falu lakosai.

— KÁPOLNA községben a Béke utcát összekötik a mű- úttal, melyet ősszel adnak át

j a forgalomnak. A munkálatokra 20 ezer forintot biztosítottak.

^ Névnap

Ne feledjük, szombaton: DEZSŐ

A% ígéret stép »tó

• • •

műsora,

Egerben este fél 8 órakor: Cigánybáró

(Gárdonyi-bérlet)

Bárki, aki Egerbe érkezik, örömmel állapíthatja meg. hogy akár az állomástól befelé vezető út, akár a Mártí- rak-tere, vagy a Népkert. akár a patak-part, s a város sok-sok máé része, nagyon szép; a kisebb, nagyobb parkok rendezettek, szépek, egy- egy utca, egy-egy tér olyan mint egy tarka virágoskert. Jól esik a szemnek — de a szívnek és a léleknek is — az ilyen látvány Felüdül tőle az ember, legyen bár „bennszülött” egri. vagy akár a városba érkező idegen.

Mennyi gondoskodás, mennyi munlta kellett ahhoz, hogy a város a tavasszal egy- időben így kívirágozzon. szebb legyen — szebb, mim akár az elmúlt esztendőben is volt, A városnak ez a szépsége elsősorban a városi kertészet vezetőit és dolgozóit illeti, de nem kevesebb dicsérő szóval kell azokat is illetni, akik öntevékenyen, minden különösebb felszólítás nélkül, csupán szépérzékből áldoztak munkát, fáradságot környezetük szebbé- tételére.

A tavasz folyamán — s erről már írtunk is lapunkban

— igen szép kezdeményezés született a Foglár-kert melletti szabad térség rendbehozására, parkírozására is. A kezdeményező, a városszerte ismert Szabó József volt, aki

— annak ellenére, hogy súlyos testi hibája van — sokat fáradozott annak érdekében, hogy a rendkívül elhanyagolt és már-már szemétteleppé váló teret társadalmi munkában rendbehozzák, facsemetéket ültessenek el és parkosítsák, virágokkal ültessék be. ö maga is igen sok facsemetét vásárolt a saját költségén S ültetett el a téren.

A kezdeményezést igen tá- mogatóan fogadták a városi tanács illetékesei és megígértek minden segítséget, hogy a teret rendbehozzák. A kezdeményező vezetésével ipari tanulók végezték el a munka nagyobb részét; háromszor három napot töltöttek el itt társadalmi munkában.

A tér szépen ki is alakult, az elültetett facsemeték megeredtek, kialakultak a virág-gruppok is — és moot már csak arra lett volna szükség, hogy a területet füvesítsék és elültessék a virágokat. 4 városi tanács illetékesei annak idején megígérték, hogy biztosítják a szükséges fűmagot és virágokat.. Nos, Szabó József el is indult. hogy megszerezze ezeket.

Az illetékesek azonban úgy látszik elfeledkeztek korábbi lelkesítő ígéretükről. Hosszú utánjárásba került, hogy a szükséges 45 kilogramm fű- mag helyett — mindössze négy kilogrammot kiutaltak. Ez a mennyiség azonban nem elegendő többre, mint 50 négyzetméter füvesítésére. Virágokról pedig már szó sem volt ekkor — arról igen. hogyha majd valami valahonnan kimarad, akkor megkapják.

Ez bizony nem eljárás! A gondozatlan térből — amely hosszú éveken át a város egyik igen csúnya szépséghibája volt — szorgalmas munkával virágoskertet akartak létesíteni, az alapokat le is rakták, s .most virágok és fűmag hiányában nem lehet virágoskert,..

Vajon valóban nem lesz-e az?

Az illetékeseknek — véleményünk szerint — be kell tartani ígéretüket, lehetővé kell tenni a Foglár-kert mellett is, hogy szívet-lelket gyönyörködtető virágoskert létesüljön. És ez nemcsak az óit lakók, hanem az egész város büszkesége is lehet. (—r )

»K'RONIM

I Cigánybáró bemutatója előtt

Az egri Gárdonyi Géza Színház ma este tartja az idei évad utolsó bemutatóját: Strauss világhírű operett-dal- játékát, a Cigánybárót mutatja be.

A próbák — különösen ni utóbbi napokban — nagy erővel folytak, a nagyoperett valamennyi szereplőjének munkáján látszott, hogy a maximumot akarja adni magából ezen a bemutatón is. A Cigánybáró bemutatása nem kis feladat elé állítja az egri Gárdonyi Géza Színházat, amelyről tudnivaló, hogy az ország egyik legkisebb létszámú színháza és művészei nagyrészt prózai színészek. A rendező Vitéz Tibor — nem kis feladatot vállalt magára, amikor a színház vezetősége megbízta a Cigánybáró rendezésével, s ezt a megbízást elfogadta.

Lelkes munka mindenki részéről, aki részt vesz a Cigánybáró-produkcióban — ez volt a jellemző a próbákra

Sti-auss Cigánybárója egyértelműen világhírű operett, sőt több is. mint egyszerűen operett. A korabeli ősbemutató — s ezt mint érdekességet említjük meg — 1885-ben volt Bécsijén. A zenekart maga Johann Strauss vezényelte, A Cigánybáró bécsi bemutatója óriási sikert hozott. A bemutató abban az időben — tizennyolc évvel az 1867-es kiegyezés után — nagy politikai tett is volt, hiszen a librettó, amely Jókai Mór azonos c:- mfl novellájából készült — ízig-vérig magyar problémát vetett fel, a magyar nép izzó szabadságvágyát. szabadság- harcát adta vissza. Az operett zenéje is újat hozott Johann Strauss addigi életművében; ha nem is magyar zenét, de magyaros zenét alkotott — ezzel kilépett a bécsi kerin- gők, polkák világából; zenéjével kilépett az akkori bécsi élveteg ízlés korlátái közül.

Érdekességként kell elmondanunk azt is, hogy hét évvel

a bécsi ősbemutató után Straus® Cigánybáróját Egerben is bemutatták.

A Cigánybáró ma mintegy négy változatban „megy” az ország színpadain. Az egri közönség elé kerülő átdolgozás az eredeti szöveget vette figyelembe. Az átdolgozásra jellemző a ragaszkodás a korabeli stílushoz, nyelvezethez és legfőképpen Jókai novellájához.

A Cigánybárót vendégművész vezényli a bemutatón és az azt követő előadásokon: Vass Lajos, aki hosszú évekig volt a Néphadsereg Művész- együttese karának vezetője, s akit jónevű komponistaként ismernek művészkörökben. A tegnapi próba szünetében megkérdeztük Vass Lajost: hogyan érzi magát Egerben, mit vár a Cigánybáró bemutatójától?

— Amikor ideérkeztem, legelsősorban is a társulat lelkesedése volt az, ami megfogott engem. Azok a színészek is, akik eddig főként prózai szerepeket játszottak, nagy igyekezettel vesznek részt a munkában és rájuk is. de az egész gárdára az a jellemző, hogy a lehető legtöbbet nyújtsák majd a Cigánybáró bemutatóján és a bemutatót követő előadásokon. Ez az igyekezet és lelkesedés minden bizonnyal — nagyon bízom ebben — meghízza majd a sikert, amely dicséretéül szolgálhat mindenkineK. aki a színház e ném kis produkciójában részt vesz. A zenekar kis létszámú és minden tagjának nagyon nagy feladatot ad Johann Strauss zenéjének tolmácsolása. A zenészek lelkesedése és igyekezete azonban sok mindent pótol. Mint karmester nyugodtan kijelenthetem; a zenekar a 'lehető legtöbbet nyújtja, a maximumot adja majd a bemutatón és az előadásokon.

Vass Lajosról tudnunk kell még azt is, hogy megyénkből, pontosabban Poroszlóról származott el Buda v mint

mondta: különöst ittW.SF.6’!- tölti el az, hogy itt, szíJksbb hazájában dolgozhat — ha csak vendégként is. Ügy érzi: ez a hazatérése őt különösen jó munkára kötelezi.

A Cigánybáróban csaKnem az egész társulat szerepel; Barinkay Sándor — a Cigánybáró — szerepében Szabaai Józsefet láthatjuk és hallhatjuk. A fiatal művésznek végeredményben ez az első igazán nagy produktumot kívánó szerepe, amelyben tiszta és szép hangját szélesen kibontakoztathatja. Gábor diáit szerepében Antal Lászlót látjuk majd. Vendégművész játssza Saffi szerepét is: Bajthuy Gabriella. Nagy érdeklődéssel várjuk első egri bemutatkozását, annál is inkább, mért — noha csaknem valamennyi klasszikus magyar és külföldi operett női főszerepét végig énekelte már az ország más színpadain — Saffit most első alkalommal énekli. Zsupán Kálmán, a gazdag sertéskereskedő szerepét kettős sze- reposztásban láthatja a közönség. A szerepet Pálffy György és Fekete Alajos látsz-' szák majd. Arsena —Zsupán leánya — szerepében a fiatal és kitűnő hangú Tóta Katalint hallhatjuk. Ottokár szerepét Pathá István játssza. Carnero Hyppolit császári biztos szerepében Herédy Gyulát, Cipra. az öreg cigányasszony szerepében pedig Somorjai Évát láthatjuk majd a bemutatón A többi jelentősebb szerepeket Erős Irén, Kautzky Ervin, Dánffy Sándor, Szűry György látsszák.

Az egri közönség nagy' érdeklődéssel tekint a Gárdonyi Géza Színház mai bemutatói:; elé. s reméljük — a siker nem marad el.

Í—Ú