Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

1959. május 22., péntek nepojsag Otthont teremtettek a munkásszálláson CSÁNY ES HORT | ^°j“Ut valami hosszú, fényes kígyó kanyarog az országút., Az al­földi pusztán messzire látni és már az első pillantásra észre­veszi az ember a Csányi Álla­mi Gazdaság központi épületé­nek magas tetejét. Ebéd idő van éppen, amikor beérünk a gazdaság udvarára. Az ebédlőből tányércsörgés, beszéd, jóízű .nevetés hallat­szik, de néhányan kényelme­sen nyújtózkodnak végig a zöld Dázsiton a hűs árnyékot adó fák alatt. Meleg van, ná­ci' on jól esik egy Ids hűsölés a félnapi munka után. Néhány hét óta megszapo­rodtak a dolgos kezek itt a gazdaságban, mert az állandó munkásokon kívül megérkez­tek az időszakiak is. nem ké­vésé' j. mint hatszázan. ki in­nen, ki onnan, mondhatni, a szélrózsa minden irányából. Sokan vannak mezőkövesdiek, jászságiak, de jöttek a szabol­csi dombokról is, jobbadán olyanok, akik már tavaly, ta­valyelőtt is itt dolgoztak és akik az idén is szívesen jöttek vissza a régi munkahelyre. Nyeste Bori, Kriston Bori, Bí­ró Tériké mór egészen meg­szokták itt az életet, hiszen már harmadik esztendeje, mogv itt töltik a tavaszt és a nyarat. Ők Mezőkövesdről jöt­tek és mint a gazdaság köz­ponti agronómusától hallot­tuk, valamennyien igen jól és szorgalmasan dolgoznak. Érdekes megemlíteni, hogy a mintegy hatszáz időszaki mun­kás közül négyszáz fiatal lány. akik leginkább a gyümölcsös­ben dolgoznak, vagy éppen a szőlőben és a 174 holdas fais­kolában. | A LÁNYOK KÖZÖTT nem egy már szinte boszorkányos ügyességgel végzi a szemzést és akad olyan is, aki naponta kétezer szemzést tud végezni. A hatszáz idénymunkás a múlt hónap elején érkezett meg a gazdaságba. A gazda­ság vezetői már jó előre gon­doskodtak arról, hogy mire megjönnek a munkások, min­den a maga rendjén legyen és elkészüljön az új munkásszál­ló is. Az idén a csányi gazda­ság már kétszázezer forintot fordított olyan beruházásokra, amelyek a dolgozók kényel­mét, egészségét, kulturáltabb életét szolgálják. Az, hogy a gazdaságnak ál­talában nincsenek munkaerő­gondjai, elsősorban annak kö­szönhető, hogy a dolgozók anyagilag is megtalálják szá­mításukat. A lányok — tizen­hat-húszévesek — általában havi 1200—1500 forint körül keresnek és természetesen, ré­szesülnek azokban a juttatá­sokban is, amelyeket részükre a kollektív szerződés biztosít. A gazdaság vezetősége gondos­kodik arról, hogy üzemi áron — napi hét forintért — há­romszori bőséges étkezést kap­janak a dolgozók. . Naponta van hús és általában nem pa­naszkodnak a kosztra. TEKINTETTEL 1 ^be^a gazdaságban tavasszal és nyá­ron több száz munkás van és legtöbbjük fiatal lány, igen nagy gondot fordítanak a fia­talok szórakozására, művelő­désére is. Rádiójuk, televízió­juk, mozijuk, könyvtáruk van és egy modern kultúrotthonuk, ahol a napi fáradságos munka után jól érezhetik magukat a fiatalok. Igen örvendetes je­lenség, hogy egyre többen ér­deklődnek a könyvek iránt, s nem kevés azoknak a száma, akik könyvet vesznek ki a gazdaság könyvtárából és sza­badidejüket olvasással töltik. Különösen nagy sikernek ör­vendenek a televíziós adások, amelyeket szintén szívesen néznek meg a fiatalok. Külön érdemes megemlíteni a szállásokat és elsősorban a női szobákat, ahol mindig tisz­taság. rend és csinos külső fo­gadja a látogatót. — Meglátszik rajtuk, hogy nők — mondta valaki, de ter­mészetesen ez nem mentesít’ a férfiakat sem attól, hogy Munkában a verpeléti KISZ-fiatalok A tavasz beköszöntésével megkezdődtek falvainkban a mezőgazdasági munkák. Bené­pesült a határ szorgalmas, munkás emberekkel. Termé­szetesen ebből a munkából a fiatalok, a kiszisták is aktí­van kiveszik részüket. Simon Béla elvtárs, a verpeléti KISZ- szervezet titkára elmondja, hogy nappal a szántóföldeken, este pedig a KISZ-ben dolgoz­nak. — Hamarosan befejezzük a KISZ-helyiségünk javítását, tatarozását — mondja Simon elvtárs, azután teljes• lendü­lettel megkezdhetjük a szer­vezett munkát. A helyiség ta­tarozását a kiszisták maguk végzik. Kijavították a besza­kadt mennyezetet, kicserélték a hibás cserepeket és átfes­tették a helyiséget. Ez a mun­ka mintegy 1500 forint értékű. A közös munkából tevéke­nyen kivette részét Csortka László, Kocsis Károly, György Magdolna és Huszár Erzsébet. Most már ott tartanak, hogy ezt a helyiséget KISZ-klubbá szeretnék alakítani. Ezt viszont saját erejükből aligha tudják megtenni, igen szívesen vették a földművesszövetkezetnek azt a felajánlását, hogy 8 ezer. forintot ad a szervezetnek a felszerelések vásárlására. Elértük már azt is — mondja Jól jövedelmez majd a baromfitenyésztés Megnövekedett az idén a termeiős’ izeteknél a ba­romfit iránti érdek­lődés, ,«.tn *jz jól kezelt ba­romi iái lor"' y tekintélyes jö­vedelmet biztosíthat a szövet­kezetieknek. A hatvani járás­ban az idén több termelőszö­vetkezet kezdett baromfi- tenyésztéshez. A legjobb ered­mény eddig a nagykökényesi Rákóczi Tsz-ben van, ahol 860 csirkét nevelnek, s a közeljö­vőben még 1000 darab napos­csibét vásárolnak hozzá. a szervezet kultúrfelelőse —, hogy már nemcsak lányok ér­deklődnek a KISZ iránt, a napokban néhány fiatalasszony is ellátogatott hozzájuk. Nem hanyagolják él a poli­tikai oktatást sem. Berec Vin­ce pedagógus vezetésével elő­adás-sorozatot kezdtek. Az ok­tatáson a tagság mintegy 60 százaléka részt vesz. Részt vettek a Hámán Kató kulturális seregszemlén is, melynek keretében Egerszólá- ton nagy sikerrel mutatták be Gárdonyi: Fehér Anna című színművét. További tervük, hogy motoros kirándulást szer­veznek a Mátrába és a Tisza környékére. Simon Béla elv­társ, a verpeléti KlSZ-szerve- zet titkára lelkiismeretes és odaadó munkát végez. Előfor­dulnak ugyan hibák, de a ve­zetőség tagjaival közösen le- küzdik ezeket. Különösen Ger­gely Magdolna nyújt nagy se­gítséget a munkában. De nem húzza ki magát a munka alól a szervezet többi tagja sem. (daragó) Nem lehetne ésszerűbben? örül az ember szívé, ha látja városunkban azt a pezs­gő, életvidám fejlődést, ami­nek jeleibe lépten-nyomon üt­közünk. Elég csak az Egész­ségház utcai építkezések lá­zas ütemében gyönyörködni, hogy magunk is mindjárt jobb hangulatba jöjjünk. Ha valaha jogos volt, úgy most igazán jogos a „gombamódra növő” jelzőt használni arra a tempóra, ahogy napról napra nőnek ki a szorgos építők ke- zenyomán az új bérházak. Vidám színével mái- csak az utolsó simításokat várja az OTP-lakás, hogy végre bir­tokba vegyék a boldog tulaj­donosok. Lekerültek az áll­ványok is, amelyeken a va­koló munkások dolgoztak. És itt döbben meg a szem­lélő. Az ablakok hatalmas üvegtábláiból nem is egy — sőt feltűnően sok — betörve, vakon ámul-bámul a járó­kelőkre. Mintha csak tőiül? kérdeznék ezek a szerencsét­lenek: „Miért kellett nekünk liven korán erre a sorsra jut­ni?” Ki tud a néma vádra felel­ni? Semmiesetre sem azok a járó-kelők, akik maguk >s a fejüket csóválják erre a lát­ványra. Az természetes, hogy a va­koló munka közben ilyen ki­csiségre nem lehet ügyelni. Talán garasoskodásnak is tű­nik, ha az ilyen — aránylag kis összegű — károkat szóvá tesszük, amikor százezrekről van szó. Mégsem lehet szemet huny­ni e kicsiség felett sem. Ha egy épület betört ablakainak árából nem is lehet új házat építeni, országosan mégis je­lentős összegű kidobott pénzt jelent, — ha mindenütt így van. Már pedig nagy terve­ink végrehajtásához minden garasra szükség van. Nem lenne ésszerűbb ha a kényesebb, könnyebben ron­gálódó felszerelési anyagok csak akkor kerülnének végle­ges helyükre, amikor létüket már semmi sem veszélyezte­ti? Talán ha esetenként nem is jelentenek különösen nagy összeget, országosan mégis hozzájárulna építő munkánk tempójának meggyorsításához. I — syl — Az illetékesek figyelmébe Panasz — konyhaügyben Az emberek szeretnek pa­naszkodni, sokszor okkal, sok­szor pedig talán nem is másért, mint a panaszkodás kedvéért, csupán megszokás­ból ... A kettő közötti különb­séget azonban nem nehéz megállapítani, mert ahol van alapja a panasznak, ott kéz­zelfogható tények is találhatók azzal kapcsolatban. Igen sok ténnyeLalátámaszt- ható azoknak a dolgozóknak a panasza is. akik az egri járási tanács — úgymond — „üzemi” konyháján étkeznek. Nem az ételek minőségével van baj végeredményben, mert a sza­kácsnő mindent „kihoz” a rendelkezésére álló nyers­anyagból. — hanem éppen a nversaovaeról van szó... Kevés! Nagvon kevés! Nem akarunk példákat felsorolni — bár a hozzánk érkezett pana­szokból lehetne bőven idézni — csak egyetlen esetet emlí­tünk meg tegnapról: a kony­ha 55 személy részére főzött ezen a napon — gulyáslevest. A gulyás lényege tudnivalóan, a megfelelő mennyiségű hús és burgonya — a többi más mellett. Nos, a konyhafőnök az 55 (ötvenöt) személy szá­mára mindössze 2 (kettő) ki­logramm húst és 8 (nyolc) ki­logramm burgonyát utalt ki — annak ellenére, hogy a konyhaszemélyzet nem ennyit, hanem a szükséges mennyisé­get kérte. Milyen lett az ebből a mennyiségből főzött gulyás? Mondani sem kellene: minden lett, csak gulyásleves nem. A panaszkodók nem értik — és velük együtt mi sem —: mire ez a dolgozókat megkáro­sító. méghozzá a legérzéke­nyebb pontjukon, a gyomru­kon igen kedvezőtlenül érintő spórolás. Lehetetlen, hogy el­fogadható módon indokolni le­hessen; nem csupán ebben az esetben, hanem a megelőző esetekre vonatkoztatva is. Az illetékeseknek utána kellene nézniök a járási tanács kony- haüeveinek, s bizonyosan ta­lálnának orvoslást az itt étke­zi) dolgozók panaszaira. <—r.) szállásaikat rendbe tegyék. Az ágyneműk általában tiszták és kéthetenként váltják azt, úgyhogy a szállások tisztasága, rendje megfelelő. Nem hagyta figyelmen kívül a gazdaság vezetősége azt sem, hogy meg­felelő mennyiségű víz. zuha­nyozó. fürdő álljon a dolgozók rendelkezésére. A meglevő kevésnek bizonyult ugyan, így most folyik a fürdő bővítése, fejlesztése. szoros kap­csolatban A FIATALOK állnak a KISZ-szervezettel és legtöbben maguk is KISZ-ta- gok, egészséges szervezeti életet élnek. Kapcsolat, még­hozzá jó kapcsolat alakult ki a község és a gazdaság más vidékről jött fiataljai között és nem egyszer futballmeccset, vagy más sportmérkőzést vív­nak a falusi, helybeli fiatalok a gazdaságbeliekkel. A gazdaság a közellakók ré­szére biztosítja a hétvégi in­gyenes hazaszállítást, azokat pedig, akik vonaton utaznak kiszállítja a hatkilométerre levő vasútállomásra. A Csányi Állami Gazdaság­ban időben felkészültek az időszaki munkások fogadásá­ra és a gazdaság vezetősége, pártszervezete, és a szakszer­vezet mindent megtesz azért, hogy emberi körülmények kö­zött, kulturált viszonyok mel­lett végezhessék munkájukat a dolgozók. Ezt a gondoskodást a mun­kások azzal viszonozzák, hogy becsülettel és lelkiismeretesen végzik munkájukat, úgyhogy alig-alig akad panasz valakire is itt, a Csányi Állami Gazda­ságban. Szalay István Fantasstihws történet Temetnek... temetnek... temetnek. Sokasodnak a sírok és nem sokasodnak a bölcsők. Nincsenek is bölcsök, mint ahogy nincs szülészet a kórházban és nincs gyermek- osztály sem. A játékgyárak bezárták kapuikat, elbocsátották a munkásokat, nem dolgozik a babakocsigyár se. a textilüze­mekben nem gyártanak gyerek- és babaholmit ..Nincs óvoda, nincs általános iskola, gimnázium sincs. Az egyetemeken van még élet, sehol másutt. Az utcákon némaság van. felnőtt emberek és öregek járják egykedvű beletörődöttséggel napi dolgukat. Sehol egy gyerek, sehol egy nagyapa unokájával, sehol egy anya csecsemőjével. Á madarak költik fiókáikat, pihés testű csibék futkosnak anyjuk után, fehér ruhába öltözik az illatozó akác és a májusi nap minden csillogása ott vibrál a szomorú emberarcokon. Temetnek... temetnek... temetnek. Sokasodnak a sírok és az üres lakások. S a lakásokba már nem költö­zik be senki, lassú por lepi be a falakat, a meghitt búto­rokat, a fénykéneket a falon, a könyveket a polcon. Kovácsék hatan voltak testvérek — nincs gyerme­kük. Nagyék . hárman — nincs gyermekük. Senkinek sincs gyermeke, nem születik gyerek, nem köt babaholmit a jövendő anya. nem járkál izgatottan a születés nagy pillanatára várva az apa. Üres és néma a ház. nincsenek varázsos májusi éiszakák. céltalan és üres a vágy és riasztó. Először csak erőltetettek lettek a szerel­mes dalok, a szerelmes versek, aztán már senki se írt. Először csak furcsa ■volt a lélek, a vágynélküli női akt, amelyet festő próbált visszaálmodni a vászonra, vagy szobrász faragni a kőbe. Aztán már senki nem festett aktot, senki sem formált még agyagból se nőt... Kutatva, rémülten, kiégve, értelmetlen vágyuk keserű ízével szájukban egész testükben néztek egymásra az emberek, akik évről évre öregedtek. Egy város, egy ország, egy egész nép masírozott, mint a halálraítéltek, masírozott a sir felé... Az eleje már ott volt a sírnál, bele is hullt, az áradat ott hömpölygött utána... S aztán senki! Senki! Egy emberöltő alatt kipusztult egy nép. Csak emléke maradt. Hogy ez fantasztikus történet? Hogy ezt csak rette­netes agy találhatta ki? Clauberg doktor, a náci hadsereg orvosa az auschwitzi haláltáborban már kikísérlezte annakidején, hogy ezer nőt lehet naponta sterilizálni... S doktor Clauberg él és nemzetközi orvoskongresz- szuson szeretné propagálni „módszeren?’. A valóság fantasztikusabb, mint egy fantasztikus történet! (gyurkó) Az egri Közgazdasági Technikum tanulói a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Az egri Közgazdasági Tech­nikum két harmadik osztályá­nak tanulói a tananyag jobb elsajátítása érdekében, érde­kes kiránduláson vettek részt. Kedden a Füzesabonyi Állami Gazdaságba látogattak el. A tanárak között mór régen fel­vetődött az a gondolat, hogy a mezőgazdasági órákon a növénytermesztésről és az il­lattenyésztésről tanultakat a gyakorlatban is megismertes­sék a tanulókkal. A hét elején sikerült a Füzesabonyi Állami Gazdaság vezetőinek hozzájá­Érdekes FÉNYKÉPEZŐGÉP A GYUFÄSDOBOZBAN A Szovjetunióban „Kiev- Vega” néven olyan fényképe­zőgépet szerkesztettek, amely egy gyufásdobozban is élfér, súlya 150 gramm. A gép tárgy­lencséje kis fókusztávolságú, tehát felesleges élesre beállí­tani. A gép egy tekercsen 20 felvételt készít. CHARLIE CHAPLIN FELESÉGE GYERMEKET VÄR Charlie Chaplin, a nagy filmszínész közötte, hogy fele­sége, Oona Eugene, O’Neill, amerikai író leánya december­re várja hetedik gyermekük megszületését. Chaplin áprilisban ünnepel­te 70. születésnapját, felesége 34 éves. ITÁLIAI statisztika Az olasz országutakon az 1958-as végleges mérleg sze­rint közel 160 000 baleset tör­tént, ezek közül 7145 halálos kimenetelű volt. Ezzel szem­ben az előző évben, 1957-ben, 148 421 közúti balesetet je­gyeztek fel. A szerencsétlensé­gek következtében ebben az esztendőben 6936-an vesztet­ték életüket. Egyedül a fővá­rosban, Rómában, 1958-ban a vigyázatlan közlekedés 20 483 sebesülést és 277 személy ha­lálát okozta. Olvasd! Terjeszd! t a NÉPÚJSÁGOT rulását megnyerni, s így meg­látogathatták a gazdaságot. A negyven főnyi tanulócso­port, Gáspár László és Szente László tanárok vezetésével már kora reggel vonatra ült, hogy minél több időt tölthes­senek, minél több gyakorlati kérdésre kaphassanak választ a gazdaságban. A vezető agronómus kalau­zolásával először a magyar­tarka szarvasmarhákat tekin­tették meg, megismerkedtek az ápolásukkal, majd megte­kintették a sílózást. Működés közben ismerhették meg a leg­újabb típusú mezőgazdasági gépeket is, a gépjavító mű­helyt és a kovácsműhely mű­ködését. Ezek után a gazdaság teher­autójával kimentek a köz­ponttól három kilométerre le­vő baromfitelepre. Sok időt töltöttek a keltető-gépetaiél, s az ólakban — a gazdaság egyik dolgozójának újítása­ként beépített — fekvŐKály- hák előnyével, működésével és eredményeivel is megis­merkedtek. Megtudták, hogy a megfelelő hőmérsékleten tartott csirkék, az átlagosnál sokkal gyorsabban fejlődnek; A hatszáz sertés megtekinté­se után utolsó állomásként a gyümölcsösben folyó munkát nézték meg. Itt a gyakorlat­ban láthatták a permetezést és a permetkeverő gép mun­káját. Késő este egy kissé fárad­tan, de gazdag tapasztalatok és szép élmények birtokában érkeztek haza; P. E. n!l!IIIIIIIUII!líllll!l!lll!llllll!ll!ll!!llllllllllllllllllllllllllllllillllSi Egri Lakatosárugyár azonnali belépéssel FELVESZ vas-szerkezeti es lemez-lakatosokat Jelentkezni mindennap fél 7-től 14 óráig a személyzeti osztályon. Termelőszövetkezetek figyelem! A kormány döntése alapján * az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek — amelyek július hó 15-ig sertéshizlelásra szerződést kötnek — a szerződésben biztosított összes előnyökön felül — a leszerződött sertések minden darabja után egy-egy mázsa kölesdntaharmányt kapnak. A folyó sertéshizlalási szerződéskötési akció kereté­ben I960. ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSRA 20 KG-ON ALULI MALACOKRA IS KÖTÜNK SZERZŐDÉST. A szerződéskötési feltételek változatlanok. Kölcsöntakarmány ennél az akciónál is egy-egy mázsa, malac-darabonként. Előhasi kocák beállítása után is van kölcsöntakar- mány-juttatás. SZOLNOK—HEVES MEGYEI ÄLLATFORGALMI VÁLLALAT /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents