Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

1939. május 22, péntek REPÜJS.lö s Gyermeknevelés a családban óta egy­re gyakrabban vetődik fel a [néhány ESZTENDŐI kérdés: hogyan neveljük gyermekeiiiKet a családban? Az iskolákban már kialakult a rend, megtaláltuk azt az utat, amelyen tovább kell ha­ladni, hogy a jövő nemzedé­kéből igazi, népéhez, társa­dalmi rendjéhez hű, szorgal­mas ember váljéK. Éppen ezért sürgető a probléma má­sik része, mi a szülő feladata. A mi társadalmunkban, napról napra változó életünk­ben nagy ja szülő felelőssége. Nemcsak magának kell szá­mot adnia majd később, ha­nem a társadalomnak is, ha arra Kerül a sor, hogy az élet megvizsgálja, s eldönti milyen emberré vált a gyermek. Számtalan esetet, példát le­hetne felsorolni a rossz, hely­telen nevelésre vonatkozóan. Sok szülő teljesen magára hagyja gyermekét, éppen azokban az esztendőkben, ab­ban az időszakban, amikor annaic a legnagyobb segítség­re lenne szüksége. Meg sze­retne ismerkedni az élet dol­gaival, azzal, hogy később, ha elvégezte iskoláit és neld is a társadalom építői közé kell állnia — milyen feladatok várnaic rá, s a szülő, aki er­ről oly sokat tudna beszélni, nem ad feleletet. Apa is, anya Is éli a maga életét, közösen örülnek annak, ha néha-néha észreveszik, milyen szépen fejlődik gyermekük testileg, de arra már nincs gondjuic, hogy annak a gyermeknek gondolatai, problémái, tisztá­zatlan elképzelései is vannak, s szellemének fejlesztése, ér­telmének teljes megnyitása is rájuk vár. 1 Más családban, ha ilyen ter- mészetűekkel nem is. de ugyancsak találkozunk gon­dokkal, problémákkal. A szü­lők annax idején nem kap­hatták meg mindazt ifjúsá­gukban, amire szükségük lett volna, s most, hogy a léhető- ■ség adva van, igyekeznek ezt gyermekei-Knél pótolni. Elké­nyeztetik őket azzal, hogy mindent megadnak számukra, s közben elfeledkeznek tulaj- donKéppeni feladatukról, ar­ról, hogy a fiú, vagy lány nem számíthat mindig szülei segítségére. Egyszer meg kell állnia majd a maga lábán is, s amikor ennék ideje elérke­zik, akkor követKezik a tra­gédia: rá kell döbbennie, hogy szülei mindenre nevelték, | csak éppen munkára nem, százait, ez­reit lehetne még sorolni a gyermek csalá­di nevelésével Kapcsolatban, hiszen minden család élete más és más. De csupán még egyet, a harmadik, legsűrűb­ben előforduló esetről, A csa­ládban, ahol erről beszélhe­tünk, nevelik a gyermeket, tö­rődnék gondolkodásával, el­képzeléseivel, csak éppen nem úgy, ahogy arra szükség len­ne, ahogy azt a társadalmunk is megkívánná. 'Egyik helyen az anyagi érdekek szem előtt tartását oltogatják a fiatal csemetébe, másutt a karrier a fontos, maguknak a szülők­nek a szemében is, és csak amikor az élet kemény pél­dákkal bizonyítja e nézetek helytelenségét, akkor követ­kezik a keserves csalódás, tö­rés a felnőtté serdült gyer­mek életében; Nevelni könnyebb, mint át­nevelni. Ezt az örökérvényű igazságot kellene minden szü­lőnek felírni, még akkor, amikor a gyermeknevelés el­ső problémái jelentkeznék. Az átnevelés ugyanis sokkal hosszabb, keservesebb munkát, nagyobb türelmet, szaktudást, hozzáértést igényel, mint' a helyes úton való nevelés. Hosszú évekig úgy irányítani a gyermek életét, gondolko­dását, hogy az ellentétes le­gyen a társadalom és később a gyermek saját érdekével és utána, amikor az első elgon­dolás már szinte belegyökere­sedett a fiatal érteleimbe, ak­kor rémülten váltani, mert közben minden azt bizonyítot­ta és bizonyítja, hogy a neve­lés eddig rossz úton haladt. NEHÉZ SZÜLŐNEK LENNI. | És mégsem az. Csupán meg kell találni azt a módszert, amely legeredményesebbé, leghelyesebbé teszi a gyermek- nevelést. Téves ugyanis az a felfogás, hogy a szocialista embertípust csák az iskolában I I nevelik ki. A szocialista em­berré nevelés a családban kezdődik. Ott is kell kez­dődnie, hiszen elsősorban a szülőé a felelősség, hogy a gyermekből ember válik-e. S ebben a munkában nagyon sok múlik azon, hogy maguk a szülők,^ hogy értik meg egy­mást, hogyan tudnak egymás mellé állni, segíteni közösen, egy akarattal gyermeküknek. Harmónia nélkül előbb-utóbb felborul a családi élet: Ez igaz. Csakhogy ehhez a har­móniához nfemcsak a férj, fe­leség egymás iránti érzései tartoznak, hanem szorosan kapcsolódik a gyermek neve­lése is. S e tekintetben légió­ként abban kell egyezniük, hogy' gyermeküket nemcsak maguknak, vagy valami „kü­lönleges célnak” nevelik, ha­nem a jövő társadalmának, mégpedig úgy, hogy az utó­dok szüleik példáján még jobban, még felkészültebben állhassák meg helyüket a rá­juk váró munkában, mint azok, akik az ő felnövekedé­sük után a jól végzett munka tudatában megkezdhetik meg­érdemelt pihenésük élvezését. MELEG SZERETET | " minden családban, ahol gyer­mek van. Megváltozik az apa, anya hangja is, ha az utód jövőjéről, sorsáról esik szó a tervezgetések. beszélgetések során. Csakhogy ennek az igazi, nagy szeretetnek első­sorban abban kell megnyil­vánulnia, hogy az otthoni ne­velésben is a legelső szempont a későbbi hasznos életre váló tanítás legyen. A gyermek, a családi tűzhely mellett eltöl­tött néhány esztendő után úgyis oly hamar kirepül, s az első sikeres szárnypróbálgatH- sok után a legnagyobb öröm a szülőé: tudni azt, hogy munkája nem volt hiábavaló, a felnőtt kis ember megállja helyét egyedül, önállóan is az életben. I Weidinger László A PÉLDÁK | Mag fogással biztosítják .jövő évi takarmáuybázisukatteriueiőszövetkezeteiuk Ez év tavaszán megyénk dolgozó parasztjainak zöme a közös gazdálkodást választotta. Több új termelőszövetkezetet alakítottak, de nagyrészük a már több éve működő, erős termelőszövetkezetekbe lépett ibe. A bevitt földterülettel ará­nyosan így megduzzadt a kó­rós állatállomány is. Elhelye­zése és a takarmány biztosítá­sának gondja nehezedett a ve­zetőség vállaira. Ezért számos termelőszövetkezetnek kellett a már meglevő istállókat ki­bővíteni, vagy újat építeni. A jövő éyi takarmány bázist a meglevő pillangósterület 35 százalékán végzendő magfo­gással kívánják biztosítani. ... hogy a világ legnagyobb utasszállító gége a TU—114- es, 220 utas befogadására al­kalmas. A második emeletén a szovjet tervezők játékteret és mozihelyiséget helyeztek el. A technika fejlődése során lehet, hogy eljutunk oda, amikor a nemzetek közötti válogatott mérkőzést, avagy járási bajnokságot akarunk rendezni, akkor „stadion re­pülőgépre” szállnak a játé­kosok és fenn a levegőben, a legsemlegesebb övezetben bonyolítják le a kívánt mér­kőzést. Itt legalább, ha hullám­völgybe kerül a gép, mind a két csapatra érvényes lesz a színvonalsüllyedés. K. J. 97 ezer forintot fordítottak eddig járdaépítésre Verpelét községben Az egri járás községeiben az elmúlt két esztendő alatt sok kilométer hosszúságú jár­da épült. Számos olyan köz­ség van már, ahol lassan már befejezéshez közeledik a jár­dahálózat kiépítése. Verpelét községben csupán ez évben 97 ezer forintot fordítottak jár­daépítésre, amelyhez a lakos­ság 44 ezer forint társadalmi munkával járult hozzá, A háziasszonyok örömére ... A háziasszonyoknak nagy könnyítést jelent munkájuk­ban a gyöngyösi Vas- és Fém­ipari Vállalatnál készülő pad­lótörlő gég. A gép mintapél­dánya már elkészült, de nem tudják használni, mert a mű­ködtetéséhez szükséges rúgót eddig nem tudta beszerezni a vállalat raktárosa] Most az újabb terv szerint, az előírt­nál vastagabb rúgót építenek a padlótörlő gépbe, hogy mű­ködés közben figyeljék meg az új konstrukció hibáit és eredményeit. Ha a prototípus beválik és igényli a kereske­delem, akkor nagy mennyiség­ben is gyártani fogják ezt a hasznos gépet a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál. ^Ai%'VVV\AAA/\/VVVAAAA/V\AA/V^/S/\A/V\AAAAA/VA/S/N/V\AAA/VNA/VVV/VVSAA/\^V^^SA/^^^VVVVVVVVVV\AAA/VV\A/VAA/VSAAAAA/VVVVVVVVVSA/V\AAA^\A^A^^AAA/\A/ Beszélgetés a kongresszusi munkaversenyről — a derecske! gyárépítőkkel Ä Mátra magasba szökő vo­nulata amikor mór Derecské­hez ér, mérsékelt emelkedők­kel simul a község köré. A dombok zöld gyepszőnyege alatt értékes agyag, a Mátra- derecskei Téglagyár nyers­anyaga húzódik. Évekig, éveken keresztül elég cserepet, téglát égettek a régi gyár körbefutó kemen­céi, de a most megindult nagyarányú építkezésekhez még több építőanyag kellene. Ezért a régi téglagyár szom­szédságában új gyár alapjait rakják le az építők. Az arany­sárga agyagból vörös tégla­épületek nőnek ki. — Ez a karón h áz lesz, az üzemi konyha, amott az a be­fejezettnek látszó pedig a téglapréshóz, — magyarázza az építésvezető, Berencsik Já­nos. A kitűzött határidőre átadjuk... — Mikorra kellene átadni a gyárat? — Az eddigi tervek szerint 1960 közepén kezdene munká­ba, de addig még sok minden közbejöhet. A munkások igye­kezetében nincs Kifogásolni való, csak az időjárás és a jó anyagellátás biztosítva legyen. Ha ez a kettő meglesz, akkor minden remény megvan arra, hogy a kitűzött határidőre át­adjuk az 50 milliós költséggel épült Korszerű téglagyárat. A munkahelyeken serény munkáskezek rakják a téglát, nyikorgó talicskák hordják a betont. A nagy csarnok tartó­pilléreinek alapozásánál dol­gozik Horváth Bálint kubi­kos-brigádja. A kongresszusi verseny tiszteletére indított munkaversenyben ők is részt vesznek. —* Állandóan versenyben vagyunk mi. Ha többet dol­gozunk több lesz a pénz, an­nak pedig az asszony és a család örül a legjobban, Nemcsak a pénz miatt versenyezünk... — magyarázza Horváth Bá­lint, miközben rövid vezény­szavakkal irányítja a betono­zási munkálatokat. Közvetlen Horváthék mel­lett dolgoznak Szabó Ignácék. Most jelenleg a cölöpverő ja­vításán szorgoskodnak, ame­lyet sürgősen üzembe kell helyezni, hogy ne legyen fennakadás a munkában. Egy pillanatra megállnak a ke­zekben a szekercék, a brigád tagjai Is figyelmesen hallgat­ják . vezetőjük, Szabó Ignác magyarázatát a kongresszusi munkaversenyrő]. — Szerintünk is nagyon he­lyes ez a munkaverseny, már korábban kellett volna ehhez hasonlót; a mi javaslatainkra épülő munkaversenyt indítani. Ha azt nézzük, minden dolgo­zónak érdeke, hogy minél előbb elkészüljön az új tégla­gyár, mert az építők közül is sokan akarnak házat építe­ni az elkövetkezendő években, ezért mi vállaltuk, hogy a ha­táridős munkát a határidő le­telte előtt befejezzük, hogy utánunk megkezdhessék mun­kájukat a betonozok. Elké­szült a cölöpverő, a kazánház fedémzsaluzása és a présház­ban a nehéz munkagépek be­állításához segédkező nehéz állvány. Ezeket mind a ha­táridő előtt készítettük el. A brigád tagjai, Tarjányi Józsefék, Kiss Imréék helyes­lő bólintással fogadták bri­gádvezetőjük szavait és már­is siettek munkába, mert a napra szánt előregyártott ele­mek zsaluzását még nem vé­gezték el tökéletesen. Minden­nap elkészítik egy ilyen tar­tópillér zsaluzását egészen ad­dig, míg készen nem lesz az új nagy csarnok. Szabó Ignácékon és Hor­váth Bálintékon kívül ko­moly munkát végez még a kongresszusi munkaverseny­ben Kiss Ferenc kubikos-bri­gádja is. A munkaverseny első részét az építők napján értékelik: Nagy ünnepre készülnek az építők. tizedik éve lesz annak, hogv állami vállalatként kezdte meg munkáját az építőipari válla­lat. — Sokat járok a munkások között, a nyolc órának nagy részét közöttük töltöm, — kezdi a beszélgetést -Tarjányi István művezető. Most, amióta az építkezésünkön is megin­dult a kongresszusi munka- verseny, az eddigi tapasztala­tok azt mutatják — amit meg lehet látni a gyorsabban ma­gasodó épületekből is —, hogy a munkások jobban igyekez­nek, mint azelőtt. Minőségi munkát végeznek és komo­lyabbak a munkahelyeken. Ha beszélgetek velük, több­ször kérdezik, hol tartunk már «* tervtelrjesítéssel, meny­nyi hiányzik még a verseny- vállalásunk teljesítéséhez: A mátraderecskei téglagyár építkezésénél dolgozó munká­sokról így vélekedett a mű­vezető. De a beszélgetések is azt mutatták, hogy a mátra­derecskei építkezés 180 dolgo­zója helyesen értelmezte a kongresszusi versenyfelhívást és annak szellemében dolgo­zik. Ha az építkezés műszaki vezetői még nagyobb lelkiis­meretességgel dolgoznak a kongresszusi munkaverseny sikeréért, folyamatosan érté­kelnek, és féltűnő helyen el­helyeznék az elért eredmé­nyek számszerű kimutatását. — akkor még tovább javulna a kongresszusi munkaverseny az építkezésen. A munkaverseny mozgal­mat beszélgetések alkalmá­val, termelési értekezleteken is népszerűsíteni kellene, hogy a vállalat minden dol­gozója tudjon róla, nemcsak az a két-három kubikos- és ácsbrigád, amely már eddig is szorgalmasan kivette részét a munkaversenyből. Kovács János II Budapesti Ipari Vásáron... (Folytatás az 1. oldalról) Legtöbb látogatója a Szovjetunió pavilonjának akad a külföldi kiállítók közül, s ez érthető, mert ízléses autói, a televíziós készülékek, a könnyű- és nehézipari cikkek híre hamar bejárta az országot, s minden látogató kíváncsi a szovjet nép iparának fejlődésére. — Nem, saj­nos, még nem kapható, de re­mélhetőleg, rö­videsen piacra kerülhet — ad felvilágosítást az érdeklődők tucatjainak — akik a szépvo­nalú Berva-ro- bogó iránt ér­deklődnek — az Egri Finom- szerelvénygyár dolgozója. Egyébként a megye gyárt­mányai közül ennek a robo­gónak volt és van a legna­gyobb sikere A nyitott Felicia sportkocsi, mely már a vásár meg­nyitása előtt is vonzotta az érdeklődőket, a legközelebbi hónapokban megjelenik a magyar piacon is. A csehszlovák pavilonnak ez a nyitott sportkocsi volt a „kedvence”. Az érdeklő­dők itt egy újabb Berva- gyártmányt áll­nak körül, ez­úttal a megyé­ben is ismert Berva-moped egyik moder­nebb változa­tát, melyből külföldre is szállít az Egri Finomszerel- vénygyár. A tetszetős kis mopedet remél­hetőleg a bel­földi piacon is viszontláthatják majd a vásár­lók.

Next

/
Thumbnails
Contents