Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-22 / 118. szám

2 ÄEPÜJS.4G 1D59. május 22,, péntek A két német állam viszonyáról Németország területén két éllam létezik. Ez a reális tény mindinkább kezd érvényre jutni a nemzetközi politiká­ban, alátámasztva azoknak a békeszerető erőknek az állás­pontját, amelyek kezdettől fogva a realitásból indultak ki. Mi is az a halls felni doktrína? Nyugat-Németarszág kor­mánya ugyan továbbra is ra­gaszkodik az úgynevezett hall- steini doktrínához, azaz ahhoz az elvhez, hogy kizárólag Bonn képviselheti a német né­peit, ez a doktrína azonban mind kevesebb hitelre talál, még a nyugati táborban is. A Német Demokratikus Köztársaság, amely a hall- steini doktrína szerint tulaj­donképpen nem is létezik; mind nagyobb tekintélyretesz szert a nemzetközi életben, és mindinkább közeledik általá­nos nemzetközi elismerésének időpontja; Az NDK külkapcsolatai Ä Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai kap­csolatban áll tizenkét ország­gal, köztük olyan nagyhata­lommal, mint a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, amelyekben a földkerekség la­kosságának több mintegyhar- mada éL A Német Demokratikus Köztársaság növekvő nemzet­közi tekintélyét semmi sem tanúsítja jobban, mint az a tény, hogy a világ harmincki­lenc országával szerződéses gazdasági kapcsolatban áll; közöttük olyan államokkal, mint Nagy-Britannia, Belgi­um, Hollandia, Svédország, Norvégia, Dánia, Ausztria, Franciaország, Olaszország, India, Törökország, az Egye­sült Arab Köztársaság. A JVémet Demokratikus Köztársaság egy egész sor ál­lamban állandó kereskedelmi képviseletet tart férni, így példáid az Egyesült Arab Köz­társaságban, Burmában, Finn­országban, Indiában, Indoné­ziában. A Német Demokratikus Köztársaság 129 nemzetközi szervezetnek tagja, s ezenkívül 180 szervezettel szorosan együttműködik. Ezek után aligha mondhat­ja bárki is, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság nem létezik. S ha valaki kételked­ne is az NDK nemzetközi te­kintélyének állandó növeke­désében, annak csak egyetlen tényt kell figyelembe vennie: a nagyhatalmak külügymi­nisztereinek genfi értekezletén Nyugat-Németország és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság egyenlő minőségben kép­viselteti magát. Ez az első eset, hogy egy ilyen jellegű nemzetközi értekezleten a két német állam egyszerre, azo­nos minőségben vesz részt. A két német állam gazdasági, sport- és kulturális kapcsolatai Hogy a bonni kormány a nevetségesség határán túl is ragaszkodik a tarthatatlan hallsteini doktrínához, az ön­magában még nem jelenti azt, hogy a két német állam egy­mással semmiféle kapcsolat­ban nem áll. A két német ál­lam között hivatalos szinten eléggé kiterjedt — bár a le­hetőségeket korántsem kihasz­náló —, úgynevezett technikai kapcsolatok alakultak ki. Ezek kiterjednek a vízi, a közúti és a vasúti forgalomra, a Berli­nen belüli közlekedésre és más hasonló kérdésekre. A két német állam gazda­sági szerződéseket is kötött 1952-ben, a két német állam közötti árucsere összvolumene ' 282 millió márkát tett ki. 1955-ben sikerült elérni az egymilliárdos volument ‘ az óta az árucsere tovább kedett, annak ellenér Bonn következetesen kapcsolatok elmélyítés A Német Deine Köztársaság a Ruhr-i nyászok és textilr k-ísok megsegítése céljából az ajánlatot tette, hogy lió tonna kőszenet, ezer tonna hengerelt acélárut, s nagy mennyiségű textil­anyagot hajlandó átvenni Nyugat-Németországtól, Bonn azonban annak ellenére, hogy a bánya-, acél- és textilipar­ban egyre növekszik a munka- nélküliség, az NDK ajánlatá­nak csali egy részét fogadta el, és egyelőre azt is csak for­málisan, A hivatalos kapcsolatok a kultúra és a sport területén is fennállnak, s a kép itt is ugyanaz: a Német Demokrati­kus Köztársaság a német egy­ség érdekében javaslatokkal lép fel. Bonn pedig elutasítás­sal válaszok Strauss bonni hadügy­miniszter például megtiltotta, hogy a nyugatnémet sportolók a Német Demokratikus . Köz­társaság nemzeti néphadsere­gének sportolóival versenyre álljanak ki; Több versenyre azért nem került sor, mert az NDK sportolói közül többen tagjai Németország Szocialista Egységpártjának és ezért nem engedték őket Nyugat-Német- országba: Ugyanakkor a nyu­gatnémetek igyekeznek átcsa­logatni a játékosokat. Hasonló a helyzet a színházak kölcsö­nös vendégjátékaival is. Mi a helyzet politikai téren? Politikai tekintetben azt le­het mondani, hogy semmiféle hivatalos kapcsolat nem áll fenn a két állam között. A bonni kormány a már emlí­tett hallsteini doktrínára hi­vatkozva nem hajlandó hiva­talos kapcsolatot létesíteni az NDK kormányával; A bonni kereszténydemokrata (CDU) pártvezetőség nem ismeri el a keletnémet CDU-t; A szociál­demokrata pártvezetőség ép­pen a közelmúltban utasította el ötvenkilencedszer Németor­szág Szocialista Egységpártja vezetőségének a sorsdöntő kérdések megvitatására vo­natkozó javaslatát, s a Libe­rális Demokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt kö­zött két évvel ezelőtt megin­dult tárgyalások már rég meg­szakadtak és azóta sem foly­tatódnak. Ami áttöri az övezethatárt... Nem hivatalosan azonban a kapcsolatok évről évre mé­lyülnek és terebélyesednek. A nyugatnémet szakszervezeted tagjainak százai mennek át hetenként a Német Demokra­tikus Köztársaságba, hogy ot­tani szaktársaikKal találkoz­zanak és tájékozódjanak a munkások helyzetéről. ' Az egyik vasárnap például Ber­linben és a Német Demoicra- tikus Köztársaság más váro­saiban egyszerre tizenhat össz- német munkástanácskozást tartottak; A szakszervezetek maga­sabb szinten is találkoznak. A minden. tavasszal megrende­zésre kerülő lipcsei össznémet munkáskomferencián például az idén csaknem 800 nyugat­német szakszervezeti funkcio­nárius, közülük mintegy 300 szociáldemokrata párttag vett részt. Pillanatnyilag a legközvet­lenebb érintkezési pont a két német állam lakosságának legkülönbözőbb rétegei között a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja, amelynek ülésein mind több nyugatné­met munkás, paraszt, értelmi­ségi vesz részt. Ez ma a két német állam első közös fóru­ma, ahol a német nép sors- kérdéseit megvitatják, A bonni hatóságok börtön­nel fenyegetnek mindenkit, .aki a Német Demokratikus Köztársasággal való tanácsko­zások, a két • német állam bé­kés és demokratikus újraegye­sítése mellett, az atomfegy­verkezés ellen száll síkra. A büntetések és üldözések azonban hatástalanok. A két német állam lakossága a Né­met Demokratikus . Köztársa­ság kormányának következe­tes politikája nyomán mind közelebb kerül egymáshoz és mind jelentősebb lépéseket tesz hazája újraegyesítésének hosszú útján. tájékoztató adatok a Német Demokratikus Köztársaságból JT özép-Európában a Német Szövetségi Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kö­zött terül eL Területe 107 834 négyzetkilométer, lakosainak száma az 1958. évi népszámlá­lás adatai szerint 17 411 000. Legnagyobb része az Észak- német-Alföldön fekszik, me­lyet északon a Balti-tenger, délen a Thüringiai Erdő és az Érchegység határolnak. Fő fo- lyói: nyugaton az Északi-ten­gerbe ömlő Elba, amely a Hávelt, a Spreet és a Saalér veszi fel, továbbá a keleti ha­táron folyó, a Balti-tengerbe ömlő Odera. Gazdaságilag fejlett ország. A gazdaságához szükséges alapanyagok bőségesen megta­lálhatók. A szász Érchegység előterében jelentős fekete kő­szénmennyiség található. Bar­na kőszén a Német Demokra­tikus Köztársaságban nagy mennyiségben fordul elő. Vas­ércet Thüringiában, rézércet pedig Magdeburgban bányász­nak. Vas- és acéltermelésben kiváló; egyrészt az Odera- menti Stalinstadtban (Fürs­tenberg) és a Saale-menti nyu­gati kombinátban állítanak elő. Gépgyártása fejlett és sokoldalú. Autóipara nagy­részt exportra dolgozik, hajó­gyártása igen fejlett. Egyik legfontosabb iparága a vegyi­ipar, amelynek nyersanyagát, kálisót és konyhasót nagy mennyiségben bányásznak. A Német Demokratikus Köztár­saság legfontosabb vegyiipari üzemeinek telepei: Berlin, Merseburg, Bitteifeld, Leuna, Stassfurt és Lipcse. Jelentős textilipara van, valamint üveg, hangszer és élelmiszer- r. víezőgazdasága igen fejlett, lönösen a burgonya és a zs jelentő^, termékei. A Német Demokratikus köztársaság főleg a KGST or­szágaival bonyolítja le külke­reskedelmét. Kivisz magas- minőségű iparcikkeket, behoz élelmiszereket és különböző alapanyagokat. Yasútvonalai hálózatszerű­’ en épültek ki, összekap­csolják a különbőz» jellegű gazdasági körzeteket. A háló­zat sűrűsége Szászországban és Thüringiában a legnagyobb. A Német Demokratikus Köztársaság társadalmi tago­zódását pártjai mutatják meg. A Német Szocialista Egy­ségpárt 1946. áprilisában ala­kult, a Kommunista Párt és a Szocialista Párt egyesülése révén. Taglétszáma 1473 000 (1958), ebből 33.8 százalék munkás, 42.3 százalék alkal­mazott és értelmiségi, 2.9 szá­zalék szövetkezeti paraszt, 2.1 százalék egyéni paraszt, 18.9 százalék egyéb. A párttagság 23.5 százaléka nő. A Kereszténydemokrata Unió. 1945. júniusában alakult. Taglétszáma 246 000. Liberális Demokrata Párt. 1945-ben a kis- és középpol­gárság haladó csoportjaiból alakult. Taglétszáma 197 000. Nemzeti Demokrata Párt. 1948 júniusában alakult. Kis­polgári rétegek egy részét tö­mörítő párt. Német Demokratikus Pa­rasztpárt. 1948-ban alakult, a do1 ónzó parasztság pártja. 'T'ömegszervezetei közül a 1 legjelentősebb az 1946- ban alakult Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége, amely a bérből és fizetésből élők 85 százalékát tömöríti. Taglétszáma 5.5 millió. Az ifjúságot a Szabad Né­met Ifjúsági Szövetség tömö­ríti. 1 800 000 taggal. Hozzátar­tozik a „Thälmann” úttörő­szervezet 1 300 000 taggal. A Német Demokratikus Nőszövetség 1947-ben alakult és taglétszáma: 1 300 000. A békemozgalom szervezete a Német Béketanács, mely 1949-ben alakult. A kulturális társaságok közül kiemelkedik a Német—Szovjet Baráti Tár­saság. amelynek taglétszáma 4 millió. A napilapok száma körülbe­lül 40, Jó kapcsolatot kívánunk minden országgal állami és társadalmi rendjükre való tekintet nélkül Részletek Hruscsovnak egy indiai lap számára adott nyilatkozatából MOSZKVA (TASZSZ): Mint már jelentettük, Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke május 7-én beszél­getést folytatott R. K. Karand- zsiával, a Blitz című indiai lap kiadójával. A TASZSZ most újabb részleteket közöl a be­szélgetésből. — A Szovjetunió támogatta és ma is támogatja a Ban- dungban lerögzített alapelve­ket — mondotta Hruscsov, majd kijelentette, hogy a ban- dungi értekezleten részt vett országoknak még nagyobb energiával kell folytatniok az ott megkezdett jó ügyet, hogy fennmaradjon a bandungi szellem. Ez hasznos a béke fenntartása szempontjából. Hruscsov hangsúlyozta, mi­lyen nagy hatást gyakorolnak a nemzetközi kérdések megol­dására a nyugati hatalmak ka­tonai tömbjeiben részt nem vevő, békeszerető ázsiai és af­rikai országok. Hruscsov rosszindulatú ko­holmánynak nevezte azt a Szovjetuniónak tulajdonított szándékot, hogy ,,az arab kommunisták segítségével meg akarja vetni a lábát a Közel- Keleten”. — Egy szocialista állam so­hasem táplál semmiféle hódí­tó szándékot — hangsúlyozta Hruscsov. Az Iraki Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság jelenlegi konfliktusának oká­ról szólva, Hruscsov kijelen­tette: az Egyesült Arab Köz­társaságban egyesek azt akar­ták, hogy Irak csatlakozzék az Egyesült Arab Köztársaság­hoz. Az iraki nép azonban ezt nem akarta. Innen erednek az intrikák és az összeesküvésed Hruscsov hangsúlyozta, hogy nem változott és a jövőben sem változik a Szovjetunió ál­láspontja az arab népek nem­zeti felszabadító mozgalma iránt. A szovjet álláspont a népek barátságának lenini el­véből indul ki. Együttérzünk a népek fel­szabadító mozgalmával, se­gítettük és továbbra is se­gítjük e mozgalmakat — mondotta. Azok, akik gyengítik az arab országok népeinek össze­fogását, nagy hibát követnek el — mondotta ezután a szov­jet minisztertanács elnöke. — Ami az Egyesült Arab Köztár­saság és Irak jelenlegi viszo­nyát illeti, két arab nép egy­más elleni harcra fecséreli erejét, ahelyett, hogy közösen harcolna igazi ellenségei, az imperialisták ellen. Hruscsov kifejezte azt a re­ményét: az arab országok ve­zetői megértik, hogy józan ésszel kell megítélni a kiala­kult helyzetet, rendezni kell a konfliktust és nem szabad al­kalmat adni az arabok ellen­ségeinek, hogy saját önző cél­jaikra használják ki e súrló­dást. Egy kérdésre válaszolva, Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Arab Köztársaság kö­zött nincs semmiféle konf­liktus. Az Egyesült Arab Köztársasághoz fűződő kapcsolatainkat továbbra is az egyenjogúságra, a szuverenitás tiszteletben- tartására és a kölcsönös előnyökre szándékozunk építeni. A Szovjetunió sohasem avat­kozott és a jövőben sem szán­dékozik beavatkozni más álla­mok belügyeibe. — Nasszer amerikai iga alatt találhatja magát — mondotta ezután Hruscsov. — Akkor majd gyakorlatilag tudja meg, mekkora különbség van a szovjet szocialista politika és az amerikai politika között. Ezt titkolják az emberek előtt, mi azonban tudjuk, milyen úton-módon akarja az Egye­sült Államok leigázni az Egye­sült Arab Köztársaságot. — Ha az Egyesült Arab Köz­társaság vezetői nem akarnak baráti kapcsolatokat a Szov­jetunióval — jegyezte meg Hruscsov —, ez az ő dolguk, mi valahogy túléljük ezt. Ha jfTL káros lesz, semmi esetre sem a Szovjetunió vallja ká­rát. Mi szeretnők fenntartani a baráti kapcsolatokat, mert ez hasznos lenne mindkét or­szágnak és különösen az arab népeknek, valamint minden népnek, amely a gyarmatosí­tók ellen harcol. Hasznos len­ne a béke szempontjából is. Hruscsov kijelentette, hogy Karandzsia helyesen teszi, amikor nem hiszi el azt a rá­galmat: hogy a Szovjetunió és Kína erőpolitikát kezdett a világ egyes részeiben, s az SZKP huszadik és huszon­egyedik kongresszusa között állítólag változás történt a szovjet politikában. Kijelentette: — Mi továbbra is szigorúan megtartjuk a 20. pártkongresszus határoza­tait. A szovjet kormány egyál­talán nem változtatta meg külpolitikáját az utóbbi időben. Jó kapcsolatokat kívánunk minden ország- -gal, állami és társadalmi rendjükre való tekintet nélkül. Nasszer beszédeivel kapcso­latban elhangzptt egyes bíráló megjegyzéseink nem jelentet­ték azt, hogy a Szovjetunió megszegte a más államok bel­ügyeibe való be nem avatko­zás politikáját. Védelmére kel­tünk a kommunizmusnak, mint tanításnak, mert Nasszer elnök több ferdítést követett el a kommunizmusról vallott felfo­gásában. Megvédtük a kom­munista tanokat és a jövőben is teljes határozottsággal meg fogjuk ezt tenni — hangsú­lyozta Hruscsov. A kommunisták elleni táma­dások még senkinek sem ter­mettek babért, bár e támadá­sok már több mint száz éve tartanak. A fasiszta Németor­szág — mondotta Hruscsov — erősebb volt, mint Egyiptom, amikor Hitler meglobogtatta a kommunistaellenes zászlót és a soviniszta nacionalizmus alapján harcot indított a kom­munizmus ellen. Előtte Musso­lini foglalkozott ilyesmivel. Ök már régen nincsenek, a kommunista eszmék viszont uralkodó eszmévé váltak sok európai és ázsiai országban, amelyeknek lakossága együtt­véve körülbelül egymilliárdra tehető. Pontos határvonalat kell húzni — fejtegette Hruscsov. — Más dolog a kommunista ta­nítás és más dolog valamely állam belső rendszere. Mindig elismertük és ma is elismer­jük a népeknek azt a jogát, hogy olyan rendszert válassza­nak maguknak, amely az adott időpontban megfelel nekik. Az Egyesült Arab Köztársaságban is éljenek az emberek úgy, ahogy akarnak, legyen ott olyan rendszer, amely az otta­ni lakosoknak megfelel, az ő belügyük. Hruscsov kijelentette: ameny- nyire ő tudja, az arab orszá­gok kommunistái jelenleg nem tűzték ki konkrét fel­adatul maguk elé a kommu­nista társadalom építését. Ök hazájuk szabadságáért és füg­getlenségéért, a békéért har­colnak, azért küzdenek, hogy hazájuk teljesen megszaba­duljon az imperialista elnyo­mástól, hogy a fiatal államok erejükhöz mérten megoldják a gazdasági és szociális fejlő­dés problémáit. Egy további kérdésre vála­szolva Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió gazdasági sikerei már most nagy hasznot jelentenek a fejlődésükben el­maradott országoknak. (MTI) Moszkvai lapok a genfi értekezletről MOSZKVA (MTI) A moszk­vai sajtó továbbra is bőséges tudósításokat közöl a genfi külügyminiszteri értekezletről és kommentálja az értekezlet munkáját. Naumov, a Pravda tudósító­ja megállapítja, hogy az utób­bi két nap vitája pozitív jel­legű volt: hozzáfogtak a kér­dések konkrét megvitatásához, szőnyegre került a német bé­keszerződés szovjet tervezete. A megvitatás során kifejezés­re jutott az óhaj más országok álláspontjának jobb megérté­sére. A tudósító felhívja a fi­gyelmet, hogy több nyugati lap az értekezlet „válságának” zsákutcájának hangoztatásával igyekszik aggodalmakat kel­teni a közvéleményben. A nyugati propaganda mindig ilyen fogásokhoz folyamodik, Idő járásjelentés Várható időjárás péntek estig: Változó felhőzet, több helyen eső, zivatar, mérsékelt szél. A nappali felmelegedés az ország északi felében gyengül, délen alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 20—23, délen 24—27 fok között. Távolabbi kilátások: a hét végén szárazabb idő. (MTI) amikor álláspontjának gyen­geségét akarja leplezni. Mihajlov, az Izvesztyija genfi tudósítója tényekkel bi­zonyítja be, hogy egyes, Géni­ben működő nyugati tudósítók és propagandisták szándéko­san a közvélemény félreveze­tésére törekednek. Majd arra hívja fel a figyel­meit, milyen fondorlatokhoz folyamodnak a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánykö­rei, hogy megakadályozzák a genfi külügyminiszteri érte­GENF (MTI): Az MTI genfi különtudósítója jelenti: A Genfben tartózkodó nyugat­német küldöttség közölte, hogy Brentano külügyminisz­ter, aki eddig a genfi értekez­let egyetlen ülésén sem volt jelen, pénteken Bonnba uta­zik, hogy beszámoljon Ade- nauernak és újabb utasításo­kat kérjen a nyugatnémet kül­döttség további magatartására vonatkozóan. Bonn és Washington között egyes jelek szerint már nincs meg a régi összhang. A nyu­gatnémet küldöttség szerdán hivatalos nyilatkozatban til­kezlet sikerét és a csúcsérte­kezlet összehívását. így példá­ul Adenauer kancellár azt ál­lítja, hogy nem kerülhet sor „minden körülmények között” a csúcsértekezletre, hanem a Szovjetuniónak „fizetnie kell” a csúcsértekezlet összehívásá­ért, vagyis engedményeket kell tennie. A tudósító megállapítja, hogy a bonni kormány közis­merten a békés nemzetközi erőfeszítések kerékkötője, most is a tárgyalások meghiú­sítására törekszik. takozott Herter amerikai kül­ügyminiszter egyik legutóbbi kijelentése ellen, amely sze­rint az amerikai Egyesült Ál­lamok sem a Német Demok­ratikus Köztársaságot, sem pe­dig a Német Szövetségi Köz­társaságot nem tekinti egész Németország és az egész né­met nép törvényes képviselő­jének. Bonn teljesen alaptala­nul még mindig igényt tart erre a „jogára”, noha a genfi értekezlet tárgyalóasztalánál a nagyhatalmak külügyminiszte­rei mellett ott ülnek mindkét német állam képviselői j#. Brentano pénteken Bonnba utazik

Next

/
Thumbnails
Contents