Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

1 S E P 0 J 3 A U 1959. május ül., csütftrtáfc Es ők hová mennek ?... 1941. Európa egy része már lángokban áll. A II. 'Vi­lágháború. borzalmas szele már átsöpör az országok felett. De az élet nem áll meg. Emberek halnak meg, házasságo­kat kötnek, gyermekek születnek. ...és ebben az évben születtek meg azok a lányok is, akik a mostani napokban hajoltak izgatottan érettségi dol­gozataik fölé. Ezek fölött a lányok fölött 18 évvel ezelőtt, édesanyjuk tárta ki védő Ízarjait, s a háborús légiriadók alatt nem egyszer sóhajtott föl: — Mi lesz belőled, édes Kincsem?! S a mezőn, gyárban, iskolában szorgalmasan dolgozó, vagy f ronton verejtékező szülők gyermeke alig vetette le a tipegőt — máris átlépett egy hatalmas határkövet. 1945. újesztendejét, s iskolás tudatát már új idők. új szellemé­ben formálták. Még egy rövid idő. s eldől az édesanya hajdani kérdésé. Megkapja rá a feleletet. A lányok mám kellő „tisz­Az egri leaiiykol'egium fe- hérteritős hálójában az érett­ségiző lányok boldog tervezge- tése folyik. Ki hová megy. ki, mi szeretne lenni, melvik oá- lya az. ahol életcélt talál. Alert a fiúk — nem kétséges — mind választanak, hiszen ez ember- emlékezet óta így van. Am a lá­nyoknál más a helyzet. Ma már nem a kávéillatú szalon­ban. a kötögető nagymama felügyelete mellett .,adják el a lányt”, nem is szüret utáni borozgatás mellett dől el a lány sorsa, hanem a csillogó szemek öntudatról, önállóság­ról beszé'nek. Nyúl Évi és Lakatos Mariiul büszkén csil­logó karikagyűrűje már döntést jelent. Háziasszonyok lesznek. Alig várják, hogy „megérje­nek”. s a négy éve megszokott fészekből boldogan repülnek, hogy megalkossák és beren­dezzek a sajátjukat. De a legtöbben még tovább, egyre mélyebben akarnak be­ható'ni a tudomány és művé­szet labirintusába. A mosoly­gós szóke Nagy Ágota családi mesterséget kíván folytatni: történelemtanár szeretne lenni.! teiettel” néznek Tóth Máriára, a leendő ügyvédnőre. Minden­esetre még napjainkban is e'ég különös pálya nő számá­ra. Vannak a lányok között le­endő orvosok, textilmérnökök, gyógyszerészek, a besenyő telíti Bocsi Magda minden vágya például, hogy kutatólaborató­riumba kerüljön. Azért nem egy akad a lányok közül, aki már megelégelte a tanulást és dolgozni szeretne. így a hun­cutszemű Fodor Teréz — nem tudja még, hogy hol —, de már alig várja, hogy dolgozhasson. Turcsányi Anna és Maróti ten hosszú idő óta szövögetik közös tervüket: a postára sze­retnének bejutni, a forgalom­hoz. Kíváncsian nézek Orbók Ju­ditra. Hogy miért? Azért, mert édesapja — Orbók János bácsi, a parádsasvári iskola kitűnő biológusa — közismert a me­gye pedagógus és mezőgazda- sági köreiben. Vajon a lánya milyen pályát választott?! — Agrármérnök szeretnék lenni! — hangzik a megnyug­tató válasz. — Itt az iskolá­ban. de főleg édesapám mun­káját figyelve, egyre jobban ép erősebben .alakult ki ben­nem ez az elhatározás. Igen. Hassan múlnak a na­pok és nemsokára kezükben lesz a „menetlevél”, ami elin­dítja a ma még gondtalan di­áklányokat arra az útra, ahol már nem irányítja őket senki, ahol saját életük saját urai lesznek. A bérlistáknál más a hely­zet. ők az érettségi 1 <5tevése után már kész emberek. Ter­mészetesen innen is vezet to­vább az út. de ezek a lányok, csaknem kivétel nélkül, köny­velők szeretnének lenni. És egyetlen vágyuk van: haza, haza, az otthoni termelőszö­vetkezetbe, ahol nem egynek a szülei is dolgoznak. Róza már döntött — mindket­A 41-44-es idők lidércnyomása eltűnt. Az otthon dolgozó szülök arcán még átszalad időnként egy-egy felhő, de mióta az apró falvak parasztemberei is megta­nultak saját fejükkel gondolkodni, s tájékozódni a világ­! ban, azóta egyre biztosabb bennük a tudat, hogy a békét, nagyon nehéz elvenni a munkát, életet, szabadságot sze­rető emberektől. Mert a 19 éveseknek béke keli, hogy alkotó emberekig váljanak, s megvalósítsák azt a társa­dalmat. amelyről 1919. áhnodott, s amely a Szovjetunió­ban már a megvalósulás útjára lépett. CS. VDÁM ÉVA Nagy színészek — megdöbbentő tragédiák A 30-as években nagybetűs hírekkel hozták az újságok, hogy a Viva Villa című film felvételei közben 250 súlyos sebesülés történt. — Hát ez mégiscsak bor­zasztó. mondták a gyengébb idegzetű emberek. — Hova jutunk? Bezzeg a régi jó időkben ... Kevesen tudnak róla, de szorgalmas krónikások felje­gyezték, hogy már a közép­korban is, amikor műkedve­lők, főként diákok, papiok es mesterlegényeik szerepteltek a misztériumokban és a passió­játékokban, akkor is sok bal­eset történt. Egy Nicolle nevű plébános, aki Jézust ábrázolta, olyan komolyan vette szerepét és olyan élethűen függesztették fel a keresztre, hogy majdnem belehalt. De Júdás szerepe sem volt éooen veszélytelen. Jean de Nicey nevű francia káplán A Bástyasétány 77 Kápolnán A káli KISZ-szervezet es a Földművesszövetkezet szak­szervezeti bizottságának ren­dezésében vasárnap este 8 órai kezdettel a Dohánybeváltó üzemi kultúrtermében előad­ták a Bástyasétány 77 című vígjátékot. Az előadást rövi­desen bemutatják a környező községekben is. s a belépője­gyek árából televíziós rádiót szándékoznak venni. Júdás szerepében olyan szen­vedélyesen kötötte fel magát a fára, hogy mire észrevették, már halott volt. Moliére nemcsak a legna­gyobb drámaírók egyike, de jó színész is volt. A szó szoros értelmében élete utolsó pilla­natáig hű maradt a színpad­hoz. Előadás közben, a szín­padom lett rosszul, nem tudta befejezni szerepét, hazaszállí­tották és másnap meghalt. Egressy Gábor, a magyar színjátszás atyja és legna­gyobb alakja a Brankovics György címszerepében össze­esett a színpadon és meghalt. Régi kön 3'vek bizonyítják, hogy amikor II. Jakab svéd király előtt játszották a Pas­siót, a pogány századost ala­kító színész a játék hevében olyan erővel döfte ládzsáját a kereszten függő társa szívé­be. hogy az holtan bukott le és estében a keresztfa tövé­EGRI VÖRÖS CSILLAG Kard és kocka EGRI BRÓDY Nincs előadás EGRI KERT’MOZJ Hajdúk esküje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A boldogság vasárnap Jön GYÖNGYÖSI PUSKIN Fények a füld alatt HATVANI VÖRÖS CSILLAG . A harangok Rómába mentek HATVANI KOSSUTH Akkor karácsonykor HEVES Négy lépés a fellegekben FÜZESABONY ben térdelő Máriát is súlyosan megsebesítette. Moliére tanítványának és legtehetségesebb színészének édesapja is színész volt, s a Cidnek egyik előadásán ellen­fele rozsdás karddal véletle­nül megszúrta a lábát. Vér­mérgezést kapott, s az orvosok le akarták vágni a lábát, hogy megmentsék az életét. —■ Falábbal nem lehet ját­szani. s ha nem játszHatom, minek éljek, — mondta az idős Baron. Nem engedte ma­gát megopterálni, inkább meg­halt. Végzetázerű volt fi - sorsa is. Őt kora legnagyobb színé­szeként emlegetik. Amina' utolsó szerepét já:*z kta (17:‘9- ben) ezeket a sorokat mondta: „Közel a sírom, melybe le­szállók" ... s a nyúl szí:.pa­dom összeesett es nemsok ir t rá meghalt. F. I,. pEtervAsAra Nines előadás Egerben este fél 8 órakor: A LEHETETLEN NO (BÍrietsziinet) Verpeléten (Honvédség) esté 6 ó: NEM VAGYUNK ANGYALOK Sport és szerelem 'Vtizö itt Látás Moziműsor Az idő kellemes. A tavaszi napsugár for­ró csókot lehel a színdús májusi orgo­nákra. Az utak tisz­ták, a keskeny utcák rendezettek és a há­zak előtt kis kertek, virágágyak varázsol­ják mesébeillővé Egert. A város külső ke­rületében, ahol a földszintes házak ma is megőrizték az el­múlt idők nyomat, egy fiatal katona si­et. Benyit egy kis ház kapuján. Az udvar ugyanaz. mint amikor utoljára látta, a falak fehér­re meszelve, a téli fűtésre szánt fa ugyanúgy áll rakás­ban a jobb sarokban, mint régen. Az udvar közepén a kenderma­gos meg a fehér és sárga tollazatú tyú- kocska csipegeti a kiszórt búzaszemeket. A kertajtó zárva. A katona közelebb lép hozzá és vigyáz­va, meghajolva benéz az ajtó résén. Kinn a kiskertben a meleg­ágyak között apró termetű ősz öreg né­niké locsolja a féltve- őrzött, szeretett virá­gait. A fiú titkon kinyit­ja az ajtót, mint aki bűnre szánta el ma­gát. Lábujjhegyre emelkedik, s előbb lassú, csendes lép­tekkel indul el, a kedves felé, majd nem tud parancsolni az érzéseinek a kitö­rő szeretet, öröm, a régi gyerekség emeli gyorsabb és gyorsabb tempóra lábait. Már fut, rohan. Nem ér­dekli semmi, hogy felfedezik, kitárt karöüzkal, futva öleli magához a törékeny öregasszonyt, aki a dobogásra hátra alcart ugyan fordulni, de már nem érkezett... — Fiacskám! — szakad szinte sitcoltva ki a váratlan boldog szó a nagymama tor­kán. — De megijesz­tettél ... — S nem tud töb­bet szólni, csak piheg és a boldogságtól könnybeborult fáradt, ráncos, jóságos sze­mét törölgeti... FAZEKAS ISTVÁN FILM: Kard és kocka MAGYAR FILM A borús, őszi tájban nagy. sárga határ imbolyog a ■rossz, sáros úton. Körülötte fehérköpenyes vasas németek, az ülésen magasrangú császári tiszt: Schuartzenau őrnagy ül, kísérőjével, Pöschl Írnokkal. Tokajba mennek, Heister generális főhadiszállására, hogy átadják neki a Magyaror­szágot megszállva tartó katonák félévi zsoldját. Schwartzenau vágyakozva gondol a fényes Bécsre, me­lyet el kellett hagynia, s egyetlen vágya, hogy unalmát gá­láns kalanddal űzze el. Nem is sejti, hogy a kaland — bár nem gáláns — a feje fölött lebeg. Erről a kalandról, a kurucok „huszárvágásáról” szól ez a romantikus film, amelyet az egri Vörös Csillag Film­színház mutat be május 21—27-ig. A filmek ügyében 1)59. május 21, csütörtök: 1899. Az első magyar szakszer­vezeti kongresszus kezdete Buda­pesten. 1919. A Magyar Vörös Hadsereg visszafoglalja Miskolcot. 1874-ben született Raoul Heinrich Francé természettudományi Író. V Névnap Ne feledjük, pénteken: JŰLIA — MEGYÉNK gépállomásainak dolgozói csatlakoztak a kong­resszusi versenyfelhíváshoz, el­készítették a tervmódosításokat és megkezdték a vállalások fo­rintértékének kimutatását, hogy a verseny közben is Összehason­lításokat; végezhessenek a ver­seny részvevői között. — A FÜZESABONYI Járási Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak mai ülésén az adóbevételi terv teljesítését, valamint a járási és a községi adócsopor­tok munkáját értékelik. Máso­dik napirendi pontként az ez évi községfejlesztési tervek teljesítését vitatják meg. — KEDDEN délután üzem- j részenként megbeszélték a I vállalat kongresszusi felaján­lásának teljesíthetőségét a Mátravidéki Fémművekben. A munkások számos javaslattal segítették a kongresszusi ver­seny szervezését. — A TAKARMÁNY BAZIS megteremtése érdekében az összes szántóterület húsz száza­lékán vetettek pillangós növé­nyeket a poroszlói Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. — BOLDOG községben is felépül az új játszótér az öt­éves távlati terv során. Az épí­tési munkálatok nagy részét a község lakosai társadalmi munkában végzik, melyhez a községfejlesztési alapból 40 ezer forintot biztosítanak. — A GYÖNGYÖSI Vas- és Fémipari Vállalat munkásai április hónapban 124 százalék­ra teljesítették tervüket. Má­jus 15-ig az öntöde, forgácsoló műhely dolgozói 80 százalékra teljesítették havi tervüket. — BEFEJEZÉSÉHEZ közeledik a törpevízmű építése Karácsond községben. A négyszázezer fo­rintos költséggel épült vízmű nagy segítséget nyújt a vízellá­tás problémájának megoldásá­ban. — AZ EGRI JÁRÁSI Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén Ostoros községi taná­rjának szakigazgatási munká­ját értékelte. Második napi­! rendi pontként a 29-i taílacs- I ülés napirendjét terjesztették ! elő, melyen a járás kulturális I hely "elét és az ifjúsági nevelés « !• ..A — ^ A Wt lap ászt alutoka: es kicserélik gou- dolatHikai, Az értekezletet ma tartják. Lehet, hogy engem már las- , san azzal vádolnak, hogy lebe- j csülöm a filmet, hogy szék- j táns és miegymás vagyok, mert elsősorban a nyugati filmet becsülöm le, dehát erről nem én tehetek, hanem azok, akik összefogva elle­nem direkt lebecsültetik ve­lem. Mert mit csináljon a szerencsétlen mozilátogató, ha elmegy egy félnyugati filmre, amelyről a jó ég se tudja, hogy miért jugoszláv —nyugatnémet koprodukció és utána békés idegrohamot kap. Elmegy, hogy megnézze Maupassant novelláját filmen, s utána azon tanakodik, hogy vajon melyik filmgyár­tás a felelős azért, hogy Maupassant helyett, aki még nem látta, megláthatja, ho­gyan születik a kiscsikó, amely lehet tanulságos és felemelő a maga helyén, de nem ebben & filmben ... Megtanulhatja, hogy a lovak szeretkezése — esküszöm ezerszer finomabb vagyok, mint a film — milyen deter­minativ hatással van az embe­rekre, s még sok más egyebet is megtanulhat, például hogy a film címe a Bűn, nem a film tartalmára,hanem a film elké­szítőméit munkájára, s a film for ;al utazóira is vonat­kozik. Aztán nagyon tetszik ne- em az is, hogy kiváló szinkronizálásunk egyre ki- álóbb ötletekkel lepi meg a magyar mozilátógató közön­séget S ezek az ötleteit olyan megltapóak, hogy az ember, vagy nevetőgörcsöt kap és akkor a gyomrát, vagy fcjgörcsöt és akkor a fejét gyógyíthatja plusz a jegy árán felül. A legutoi bemutatott Kettőnk titka c mű filmben például vol, szerencsénk Yvess Montano hangját hallani szinkronizál­va, a többi dalokkal együtt. Ez ugye érthető, mert minek hallani annyit az ismert hangot, s ebből fakadóan az is érthető — de csak ebből fakadóan —■, hogy a III. Richárdot, amelynek csodá­latos fordítása eléri a jsha- kespeari remekmű nyelvét, nem szinkronizálják. így aztán marad a puszta cse­lekmény, s alig marad va­lami a dráma csodálatos nyelvéből. Minek az? Előre remegek, hogy a szinkron jóvoltából Tito- Gobbit legközelebb Fuszuly- ka Jenő, a halápi dalárda szólistája fogja énekelni! Különben is — bánamisén a vádat, hogy szektáns, meg miegyéb — van olyan érzé­sem, hogy a MOKÉP nem nagyon, vagy nem eléggé válogat a nyugati filmekből, ami a nyugati az jó, vagy legalábbis üzlet. Én nem bá­nom. legyen üzlet, minthogy a film nemcsak művészet, de azért bánt is egy kicsit. Csakhogy én rendkívül mó­don irtózom a szatócsboltok­tól, legalábbis azóta, mióta földművesszövetkezeti üzlet­házak nyíltak falun. Mindezt csak azért írtam le, mert szeretek moziba járni és szeretem a jó fil­meket. A jó filmeket és nem a filmeket, tisztelt, ezért fe­lelős szakemberek! (egri) l.- nan befejezo*1 > az egri 99rossz-templom66 helyreállítása Egerben csak „rossz-temp­lomként” ismerik a trinitáriu- sok volt templomát. Sokan magának az épület keletkezé­sének történetére sem emlé- ikeznek. Még kevésbé rendel- | tetésére. Amint az a történel- í mi kutatások során kiderült, a < trinitáriusok, az úgynevezett | fogoly-kiváltók rendje, az $ 1700-as években telepedett < meg Egerben. Céljuk a török | hódoltság ideje alatt az volt, < hogy becses magyar foglyokat <váltságok, ajándékok fejében < megszabadítsanak a rabságból. | Ezt a hivatást azonban idete- <lepedésük idejében már nem­igen tudták gyakorolni. Mégis <11. Rákóczi Ferenc fejedelem < egyik kegyelt híve segítette a < rend ittmaradását. Letelepe­désük után röviddel már egy < kis kápolnát építettek a fo­< goly-kiváltók, majd nem sok- s tol ezután kezdtek hozzá ' nagy templomuk és rendhá­zuk építéséhez papi és külső segítséggel. A templomot, amit még fel sem tudtak szentelni, aztán II. József elkonfiskáltat- ta és az épületben, amelynek berendezését, értékeit pillana­tok alatt széthordták, katonai raktárt rendeztek be. Ezt a célt szolgálta (szinte megsza­kítás nélkül) a „rossz-temp­lom”, egészen a második világ­háború végéig, amikor a fa­sisztáit kivonulásukkor fel­gyújtották a becses, barokk­stílű műemléket. Az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség, a városi ta­nács közbenjárására, az elmúlt esztendőben megkezdte az egri „rossz-templom” állagmegóvá­si és helyreállítási munkáit. Erre a költségvetésből ebben az esztendőben 400 000 forin­tot biztosítottak. A munka megkezdése óta már elkészüli a felső párkányrész és hozzá­kezdtek a tetőszerkezet építé­séhez. Ennek elkészülte után, még ebben az évben befejezik a tetőfedést is. A helyreállítás további mun­káinak költségeit a jelenlegi megállapodások szerint a Mű­velődésügyi Minisztérium mú­zeumi főosztálya vállalja ma­gára. A városi tanács ugyanis a trinitáriusok volt templomát felajánlotta múzeumi célokra. A Művelődésügyi Miniszté­rium ennek alapján, tekintet­tel Fazola Henrik egri mun­kásságára és híres műveire, itt rendezné be a közeli jövőben az Országos Vasművészeti Múzeumot. A majdan kiállí­tásra kerülő anyag egy része amúgy is itt van már Egerben, s jelenleg a vármúzeumban őrzik. A tetőszerkezet és tetőzet újjáépítési munkái után, előre­láthatólag a következő eszten­dőben, e szerint a Művelődés­ügyi Minisztérium költségén, a belső munkákhoz kezdenek hozzá, hogy Eger űj kulturális létesítménye mihamarább megnyithassa kapuit az érdek­lődők előtt. — ger. / i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents