Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

1959. május 21., csütörtök REPCJSáG s Közős munkával a szebb jövőért A határban kájukkal különösen Barna Jó­zsef, Péntek István és Kiss Lajos tűntek ki. A MEGLEVŐ TANYABA villanyt vezetnek be. Egy ki­lométer hosszú távolsági vonal építésénél is ott lesznek az új tagok oszlopállításnál, gödör­ásásnál segítenek, s fogadkoz- nak, hogy június 10-én villany­fény világít majd a régi pet­róleum-lámpák helyett. Az idén szép termésre van kilátás, s tudják azt, hogy ez nemcsak a szép időtől függ, hogy valóban így legyen, ha­nem hozzá kell járulni mun­kájukkal is. A' cukorrépa egye- lését a napokban fejezték be, s a határban járva, büszkeség­gel tekintenek rá, mert előző években nem volt ilyen szép. Az állattenyésztési szakembe­rek között olyanokat találnak, mint Marcii György, akire a termelőszövetkezet vezetősége a juhok gondozását bízta. Marcii György már gyermek­kora óta foglalkozott a juhok-' kai, s az ő juhai voltak leg­szebbek az egész faluban. Most a közösét kezeli, s meglátszik szaktudása, mert az általa ke­zelt juhállomány megyeszerte■ híressé vált. A szeptember hó- $ napban Budapesten megrende-j zendő országos mezőgazdaságig kiállításra és vásárra nyolc t tenyészjuhot küldenek. Min-1 den remény megvan arra, hogy < jó eredményeket érjenek el majd a kiállításon. A SZÉPEN FEJLŐDŐ ha­tárból este együtt mennek ha­zafelé a régi és az új tagok, összeköti őket nemcsak az aláírt belépési nyilatkozat, ha­nem az egyre erősödő, s las­san elszakíthatatlan szál, mely a közös munkában szövődött köztük. Pilisy Elemér Dübörögnek a traktorok Jól halad a növényápolás a hatvani járásban POROSZLÓ LAPOSAN el­terülő határa szélén felkelő nap, már kora reggiel serényen dolgozó embereket talál a ked­vező időjárás következtében szépen fejlődésnek indult ve­téseken. A község egyik leg­régebbi és legjobban működő terme1 őszüvetkezőiének, a Rá­kóczinak tagjai, már túl van­nak az első növényápo’ási munkák nagy részén, s most a . lucernát kaszálják. A veté­sek szépek, jó termésre van kilátás, s így bizakodó a han­gúiét. Bizakodó volt akkor is, amikor 1952-ben kilenc család 130 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. S az el­lenforradalom ideje alatt sem vesztette el hitét a tagság. En­nek köszönhető, hogy nem bomlott fel, hanem megma­radt a szövetkezet, a közös vagyon. Jelenleg 43 taggal dolgoznak, de ha nagyobb munka, vagy gond nehezedik vállukra, segí­tenek a tavasszal belépett új tagok és 317-en már akár­milyen akadályt elgördíthetnek a fejlődés útjából. Rendszere­sen még nem dolgoznak, de ha segítségre van szükség, nem kell értük kétszer üzenni. A havonként megtartott közgyű­léseken minden új ember meg­jelenik, elmondja javaslatait. A párthatározatok, s a termer lőszövetkeZetekre vonatkozó rendeletek ismertetése mellett, már megbeszélték az őszi ve­tőmag-behozatalt, s már eldön­tötték, hogy az egész földterü­, hány százalékán vessenek pillangóst. Sokat foglalkoztak az állatok behozatalával, a ta­karmány beadásáról, a hízott­sertések beállításáról, s nem utolsósorban az állatok el­helyezéséről. Átvették a räboly­tanyát, 90 vagon befogadó ké­pességű magtárakkal, 80 férő­helyes istállókkal, 1000 férő­helyes juhhodállyal és 100-as hizlaldával. A kapcsolat azonban nem korlátozódik csak a közgyűlé­sekre, hanem naponként több­szöri találkozáskor szövődik minél szorosabbra. A találko­zásokkor az időjárás, a ter­méskilátások mellett, már egy­re több szó esik a közösről, s az új tagok is gyakrabban használják a „mienk” szót. Földjük jórészt a közös mel­lett van, s a déli pihenőkor már jobban esik a tsz tag­jaival közösen elfogyasztani az ebédet. Közösen eltöltött ebédidő alatt, s közgyűléseken határoz­ták el, hogy dolgoznak az 50 férőhelyes új istálló építő­anyagának szállításánál és az építkezésnél. Elhatározásukat tett követte. 60 köbméter kő és 50 ezer darab vöröstégla érkezett a vasútállomásra, s a termelőszövetkezet vontatója mellett megjelentek az új ta­gok fogatai is. A szállítás meg­kezdésekor ott voltak Szűcs György, Kovács Imre és Lajos, a három Szabó, Vincze László és Gábor, Orosz János, Szecs- kő Dezső, Bánkúti Lajos, Ja­kab Béni, Szöveg Vincze, Zal- cai Ferenc, Sipos Károly, Rédei Dezső, Aranyosi Péter és Oláh Sámuel. Lelkes mun­íVWSAyV^A(^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\AAAAAA/WVSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> ( Fel-fel bukkanó sziget a Föl dk ősi •tengerben Legutóbb 1863-ban látták, most a viz alatt fedezték fel (Folytatás az 1. oldalról) m Az idén minden eddiginél több vegyszeres gyomirtást végzett a Gyöngyösi Nö­vényvédő Állomás. A gépek már kora tavasztól munkában vannak és egy gép naponta 25— 30 holdon végzi el a gyomirtást. Most a Füzesabonyi Állami Gazdaságban dolgoznak a gépek. A horti gépállomás udvarán két szürketestű, piroskerekű traktor dübörög. MindKetíő U—28-as típus és tegnap ér­keztek, úgyhogy nem csoda, ha a dolgozók közül néhányan körül állják, nézegetik a ki­csit furcsa jószágot, amely ha Kell szánt, vet, kapál, vagy ép­pen palántái, mikor mire van szükség. Kovács István főagronómus éppen a gépeket veszi számba és örömmel újságolja, hogy a tavasz folyamán a horti gép­állomás tizenhét új gépet ka­pott, ami lehetővé teszi, hogy a megszaporodott munkát ma­radéktalanul elvégezhessék. Legfontosabb munka most a növényápolás Úgy mondják, hogy a má­jusi eső aranyat ér. Ha igaz a szólásmondás, akkor Hat­van—Hort környékén az idén csupa aranyat terem a föld, annyi az eső. Az utóbbi na­pokban szinte minden délután esik és szinte gomba módjára fejlődnek a növények. A ked­vező időjárás, a magas hőmér­séklet viszont sürgeti a nö­vényápolást, amelyre a gépál­lomás idejében felkészült. A tavasz folyamán kapott gépek közül több olyan is van, ame­lyet jól lehet használni a nö­vényápolási munkáknál, így jól bevált a két új Zetor is, ami szintén az elmúlt hetek­ben érkezett. A termelőszövetkezetek fejlő­dése az idén igen komoly feladat tok elé állította a gépállomás dolgozóit. Amíg az elmúlt esz­tendőben nem sok volt a gépi kapálás, addig az idén huszon­három termelőszövetkezetben kell a növényápolási munká­kat elvégezni, közöttük tíz új termelőszövetkezetben is, ahol most dolgoznak majd első íz­ben a gépállomás gépei. A múlt évihez viszonyítva közel nyolcszáz holddal kell több növényápolást végeznie a gépállomásnak és ezideig le­szerződtek 1200 holdra. A gé­pek már valamennyi termelő- szövetkezetben megkezdték a növényápolást és ha az időjá­rás engedi a hét végére álta­lában már be is végzik az el­ső kapálást. A szerződések ér­telmében háromszori kapálást kell végezniök, de ha az idő­járás továbbra is ilyen csapa­dékos marad, akkor előfordul majd, hogy négyszer, sőt egyes helyeken ötször is kell kapál­ni, f Újabb munkákat végeznek gépi erővel Néhány esztendővel ezelőtt még maguk a termelőszövet­kezetek is idegenkedtek a gé­pi munkától, különösen a .tépi növényápolástól., Az idén már ilyen bizalmatlanságnak nyo­ma sincs, sőt a gyakorlat azt mutatja, hogy az új, vagy a felszaporodott termelőszövet­kezetek is szívesen veszik igénybe a gépállomás munká­ját, segítségét. Hatvan, Csány, Hort vidékén igen sokan, — természetesen a termelőszö­vetkezetek is — szívesen fog­lalkoznak kertészettel és ép­pen ezért gondot okozott ilyen gépek beszerzése. Az új uni­verzális U—28-as traktorok segítségével már lehetővé vá­lik a palántáié gépek haszná­lata is, amely igen megköny- nyíti, illetve meggyorsítja ezt a munkát. A termelőszövet­kezetekben az idén már a dinnyét, paradicsomot, papri­kát és egyéb ilyen kerti növé­nyek ápolási munkáit is géppel végzik és egyre inkább szaba­dítja meg a gép az embert a nehéz kapálástól. Pontos és rendes munkát végez a horti gépállomás A gépállomás dolgozóinak legfőbb érdeke, hogy lehetőleg állandóan legyen munkájuk és munkahiány miatt ne kelljen; sokáig állni a gépeknek. Ezt csak úgy tudják elérni,; ha minden termelőszövetke- < zetben olyan munkát végez­nek, amellyel legteljesebb < mértékig elégedett a tagság.! Ezen a téren már az elmúlt ; esztendőben se volt hiba ésaz< idén is pontosan, rendesen ha- J lad a munka. Amikor agy-egy< területen a gépek megkezd'kJ a növényápolást, a brigádve-< zető és az agronómus minden J esetben ott van a kezdésnél,; a gépek beállításánál, és ezen-; kívül a gépállomás dolgozói í is állandó ellenőrzést gyako-J rolnak. A gépállomás dolgozói! szívügyüknek tekintik, hogy J nemcsupán mennyiségi, de < minőségi munkát is végezze- J nek, olyat, hogy azzal a tér-; melőszövetkezetek tagsága is < elégedett legyen. Munbaverseny a gépállomáson A kongresszusi munkaver­seny itt, ezen a gépállomáson is élő valóság. Brigádok van­nak versenyben és legutóbb az Előre-brigád hívta ki ver­senyre az Ifi-brigádot. A ver- senypcntok egyike az, hogy gondos növényápolási munká­val lehetővé kell tenni, hogy egy holdon másfél mázsa ku­koricával több teremjen. Ezen túlmenően igen nagy az üzem­anyagtakarékosság, az ön­költség csökkentése is, de mivel a gépállomások egyik fontos dolga a jól és időben végzett növényápolás, így ezt a munkát helyeznék előtérbe a versenyben is. Sürget a munka, sürget az idő, de a horti gépállomás dolgozói mindent elkövetnek, hogy a soron következő mun­kákat időben és lelkiismerete­sen elvégezzék. Szalay István Állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben egyaránt lázas munka folyik. Sürget az idő, szép termést ígér a ha­tár, nincs idő a tétlenkedésre. Pál Zsigmond, a hevesi ÄMG traktorosa, gépével a tenki Béke Termelőszövetkezet földjein dolgozik. Minden erejével azon van, hogy a kitűzött felada­tot a legjobban és a lehető leggyorsabban végrehajtsa. Nem könnyű a traktoros-élet, de aki szívvel-lélekkel végzi a mun­kát, az sok szépséget is találhat benne. A munka azonban csak jó géppel öröm, és ezért kíméli, óvja gépét minden baj­tól a jó traktoros. A tudósok már rág­ta tudják, hogy lemcsak a föld fel- zínén, hanem az ceánok mélyén is 'annak vulkánok, melyek időnként ki- örnek. A kitörésről ermészetesen nem nindig szerzünk tu- lomást, hiszen, ki átja, mi történik két­ezer méter mélyen a enger fenekén. Leg- eljebb 1—2 füstfelhő írulja el. hogy vala- ni nem mindennapi semény játszódik le íz óriási vízrétegek ilatt. Ha azonban a iráter nincs messze i víz felszínétől, ak- cor valóságos csodá­lat láthat, aki törté- letesen arra jár. Megtörténik például, rogy egyszerre úi sziget emelkedik ki a habokból, néhány na­pig ott van, azután újból eltűnik. Ezt a valóban szo­katlan jelenséget már régebben is észrevet­ték. Már Seneca (az I. században élt) is beszámolt egy ilyen tengerből felmerült szigetről. Az Égei- tengerben keletke­zett, időszámításunk kezdete előtt 146-ban. Az arra járó hajósok meséje szerint négy napig lángnyelvek táncoltak a tenger felszínén, és amikor a tűz kialudt, egy majdnem két és fél­kilométer hosszú szi­get maradt a helyén. Rodosz lakói templo­mot is építettek rajta Poseidonnak, a ten­ger és hajósok urá­nak. Egy másik ilyen csodálatos sziget is keletkezett a Földkö­zi-tengerben. Még a XVII. században ész­revették a Szicília közelében hájókázó halászok, hogy a ten­ger erősen háborog. Majd két évszázadon át háborgott és mo- rajlott a tenger ezen a helyen, s végül 1831-ben egy sziget bukkant elő a vízből. A sziget napról napra nőtt, néhány hónap múlva már 60 méter magas és 4—5 négyzetkilométer te­rületű volt. Fölfede­zője — egy angol tengerész — Julia- szigetnek nevezte el, A tudós világ is ha­marosan tudomást szerzett róla, rövide­sen számtalan tudós érkezett a szigetre.; Az új föld természe-í tesen a koronás fő­ket sem hagyta nyug­ton, és sokan meg-5 próbálták birtokukba« venni. Elsőnek egy < angol kapitány tette« lábát a szigetre és< királya nevében an-« goi birtokká nyilvá- < nította. Az új földnek« azonban nem sok« hasznát vették, egy- < két hónap múlva is-< mét elsüllyedt.^ 1863-ban ugyan újra« kiemelkedett a vízből.« de ez alkalommal is< rövid életű volt. Az-< óta nyomát sem lát­ták, hiába kutattak < utána. Csak a múlt« nyáron sikerült fői- • fedezni 25 méterre a< tenger felszíne alatt. < — a felsőt ArkAnvi <; majálison az egri Városi Mű-; velődési Ház bábszínháza is; részt vesz. Itt mutatja be új< műsorát: a Mindentjáró mai-; mocska és az Iskolakerülők! cimű bábjátékokat. (Márkusz László riportja) AWWAAiVWVWVWWVWv^AAAAA/vVWWWVWWWWWWWWWWNAA Szovjet« magyar, lengyel, csehszlovák és német szakemberek együttműködésével korszerű telefonközpont-rendszer épül Telefonközpontjaink. kap­csolási ren<iszere és jelenlegi gépei elavultak. Külföldön már újrendszerű, úgynevezett crosbar központok működnek, amelyek nehézkes forgórend­szer helyett a mágnesség elve alapján, a könnyen rongálódó forgóalkatrészek nélkül ké­szülnek. A crosbar központ jó­val kisebb a réginél, élettarta­ma hosszabb, karbantartása könnyebb, kezelése egysze­rűbb. A KGST országainak együtt­működésével nagyarányú munka indult az újrendszerű telefonközpont kialakítására A feladatokat a korábbi ered­mények alapján osztották el egymás között. A szovjet szak­emberek a 100 000-től 1 Ö00 000 vonalig terjedő nagyvárosi te­lefonközponthálózat, a magyar szakemberek a 10 000 előfize­tőig terjedő közép- és kisköz­ponthálózat kialakításával fog­lalkoznak. A Német Demokra­tikus Köztársaságban készítik a központokhoz szükséges mé­rő és vizsgáló berendezéseket, s a három ország munkáját többek között lengyel és cseh­szlovák szakemberek is ' segí­tik. A közepes nagyságú telefon­központ-hálózat fejlesztés munkáin kívül hazánkban ké­szül az úi központrendszer leg­fontosabb része, az úgyneve­zett keresztrudas kapcsológér is, amelynek modellje í Brüsszeli Világkiállításor nagy sikert aratott. A KGS1 híradástechnikai részlegének ianuári értekezletén is a ma­gyar kapcsológépet ítélték a legjobbnak. (MTI) Lanter Jőzsel kerecsendi 10 holdas gazda még egyedül dolgozik. Cu­korrépát eke- kapáznak, de ahogyan mond­ják, az ősszel már valószínű­leg ők is a ter­melőszövetke­zetben dolgoz­nak majd. Egy kicsit szokatlan lesz a közös munka, de sok­kal könnyebb és jövedelme­zőbb, mint az egyéni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents