Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-21 / 117. szám

2 NÉPÚJSÁG 1959. május 21.. csütörtök ^ Úttörőélet ^ Ilét hét az Óriások f oldj én Amikor a keresztül végre Síkfőkútra ér­kezett a kirándulók csoportja, az alföldi síksághoz szokott lábak fel is mondták a szol­gálatot. Nagyon gyönyörű tá­jon haladtak keresztül, s a sok látnivaló is fárasztotta őket Nem győzték az élmé­nyeket elraktározni emlékeze­tükbe. Na, de ha a vége jó, minden jó — tartja a régi közmondás, s ők nem is pa­naszkodhattak, hiszen már az eléjük táruló látvány, akis tavacska partján díszelgő tün­dérpalotára emlékeztető turis­taház is kárpótolta a sok fá­radságot. Hát még a finom ©béd, amivel fogadták őket! Mire felkeltek az asztaltól, el is feledkeztek az út fára­dalmairól. Egy-kettőre fürdő­ruhába öltöztek és vígan lu­bickoltak a hűs vízben. Estefelé meglátogatták a kö­zeli Noszvaj községet és az ot­tani pajtásokkal barátságos labdarúgó-mérkőzést játszott tak. Nótaszóval vonulták utána vissza a turistaházba, ahol az éjjeli szállás várta őket. Azon­ban hiába volt a sok fárad­ság, az álom sokáig nem akart a szemükre jönni. Még jó ideig beszélgettek, Imre Elet a Mókus-őrsben Szerdán szoktunk őrsi gyűlést tartani. Az egyik héten elhatároztuk, hogy szerdán el­megyünk kirándulni, és közben gulyáslevest főzünk. Délután három órakor már minden pajtás együtt volt, s ki-ki hozott magával zöldséget, hagymát, sót, paprikát. Hamaro­san elindultunk a Kis-erdő felé. Menet köz­ben a síp- és karjeleket gyakoroltuk. A tisz­tásra érve, azonnal tűzrakáshoz fogtunk, s meghámoztuk a burgonyát. Míg főtt a gulyás, az egyik csaportunk az erdőben útjeleket rakott ki, a többiek pe­dig — a szakácsok kivételével — a jelek alap­ján megkeresték őket. Utána gyakoroltuk a fáramászást. Nemsokára sípjeleket hallottunk: ** Gyülekező! — harsant a sípjel. Futólépésben elindultunk a tisztás felé. A szakácsok hívtak, elkészült a finom gu­lyás. Jóízűen falatoztunk. Nagyon ízlett az étel. Evés után tréfákat meséltünk, majd labdáztunk. Gyorsan szaladt az idő. Estefelé hazaindultunk, s az úton a délután esemé­nyeiről beszélgettünk. Utassy Sándor őrsvezető, Bekölce nács. Előkerült a térkép, ami­nek segítségével megállapod­tak a haditervben. Ez bizony elég vakmerő volt, hiszen a pajtások csak térképről is­merték még a terepet, amin most nekik harci készültség­ben végig kell haladni. No, de arra valók a nehéz­ségek, hogy az ügyes úttörők leküzdjék. Most derül ki, mi­lyen jó, hogy olyan lelkiisme­retesen tették le a próbát.' Hármas csoportokba alakul­va, négy vonalon indultak meg az „ellenség” felé. Útköz­ben azonban ügyeltek arra. hogy egymástól el ne szakad­janak teljesen. Kiküldték az összekötőket, Imre pedig a csoportjával előre ment ki­kémlelni a hadihelyzetet: Sűrű erdőn keresztül ha­ladt az útjuk, ami egyre me­redekebben tartott felfelé, Várkút felé. Útjukat kidűlt fatörzsek, omladékos sziklák, áthatolhatatlan bozótok nehe­zítették. De Imre jó parancs­noknak bizonyult; Most még saját természetrajongását is legyőzte és egyetlen cél lebe­gett előtte: ha törik, ha sza­kad, el kell érni a célját, ki­deríteni, hol van az ellenség főareje, s hol őrzik a zászlót. (Folytatjuk) Úttörőnek kedve mindig fő... Az úttörők élete érdekesebb és gazda­gabb, mint a kívülállóké. Színessé teszik az összejövetelek, kirándulások, és jókedvüktől hangos lesz a táj. Ezeket a pajtások önállóan szervezik idősebb vezetőik irányításával. A kezdeményezés és a kivitelezés a gyermekek feladata, de a vezetők kötelessége úgy irá­nyítani az életet, hogy az a tizenkét pont szellemében folyjon. A gyermek életkorának megfelelően, a foglalkozásokon mindig ját­szanak. Ezt kihasználva, úgy kell irányítani, hogy játékos formában, komoly ismeretekre is szert tegyenek. Nem lehet addig senki út­törő, míg a próbát le nem .tette. Az újonc­próba anyaga sokrétű: főzés, útfelek, kar­jelek, sípjelek ismerete mellett húsz moz­galmi, úttörő- és népdal ismerete is szüksé­ges az eredményes letételhez. Ezek a köve­telmények komoly feladatok elé állítják a pajtásokat. Elsajátításuk az ügyes vezető irá­nyítása mellett nem a szobában magolva, hanem kint a szabadban, játékos formában történik. Így lesznek a foglalkozások érde­kesek, és nyújtanak maradandó élményt a pajtások számára. Ezen keresztül válnak hasznos felnőtt tagjaivá társadalmunknak, akik bármily feladat elé is kerülnek, azt jó­kedvűen végzik el. Csapatvezető, Poroszló Szőlőske-erdön pedig végre felhasználta az alkalmat, hogy naplóját a mai élményekkel gazdagítsa. Pedig jó lett volna kihasz­nálni a pihenés óráit; Hajnalban ugyanis „vészes” riadó hangok ébresztették fel őket: — Talpra kuruc, talpra! Nyakunkon az ellenség! Az álamból ébredt fiúk hir- telenében azt sem tudták, hol is vannak tulajdonképpen; Gyorsan felöltöztek, éskimem- ve látták, hogy táborozásuk jelképe, a ház elé tűzött zászló nyomtalanul eltűnt. Illetve a helyén egy nyílvessző rikítóit, rátűzött levéllel. Jóska, a ve­zetőjük már le is vette, és iz­gatottan mutatta a pajtások­nak: — Nézzétek, itt az üzenet az éjjeli támadóktól. A papírlapon titkos írással valami értelmetlen szöveg volt, amit azonban nagy ne­hezen mégiscsak sikerült ki­bogozni. Az állt benne, hogy a várkúti turistaházban táboro­zó pajtások hadijátékra hív­ták ki őket. Elvitték a zász­lót, amit mint hadizsákmányt őriznek saját táborhelyükön. A számháború szabályai sze­rint visszaszerezhetik tőlük; Nyomban összeült a hadita- » t Az Egri Utlörőház programjából Mit olvassunk ? A poroszlói pajtások kedreuc könyve PÉK Any ANDRÄS: MATRÓ­ZOK, HAJOK, KAPITÁNYOK A könyv az első világhábo­rú idején vezet el bennünket az adriai partokra. Egy elmúlt világba, de a mai fantáziát is oly elevenen mozgató életbe jut el öt kisfiú. Tengerészek szeretnének lenni. A legbát­rabb, a legelszántabb az is Május 24-én, vasárnap de. 10: Az Űttörőház Szakács-szak­körének szakácsversenye. Május 26-án, kedden du. 3 ó: „A Déli-sarki expedíciók élete” c. előadás. Május 29—30-án, szombat és vasárnap: Másfélnapos túra. Jelentke­zés az Úttörőházban. A Mesebarlang látogatási be­osztása: Táborozási Május 21-én de. 9—11: IX. sz. isk. IV. o. május 22-én de. 9—11: X. sz. isk. IV. o. május 23-án de. 9—11: XI. sz. isk. IV. o. május 25-én, de. 9—11: I. sz. isk. IV. o. május 26-án du. 3—5: II. sz. isk. IV. o. május 27-én de. 9—11: III. sz. isk. IV. o. május 28-án du. 3—5: IV. sz. isik. IV. o. tanácsadó A tábori berendezések elhelyezése lesz. Bejárja a tengereket, óceánokat, kitárul előtte a vi­lág. Sók vitorláshajót látott és sok ringott alatta a kék ég eiatt, s a kék víz felett. Va­cogtak a bórától, izzadtak az egyenlítő környékén. De elvi­selték a jeges bórát, ha eszük­be jutnak az újabb élmények, kalandok, kikötők. Az érteKezletet, mely a fa­lu áruellátásában még megle­vő hibákat kívánta megvitat­ni, a MÉSZÖV hívta össze. Részvevői a MÉSZÖV igazga­tósági tagjai, s az illetékes — a falvak áruellátását biztosí­tó nagykereskedelmi vállala­tok vezetői. Az értekezletre meg lett híva nyolc nagyke­reskedelmi vállalat vezetője. Közülük négyen pontosan el­jöttek, ketten az értekezlet második felére robogtak be, ketten pedig egyáltalán el sem jöttek. Pedig hasznos, ér­dekes dolgokat hallhattak A tábor középpontjában he­lyezzük el a zászlótartó ár­bocot, amely köré szépen dí­szített sorakozó-teret képe­zünk. A lakósátrákat e tértől jobb­ra és balra, félkörben, rajon­ként és őrsönként építsük feL volna a falu problémáiról, sa­ját beosztottaik munkájáról. Vitán felül áll, biztos fontos dologgal töltötték az ’dot a távolmaradók is, az elkésők sem a főutcán sétálgattak, — de úgy véljük ez sem lett volna kevésbé fontos időtöl­tés. Hiszen a további hónapok munkájáról volt itt szó. Arról, hogy lehet még jobban bizto­sítani a megnövekedett falusi igények ellátását. S ez az il­letékes nagykereskedelmi vál­lalatoknak legalább olyan fon­tos feladata, mint az értekez­letet összehívó MESZÖV-é. — a. ­Középen — az úttörők sátrai­tól kissé távolabb — helyez­zük el a táborvezetőség sátrát. A sátrak előtti térséget szé­pen díszíthetik a pajtások, a raj-, illetve őrsi-zászlót a kör­let első sátrai előtt helyezzük el. A raktár- és konyhasátrakat védett helyein, a lakósátraktól távolabb építsük feL A két sátor között tűzbiztonsági szempontból megfelelő távol­ság legyen. A latrinákat a lakósátraktól legkevesebb 50 méterre tele­pítsük, a szélirány figyelembe­vétele mellett. A tábortűz helyének kivá­lasztásánál vegyük figyelembe a tűzbiztonsági szempontokat is. A tábort a lehetőségek sze­rint kerítsük be a helyileg ta­lálható anyagok felhasználá- sávaL legalább a bejárai felőli oldalon. Egy értekezlet „margójára4* Az Izvesztyija a genfi külügyminiszteri értekezletről MOSZKVA (TASZSZ): Mi- hajlov, az Izvesztyija genfi tudósítója a külügyminiszteri értekezlet munkáját kommen­tálva írja: — Ha eltávolítják a mester­séges akadályokat, józanul és a tényleges helyzettel számol­va közelítik meg a kérdése­ket. sok mindent el lehet érni a genfi tárgyalásokon. Mihajlov rámutat: genfi új­ságírói körökben olyan hírek terjedtek el, hogy a nyugati hatalmak állítólag hajlandók kiemelni a csomagtervből a berlini kérdést. Az amerikai küldöttség és nyomában a többi nyugati ország képvise­lői • is azonnal megcáfolta e híreket. Általában a nyugat­német és a francia küldöttsé­get tartják a cáfolat kezdemé­nyezőjének. Világos, hogy el­sősorban Adenauer kancellár ellenzi, hogy kiemeljenek né­hány kérdést a nyugati terv­ből, a francia diplomaták pe­dig pontosan követik Aden­auer elgondolásait — írja Mi­hajlov. — Lehet ugyan cáfolni ilyen vagy olyan híresztelést — folytatja — de nem lehet megdönteni azt a közös véle­ményt —, amelyben minden megfigyelő megegyezik, akár helyesli, akár ellenzi a nyugati tervet, — azt, hogy a nyugati terv nem fogadható el tárgya­lási alapul. A szovjet küldött­ség határozott és konstruktív javaslatai kölcsönösen elfogad­ható megoldásokra irányuló világos törekvése nehéz hely­zetbe hozta a nyugati terv ké­szítőit. Francia lapok De Gaulle legújabb nyilatkozatáról PÁRIZS: A szerda reggeli párizsi lapok hírmagyarázói­nak nehéz dolguk van, amikor De Gaulle tábornok újabb meglepő lépéséről kell beszá- molniok. A Figaro nem is kommen­tálja a tábornok állásfoglalá­sát, amely szerint a csúcsérte­kezletnek semleges helyen, európai országban, nem pedig San Franciscóban kell össze­ülnie. A lAbération így ír: A francia kormány politi­kája valamelyest mindenki el­len irányuló izgatásból áll, a szövetségesek ellen éppúgy, mint az ellenfelek ellen. Mint­ha Franciaország másképpen nem tudná nemzetközi súlyát biztosítani, csak azzal, hogy mindenkinek útjában áll. A francia politika a Szovjetunió­val és az Egyesült Államokkal helyezkedik leginkább szembe. A Libération értesülése sze­rint újabb „francia—amerikai dráma” zajlott le, amelyről azonban mindenki hallgat. Az Egyesült Államok tudomására hozta De Gaulle tábornoknak, hogy elgondolásai az elmaradt országokkal kapcsolatban „nagylelkűek” ugyan, de Ame­rika jobban ismeri a kérdést, mint ő és végeredményben aki fizet, az adja a tanácso­kat... De Gaulle nem képzel­heti, hogy a legcsekélyebb ha­tást is elérheti a csúcsértekez­leten, hiszen segély-tervét az Egyesült Államok és a Szov­jetunió nem támogatja. Ha a csúcsértekezlet ilyenformán el­veszti Franciaország kormá­nya számára jelentőségét, ez nem jelenti azt, hogy a csúcs- találkozót nem tartják meg. De Gaulle duzzogása semmit sem változtat a helyzeten. Az oroszoknak és az angoloknak szükségük van a csúcsértekez­letre, az Egyesült Államok rá­szánta magát. Hárman elhatá­rozták a csúcsértekezlet meg­rendezését és Franciaország nem tehet mást, minthogy el­megy az értekezletre. A fran­cia kormány olyan benyomást kelt, mintha nagy politikát akarná csinálni, anélkül, hogy megtennének hozzá az eszkö­zei. Az Humanité három genfi francia „nem”-ről ír. De Gaulle nemet mond a csúcsértekezlet­nek, ha azt San Franciscóban A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnökségének legutóbbi ülésén 26 ország if­júsági szervezeteinek1 képvi­selői üdvözölték a külügymi­niszterek genfi értekezletének összehívását; A vezetőség a DIVSZ-hez tartozó 97 ország 85 millió fi­ataljának óhaját nyilvánította, amikor határozottan f kijelen­tette, hogy a külügyminiszteri értekezletnek elő kell készíte­nie a talajt azoknak a jelen­tős kérdéseiknek megoldására, amelyektől a béke sorsa függ: a német kérdés békés rende­zésének és a nyugat-berlini megszállási státusz felszámo­lásának problémája. tartanák meg, Couve de Mur- ville nemet mond a szovjet békeszerződés-tervezetre és nemet mond Berlin kérdésé­nek külön rendezésére. A Francia Kommunista Párt lap­jának tudósítója megállapítja, hogy a francia külügyminisz­ter az értekezlet ülésén meg­kísérli, hogy akadályozza a tárgyalást, a francia küldöttség pedig a színfalak mögött foly­tat szabotázs-akciót. A tábor­nok döntésének nyilvánosság­ra hozatala csak rávilágított a francia kormánynak az enyhü­léssel szemben ellenséges ál­lásfoglalására. A tábornok kétségtelenül arra akarja ösz­tönözni az amerikaiakat, hogy keményítsék meg álláspontju­kat Genfben. A genfi értekezlet ideje alatt több országban nemzet­közi találkozókat, ifjúsági nagygyűléseket tartanak. Eze­ken Követelik, hogy a nagyba, talmak képviselői dolgozzák ki a két német állammal kö­tendő békeszerződéshez, mind- pedig a nyugat-berlini meg­szállási státusz felszámolásá­hoz szükséges terveket; A DÍVSZ felhívja a genfi értekezleten részvevőket, járul­janak hozzá a vitás nemzet­közi kérdések megoldásához, igazolják annak a sok millió fiatalnak a reményét, akik el­tökélték, hogy szüleikkel együtt a békéért és a népek közötti barátságért küzdenek. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatkozata a külügyminiszterek genfi értekezlete alkalmából Csu Te fogadása a pancsen láma tiszteletére Leszállás nélkül PEKING (MTI): Miint az Új Kína hírügynökség jelenti, Csu Te, a kínai országos né­pi gyűlés állandó bizottságá­nak elnöke fogadást adott a pancsen láma, a tibeti autonóm terület előkészítő bizottságá­nak elnöke, valamint az elő­készítő bizottság főtitkára és más személyiségeik tiszteleté­re, abból az alkalomból, hogy hazautaznak Tibetbe. Csu Te sok sikert kívánt a pancsen lámának, a tibeti au­tonóm terület előkészítő bi­zottságának munkájában, hogy a tibeti népet a lázadás 'rég- leges felszámolására, és á ti­beti demokratikus reformok megvalósítására tömörítse. A pancsen láma válaszában kijelentette: — Az ország minden népé­nek, beleértve a tibeti népet is, egyöntetű törekvése, hogy megvalósítsa a demokratikus reformokat, a szocializmus ut­ján haladjon. Senki sem aka­dályozhatja meg a népének ezt az általános törekvését. Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Változó felhőzet, több helyen záporeső, zivatar, helyenként jég­eső. Mérsékelt, időnként élén- kebb, változó irányú szél. A hő­mérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: észak­nyugaton 20—28, máshol 23—26 fok között. Moszkvától a Csendes-óceánig HABAROVSZK (TASZSZ): Egy Tu—104/B mintájú négymotoros, turbólégcsavaros utasszállító gép szerdán dél­előtt Moszkvából Habarovszk­ba érkezett. A gép nyolc óra 42 perc alatt tette meg a 6800 kilométeres utat, óránkénti nyolcszázkilométeres sebesség­gel, s útközben egyszer sem szállt le. Ezzel új világrekor­dot állított fel az utasszállító gépek megszakítás nélküli táv- repülésében. Svájc A közvélemény figyelme a szövetség, Genf városa felé fordul, Franciaország, Olaszország, Auszt- ahol 1959. május 11-én kezdte meg ria, Liechtenstein és a Német Sző- tárgyalásait a külügyminiszterek vetségi Köztársaság között fekvő, értekezlete, 41 300 négyzetkilométer nagyságú Svájcot az Alpok országának és 5 200 000 lakosú Svájci Állam- nevezik, mert területének csak­nem so százalékát az Alpok hegy­vonulatai borítják. Szántóföldi művelés alatt területének csupán 8,5 százaléka áll, ntíg a terület közel 50 százaléka legelő és rét, amelyeken a közismert szarva;- narhatenyésztés fejlődött ki. Az ország gazdasági életében azonban a mezőgazdaságnál aránytalanabbal nagyobb szerepet látszik az igen jó hírnévnek ör­vendő svájci műszeripar, valamint a gép-, vegyi- és textilipari ága­zatok, melyek az ország kivitelé­ből 72 százalékkal részesednek. A világhírű svájci óraipar az export­ban 20 százalékos részaránnyal szerepel. Svájc többnemzetiségű állam, s ezért területén négy hivatalos nyelvet — német, francia, olasz es rato-román — használnak. Jelmagyarázat: 1. legfontosabb gépgyártási és 2. vegyipari központok, 3. a textilipar és 4. az óraipar területei, 3. a francia nyelvterület keleti. 8. az olasz nyelvterület északi és 7. a rato-román nyel' területek határa. ,

Next

/
Thumbnails
Contents