Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

1959. április 12., vasárnap »8P0JSÄÖ s Az elmúlt hetekben a nagy- fügedi dolgozó parasztok zöme is a nagyüzemi gazdálkodást választotta, s ahogy aláírták a belépési nyilatkozatokat, — nyomban megkezdték a közös munkát is, a közös giazdaság alapjainak lerakását. így összefogva, mintegy 700 holdnyi területen elvetették a vörösherét. Március 16-án kez­dődött ez a munka s április kilencedikére be is fejeződött. Eleinte még szokatlan volt kö­zösen dolgozni, de voltak pél­damutatók, s követte őket a falu. A dolgozó parasztok még egyénileg lekötöttek 73 höld szarvaäkerepet is, de 'az ala­kuló közgyűlésen úgy -hatá­roztak, hogy ezt közösen ter­melik meg, s kijelölve a táb­lát, közösen vetették a mago­kat. Az aprómagvak vetéséinél végzett munkában kitűnt az óreg Jakab András, aki 74 éves kora ellenére még a fia­talabb gazdatársain is túltett. De dicséret és elismerés illeti Jakab Albert, Nagy J. János, Juhász Ferenc, Juhász József, Sipos Pál, Sipos József, Surá- nyi László gazdákat is, • akik fogataikkal rendszeresen részt vettek a közös munkában, s 200 holdnyi területet vetettek be a közös részére. A fogat­nélküliek sem maradnak mö­göttük, Szentirmai Ferenc pél­dául 100 munkaórát végzett gyalogmunkában, Bencsik Já­nos, Lukács István, Fritz Fló­rián hasonlóan sok munkát végeztek. A jó munka, az eddig elért eredmények egyik titka, hogy Szilágyi Sándor párttitkár és Nagy Béla v. b.-elnök maguk is .sokat foglalkoznak az em­bereikkel, motorjai ennek a munkának. Szervező , és, irá­nyító képességük nagy része Vart abban, hogy már itt tart; a község. A vetések mellett hozzá­fogtak már a tsz-tagok két, egyenként 100 férőhelyes is­tálló építéséhez is. őszre ké­szen állnak majd az épületek. Már most ott van az épít­kezés helyén tíz vagon kő. Eh­hez a munkához sok segítsé­get adnak a vállalatok, a gép­állomás is. Csongrádi elvtárs, a Detki Gépállomás főagronó- musa mindig segít a szövetke­zetnek, bármikor szükségük van gépekre, azt rendelkezé­sükre bocsátja. A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár anyaggal, munkaerővel támo­gatja a szövetkezetét. A hely­beli ktsz is jelentős segítséget nyújt azzal, hogy tagjai 600 munkaórát ajánlottak fel az istállóépítésekhez. Nagyfüged dolgozói elindul­tak a helyes úton, s most úgy végzik a munkát, hogy jobb legyen a termelőszövetkezeti község lakóinak élete. Oroszi László, agronómus. Az Eger-Salgótarjáni A téli időszak beköszöntésé­vel nagy munka hárult az Eger—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat munkásaira és veze­tőire. Eleget kellett tenni az egyre fokozódó tüzelő igény­lésnek. Ezt a munkájukat be­csületesen végezték a TÜZÉP munkásai és ezért elnyerték a „kiváló vállalat” kitüntetést. A vállalati ünnepséget a Hírek — humorral.., Civitavecciában egy szállo­da portáján sajátságos dolog történt. Egy házaspár nem tudta kifizetni a szobaszám­láját. A fiatal férj erre el­ment pénzt keríteni és ott­hagyta zálogban a feleségét. Miután kerek huszonnégy órán belül nem tért vissza az asszonyért, a portás feljelen­tést tett a rendőrségen és át­adta a zálogtárgyat. Ebben a történetben az a romantikus, hogy nincsen benne semmi romantika. A portás nyilván morózus, vén ember lehetett, aki húsz évi házasság jármában annyi bölcsességet szűrt le a nők­ről, hogy jobbnak látta túl­adni a zálogon, még mielőtt nyakára nő. Képzeljük csak el: ott állt a nő a szálloda portáján, mint holmi a mo­dern rabszolgapiacon és vár­ta, hogy kiváltsák a rabság­ból. A portás viszont így gon­dolkodott. „Mennyivel tarta- zik nekem ez a pasas? Maxi­mum egy huszással. Ha vi­szont elviszem magammal a zálogot, az kész ráfizetés, mert itt van például az én drágalátos feleségem, az is elszedi az egész fizetése­met, minek nekem még egy nő, aki a másik felét szedné el?” E gondolatra megrémült, s már bizonyára azon volt, hogy ő ajánl fel jutalmat a férjnek, csak vi­gye a zálogot, amikor meg­jelent a törvény őre, s meg­szabadította őt a kínos hely­zettől. Tanulság: Jobb ma egy huszas, mint holnap egy zá­logba tett feleség.- P « — AZ EGRI szövetkezeti tanács színjátszó csoportja egy szövetkezeti tárgyú szín­művet tanult be, Sós György Pettyes című színművét Az új darabbal vidéki turnékat és bemutatókat terveznek. TÜZÉP kiváló vállalat Kossuth Lajos utj helyőrségi Tiszti Klubban tartják április 15-én, este 7 órakor. Márföldi Jenő, a szakszervezeti bizott­ság elnöke nyitja meg a csalá­dias kis ünnepélyt és utána Bodnár Péter igazgató tartja meg beszámolóját az elmúlt év munkájáról. Az összegyűlt dolgozókat a központi kultúr- gárda műsora szórakoztatja. Nyílt levél két „közgazdász'* kislányhoz ­termelőszövetkezeti ügykén Kedves kislányok! Bizonyára nem is emlékeznek rám. Mégcsak ismerősük sem vagyok. Múlt hét szombat­ján ugyanabban a vasúti kocsiban utaztam Füzesabony­ba, mint maguk. Egyikük kis szőke, másikuk filigrán fekete. Menetirányban ültek és élénk beszélgetésben vol­tak egy jóképű fiúval. Nos, erről a beszélgetésről tennék egy-két megjegy­zést, ugyanis amiről szó volt — közügy. A pályaválasz­tásról beszélgettek, végzősök lévén. A kis szőke mesélte: „Mostanában nagyon agitálnak bennünket — így mond­ta —, hogy menjünk tsz-könyv élőnek.” A fiú gúnyosan évődve vágta rá, hogy: „annak még talán jók lennétek!” Ugye emlékeznek, milyen felháborodottan tiltakoz­tak, hogy: „nohát, azért még...” 1 Be kell vallanom elszomorodtam, hogy mennyire nem ismerik az életet. Tartok tőle, többen is akadnak a technikumban, akik így gondolkoznak, akik az új, szo­cializálódó mezőgazdaság jelenét és távlatait nem ismer­ve idegenkednek attól, hogy egy nagy. ezer holdas gaz­daság könyvelőjeként, mint egy hatalmas közös birtok egyik vezetőjeként, fontos szerepben bábáskodjanak a szocializmus születésénél. Az ország — a mi hazánk — nagyot lépett előre. Mindannyiunk életszínvonalának nívója sok tekintetben attól függ. milyen rövid idő alatt szilárdulnak meg új, vagy két-háromszorosára növekedett termelőszövetkeze­teink. Ehhez pedig nemcsak kemény paraszti tenyér, gép és vetőmag kell. Mindez nem elégséges. Könyvelés nél­kül egy hatalmas ezer vagy több ezer holdas gazda­ság áttekinthetetlen. Könyvelés nélkül az állami köz­ponti szervek nem tudnák irányítani a mezőgazdaságot, mert sehol sem tartanák nyilván az elszórt műtrágyát és vetőmagot, nem tudnák értékelni a terméshozam ala­kulását. Nem kaphatnák meg a tsz-ek a kedvezmánve- ket, mert a könyvelés nem bizonyíthatná, hogy a gazda­ság megszolgálta-e. Tsz-könyvelőnek lenni — bizalmas munkakör. Nem ritkán 4—5 millió forintos szövetkezeti vagyon változá­sait Uönvveli, s mint a szövetkezeti vagvon őrének nagy megbecsülés jár neki, helve a vezetőségben van. Nem is lehet akárki üven munkakörben. Bizalmas munka, nagy anyagi és erkölcsi felelősség —, tehát erkölcsi bizonyít­vány szükséges az ilyen állás betöltéséhez. Látják már ugye, milyen fontos és megbecsült sze­mélyiség a „tsz pénzügyminisztere", ahogy tréfásan ne­vezik. Sajnos még kevés szakember van ezen a terüle­ten. Már augusztusban Heves megyében legalább 250 új tsz-könyvelőre lesz szükség, akiknek legalább közgazda- sági technikumi végzettségük van. Ennyi képzett em­bert: őszre nehéz lesz előteremteni. A fiatal közgazdászokra vár a megye, az ország. Magukra is, kislányok, akik közül nagyon kevesen ta­nulhattak volna 15 évvel ezelőtt. A nép állama mind­egyikükre sok ezer forintot költött, míg szakemberré váltak. Népünk tehát most a fiatalokra néz és elvárja, hogy oda áll ianak, ahol a szocializmus építéséban a leg­nagyobb szükség van rájuk. A megye ipari munkásai sok tízezer óra társadalmi munkát áldoztak és áldoznak a termelőszövetkezeték megsegítésére. Időt. pénzt, anya­got és munkát áldozva sietnek a falu segítségére. Maguktól nem áldozatot kérnek, amikor szelesre tárják előttük a tsz-ek kapuit. Felelős munkakör, és en­nek megfelelő jó fizetés várja az új könyvelőket. Egy átlagos, ezer hold körüli közös gazdaságban havi 1500— 1700 forint, sőt a régi gazdag tsz-ekben még ennél Is magasabb fizetést kap a könyvelő, ezenkívül a háztáji föld is megilleti. Nincs szó tehát áldozatról. Kedves lányok és fiúk, ott a tecnikumban, — a szó- / cializmus falusi építésének ügye mindnyájunk ügye. Vár- I juk válaszukat. Szívélyesen üdvözli önöket és beszélge- j tésük akaratlan kihallgatásáért elnézésüket kéri: BÜZÄS ENDRE ■ Ismerős, de mégis új kép fogadott bennünket, amikor két év múltán újra felkeres­tük a tarnaleleszi cigánytele­pet, ámelyet hivatalosan Dankó-telepnek hívnak, de a környékbeliek csak Tónak is­mernek. Ismerős kép fogadott, mert Verotika néni éppoly bosszús arccal érkezett meg a házalás­üanó Ferenc tanácstag is új házat épített pácolóscgédi ke­resetéből, Ö is egyike azoknak, akik több mint egy évtizede gyári munkások. ról, mint két , évvel ezelőtt, ugyanannyi kíváncsiskodó fo­gadja ma is az idegent, mint régen. A ház előtt éppúgy süt­Két év után újra a Dankó-telepen kérezett Pueoma Pali bácsi he­gedűjét gyötörve, míg felesége kötélveréssel bajlódott, a gye­rekek ugyanúgy uralták a pa­takpartot, a telep fölötti dom­bot, mint két évvel ezelőtt, mégis ez csak a felszín, volt. S a felszín alatt nagy változá­sok rejlettek. Dicséretre méltó, nagy változások. A két év előt­tihez képest, alig lehet számba venni ezeket a kedvező válto­zásokat. Mert mit is találtunk két évvel ezelőtt a Dankó-tele­pen? A gyerekek ellógtak iskolá­ból, a felnőttek a környékbeli erdőket pusztították, igen so­kan éltek még házalásból, vagy a Uralmi munkákból, s a házak tisztaságában is lehetett kifogásolnivalót találni. A ma- radiság, a babona, az újtól va­ló félelem, nehezen engedte kitörni e régi világból a Dan- kórtelep lakóit. S most, két év után egészen más, kedvezőbb helyzet foga­dott bennünket a Tóban. Danó Ferenc tanácstag új házában fogadott bennünket, amit elő­ző látogatásunk óta épített. Az ő családjából ketten járnak dolgozni a gyárba, ő maga 1600—1700 forintot keres. S örömmel beszél arról a válto­zásról, mely az utóbbi évek­ben ment végbe a cigánytele­pen. — Nagyon sokan mentek azóta dolgozni, állami gazdasá­gokba, a gyárba, építkezések­hez, s körülbelül már a százat is meghaladja azoknál a r. ' ma, akik rendszeres munkát végeznek. Mennének többen is dolgoz­ni, de még mindig idegenked­nek a cigányoktól, nem na­gyon yeszik fel őket a gyárba, pedig, akik ott dolgoznak, nem szolgáltak rá a bizálmatlan- ságra. A cigánybandák is osz­ladoznak már, a zenészek kö­zül egyre többen mennek el gyári munkára. Már csak egy Danó Ferenc, — sőt a kosár­fonók is igyekeznek állandó munkát keresni maguknak. Míg magyarázza a Tóban végbement változásokat, mu­togatja, milyen szép új házak épültek az utóbbi időben. Pit- porka Béláék is az új házuk­ban kezdték meg az idei nagy- takarítást. De egy csomó gyá­rimunkás és zenész határozta el, hogy a tavasszal megkezdi A tavaszi nagytakarítást végzik Puporka' Béláéknál. Még a szomszédok is segédkeznek, hogy ne csak kívül, de belül is csinos legyen az új ház. banda van, amelyiknek a tag­jai csak a muzsikálásból él­nek, Suha Jenőék, Danó Ödön bandájából is dolgozik már Inas Feri, aki a bányába kérte felvételét. — A házalásból már nem ' bet megélni — állapítja meg 'S a házépítést. — Hallottam, hogy Suha Feri is építkezik a nyáron — mutat egy régi viskó tulajdo­nosa felé. — Jó helyre teszi 2000 forinton felüli keresetét Feri, — állapítja meg. Az, hogy egyre többen vállalják az ál­landó munkát a Dankó-tele- piek közül, igen jelentős ered­mény, hiszen a rendszeres keresettel megoldódik a jobb élelmezésük, ruházkodásuk, de van még egy másik jelentős változás, amely azóta követke­zett be a Tóban, mióta ott jár­tunk. Valósággal új ruhába öltöztek ezen a tavaszon a Dankó-telepi házak. Suha Kóka Béla, a Tó egész­ségügyi felelőse, a gazda büsz­keségével mutogatja, milyen csinosak, tiszták lettek az el­hanyagolt putrik. Dolgozott a meszelő, a súrolókefe, a kerí­téseket is rendbehozták, s va­lósággal megújhodtak az apró házacskák szerte a Dankó-te­lepen. Ott jártunkkor is nagy szorgosság volt látható, éppen a tavaszi nagytakarítást vé­gezték, amelyből még a legif­jabbak is kivették részüket. Biztató híreket kaptunk az ifjabb nemzedék képzéséről is A cigányiskolában és az álta­lános iskolában egyre javul a kis nebulók tanulmányi ered­ménye. Két éve még inkább áz iskola mellé jártak, ma Somlóéi Jánosné pedagógus dicsekedve sorolja, hogy Fe­hér Sanyi tanulmányi ered­ménye 4.7 és Puporka Endre, Suha Margit szintén dicséren­dő előrehaladást ért el tanul­mányai során. Mindezek a változások azt engedik remélni, hogy már ez a nemzedék is törekszik az emberségesebb körülmények megteremtésére, s a jövő nem­zedéke a putrik helyett a nap­fényes házakban, a szellemi sötétség helyett, a tudás vilá­gában fog felnőni. De a leg­biztatóbb változás, amit ta­pasztalhattunk, hogy saját Suha Ferenc még akkor gyári munkássá vált, mikor naponta majd 30 kilométert kellett gya­logolnia munkahelyére, s azóta is kitartott a gyárban. Most kétezer forinton felül keres, s házat épít népes családjának. (Márkusz László felvételei) maguk igyekeznek kitörni régi életük korlátái. közül. S mondhatni, szép sikerrel. Kovács Endre Megkezdtük a közös munkát ezer forint jutalmat oszthatunk ki a dolgozóknak. Ha figye­lembe vesszük azt is, hogy a telep dolgozói már az ősz fo­lyamán prémium címén 34 ezer forint áru bort kaptak, akkor kitűnik, hogy 1958. év­ben a dolgozók csupán az egri telepen 80 ezer forintnyi ősz- szeget kaptak, munkabérükön felül. Vári János elvtárs a továbbiakban kiemelte annak jelentőségét, hogy a telep dol­gozói komoly .segítséget nyúj­tottak a termelőszövetkezetek szervezése, illetve megszilár­dítása érdekében. — Ez a vándorzászló továb­bi jó munkára kötelez, és. mi bízunk is abban, hogy a te­lep dolgozói a jövőben is meg­tesznek mindent, ami csak ere­jükből telik. BESZÉDE ELHANGZÁSA után Vári elvtárs kiosztotta a dolgozóknak a jutalmakat és a nyereségrészesedést, majd Szűcs Zoltán főigazgató és Vajda László elvtárs mondtak pohárköszöntőt. Pohárköszön­tőjükben mindketten üdvözöl­ték a telep dolgozóit és sok sikert kívántak munkájukhoz. Az ünnepi gyűlés után a dol­gozók közös vacsorán vettek részt. kasok, egyaránt munkájuk leg­javát adták az elmúlt eszten­dőkben. A telep dolgozói édes gyermekükként gondozzák a termőszőlőket, védik azokat a betegségektől és szorgalmas munkájukkal kimagasló ered­ményeket tudtak elérni. BESZÉDE TOVÁBBI részé­ben hangsúlyozta, hogy a kí­sérleti gazdaság alapítása ide­jén főleg kis parcellákból ösz- szetákolt területen, kisüzemi módszerekkel dolgozott és esz­tendők kellettek ahhoz, hogy elérjék felemelkedésük mai szintjét. Ma már elértük azt, hogy gazdaságaink meggyőző­en bizonyítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét és valamennyi dolgozó­nak továbbra is kötelessége, hogy ezt a bizonyságtételt tu­datosítsák másokban is. Az a tény, hogy 1958-ban az egri telep 50 mázsa szőlőt szüre­telt holdanként, azt bizonyítja, hogy a gazdaság a fejlődés­ben élenjár és a legjobb úton halad. Az elmúlt évi szép eredményeknek köszönhető, hogy a Szőlészeti Kutató Inté­zet egri telepén ezen ünnepé­lyes alkalommal 36 ezer fo­rint nyereségrészesedést és 10 PÉNTEKEN ESTE 6 órakor ünnepi gyűlésre jöttek össze a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepének dolgozói. Az ünnepi gyűlésen megjelent Szűcs Zol­tán főigazgató, Vári János köz­ponti főagronómus, "valamint a Heves megyei pártbizottság és tanács képviseletében Vajda László elvtárs. Az ünnepi gyűlést Király Sándor üzemegységvezető nyi­totta meg, aki üdvözölte a dol­gozókat és a vendégeket, majd méltatta annak nagy jelentő­ségét, hogy a gazdaság elnyer­te a Minisztertanács és a SZOT legmagasabb kitüntetését. A megnyitó után Vári János főagronómus ünnepi beszédet mondott, amelynek bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy a ma­gas kitüntetés hazánk felsza­badulásának 14. évfordulója táján szimbolikus jelentőségű is, mert bizonyítja, hogy a felszabadult emberek, a sza­baddá tett termelőeszközök birtokában a szocialista társa­dalom viszonyai között nagy eredmények elérésére képe­sek. A vándorzászló elnyerése — mondotta — annak bizonyí­téka; hogy az egri telep dolgo­zói, szellemi és fizikai mim­Ez a {utalom további iú munkára kötelez Átadták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents