Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

4

JffPÜJSÄG

1938. áprtfí# 18.; vasáftaap

Szabadidőben

A kapitalista újságírás szerette a szenzációkat. Nem volt fontos: igaz-e, vagy csaik kacsa, van-e belső logikája annak, amit állít, vagy sem, a fő szempont az érdekesség volt.. így adódott, hogy 1936- ban egyik napilapunk beszámolt egy londoni törvényszéki bíróról, aki kettős életet élt: nappal tisztes pályáját rótta, éjjel viszont felcsapott gengszternek. A cikk írója így kommentált: „Örök emberi sajátosság, hogy szabad idejében mindenki azt teszi legszívesebben, ami napi munkájának ’ellentéte.”

Ha ez az állítás igaz lenne, akkor mi mindnyájan hasadt- ielkű lények vagyunk, akik a napi mun Ica kényszerűségének járma alatt alig várjuk, hogy kitombolhassuk magun- Icat szabad időnkben.

De ez nincs így! Á md társadalmunkban egyre több a hivatásszerűen pályát választott ember, akik nem a sors. szeszélye árán sodródtak egyik vagy másik munkahelyre, ha- j nem ösztönük, érzékük, ambí-; dójuk szerint. Ezekben az em- í berekben nem fejlődhet ki a leigázottság nyomán keletkező romboló, béklyóitól szabadulni akaró ember ösztöne. Ezek az emberek — nem csak fizikai értelemben —, hanem lelkileg is beosztóan élnek. És mert szeretik, amit csinálnak, és mert nem a sorsában csalódott ember kuszáltságával élnek és dolgoznak, annál érdekesebb és izgalmasabb, hogy mit csinálnak szabad idejükben. Izgalmasabb és érdekesebb, mint az egyszeri angol bíró története...

A FINOMMECHANIKA motor javítói letették a szerszámokat. M. G. megmosakszik, megtörli vastagszálú, fekete haját. Süt a nap. Begyújtja 125-ös Csepelét és kimotorozik a kerecsendi erdőbe. Lehe- ■ vered ik a fák között Estéiig tanyázik ott gondtalanul. Később Meglátogatja a barátait. Olykor — mi tagadás — • ezépasszonyvölgyi pincéket is. Teheti. Nőtlen, nem tartozik számadással senkinek. Gyakran jár nyilvános zenés helyekre, de sohasem táncol. Ül és nézelődik. Nem olvas. Néha elmegy a moziba, különösen s háborús filmek érdeklik)

A LOBOGD HAJÚ, szerényen öltözött fiatalember az MTH- nál dolgozik. Minden alkalommal elcsíp az utcán és érdeklődik: mikor hall már operaismertetést, lemezekkel. Imádja a klasszikus zenét Délutánjai szabadok. Ilyenkor leül a rádió mellé és issza a muzsikát Mindennap sétál egy-egy órát Észrevettem, hogy lopva mustrálja a lányokat. Amikor rajtacsíptem, elpirult és hevesen tiltakozott. „Hogyisne. Nincs énnékem arra időm. Még annyi mindent kell elolvasnom, meghallanom. Az aszszony, család leköt.” 30 éves. Igaza van-e?

— „ÉN NEM OLVASOK, engem a könyv nem érdekel, csak a futball meg az asztali- tenisz.” — Nem valamelyik olimpikonunk nyilatkozott így, hanem az egyik pincértanuló, kedves, szöszke kisfiú, a Park Szállóban. Ott állt előttem, maga a megtestesült hiedelem és udvariasság, jóindulatú gyerekszemét rámfüggesztette. A csokornyakkendő, élesre vasalt nadrág, felnőttsorban levő emberkéről árulkodott, és én arra gondoltam, hogy e kedves, simáranyalt hajú fej mit- sem tud Csehovról, a Háború és béke csodálatos Natasájáról, Hemmingwayről, vagy a Szentivánéji álomról. „Korner!” üvölt benne minden. S mialatt a tányérokat cipeli, egy jólsikerült 11-es ötlik fel benne, Nagyon megsajnáltam.

— JAJ, MEG NE ÍRJA a

nevem — könyörög egy hivatalnoklányka, aki a városi tanácsnál dolgozik. — A mamám délutánonként nem enged sehová, azt szeretné, ha otthon mosnék, vasalnék egész nap, táncolni is csak vele mehetek. 20 éves vagyok. Mostanában szokásom, hogy — túlórázás ürügye alatt — televíziót megyünk nézni a barátnőmmel. Uszodába is szeretnék járni. KISZ-tag vagyok, az is rendez néha összejöveteleket. De egész nap otthon ülök, s már minden Gárdonyit kiolvastam. Beszélhetne a mamával!

Mivel mintegy 10 éve leszoktam arról, hogy lányos mamákkal beszélgessek, felkerestem az SZTK-ban K. M.-et

DACOS ARC, SZŐKE, MODERN FRIZURA és 19 életév — ez K. M. A mamám? Villan fél a szeme — hogyisne. Egyedül járok szórakozni. Itt asz- szisztálok napestig, annyi bajt, nyavalyát látok, hogy örülök, ha kiszellőztetem a fejem. Hogy én otthon üljek? Még- csak az kéne. Nem érdekel senkinek a véleménye. Igaz, néha megszidnak, ha későn megyek haza. Mert táncolni járok. És legyen szíves, ne gondoljon rólam semmi rosszat, mert maga is kihúzhatja a lutrit, önálló dolgozó nő vagyok és kész. Ügy szórakozom, ahogyan nekem tetszik. Moziba? Csak a „Szerelem, ahogy az asszony akarja”, a „Római vakáció” meg az „Egy idegen telefonál” tetszett. A többi smonca. Smafu. Néha elmegyek a színházba. A „Megperzseli lányok” jó darab volt. Príma bemondások voltak az első felvonásban.

Nos, hát ilyen is van...

HOGY ÉN IS SZÓRAKOZOM — mosolyog az idős orvos a tompítottfényű lámpaernyője mögül — nem hiszi el, ha megmondom. Alszom. Érti? Éjszaka annyian vernek fel, a rendelés oly fárasztó, hogy kevés szabadidőmben alszom. Aztán van aranyos kis kertem. Rózsákkal. Abban foglalatoskodom, mint Gül Baba. És nagynéha írok. No, igen. Verseket is. Miért csodálkozik? Hatvan éves fejjel, ilyen pályán már nem lehet lírikus az tmber. Akkor, fiam, maguk nagyon keveset tudnak az életről.*

Tényleg, keveset tudunk az életről, de mégis, egyre többet. S nevezetesen azt is, hogy népünk minden dolgozója, a tanulók, a fiúk, lányok, felnőttek és öregek derűs, verőfényes légkörben pihenik ki magukat szabad idejükben — úgy, ahogyan nekik tetszik,* (p—y)

EGRI VÖRÖS CSILLAG 12—13-án:

Álmatlan évét EGRI BRODY 12—13-án:

Gyávaság

GYÖNGYÖSI SSABADSAG Í2—13-án:

Tisztességtodó utoalánr GYÖNGYÖSI PUSKIN 12—13-án:

Apák Iskolája

HATVANI VÖRÖS CSILLÁI, 12—13-án:

Felfelé a lej ten HATVANI KOSSUTH 12—13-án:

Sport és szerelem PÉTERVASÁRA 32-én:

Sóbálvány FÜZESABONY 12—13-án:

Azon az éjsaakar HEVES

12—13-án?

Spanyol kertész

EGRI BÉKE

12—13-án: Római vakáció

műsora:

Egerben; délután 9« 4 órakor: VIKTORIA

(Bérietszünet)

Este Vs 8 órakor:

HARAG NAPJA

(Bérletszünet)

Hétfőn nincs előadás;

Idő járásjelentés

Várható időjárás vasárnap estig:

csökkenő felhőzet, az esőzés fokozatosan megszűnik, holnap már csak néhány helyen lehetséges kisebb futóeső. A 6Zél lassan mérséklődik, nyugaton alig változik. A nappali felmelegedés erősödik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 2—5 főik között, helyenként gyenge talajmemti fagy.

Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 14—17 fok között.

Távolabbi kilátások: a hőmérséklet emelkedik. (MTI)

Álmatlan évek

1959. április 12, vasárnap:

1949-ben halt meg Ftilöp Zsig- mond természettudományi író.

1834-ben született id. Vastagh György festőművész.

1959. április 13, hétfő:

1919: Nagyarányú nemzeti függetlenségi mozgalom kezdete Indiában.

A nepáli újév ünnepe.

1749-ben született Rát Mátyás, az első magyar nyelvű. újság, a „Magyar Hírmondó” alapítója.

1894-ben született Derkovits Gyula festő és grafikus.

1904-ben halt meg V. V. Vcres- cságin orosz festő.

V Névndp O

Ne feledjük, hétfőn:

IDA

kedden:

TIBOR

liinsi

— A SZÖVETKEZETI kul- turcsoportok anyagi alapját erősíti az a rendelet, amely szerint a felosztható nyereség egy százalékát lehet kulturális célokra felhasználni.

— HÉTFŐN, április 13-án hat és nyolc órai kezdettel tartja szokásos filmbemutatóját az egri filmklub a Szak- szervezeti Székház nagytermében,

— AZ EGRI Lakatosáru- gyárban a bőröndzárakhoz szükséges kulcsokat gyártó gép tervezését május 31-re befejezik.

AZ ELMÚLT napokban a Népművészeti Intézettől és az országos Cigányszöuetségtől küldöttség látogatta meg az egri cigány és az Eger kamara népi együttest. A baráti beszélgetés ..során számos szakmai tanácsot adtak mindkét együttes vezetőjének.

— A SELYPI Cementgyárban a III. negyedévben a jobb és gazdaságosabb termelés biztosítására olajból és szénből álló tüzelőkeverék használatára térnek át

— VASÁRNAP délelőtt 11 órakor nyílik meg az egri Szakszervezeti Székház képző- művészeti körének kiállítása. A kiállításon mintegy 250 képet mutatnak be.

Az Álmatlan'..épek Máriássy Félix rendező legjobb filmje. Tiszta eszmeisége, magasfokú művészisége, kulturált rendezése teszi• azzá. Bár öt történetből áll, mégis egységesnek érezzük a filmet, eggyé kapcsolja a színhely, s az emberek. A film egy sor kitűnő színészi alakítást nyújt.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház április 13-ig, a gyöngyösi Puskin Filmszínház pedig április 16-tól 22-ig tűzte műsorára. , : \ ■

Újra megnyílt oz egri 15-ös éukrászda

— s mindjárt lesz egy javaslatunk is

Az Égerben közkedvelt, úgynevezett ,£enés” cukrászda, a 15-ös VV-iizem, mint tapasztaltuk, néhány napig zárva volt. A cukrászdát tatarozták, szépítgették belülről. A munkákat most már befejezték, s ma reggel a szokott időben, belülről valósággal újjászületve megnyílt újra. Javításokra és átrendezésre jelentős összeget fordított a Vendéglátóipari Vállalat.

A 15-ös cukrászdába új berendezés került, eltűntek a könnyen porosdó, piszkolódó, vasvázú asztalkák és székek, s helyettük 20 üveglapom politúrozott faasztalka került, asztalonként négy, ugyancsak politúros, műanyag bevonatú székkel. A ; csillárokat is kicserélték. V - ■ r.;'

Az újjávarázsolt cukrászda minden bizonnyal továbbra is közkedvelt találkozóhelye

lesz a fiatalságnak és a munka után egy-egy feketét, egykét süteményt elfogyasztani akaró dolgozó embereknek.

A köztudatban a cukrászdát „zenés”-nek nevezik ugyan, de a zenét mindössze egy rádió szolgáltatja. Bi- , zony-bizony, vasárnap délelőttönként, vagy délutánonként olyan műsort is kénytelen hallgatni az ember, amelyre — tisztesség ne essék szólván — nem igen kíváncsi. S ha már a mai megnyitásról hírt adtunk, hadd jegyezzük most meg: nem lehetne-e esetleg egy mikronomnál lemezjátszót „beállt* tani" a cukrászdába, s ezzel biztosítani a hangulatos, szórakoztató zenét a közönségnek. Úgy hisszük, ezt semmiféle szabály nem tiltja, s reméljük, hogy az Egri Ven■ déglátőipari Vállalatnak nem is kerülne sokba,

cApßUnl kam^ulat

FAZEKAS LÁSZLÓ:

Havasok világa

A Békás-sxorosbaw

A Gyilkos-tó északkeleti oldalán olyan völgy nyílik, amelyről sok országot bejárt

turisták azt mondják, hogy ehhez hasonló nem akad még egy A kopár, sziklás

hegygerinc megtorpan a fenyő-' erdőnél és őrtálló, hatalmas fák közt sétálunk le a völgybe. A szoros egyre szűkül, a vadul zúgó hegyipatak mindjobban megközelíti az utat. Az egyik kanyarban aztán dühödten rohan neki a keskeny országúttöltésé- nek és tépi, marja az útjába kerülő akadályt, öles vastagságú fenyőtörzseik védik a partot.

A 60-70 méter magas sziklahegyek kétféléi úgy ösz- szeszorították a völgyet, hogy az ember két karjával elérheti a szemben levő hegyoldalak mindkét falát Amikor már

éreztem, hogy az égnek törő, merőleges sziklafalak össze- roppantják a völgyet, alagútba értem. Emberi kéz alkotta ezt, vagy patak rágta be magát a hegy gyomrába, nem

A csillagos égen keletnek fordult már a Gönczöl-szekér rúdja, a pásztorok ragyogó csillaga is ott tündököl és le se megy onnan egészen András napig.

tudom. Szája hatalmas hangszóróként fokozza fel a sima sziklákon szertefröccsenő víz harsogó jajongását. Az alagút után sok-sok tonna súlyú sziklaóriások lógnak a levegőben.

Szívós, fekete fagyökerek markolják azokat, olyanok, mintha az ördög ujjal dermedtek volna ! rájuk, amikor tehetetlen dühükben az egekbe akarták dobálni az útjukat álló sziklákat.

Délben is csak egy-két percre kukkant ide be a nap.

Félhomály és' sejtelmes titok örök birodalma ez a sziklacsodáktól övezett szoros. Egészen félelmetes, de lenyűgözően, csodálatosan szép ez a völgy.

(Folytatjuk)

A vadludafc gágogva szállnak el fölöttünk a Tisza felé, és ilyenkor valami ősi ösztönféle húz bennünket kifelé a szabadba

Nézzük csak meg a határt.

Soha nem olyan üde a mező, mint most. Mindenütt kiverődik az új fű, s a zöld szín eltakarja a szegényes ga- rád meglevő dísztelenségét is.

A városszéli kertekben sü- rög-forog a nép, veteményez- nek. Amott távolabb gyerekek tarkítják az apró házak elejét borító zöld füvet, s őrzik a kis libákat, vagy kergetik a fehérszámyú lepkéket

\ Topj le, topj le Iipüfae, Tejet adok, vajat adok Ha megiszod, többet adok, Ha nem iszod, babot adok, Topj le, topj le lipüke...

Aztán leheveredmek a fűbe, s csámcsogva majszolják a nagy karéj zsíros kenyeret. Mellettük apró suszterbogarak szaladgálnak a pázsiton, melyben viola, barna, bíbor, sárga- szín keveredik össze a zöld minden árnyalatával és alig látható piros, fehér, kék csil- lagooskák rezegnek a vékony szárakon: virágzik a fű.

A szőlők között kifogyhatatlanul szól a pacsirtadal, az emberek nyitnak, a pacsirtákkal együtt zengedezik a fe- hémép.

S hogy a nap sugarai mind erősebben tűznek alá a magasból, a kapások meg-meg- állnaík, megtörölgetik izzadt homlokukat vagy megtisztogatják a kapákat.

— Mer nem mindegy a’, mikor nyitnak, sógor — mondja egy szép szál barna ember a másiknak. — A régi öregek szerint Józsep hetyibe letjobb nyitni. Mer aki hamarabb nyit, annak Mátyás meg Gergely, a két rossz ember előre leszüreteli a termésit...

Lent a völgyben méhek zsonganak, s messzire sárgállik a boglárka, piroslik a csalán, lila színben pompázik a tüdőfű. És mellettük szerényen húzódik meg a bokrok alatt néhány szál ibolya. Nem hivalkodik, — illata az árulója.

A sziklás oldalban kökörcsin integet az ember felé, szép, kékszínű fejével. A régi néphit úgy tartotta: nem jó kökörcsint a házba bevinni, ha a liba már ül a tojáson.

Pedig szelíd, ártatlan virág.

Az Eged napsütötte oldala csak úgy sárgállik a kankalintól, beim az erdőben növekszik már a gyöngyvirág sodrott levele, de levelet hajt mér a csipke, bimbózik a kökény, s lassan virágba borulnak a szőlőhegy összes gyümölcsfái.

... A Mátra mögött már le- áldozik a nap, lángbaborul a nyugati ég. Elcsendesül a határ.

Még a pacsirta szól a magasban, és a fülemüle ver a sűrűség mélyén, s az ember észre sem veszi: beleolvad az áprilisi természet harmóniájába . . :

SOMODY JÓZSEF