Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-12 / 85. szám
'959. április 12, vasárnap N E P U A G 3 Bíráló cikkeink nyomában Ha valahol, a napi munka, ez élet fejlődése során rendellenességet, hibát tapasztalt a Népújság, — szóvá tette. Hosz- szabb, rövidebb anyagok jelentek meg az elmúlt néhány hónap alatt is a lap hasábjain, amelyekben bíráltunk azzal az igyekezettel, hogy segítsünk ott, ahol szükséges. Az illetékes szervek majd minden esetben megszívlelik a bírálatot, s ez jó. Intézkednek, hogy a hibák többé ne fordulhassanak elő, hogy a rendellenességek megszűnjenek. Érdemes fellapozgatni a lap eddig megjelent számait, s utánanézni, hogyan is intézkedtek a különböző szervek, intézmények, ~a bírálatok nyomán. A Népújság január 29-i számában jelent meg a MÁV-ról egy cikk „Ha kéred, ha nem, biztosítjuk az életedet! — SOS, egy pohár vizet! — Tíz forint, húsz forint — de miért” címmel. A választ írásban küldte meg a Magyar Államvasutak miskolci igazgatósága. Elismerik, hogy még vannak hibák a vasúti közlekedés terén, de egyben felsorolják azokat az eredményeket is, amiket az elmúlt esztendők során, de különösen az utolsó két évben értünk el az utazás megköny- nyítése, kulturáltabbá tétele terén. Ugyanez a levél szól arról is, hogy a vasút törekvéseit az utazóközönség meghálálja. Az utóbbi időkben úgy tapasztalták, hogy jobban vigyáznak a MÁV tulajdonát képező felszerelésekre, berendezésekre, s csökken a potyautasok száma is. Ezért vált lehetővé, hogy az eddigi 20 forintos bírság helyett, rövid idő óta mindössze 10 forint pótdíjat kell fizetni annak, aki a vonaton váltja meg a jegyét. A miskolci igazgatóság levele így végződik: „Kérjük a Heves megyei Népújság szerkesztőségét, hogy az utasok tájékozódása és nevelése, nem utolsósorban a MÁV még meglevő hibáinak tárgyilagos feltárása céljából a jövőben is foglalkozzék a vasúti közlekedés eredményeivel és az utasok javaslataival.” Nem sokkal később ugyancsak vasúti ügyben közölt bírálatot a Népújság. Többször előfordult ugyanis, hogy az egri vasútállomáson nem veszik fel a telefonkagylót, s az utazni kívánók így nem tudták megérdeklődni, hogy mikor indul vonat. A MÁV ezzel kapcsolatban is gyorsan intézkedett. „Egy új telefonkészüléket szerelünk fel az egri vasútállomás poggyászpénztárának helyiségében, ahol a szolgálatot teljesítő dolgozó állandó jelenléte biztosítja a tudakozó szolgálat zavartalanságát” — válaszolták néhány nappal ezelőtt, ugyancsak levélben. A vasút hibáin és bírálásán kívül azonban még sok területe van az életnek, ahol sűrűn fordulnak elő rendellenességek. A Népújság ezekre is felhívja a figyelmet. Jó példa erre a következő: az Egri Sütőipari Vállalat 5-ös számú sütödéjében dohos lisztből készítették a süteményeket, s ez méltán váltotta ki a vásárlók felháborodását. A vállalat vezetősége a figyelmeztetés után azonnal intézkedett: elvitték a sütődéből a rossz lisztet és olyan rendelkezést hoztak, hogy a jövőben a malomból érkező lisztek egyikét sem használhatják fel addig, amíg azt alaposan meg nem vizsgálják. Ez a hiba sem fordulhat hát elő mégegyszer. De mi lesz a kis átányi ka- nászfiúval, J. Jóskával? A községi tanács elnökhelyettesének tájékoztatója szerint ugyan a tanács vezetői egy nemrégen megjelent „Széljegyzet” nyomán utasították a Legeltetési Bizottságot, hogy a jövőben tl- lenőrizzék jobban a kondást, mert gyerekkel nem végeztetheti el munkáját, s még segítségül sem hívhatja, ha egyszer iskolaköteles. Az utasítást kiadták, s mégis ebben az esetben nagyon bizonytalan az, hogy a kis Jóska gyerek a jövőben már rendszeresen fogja látogatni az általános iskolát, ahol immár negyedszer ismétli az első osztályt. A hatvani városi tanács számára azonban, úgylátszík, eredményes volt a bírálat. Orosz Lászlóék, akik nagyon rossz körülmények között laknak, nemsokára kapnak lakást, olyat, ahol a rövidesen megérkező kisgyermekük is jól érezheti majd magát. Az elmúlt hónapok során szinte sorozatosan foglalkozott a Népújság a város tisztaságával. Aktuális ez a növekvő idegenforgalom miatt is. És hogjr e téren van-e változás, ezt már le tudja mérni a járó- kelő ember is. Néhány nappal ezelőtt felmosták az utcákat, tisztogatják az üzletek reklámjait, cégtábláit, új parkokat létesítenek, csinosítják a házakat. Ezzel kapcsolatban más kérés nem is lehet, csupán annyi: ne csak valami hirtelen jött tavaszi láz legyen ez a tisztogatás, hanem állandósuljon is az Egerbe látogató idegenek, s a városukat nagyon szerető „őslakók” örömére. As ezredik vagon szén . . . ...is felszínre került a szarvaskői bányából szombat éjszaka, s ez annál jelentősebb esemény a bánya történetében, mert egyik mérföldkövét jelzi annak a fejlődésnek, amelyet a bánya az utóbbi napokban elért. A kongresszusi verseny, beindulása óta ugyanis szinte napról napra legalább 2—3 százalékkal emelkedik a bánya termelése, s a legutóbb megtartott termelési tanácskozáson a szarvaskői bányászok megígérték, hogy az első negyedévi 35,>5 vagon szenet kitevő lemaradásukat is pótolják a második negyedévben. Az első postával küldjük A Népszava szombati számának, első. oldalán Vendégek a palotában címmel hangulatos kis riportot olvastunk K. gy. j. kollégánk tollából. Arról ír, hogy a munkások az ország minden tájáról megérkeztek ... de hová? A riport első bekezdésében Mátrafüredröl ír, ahol is „ráült a'Hámori tóra az első csónak”. S a továbbiakban a reprezentatív Palota Szálló megcsodálásának ad hangot ... Valami differencia van a földrajzi elhelyezés tekintetében. Ugyanis a Hábiori tó — a Lillafüredi Palota Szálló előtt van, s nem Mátrafü•* reden, ahol, sajnos, csak egy patakocska csörgedez, az is igen messze a tényleges üdülőhelytől. Azt írja kollégánk: 300 bőrönd érkezett Mátrafüredre — az üdülők bőröndjei, akik a Palota Szállóban szeretnék eltölteni megérdemelt pihenésüket. Ügy, hogy mi most utána nézünk a dolognak: amennyiben ezek a bőröndök tényleg Mátrafüredre érkeztek volna, úgy, az első postával utánuk küldjük — Lillafüredre. I—r) Olives távlati tervek a pétervásári járásban Nagy problémája volt eddig a községnek, hogy a fejlesztési terveket egy évre kellett elkészíteni. így sokszor előfordult. hogy a különböző nagyobb létesítmények megvalósítása elmaradt, mert a terv késői jóváhagyása révén kevés idő jutott a kivitelezésre. A pétervásári járásban ez évben már ötéves távlati terveket is készítenek a községi tanácsok, s így biztosítva lesz, hogy a következő évi munkák műszaki tervét már az előző évben elkészíthessék, s, az elkövetkezendő esztendőben az év elején megkezdhessék a különböző létesítmények kivitelezését. / Az egri véradók találkozó járt Háronnapos kirándulás Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karának KISZ-szervezete három-i napos egri kirándulást szervezett. Hetvenhat első évfolyamos magyar—történelem szakos hallgató látogatott el Egerbe Sinkovics István professzor vezetésével. A vendégeket az Egri Pedagógiai Főiskola történelmi tanszékének tanárai kalauzolták a városban. Megtekintették a főiskolát, a kazamatákat, a várat, ellátogattak a székesegyházba és a Lenkey emlékműhöz. Az egyetemisták találkoztak a főiskolásokkal is. A vendégek kedves, felejthetetlen élménnyel távoztak el Egerből. A Magyar Vöröskereszt első országos kongresszusának tiszteletére rendezett kongresszusi hónap első napján, pénteken délután tartotta az egri „VÉRADÓKÖR” a véradók találkozóját. Dr. Osváth Gábor, a megyei kórház igazgatójának megnyitó szavaiban a,, legteljesebb elismeréssel emlékezett meg azokról, akik önzetlen emberbaráti szeretetből saját éltető anyagukat, saját vérüket adják szenvedő beteg embertársaiknak. Ezután dr. Török Endre, a megyei kórház véradóállomásának vezetője ismertette a véradásban részvevő három jelentős erő: a Vöröskereszt, a véradóállomás és a véradókor munkáját. Az egri véradókör, — más városok példája nyomán, — már a múlt év végén megalakult, s azóta derekasan kivette a részét a munkából Az egri megyei kórház évi vérszükséglete 6 hektoliter egészséges vér, melyet a véradók adnak! S ha ehhez még hozzávesszük a tartósítható vérkészítményekhez szükséges vérmennyiséget, akkor meg fogjuk érteni, hogy miért van szükség a véradóhálózat kiterjesztésére. A véradókörök azonban amellett, hogy magasértékű propagandát fejtenek ki, de összefogják, nevelik és támogatják az önzetlen véradókat. Az egri véradókor meghirdette :a , „csak egy új véradót" mozgalmat, azaz minden egyes véradó szervezzen be egy, új személyt ebbe a magas erkölcsi és társadalmi értékű és jelentőségű társadalmi megmozdulásba. Majd miután a megjelentek elfogadták az egri véradókor alapszabályait, 48 személynek kiosztották az „érdemes véradó” kitüntetést, 27-én pedig „többszörös véradó” kitüntető jelvényben és oklevélben részesültek. Az összejövetel második részében nívós és értékes kultúrműsor szórakoztatta a megjelenteket. Közel hétezer holdon vetettek hibrid kukoricát Heves megyében Szinte meglepő az a hatalmas, ugrásszerű eredmény, amit a hibrid kukorica vetése mutat az elmúlt évhez viszonyítva. Akkor, amikor az elmúlt esztendőben megyénkben jóformán jelentéktelen meny- nyiségű hibrid kukoricát vetettek, most közel hétezer holdon végeztek hibrid kukorica vetést, és ezzel igen jelentős mértékben járultak hozzá, elsősorban termelőszövetkezeteink a magasabb termésátlagok eléréséhez. Csupán Kisköre községben 86 mázsa ilyen kukoricát vetettek el a dolgozók. A járásban az ötéves távlati tervet 13 község már elkészítette. Bodony községben 1960- ban egy kultúrház építését tervezik. Az építkezéshez szükséges pénzösszeget úgy biztosítják, hogy négy évre előre lekötik a községfejlesztés bevételét, melyből 300 ezer forintot tudnak az építkezéshez biztosítani. A távlati tervekben Bükkszék község szeretné üdülőhellyé nyilváníttatni magát. így minden üdülővendég két forintot fizetne be a községnek, melyből öt év alatt 500 ezer forint bevételt tudnának biztosítani. A pénzt a fürdő környezetének korszerűsítésére, kiépítésére fordítanák. Istenmezején ugyancsak kultúrház építését tervezik, melyre községfejlesztési alapból 200 ezer forintot tudnak biztosítani. A még hiányzó pénzösszeget úgy pótolják, hogy a községben téglaiegye- ket árulnak. Ez ideig 20 ezer forint értékű jegyet adtak el. Több bútort készítenek a gyöngyösi Asztalos Ktsz-ben A napokban tartotta 1958. évi mérlegzáró közgyűlését a gyöngyösi Épület- és Bútor- asztalos Ktsz tagsága. Hevesi János elnök Ismertette a vezetőség beszámolóját, amelyből kitűnt, hogy a 25 munkással dolgozó szövetkezet több mint egymillió forint értékű faipari munkát végzett. Termelésük többségében a lakosság által használt közszükségleti cikkekből adódott. Ök készítettek a megye szövetkezetei közül legtöbb fényezett kombinált szekrényt, de készítettek konyhabútort, fényezett hálószoba bútort, kis asztalokat, konyhai ülőkét, ru— BOLDOGON is nagy lelkesedéssel készülnek a Hámán Kató kulturális seregszemlére. A községi kultúrcsopori a nőtanács segítségével ß „Nem élhetek muzsilcaszó nélkül” című színművet tanulja be. havállfát és egyéb termékeket. Figyelembe véve, hogy a szövetkezet 1957. év elején alakult, jelentős eredménynek, tudható be, hogy nyereségük 900—1100 forint osztalék kiűzetését tette lehetővé, jelentős gépi beruházások mellett. A közgyűlés 1959 évre a vezetőségnek a legfontosabb feladatául korszerű üzemhelyiség biztosítását jelölte meg, hogy megfelelő munkakörülmények legyenek és a jelentkező kisiparosoknak megfelelő helyet tudjanak biztosítani. Sokan kérték a szakmai továbbképzés megkezdését is. Ezen & közgyűlésen vette' át a második féléves munkájáért Ürbán Ferenc és Urbán György a „kisipari szövetkezet kiváló dolgozója” oklevelet. Több szövetkezeti dolgozó pénzjutalmat kapott. A hivatalos előadást színvo? nalas kultúrműsor és közös vacsora követte. Polgár Miklós Az üzemi demokrácia története és mai problémái ban jó néhány tanulsággal szolgál, elsősorban azzal, hogy a munKásosztály pártja nélkül, vagy a munkás esztály pártja ellenére bármily szervezet óhatatlanul az ellenség befolyása alá kerül s nem szolgálhatja- híven a munkások érdekeit. A z 1956-os októberj mun• kástanácsok egy másik tanulsága: feltétlenül szükséges, hogy a munkásosztály fokozottabban, erőteljesebben szólhasson bele a gyár ügyeibe. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a munkásosztály egy része azért állt a munkástanácsok mogé, mert azt hitte, ez lesz az a szervezet, mely által fokozottabban tud beleszólni a gyár ügyeibe. Ezért törekszik ma is a párt az üzemi demokrácia szélesítésére, s ezért törekedett annak idején a munkástanácsok helyes útra való terelésére. S miután azok nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, a Minisztertanács és a SZOT határozatot hozott az üzemi tanácsok megalakítására. Az üzemi tanácsok megalakításáról szóló rendelet hangsúlyozza. hogy a munkásokat a szakszervezetek vezetése alatt fokozottabban kei bevonni az üzemi ellenőrzésbe, s erőteljesebben kell fejleszteni az üzemi demokráciát A párt politikájának szerves része volt az üzemi tanácsok létrehozatala, melynek segítségével minden dolgozó nagyobb felelősséggel vehet részt a gvárak. vállalatok irányításában, eijenőrzósébens (Folytatjuk) gyalás még sok mindent megmutatott. A csihoszti pap vallomásából idézünk: „1950. január 15-én találkoztam a templom előtt Vac- lan Slavicsek dékánnal. Még mielőtt vele találkoztam volna, néhány embernek a templomban megmondták, hogy a kereszt kilengése várható volt, mert azt nekem előre be is jelentették. Slavicsek dékán a templom előtt megállított. És a következőket mondotta nekem: — Ember, mit beszélsz? Hogy mondhatod, hogy azt előre megjósolták? — Ezt nem szabad mondani! Én erre azt válaszoltam neki: „ — Miért ne mondhattam volna, hiszen Tajovski apát is azt állította, hogy a csoda előre meg volt „jósolva”. Tajovski apát kijelentése óta eltelt néhány nap, s az egyház megváltoztatta politikáját. A „jóslás” veszélyeztette a „csoda” hitelességét, tehát azonnal Deszüntették hitelességét. Még ezekben a napokban újra Csihosztba érkezett az az idegen rendszámtáblás gépkocsi. amelyet a „csoda” előtt láthattak. Egy olaszul beszélő idegen és Mrtvy szaléziánus páter, internunciaturai titkár, aki hamis néven mint „dr. Stuchly” mutatkozott be és az olasz úr tolmácsa volt, jöttek a kocsival. A titkár távozásukkor tolmácsolta az olaszul beszélő idegen szavait, aki óva intett attól, hogy a látogatásról és a látogatókról a pap bárkinek, bármit is szóljon. A kívánság egy indokolással volt alátámasztva: „ne lehessen azt mondani, hogy a Vatikán keze van a dologban.” Amikor a tárgyaláson Tufar papnak megmutattak két fényképet, ő ráismert azokból a látogatókra. Az olaszul beszélő idegen a bemutatott fénykép bizonysága szerint is Ottávia de Liva, a prágai in- ternunciatura — a Vatikán prágai főügynöksége — képviselője volt. A „csodá”-ról — amíg csak a tárgyalás le nem leplezte az egész csalást — szinte minden nap új, meg új anyagot adott az „Amerika Hangja”. Az ellenforradalom, a háború, — és isten tudja, még mi mindennek jeleiről beszéltek. Az „Amerika Hangja” ugyanazoknak az utasítására közölte híreit, mely utasítás a Vatikánon keresztül a kis Csihosztba jutott. Az egész „csoda” értelmi szerzője, irányítója a Wall Street volt, oda vezettek az összeesküvés szálai, oda ve-i zetett az a fonal, amelyet Tufar atya rángatott.; II. RÉSZ. ; A munkástanácsok meg- ; **■ alakulását nagy örömeméi üdvözölte a Szabad Euró- ;pa Rádió, Amerika Hangja mert hiszen ezek a szerven csak nevükben voltak a munkásosztály • szervei. Történeim: tapasztalatok bizonyítják, hogy nem a név dönti el a lényeget, hanem az. hogy leinek érdekében mit cselekszik az említett szervezet. Ilyen szempontból kell vizsgálni az ellenforradalmi időszak alatt megalakult munkástanácsok tevékenységét is, — mit tettek, minek érdekében dolgoztak? A válasz ma már egyértelmű: fegyveres harcot szerveztek a munkáshatalom ellen, politikai jellegű sztrájkra buzdították a' munkásokat, egyes helyeken a sztrájkok politikai célkitűzése Mmdszenthy „zászlós úrnak” a hatalomra juttatása volt, igen sok helyen pedig Nagy Imréé. A munkástanácsok kedvelt tevékenysége volt továbbá a oártszervezet és a szakszervezet lejáratása, tagúiknak kiüldözése az üzemekből. A köz- oonti munkástanács szinte el- 1emkormányként nróbált működni még az októberi ellen- terradaíom leverése után is. Ma már minden munkás előtt tiszta dolog, hogy kinek érdekében történt mindez, kicsendesen, később egyre erőteljesebben. mutatta be, hogy a munkástanácsok lényegében az ellenforradalom szerveivé' alakultak át. Ez volt az egyik oka annak, hogy a munkástanácsok —na átmenetileg is — jelentős befolyást gyakorolhattak a munkásokra. A másik oka az volt, hogy hallatlan demagógiával dolgoztak, felvázolták a tejjel- mézzel folyó Kánaánt, melyet — úgymond — ők fognak majd megvalósítani, s ennek illusztrációjaként megkezdték a gyár vagyonának elkótyavetyélését, szétosztását. Képtelen követeléseket hangoztattak, meg nem dolgozott béreket fizettek ki, amit még most is érez az ország. Ismeretes, hogy a tárt. a kormány, de a szakszervezetek is mindent elkövettek, hogy a munkástanácsokat megtisztítsák az ellenséges elemektől és a párt vezetése alatt, a szakszervezet segítségével az üzemi demokrácia fejlesztését szolgátták, hogy elősegítsék a munkásosztály erőteljesebb beleszólását az üzem életébe. Bizonyos javulás is tapasztalható volt, ám a munkás- osztály nagy rés^e annyira kiábrándult a munkástanácsokból hogy a párt erőfeszítése ellenére ezek a munkástanácsok elsorvadtak. A munkástanácsok léte azönnek érdekét szolgálták az ellenforradalmi munkástanácsok. A munkástanácsok működésére igen sok adatot, példát lehetne felsorolni, de igen jellemző a Csepeli Vas- es Fémmű központi munkástanács vezetőjének, Szeniczei Bélának tevékenysége, aki november 4 után, a műszak kezdetekor, ingyen kacsa- és ii- baosztást szervezett az üzemben. Mikor a főkönyvelő megkérdezte tőle. miért ilyen idő tájt tartja a kacsa- és liba- osztást, hiszen akkor egész nap nem lesz munka, Szeniczei Béla azt válaszolta: aki dolgozik, az vegyen pénzért libát, ez a liba annak jár aki nem dolgozik. így történt aztán hegy csak a Vas és Fémművekben kb 100 millió forint kárt okozott a munkástanács, C zekét a tényeket, adato*J kát ismerve fe1 merül a kérdés, hogvan lehetséges akkor, hogy bár ideig-óráig. de sikerült a munkástanácsoknak a munkások eléé tekintélyes részét maeuk möeé állítaniok? Ennek oka mindenekelőtt az volt. hogy a oárt nem foglalt el egységes véleményt, a munkástanácsokat illetően A revizionista nézeteket valló vezetők viev állították he a munkástanácsot mint a munkás, osztály önigazgatási szerveit, míg a másik része eleinte
