Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

'959. április 12, vasárnap N E P U A G 3 Bíráló cikkeink nyomában Ha valahol, a napi munka, ez élet fejlődése során rend­ellenességet, hibát tapasztalt a Népújság, — szóvá tette. Hosz- szabb, rövidebb anyagok je­lentek meg az elmúlt néhány hónap alatt is a lap hasábjain, amelyekben bíráltunk azzal az igyekezettel, hogy segítsünk ott, ahol szükséges. Az illetékes szervek majd minden esetben megszívlelik a bírálatot, s ez jó. Intézkednek, hogy a hibák többé ne fordul­hassanak elő, hogy a rendelle­nességek megszűnjenek. Érde­mes fellapozgatni a lap eddig megjelent számait, s utánanéz­ni, hogyan is intézkedtek a különböző szervek, intézmé­nyek, ~a bírálatok nyomán. A Népújság január 29-i szá­mában jelent meg a MÁV-ról egy cikk „Ha kéred, ha nem, biztosítjuk az életedet! — SOS, egy pohár vizet! — Tíz forint, húsz forint — de miért” cím­mel. A választ írásban küldte meg a Magyar Államvasutak miskolci igazgatósága. Elisme­rik, hogy még vannak hibák a vasúti közlekedés terén, de egyben felsorolják azokat az eredményeket is, amiket az el­múlt esztendők során, de kü­lönösen az utolsó két évben értünk el az utazás megköny- nyítése, kulturáltabbá tétele terén. Ugyanez a levél szól ar­ról is, hogy a vasút törekvéseit az utazóközönség meghálálja. Az utóbbi időkben úgy tapasz­talták, hogy jobban vigyáznak a MÁV tulajdonát képező fel­szerelésekre, berendezésekre, s csökken a potyautasok száma is. Ezért vált lehetővé, hogy az eddigi 20 forintos bírság he­lyett, rövid idő óta mindössze 10 forint pótdíjat kell fizetni annak, aki a vonaton váltja meg a jegyét. A miskolci igaz­gatóság levele így végződik: „Kérjük a Heves megyei Nép­újság szerkesztőségét, hogy az utasok tájékozódása és neve­lése, nem utolsósorban a MÁV még meglevő hibáinak tárgyi­lagos feltárása céljából a jövő­ben is foglalkozzék a vasúti közlekedés eredményeivel és az utasok javaslataival.” Nem sokkal később ugyan­csak vasúti ügyben közölt bí­rálatot a Népújság. Többször előfordult ugyanis, hogy az egri vasútállomáson nem ve­szik fel a telefonkagylót, s az utazni kívánók így nem tud­ták megérdeklődni, hogy mi­kor indul vonat. A MÁV ezzel kapcsolatban is gyorsan intéz­kedett. „Egy új telefonkészülé­ket szerelünk fel az egri vasút­állomás poggyászpénztárának helyiségében, ahol a szolgála­tot teljesítő dolgozó állandó jelenléte biztosítja a tudakozó szolgálat zavartalanságát” — válaszolták néhány nappal ez­előtt, ugyancsak levélben. A vasút hibáin és bírálásán kívül azonban még sok terü­lete van az életnek, ahol sű­rűn fordulnak elő rendellenes­ségek. A Népújság ezekre is felhívja a figyelmet. Jó példa erre a következő: az Egri Sütő­ipari Vállalat 5-ös számú sütö­déjében dohos lisztből készítet­ték a süteményeket, s ez mél­tán váltotta ki a vásárlók fel­háborodását. A vállalat veze­tősége a figyelmeztetés után azonnal intézkedett: elvitték a sütődéből a rossz lisztet és olyan rendelkezést hoztak, hogy a jövőben a malomból érkező lisztek egyikét sem használhatják fel addig, amíg azt alaposan meg nem vizsgál­ják. Ez a hiba sem fordulhat hát elő mégegyszer. De mi lesz a kis átányi ka- nászfiúval, J. Jóskával? A köz­ségi tanács elnökhelyettesének tájékoztatója szerint ugyan a tanács vezetői egy nemrégen megjelent „Széljegyzet” nyo­mán utasították a Legeltetési Bizottságot, hogy a jövőben tl- lenőrizzék jobban a kondást, mert gyerekkel nem végeztet­heti el munkáját, s még segít­ségül sem hívhatja, ha egyszer iskolaköteles. Az utasítást ki­adták, s mégis ebben az eset­ben nagyon bizonytalan az, hogy a kis Jóska gyerek a jö­vőben már rendszeresen fogja látogatni az általános iskolát, ahol immár negyedszer ismétli az első osztályt. A hatvani városi tanács szá­mára azonban, úgylátszík, eredményes volt a bírálat. Orosz Lászlóék, akik nagyon rossz körülmények között lak­nak, nemsokára kapnak lakást, olyat, ahol a rövidesen meg­érkező kisgyermekük is jól érezheti majd magát. Az elmúlt hónapok során szinte sorozatosan foglalkozott a Népújság a város tisztasá­gával. Aktuális ez a növekvő idegenforgalom miatt is. És hogjr e téren van-e változás, ezt már le tudja mérni a járó- kelő ember is. Néhány nappal ezelőtt felmosták az utcákat, tisztogatják az üzletek reklám­jait, cégtábláit, új parkokat lé­tesítenek, csinosítják a háza­kat. Ezzel kapcsolatban más kérés nem is lehet, csupán annyi: ne csak valami hirtelen jött tavaszi láz legyen ez a tisztogatás, hanem állandósul­jon is az Egerbe látogató ide­genek, s a városukat nagyon szerető „őslakók” örömére. As ezredik vagon szén . . . ...is felszínre került a szarvas­kői bányából szombat éjszaka, s ez annál jelentősebb ese­mény a bánya történetében, mert egyik mérföldkövét jelzi annak a fejlődésnek, amelyet a bánya az utóbbi napokban elért. A kongresszusi verseny, be­indulása óta ugyanis szinte napról napra legalább 2—3 százalékkal emelkedik a bá­nya termelése, s a legutóbb megtartott termelési tanácsko­záson a szarvaskői bányászok megígérték, hogy az első ne­gyedévi 35,>5 vagon szenet ki­tevő lemaradásukat is pótol­ják a második negyedévben. Az első postával küldjük A Népszava szombati szá­mának, első. oldalán Vendé­gek a palotában címmel han­gulatos kis riportot olvastunk K. gy. j. kollégánk tollából. Arról ír, hogy a munkások az ország minden tájáról megérkeztek ... de hová? A riport első bekezdésében Mátrafüredröl ír, ahol is „ráült a'Hámori tóra az első csónak”. S a továbbiakban a reprezentatív Palota Szálló megcsodálásának ad han­got ... Valami differencia van a földrajzi elhelyezés tekinte­tében. Ugyanis a Hábiori tó — a Lillafüredi Palota Szál­ló előtt van, s nem Mátrafü•* reden, ahol, sajnos, csak egy patakocska csörgedez, az is igen messze a tényleges üdü­lőhelytől. Azt írja kollégánk: 300 bő­rönd érkezett Mátrafüredre — az üdülők bőröndjei, akik a Palota Szállóban szeretnék eltölteni megérdemelt pihe­nésüket. Ügy, hogy mi most utána nézünk a dolognak: amennyiben ezek a bőröndök tényleg Mátrafüredre érkez­tek volna, úgy, az első pos­tával utánuk küldjük — Lil­lafüredre. I—r) Olives távlati tervek a pétervásári járásban Nagy problémája volt eddig a községnek, hogy a fejlesztési terveket egy évre kellett elké­szíteni. így sokszor előfordult. hogy a különböző nagyobb lé­tesítmények megvalósítása el­maradt, mert a terv késői jó­váhagyása révén kevés idő jutott a kivitelezésre. A péter­vásári járásban ez évben már ötéves távlati terveket is ké­szítenek a községi tanácsok, s így biztosítva lesz, hogy a kö­vetkező évi munkák műszaki tervét már az előző évben el­készíthessék, s, az elkövetke­zendő esztendőben az év ele­jén megkezdhessék a külön­böző létesítmények kivitelezé­sét. / Az egri véradók találkozó járt Háronnapos kirándulás Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Bölcsészeti Ka­rának KISZ-szervezete három-i napos egri kirándulást szerve­zett. Hetvenhat első évfolya­mos magyar—történelem szakos hallgató látogatott el Egerbe Sinkovics István professzor vezetésével. A vendégeket az Egri Pedagógiai Főiskola tör­ténelmi tanszékének tanárai kalauzolták a városban. Meg­tekintették a főiskolát, a kaza­matákat, a várat, ellátogattak a székesegyházba és a Lenkey emlékműhöz. Az egyetemisták találkoztak a főiskolásokkal is. A vendé­gek kedves, felejthetetlen él­ménnyel távoztak el Egerből. A Magyar Vöröskereszt első országos kongresszusának tisz­teletére rendezett kongresszusi hónap első napján, pénteken délután tartotta az egri „VÉR­ADÓKÖR” a véradók találko­zóját. Dr. Osváth Gábor, a me­gyei kórház igazgatójának megnyitó szavaiban a,, legtelje­sebb elismeréssel emlékezett meg azokról, akik önzetlen emberbaráti szeretetből saját éltető anyagukat, saját vérü­ket adják szenvedő beteg em­bertársaiknak. Ezután dr. Török Endre, a megyei kórház véradóállomá­sának vezetője ismertette a véradásban részvevő három jelentős erő: a Vöröskereszt, a véradóállomás és a véradókor munkáját. Az egri véradókör, — más városok példája nyo­mán, — már a múlt év végén megalakult, s azóta derekasan kivette a részét a munkából Az egri megyei kórház évi vér­szükséglete 6 hektoliter egész­séges vér, melyet a véradók adnak! S ha ehhez még hozzá­vesszük a tartósítható vérké­szítményekhez szükséges vér­mennyiséget, akkor meg fog­juk érteni, hogy miért van szükség a véradóhálózat kiter­jesztésére. A véradókörök azonban amellett, hogy ma­gasértékű propagandát fejte­nek ki, de összefogják, neve­lik és támogatják az önzetlen véradókat. Az egri véradókor meghirdette :a , „csak egy új véradót" mozgalmat, azaz min­den egyes véradó szervezzen be egy, új személyt ebbe a ma­gas erkölcsi és társadalmi ér­tékű és jelentőségű társadalmi megmozdulásba. Majd miután a megjelentek elfogadták az egri véradókor alapszabályait, 48 személynek kiosztották az „érdemes vér­adó” kitüntetést, 27-én pedig „többszörös véradó” kitüntető jelvényben és oklevélben ré­szesültek. Az összejövetel második ré­szében nívós és értékes kultúr­műsor szórakoztatta a megje­lenteket. Közel hétezer holdon vetettek hibrid kukoricát Heves megyében Szinte meglepő az a hatal­mas, ugrásszerű eredmény, amit a hibrid kukorica vetése mutat az elmúlt évhez viszo­nyítva. Akkor, amikor az el­múlt esztendőben megyénkben jóformán jelentéktelen meny- nyiségű hibrid kukoricát ve­tettek, most közel hétezer hol­don végeztek hibrid kukorica vetést, és ezzel igen jelentős mértékben járultak hozzá, el­sősorban termelőszövetkezete­ink a magasabb termésátlagok eléréséhez. Csupán Kisköre községben 86 mázsa ilyen kukoricát ve­tettek el a dolgozók. A járásban az ötéves távlati tervet 13 község már elkészí­tette. Bodony községben 1960- ban egy kultúrház építését tervezik. Az építkezéshez szükséges pénzösszeget úgy biztosítják, hogy négy évre előre lekötik a községfejlesztés bevételét, melyből 300 ezer forintot tudnak az építkezés­hez biztosítani. A távlati ter­vekben Bükkszék község sze­retné üdülőhellyé nyilváníttat­ni magát. így minden üdülő­vendég két forintot fizetne be a községnek, melyből öt év alatt 500 ezer forint bevételt tudnának biztosítani. A pénzt a fürdő környezetének korsze­rűsítésére, kiépítésére fordíta­nák. Istenmezején ugyancsak kultúrház építését tervezik, melyre községfejlesztési alap­ból 200 ezer forintot tudnak biztosítani. A még hiányzó pénzösszeget úgy pótolják, hogy a községben téglaiegye- ket árulnak. Ez ideig 20 ezer forint értékű jegyet adtak el. Több bútort készítenek a gyöngyösi Asztalos Ktsz-ben A napokban tartotta 1958. évi mérlegzáró közgyűlését a gyöngyösi Épület- és Bútor- asztalos Ktsz tagsága. Hevesi János elnök Ismertette a ve­zetőség beszámolóját, amely­ből kitűnt, hogy a 25 munkás­sal dolgozó szövetkezet több mint egymillió forint értékű faipari munkát végzett. Termelésük többségében a lakosság által használt köz­szükségleti cikkekből adódott. Ök készítettek a megye szö­vetkezetei közül legtöbb fé­nyezett kombinált szekrényt, de készítettek konyhabútort, fényezett hálószoba bútort, kis asztalokat, konyhai ülőkét, ru­— BOLDOGON is nagy lel­kesedéssel készülnek a Hámán Kató kulturális seregszemlére. A községi kultúrcsopori a nő­tanács segítségével ß „Nem él­hetek muzsilcaszó nélkül” című színművet tanulja be. havállfát és egyéb terméke­ket. Figyelembe véve, hogy a szövetkezet 1957. év elején ala­kult, jelentős eredménynek, tudható be, hogy nyereségük 900—1100 forint osztalék kiű­zetését tette lehetővé, jelentős gépi beruházások mellett. A közgyűlés 1959 évre a ve­zetőségnek a legfontosabb fel­adatául korszerű üzemhelyiség biztosítását jelölte meg, hogy megfelelő munkakörülmények legyenek és a jelentkező kis­iparosoknak megfelelő helyet tudjanak biztosítani. Sokan kérték a szakmai továbbkép­zés megkezdését is. Ezen & közgyűlésen vette' át a máso­dik féléves munkájáért Ürbán Ferenc és Urbán György a „kisipari szövetkezet kiváló dolgozója” oklevelet. Több szövetkezeti dolgozó pénzjutal­mat kapott. A hivatalos előadást színvo? nalas kultúrműsor és közös vacsora követte. Polgár Miklós Az üzemi demokrácia története és mai problémái ban jó néhány tanulsággal szolgál, elsősorban azzal, hogy a munKásosztály pártja nél­kül, vagy a munkás esztály pártja ellenére bármily szer­vezet óhatatlanul az ellenség befolyása alá kerül s nem szol­gálhatja- híven a munkások érdekeit. A z 1956-os októberj mun­• kástanácsok egy másik tanulsága: feltétlenül szüksé­ges, hogy a munkásosztály fo­kozottabban, erőteljesebben szólhasson bele a gyár ügyei­be. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a munkásosztály egy része azért állt a mun­kástanácsok mogé, mert azt hitte, ez lesz az a szervezet, mely által fokozottabban tud beleszólni a gyár ügyeibe. Ezért törekszik ma is a párt az üzemi demokrácia szélesí­tésére, s ezért törekedett an­nak idején a munkástanácsok helyes útra való terelésére. S miután azok nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, a Minisztertanács és a SZOT határozatot hozott az üzemi tanácsok megalakítására. Az üzemi tanácsok megala­kításáról szóló rendelet hang­súlyozza. hogy a munkásokat a szakszervezetek vezetése alatt fokozottabban kei be­vonni az üzemi ellenőrzésbe, s erőteljesebben kell fejleszte­ni az üzemi demokráciát A párt politikájának szer­ves része volt az üzemi tanácsok létrehozatala, mely­nek segítségével minden dol­gozó nagyobb felelősséggel ve­het részt a gvárak. vállalatok irányításában, eijenőrzósébens (Folytatjuk) gyalás még sok mindent meg­mutatott. A csihoszti pap val­lomásából idézünk: „1950. január 15-én talál­koztam a templom előtt Vac- lan Slavicsek dékánnal. Még mielőtt vele találkoztam volna, néhány embernek a templom­ban megmondták, hogy a ke­reszt kilengése várható volt, mert azt nekem előre be is jelentették. Slavicsek dékán a templom előtt megállított. És a következőket mondotta ne­kem: — Ember, mit beszélsz? Hogy mondhatod, hogy azt előre megjósolták? — Ezt nem szabad mondani! Én erre azt válaszoltam ne­ki: „ — Miért ne mondhattam volna, hiszen Tajovski apát is azt állította, hogy a csoda előre meg volt „jósolva”. Tajovski apát kijelentése óta eltelt néhány nap, s az egy­ház megváltoztatta politikáját. A „jóslás” veszélyeztette a „csoda” hitelességét, tehát azonnal Deszüntették hitelessé­gét. Még ezekben a napokban újra Csihosztba érkezett az az idegen rendszámtáblás gépko­csi. amelyet a „csoda” előtt láthattak. Egy olaszul beszélő idegen és Mrtvy szaléziánus páter, internunciaturai titkár, aki hamis néven mint „dr. Stuchly” mutatkozott be és az olasz úr tolmácsa volt, jöt­tek a kocsival. A titkár távo­zásukkor tolmácsolta az ola­szul beszélő idegen szavait, aki óva intett attól, hogy a lá­togatásról és a látogatókról a pap bárkinek, bármit is szól­jon. A kívánság egy indoko­lással volt alátámasztva: „ne lehessen azt mondani, hogy a Vatikán keze van a dologban.” Amikor a tárgyaláson Tufar papnak megmutattak két fényképet, ő ráismert azokból a látogatókra. Az olaszul be­szélő idegen a bemutatott fénykép bizonysága szerint is Ottávia de Liva, a prágai in- ternunciatura — a Vatikán prágai főügynöksége — kép­viselője volt. A „csodá”-ról — amíg csak a tárgyalás le nem leplezte az egész csalást — szinte min­den nap új, meg új anyagot adott az „Amerika Hangja”. Az ellenforradalom, a háború, — és isten tudja, még mi mindennek jeleiről beszéltek. Az „Amerika Hangja” ugyan­azoknak az utasítására közölte híreit, mely utasítás a Vatiká­non keresztül a kis Csihosztba jutott. Az egész „csoda” ér­telmi szerzője, irányítója a Wall Street volt, oda vezettek az összeesküvés szálai, oda ve-i zetett az a fonal, amelyet Tu­far atya rángatott.­; II. RÉSZ. ; A munkástanácsok meg- ; **■ alakulását nagy öröm­eméi üdvözölte a Szabad Euró- ;pa Rádió, Amerika Hangja mert hiszen ezek a szerven csak nevükben voltak a mun­kásosztály • szervei. Történeim: tapasztalatok bizonyítják, hogy nem a név dönti el a lénye­get, hanem az. hogy leinek ér­dekében mit cselekszik az em­lített szervezet. Ilyen szempontból kell vizs­gálni az ellenforradalmi idő­szak alatt megalakult mun­kástanácsok tevékenységét is, — mit tettek, minek érdeké­ben dolgoztak? A válasz ma már egyértel­mű: fegyveres harcot szervez­tek a munkáshatalom ellen, politikai jellegű sztrájkra buz­dították a' munkásokat, egyes helyeken a sztrájkok politikai célkitűzése Mmdszenthy „zászlós úrnak” a hatalomra juttatása volt, igen sok helyen pedig Nagy Imréé. A munkástanácsok kedvelt tevékenysége volt továbbá a oártszervezet és a szakszerve­zet lejáratása, tagúiknak ki­üldözése az üzemekből. A köz- oonti munkástanács szinte el- 1emkormányként nróbált mű­ködni még az októberi ellen- terradaíom leverése után is. Ma már minden munkás előtt tiszta dolog, hogy kinek érdekében történt mindez, ki­csendesen, később egyre erő­teljesebben. mutatta be, hogy a munkástanácsok lényegében az ellenforradalom szerveivé' alakultak át. Ez volt az egyik oka annak, hogy a munkástanácsok —na átmenetileg is — jelentős be­folyást gyakorolhattak a mun­kásokra. A másik oka az volt, hogy hallatlan demagógiával dolgoztak, felvázolták a tejjel- mézzel folyó Kánaánt, melyet — úgymond — ők fognak majd megvalósítani, s ennek illusztrációjaként megkezdték a gyár vagyonának elkótyave­tyélését, szétosztását. Képtelen követeléseket hangoztattak, meg nem dolgozott béreket fi­zettek ki, amit még most is érez az ország. Ismeretes, hogy a tárt. a kormány, de a szakszerveze­tek is mindent elkövettek, hogy a munkástanácsokat megtisztítsák az ellenséges elemektől és a párt vezetése alatt, a szakszervezet segítsé­gével az üzemi demokrácia fejlesztését szolgátták, hogy elősegítsék a munkásosztály erőteljesebb beleszólását az üzem életébe. Bizonyos javulás is tapasz­talható volt, ám a munkás- osztály nagy rés^e annyira ki­ábrándult a munkástanácsok­ból hogy a párt erőfeszítése ellenére ezek a munkástaná­csok elsorvadtak. A munkástanácsok léte azön­nek érdekét szolgálták az el­lenforradalmi munkástaná­csok. A munkástanácsok működé­sére igen sok adatot, példát lehetne felsorolni, de igen jellemző a Csepeli Vas- es Fémmű központi munkásta­nács vezetőjének, Szeniczei Bélának tevékenysége, aki no­vember 4 után, a műszak kez­detekor, ingyen kacsa- és ii- baosztást szervezett az üzem­ben. Mikor a főkönyvelő meg­kérdezte tőle. miért ilyen idő tájt tartja a kacsa- és liba- osztást, hiszen akkor egész nap nem lesz munka, Sze­niczei Béla azt válaszolta: aki dolgozik, az vegyen pénzért libát, ez a liba annak jár aki nem dolgozik. így történt az­tán hegy csak a Vas és Fém­művekben kb 100 millió fo­rint kárt okozott a munkás­tanács, C zekét a tényeket, adato­*J kát ismerve fe1 merül a kérdés, hogvan lehetséges ak­kor, hogy bár ideig-óráig. de sikerült a munkástanácsoknak a munkások eléé tekintélyes részét maeuk möeé állítaniok? Ennek oka mindenekelőtt az volt. hogy a oárt nem foglalt el egységes véleményt, a mun­kástanácsokat illetően A re­vizionista nézeteket valló ve­zetők viev állították he a mun­kástanácsot mint a munkás, osztály önigazgatási szerveit, míg a másik része eleinte

Next

/
Thumbnails
Contents