Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-12 / 85. szám
2 népújság t 1959. április 12.. vasárnap Hogyan jutnak el a népi demokratikus országok a kommunizmushoz HOGYAN JUTNAK el a fenti országok népei a kommunizmushoz, egymás után, vagy együtt? Törekedjék-e a Szovjetunió arra, hogy internacionalista kapcsolatai erősítése és kibővítése mellett egy országban épüljön fel a kommunizmus? E rendkívül fontos problémákat alkotó módon oldotta meg az SZKP XXI. kongresz- szusa. N. S. Hruscsov a szocialista világrendszer létrejöttének és fejlődésének tapasztalatait összegezve, megállapította, hogy a szocializmus országai a szocialista rendszer lehetőségeinek sikeres felhasználásával töbhé-kevésbé egy időben mennek át a kommunista társadalom felsőbb szakaszába”. Ez a következtetés a tudományos kommunizmus elméletének alkotó továbbfejlesztése. Az az elgondolás, amely szerint valamennyi szocialista ország többé-kevésbé egy időben megy át a kommunizmusba, érdekes véleménycserékre adott alkalmat. Számos olvadó levelet írt a szerkesztőségnek, amelyben megkérdezte: az előbb ismertetett feltételezés nem vezet-e a társadalmi fejlődés ütemének csökkentéséhez. Ezek a levélírók a probléma megoldását a következő formában képzelik el. A Szovjetunió és a többi, fejlődésben elöl járó ország valamelyik közbeeső állomáson megállítja a történelem vonatát, a kommunizmus építői kiszállnak, s nyugodtan várnak addig, amíg a többi ország utoléri őket.- AZ OLVASÓK TUDNI szeretnék, nem kellene-e a Szovjetuniónak és a többi, magasszínvonalú termelőerőkkel rendelkező országodnak anyagi erőforrásai nagy részét más országok támogatására fordítani? Végül felvetődik a kérdés: a szocialista világrend- szer valamennyi országának többé-kevésbé egy időben történő átlépése a kommunista társadalom felsőbb szakaszába, nem jelent-e túlzottan nagy erőfeszítést .azon országok számára, amelyek a múlttól a termelőerők fejlődésének alacsony színvonalát örökölték? Miért nem juthatnak el az országok egymás után a kommunizmushoz, abban a sorrendben, ahogy ennek feltételei egyik, vagy másik országban kialakulnak? Az olvasókat érdeklik azok az erőforrások is, amelyek a viszonylag alacsony színvonalú termelőerőkkel rendelkező szocialista országok fejlődését meggyorsítják. Mindezekig a kérdésekre N. Sz. Hruscsov mélyreható, tudományosan megalapozott választ adott. Irta: A. SZOBOLJEV Miért tekintjük objektív szükségszerűnek, hogy a szocialista országok többé-kevésbé egy időben mennek át a kommunizmusba ? Elsősorban azért, mert ez az átmenét megköveteli a korszerű, termelőerők fejlődését, amelyek (akár akarják a revizionisták, akár nem) kinövik a nemzeti kereteket. A korszerű termelőerők fejlődése lehetetlenné teszi a gazdasági elzárkózást és feltételezi a szuverén nemzeti gazdaságok mind szorosabb gazdasági kapcsolatát. Lenin erre már 1920-ban rámutatott. A jelenlegi viszonyok között a szorosabb gazdasági kapcsolatok tendenciája a szocialista világrendszer megalakulásában győzedelmeskedett, s e világrendszer fejlődés-törvényei szöges ellentétben állnak a kapitalista világ fejlődésének törvényeivel « A kapitalizmus gazdasági törvényei az országok egyenlőtlen fejlődését feltételezik: egyesek előrefutnak s gátolják a többiek haladását. A szocialista világrendszerben a népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének törvényei uralkodnak. Ilyen körülmények között a gazdaságilag elmaradott országok hátrányt jelentenek a többiek számára amelyek éppen ezért nem gátolják, hanem ellenkezőleg, segítik ezen államok fejlődését. AZOK AZ ORSZÁGOK, amelyek a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének eredményeként gazdaságilag elmaradtak, a kapitalizmus igáját lerázva a termelőerők gyorsított fejlődésének útjára léptek. Ez a kiegyenlítődés azonban nem megy egyetlen ország kárára sem. A folyamatot a szocialista világrendszer előnyei biztosítják. A szocialista táborban senkinek sem érdeke, hogy a gazdaságilag elmaradott országok továbbra is ilyen színvonalon maradjanak. Hiszen egyik ország gazdasága elősegíti a többi állam gazdasági haladását. Éppen ezért a szocialista államok érdeke a kölcsönös növekedésben rejlik, s ezért segítik egymást. Melyek azok a gazdasági tényezők, amelyek a szocialista rendszerben biztosítják a korábban gazdaságilag elmaEgész sor termelőszövetkezetünkben megtörtént már a tanyaközpont kijelölése, ássák a fundamentumot, sőt, megkezdődött az alapozás is. Legtöbb helyen most folyik a kőszállítás és az építőanyagoknak a helyszínre való mozgatása. Néradott országok termelésének gyorsított fejlődését, a gazdaságfejlesztés színvonalának kiegyenlítését? A szocialista világrendszer biztosítja valamennyi szocialista állam gazdasági függetlenségét, s ilymódon jriási erőforrásokat és anyagi eszközöket halmoz fel. A szocialista tábor kialakulása (amelyhez iparilag fejlett államok tartoznak), a szocialista államok közötti baráti kapcsolatok szükségtelenné teszik, hogy minden egyes országban kifejlesszék a nehézipar valamennyi ágát. Ily módon lehetőséget nyújtanak arra, hogy az erőforrásokat a legszükségesebb iparágak fejlődésére fordíthassák, amelyek gazdaságilag előnyösek, a nyersanyagellátásuk biztosítva van. A szocialista országok nemzetközi munkamegosztása, valamint az erre támaszkodó szakosodás és kooperáció óriási távlatokat nyit a munka termelékenységének 'gyorsütemű és szakadatlan fejlődése, a beruházások leghatásosabb fel- használása előtt. A távlati tervek összehangolása és a sokoldalú kereskedelem biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi ország elegendő nyersanyaggal láthatja el iparát, s termelvényei számára piacot találjon. A fenti tényezők ugyanakkor megvédik a szocialista államokat a kapitalista világpiacon uralkodó anarchiától. Jelentős erőmegtakarítást eredményez az is, hogy a szocialista államok közösen védekeznek az imperialista ag- resszorok próbálkozásai ellen. MÉG TOVÁBB sorolhatnánk azokat a gazdasági tényezőket, amelyek kiegyenlítik a termelőerők fejlődésének színvonalát. A fentiekben részletesebben csak azokkal az anyagi tényezőkkel foglalkoztunk, amelyek a kommunizmusba való tervszerű átmenethez szükségesek. Természetes, hogy az egységes, baráti szocialista rendszerben éppen ilyen kedvezően fejlődnek az átmenethez szükséges szellemi feltételek is. Ezért valamennyi szocialista ország együttes átlépése a kommunista társadalomba — a történelem törvénye. hány nap múlva több termelő- szövetkezetben megkezdődik, illetve folytatódik az építkezés. Füzesabonyban, Mezőtár- kányban, Erk községben szintén rövidesen megkezdik az építkezést. Másfélezer tonna kő tsz-építkezésekhez '!'**/WVWVVVAAA<VVAA/\AA/WVVVS/WVA^'VVVVVNAAAAAA/VVWWWVVVVV%A/V\AAAAAAAAAAiAySA/VWWWWWWWW'^ VSAAAiV Csoda Cslhosztban L örülbeiül tíz évvel ez- előtt egyszeriben híressé vált a csehszlovákiai kis Csi- hoszt község — annak idején az eset igen nagy port vert fel... Csoda történt a kis faluban ..; Egy csendes téli vasárnap reggel a katolikusok — szokásukhoz híven, — a templomba siettek, hogy imádkozzanak és meghallgassák a prédikációt. Tufar atya, a helybeli plébános az evangélium felolvasása után beszélni kezdett. A hívők elmélyülten hallgatták. Egyikük egyszerre oldalba bökte szomszédját és izgatottan az oltárra mutatott. Az oltár fölött a kereszt lassan megmozdult és jobbfelé kezdett dőlni, aztán megállt, s lassan régi helyzetébe billent vissza.. i — Csoda történt! — A mise után tizenkilencen, akik látták a „csodálatos _ jelet’1, gyorsan szétvitték a hírét. A hatás azonban nem volt elég nagy. Tufar atya erre gyorsan mozgósította a tanúkat, jegyzőkönyvet készített a csodáról. Hamarosan fényképész került elő és hatszáz példányban levelezőlap készült a „csodálatos keresztről". Csl- hoszt búcsújáróhely lett. Sorra terjedtek el a vadabbnál vadabb hírek. Az öregasszonyok közül néhányan azt hí- resztelték: a kereszt a megváltást hozó Nyugat felé mutat. Mások biztosan tudták, hogy azt üzeni az úr: jönnek az amerikai felmentő csapatok. Ismét mások olyan híreket terjesztettek: az úr haragjának a jele az. S megindult- a rémhírek sorozata. Egyesek szerint lángok csaptak fel a szőnyegből, aztán az a hír terjedt el — valószínűleg a nyomozók megfélemlítésére—, hogy egy hitetlennek, aki hozzáért a kereszthez, lehullott a keze. Tufar atya pedig mindent megtett, hogy a „csoda” bekerüljön a történelembe A gyerekekkel dolgozatot íratott a hittanórán, s az ő kezébe futottak össze az összes híresztelések szálai . ;; A „csoda hírére” ájtatos képpel Csihosztba érkezett a zselivsjíki apát, Vit Ta’ovski is. Miután az egyházi törvények szerint a „csodát” a Vatikán csak akkor ismeri el és erősíti meg, ha az valamilyen „természetfeletti” jelenségen alapszik, az apát megkezdte a „vizsgálatot”» A plébániáról — néhány Hogy a csihoszti csalás egyházi lag érvényes „csodává” váljék, egyházi bizottságra volt szükség, amelyet a püspöknek kell kijelölnie, csoda „átvizsgálására". Ez 'a bizottA nyomozószervek nem a „csodálatos keresztet” figyelték, s nem is hallgatták a beszédet. A szószéket is megvizsgálták és mindjárt feltűnt nekik, hogy a villanykapcsoló mellett egy másik, furcsa kis szerkezet is van. így sikerült megállapítaniok, hogy a keresztet nem valami „égi hatalom” mozdította ki nyugalmi helyzetéből, hanem az elmés kis szerkezet, amelyet a ravasz Tufar atya szerkesztett és irányított. „Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” — tartja a régi közmondás. Tufar atya is virágokkal borította el a szószék karfáját. így igyekezett elleplezni rossz hírét, meg azt a kis szerkezetet, amely ősz-' szekötte tésben állt az oltáron elhelyezett kereszttel; A keresztet az egyik oldalon rúgó- tartotta. Másik oldalára huzalt erősítettek. Ezt a huzalt a villanyvezeték mellett vezették a szószékhez, ahol egy kis szerkezetre csavarták, amit ügyesen elrejtettek a virágok alatt. Amikor Tufar atya kegyes prédikációját megtartani a szószékre lépett, a kellő pillanatban mozgásba hozta a kis szerkezetet. A kereszt megmozdul1. Le nem eshetett, mert a rúgó tartotta. A nyomozóhatóságok vizsgálatának nem a „csoda” kihirdetése, hanem bírósági tárgyalás lett a vége, amelyen aztán végképp lehullt a lepel a mesterkedésről.; , A tárgyaláson Tufar atya bevallotta, hogy a keresztet ő mozgatta, az egész .csodá”- hoz szükséges gépezetet sajátmaga készítette. A mikor a csoda leleplező- dött, voltak, akik azt hitték: Tufar atya csak azért csinálta az egészet, hogy dicsőséget szerezzen eklézsiájának. hírré tegyen szert az egyházi felsőbbség előtt. A tárgyalás bizonyítékai alapján azonban mindenki láthatta: nem egy pap mesterkedéséről van itt szó... A tárgyalás során egyszerre világossá vált a csihosztiak előtt, mit keresett falujukban a csoda előtti héten az az elegáns, idegen rendszámtáblás gépkocsi, amely a plébánia előtt állt meg. Már előbb rájöttek volna, hogy összefüggésben áll a csodával, ha látták volna, amint a gépkocsi Csihosztból egyenesen a králo- vohrádeci püspökhöz megy. S ha tudták volna hogy amit a vatikáni nunciatúra képviselői a csihoszti papnak mondanak, ugyanolyan utasítást kap másnap a královohrádeci püsoöktől is... Ezek voltak tehát a „csoda” előzményei, amelyekre a bíróságon fény derült. És a tárhivő kíséretében — a templomba sietett, ahol megállapította a „csodát” és mindjárt csodálkozását fejezte ki a felett, hogy a kereszt, amelyet egyetlen szög sem tartott, ilyen nagyfokú szögben kilengett és mégsem esett* le. Ez volt az a „természetfeletti” jelenség, amelynek alapján a „csodát” meg lehetett erősíteni. Az apát mindjárt kifejezte azon véleményét is, hogy a jelenség böjti időkben meg fog ismétlődni. Sőt, azt is kijelentette, hogy a csoda várható volt, mert azt egy szent asz- szony előzőleg megjósolta. A zselivszki apát e kijelentései azután nyomban olyan változatban terjedtek él. hogy a szent asszony azt jósolta: a szent kereszt megmozdulása a „kommunizmus végét” fogja jelezni:?, A zselivszki apát vizsgálódásai után nem sokkal papi értekezletet hívtak össze Hav- lickové Brodyban, a csihoszti csodával kapcsolatban. Egy héttel később Juhlavában ültek össze a főpapok, akik előtt Tufar atya, a csihoszti pap tartott beszámolót a „csodáról”. ság jegyzőkönyvét a Vatikánba küldte volna el, hogy az illetékes kongregáció kihirdethesse a csodát. Dr. Móric Picha, a püspök, ki is jelölte a bizottságot, amely magas egyházfőkből állott. Tagjai voltak a zselivszki apát; Vit Ta- jovski, a püspöki szemináriúm lektora: Josef Burysek és más magasrendű főpapok. \ A főpapi bizottság „vizsgálatára“ azonban már nem volt szükség. A csehszlovák nyomozó szervek kivizsgálása időközben eredményre vezetett. Néhánynapos nyomozás élég volt ahhoz, hogy leleplezzék a „csodát”. Amikor azon az emlé- ^ kezetes vasárnapon a hívők elmélyülten hallgatták a prédikációt és tizenkilencen meglátták a csodálatos ielet, senki sem figyelt a szószékre. S ha odanéztek volna, akkor sem láthatnak semmi különöset. Tufar atya beszél, s közben balkezével gesztikulál. A jobbkeze a párkányon van, az imakönyvet fogja talán a virágok alatt.;. Ezt láthatták volna. De mindannyian el voltak foglalva a csoda és a beszéd figyelésével. a A Német Szociáldemokrata Párt politikájának változásai Az MTI berlini tudósítójának kommentárja nem önálló német tervek, hanem a nyugati gyámság jeleit magukon viselő tervek. A világpolitikában és a nyugatnémet belpolitikában ma fujdogáló szelek kedvezőek és ennek tulajdonítható, hogy a szociáldemokrata pártvezetőség a fejlődés jelenlegi fontos időszakában több olyan lépést tett, amely a német nép. javát szolgálja. Ez irányban további lépésekre lenne szükség, úgy, ahogyan azt a nyugatnémet dolgozó tömegek is követelik. Ez elsősorban a német dolgozók aníimilitarista akcióegységének megteremtése lenne, azaz következetes továbbhaladás a félénken megkezdett úton. (MTI) liszter nyilatkozata inlszler állításairól íz kapcsolatokról rületen, valamint a többi balkáni szocialista ország terüle- 'tén rakétafegyverek kilövésére szolgáló támaszpontokat építenek. A román külügyminiszter megállapította, hogy az olasz- amerikai egyezmény jogos aggodalmat kelt az összes békeszerető népekben. A román—olasz kapcsolatokról szólva rámutatott: az utóbbi években az 1951. évihez képest csaknem megkétszereződött a két ország kereskedelme és bővült az árulista. Hasonlóképpen javultak a két ország között a kulturális és művészeti kapcsolatok is. A román kormány a román—olasz kapcsolatok szüntelen fejlesztése mellett foglalt és foglal állást ma is, és úgy véli, hogy e tekintetben még igen sok lehetőség van. (MTI) [takozó jegyzék »z a Lidice nevű eitartóztatása miatt Vivőt és átadta neki kormányának jegyzékét. A csehszlovák jegyzék megállapítja, hogy 1959. április 7-én francia hadihajók nyílt tengeren törvényellenesen feltartóztatták a Lidice nevű kereskedelmi hajót, amely a ma*- rokkói kormánnyal kötött megállapodás értelmében árut szállított Casablancába. A franciák a csehszlovák kereskedelmi hajót az oráni kikötőbe kísérték, ahol önkényesen visszatartják. A csehszlovák kormány erélyesen tiltakozik a francia hatóságoknál. (MTI. óta egyformán konok hideg- háborús politikája nélkülözi a szövetséges támogatást mind bent az országban, mind p-dig a nyugati szövetségeseik táborában. Ily •> körülmények között Adenauert és politikáját tehát sorozatos vereségek érték, s ezt a helyzetet előbb ismerte fel a szociáldemokrata párt, mint Adenauer és hívei. A szociáldemokrata pártvezetőség azonban — állapítja meg példák sorozata után a kommentár — minden akcióját lefékezi, mielőtt az még az imperializmus pozícióit veszélyeztetné; német tervezete is alig megy túl az angol és az amerikai elgondolásokon. A szociáldemokrata elgondolások A román külügymii az olasz hadügyiül és a román -olas A román külügyminiszter különböző lapok tudósítóinak adott nyilatkozatában kifejtette a román kormány álláspont- . ját arról az egyezményről, . amelynek értelmében az Egye- , sült Államok rakétakilövőpályákat létesít Olaszországban. Olaszország hadügyminiszte- ; rének azon állításával kapcsolatban, miszerint a kelet-európai országokban már fel is állítottak ilyen rakétakilövő- . pályákat, a külügyminiszter ■ kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint román te• Vietnamban i tagjai fegyvert: fogtak és har- 1 colnak Ngo Dinh Diem kato- 1 nái ellen. (MTI) Csehszlovák til Franciaországit« teherszállító hajó f PRÁGA (CTK): Dr. Jiri Hajek csehszlovák külügymi• niszterhelyettes pénteken fo- i gadta Guy Monge francia ügyi* távozása ■ö politikának ■ irányzata miatt, amely a né■ met nép számára súlyos kö• vetkezményekkel terhes —ír- 1 ja többi között a Szovjétszka- i ja Ros&zija. Majd megállapít- . ja: április 7-én az erőpolitiKa ■ olyan csáttanós pofont kapott, • amely az egész világon visszhangzik. (MTI) MOSZKVA (MTI). Az utóbbi hónapokban sok szó esett a Német Szociáldemokrata Pártnak, Nyugat-Né- metország második legnagyobb pártjának politikai vonaláról. Megfigyelők úgy látták, a szociáldemokraták politikája a tömegek hangulatának nyomására lassan elfordul Adenauer kancellár merev és meddő irányzatától. Erre lényegében három bizonyítékot hoznak fel: Ollenhauernak, a szociáldemokrata párt elnökének, N. Sz. Hruscsovval Berlinben folytatott megbeszélését, Carlo Schmid és Fritz Erler szociáldemokrata vezetők moszkvai látogatását és végül a szociáldemokrata pártnak a német újraegyesítés megoldására kidolgozott s a legutóbbi hetekben nyilvánosságra hozott tervét. A bonni parlament októberi nyugat-berlini provokatív ülése előtt és után úgy látszott h' a szociáldemokrata párt- 1 ség, amelyben a jobb- szurny képviselői mind nagyobb hatalomra tettek szert, — jelentéktelen taktikai sakk- l.úzásoktól eltekintve — teljesen Adenauer politikai vonalára állt. A Szovjetunió Nyugat-Ber- linnel és a német békeszerződés kérdésével kapcsolatos diplomáciai offenzívája megzavarta ezt a nyugatnémet politikai pásztorórát, új távlatokat nyitott a nyugatnémet dolgozó lakosság előtt és felbolygatta az egész nyugati politikát. Egyre inkább kitűnt, hogy Adenauer merev, tíz év Terror Dél HANOI (Üj-Kína): Ngo Dini: Diem kormánya Dél-Vietnair egész területén, de főkénl Bien Hoa tartományban úgynevezett „tisztogató hadjáratot” folytat február óta. Körülbelül tízezer katona fosztogatva és gyilkolva vonul vé gig Dél-Vietnamon és a hazafiak százait tartóztatja le. Ez a terrorhadjárat a lakosság növekvő ellenállásába üt- Közik, számos vallási szekts Adenaue i pofon az er MOSZKVA (MTI): A szovjet sajtó továbbra is érdeklődéssel foglalkozik a nyugat- németországi eseményekké Adenauemek, a kancellár: posztról történő távozásával Maga az élet Küldte nyugdíjba az atom-kancellárt, felelőtlen, kalandorpolitika:
