Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

4 Bi Éí»üíS A6 1959. április 9., csütörtök Makarenko élő öröksége előbbrevalók, mint a merőben egyéni, önző célok. IVem jelent viszont a mi ~ ^ közösségi nevelésünk valamiféle önállótlan nyájem­berek kitenyésztését. Maka­renko mindig messzemenően figyelembe vette növendékei­nek érdeklődését, hajlamaikat, törekvéseiket. Ezek teljes mértékben érvényesülhetnek a szocialista nevelésben mind­addig míg a közösség, a tár­sadalom objektív érdekeivel szembe nem kerülnek. A szocialista közösséghez tartozók magatartását, tevé­kenységét az öntudatos és ak­tív fegyelem jellemzi. Ez a fegyelem — hosszas nevelőmunka eredménye, csu pán a szervezettség és jó munka eredményeképpen ala­kulhat ki. Természetes tehát, hogy a magasrendű, öntudatos és aktív közösségi fegyelem nem lehet meg kezdőfokon. A valódi szocialista fegyelem — nem puszta engedelmesség, hanem aktív, öntevékeny, a közösség szervezettségéből, a belső törekvések és a társa­dalmi célok harmóniájából, egyéniségéből jön létre. A fegyelmezett, szocialista közösségi ember kialakításá­hoz megfelelő buzdító, ser­kentő ösztönzésekre (elisme­rés. jutalom stb.) és némely esetben megelőző, védő, bün­tető intézkedésekre is szükség van. A liberális, individualis­ta, anarchista pedagógiával szemben Makarenko hangsú­lyozta, hogy különösen a ne­velés kezdeti falcán, szükség lehet büntetésekre is. A bün­tetés célja: az egyéni helyte­len magatartás és a közössé­gi élet követelményei közti összhangot biztosítani. A bün­tetés lényege: „az egyén átéli, hogy a közösség elítéli, mi­közben tudja, hogy helytele­nül járt el" és ez az átélés gátlólag hat a jövőben a hi­bák elkövetésére és helyes cselekvésre ösztönöz. "VTólységes szocialista huma- iüzmus hatja át ezt a szemléletet. Ez a humánus szemlélet mutatkozik meg a büntetéssel kapcsolatos ~ ap­róságnak tűnő, de nagyon ti­pikus — makarenkói gyakor­latban: a büntetés kiszabása és annak végrehajtása után többé sem szóval, sem csele­kedetben senkinek nem volt joga újra felhozni, felhánytor- gatni a hibát. E szemlélet logikus követ­kezménye, hogy Makarenko élesen szemben állott a testi büntetés, a verés minden for­májával. Az ilyen büntetés — voltaképpen csak a felnőttek idegességének, tehetetlenségé­nek. bizonysága. Ha megszo­kottá válik, lényegében hatás­talan —, de minden esetben eldurvító, megalázó hatású. Ezért mélységesen eltorzítják Makarenko nevelői gondolko­dását azok, akik „Az új em­ber kovácsá”-han a kezdet Uusz éve, 1939. április ele­LJ- jén halt meg Anton Szemjonovics Makarenko, a nagy szovjet pedagógus. A szocialista világban Krupsz- kájá mellett, őt tartjuk neve­lésünk klasszikus mesterének. Igazi forradalmár volt Ma­karenko: kora fiatalságától, 1905. óta tevékenyen vett részt a .munkásmozgalomban, szívé­vel. és eszével, roppant ener­giájával és hatalmas képessé­geivel a kommunisták ügyét szolgálta, mint tanító és har­cos agitátor, mint isicol aszer­vező és író. Alkotómunkája, tehetsége a Nagy Októberi For­radalom után bontakozhatott ki igazában. Az 1920-as évek­ben a Dzerzsinszkijről elneve­zett gyermektelep vezetését bízták rá, majd a Gorkij-te­lep vezetője lett. Itt az erköl- csileg züllött, bűnöző és csa­vargó gyermekek telepén ala­kította ki a gyakorlatban ne­velési eljárásait, módszereit. ' Szinte elképzelhetetlen, óriási ; nehézségekkel kellett meg- , kü ;denie. De rendíthetetlen, j mély kommunista meggyőző- dése és tettereje, nagyszerű nevelési képességei, vaskövet­kezetessége, szívóssága és nem ( utolsósorban szárnyakat adó, c lendítő erejű és egyúttal mély­ségesen reális nevelési opti- 1 mizmusa győzelmet aratott. 1 Bámulatos sikereket, hihetet- 1 lennek látszó eredményeket i ért el, néhány év alatt sike- c rült a bűnözőkből, csavargód- t bók céltudatos, aktív közössé- t gi embereket — hasznos, sőt t sole esetben kiváló —, szovjet s polgárokat nevelnie. 1 Sokféle harc eredménye "i Makarenko pedagógiája. A 1 forradalom . pedagógiája ez, t megvalósítja és alkotóan fej- 1 leszti tovább Krupszkája él- £ gondolásait az öntudatos, ak- c tív közösségről, szocialista fe- t gyelemrol és munkáról. Gyö- t kérésén különbözik ez a régi polgári pedagógiától. Céljai­ban, tartalmában szocialista ■— szervezési formáiban és eszközeilpen, módszereiben is gyökeresen új nevelés szüle­tett meg:,, a forradalom peda­gógiája. egyúttal a pedagógia forradalmává is lett. ★ jVf'ár fiatal korában íssze- retett írogatni Maka­renko. Jelentős pedagógiai művei azonban csupán 1932. óta jelentek meg. írójuk 44 éves volt ekkor, negyedszáza­dos pedagógiai munka gazdag tapasztalata állt mögötte. 4 Nálunk 1947-ben jelent meg elsőnek „Az új ember ková­csa”. Ennek hatalmas sikere volt, 1949. óta jelennek meg alapvető művei: A Válogatott pedagógiai tanulmányok, az Igor és társai, a Szülőle köny­ve. Néhány éve 7 kötetben megjelentek magyar nyelven összes művei is. Műveit immár 12 éve sokan olvasták nevelők és felnőttek, szülőit és fiatalság egyaránt. kr Kiindulópontja — de egy­ben végpontja és sarkpontja Makarenko pedagógiájának nevelésünk céljainak konkre­tizálása. A végső cél: aktív, szocialista közösségi ember nevelése. E végső cél érdeké­ben tevékenykedik a szocia­lista társádalom minden inté­zete, iskolája, minden osztá­lya. Nagyszerű tanulsága a ma­karenkói nevelésnek, hogy a gyermekek számára igazi, vonzó célok nélkül nincs iga­zi. lüktető közösségi élet, e nélkül elszürkül, elfonnyad a gyermek-közösség. A közösségi nevelés szocia­lista elve szembeszáll a libe­ralizmussal, ind!viduálizmus- sál. Joggal kifogásolta Maka­renko az állandó, „nyugodt, egvenletes hangvétel” pedagó­giáját, (Nvemcsenkó) és a sú­lyos vétségeknek pusztán négyszemközti beszélgetések­kel történő elintézését (Póz- nyákov) .is. Az említett eljá­rások szenvtelen bürokratává süllyesztik a neve1 őt, illetve nem nevelnek a közösség előt­ti felelősség tudatára. Egyén és közösség érdekei­nek harmonikus egyeztetése valósul meg a szocialista ne­velésben úgy, hogy az egyén céllá!, törekvései sohasem ke­rülhetnek szembe a közösség­gel. Mindig a szocialista tár- nadalam, a, közösség céljai kezdetén elcsattant pofonra hivatkoznak, és e jelenettel a verés létjogosultságát akarják bizonyítani. Ezek a félrema- gyarázók elfelejtik, hogy az ilyenféle eljárást Makarenko későbbi gyakorlatában teljesen felszámolta, írásaiban félreért­hetetlenül hibáztatta és neve­lési eszközeinek, módszereinek fogyatékosságaival, kezdeti tö­kéletlenségével magyarázta. Ez tehát sem nem követendő pél­da — sem mentség, vagy fel­szólítás a verésre nem lehet! A fegyelmezett közösség nem alakulhat ki valami lég­üres térben, pusztán a peda­gógusok parancsszavára. A kö­zösségi érzelmek — a közös­séget összekapcsoló szálak, a közös célok érdekében vég­zett munka — különösen a fi­zikai munka — elvégzése nyo­mán fejlődnek ki. i megfelelő politikai tuda- *■ tossággal végzett, hasz­nos termelőmunka — a szo­cialista jellemnevelés nélkü­lözhetetlen tényezője. Különö­sen a munkamegosztás fejlett szervezeti formái alkalmasak arra, hogy soko’dalúan fej­lesszék a gyermekek különféle képességeit, (pl. izom, erő, kéz­ügyesség, gyors és pontos moz­dulatok elvégzése, átgondolt, megfontolt, célszerű cselekvés, stb) a kommunista jellemvo­násait. Igazán csak a közös­ségi munka által mélyül el a bajtársiasság, a segítőkészség, az áldozatkészség, az állhata­tosság, a közösségi munka fe­lelősségtudata, a tájékozódó­képesség, szervezőképesség, le­leményesség. A munkát éppen a közösségi jellemvonások, a harmonikus szocialista embernevelés szem­pontjából tartotta nélkülözhe­tetlennek Makarenko. Nemcsak pedagógusokhoz, hanem szülőkhöz is szólt Ma­karenko. Szemléletes képet ad egyes szülő-típusokról. Igazi írói jellemző erővel mutatja be a családi nevelés kü1 ön­féle pozitív és negatív, példáit 1 „Szülők könyvé”-ben. k ' Makarenko ízig-vérig dialek­tikus nevelési gondolkodó volt. Határozottan vallotta, hogy a nevelésben nincsenek kész „receptek”, sablonok: Ellen­sége volt minden felszínes, se­matikus, dogmatikus és merev szemléletnek. U usz éve halt meg Maka- renko. Igazi hatása azonban csak halála után, napjainkban van kibontakozó­ban. Céljai, törekvései, gon­dolatai egyre jobban áthatják, megtermékehyítik a szocialista nevelési gondolkodást. Taní­tásai a szocialista nevelés élő klasszikus örökségeként tere­bélyesednek korunkban. Ezt az élő örökséget azzal ápoljuk, ha alaposan és mélyrehatóan tanulmányozzuk műveit. Egyre alaposabban, egyre mélyebben, egyre alkotóbban!­DR. BERENCZ JÁNOS a TIT pedagógiai szakosztályának tagja. Hiába, majom, majom marad ... (A Schweizer Illustrierte karikatúrája) M ttsimŰHor EGRI VÖRÖS CSILLAG Álmatlan évek EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tisztességtudó utcalány GYÖNGYÖSI PUSKIN Apák Iskolája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Felfelé a lejtőn HATVANI KOSSUTH Sport és szerelem PETERVArfARA Nince oióadáe FÜZESABONY Vihar kapujában HEVES Csempészek. iitiinoro Egerben este V» 8 óraao,. HARAG NAPJA (Klefaludy-bérlétj középiskolás) FILM: Apák iskoláid A film nagyon érdekes, fontos, mindennapi problémát dolgoz fel. Egyaránt szól szülőkhöz és nevetőkhöz. Mondani­valójában, művészi feldolgozásában, színészi játékban egya­ránt kiemelkedő. Szülőkről, nevelőkről, gyerekekről szóló nagyon emberi történetet mond el az „Apák iskolája” c. magyarul beszélő csehszlovák film. Bemutatja a gyöngyösi Puskin Filmszínház, április 9—13-ig és az egri Bródy április 17—22-ig. 1939. április 9, csütörtök: 1864. Martin szabadalmaztatja acélgyártó kemencéjét. 1925. A bolíviai forradalom nap­ja. 1904-ben halt meg Beck János operaénekes. 1934-ben halt meg O. Miller né­met elektrotechnikus, a világhírű Deutsches Múzeum megalapítója. 1879-ben halt meg Ernst Fried­rich Richter német zenetudós. 0/ Névnap C? Ne feledjük, pénteken: ZSOLT mm _ NÉGYEZER HOLDON vet­nek aprómagvakat a hevesi járásban. Különösen sok vö­rösherét és lucernát vetettek már eddig is a tsz-ek. — HARMINCEZER forin­tét fordítanak Atkáron a kultúrház felújítására és részbeni korszerűsítésére. A munkálatokat még ez év el­ső felében befejezik.- PARKÍROZZÁK Tarnaőr- sön a Háziipari Szövetkezet előtt levő teret. A tanács ti­zenháromezer forint hozzájá­rulásával, s a Szövetkezet támogatásával, valamint a köz­ség lakosainak 5 ezer forint értékű társadalmi munkájá­val, a tavaszias idő beálltával, megkezdik a községben ^ új színfoltot képező park építé­sét. — EGERBEN rövidesen elkészül a szövetkezeti kul­túrterem a Dobó téri szö­vetkezeti székházban, ahol havonként rendeznek majd műsoros esteket.- ISKOLAKERÜLÖ címmel tart előadást vasárnap dél­előtt 10 órakor az egri Mű­velődési Ház báb-színjátszó csoportja a Művelődési Ház nagytermében. — A GYÖNGYÖSI Váltó- és Kitérőgyár, a MÄV meg­rendelései alapján az 1959- es terv ét a múlt év tényszá- mához viszonyítva 4,6 szá­zalékkal emeli. ÜJTÍPUSŰ SZÁMOLÓGÉP A szovjet Tudományos Aka­démia irányítása alatt álló automata készülékek gyárá­ban új típusú számológépet ké­szítettek, amely — az eddigi­ektől eltérően — sűrített le­vegővel működik. A pneuma­tikus számológép tervezője II- jicsev szovjet mérnök. Talál­mánya, bár valamivel lassab­ban működik, mint az elek­tromos számológép, mégis sokkal pontosabb és egysze­rűbb szerkezetű, mint elődje A szovjet üzemekben hama­rosan megkezdik sorozatgyár­tását is. Barta Károly, Bélapátfalva: A cementgyári nagy készülődésről beküldött tudósítását feldolgozzuk és még a hét valamelyik napján megjelentetjük. Kérjük, írjon mi­nél többet a cementgyáriak életé­ről, mindennapos gondjairól. Le­veleit szeretettel várjuk! Dobó Sándor, Eger: Az egri vasútállomás dolgozóinak eredmé­nyes munkáját közlő levelét meg­kaptuk és a lapunkban felhasz­náljuk. » Az idei eannesi filmfesztiválon Japán a Shirasagi című filmjével jelentkezik, amely egy gésa életé­ről. szóló regény alapján készült. X A genfi filmszín házakban nagy sikert aratott A TÖR-'. ! VÉNY című film, amely Ro­ger Vailland, francia író azo­nos című művéből készült. A fűm sikerét a kitűnő színészek is biztosítják: Gina Lollobri- gida, Yves Montand, Marcello Mastroianni és Paolo Stoppá, x A DEFA FILMSTÚDIÓBAN SIMPLON-ALAGÚT címmel új filmet forgatnak, amelynek I alapjául megtörtént események ‘ szolgálnak. A film témája te különböző népek, német, olasz és svájci munkások szolidaritás se. A forgatókönyv Vasco Pra* tolini, olasz író műve alapján készült. * Egy ember a sok közül PIROS ARCÚ, jókedélyű fiatalember Fehér István, nagyrédei dolgozó paraszt. Azért mondom, hogy fiatal, mert még csak 36 telet ért meg. A 36 évből viszont kevés olyan boldog' tavaszt, mint az idén. Azt mondják, tavaly jó ter­mése volt. 40 hektó jóféle bort őriz pincéjében. Jól fizetett az év, de talán még jobb lesz a jövő. — Nem így volt-ám ez min­dig. Disznósajtot sem ehettem csak úgy hétköznap — mutat­ja a kezében levő jókora da­rabot. Az sem újság, ha egy- egy ilyen kiadós tízórai után lenyomassa egy Ids jó, saját- terméssel az ételt. — Summás gyerek voltam — emlékezik vissza. — Apá­méit a Földvári gróf úr birto­kán dolgoztak. Jómagam is már 9 éves koromban 20 fillé­res napszámért hordtam a vi­zet. Amilyen gazdag volt Föld­vári gróf — ezer hold földje volt —, olyan keveset fizetett Iskola?! Volt olyan hét, ami­kor csak háromszor tudtam el­menni. Messze is volt, mivel tanyán laktunk, s két és fél kilométerre kellett a falusi is­kolába járni, összesen hat osztályt végeztem. — 1930-ban nem tudom mi okból, apámat elcsapták a Földvári-uradalomból és be­jöttünk a faluba lakni. Ezután már a Vereb-tahya summósai voltunk apámmal együtt. Itt két évig dolgoztam, s mivel már akkor nagyfiú számba mentem, 20 éves voltam, meg­nősültem. Egy évre rá, mint fiatal házast, behívtak katoná­nak. Míg távol voltam. Itt a faluban is megtörtént a föld­osztás. A feleségem kapott há­rom hold szántót, 800 négy­szögöl szőlőt. Mire hazajöt­tem, már mint új gazda kezd­hettem munkához. NEM, MONDOM, nehezen ment, különösen az elején. A feleségemmel reggeltől estig kézierővel forgattuk a földet az új telepítésnek. Emlékszem, az első termésem körülbelül 9 hektoliter bor volt, s az idén már négj' és félszerese, 40 hektó termett. Megérte a fá­radtságot. Ügy voltam vele, hogy szívesen dolgoztam, mert tudtam, hogy ez a föld már az enyém. Ki is vette volna el tőlem? Deák Laci, a tanácsel­nökünk, vagy egy másik, ugyanolyan egykori summás- paraszt. mint én? 1956-ban, az ellenforradalom idején, az igaz, kicsit meg­ijedtem. Szemtanúja voltam több gyűlésnek, s hallottam, bőgj' egyesek mit akarnak. Azelőtt nem voltam párttag, 1956-ban rádöbbentem arra, hogy mit jelentene, ha vissza- állna a régi rend, kezdődnék a summás élet, beléptem a pártba. Tudtam, hogy nekem is ott a helyem. A felszabadulás óta eltelt idő alatt nemcsak az én éle­tem, hanem a község vala­mennyi lakosa élete megválto­zott. — Tessék nézni, mennyi új ház épült az utóbbi években. Az ott az enyém — mutat egy távoli, plrostetős. verandás, villaszerű épületre, — Két szoba, konyha, kamra van benne. Valóban, szép ház, 1940-ban építette, s mint mondja, nem adná oda százezer forintért se Az udvaron motorkerékpár áll. Ha sáros, a gumicsövet felkapcsolja az új kútra, amit most vezettetett be háromezer forintért. Dehát ez is a kénye­lemhez es a jobb élethez tar­tozik. — Mivel szeret szórakozni? — Van nekem egy príma kétcsövűm. Vasárnaponként vállamra veszem, s vagy egy rókát, vagy egy kóbor kutyát, ha sikerül elejteni, meg va­gyok elégedve. IGEN. EGYSZERŰ urasági cseléd volt, talán hajtó is, va­lamelyik gróf úrnak, s ma ke­zében puskája — sajátja. Sza­bad idejében ő hódol az egy­kori „úri sportnak.” Ha haza­jön, örömmel várja felesége, boldogan ugrik nyakába kis Pannikája, a bamahajú, ötéves kislány. — Neki már nem lesz olyan élete, mint az enyém volt. Ha hazajövök, az az első, a nya­kamba ugrik és hízelgőn mondja: — Aouci adjál öt fo­rintot, mert megyek a cukiba. S ilyenkor én mit tehetek, mint teljesítem kívánságát. Az Igaz, hogy ez elég sokszor megismétlődik. — A feleségemmel legtöbb­ször moziba és színházba já­runk. Legutóbb a hatvaniak előadásában láttuk a „Leány­vásárt”. Nekem is, meg a fe­leségemnek is nagyon tetszett. Mér alig várjuk, hogy megint iöiiön valami színjátszó cso­port a faluba. — Azt szokták mondani a falusiak, ha most az isten megállítaná a világ folyását és úgy maradna, ahogy most van,, ió lenne Én nem ezt mondom. Nekem is jó. nem is kívánok talán jobbat, de a fejlődést nem lehet megállítani Ha ma még sokan ellenzik is ezt u né­zetet, de a lobb élet kulesu « nagyüzemi gazdálkodás Lehet, lövőre már ott találkozha­tunk • Kiss Bél»

Next

/
Thumbnails
Contents