Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. április 1* &«** Egy nem szerencsés választás — A Harag napja az egri színpadon — Dű2s; írae —. a harag napja, mondja az idős tanár, két gye­rek äpja, a törvénytelené, aki a becsület oldalán és a törvé­nyesé, aki a törvénytelenség oldalára állt. A két testvér életének párhuzama, a Ta­nácsköztársaság egy válságos napjának története: ez a mag­ja Sándor Kálmán Harag nap­ja című, háromfelvonásos drá­májának. A drámát díszelő­adás keretében mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház... A Tanácsköztársaság irodal­ma gazdag és színes, a Ta­nácsköztársaságról szóló iro­dalom azonban — sajnos, — már sokkal szegényesebb még tna.is, s ilyetén csak örömmel lehet fogadni minden olyan kezdeményezést, amely époen az esztendőben, a nagy évfor­duló esztendejében az alkotás kegyeletével igyekszik meg­emlékezni a dicsőséges napok­ról. Meg kell azonban azt is mondani, hogy Sándor Kálmán drámája nem éppen a legsike­rültebb, vonatkozik ez sok szempontból túlhaladott kon­cepciójára, de drámai szer­kesztésére, és sok vonatkozás­ban fellelhető sematizmusára is. Nem a feladat- volt tehát nagy, amibe a színház bele­vágott, hisz már ennél na­gyobb művészi feladatokat is megoldott, mégpedig sikerrel a színház együttese, — hanem sokkal, inkább az, hogy a fel­adat megoldásának nehézsége éppen magában a drámának gyakran egysíkú * alakjaiban, téves eszmei mondanivalójá­ban van. Ezek után nyilván­való, hogy minden jó szándék és erőfeszítés ellenére sem si­került igazi drámát adni a kö­zönségnek, igazi élményt nyúj­tani a színház művészeinek Vonatkozik ez rendezésre, szí­nészi játékra egyaránt Magát a darabot itt ismer­tetni felesleges: ismert, már filmen is-, látott figurák sora­koznak itt fel, hogy a fegyver mellett .a törvény eszközeivel és a törvény mellett a fegyver erejével is megütközzenek egy­mással. Ez az összeütközés, a belső áramlás adja a dráma tragédia magját, a két testvér, EGRI VÖRÖS CSILLAG Üdülés pénz nélkül EGRI BRÖDY Szállnak a darvak GYÖNGYÖSI SZABADSÁG őfelsége kapitánya GYÖNGYÖSI PUSKIN Hárman jöttek az erdőből HATVANI VÖRÖS CSILLAG Svejk a derék katona (I-H. rész) - HATVANI KOSSUTH Királyasszony lovagja a két anya találkozásai a drá­mai csomópontokat. Horváth Árpád, a rendező, igyekezett ezeket a csomópontokat hang­súlyozni, magát a tragédiát hitelessé tenni. Nem csak rajta múlott, hogy nem sikerült! Az első felvonás vontatottságán csak még jobban aláhúzta a második és a harmadik túlsá­gos harsogása, s az már két­ségkívül a rendező terhére ró­ható, hogy a városházi tör­vénykezési jelenet elmaradt még a darab adta lehetőségek­től is. Több, mint negyedszáz sze­replő! Ennyi ember alakításá­ról írni, részleteiben is érté­kelni, szinte megoldhatatlan feladat. Csapó János sikerrel igyekezett a vádbiztos talán legsikerültebb figuráját a szín­re vinni. Olasz Erzsébet Sós Juliskája csak helyenként emelkedett az átlag fölé, igaz. hogy akkor magávalragadó tu­dott lenni. Pálffy György, Máriáss Károly gimnáziumi tanár szerepében — különösen Pénteken délután az Úttörő Szövetségben kiosztották a leg­jobb úttörő-csapatoknak a vö­rös selyemzászlókat. A Heves megyei úttörő-csapatok közül ezt a kitüntető zászlót a gyön­gyösi 4206-os számú Petőfi Sándor úttörő-csapat kapta. A szövetség vörös selyem­zászlajának kiosztásával egy Március 3-ra virradó éjszaka fél 2 tájban a Bartók Béla-tér közelében levő üzem éjjeliőre, Braun Ágoston, a Bartók Béla- tér egyik házának udvarán egyre magasodó, erősödő lán­gokra, terjedő tűzre lett figyel­mes. Azonnal értesítette a tűz­oltókat, akik, egy Csepel Dieselr fecskendő-kocsival, Pekk Mik­lós tűzoltó törzsőrmester veze­tésével három perc alatt a hely­színen termettek. Megállapí­tották, hogy a Bartók Béla-tér 8-as számú házban, Dr. Pál- falvi László tisztviselő házának pétervAsára Főutca FÜZESABONY Vihar kapálj ában HEVES Csempészek mutioru i Egerben este fél 8 órakor: HARAG NAPJA IJPetőfi-bérlet) a harmadik félvoiiásban — a dráma legjobb alakításai közé tartozik. Bodó György szimpa­tikus figurát vitt színre, meg­nyerő módon, kár, hogy több­ször túlságosan is hangos, szé­les eszközökkel dolgozott. Kár- páthy Zoltán csak helyenként tudott meggyőző lenni. Jó ala­kítást nyújtott Dánffy Sándor. Forgács Kálmán a harmadik felvonás végére talált magára, s alakítása ekkor kiváló volt. Ruttkai Mária, mint Máriáss Károly felesége, és Pusztai Péter, mint Varjagos, talán a két legkiegyensúlyozottabb alakítása volt az estnek. Becsületes, igyekvő munkát végzett a dráma többi szerep­lője is, nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült igazi drá­mai légkört teremteni a szín­házban. Mondjuk ki végül is őszin­tén: nem választott szerencsé­sen a színház, amikor elhatá­rozta a'Harag napja felújítá­sát. időben kitüntették a legjobb munkát végző úttörővezetőket is. Megyénkből Tóth Tibor me-i gyei úttörő-elnök, Turcsányi László, Kaszás Sejp gyöngyösi csapatvezetők, Sulyok Tibor egercsehi bányatelepi, Urban Rozália hevesi és Búzás Zoltán szihalmi úttörővezetők kaptak kitüntetést. udvarán ütött ki a tűz. Gyors, megfeszített munkával fél óra alatt megakadályozták a lán­gok továbbterjedését és eloltot­ták a tüzet. Mint az a későbbi vizsgálat során kiderült, a mintegy 1000 forintnyi kárt Pálfalviék gondatlansága okoz­ta. A tűzhelyből a még tüzes hamut ugjűiHis az HaiJarőn égj!' faládába szórták. A láda a ha­mutól meggyulladt, a lángjai belekaptak a közeli tyúkól fa­részeibe is. Az ólban 15 tyúk megégett. Ha a tűzoltók nem érkeznek percek alatt a hely­színre az éjjeliőr értesítése nyomán, a lángok rövid időn belül már a közelben levő la­kóházra is átterjednek. A TIT hírei: — Thackeray-ról tart elő­adást Berzy András főiskolai adjunktus csütörtökön dél­után hat órai kezdettel a fő­iskola II. em. 56-os szobájá­ban. — „Eger város rendezési ter­ve” címmel tart vetítettképes előadást Hevesy Sándor fő­mérnök szerdán délután fél 6 órai kezdettel a pedagógus klubban. Gyurkó Géza Kitüntették a gyöngyösi Petőfi Sándor úttörő-csapatot .4 tűzoltók gyors beavatkozása mentett meg egy házat Egerben 1959, április 7, kedd: 1919. .Tanácsválasztások Magyar- országon. A dolgozó nép első sza­bad választása. 1939. Az olasz fasiszták megszáll­ják Albániát. 1919. Bajorországban kikiáltják a tanácsköztársaságot. V Névnap O Ne feledjük, szerdán: DÉNES — AZ EGRI Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium tanulói április 3-án tartották felszaba- dulási megemlékezésüket a Tiszti Klub Kossuth utcai dísz­termében. — AZ EGRI Bútorgyár 1958-ban 18 787 asztalt gyár­tott és ebben az évben pedig a terv szerint 24 834 asztalt kell elkészíteniök a kereske­delemnek. — A 912 EZER forintnyi nye­reségrészesedésnek 60 százalé­kát OTP betétkönyvben kap­ják meg a 3. sz. Kőbanya Vál­lalat dolgozói. — A DIÓSGYŐRI kohó hengersorának átépítése rö­vid időre hátráltatta a gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyár tervteljesítését, mert a sín- hengerlés Diósgyőrben szü­netelt. — AZ EGRI Bútorgyárban az elmúlt év alatt 23 újítást ad­tak be a munkások és ebből 15 bevezetett újítás szolgálja a gyár gazdaságos termelését. — AZ ELMÚLT évben az Egri Lakatqsárugyár gyer­. inekkocsi részlege a s-abási eljárások módosításával és jobb anyagkihasználással 16 ezer forint megtakarítást ért el. Repülő- és autémodell kontroli-pálya épül Egerben Az- MHS megyei vezetőségé­nek tervei alapján hétfőn kez­dik meg Egerben, a lőtéren egy repülő- és autórnodell kontroli-pálya építését. A pá­lya építési munkálatait a ta­gok teljesen társadalmi mun­kában végzik. Amennyiben a pálya megfelel a követelmé­nyeknek, a jövő évben sorra- kerülő repülő- és autómodell- világbajnokságot már Egerben rendezik meg. Ybl Miklós építész ÁPRILIS 6-ÁN, — tegnap volt 145. évfordulója annak, — hogy a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze: Ybl Miklós született. Ebből az alkalomból emléke­zünk meg változatos életéről. — és az általa tervezett épü­letek legkiválóbbjairól. Fiatal éveit szülőhelyén, Székesfehérváron töltötte és itt — a történelmi levegőjű városiban szívhatta magába a művészi alkotásoknak, a szép architektúrának a szeretetét. Miután a 19. század első felé­ben nem volt még lehetőség arra, hogy építészeti iskoláit hazánkban végezze — Bécsbe ment, ahol 1825—1832. között az ottani művészeti akadémi­án tanult. Bécs után rövid ideig Münchenben — a ro­mantikus építészeti irány fel­legvárában — szélesítette lá­tókörét —, hogy azután visz- szatérjen a magyar fővárosba. Az építészet gyakorlati tud­nivalóit Pollack Mihály — a klasszicizmus egyik legkivá­lóbb magyar építőművésze — oldalán sajátította él. Hosz- szabb rövidebb külföldi — olaszországi és prágai — ta­nulmányútjai után, 1840-ben végleg Pesten telepedett le — és ettől kezdve egymást kö­vették nagyszerű építészeti re­meked. A 19. század első felében az uralkodó építészeti irány a klasszicizmus. A negyvenes évektől kezdve azonban mind­inkább terhesnek érezték en­nek a stílusnak a kötöttségei r — és az érdeklődés fokozato­san más irányba fordult. Eu­rópa országaiban ebben az időben a nemzeti múlt tanul­mányozása lépett előtérbe — és ennek kapcsán született meg a régi — főleg a közép­kori — stíluselemeket felhasz­náló építészeti romantika. YBL MIKLÓS pályája is ebben a romantikában kezdő­dött,, -r.még a szabadságharc előtt tervezte romanizáló stí­lusban fiatalkori nagy művét, a fóti templomot. A Bach- korszak idején készült az egyik ugyancsak ismertebb ro­mantikus alkotása, a pesti Múzeum körút 7. számú ház, amelyben Deszl Frigyes Viga­dójához hasonló megoldás! formákat használt. Pályája később a neorene- szánsz irányába terelődött — amely érdeklődésének és ké­pességének is jobban megfe­lel. Mégsem szabadult köny-, nyen a romantikától: a Pus­kin utcai Károlyi palotánál például a francia reneszánsz formái még romantikusan bo­nyolult díszítő motívumokkal keverednek. Neoreneszánsz stílusának leg­szebb példája a budapesti Ope­raház. Bár Ybl itt a késő rene­szánsz kiforrott stíluselemeit al­kalmazta, — mégsem másolt hanem újat alkotott, szívós, elmélyedt munkával érlelte ki tervét. — Az épület arát . nyai — tömegei — a mérték- lettel alkalmazott díszítő ele­mek méltán avatják Ybl ezen alkotását nemcsak a magyar, de az európai korabeli építé­szet egyik gyöngyszemévé.' A művészi hatást teljessé leszik. Strobl Alajos szobrai — Szé­kely Bertalan és Lotz Károly kiváló falfestményei. Az Opera mellett kiváló al­kotása Yblnek a budapesti lipótvárosi „bazilika’*, ame­lyet különben az egri mun.- . 1 kásságáról nálunk is jól is­mert Hild József kezdett el. Nevezetesebb munkái még az. egykori királyi várnalota épí­tése a budai Várhegyen (a befejezés azonban itt már Hauszmann Alajos nevéhez:, fűződik) a palota alatti „Vár­bazár*’ és a „Várkioszk’*, va- .. lam’rrt az egykori Vámház. .. épülete a Dunapartom. Ybl Miklós építészete úgy­szólván kivétel a „kiegyezés” utáni idők építészetében. A kortársak habarcsból, malter­ból és legtobb esetben stuk­kóból készített — az építtető kapitalisták gazdagságát fitog­tatni akaró homlokzataival szemben mesterünk valóban művészit — maradandót al­kotott, amivel méltán rászol­gált mai társadalmunk elis­merésére is. . ■ NAGY MŰVÉSZÜNK 1891. január 22-én halt meg Buda­pesten — szobra ma is egyik kiváló műve — a volt királyi vár alatt, a Dunapartom hir­deti emlékezetét Hevesy Sándor Elüsemavaíó ünnepség Bensőséges ünnepségre ke­rült sor április 3-án, este az Erdőgazdasági Szállító és Gép­javító Vállalat egri kirendelt­ségénél: ezen a napon tartot­ták a vállalat dolgozói — fenn­állásuk óta immár másodszor — élüzem-avató ünnepségüket. A dolgozók — az elmúlt évi eredményeik alapján — a vál­lalaton belül az ötödik helye­zést érték el. Az ünnepségen a vállalat 35 kiváló dolgozója között csak­nem 20 ezer forint jutalmat osztottak ki ez alkalomból. Az ünnepség után a vállalat vezetősége hangulatos vacso­rán látta vendégül a dolgo­zókat. v’/vVVWWVVWVWVVSVíAAAMAWVWWVV Kevesen tudják, hogy új színfolttal gazdagodott az egri kulturális élet: a megyei ta­nács anyagi és erkölcsi támo­gatásával megalakult az „EGER” kamara népi tánc­együttes, mely a városi kultúr- házban talált otthonra, ahol, hasonlóan, anyagi segítségben részesül. Az egyik késő dél­után felkerestük a próbát vég­ző együttest. Először az együttes koreográfusával, lei­kével, mozgatójával és szerve­zőjével: Bőm Miklóssal be­szélgetünk el. — Még 1958. májusában ala­kult meg ez a népi táncegyüt­tes, amely azonban a részve­vők csekély számára való te­kintettel csak kis kompozíció­kat tud előadni, — ezért is nevezzük együttesünket „ka- mara népi táncegyüttes”-nek. Amikor érdeklődünk a kis­együttes összetétele iránt — megtudjuk, hogy hat pár al­kotja, 18—20 évesek. A leá­nyok közt vannak könyvtári dolgozók, diáklányok, sőt ven­déglátóipari dolgozó és óvónő is. A legények között van rá­dióműszerész, Berva-művezető, nyomdásztanuló, könyvtári dolgozó és asztalosipari tanuló. — Iparkodunk kollektív, csa­ládi kapcsolatot kiépíteni tag­jaink között — mondja Bőm Mildós Együtt járunk kirán­dulni. moziba, szórakozni, sőt Látogatás az „Eger" kamara népi táncegyüttesnél együtt mentünk iocsolkodni is a lányokhoz. Véleményem sze­rint ezen a téren megtaláltuk a helyes utat, mert így tud­juk csak biztosítani a megkí­vánt és szükséges teljes össz­hangot. Sőt együtt voltunk a múlt nyáron Szilvásváradon egy kéthetes táborozáson is, melyet a megyei tanács mű­velődési osztálya biztosított a részünkre. A táborozás alatt napi 6 órát gyakoroltunk, ta­nultunk. Természetesen feltettük a kérdést, hogy milyen úton-mó- don jutottak a Heves megyei népi táncok és dalok anyagá­hoz. — Az együttes tagjai gyűj­tötték azokat az elmúlt év so­rán — mondja a kisegyüttes ko­reográfusa. — Megfordultunk Mikófalván, Bekölcén Különö­sen kedves emlékek fűződnek a m)VAfalvi gyűjtéshez, mikor is a falu öregeivel való össze- barátkozás, összemelegedés után tanultuk el tőlük a régi táncokat, dalokat. Amikor érdeklődünk, hogy mi képezi a népi együttes műsorát — már nyugtalankod­nak a fiatalok és megígérték. hogy , nyomban bemutatják műsoruk színe-javát. — Nyolc számból állítottuk össze az egész estét betöltő produkciót — mondja Bőm Miklós és már meg is kezdő­dik a próba. Részben a látot­tak, részben a próba közbeni pihenőben körénk gyűlt tánco­sok elbeszéléséből így alakul ki az „EGER” kamara népi táncegyüttes műsora. „Vid- róczky és a menyecskék”-ben agy, az együttes eredeti gyűj­tése alapján összeállított kom­pozícióban, a híres betyár egy érdekes kalandját keltik élet­re a fiatalok. A bekölcei pász­tortáncokat a helyszínén gyűj­tött gulyástáncokból építették fel. A mikófalvi táncok és menyecske-verbunk is eredeti gyűjtésből származik. Szere­pelnek a műsorban a körös­közi magyar táncok és egy sarkadi gyűjtés: egy cigány­tánc. — Két székely táncot is betanulunk — mondja az egyik csinos fiatal lány. — Az egyik az ún. „pontozó”, mely csür- döngölő táncszólókkal tarkítvn és egy nagyobb játékos kom­pozíció: „Vasárnapi tanyázás Kecsete»”. A táncok mar teljesen, tö­kéletesen, gördülékenyen mennek, a legügyesebb tánco­sok a Born-házaspár mellett Vladár Feri, a nyomdásztanuló és Dózsa Emilia, az óvónő. Még csak a népi zenekarral van némi nehézség, mely most gyakorolja be az ismeretlen zenét. Míg a pontozó után a kis társaság pihen, félrehívjuk az együttes fiatal atyamesterét: Bőm Miklóst, és megkérjük, hogy beszé’jen kicsit magáról. — Már 12 éves koromban táncoltam Békéscsabán. Majd elvégeztem a Színművészeti Főiskola táncrendezői szakát. 1948-ban megalakítottam a bé­késcsabai „BALASSI” tánc- együttest, amely nagy sikerrel négyszer Is járt külföldön, — kétszer részt vettünk a VIT-en is. Tíz táncossal egvütt a . Szo­cialista kultúráért” kitüntetés­ben részesü't a kis népi együt­tes. Örömmel jöttem Egerbe és remélem, hogy sikerülni fog itt eg>' állandó jellegű né­pi együttest teremteni. A bekölcei pásztortáncol^ után körülvesznek a lányok­Jiúk és elpanaszo1 ják Ijözös? bajukat. — Nincs megfelelők próbatermünk — mondják —,s mert ez az emeleti kis teremi nem alkalmas ilyen munkára > Sajnos, a földszinti terem nemi áll a ml Tenderezésünkre. A> tehetséges fiúk és lányok kérik > az illetékeseket, hogy bizto- > •sítson részükre egy, a kávánál-? maknak megfelelő termet, ahol? rendszeresen végezhetik pró-< báikat, gyakorlataikat. Szeret-? nénk hinni, hogy ez a szerény? kérésük meghallgatásra fog < találni. ? Amikor a jövő tervei felöli érdeklődtünk, megtudjuk, hogyi a közeljövőben bemutatkoznak? az egri közönségnek. Born? Miklós már megkezdte az? utánpótlás nevelését is, mint-i egy 10 iskolás kislány bevo-l násával, akik nagy lelkesedés-? sei és akarással haladnak? máris a népi táncok elemeinek S elsajátításában. De továbbfoly < tatja a lelkes kis együttes a? népi táncok és dalok gyűjtését< is a megyében. s Azzal a jóleső érzéssel hagy-? tűk ott a fiatalokat, hogy szép/ és gyönyörködtető kultúrmun-$ kájukkal bizonyára jelentősen? hozzá fognak járulni részben? népi táncaink-dalaink feltárá-? sához, részben pedig a közön-? séggel való megszerettetéséhez < SUGAR ISTVÁN l MAGÁNOS nö4 különbejáretú bútorozott szobát keres a belvá­rosban. Címeket kérem az egri Nyomda Vállalathoz, délután4 órától este 8 óráig. „Ar nem szá­mít” jeligére. Legmodernebb módszerrel pattanásos, foltos, mltesszeres arc­bőr kikezelése: Szövetkezet Koz­metikájában. Eger, Tizeshonvéd u. 16. EGY darab 350-es Izs motorke­rékpár sürgősen eladó. Megtekint­hető a petőflbányal cukrászdában. EGY darab 250-es Csepel motor- kerékpár sürgősen eladó. Egész nap megtekinthető: Gyöngyös, Kossuth u. 14. 250-ES TRIUMPH motorkerék­pár, új rendszámmal eladó. Kórós, Rózsaszentmárton, bányatelep. JELENLEG technológián dolgozó gépésztechnikus, hároméves nagy­üzemi gyakorlattal állást változ­tatna. Kizárólag Eger, vagy Eger- környéki munkahelyre. Forgácso- ’ásban. cementálás-edzésben, sze­relésben és meomunkáltban jártas. Cím: Varga, Kishartyán, Nógrád megye. Újonnan vizsgáztatott, 250-es NSU motorkerékpár eladó, Füzes­abony, Baross u. 8. ELADÓ Fonyódon a műúl és 8 Balaton közötti részen egy 200 négyszögöles területen egy szoba, összkomfortos, félkész állapotba» levő lakás, az állomáshoz, közeit Cím a kiadóhivatalban. V

Next

/
Thumbnails
Contents