Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

Átadták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját a halvsni föítímíívesszövetkezetnek A tavaszi kártevők elleni védekezés Hazánk felszabadulásának előestéjén, április 3-án, este, nagy esemény színhelye volt Hatvan. A szövetkezeti kultúr- ház nagytermét már a kora esti órákban benépesítették az emberek és kevéssel hat óra után megkezdődött a díszün­nepség. A díszünnepség elnök­ségében helyet foglalt Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettese, Szász Ferencné, a KPVDSZ titkára, valamint a megyei, járási, városi párt- bizottságok, tanácsok képvise­lői és a helyi földművesszövet­kezet vezetői. Az ünnepséget Édes István, a hatvani földművesszövetke­zet üb. elnöke nyitotta meg, majd Molnár Károly mondotta el ünnepi beszédét. Beszéde elején méltatta a nap jelentőségét, amikor a hatvani íöldművesszövetkezet, mint az ország legjobb föld­művesszövetkezete elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját és a ve­lejáró 15 000 forintos pénzju­talmat. Jól tudjuk — mondotta Molnár elvtárs —, hogy ez a zászló az ellenforradalom le­verése óta első ízben ide ke­rült, a havani földművesszö­vetkezetbe és ez a szövetkezeti dolgozók, de az egész szövet­kezeti tagság legjobb és leg­áldozatkészebb munkájának köszönhető, de egyben társa­dalmi fejlődésünk igen fontos mutatója is. Beszéde további részében a díszünnepség szónoka ismer­tette azokat a hatalmas ered­ményeket, amelyeket az ország földművesszövetkezetei értek el fennállásuk óta. Rámutatott azokra a hatalmas különbsé­gekre, amelyek a régi Hangya- szövetkezet és a földművesszö­vetkezetek között fennállanak és hangsúlyozta, hogy ilyen eredmények elérésére csak egy felszabadult nép képes, ame­lyet nem a tőke és a kizsákmá­nyolok tartanak karmaik kö­zött többé. Molnár elvtárs az országos eredmények mellett rámutatott a helyi földműves­szövetkezet nagyszerű sikereire is, amely lehetővé tette a zász­ló elnyerését. — Ez a szövetkezet — mon­dotta — 1958. éves tervét 134 százalékra teljesítette, 43 mil­liót meghaladó összforgalmat bonyolított le, és egymillió nyolcszázezer forint tiszta nye­reséggel zárta az elmúlt esz­tendőt. A számszerű eredmé­nyek mellett a szövetkezet dol­gozói minden erejükkel a kul­turált kiszolgálásra, a legjobb, a legválasztékosabb ellátásra törekedtek. A szövetkezet ve­Még ma is találhatók olyan falusi emberek, akik szíveseb­ben tartják otthon a pénzüket, úgy gondolják, hogy az a biz­tos, amit magukná’ tartanak. A múlt évben még Verpeléten is sok ilyen ember akadt. A létrehozott takarékszövetkezet betétállománya alig-alig emel­kedett Ez az év azonban je­lentős változást hozott az em­berek gondolkozásában, s eb­ben sokat segített a takarék- szövetkezet vezetősége is. Az év első három hónapjában a betett pénzösszeg megközelí­tette az egymillió forintot, s minden remény megvan arra, hogy tovább nő a takarékos­kodó emberek száma akik fo­rintjaikat a „falusi bankba” helyezik el. A községben egyre többen meggyőződnek arról, hogy a betett összegek fölött szabadon zetősége elszakíthatatlan kap­csolatot tart fenn az egész tag­sággal, s ez a sikerek egyik legfőbb oka. A közös munka és az összefogás révén vált le­hetővé, hogy az 1958. évi nye­reségből 200 ezer forintot fizet­tek ki visszatérítés címén a tagoknak. Molnár elvtárs külön is ki­emelte azt a munkát, melyet a földművesszövetkezet a terme­lőszövetkezetek szervezése és megszilárdítása terén végzett. Az a tény — mondotta —, hogy ma Hatvan a megye első szö­vetkezeti városa, nem kis mér­tékben köszönheti a földmű­vesszövetkezetnek is. Beszéde további részében Molnár Károly elvtárs meg­emlékezett hazánk felszabadu­lásának 14. évfordulójáról és kihangsúlyozta, hogy a pártba és a kormányba vetett biza­lom olyan erő, amely népünket tovább viszi a felemelkedés, a gazdagodás, a boldogabb élet útján. Beszélt a munkaverseny jelentőségéről és arról, hogy üzemeink, gyáraink dolgozói egymás után csatlakoznak a kongresszusi munkaverseny­hez, mert tudják, hogy minden egyes lépés, amit előre tesznek, az ország boldogulása és a saját érdekükben történik. Ezek után Molnár Károly elvtárs több szövetkezeti dol­gozót kitüntetésben részesített, akik közül elsőnek Urbán Ist­ván elvtárs, a szövetkezet igaz­gatóságának elnöke vette át a Munka Érdemérmet, a kor­mány magas kitüntetését és a velejáró 1000 forintos pénzju­talmat. Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Szász Ferencné, a KPVDSZ titkára és beszédé­ben kérte a hatvaniakat, hogy a zászlót tartsák meg a jövő­ben is és úgy dolgozzanak, hogy az méltó legyen ezután is az ország legjobb földműves­szövetkezetéhez. Az ünnepség befejező részé­ben a földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke meg­köszönte a magas kitüntetést és fogadalmat tett a dolgozók és a tagság nevében arra, hogy megtartják ezt a zászlót és tu­dásuk, munkájuk legjavát nyújtják a jövőben is. Ugyan­csak ez alkalommal bejelen­tette csatlakozásukat a kong­resszusi versenyhez és ünne­pélyesen versenyre hívta ki az ország minden földművesszö­vetkezetét. A díszünnepség kultúrmű­sorral ért véget, majd a föld­művesszövetkezet vacsorán látta vendégül az ünnepség részvevőit. rendelkeznek és az még kama­tozik is. Ezenkívül még bizto­sabb helyen is van, mint a kredencben, vagy a szalma­zsákban. HÍREINK ŰJ IRODAHÁZ építését vet­ték tervbe Tarnazsadányban. Most készítik az építkezés ter­vét. AZ ELMÚLT ÉV folyamán 115 vagon szőlőt értékesítettek szerződés alapján a verpeléti szőlőtermelők. Az átadott szőlő 99 százalékát exportálták. A VERPELÉTI DÓZSA Tsz az elmúlt év folyamán 1 mil­lió 800 ezer forintot osztott ki -pénzben a tagjainak. Sok tsz-tag 20—25 ezer forintot he­lyezett el a takarékszövetke­zetben. Az élelmiszerek és az ipari nyersanyagok hiánytalan meg­termelése évről évre nagy fel­adatot jelent. Nem elég csak növényeinket megfelelő mag­ágyban és időben elvetni, gon­doskodni kell azok ápolásáról is. Különösen fontos ez, ami­kor belterjesebbé váló növény- termelési munkánk egyre többször ütközik a kártevők okozta legnagyobb akadályok­ba. Ellenük, mint a termés biztonságát veszélyeztető kár­tevők és betegségek ellen, szí­vós és rendszeres harcot kell folytatni. A felületes gazdál­kodó, aki nem veszi komolyan a kártevők pusztítását, csak akkor figyel fel, amikor a ter­méskiesés szinte hihetetlenül megnő és akkor kezd vé­dekezni, amikor már késő. Fontos tehát, hogy a tavaszi kártevők ellen is időben meg­tegyük a kellő védekezést és ezzel elkerüljük a kártételből adódó terméskieséseket. Ilyen a kötött és sík talajok elsősorbani kártevője, a gabo­nafutrinka lárvája, a „csócsá- roló”. Elsősorban az őszi búzát, őszi árpát és a rozsot károsít­ja. Helyes vetésforgóval védé- kezhetünk, de ha már fellé­pett, akkor porozással véde­kezzünk ellene. A védekezésre HCH tartalmú porozó anyagot használunk. (10 százalékos agritox porozóból 30 kg/kh.) Ugyancsak veszélyes kárte­vő, a legtöbb ipari növényün­kön kellemetlenkedő földi­bolha. Kártételük a növények levelein ejtett lyukak és a csí­ranövények elrágásában mu­tatkozik. Védekezhetünk elle­ne, ha a növényeknek meg­adjuk a gyors fejlődéséhez szükséges feltételeket, ugyan­akkor az alkonyati órákban DDT-s, de jobb, ha HCH-s po­rozást végzünk. 10 kg/kh poro­zóanyag kellő védelmet bizto­sít a bolhák ellen. Már a múlt év folyamán is számos gazdálkodó meggyő­ződhetett arról, milyen elő­nyökkel jár a baromfiértékesí­tési szerződés megkötése. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, az értékesítési szerződések megkötésével államunk ez év­ben is segítséget kíván adni a baromfiak eladásához. A föld­művesszövetkezetek, társu­lások, szakcsoportok és egyéni tenyésztők szerződést köthet­nek saját keltetésű és a kel­tető-állomásoktól vásárolt csi­békre. A központilag keltetett csi­bék iránt az utóbbi években megnőtt a dolgozók érdeklődé­se. A keltetőállomásoktól csak az esetben kaphatnak napos­csibét, ha szerződésben kötele­zettséget vállalnak, hogy száz darabonként legalább huszon­öt kilogramm vágnivaló csir­két adnak vissza. Az értékesítési szerződések számos kedvezményt tartal­maznak. A szerződést kötők libánál pl. darabonként 40 fo­rintot, pulykánál 30 forintot,, kacsánál 25 forintot és csirké­nél 10 forintot vehetnek fel előlegként a szerződés aláírá­sakor. A leszerződött baromfiak átvétele már május hónapban Egyik legfontosabb ipari nö­vényünk a cukorrépa. Fontos tehát, hogy a megfelelő időben védekezzünk a répabarkó, mint a csírázó répavetés egyik legveszedelmesebb kártevőjé­nek pusztításától. Sokszor annyira nagy károkat tesz — különösen meleg időjárás ese­tén —, hogy csak a lerágott szárcsonkok állnak ki a föld­ből. Elszaporodásuknak a laza mezőségi homoktalajok és a szá­raz meleg április és május kedvez. Ma már a védekezés prognózissal irányítható. A gyalogoló bogarak összefogá­sára meredekfalú árkokat (35x 25 cm) készítünk, vagy csalo­gató vetést létesítünk, amely- lyen 0,5 százalékos arzénper­metezéssel pusztítjuk. Különösen elgyomosodott vetéseken, gabonatáblákon, füves lucernásokon- nagy a drótférgek száma. Megrágják az elvetett magvakat, gyökere­ket, szárrészeket és így a nö­vény sínylődik, majd pedig el­pusztul. A jó vetésforgó egy­ben jó agrotechnikai védeke­zés is. Vegyszeres védekezés esetén talajfertőtlenítést vég­zünk. Erre HCH porozószert (150 kg agritox/kh) haszná­lunk. Több kártevő is fellép még (mocskospajor, mezei pocok, stb.), amelyek ellen szükséges a megfelelő védekezési eljárá­sokat alkalmazni, hogy miinél kisebb terméskiesést érjünk el ezek pusztításának kiküszöbö­lésével. Nagy segítséget nyújt a kár­tevők elleni védekezésben a talajtani, meteorológiai ténye­zők felhasználásával adott prognózis, amely megkönnyíti munkánkat és figyelmeztet a gyors védekezésre. FICZERE SÁNDOR mg. mérnök. megkezdődik. Természetesen, minél korábban adják át az előírt súlyhatárban, annal több pénzt kaphatnak érte. A legalább 60 dkg-os vágó­csirkéért például kilogram­monként 28 forintot vehetnek fel május hónapban. Ha ké­sőbb — decemberben — érté­kesítik, akkor már csak 20 fo­rintot kapnak a termelők. Ez érthető is, mivel a későbbi hó­napokban már a piacon is ol­csóbb a baromfi. A kacsa és liba hizlalási ára is megfelelő, s azért a pénzért érdemes hiz­lalni és szerződésesen értéke­síteni. A tsz-ek, szakcsoportok és társulások különösen jól jár­nak a szerződések megkötésé­vel, ha nagy tételben adják át a leszerződött baromfiakat. A szakcsoportok, társulások 100 kg tyúk és kacsa közös eladása után kilogrammonként egy forint felárat kapnak­Érdemes tehát elgondolkod­ni azon, hogy minél előbb megkössék a szerződéseket. A naposcsibe-vásárlás már javá­ban folyik és aki még eddig nem gondolta meg, bizony sietnie kell, hogy a szerződés korán pénzt hozzon a kony­hára. 930 ezer forint a verpeléti takarékszövetkezetben Előnyös a baromfiértékesítési szerződés Tapasztalatok a földművesszövetkezeti közg) ülésekről NAPJAINKBAN tartják me­gyénk földművesszövetkezetei a küldött közgyűléseket es tagértekezleteket. Ezek a gyű­lések mindig egy-egy határ­kövei a földművesszövetkezeti munkának. Most ad számot a vezetőség arról, hogyan dol­goztak, miként biztosították a község zavartalan áruellátá­sát és hogyan segítették a me­zőgazdaság átszervezését. Az eddig megtartott 39 köz­gyűlésen, 23 tagértekezleten és 19 küldöttgyűlésen a vezetők beszámoltak az elmúlt évi munkájukról. Volt miről be­számolni, hiszen valamennyi földművesszövetkezet a múlt év folyamán nyereségesen mű­ködött. A falu dolgozói nagy érdeklődéssel kísérik e beszá­molókat. Az aktív megjelenés mellett igen sok hozzászóló akad, akik elmondják tapasz­talataikat és feltárják az el­múlt év hiányosságait. A KÁPOLNÁN megtartott közgyűlésen javaslatot tettek a vezetőségnek, hogy a hús­ellátás megjavítására a föld­művesszövetkezet még foko­zottabban foglalkozzék a ser­téshizlalással. Vásároljanak fel több sertést és így min­denkor biztosítják a húsellá­tást. Ugyanitt vetették fel a szakosítást. A hozzászólók el­mondották, hogy ha még job­ban szakosítanák az üzletet, akkor megvalósítanák a köz­ség jó áruellátását. SARUDON egyöntetű véle­mény alakult ki arról, hogy a községben cukrászdát kell lé­tesíteni. Ehhez minden támo­gatást megígértek a jelenlevő földművesszövetkezeti tagok. Többek között felajánlották, hogy a résziegy és vásárlási visszatérítésekből támogatják a földművesszövetkezet kez­deményezését, hogy a cuk­rászdát minél előbb berendez­AZ EGRI JÁRÁSBAN több helyen a íöldművesszövetke- zeti egységek bővítését kérték. Az állami támogatások mellé felajánlották a részjegy-jegy­zést és a társadalmi munkát, Általában az tapasztalható, hogy az életszínvonal emel­kedésével egyre nagyobb igé­nyeket támasztanak a falu dolgozói a földművesszövetke­zetekkel szemben. Ahol vala­mikor még a boltegységek Ki­bővítését kérték, ma már ar­ról folyik a vita, hogy cuk­rászdát kell létesíteni. MINDEN földművesszövet­kezetben felvetették a rész­jegy utáni visszatérítései! és az új részjegyek jegyzését. A földművesszövetkezetek vá­lasztott vezetői példamutató­an segítik elő a részjegy-ter­vek teljesítését. Szívesen ajánlják fel tiszteletdíjuk egy részét, mert tudják, hogy ez­zel is a földművesszövetkezeti saját erő növeKedését segítik elő. A jó példát követik a földművesszövetkezeti tagok is és a visszatérítések egy ré­szét felajánlják új létesítmé­nyek megvalósítására. Tapasztalataink azt mutat­ják, hogy azokban a földmű­vesszövetkezetekben, ahol a vezetőség jó beszámolót készí­tett, a tagság jobban megis­meri a földművesszövetkezet munkáját s így a hozzászólá­saikban elmondhatják tapasz­talataikat. A gyűléseken el­mondottak segítik az új évben megindult munkák előbbrevi- telét. Segíti a választott veze­tőséget a vagyonvédelem meg­szilárdításában és a földmű­vesszövetkezeti munka megja­vításában; Hajdúszoboszló, Balaton, Harkány-filrdő Hol üdülhetnek a szövetkezeti dolgozók? A' SZÖVOSZ évről évre gon­doskodik a szövetkezeti dolgo­zók és családtagjaik üdülteté­séről, sőt az idén jóval többen mehetnek nyaralni, mint a ko­rábbi esztendőkben. Hajdúszoboszló Balatonbog- lár és Balatonföldvár után Harkányfürdőn és Budatétény- ben létesített üdülőt felnőttek részére. A szövetkezeti dolgozók hat és tizennégy év közötti gyer­mekeik külön üdültetéséről szintén gondoskodik a SZÖ­VOSZ, a balatonszemesi gyer­meküdülőjében. A szülőknek keresetük nagyságához mérten kell hozzájárulniok a költsé­gekhez. Például kétezer forint- ton aluli havi jövedelem ese­tén egy gyermek után a fizetés hat, két gyermek után tizen­egy és három gyermek után tizenöt százalékot kell fizetni. Már a jövő esztendőre is gondolnak A termelőszövetkezeteknek — újaknak és régieknek egy­formán — nagy gondja, hogy a bevitt állatállomány részére jövőre is elegendő takarmányt biztosítsanak. Ennek érdeké­ben a régi és új tagok egy­aránt igyekeznek minél na­gyobb, összefüggő területen 7H«annanffianKiiDnii Albérleti szobát keresek bútorral, vagy anélkül heti néhány napi egri tartózko­dásomra. Lehetőleg a ház­ban, vagy közelben gépko­csi részére férőhellyel. Ér­tesítést Urbach László ré­szére Lenin körút 8., fsz. Telefon: Eger 23—84. szí­vességből továbbítom. 0 !■■■■■■■■■■■■■■! évelő takarmányt vetni: Az aprómagvak nagy részét felül- vetésként az őszi és tavaszi kalászosokra vetik. így Gyön­gyöshalászon eddig 190 hol­don, Ludason 150 holdon, Adácson 100 holdon végezteK felülvetést. NYÍLT-TÉR ******** Különélő feleségemért (Me­gyei Jánosné, született Szuh Máriáért) sem anyagi, sem er­kölcsi felelősséget nem válla­lok. Megyei János. Gyöngyös Eger Városi Tanács v. b. Ipari Műszaki Osztálya az építőiparban és az építő­iparhoz tartozó szakipari munkák irányításában jár­tas. képzett technikust keres. A beosztást pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat mellé önéletrajz csatolandó. Feltétel: 5 éves gyakorlat. A pályázat Eger, Városi Tanács v. b. Ipari Műszaki Osztályához nyújtandó be.

Next

/
Thumbnails
Contents