Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

4 SEPÜJSAe 1959. április Sfl., csftMWWt Párizsi képeslap Ha par szóvai jellemezni akarnánk, azt mondhatnánk, hogy Párize a művészeteit csarnoka, a költők otthona, éjjeli mulatók tarka össze­visszasága, diákok és művé­szek városa. De valóban csak ennyit jelentene? Mondják, hogy Párizs olyan, amilyen szemmel, nézzük, ötmilliós vi­lágváros! Az utcákon nyüzs­gő .emberek sokasága és szé­dítő autóforgalom. Callas a párizsi Operában A híres párizsi Opera zsú­folásig megtelt. Gyönyörű es­télyi ruhák, vagyontérő, csil­logó ékszerek. Megérkezett a köztársasági elnök, kezdődik az előadás. Ma este Callas énekli a Toscát. Az Opera kö­rül nagy tömeg, a nép leg­alább látni szeretné a világ­hírű énekesnőt. A mai elő­adásra egy-egy jegy ára 100— 150 ezer frank. Ez pedig több, mint egy szakmunkás teljes havi keresete. Diákon: — ta­lán a zeneművészeti főiskola haUgatói — izgatottan beszél­getnek: ■Cállasnál csodásabb han­gú énekesnőt még nesm hor­dott a föld. — De anya se szült vesze­delmesebb és hisztérikusabb nőt. — Olvastad az Human! te- Dimanche legutóbbi számát? New Yorkban a Metropolitart igazgatója negyedmillió dol­lárt ajánlott fel, ha még egy­szer fellép színházában. De Callas ingerülten ráförmedt: Örüljenek az amerikaiak, hogy egyszier is hallhatnak. — Hát azt tudod-e, hogy Olaszországban az opera első felvonása után kirohant a színpadról, faképnél hagyta az előkelő közönséget és az tl- lamfőt, botrányba fulladt az előadás. — Mit gondolsz' a mi elnö­künket, jobban kedveli?-T Bizonyára! Tegnap a He­ures Claires riporterének azt mondta, hogy ezeknek a drá­ga párizsiaknak úgy fogok énekelni, mint még soha sen­kinek. — Meghiszem azt, ötmillió frankot kapott a mai előadá­sért. Proletárnegyed Gyere, Jani Azt sem tu­dom, miből fizessem ki a tan­díjamat, nemhogy operára tel­ne. A két diák elindult és a közeli Étoile téren felszálltak a Metróra. Szemükben még őrt tükröződött az Opera fényes bejáratának csillogása, de a Pigalle-állomás után, amikor a földalatti már gyorsulva szaladt tovább, a fényes üz­letek kirakatait és a csodás luxuspalotákat szinte átmenet nélkül kicsi, penészszagú mun­káslakások váltották fel. A szűk utcák, a kormos falak, a düledező házakon ásítozó há­ború okozta sebek, Párizs proletárnegyedének sivár ké­pe nagyon kijózanította a két diákat. Velük szemben fáradt munkások ültek. Az egyik az Humanité vastagbetűs cikkeit olvasta: újabb munkáselbo­csátások a Japy-gyárban és a Saint-Quentin-i Textilművek­nél, tankokat ós repülőgépe­ket vetettek be az algériai fronton... Az idős nrmkás összegyűrte az újságot és ko­moran meredt maga elé. Jaures, Sztálingrád, Colonel Fabien, olvassuk az elsuhanó állomások fényes táblám, és ezek a nevelt is mutatják, hogy proletámegyedben já­runk, s itt minden a francia, a nemzetközi munkásmozga­lom hősi múltját idézi. Szaina-parti könyvárusok A. Szajnán lassan, kényel­mesen úszik lefelé egy mo­dern. kirándulóhajó A fedél­zetről vad amerikai dzsessz rikolt. Az alsó rakparton munkanélküliek ácsorognak, süttetík sovány arcukat a nappal./ A . Szajna-part a sze­relmesek sétahelye, és a könyvárusok üzlete, A nap Lejéi nyomán minden órájában láthatunk itt egymásba karoló párokat. Önfeledten andalognak, kerül­getik a könyvárusok ládáit. Megállnak és hosszan csóko- lóznak. Senki nem' botra nko- zik meg ezen ós nem neveti ki őket. Az emberek megszok­ták az ilyen jeleneteket. A Szajna-parti könyvárusok ládáikon tarka össze-vissza- ságban sorakoznak a nagy francia írók művei: Zola: Ger­minal, Voltaire: Candide, Du­mas: Három testőr, Victor Hugo, Moliére, de mindenek­előtt franciára fordított ame­rikai ponyvák, rikító fedelű bűnügyi és pornográf regé­nyek, ízléstelen vadnyugati ..irodalom”. Mi volt az utóbbi évek leg­nagyobb könyvsikere? Kétség­telenül Francoise Sagan: Jó reggelt, búbánat című kisre­génye. A 18 éves francia író­nő első könyve közel milliós példányban fogyott el. Nem­csak Párizsban olvasták, hanem lefordították jóformán minden európai nyelvre. Napok alatt szétkaokodták könyvét Angliá­ban, Olaszországban, Ameriká­ban, Japánban és nálunk is ne­hezen lehet hozzájutni. Ez a fiatal írónő az első év alatt 80 millió frankot keresett. Ha Jaguár kocsija elsuhan az Avenue des Champs Elvsée-sen, vagy kiszáll egy kávéház előtt, a párizsiak ráíievetnek, mert legalább olyan „sztár1 ő, mint Ingrid Bergman, vagy Lol’o- brigida és akadnak olyan hó­dolói, akik büszkébbek rá, mint az Eiffel-toronyra, vagy a Louvre-ra; Vad „romantika" a Montmartre-on A háború előtt hangulat és fiatalos jókedv jellemezte a Montmartre félig diák, félig művésznegyedét. Dombon épült ez az ódon városrész Keskeny, kacskaringós utcái­nak köveit sok olyan diák koptatta, aki később világhírű tudós lett. A kis penziók és hónaposszobák tulajdonosai nem is gondolták volna, hogy a jövő nagy művészének adnak otthont, ihletet, vagy végszük­ségben néhány frank hitelt. De a háború után Francia- országba egyre több amerikai katona ós turista érkezett. A Montmartre cukrászdáit és kedves kiskocsmáit hivalkodó kávéházakká és éjszakai mu­latókká alakították át. Több­nyire amerikai filmet játsza­nak a mozik, a mulatókban amerikaiak dorbézolnak. akik: részegen gyakran rendeznek; tömegverekedést, vágj' haj-: nalfelé vad lövöldözést a; Sacré Coeur fehét templom-! épülete körül. Ezért mostaná-' ban egyre kevesebb festő ül- < dögéi kicsiny székén vászna; előtt és sokan elkerülik ezt • a vidéket. Néma sírhantok — élő történelem A legtöbb temető komor és! szomorú hely. De egy idegen! város temetője mégis mindig! érdekes és sok mindent el-! mond a múltról és híven be- ! számol a nép jelenéről. Párizsban, a Pére Lachaise-; temetőben íehajló szomorúfűz; alatt Kis obeliszk, rajta vers­idézet: „Ha meghalok, szomo- rúfűzt ültessetek síromra” — olvashatjuk a nagy költő. Al­fred de Musset utolsó kíván­ságát. Majd Moliére, Gay Lussae, a világhírű fizikus — Balsac, Victor Hugo síremlé­ke bukkan elő. MindegyiKen virág; a szeretet és a meg­emlékezés élő bizonyítékai. A bankárok és az iparmág­nások nagy összegeket fizet­nek az „örökjogon megvásá­rolt” díszes és többnyire íz­léstelen sírboltokért. Távolabb, a hatalmas temető egyik sar­ka a kommunista párt, a munkásmo*?alom mártírjaié. Ez nem millió frankos „örök- bérlet”, hanem a francia nép legjobbjai, a szabadságért ál­dozott vérükkel és életükkel szerezték meg rá a jogot. A temető falán egyszerű, szürke tábla emlékeztet: „Az 1871-es Kommün halottal emlékére.” A dühöngő ellenforradalmi terror itt gyilkolta halomra a Kommün részvevőit. A fran­cia nép szabadságáért áldoz­ták életüket az ellenállás hő­sei is. Fabien ezredes, Pau’ Vaillant-Couturier és még nagyon sokan a legújabbkor történelmének nagyjai. Az ő sírhantjukról sem fogy ki so­hasem a virág. A kommunár- dok fala tövében pedig évente tömeggyűléssel emlékezik a Francia Kommunista Párt hő­seire. A temetőből kis oldalkapun lehet kijutni. Az utca egyik oldala temető, a túloldalon kis kopott kocsma. A cégtáb­la felirata: „Ferdinándhoz”. Alatta régi betűkkel: „Jobb itt pihenni, mint szemben." (tudniillik a temetőben.) Az az érzésem, amelyik nép így tud küzdeni és meghalni a szabadságért, így becsüli a szellem nagyságát, mint aho­gyan ez a temető mutatja és ilyen elpusztíthatatlan humo­ra van, mint ahogy a cégtábla felirata példázza, azt rövidebb- hosszabb ideig ellehet nyomni, de semmiképpen sem örökítő. Magyar szó a Boulevard des Italiens-en Az iskolákból nagy zsivaj­jal tódulnak Id a gyerekek. Szinte özönlenek, feltartózha- tatlanul mint megáradt, vad folyó. Tiszta franciasággal ki­ejtett szavak ütik meg füle­met: nálunk, Budapesten, sok­kal szebbek az autóbuszok, magyarázza pajtásainak nagy hévvel egy tíz év körüli zö­mök fiúcska. — Öcsi, te magyar vagy? — Igen, de amióta iskolába járok, csak a nyári vakációra megyünk haza. Apukám is akkor veszi ki szabadságát. Amíg pár szót váltottunk, a, többiek körülvettek bennün­ket és érdeklődve hallgatták a számukra érthetetlen, de szemlátomást érdekes beszédet. A gyerekek lassan tovább­mentek. A kis magyar haladt középen és a párizsi „srácok­nak” Magyarországról, egyre szépülő hazánkról mesélt. Dr. Fazekas László wmn 1959. április 3«, csütörtök: 1900. Julianna királynő születés­napja, Hollandia nemzeti ünnepe. limcliT — CSÜTÖRTÖKÖN este hat órai kezdettel „Derko- vits Gyula, a proletár festő” címmel vetítettképes előadást tart Dr. Berencz Jánosné az egri Pedagógiai Főiskola 67-es számú termében.- MEGKEZDTÉK a zöldség­félék ültetését Tarnamérán. A tavaszi gabona, a burgonya, cukorrépa, kukorica vetése után elvégezték a pillangósok felülvetését és a cukorrépa sarabolását is, így minden erőt a paradicsom és a papri­ka palántáinak kiültetésére fordíthatnak. — AZ EGRI VÁROSI kul- túrház a 32-es számú AKÖV és a Bel sped közös színjátszó csoportja nagy sikerrel mu­tatta be vasárnap a Lampio­nok ünnepe című színdara­bot Miskolcon.- JÓL HALADNAK Kará- csondon a tavaszi növényápo­lási munkákkal. A szőlő met­szésével, első kapálásával és a borsó sarabolásával elkészül­tek, a szépen növekvő cukor­répa sarabolását is hamarosan megkezdik. — AZ EGRI városi Műve­lődési Ház klubja május I-től 19-ig, a Heves megyei ter­melőszövetkezeti kiállítás miatt szünetek- ÖTSZÁZÖTVEN köbmé­ter mezőgazdasági szerfát bo­csát a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság megyénk épít­kező termelőszövetkezeteinek rendelkezésére. — MÁJUS ELSEJÉN ad­ják át Hatvanban a népkerti új iátszőíeret a gyermekek­nek.- MÁR KÖZÖSEN végezték el a here vetését a tavasszal alakult adácsi Petőfi Termelő­szövet kezet tagjai. A jól vég­zett munkából ítélve, minden remény megvan arra, hogy az őszi kezdéskor a tapasztalt gazdákból álló szövetkezet jó eredményt fog elérni. FILM: Őfelsége kapitánya AMERIKAI FILM Mint már korábban is je­lentettük, szeptemberben ke­rül sor a Mátravidéki Erőmű új, hattantermes iskolájának átadására. Mivel az erőműből naponta több száz liter meleg víz kifolyik a vízgyűjtőbe, a Jílujzúf küllőnek LmlviL? Az egri Vörös CsiUag Filmszínház április 30-tól május 6-ig mutatja be. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG őfelsége kapitánya EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Alvajáró Bonifác GYÖNGYÖSI PUSKIN Az utolsó felvonás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Főutca HATVANI KOSSUTH Hárman jöttek az erdőbő PÉTERVAsARA Nincs előadás FÜZESABONY Gyűlölet lángjai HEVES Akinek meg kert hatnia műsorát Egerben este Vs 8 órakor; VÁLJUNK el (Kisfaludy K. bérlet, iskolás) Egeresemben este >/> 8 ólakor: ILYEN NAGY SZERELEM közép­Bfinőzés előtt szent Bernadetthez imádkozott Gerrard Griffiths több ízben megkárosította a postahivatalt. Valahányszor újabb vállalko­zásba kezdett egy-egy fohászt íft naplójába, a következő szö­veggel: „Drága szent Berna­dette, pénzre van szükségem. Kérlek, segíts, hogy pénzhez jussak és imádkozz értem, hogy ne fogjanak el.” Különféle hamisított takarékbetétköny­vekkel operált ós valóban ki­lenc hónapig nem jöttek rá ténykedésére. Nemrégiben azonban a rendőrség rajtakap­ta és a tárgyaláson kiderült) hogy az igen vallásos férfiú,, aki különféle egyházi szerve­zetekben is működött, már négy ízben volt büntetve. Üj iskola, botanikus kerttel sem kultiváltam. En prózában is nagyon jól meg tudtam mon­dani, hogy feleségül jössz-e hozzám, s te prózában is nagyon lakonikus rövidség­gel és főleg gyorsan válaszoltál is... Nem vagyok én költő! — méltatlankodtam. — Nem vagy köl­tő? Hát Barócsi az költő? Nem, a Barócsi lúdtalpával, kopasz fejével és pókhasával semmiképpen sem költő, ezt rögtön el kellett ismernem. Elvigyorodtam, mert lelki szemeim előtt láttam Barócsit, amint énpen könyök­védővel, szuszogva ihlik a konvhaasztos- lon és Barócsiné. ez a pletykafészek ép­pen homlokon csókol­ja, mint múzsa. — Leszel olyan kedves és nem vigyo­rogsz? — tette le a hagymát nejem és úgy nézett rám. hogy őszinte szívvel bánni kezdtem, miért is nem vagyok Puskin, vagy Petőfi, de leg­alábbis Haimács Be­nő önképzőköri köl­tő. — Nem vigyorog­tam, szivem, én... én csak mosolyogtam... •— Igen. mosolyog­ni, az tudsz, de a fe­leségednek, aki hösz- szú éveket gürcöli már le melletted, egy vacak verset nem tudsz írni... Ugye? Azt nem! Ultizni igen, de verset írni nem... — De szivecském, ugye az ulti az még­se hexameter... — Ne szólj közbe.,. Ne szólj közbe ... Te soha nem írtál ne­kem verset... Soha... Nem is szerettél en­gem igazán,. ezt most már tudom. Rendben van, nem szerettél, de most már becsü­letből is, kutyaköte­lességből is kellett volna verset írnod, mert a Barócsi is írt és a felesége, az ‘ a dagadt úgy hencegett nekem, mintha Léda lenne... — ...a hattyúval? — Ostoba... Ady Lédája... — Nyuszikám, tu­babogaram, én ara­nyos kedvesem, de hát mire fel írjak ne­ked verset? Mire fel, könyörgöm — sírtam el magam. .— Hát május éjsza­káján nem kell a vers? Hát az anyák napjára nem kell a vers? Ű, istenkém, miért is vertél meg ennem egy ilyen fér­fivel, aki még erre sem gondol, aki még egy verset se ír ne­kem, amikor a Baró­csi... A fene egye meg azt a, stréber Baró-< csit! Minden nő után \ úgy forog, hogy félő,' egyszer kitöri a nya­kát, de van kéve an­nak a dagadt asz- szonynak rímeket ha­zudni... Na megállj csak, te aljas áruló! — Várjál, ezívem — intettem a felesé­gemnek és berohan­tam a szobába, öt perc múlva már pa­píron volt a vers, ol­vasni kezdtem.. — Még nyílnak a völgyben a kerti virá­gok... — De aljas vagy — ugrott talpra imént székreroskadt asszo­nyom, ezt Petőfi írta Júliának... — Na és, mit tudja az a buta Barócsiné... Fontos, hogy te is felolvass neki vala­mit... Itt van, olvasd! Csak a címre vigyázz, nem Szeptember, ha­nem Május végén.. Érted? Másnap Barócsinét majd megütötte a gu­ta, s harmadnap ő ol­vasott egy új verset, Barócsi-féle verset, — a felecégemnek. Hei­ne írta... S most napok óta Barócsi is, én is, ver­seket másolunk, az asszonyok meg felol­vassák egymásnak! Pezsgő irodalmi élet van kialakulóban a Lő utca 4/b-ben. •egri) pedagógusok, az erőmű veze­tőivel karöltve úgy határoztak* hogy a melegvíz egy részét elvezetik az új iskolához is* pontosabban annak a kertjébe* ahol a tanulók bevonásával kis, melegágyas botanikus ker­tet létesítenek. A botanikus kert egyben a politechnikai oktatást is elősegítené, majd a biológiai szaktárgy tanulásá­ban. 100 résavevő Igen ötletesen oldották meg Karácsondon a különböző is­meretterjesztő előadások és más rendezvények propagálá­sát. Felosztották a községet 14 kultúrkerülétre, majd egy-egy kerületbe két aktívát osztottak be. Az ő feladatuk, hogy érte­sítsék kellő időben a lakossá­got a különböző rendezvények­ről, előadásokról. E módszer alkalmazásával a legutóbbi egészségügyi témájú ismeret- terjesztő előadáson, ahol egy­ben televíziós adáson is részt vettek a hallgatók — közel 409 részvevő jelent meg. Kápolnán szerepelt a domosxlói kul túrcsoport Nagy sikerrel mutatkozott be Kápolnán a domoszlói kul* túrcsoport. A szülői munkakö­zösség rendezésében előadták a „Majd a papa” című í fel- vonásos, zenés vígjátékot. Mintegy százötvenen vettek részt az előadáson. Annak el­lenére hogy a késő éjszakai órákba húzódott az előadás, mindenki végigvárta, a szerep­lők játékukkal le tudták kötni a nézők figyelmét. Más község is követhetné példájukat, mert ha összefog­nak a pedagógusok, szülők és a fiatalok, sok mindent meg lehet oldani és szép eredmé­nyeket lehet elérni. Dicséretet érdemelnek azok* akik betanították a színdara­bot és a szereplők egyaránt! (Pólyák Pál.) — Fiam — mond­ta a feleségem és én máris behúztam a nyakam, mert ha a fiával tévesztett ösz- sze, azzal csak a fiam járt mindenkor job­ban. — Fiam — ■mondta — te nekem még nem írtál verset soha. Miért? A kérdés nemcsak váratlan volt, de alapjában véve is meglepő. Már az a tény, hogy valakinek hagymapucolás köz­ben a költészet jut eszébe, az is érdekes, hogy pont múzsa-vol­tát hiányolja magá­nál, s költői voltomat nálam, az több mint megdöbbentő. Ez már gyanús! — De drága szí­vem — drága szí­vemnek szoktam szó- •lítani, ha baj van, ;mert ez tetszik neki. :Soha sem tudtam .még eldönteni, hogy : a drága-e, vagy a '.szívem, ámbátor az '.most mindegy. — De '.drága aranyoskám, 1hogy jutott eszedbe • éppen most és miért? 1 — Mert te nekem > soha nem írtál ver­mset, még akkor se, • amikor udvaroltál. ; Miért? I — Nevetséges kér- ; dés... Azért, mert ezt ; a költői marhaságot Ja karallbogaraJikal és Iporbataposott szív­ivei én, kérlek $oh

Next

/
Thumbnails
Contents