Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-30 / 100. szám
4 SEPÜJSAe 1959. április Sfl., csftMWWt Párizsi képeslap Ha par szóvai jellemezni akarnánk, azt mondhatnánk, hogy Párize a művészeteit csarnoka, a költők otthona, éjjeli mulatók tarka összevisszasága, diákok és művészek városa. De valóban csak ennyit jelentene? Mondják, hogy Párizs olyan, amilyen szemmel, nézzük, ötmilliós világváros! Az utcákon nyüzsgő .emberek sokasága és szédítő autóforgalom. Callas a párizsi Operában A híres párizsi Opera zsúfolásig megtelt. Gyönyörű estélyi ruhák, vagyontérő, csillogó ékszerek. Megérkezett a köztársasági elnök, kezdődik az előadás. Ma este Callas énekli a Toscát. Az Opera körül nagy tömeg, a nép legalább látni szeretné a világhírű énekesnőt. A mai előadásra egy-egy jegy ára 100— 150 ezer frank. Ez pedig több, mint egy szakmunkás teljes havi keresete. Diákon: — talán a zeneművészeti főiskola haUgatói — izgatottan beszélgetnek: ■Cállasnál csodásabb hangú énekesnőt még nesm hordott a föld. — De anya se szült veszedelmesebb és hisztérikusabb nőt. — Olvastad az Human! te- Dimanche legutóbbi számát? New Yorkban a Metropolitart igazgatója negyedmillió dollárt ajánlott fel, ha még egyszer fellép színházában. De Callas ingerülten ráförmedt: Örüljenek az amerikaiak, hogy egyszier is hallhatnak. — Hát azt tudod-e, hogy Olaszországban az opera első felvonása után kirohant a színpadról, faképnél hagyta az előkelő közönséget és az tl- lamfőt, botrányba fulladt az előadás. — Mit gondolsz' a mi elnökünket, jobban kedveli?-T Bizonyára! Tegnap a Heures Claires riporterének azt mondta, hogy ezeknek a drága párizsiaknak úgy fogok énekelni, mint még soha senkinek. — Meghiszem azt, ötmillió frankot kapott a mai előadásért. Proletárnegyed Gyere, Jani Azt sem tudom, miből fizessem ki a tandíjamat, nemhogy operára telne. A két diák elindult és a közeli Étoile téren felszálltak a Metróra. Szemükben még őrt tükröződött az Opera fényes bejáratának csillogása, de a Pigalle-állomás után, amikor a földalatti már gyorsulva szaladt tovább, a fényes üzletek kirakatait és a csodás luxuspalotákat szinte átmenet nélkül kicsi, penészszagú munkáslakások váltották fel. A szűk utcák, a kormos falak, a düledező házakon ásítozó háború okozta sebek, Párizs proletárnegyedének sivár képe nagyon kijózanította a két diákat. Velük szemben fáradt munkások ültek. Az egyik az Humanité vastagbetűs cikkeit olvasta: újabb munkáselbocsátások a Japy-gyárban és a Saint-Quentin-i Textilműveknél, tankokat ós repülőgépeket vetettek be az algériai fronton... Az idős nrmkás összegyűrte az újságot és komoran meredt maga elé. Jaures, Sztálingrád, Colonel Fabien, olvassuk az elsuhanó állomások fényes táblám, és ezek a nevelt is mutatják, hogy proletámegyedben járunk, s itt minden a francia, a nemzetközi munkásmozgalom hősi múltját idézi. Szaina-parti könyvárusok A. Szajnán lassan, kényelmesen úszik lefelé egy modern. kirándulóhajó A fedélzetről vad amerikai dzsessz rikolt. Az alsó rakparton munkanélküliek ácsorognak, süttetík sovány arcukat a nappal./ A . Szajna-part a szerelmesek sétahelye, és a könyvárusok üzlete, A nap Lejéi nyomán minden órájában láthatunk itt egymásba karoló párokat. Önfeledten andalognak, kerülgetik a könyvárusok ládáit. Megállnak és hosszan csóko- lóznak. Senki nem' botra nko- zik meg ezen ós nem neveti ki őket. Az emberek megszokták az ilyen jeleneteket. A Szajna-parti könyvárusok ládáikon tarka össze-vissza- ságban sorakoznak a nagy francia írók művei: Zola: Germinal, Voltaire: Candide, Dumas: Három testőr, Victor Hugo, Moliére, de mindenekelőtt franciára fordított amerikai ponyvák, rikító fedelű bűnügyi és pornográf regények, ízléstelen vadnyugati ..irodalom”. Mi volt az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere? Kétségtelenül Francoise Sagan: Jó reggelt, búbánat című kisregénye. A 18 éves francia írónő első könyve közel milliós példányban fogyott el. Nemcsak Párizsban olvasták, hanem lefordították jóformán minden európai nyelvre. Napok alatt szétkaokodták könyvét Angliában, Olaszországban, Amerikában, Japánban és nálunk is nehezen lehet hozzájutni. Ez a fiatal írónő az első év alatt 80 millió frankot keresett. Ha Jaguár kocsija elsuhan az Avenue des Champs Elvsée-sen, vagy kiszáll egy kávéház előtt, a párizsiak ráíievetnek, mert legalább olyan „sztár1 ő, mint Ingrid Bergman, vagy Lol’o- brigida és akadnak olyan hódolói, akik büszkébbek rá, mint az Eiffel-toronyra, vagy a Louvre-ra; Vad „romantika" a Montmartre-on A háború előtt hangulat és fiatalos jókedv jellemezte a Montmartre félig diák, félig művésznegyedét. Dombon épült ez az ódon városrész Keskeny, kacskaringós utcáinak köveit sok olyan diák koptatta, aki később világhírű tudós lett. A kis penziók és hónaposszobák tulajdonosai nem is gondolták volna, hogy a jövő nagy művészének adnak otthont, ihletet, vagy végszükségben néhány frank hitelt. De a háború után Francia- országba egyre több amerikai katona ós turista érkezett. A Montmartre cukrászdáit és kedves kiskocsmáit hivalkodó kávéházakká és éjszakai mulatókká alakították át. Többnyire amerikai filmet játszanak a mozik, a mulatókban amerikaiak dorbézolnak. akik: részegen gyakran rendeznek; tömegverekedést, vágj' haj-: nalfelé vad lövöldözést a; Sacré Coeur fehét templom-! épülete körül. Ezért mostaná-' ban egyre kevesebb festő ül- < dögéi kicsiny székén vászna; előtt és sokan elkerülik ezt • a vidéket. Néma sírhantok — élő történelem A legtöbb temető komor és! szomorú hely. De egy idegen! város temetője mégis mindig! érdekes és sok mindent el-! mond a múltról és híven be- ! számol a nép jelenéről. Párizsban, a Pére Lachaise-; temetőben íehajló szomorúfűz; alatt Kis obeliszk, rajta versidézet: „Ha meghalok, szomo- rúfűzt ültessetek síromra” — olvashatjuk a nagy költő. Alfred de Musset utolsó kívánságát. Majd Moliére, Gay Lussae, a világhírű fizikus — Balsac, Victor Hugo síremléke bukkan elő. MindegyiKen virág; a szeretet és a megemlékezés élő bizonyítékai. A bankárok és az iparmágnások nagy összegeket fizetnek az „örökjogon megvásárolt” díszes és többnyire ízléstelen sírboltokért. Távolabb, a hatalmas temető egyik sarka a kommunista párt, a munkásmo*?alom mártírjaié. Ez nem millió frankos „örök- bérlet”, hanem a francia nép legjobbjai, a szabadságért áldozott vérükkel és életükkel szerezték meg rá a jogot. A temető falán egyszerű, szürke tábla emlékeztet: „Az 1871-es Kommün halottal emlékére.” A dühöngő ellenforradalmi terror itt gyilkolta halomra a Kommün részvevőit. A francia nép szabadságáért áldozták életüket az ellenállás hősei is. Fabien ezredes, Pau’ Vaillant-Couturier és még nagyon sokan a legújabbkor történelmének nagyjai. Az ő sírhantjukról sem fogy ki sohasem a virág. A kommunár- dok fala tövében pedig évente tömeggyűléssel emlékezik a Francia Kommunista Párt hőseire. A temetőből kis oldalkapun lehet kijutni. Az utca egyik oldala temető, a túloldalon kis kopott kocsma. A cégtábla felirata: „Ferdinándhoz”. Alatta régi betűkkel: „Jobb itt pihenni, mint szemben." (tudniillik a temetőben.) Az az érzésem, amelyik nép így tud küzdeni és meghalni a szabadságért, így becsüli a szellem nagyságát, mint ahogyan ez a temető mutatja és ilyen elpusztíthatatlan humora van, mint ahogy a cégtábla felirata példázza, azt rövidebb- hosszabb ideig ellehet nyomni, de semmiképpen sem örökítő. Magyar szó a Boulevard des Italiens-en Az iskolákból nagy zsivajjal tódulnak Id a gyerekek. Szinte özönlenek, feltartózha- tatlanul mint megáradt, vad folyó. Tiszta franciasággal kiejtett szavak ütik meg fülemet: nálunk, Budapesten, sokkal szebbek az autóbuszok, magyarázza pajtásainak nagy hévvel egy tíz év körüli zömök fiúcska. — Öcsi, te magyar vagy? — Igen, de amióta iskolába járok, csak a nyári vakációra megyünk haza. Apukám is akkor veszi ki szabadságát. Amíg pár szót váltottunk, a, többiek körülvettek bennünket és érdeklődve hallgatták a számukra érthetetlen, de szemlátomást érdekes beszédet. A gyerekek lassan továbbmentek. A kis magyar haladt középen és a párizsi „srácoknak” Magyarországról, egyre szépülő hazánkról mesélt. Dr. Fazekas László wmn 1959. április 3«, csütörtök: 1900. Julianna királynő születésnapja, Hollandia nemzeti ünnepe. limcliT — CSÜTÖRTÖKÖN este hat órai kezdettel „Derko- vits Gyula, a proletár festő” címmel vetítettképes előadást tart Dr. Berencz Jánosné az egri Pedagógiai Főiskola 67-es számú termében.- MEGKEZDTÉK a zöldségfélék ültetését Tarnamérán. A tavaszi gabona, a burgonya, cukorrépa, kukorica vetése után elvégezték a pillangósok felülvetését és a cukorrépa sarabolását is, így minden erőt a paradicsom és a paprika palántáinak kiültetésére fordíthatnak. — AZ EGRI VÁROSI kul- túrház a 32-es számú AKÖV és a Bel sped közös színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be vasárnap a Lampionok ünnepe című színdarabot Miskolcon.- JÓL HALADNAK Kará- csondon a tavaszi növényápolási munkákkal. A szőlő metszésével, első kapálásával és a borsó sarabolásával elkészültek, a szépen növekvő cukorrépa sarabolását is hamarosan megkezdik. — AZ EGRI városi Művelődési Ház klubja május I-től 19-ig, a Heves megyei termelőszövetkezeti kiállítás miatt szünetek- ÖTSZÁZÖTVEN köbméter mezőgazdasági szerfát bocsát a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság megyénk építkező termelőszövetkezeteinek rendelkezésére. — MÁJUS ELSEJÉN adják át Hatvanban a népkerti új iátszőíeret a gyermekeknek.- MÁR KÖZÖSEN végezték el a here vetését a tavasszal alakult adácsi Petőfi Termelőszövet kezet tagjai. A jól végzett munkából ítélve, minden remény megvan arra, hogy az őszi kezdéskor a tapasztalt gazdákból álló szövetkezet jó eredményt fog elérni. FILM: Őfelsége kapitánya AMERIKAI FILM Mint már korábban is jelentettük, szeptemberben kerül sor a Mátravidéki Erőmű új, hattantermes iskolájának átadására. Mivel az erőműből naponta több száz liter meleg víz kifolyik a vízgyűjtőbe, a Jílujzúf küllőnek LmlviL? Az egri Vörös CsiUag Filmszínház április 30-tól május 6-ig mutatja be. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG őfelsége kapitánya EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Alvajáró Bonifác GYÖNGYÖSI PUSKIN Az utolsó felvonás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Főutca HATVANI KOSSUTH Hárman jöttek az erdőbő PÉTERVAsARA Nincs előadás FÜZESABONY Gyűlölet lángjai HEVES Akinek meg kert hatnia műsorát Egerben este Vs 8 órakor; VÁLJUNK el (Kisfaludy K. bérlet, iskolás) Egeresemben este >/> 8 ólakor: ILYEN NAGY SZERELEM középBfinőzés előtt szent Bernadetthez imádkozott Gerrard Griffiths több ízben megkárosította a postahivatalt. Valahányszor újabb vállalkozásba kezdett egy-egy fohászt íft naplójába, a következő szöveggel: „Drága szent Bernadette, pénzre van szükségem. Kérlek, segíts, hogy pénzhez jussak és imádkozz értem, hogy ne fogjanak el.” Különféle hamisított takarékbetétkönyvekkel operált ós valóban kilenc hónapig nem jöttek rá ténykedésére. Nemrégiben azonban a rendőrség rajtakapta és a tárgyaláson kiderült) hogy az igen vallásos férfiú,, aki különféle egyházi szervezetekben is működött, már négy ízben volt büntetve. Üj iskola, botanikus kerttel sem kultiváltam. En prózában is nagyon jól meg tudtam mondani, hogy feleségül jössz-e hozzám, s te prózában is nagyon lakonikus rövidséggel és főleg gyorsan válaszoltál is... Nem vagyok én költő! — méltatlankodtam. — Nem vagy költő? Hát Barócsi az költő? Nem, a Barócsi lúdtalpával, kopasz fejével és pókhasával semmiképpen sem költő, ezt rögtön el kellett ismernem. Elvigyorodtam, mert lelki szemeim előtt láttam Barócsit, amint énpen könyökvédővel, szuszogva ihlik a konvhaasztos- lon és Barócsiné. ez a pletykafészek éppen homlokon csókolja, mint múzsa. — Leszel olyan kedves és nem vigyorogsz? — tette le a hagymát nejem és úgy nézett rám. hogy őszinte szívvel bánni kezdtem, miért is nem vagyok Puskin, vagy Petőfi, de legalábbis Haimács Benő önképzőköri költő. — Nem vigyorogtam, szivem, én... én csak mosolyogtam... •— Igen. mosolyogni, az tudsz, de a feleségednek, aki hösz- szú éveket gürcöli már le melletted, egy vacak verset nem tudsz írni... Ugye? Azt nem! Ultizni igen, de verset írni nem... — De szivecském, ugye az ulti az mégse hexameter... — Ne szólj közbe.,. Ne szólj közbe ... Te soha nem írtál nekem verset... Soha... Nem is szerettél engem igazán,. ezt most már tudom. Rendben van, nem szerettél, de most már becsületből is, kutyakötelességből is kellett volna verset írnod, mert a Barócsi is írt és a felesége, az ‘ a dagadt úgy hencegett nekem, mintha Léda lenne... — ...a hattyúval? — Ostoba... Ady Lédája... — Nyuszikám, tubabogaram, én aranyos kedvesem, de hát mire fel írjak neked verset? Mire fel, könyörgöm — sírtam el magam. .— Hát május éjszakáján nem kell a vers? Hát az anyák napjára nem kell a vers? Ű, istenkém, miért is vertél meg ennem egy ilyen férfivel, aki még erre sem gondol, aki még egy verset se ír nekem, amikor a Barócsi... A fene egye meg azt a, stréber Baró-< csit! Minden nő után \ úgy forog, hogy félő,' egyszer kitöri a nyakát, de van kéve annak a dagadt asz- szonynak rímeket hazudni... Na megállj csak, te aljas áruló! — Várjál, ezívem — intettem a feleségemnek és berohantam a szobába, öt perc múlva már papíron volt a vers, olvasni kezdtem.. — Még nyílnak a völgyben a kerti virágok... — De aljas vagy — ugrott talpra imént székreroskadt asszonyom, ezt Petőfi írta Júliának... — Na és, mit tudja az a buta Barócsiné... Fontos, hogy te is felolvass neki valamit... Itt van, olvasd! Csak a címre vigyázz, nem Szeptember, hanem Május végén.. Érted? Másnap Barócsinét majd megütötte a guta, s harmadnap ő olvasott egy új verset, Barócsi-féle verset, — a felecégemnek. Heine írta... S most napok óta Barócsi is, én is, verseket másolunk, az asszonyok meg felolvassák egymásnak! Pezsgő irodalmi élet van kialakulóban a Lő utca 4/b-ben. •egri) pedagógusok, az erőmű vezetőivel karöltve úgy határoztak* hogy a melegvíz egy részét elvezetik az új iskolához is* pontosabban annak a kertjébe* ahol a tanulók bevonásával kis, melegágyas botanikus kertet létesítenek. A botanikus kert egyben a politechnikai oktatást is elősegítené, majd a biológiai szaktárgy tanulásában. 100 résavevő Igen ötletesen oldották meg Karácsondon a különböző ismeretterjesztő előadások és más rendezvények propagálását. Felosztották a községet 14 kultúrkerülétre, majd egy-egy kerületbe két aktívát osztottak be. Az ő feladatuk, hogy értesítsék kellő időben a lakosságot a különböző rendezvényekről, előadásokról. E módszer alkalmazásával a legutóbbi egészségügyi témájú ismeret- terjesztő előadáson, ahol egyben televíziós adáson is részt vettek a hallgatók — közel 409 részvevő jelent meg. Kápolnán szerepelt a domosxlói kul túrcsoport Nagy sikerrel mutatkozott be Kápolnán a domoszlói kul* túrcsoport. A szülői munkaközösség rendezésében előadták a „Majd a papa” című í fel- vonásos, zenés vígjátékot. Mintegy százötvenen vettek részt az előadáson. Annak ellenére hogy a késő éjszakai órákba húzódott az előadás, mindenki végigvárta, a szereplők játékukkal le tudták kötni a nézők figyelmét. Más község is követhetné példájukat, mert ha összefognak a pedagógusok, szülők és a fiatalok, sok mindent meg lehet oldani és szép eredményeket lehet elérni. Dicséretet érdemelnek azok* akik betanították a színdarabot és a szereplők egyaránt! (Pólyák Pál.) — Fiam — mondta a feleségem és én máris behúztam a nyakam, mert ha a fiával tévesztett ösz- sze, azzal csak a fiam járt mindenkor jobban. — Fiam — ■mondta — te nekem még nem írtál verset soha. Miért? A kérdés nemcsak váratlan volt, de alapjában véve is meglepő. Már az a tény, hogy valakinek hagymapucolás közben a költészet jut eszébe, az is érdekes, hogy pont múzsa-voltát hiányolja magánál, s költői voltomat nálam, az több mint megdöbbentő. Ez már gyanús! — De drága szívem — drága szívemnek szoktam szó- •lítani, ha baj van, ;mert ez tetszik neki. :Soha sem tudtam .még eldönteni, hogy : a drága-e, vagy a '.szívem, ámbátor az '.most mindegy. — De '.drága aranyoskám, 1hogy jutott eszedbe • éppen most és miért? 1 — Mert te nekem > soha nem írtál vermset, még akkor se, • amikor udvaroltál. ; Miért? I — Nevetséges kér- ; dés... Azért, mert ezt ; a költői marhaságot Ja karallbogaraJikal és Iporbataposott szívivei én, kérlek $oh
