Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

ms & ."/! so.. csütörtök nep tu sag * a termelőszövetkezeteket Az ucloariassásról Ha az embereket az udvariasság szerint próbáljuk osztályozni, akkor megkülönböztethetnénk udvarias és ud­variatlan embereket, azaz még egy harmadik kategóriát is, az úgynevezett „mérsékelten udvariasakat’. Az utóbbiak közé azokat sorolhatjuk, akik nem tart­ják ugyan kispolgári csökevénynek az udvariasságot, de..» azért... szóval nem öntik ki éppen a gyereket is a fürdő­vízzel, hanem úgynevezett „mérsékelten udvariasak”, A mérsékelten udvarias emberek például különbséget tesznek az udvariasság tekintetében idősebb és fiatalabb nők, öreg bácsik és éltes emberek között és helyüket a vonaton és villamoson is csak akkor hajlandók átadni az arra „érde­mesebbnek”, ha ők már leszállnak a következő állomáson. De ha, mondjuk, Egerből Budapestre utaznak, akkormár, a saját teóriájuk szerint, nem kötelesek átadni az ülőhelyet még egy terhes asszonynak se, mert — mint mondják — akkor minek jöttem én ki háromnegyed órával korábban az állomásra, ha nehezen megszerzett ülőhelyemet éppen az udvariasság kedvéért kell átadni. A mérsékelten udvarias. ember megválogatja azt is, hogy kinek köszönjön előre, és tétele, hogy kizárólag csak tőle éltesebbet hajlandó előre üdvözölni és ugyancsak meg­nézi, kinek emeljen előre kalapot. Harmadik igen fontos sarktételük az. hogy az udva­riasság nem vonatkozik különösebben azokra a dolgozókra» akik velük, mondjuk, egy üzemben, vagy még inkább hiva­talban dolgoznak, különösen nem akkor, ha. mondjuk, ők a főnökök, vagy vezetők. Ebben az esetben még a hozzájuk beosztott nőkkel sem udvariasak, nehogy udvariasságuk esetleges „félreértésre” adjon okot valakik előtt is. Bocsánat a kifejezésért, de nekem ezekből a „mér­sékelten udvarias” emberekből elegem van. Mert becsülni tudom azokat, akik udvariasak, szép, nemes jellembeli vo­násukat csak tisztelni lehet. Az udvariatlanokat tapintatla­noknak tartom, azonban hiszem, hogy kellő ráhatással, ne­veléssel még nagyon szép eredményeket lehet elérni náluk ezen a téren, de ezeket a „mérsékelten udvarias” embere­ket számítóknak, taktikázóknak, a szóban forgó ügyben elvteleneknek minősítem és semmi esetre sem sorolom az udvarias emberek közé. Magam pálcát török az udvariasság mellett, termé­szetesen mellőzve minden hajbókolást, mézes-mázoskodást, valóban kispolgári hagyományt és mától kezdve nem va­gyok hajlandó csak udvarias és udvariatlan embert ismerni. A „mérsékelten udvariasakat” pedig az udvariatlanok közé sorolom. Ugye, kedves olvasók, önök is egyetértenek velem? SZALAY Tovább bővítik a járdahálózatot Karáesond községben így segítjük Tudósítónktól) NAPJAINKBAN, a termelő- zövetkezeti mozgalom felvi- ágzásának korszakában a kü- önböző gazdaságok, vállalatok s társadalmi szervek egy- aással karöltve, közös össze- agással igyekeznek segíteni, ámogatni a fiatal termelőszö- etkezeteket. Felkerestük Szalay György Ívtársat, a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaság igazgatóját, s megkértük, mondja el, hogyan 6 milyen módszerekkel segíti vezetése alatt álló állami a/daság a környékbeli ter­melőszövetkezeteket. — A gazdaság vezetősége és gész kollektívája mindig és mindenkor szívügyének tar­olta ezt a segítségadást. Nem- sak jogunk, hanem kötelessé- ünk is, hogy az idősebb, erő- ebb testvér módjára támogas- uk, patronáljuk őket, segít­ünk nekik a megindulás ne- éz napjaiban. A patronálás gyík formája az a hatalmas rkölcsi támogatás, amelyet közelmúltban végeztünk és égzünk ezután is. Az elmúlt etekben állandóan kijárt egy rigádunk Mezőszemerére gitálni, és a brigád szívós fel- ilágosító munkája nyomán lakúit meg Mezőszemere má­ik termelőszövetkezete. A azdaság azóta is állandó pat- onálója maradt és marad a mvőben is a mezőszemerei tsz- knek. Igen meleg és baráti apcsolat alakult ki közöttünk prilis 4-én is, amikor Mező- zemerét termelőszövetkezeti özséggé nyilvánították. A agy ünnepségen és az ezt kö- ető közös vacsorán a szövet- ezet és a gazdaság dolgozói gyütt ünnepeltek és együtt rítették poharaikat az új létforma sikerére. A SEGÍTSEGNYŰJTAS má­ik oldala az anyagiakban, a azdasági támogatásban nyil- ánul meg. Közel három má­sa heremagot adtunk az álta­luk patronált új mezőszeme- ei tsz-nek, ezenkívül 14 hold- yi földterületet vetettünk be ekik pillangós takarmányok­at Ezzel is nagy segítséget yúj toltunk ahhoz, hogy ősszel beindulásnál megteremtsék takarmányalapot a közös jó- /.ágállomány számára. A tény- ;ges, gazdasági jellegű támo- atáson kívül szakmai taná- sokkal is bőségesen ellátjuk két. Jómagam, a gazdaság íő­gyakran ellátogatunk hozzá­juk. Ott vagyunk a közgyűlé­seiken, és szakmai tanácsain­kat mindig eredményesen tud­ják majd felhasználni a gya­korlati munkájukban. Patronál ásunk nem szorítko­zik csupán a mezőszemerei szövetkezetekre. Most például, a hirtelen megnövekedett tag­létszámú füzesabonyi Petőfi­nek vetettünk el 50 hold vö­rösherét. A vetőmagot' is mi adtuk hozzá. Tudjuk azt, hogy a szövetkezetnek most nincs elég ereje a megnövekedett munkák elvégzéséhez, de majd ha anyagilag jobban állnak, visszaszolgálják ezt a segítsé­get. A szomsaédísá.gunkban levő Szabad Nép Tsz-nek rendsze­resen és díjmentesen végezzük a lópatkolásokat, kölcsön ad­juk nekik a silótöltőt, a lánc­boronát, és a fűrésztelepünkön is bármilyen munkát elkészí­tünk a számukra. Hosszú múltra tekinthet vissza az a támogatás is, amelyet a mező- tárkányi Szabadság Tsz-nek adtunk. Az elmúlt nyáron vontatót adtunk nekik a széna- behordáshoz, náluk dolgozott A Szovjetunióban több mint 100 nemzet és népcsoport áll. A párt és a szovjet kormány minden lehetőséget megad a népnek, hogy területükön szé­les körben kibontakoztassák a kommunista építőmunkát Ma már a Szovjetunióban sehol sem találunk elmara­dott, gazdaságilag és kulturá­lis tekintetben fejletlen or­szágrészt. Ezt elsősorban a ke­leti köztársaságok példájával bizonyíthatjuk, amelyek a pat­riarchális-feudális és a gyar­mati rabság viszonyaiból a fej­lődés kapitalista szakaszát el­hagyva, egyenesen a szocializ­musba ugortak. Az ipari össz­termelés 1958-ban — 1913-hoz viszonyítva — a következőkép­pen alakult: Örményországban — 55-szeresére, Kirgíziában — 50-szeresére, Kazahsztánban — 44-szeresére, Grúziában — 35- szörösére, Tádzsikisztánban — 31-szeresére, Türkméniéban — 20-szorosára emelkedett. E régebbi eredmények lát­tán még örvendetesebbnek ősszel a szárvágó és a cukor- répa-kiémelő gépünk is. A be- hordás idején három fogatunk egy teljes hétig segített a szö­vetkezetnek. A gépműhely dol­gozói kijavítottak nekik egy MIA rendszerű motort, ezen­kívül a gazdaság szívesen lát­ta és hasznos útmutatásokkal látta el a gazdaságban járt tsz- küldöttséget is. Kelecsényi György főagronómus több esetben is személyesen láto­gatta meg a szövetkezetei, s ahol csak segítségre szorultak, mindenben bizton számíthat­tak a gazdaság támogatására. SOK-SOK MAS ESETET és számtalan példát lehetne és tudnék is még felsorolni ar­ról a támogatásról, amelyet a gazdaság az elmúlt időkben kifejtett. Mégis, mind­ezek ellenére, még min­dig van egy kis lelkiismeret- furdalásunk, mert többet is tehettünk volna. A jövőre vo­natkozólag csak annyit, hogy ezután sem fog csökkenni az állami gazdaság dolgozóinak segítőkészsége, sőt ez a jövő­ben még fokozódik. tűnnek a jövő távlatai. Tallóz­zunk egy kicsit azokban a kongresszusi beszámolókban, amelyek a szovjet köztársasá- ságok fejlődéséről szóltak. Kazahsztán ipari termelése a következő hét évben 2,7-sze- resére emelkedik. A hétéves terv végén 3,5-szer annyi elektromos energiát állítanak majd elő, mint 1958-ban. Üz- bekisztánban 1965-ben már 18,3 milliárd köbméter föld­gázt hoznak felszínre. Kirgizia népgazdasági beru­házása hét év alatt eléri a 10,5 milliárd rubelt, s ez az összeg megfelel az előző 4 ötéves terv beruházásainak együtt­véve. 1965-ben Tádzsikisztánban felépül az évente 100 millió méter pamutszövetet előállító kombinát, amely a Szovjetunió legnagyobb ilyen gyára lesz. Észtországban a hétéves terv idején elérik a 16,5 millió ton­nás égőpala termelést. 1965- ben 6,4 milliárd kilowattóra elektromos energiát állítanak Jól működik ax adácsi IXötanáes Az elmúlt év decemberében alakult meg a Nőtanács Adá- csőn. Papp Barnabásné veze- j tésével azonnal megindult a j szervezés, a munka. Tíz lelkes tagból színjátszó csoport ala­kult, s betanulták A cigány c. háromfelvonásos népszínmű­vet. A bemutatón nagy sikert arattak, s négyszer kellett megismételniük az előadást. Sikert arattak Gyöngyöshalá­szon, Nagyrédén is. Májusban Mátrafüredre, majd utána Vá- mosgyörkre és Visznekre láto­gatnak el. Az előadások bevé­teléből televízió vásárlását ter­vezik, hogy a most átépítés alatt álló kultúrházban egy állandó klubhelyiséget tudja­nak berendezni. Neves orvos meghívásával egészségügyi és erkölcsi prob­lémákról tartanak előadás-so­rozatot a serdülő lányok részé­re, majd főző- és kézimunka- tanfolyamot indítanak ez év október—november hónapjá­ban. — 1960—61-BEN villany­hálózat bővítésére és járda­építésre 220 ezer forintot használnak fel Nagyfügeden. elő. vagyis egy főre számítva 5120 kilowattórát, összeha­sonlításképpen megemlítjük, hogy p- Egyesült Államokban egy főre számítva, csak 4100 kilowattórát termelnek. Azerbajdzsánban 1965-ig 90 százalékkal növelik az ipari termelést. Elektromotorokból 2,4-szer, gyapjúszövetből pedig 3,3-szer többet gyártanak, mint a hétéves terv kezdete előtt. Ukrajnában egész sor új iparvállalat épül. Ezek üzem­behelyezésével 1965-ig öntött­vasból 47—57 százalékkal fo­kozzák a termelést. Az OSZSZSZK-ban a hét­éves tervidőszakban az acél- termelés 60—69 százalékkal, az olajfeltárás 2,1—2,3-szer, a gáz­termelés csaknem 6-szorosára emelkedik. Hasonló nagyszerű távlatok állnak az autonóm köztársasá­gok és az autonóm területek előtt is. Baskíriában új mű­anyag-gyárak épülnek, a Jakut KSZSZK-ban pedig kialakul a világ legnagyobb gyémántfel­dolgozó ipara. Megyénkben nagyarányú járdaépítés folyik. Sok község­ben elérték, hogy az esős, ko­ra-tavaszi időben betonjárdán juthat el a község lakosságú a tanácsházára, boltba, moziba vagy kultúrházba. Karácsondon az eflmúlt év­ben 6300 méter járdát építet­tek, s így a belterületen min­den utcát elláttak járdával Az idén újabb 3000 méter jár­dát építenek. A munkálatokra 120 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapbóL A község lakosai vállalták, hogy házuk utcai frontján a tükör­vágást elvégzik. Az 50 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát már megkezdték, a cement leszállítva, készen áll. gronómusa és a többiek is, VW>ÁAAAW\áA/\A/VVSAAA/WVMAA/VVVVWWV\AA/WWVNAAA/VVW\A^WWNA/V\/WWWS/WWSA/WW0ANAAA\NAAAAáNA^^ tfWVW Tények és adatok a szövetséges köztársaságok fejlődéséről Irta: V, ZAVADSZKIJ A vállalati igazgató felelős zárt, hogy a vezetése alatt lló vál'alatnál a termelés, ffl lunka megfelelően folyjék, a általat dolgozói beosztásuk- ák, képzettségüknek arányá- an, fegyelmezetten végezzék lunkájukat. A mindennapi letben — nagy álta'ánosság- an — a vezetés nem ütközik agyobb akadályokba, mert a olgozók lelkiismeretesen vég- ik a rájuk bízott feladatokat, annak azonban „emberi yengeségek”, amelyek olykor jy-egy munkavállalónál ab- an je’entkeznek, hogy a munk­ahelyen nem úgy viselkedik, hogy kellene.., * Amikor a vállalatnak figye­lőibe kell venni, hogy M. M. saládi ügyei bonyolultakká áltak. Az asszony ugyanis légy olyan fiatal férfi után, ki nem veszi rossz néven az iszony ragaszkodását. Erről lindenki beszél a környezet­en, így a férj is megtudja: an támadnak hófehér gondo- olatai, de egyelőre kérleli ileségét az otthon levő há- >m gyermek miatt, hagyjon :1 az áldatlan helyzettel. Az iszony nem az első szóra tér >bb belátásra, és bizony ez latt az idő alatt a férj a lunkahelyen nemcsak szóra- ozott, hanem mogorvább is ■sz, munkáját hanyagul vég- s és előfordul az is, hogy ideg- lapotában komoly mulasz- ist követ el a rábízott gép ezelésénél. Csaknem komoly iszegű kár keletkezik, de a íunkatársak a hibát idejében ilfedezik. Az üzemvezető a ilyamatosan észlelt hanyag- ígok miatt fegyelmi eljárást 3 intézkedést kér az igazga­tói. Az igazgató az eljárás során leghallgatja M, M,-et, aki el­Egy kis lélektan, — a fegyelmi ügyek tükrében mondja őszinte szóval a histó­riát: hetekig „nem volt magá­nál” az asszony, meg a szé­gyen miatt. Elismeri, hogy hi­bázott, kéri az igazgatót, ad­jon alkalmat arra, hogy ő megmutathassa: tud és akar jól dolgozni. És hogy a fogad­kozásnak legyen valami bizto­sítéka: közli, hogy a harmadi­kat a felesége mellől sikerült odébbtudni, az asszony javu­lóban van. Az igazgató sok mindent mérlegel és — bár volt fegyelmi büntetése M. M.- nek a vállalatnál — még egy­szer lehetőséget ad M. M.-nek jószándékának a bebizonyítá­sára. Reméli is, hogy úgy fog dolgozni, mint annak idején, amikor M. M. a vállalathoz került. ★ Egészen más tőről metszett eset a K. J. árukihordó fegyel­mi vétsége. Az egyik sütőipari vállalatnál dolgozik. Saját be­vallása szerint — kü önösen a téli hónapokban — a reggeli gyomorerősítő féldecit felhajt­ja, mert akkor nagyobb ben­ne a buzgalom a munka iránt és erősebb az ellenállás az idő viszontagságai ellen Nagy da­rab ember, mázsán felül, le­het, hogy igaza van. Háromkerekű kerékpárjával szállította a péksüteményeket a forgalmas utcán. Megállt a kiskereskedelmi vállalat egyik boltja előtt, hogy a megren­delt mennyiséget leadja. A té­li locsban az egyik ugyancsak kereskedelmi alkalmazott meg­lökte a kerékpár kormányát, a megterhelt tricikli egyensúlya megingott, a pékkosárban levő friss sütemények egy része a földre került. K. J. agyában összeszorultak az erek, tempós haragra gerjedt és az esetet tisztázó kérdés érdemi felele­te után rögtön kiosztotta íté­letét a tettesre: hatalmas te­nyereivel megpofozta a szán­dék nélküli károkozót. Az ügyből pillanatnyi cső­dület, majd jegyzőkönyv szü­letett. A vállalat igazgatója meghallgatta a vérmes és tes­tes árukihordót, aki elmondot­ta, hogy hirtelen haragjában követte el tettét. K. J. igazga­tói megrovást kapott és ko­moly figyelmeztetést, ha is­métlődik az eset, súlyosabb fe­gyelmi büntetést fog kapni. ★ P. Sándor segédmunkás. Nem mai gyerek, túl az öt vé­nén, katona fia van. Felesége nem él, családja, akivel együtt élhetne, nincs. Nagyon szereti az italt. Eddig még nem lenne baj, mert Egerben sok jó ital van és azokat lehet is szeret­ni, de P. Sándor nem ismer határt. Sem az ital mennyisé­gében. sem abban, hogy mikor kell inni. Amikor megkapja a fizetését, a forintok viszketni kezdenek a zsebében és addig sündörködik-fondorkodik, amíg lelép a munkahelyről, elmegy az „apák boltjába” és addig iszik, amíg a pénze tart­ja. Akkor aztán napokig nem hajlandó kimenni a munka­helyre. Ha józan — azaz, ha nincs pén­ze —, akkor szorgalmasan dolgo­zik, de fizetéstájban nem lehet vele bírni. Több esetben fi­gyelmeztette a. munkavezető­je. az igazgatója, beszéltek ve­le a szakszervezettől —semmi eredmény Türelemmel vártak pár hónapig, hogv csak meg javul. Hiába A legutóbbi alkalommal fizetést kapott, keresetlen, de útszéli szavak­kal a munkahelyen „felhányta a barázdát” (mintahogy Eger­ben mondják a munka befeje­zésére), bevette magát fényes nappal az italboltba. Amíg a papírpénz futotta, addig áztat­ta magát az italban, majd ha­zament a legényszállásra és horkolt. A fegyelmi eljáráson szépít- getni igyekezett magatartását. Jó pergő nyelvvel magyaráz­ta, hogy itthon volt a katona­fia, azzal kellett meginni né­hány pohárral. De megbánás nem mutatkozott sem a sza­vaiban, sem az arcán. Az igazgató úgy találta, hogy itt a javítás eszköze a fegyelmi határozat már nem lehet, ezért elbocsátotta a vállalat kötelékéből ★ — Nekem sürgősen Pestre kellett utaznom, családi ügy­ben és ha nem megyek, tudja meg, nagy bonyodalom szár­mazott volna az ügyből! Ért­se meg! Persze ezt maga nem érti — mondja a körömlakkos fiatal nő, arcán a savanyúság annyira jellegzetes és annyira türelmetlen kifejezésével, hogy az egyébként ugyancsak fiatal fegyeJmi biztos, aki a vállalat igazgatóját helyettesíti, erősen megmarkolja a szék karját, hogy idegeiben ne boruljon fel az egyensúly. Az történt ugyanis az egyik szép napon az egyik vidéki városka egyik eldugott utcács- Izájának eldugott kenyérbolt­jában, hogy az elárusítónő elő­zetes bejelentés nélkül eluta­zott Budapestre családi ügy­ben és a bolt kulcsait a rak­táréval együtt odaadta idegen személynek. Amikor másnap a vállalati ellenőrzés kereste, nem ta’álta a helyén a raktá­rosnőt. de megkapta a kulcso­kat az idegen személytől. A bizalom valóban nem esett rossz helyre, mert az idegen személy lelkiismeretesen tel­jesítette megbízatását: minden a helyén és minden rendben volt. Node! Előző kisebb-na- gyobb fegyelmi büntetések bir­tokában az igazgató úgy hatá­rozott, hogy ebből az egyéb­ként modernül öltözködő és külsejében gondozott fiatal- asszonyból ö nem tud fegyel­mezett dolgozót nevelni. — Apropos! A családi ügy alibijét senki nem hitte el, mert a fiatalasszony nem igye­kezett azt igazolni. ★ Fegyelmi eljárás során álta­lában a nőkkel kevesebb baj van. Kevesebb is arányszám szerint a nők ellen hozott fe­gyelmi határozatok száma. De a fegyelmi eljárások okai kö­zött valamilyen formában gyakran szerepelnek az asszo­nyok. V. J., az egyik délhevesi községben dolgozik. Kezén a raktár, ahová az anyag jön, ahonnan az áru megy. Ha V. J. a nagy nyári szomjuhozás- ban megtér az italboltba, azt senki nem veheti rossz néven, mert fizet, iszik és megy. Ez ugyan üzletileg rendkívül egy­szerű dolog, de más a helyzet, ha a raktárra érkezik egy va­gon szén és annak az admi­nisztrációját „aminisztratív nehézségek következtében" nem az atya, V. J., hanem an nak tízesztendős, egyébként élelmes és ügyes kislánya vég­zi; Ha ő otthon van; Mert megesik az is olykor, hogy ezt a műveletet V. J. nála sokkal­ta fiatalabb felesége végzi el. minden különösebb rendszer és felelősség nélkül. így aztán a meg nem érdemelt bizalom miatt felelős beosztásban élő és nem dolgozó péküzemveze­tő anyagi elszámolásai körül rendetlenségek mutatkoznak; A rendszeres rendetlenség miatt — jóllehet hivatkozik csekély íráskészségére, a ka­cér felesége miatt feldúlt ideg­állapotára és vállalva a teljes anyagi felelősséget is — a vál­lalati igazgató elmozdítja őt helyéről és az adminisztratív szabálytalanságok sorozata miatt az ügyészséghez fordul — a büntető eljárás lefolyta­tása végett. Ezen a síkon ugyanis az igazgató kezéből a jogszabály kiveszi a nevelő­eszköz használatát és átadja azt a törvényesség őrének, az ügyészségnek. ★ És van feketefuvar, van ve­szekedés, van apró iszogatás a munkahelyen névnapi alkal­makkor, vagy olyankor, ami­kor keresztanyának ikrei szü­lettek, stb., stb. Az sem olcsó helyzet, amikor a vállalati igazgatónak két veszekedő nő között kell igazságot tennie. Aki még nem próbálta, nem tudja, milyen könnyű. Csak idegek kellenek hozzá. A fegyelmi tárgyalások mö­gött az élet, az emberek gyar­lóságai húzódnak meg tarka össze-visszaságban. A törvény a vállalat igazgatóját bízza meg azzal, hogy a kisebb-na­gyobb hibák felfedésével és megbüntetésével nevelje a vál lalati dolgozókat a szocialista együttélés és együttdolgozás szabályaira. Ritka kivétellel sikerül. (f, a.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents