Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-30 / 100. szám
wst ipriiií se. Qgmem. S8PŰJSAe 3 1959, I. negyedévének gazdasági eredményei Heves megyében 4« emberiesség nevében Heves megyében a gazdasági és kulturális élet fejlődését az I. negyedévben a következő adatok jellemzik. Ipái*: A XXI. kongresszus tiszteletére kialakult munkaverseny hatására az állami ipar vállalatai jelentős eredményeket értek el. A megyében a szocialista ipar I. negyedévi vállalati teljes termelési tervét 100,8 százalékra teljesítette, s 6,9 százalékkal termelt többet, mint 1958, hasonló időszakában^ viszonyítva, növekedett. Március 1-én 68 400 szarvasmarha, 169 000 sertés, 26150 ló és 52 000 juh volt a megyében. Kedvező az a körülmény, hogy juhállományunk elérte a fel- szabadulás utáni legmagasabb szintet. Jelenleg 100 hold szántóterületre 30,2 számosállat jut, a múlt évi 28,6-tal szemben. A megye gépállomásai és állami gazdaságai felkészülten várták a tavaszi munkákat. A gépállomások március végéig — elsősorban a tsz-ek részére — több mint 17 ezer hold talajmunkát, s mintegy 4300 ho d vetést végeztek. A mezőgazdaság szocialista szektorának kellő felkészültsége, a dolgozó parasztság odaadó munkája, valamint a gazdasági vezetés megteremtette az előfeltételét az 1959-es év nagyarányú mezőgazdasági feladatainak sikeres végrehajtásához. Egyéb: Az I. negyedévben kiosztott nyereségrészesedés jelentős mértékben hozzájárul a munkások és alkalmazottak élet- színvonalának növekedéséhez. Megyénkben közel 20 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, mintegy kétmillió forinttal többet az előző évinél. 1958. I. negyedévéhez viszonyítva, a kereskedő-em forgalma 8,1 százalékkal — több mint 26 millió forinttal — emelkedett. Különösen növekedett a ruházati és tartós fogyasztási' cikkek, valamint az építőanyagok forgalma. Az I. negyedévben 660 mosógépet, 366 motorkerékpárt, 1217 rádiót vásároltak. Jelentősen több volt a bútorvásár’ás és javult a bútorellátás is. A lakásépítkezés ugrásszerűen növekedett. Az I. negyedévben magánerőből több mint 400 lakást építettek, kétszer annyit, mint 1958. hasonló időszakában. Jelenleg 296 — tanács irányítása alatt álló — lakás építése van folyamatban. 13 községben folyik iskolabővítés és új iskola építése (52 tanteremmel). Három községben kulturház építését kezdték meg. Az I. negyedév gazdasági eredményeméit alapján megyénkben is biztosítottnak látszik az MSZMP Központi Bizottsága márciusi határozata azon célkitűzéseinek megva’ó- sítása, hogy „...1959. év végére érjük el a hároméves terv főbb mutatóinak 1960-ra tervezett színvonalát”. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Termelőszövetkezeteink fejlődésének útja címmel a megyei tanács művelődési osztálya és a Városi Kultúrház vezetősége foto- és grafikai-kiállítást szervez a Művelődési Ház termeiben. A kiállítás anyaga felöleli a Heves megyei termelőszövetkezeti mozgalmait 1950-től napjainkig. Részletesebben foglalkozik a verpeléti Dózsa, az atkári Micsurin, a füzesabonyi Petőfi, a tiszanánai Petőfi, a hatvani Petőfi, a komlói és a kiskörei termelőszövetkezetekkel. Fényképfelvételeken bemutatja a tsz-ek életét, összehasonlító grafikai táblákon veti össze a termelőszövetkezeti és az eevénileg gazdálkodók terméshozamának és tiszta iövedelmének alakulását. Foglalkozik az üzemek dolgozóinak a termelőszövetkezetek részére nyúitott anyagi és erkölcsi segítségével, Dobi István elvtársinak megyénk termelőszövetkezeteiben tett látogatásával és a munkaegység természetbeni és pénzbeli alakulásával. Az érdekesnek és nagy látogatottságnak ígérkező kiállítást máius ' 5-én délután 16 órakor ró- ünne^'ég keretében Bíró József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának másod-titkára nyitia meg. A kiállítás máius 1.7-én zária ka- nuit Egerben, maid anyagát bemutatlak mepvénk városaiban és községeiben is. A társadalmi bíróságok létrehozása jelentős vívmánya egyrészt a munkásdemokráciának, az üzemi demokráciának, másrészt fontos eszköze a társadalmi tulajdon védelmének, a munkafegyelem biztosításának, a dolgozók helyes erkölcsi nevelésének. Ezért csak helyeselni lehet, hogy az egri Megyei Kórház létrehozta a társadalmi bíróságot, amely tegnap megtartotta első tárgyalását. Ez a tárgyalás azonban nem volt méltó sem a társadalmi bíróságok szeredéhez, sem a kórházhoz, ahol végeredményben is „elsőkézből" kellene tudni, mit is jelent az, hogy emberség. Az helyes, hogy a bíróság fellép a társadalmi tulajdon védelmében, s nyilván még olyankor, amikor ebben a tulajdonban nem történt még bíróságra tartozó kár. Az első két ügy tárgyalása azonban még a társadalmi bíróság elé sem tartozott, csak arra volt alkalmas, hogy emberségében megsértsen két dolgozót és — mivel éppen az első bemutatkozása volt ez a bíróságnak — bizonyos fenntartásokat keltsen jellei ■ i— gét és céljait illetőért. Két asszony állt sorrendben egymás után a bíróság és a kórház dolgozói előtt. A2 egyik két adag vagdalthúst vitt haza a minap, — egyik adag a vacsorája volt — a másik asszony a betegek maradék tésztáját vitte haza a kutyájának. Igaz, hogy a kórházból élelmet kivinni tilos, de ennek a két asszonynak mégcsak figyelmeztetése sem volt. Több éve dolgoznak a kórházban, mind a kettő családanya, az egyiknek három gyereke van ... Kell még több felsorolás ahhoz, hogy kimondjuk: sajnos, nem nevetséges, ellenkezőleg, nem emberséges tett volt őket a társadalmi bíróság elé állítani. Bízunk benne, hogy sem az egri kórházban, sem másutt, éppen a társadalmi bíróságok nagy fontosságú szerepe miatt, s azért is, mert ezeket a szerveket az emberiesség — az esetlege» súlyosabb vétségek megelőzésének szándéka — hozta létre, nem feledkeznek meg arról. hogy a bíróságok emberek ügyét tárgyalják dolgozó társaik előtt'. Minisztériumi ipar Állami helyi ipar Kisipari szövetkezetek Ipar összesen: A fontosabb cikkek termelési tervét általában túlteljesí tették. Például cementből 13,6 százalékkal, villamos energiából 3,2 százalékkal, lignitből 3,3 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. Növekedett a termelés 1958. I. negyedévéhez viszonyítva is. Például lisztből 28,3 százalékkal, barnaszénből 19,6 százalékkal, égetett téglából 245 százalékkal, stb, termeltek többet. A megye ipara termelékenységi tervét 100,8 százalékra teljesítette, s az egy munkásra jutó vállalati termelés 4,1 százalékkal magasabb volt az 1958. I. negyedévinél. Az I. negyedévben az iparban átlagosan 18 000 munkást foglalkoztattak, 3,4 százalékkal töhbet, mint 1958. hasonló időszakában. A ktsz-ekben dolgozó termelők száma 42 fővel növekedett. Az ipari munkások átlagos havi keresete 1535 forint volt, több mint az 1958. I. negyedévében, Legmagasabbak az átlagkeresetek a szénbányászatban, itt a munkások havi keresete eléri a 2000 forintot, Az eredmények mellett a szocialista ipar munkája nem minden téren kielégítő. így például egyes vá’lalatok (Recski Ércbánya, MÁV Kitérőgyártó Ü. V.) és a szövetkezeti ipar. nem teljesítették termelési tervüketj Mezőgazdaság * Az MSZM-r Központi Bizottságának decemberi ülése megállapította, hogy „...az ipari és gazdasági hely ot lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán”. A termelőszövetkezeti mozgalom 1959. I. negyedévi fejlődése az elmúlt évek egyik legnagyobb jelentőségű társadalmi és gazdasági eredménye volt, 1959. I. negyedévében 94 termelőszövetkezet alakult, és csaknem 25 600 család válasz- tta a nagyüzemi gazdálkodás ját. Jelenleg a megyében 195 Az 1959.1. n. évi 1959.1. n. évi termelés az tervteljesítés 1958.1. n. évi százaléka százalékában 1020 111,8 104.7 94,7 82,8 88,3 100.8 106,9 mezőgazdasági tsz van, összterületük 187 500 hold, szántó- területük 155 800 hold, a termelőszövetkezeti családok száma pedig 30 000. A tsz-csalá- dok 22,6 százaléka középparaszt. A termelőszövetkezeti szektor szántóterületének aránya 47,9 százalék, tehát a megye szántóterületének mintegy 59 százaléka 'már a szocialista szektor birtokában van (állami gazdaságokkal együtt). Legnagyobb arányú volt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a hevesi és a füzesabonyi járásban. A hevesi járás szántóterületének több mint 80 százaléka, a füzesabonyi járás szántóterületének 64 százaléka a termelőszövetkezeti szektorhoz tartozik. Jelentősen megnőtt a nagyüzemi gazda kodásra alkalmas termelőszövetkezetek száma. 73 termelőszövetkezetnek van 1000 holdnál nagyobb földterülete. Az új termelőszövetkezetek sok helyen már közösen tevékenykednek. A jövő évi takarmányozás biztosítására sok községben vöröshere és lucerna felülvetéseket végeztek. A megnövekedett közös állatál’o- mány elhelyezésére több termelőszövetkezetben megkezdték az istállók építését és bővítését. Egyes csoportoknál (pl. Pélyen) bizonyos mezőgazdasági munkákat is közösen végeznek. A tél folyamán a bajszosok kielégítően teleltek, számottevő fagykár és vízkár a megyében nem volt. Kora tavasz- szal a szükséges munkákat elvégezték. A tavaszi munkák kellő ütemben haladnak. Általában a tsz-ek ka’ászosai jobbak az egyéni gazdaságokénál, — a korai és jó vatéselőkészí- tési munkák, a megfelelő elő- vetemény, a nagyobb mértékű műtrágya felhasználása, stb. következtében. Ebben a gazdasági évben eddig több mint 350 vagon műtrágyát használtak fel fe.itrá- gyázásra és a tavaszi vetések előkészítéséhez. A március első napjaiban végrehajtott áüatszámlálás adatai szerint a megye állatállománya az elmúlt évekhez Keresztrejtvény az abroszon Egyes amerikai vendéglősök nem akarják, hogy vendégeik a fogásokra várakozva, kedvetlenekké váljanak, és ezért keresztrejtvényekkel ellátott papír-abroszokon szolgálják fel az ételeket. Műszaki vezetik segítsük a kongresszusi versenyt Tanácskoztak a megye kiváló dolgozói .Tegnap délelőtt Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a megye kiváló dolgozói, él munkásai és az ipari üzemek szakszervezeti és társadalmi vezetőt A tanácskozáson megjelent Putnoki László, az MSZMP Heves megyei pártbizottságának első titkára, Zimándi Mátyás, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. Zimándi Mátyás üdvözlő szavai után Furucz János, az SZMT elnöke tartotta meg beszámolóját. — A mai tanácskozásunk célja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetőségének március 6-i határozatára indított kongresz- szusi munkaverseny eddigi tapasztalatait értékeljük. — Megyénk üzemeiben a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny előbb indult meg, mint ahogyan a megyei párt-végrehajtó bizottság terve alapján az iparvezetőkkel tanácskoztunk. Brigádok alakultak az egercsehi bányaüzemnél, az egri Finomszerel- vénygyárban és az építőipari vállalatoknál. A legutóbbi tanácskozás óta a vállalatok vezetői komoly intézkedésedet tettek a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny sikerességéért. Több üzemben elkészítették a műszaki terveket, amelyek irányszámul szolgálnak a fizikai dolgozóknak. Az eddigi eredmények mellett nem hallgathatjuk el a munkaverseny eddigi hibáit — mondotta Furucz elvtárs. — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaverseny politikai előkészítő munkája gyenge. Egyes üzemekben még a. kiváló dolgozókkal sem tárgyalták meg, hogy mi tette szükségessé a szocializmus építésének meggyorsítását, van-e lehetőség a verseny- vállalások teljesítésére, és hogy egy üzemrészre mennyi munka esik a vállalásbóL A munkások között nagy lelkesedés tapasztalható a kongresszusi versenyben. De emögött a lelkesedés mögött kissé lemarad az üzemek, gyárak műszaki vezetőinek lelkes igyekezete. Azok a feladatok, amelyeket a vezetőknek és műszaki dolgozóknak kellett volna vállalniok és kidolgoz- niok, nagyon vontatottan haladnak, sőt több helyen hozzá se fogtak. Ezek azt bizonyítják, hogy egyes vállalatok nem vaszik. komolyan a vállalások kidolgozásának megalapozottságát. A Mátravidéki Erőmű 10 millió kilowatt villamosenergia többtermelését vállalta terven felül a kongresszus tiszteletére, és ebből már az első negyedévben ötmillió 500 ezer kilowatt villamosenergiát termelt A beszámoló további részében Furucz János arról beszélt, hogy az üzemekben bizonyos óvatoskodás tapasztalható a kongresszusi versenyvállalásokban. Az egyes üzemek, ahol a versenyvállalások nem eléggé megalapozottak, a dolgozók — mindenekelőtt az élenjáró és kiváló dolgozók — bevonásával dolgozzák ki a műszakilag megalapozott, reális kongresszusi versenyvállalásokat — fejezte be beszámolóját Furucz János. A beszámoló után a küldöttek hozzászólásaikban mondták el tapasztalataikat, véleményüket a kongresszusi verseny eddigi eredményeiről. A vita során felszólalt Putnoki László elvtárs, aki a körültekintő, reális alapokon nyugvó további versenyvállalások szükségességéről beszélt. K. J. A Tanácsköztársaság Heves megyében A tiszai offenzíva AZ ANTANT HATALMAKKAL történt megegyezés értelmében a vöröshadsereg kiürítette az általa megszállt területeket. A megegyezés szerint azonban a román intervenciós csapatoknak ugyancsak ki kellett volna üríteni az általuk elfoglalt tiszántúli területeket. A román burzsoázia azonban nem tett eleget a megállapodásnak, továbbra is megszállva tartotta a Tisza vonalát. Ebben a helyzetben a Forradalmi Kormányzótanács elhatározta, hogy támadást indít a románok ellen. A Forradalmi Kormányzótanács július 20-ra tervezte a támadás megindítását. Júliusban azonban jelentősen megváltoztak a viszonyok májushoz képest. A június közepén megtörtént felvidéki visszavonulás demoralizálólag hatott a katonaságra. Ez a hadsereg, amely júliusban a Tiszánál állott, nem az volt többé, amely június elején Bártfától Zólyomig dicsőséggel hordozta a Tanácsköztársaság zászlaját. A katonák nem értették meg, hogy miért kell feladni a vérrel megszerzett területeket, zúgolódtak, elégedetlenkedtek, s fokozta a zavart az is, hogy a tisztikar eddig hűségesen kitartó tagjai sem értettek egyet a visszavonulással, s így képtelenek voltak a bomlási folyamatot megállítani. Ilyen körülmények között került sor a támadás megindítására. A TÁMADÁSI TERV szerint az első hadtest Szolnok és Csongrád között, a harmadik hadtest pedig Tokajnál nagy erővel áttör a Tiszán, s előnyomul Nagyvárad, illetve Debrecen irányába. A két hadtest között, Tiszafürednél a 80. dandárnak kellett volna átkelnie, s ugyancsak Debrecen irányába előnyomulnia. Július 20-án, az éjszakai órákban heves tüzérségi előkészítés után a vöröshadsereg csapatai a legtöbb frontszakaszon átkeltek a Tiszán. A 80. dandár — amely a felvidéki harcokban oly sok dicsőséget szerzett nemzetközi zászlóaljakból állt — ugyancsak heves támadást indított. Támadását azonban egészen július 22-én hajnalig nem koronázta siker. A Tiszafüredet megszállva tartó román 84. ezred nem akarta feladni a helységet, s megnehezítette az átkelést még az is, hogy mind a tiszafüredi, mind a kiskörei híd fel volt robbantva, a vízi szállító eszközök pedig csak késve érkeztek meg. Július 22-én 3 óra 35 perckor Indult meg az átkelés a 80. dandár frontszakaszán. Elsőnek a 27/2. zászlóalj kelt át, majd ezt követte a 21/1. és 26/1. zászlóalj is. Az átkelő csapatokat a tüzérségen kívül repülőgépek is támogatták. Bombázták a tiszafü- red—tiszaszőlősi vasútvonalat és gépfegyverezték az ellenség tüzelőállásait. A támadó csapatok a „város szegélye felé szorították vissza a makacsul védekező, gépfegyverekkel jól felszerelt ellenséget“. A Tiszafüredért folyó harcban néhány halott és mintegy 50 főnyi sébesültje lett csapatainknak, a románok vesztesége a 80. dandárparancsnokság jelentése szerint ennél tetemesebb volt. Bár a román parancsnokság nem adta fel Füred védelmét, már a támadás megindítása előtt megindította a helység kiürítését, s ennek céljára 70 fogatot rek- virált a helybeli lakosságtól. A TÁMADÁS EGYIK részvevője, Jozef Lapinski, így írja le visszaemlékezésében a harcok lefolyását: „A második nemzetközi ezred II. lengyel zászlóalja a III. magyar zászlóaljjal együtt egy Tisza menti falunál foglalt állást. Ezen a helyen már széles a Tisza. Feladatunk a következő volt: a lengyel rohamosztagnak vezetésemmel csónakokon az éj leple alatt át kellett jutni a Tisza keleti partjára és néhány helyen felszakítani a vasútvonalat, amely egy szakaszon párhuzamosan húzódott a Tiszával. Lehetetlenné kellett tennünk a román páncélvonat manővereit, mert ágyúival gyakran lőtte egységeinket. A feladatot végrehajtottuk és ezért két elvtárssal együtt dicséretben részesültünk. A cél az volt, hogy az ellenfél erőit elvonjuk a Tiszafüred mellett levő fő támadási ponttól, ahol a felrobbantott vasúti híd mellett a pontonok már készen álltak. Ezután a hadművelet után éjszaka zászlóaljunk gyorsított menettel Tiszafüredhez ért és ott részt vett a község körüli harcokban. A románok ezen a területen 50 kilométerre visszavonultak. Egységeik zöme csónakokon átkelt a Tisza keleti partjára és támadáshoz zárkózott fel. Sajnos a műszakiak nem tudták ilyen gyors tempóban előkészíteni tüzérségünk átkelését De a román bojárhadseregtől sikerült jelentékeny tartalékokat elvonnunk, különösen a francia militaristáktól kapott tüzérségi anyagból, és ellentámadásba mentünk át”s A MAGYAR CSAPATOK előnyomulását egyelőre nem annyira a román seregek ellenállása nehezítette meg, hanem az előző napok esőzése 'által ingoványossá vált talaj és az utánpótlás akadozása. Július 22-én elfogott román fogoly állítása szerint csapatukat váratlanul érte a vöröshadsereg támadása. Az elfogott katona vallomásából az derült ki, hogy a román csapatok meglehetősen derporalizálód- tak. Nem kézbesítik ki nekik a postát és beszüntették a szabadságolást, mert a szabadságolt katonák nem tértek visz- sza. Ugyanakkor azonban a felderítő repülők már azt jelentették, hogy Debrecen felől már megrakott katonai szerelvények közelednek a hadszíntér felé. Az árulás és az ellenforradalom erre az időpontra már megtette hatását. «Az ellentámadást megindító román csapatok beérkeztek az arcvon alba és minden eshetőségük megvolt a győztes ellentámadás megindítására. Megvolt a számbeli fölényük, s a debre- cen—füzesabonyi vasútvonal biztosította állandó utánpótlásukat. A magyar csapatok mögött viszont a Tisza volt, ami nemhogy elősegítette volna csapataink támadását, hanem később tragikussá tette a visszavonulást is. Minden előny ellenére azonban csapataink helyt tudtak volna állni, ha a belső ellenforradalom nem süllyeszti le teljes mértékben csapataink harci értékét. Július 24-én délben 12—13 óra között kb. három román zászlóalj megtámadta, a 80. dandárt. A dandárparancsnokság jelentése szerint a csapatok állásaikat elhagyták és rendetlenül özönlöttek vissza. A 80. dandár oly sok tüzet hősiesen kiállt csapatai most egy a salgótarjáni, vagy a zólyomi harcoknál sokkal jelentéktelenebb ellenséges nyomás elől pánikszerűen menekültek. Ä Tiszánál a fejvesztettség még csak fokozódott és a Tisza iobbpartját csak egyes csapattöredékek érték el. Igen sokan belefulladtak a Tiszába, vagy román fogságba estek. Ezt tette a belső ellenforradalom A pánikhoz ugyanis az ekkor már egyre iobban kibontakozó tiszti áruláson túlmenőleg jelentősen hozzájárult az a tény is, hogy a tiszafüredi ku- lákok leitatták a katonákat. (Folytatjuk.) Wagy JőassÉ'
