Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

\ 4 SEPCJSAö 1959. április 29., szerda Egy beszélgetés margójára KÖRÜLBELÜL harminc­Regyverí . kiváncsi érdeklődő ember ült a TIT klub kedve­sen berendezett helyiségében, hogy meghallgassák József Etust, a költő húgát, s a kor­társ dr. Bóka Lászlót, mit mondanak Attiláról, a költőről és az emberről. Beszélgetésre készült itt mindenki; közvet­lenre,,, olyanra, amelyik éló emberi közelségbe hozza a már csaknem 22 esztendei .. halott költőt. Bóka László, a kortars már leült az asztalnál, gondolatai­ba njerül, József Etus pedig, — akiből immáron Etus néni lett, ,— kedvesen, mosolyogva szemléli az embereket, s talán éppen arra' gondol: bárcsak látná . ezt Attila. Bizonyára örülne neki. Amikor Abkarovics Endre, a TIT irodalmi szakosztá'yá- nak titkára elmond'a üdvözlő szavait a kedves vendégek fe­lé, már mindenki feszülten fi­gyel. Kíváncsian várják, mit mondanak maid róla: a ver­seiről, az életéről. — Kettős zavarral küzdők most, ■— kezdi a beszélgetést Bóka László — kettőssel azért, mert .azt hittem, hogy itt már beszélgetés folyik, amikor megérkezünk ide elkésve, s ml csak bekapcsolódunk ebbe a beszélgetésbe. Zavarral küz­dők másodsorban azért, mert mindig elszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy ő már nem lehet köztünk, s nem erezheti mindazt, amit most az ő , emlékének teszünk, amely frünteev enyhítené azt a sok szenvedést, azt a sok bántódást, melyben az életben részé volt. AMIKOR BEFEJEZTE mon­danivalóját, kis szünet eltelte j után valóban megindult a be­szélgetés. És a beszélgetés nyomán mintha életrekéit volna ä'költő, s maga vála- szolgátött volna az egyre sű­rűbben elhangzó kérdésekre, hogy miért ' kapta csak oly hosszú huza-vuna után a Baumgayten-díjat? Mit tud­nak — kivált Etus néni — a mama és Attila viszonyáról? Yliért szép az Oda, s mivel lehet méggyőzni azokat, akik­nek ,.bántja az ízlését’1, hogy ..a salak” „gazdag életet nyer... a buzgó vesék forró kútiain!” ÉS' sorolhatnánk így tovább a sok-sok kérdést, amely el­hangzott az egybegyűltek ré­széről. A KÉRDÉSEK legérdeke- sebbike volt talán az, amely a költő életének utolsó néhány hetére, napjára vonatkozott. Etus néni válaszolt, aki jelen­leg a legilletékesebb. Maga elé néz, látszik, hogy a múlt­ba réved: emlékezik. És mi hallgatjuk őt áhítattal, meg­rendülve. S kedves, révedező hangja nyomán látjuk a köl­tőt, amint feláll a szárszói szobában s kijelenti: „Ha ké­sőn jönnék, az a'tót ne zár­játok be, még járok egyet”. Azután látjuk, amint megy az úton, majd megáll a lámpa alatt, talán éppen verset mor­mol, azután tovább megy, s néhány perccel később ott tér­del a két vagon között. S hogy ezután mi történt, azt már pontosan senki sem tud­ja. — Lehet, hogy öngyilkos­ság —, mondja Etus néni — lehet, hogy baleset. Egyesek azt állítják, hogy a kocsikat összekapcsoló vasszerkezet ütötte tarkón. És valóban, a tarkóján látható volt az ütés. Nem valószínű, hogy öngyil­kosságra gondolt akkor, hisz aznap is a nősülésről beszé't. Meg akart esküdni Flórával. Iratait összegyűjtötte, hogy másnap bemegy Szárszóra s a községházán bejelenti szán­dékát. Viszont feltételezhető az is, hogy egy pillanatszűlte gondolat késztette arra, hogy EGRI VÖRÖS CSILLAG Haláltánc EGRI BRÖDY Ca tabuig GYÖNGYÖSI SZABADSAC. Makrancos feleség GYÖNGYÖSI PUSKIN Az utolsó felvonás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fecske küldetése HATVANI KOSSUTH Értük éltem PÉTERVÁSARA Amiről az utca mesé: FÜZESABONY Félkegyelmű a mozgó vonat kerekei alá hajtsa a fejét. Ugyanis gyak­ran hajtogatta betegsége alatt, hogy ő felesleges ember, te­her a családban, mert nem dolgozik. Talán hiába magya­rázta neki Etus: „Nem vagy teher Attila, hisz ilyenkor írod a legszebb verseket, az pedig munka.“ Ki tudja? Le­het így is, lehet ügy is. Azért, hogy beteg volt, hogy súlyos idegbajjal küzdött — bár orvosi vélemények szerint csak hajlamos volt a tudatha­sadásra — a társadalom volt felelős, amelyik hagyta, hogy népünk egyik legnagyobb, leg- igazabb fia ilyen szörnyű mó­don tragikus sorsra jusson. Rettentő, elrettentő világ volt,; amelyben a nemzet legjobb fiának , havi kétszáz sose telt”. Pedig nagy költő volt, nagyon nagy, amit még az egykori, mások által felhec­ceit ellenfél, a halálos ágyán fekvő Babits Mihály is elis­mert — amint Bóka László mondotta. S MOST AZZAL szeretném befejezni e néhány kusza sort, hogy hálásak vagyunk a József Attila Leány-diákott­hon igazgatójának, s a TIT szervezetnek, hogy ezt a ked­ves, számunkra mindig emlé­kezetes beszélgetést megszer­vezték s segítettek nekünk ab­ban, hogy még jobban meg­szeressük József Attilát a köl­tőt és az embert. Lökös István .Akinek meg keli hainii Egerben este fél 8 örattor VÁLJUNK EL (Bérletszünet) Rózsaszentmártonban este fél 8 ó: ILYEN NAGY SZERELEM «T. OKI HEVES 1959. április 29, szerda: 1734-ben született Széchenyi Fe­renc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. 1944-ben halt meg A Sz. Novi­kov Prlboj szovjet író. 1769-ben született Wellington an­gol hadvezér. & Névnap C? Ne feledjük, csütörtökön: KATALIN — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár szakszervezeti bizott­sága az első negyedévben 4 üdülési beutalót kapott, de olyan nagy volt az érdeklődés a do gőzök részéről, hogy még újabb négy beutalót kellett igényelni a területi központ­tól. — AZ EGER—Salgótarjáni TtlZÉP Vállalatnál dolgozó munkások a kereskedelmi képzettségük fokozására szakmai tanfolyamokon vesz­nek részt. Kilencvenötén jár­nak rendszeresen az okta­. tásra, és a tanfolyam elvég­zése után segédlevelet kap­nak. — BEFEJEZTÉK megyénk­ben a hibrid kukorica-vetőmag cseréjét. A 20 vagon hibrid magot, amelyet a tavaszi vető- magcsere-akció keretében bo­csátottak a megye rendelkezé­sére, zömében elvetették. — A MÁJUS 10-1 határidő helyett május 1-re fejezik be a homlokzat vakolását a hatvani 34 lakásos építke­zésnél. — A SELYP1 Cukorgyárban alapos műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki a kong­resszusi munl\.averseny szer­vezésére és a vállalások telje­sítésére. — SZIHALOM község öt­éves távlati tervének során útépítésre é:t javításra 230 ezer forintot biztosítanak. A munkálatokhoz a község la­kosai jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel. Milyen lesz Eger városa a jövőben? (4 táros általános rendelési terve) u. Ipuri terület Az ipari üzemek elhelyezé­se igen fontos kérdés. A város északi péremrészei ipari terü­let kiépítése céljára nem al­kalmasak, a vasúti közlekedés szinte leküzdhetetlen nehéz­sége miatt, melyet a vasútvo­nal erős emelkedése jelent. A tervezet a nagyobb üzemek és gyárak részére, tehat Eger vá­rosa déli részében, a Sas úttól délre eső területen (a volt ún. .,Nagy rät”-en) jelöl ki telep­helyet. Jelenleg a város bel­területén működő üzemek is itt épülnek fel: elsősorban a Lalzatasárugyár, a TEFV, a Fi­nommechanikai és Vasipari Vállalat ■ különböző részlegei, a Bútorgyár, a Faipari Válla­lat és az új vágóhíd. Igen je­lentős gyárként, a Kistályai út mellett a Hajtóműgyár fog széles alapokon kiépülni. .1 zöld és szabad területek Egy . modem városrendezési tervben, — kivált, ha a város, •mint éppen Eger, jelentős üdülőhelyi jelleggel is "bír, — nem elhanyagolható a zöld és •szabad, .be nem épített terüle­tek ,! jelentősége. Eger. orszá­gos viszonylatban kedvező ké­pei mutat, inert egy lakosra 35 négyzetméter zöld közterü­let esik. Énnek dacára, termé­szetesen a városrendezési terv, a ' jelenleg zöldterületeken (Népkért, vár, közparkok, stb.) kívül további ilyen jellegű te­rületek létesítését veszi tekin­tetbe- lEnnek keretében az új lakótelepek úgy kerülnek ki­vitelezésre, mint azt az Egész- tégHái''és Gólya utcaiaknál lát­hatjuk, hogy az egyes lakóhá­zak üde zöld parkokban áll­nak, — játszóterekkel és gyer­mek-vízmedencével. A patak partjain is, a lehetőségek fi­gyelembevételével, új sétá­nyok létesülnének. A Sas úttól délre elterülő ipari zónát is kellő szélességű erdősávok ha­tárolnák el a lakóterülettől. A már említett tervezett kórház­bővítés is kellemes zöld, par­kosított területbe kerül. Igen érdekes és jelentős ré­sze a tervezetnek, hogy a vá­ros északi felében, a régi, ún. „káposztás földek” területén egy új sporttelepet javasol lé­tesíteni, mely mellett ligetsze­rű kiképzésben egy kiállítási liget foglal helyet. E területet a kiállítási célok mellett, kü­lönböző rendezvények, úttörő­táborok, autóparkolás, stb. céljaira lehet ' majd felhasz­nálni. Közlekedési hálózat Elöljáróban megemlékezve a vasútról, leszögezhetjük, hogy a jelenlegi főpályaudvar az il­letékes MÁV-tényezők elkép­zelése szerint, még tartósan fennmarad. A fejlődés ott fog mutatkozni, hogy később ez a pályaudvar csak, mint célállo­más, csak a személyforgalom szolgálatában állana. Az új te­herpályaudvar, mely az át­menő teherforgalmat fc ellát­ná, a Kistályai út mellett, a Tihaméri állomástól délre épülne fel. Az új teherpálya­udvarhoz közel esnek, tehát majd a város ipari üzemei, melyek így könnyen igénybe vehetik maid az iparvágány­hálózatot szállításaik részére. A város rendezési kérdései közül a legkeményebb dió: m korszerű., biztonságos ée az igényeket legmesszebbmenően kielégítő közlekedés biztosítá­sa, illetve kiépítése. Ma az a helyzet, hogy úgy az Egeren átmenő, mint az északi részek­ről délre és viszont haladó belső forgalom is, szinte kizá­rólag a Széchenyi utcán át bo­nyolódik le. Ez természetesen súlyos közlekedésrendészeti problémát vet fel. Egyet le kell szögeznünk: a Széchenyi utca kellő kiszélesítésére az óriási szanálás miatt gondolni sem lehet. A közeljövőben be­vezetendő egyirányú közleke­dés valamelyest segíteni fog a súlyos helyzeten. Mint már megírtuk, ennek során a Szé­chenyi utcán a Tűzoltó térig csak felfeléhaladó irányú lesz a forgalom, mig az észak felől délre haladó forgalom az ún. tűzoltók hídján át a Knézich Károly utcán, Markhót (Irgal­mas) utcák érintésével halad majd. Ezt a forgalmat jelentő­sen segítené, egy, á patak part­ján nyitandó út, mely a Tűz­oltó tért kötné össze a mai piactérrel. Ez az út meglehető­sen könnyen megvalósítható lenhe és az északról jövő for­galom levezetésére szolgálna. Ezt lenne hivatott kiegészíteni a Zalár utca kiszélesítése az Állami Áruháznak ezen a ré­szén való árkádosításával, mely építészetileg is könnyen megvalósítható volna. A rendezési tervezet a város súlyos közlekedési problémái­nak megoldására két útvonal kiépítését javasolja. Az eevik a nyugati, a másik a keleti út. A nyugati tehermentesítő út a városon áthaladó nehéz (te­hergépkocsi, traktor, vontató) forgalom elvezetésére szolgál­na. Ez az út, az Árpád, Kohá­ry és Vörösmarty utcák vona-' Ián haladna, majd a Kisvöl-< gyet és a két Szálát egy-egy< völgyhíd ívelné át, hogy azu-< tán a forgalmat a Rákóczi út-1 ra adia át. Ez az elgondolás < meglehetősen költséges volta < miatt (völgyhíd), nem valoszí- < nű, hogy a következő 15 éven) belül megvalósul. De némileg) pótolná az is, ha a Lenin út aj forgalmát átadná a Somogyi) Bélq és Vörösmarty utcáknak,) maid eey kisebb völgyhíd ve-) zetne a Kisvölgy felett, ahon­nan a forgalom a Vöröstüzér 3 (Kisasszony) utcán át kapcsa-) lódn,a be a Rákóczi útba. A másik tervezett útvonal a? város keleti részén haladna át.) mely a könnyű forgalmat vol-j na hivatott felvenni. A keleti) út megvalósítása sem könnyűi dolog. Az útiránya véglegesen) még nincs lerögzítve, de az 5 egyik elgondolás szerint a vá- < ros déli ipari negyedéből a Sas < utat keresztezve, a csákóbeli, Tinódi Lantos Sebestyén ut-< eán és egy, a patakon építen-5 dő hídon vezetne keresztül.. Majd a mai Spartacus sport- 5 pálya keleti szélén haladva. aj különböző lehetőségek vala-< melyikeként, átfutva a város) keleti felén, az északi része-) ken csatlakozna be a főútvo-< rualba. A tervezet meg apróbb-na-< gyobb változtatás, az illetékes) felsőbb szervek jóváhagyása < után emelkedik majd érvény-) re. A cél, amit maga elé tű-, zött, nem könnyű, de szép és) felemelő. Amíg a régi Eger egy < fejlődésben minimálisra lelas-< sült, illetve megállóit városi volt, addig ma már megvan-1 nak a lehetőségei ahhoz, hogy > — üdülő és gyógyhelyi jelle- $ gének, iskolaváros mivoltának,\ valamint műemléki értékeinek> figyelembevételével, — rálép-$ jen a szocialista, modern vá-? rossá válás útjára. 5 SUGÁR ISTVÁN? FILM; Alvajáró Bonifác Ferrumdel legújabb fi mjjben, az Alvajáró Boncáé­ban egy detektívet alakít, aki önmaga után nyomoz. A film ötletekben gazdag vígjáték, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutat be április 30-tól május 6-ig. Elismerésre méltó kezdeményezés Bemutatkozott az Eger Kamara Népi Táncegyüttes Hosszú hetek készülődése, szorgalmas munkája után hét­főn a Gárdonyi Géza Színház­ban egész estét betöltő műsor­ral lépett a megyeszékhely kö­zönsége elé az Eger Kamara Népi Táncegyüttes. A színházat zsúfolásig megtöltő érdeklődők ere­deti magyar, Eger környéki táncokat vártak. E tekintetben nem csalatkoztak. Gondos vá­logatás alapján állt össze a műsor, ez csak jobban a’áhúz- za a véleményt: az együttes létrehozására már szükség volt. Kellett városunknak egy olyan lelkes kis gárda, amely szívügyének tekinti á régi ha­gyományaik, a Heves megyei népi tánckultúra gazdag kin­cseinek ápolását. Az előadás végén azonban mégis csa ódottan tértek haza a nézők. Többet, lényegesen többet vártak az új együttes­te1. Nem volt táncaik előadá­sában semmi különösebb hiba, ha csak magát a tökéletes lábtechnikát, a ragyogóan be­tanult motívumokat nézzük. E tekintetben a lehető legtöbbet nyújtotta az együttes. Élmény­számba ment Vidróczki és a menyecskék című kompozíció, a Bekölcei pásztortánc, a Me­nyecske yerbunk, a Körösközi magyar táncok, a Mikófa’vi táncok, Bőm Miklós szó’ója: a Rab madár halála, a Székely pontozó és a Vasárnapi tánc­játék K ecseten. Mindegyik jól kidolgozottságról, összefor- rottságról tanúskodott, egy azonban — bármelyik táncot is nézzük — hiányzott. A han­gulat, a kedves játékosság a fiatalság vidám élettelisége. Gondos, gyűjtő, hagyomá­nyokat felelevenítő munka eredménye mindegyik tánc, Mégsem tudtuk elképzelni azt, hogv ezek bármelyikét is .tán­colták valaha a Mátra vidé­kén, vagy megyénk községei­ben. Nehéz volt elképzelni, de nem a motívumok, figurák mesterkéltsége. „kita’áltsága” miatt, hanem mert mindegyik­ből hiányzott az „élet”, a moz­galmasság, olyan érte’emben, ami savát-borsát adhatja bár-, mily szegényes tánckompozí­ciónak. s ezzel a legegyszerűbb játékot is kimagaslóvá teheti. Nem így, ilyen mozdulat án, szinte szenvtelen arccal táncol­ták ezeket a táncokat a régi­ek. Kifejeztek va’amilyen ér­zést, gondolatot, lábaik ritmi­kus mozgatásával, a dobbantá- sokkal, de hozzá játszottak szemükkel, szájukká1, minden testrészükkel is úgy, hogy át­forrósodott körülöttük még a levegő is. Itt hideg maradt, Egy-két esettől eltekintve, mint például a Rab madár ha­lála, a Vasárnapi táncjáték Kecseten, vagy a Székely pon­tozó, amelynek előadása a’att ha rövid ideig is, de érződött némi feszültség. •■ ■ ...* Természetesen sók múlott Cslky Gusztáv és zenekarának, több eseioen tempótlaft, más­kor bizonytalan ritmusú kísé­retén is. Érezhetően 'visszafog­ta a táncok lendületét az, hogy a zenekarral még riem szoktak «1 össze kellő mértékben, vagy an­nak tagjai nem érezték, mi­lyen fontos is az, hogy gondos, le‘kiismeretes munka, felké­szülés után, megfelelően tud­ják segíteni a bemutatkozó együttest. Az összeszokás hi­bája egyébként érződött a ze­nekar magánszámán, a népda­lokon és a verbunkon is, ellen­tétben ifj. Varadi Lajos zene­karáéval, amely a műsor má­sodik részében elő-dctt palo­tásokkal és népdalokká1 nagy sikert aratott. Náluk egyedül a zenekar-vezető túlzottan pó­zoló játéka keltett visszatet­szést. Szólni kell még a bemutatón közreműködő Bodor Blanká­ról és Somi Sándorról is, akik magyar népda’ok előadásával arattak megérdemelt tapsot. Műsorukban csupán az róható fel hibául, hogy azok többsége nem eredeti népdal volt, — ami ezen a vidéken szinte keresés nélkül is található szép számmal —, hanem műdal. Mindent összevetve: t hibák ellenére is va óban elismerésre méltó kezdeményezésként kell elkönyvelni az Eger Kamara Népi Táncegyüttes létrehozá­sát, első bemutatkozó előadá­sát. Dicséret és köszönet illeti hát a tagokat, s az életrehívó ■ kát, kezdeményezőket egy aránt. Ami pedig a jeenleg még meg’evő hibákat illeti, minden bizonnyal tanúságul szolgálnak majd az elkövet-. kező időkre. Weidinger László Vlawyar » örösk a fonákról emlékeztek meg Szlovákiába« PRAGA (MTI): A Garam melletti Breznica községben vasárnap nagy békegyűlést tartottak a béke-világmozga- lom tizedik évfordulója alkal­mából. Az ünnepség részvevői kegyelettel emlékeztek meg a Magyar Tanácsköztársaság Breznicában eltemetett tizen­két magyar részvevőjéről. Azl ünnepségen Irena Durisová, i Szlovák Nemzeti Tanács alel nőké és Sztahkó Pál pozsony magyar konzul mondott beszé det. A magyar vöröskatonák sír ját kegyelettel ápolják és vő rös rózsákkal ültették be i község lakosai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents