Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-29 / 99. szám
2959. április 29., szerda KBPOJ8Á0 S Több mezőgazdasági szakembert! A mezőgazdaság szocialis- ^ ta átszervezésében me- énk is nagyot lépett előre, árcius végéig 94 új tsz alatt, 58 termelőszövetkezeti zségüiik lett. A tagok száma sghétszereződött és négyszer gyobb a tsz-ek földterülete, nt azelőtt. Ezek a számok ak részben tükrözik a leját- ódott változásokat. A leikben is érlelődnek az ug- sszerű fejlődés feltételei, .rasztjaink közelebb kerültek kollektív gazdálkodáshoz. Minden fejlődés, különösen i üteme erős, számos profomat vet fel. Az elért ered- ények megszilárdítása, a eglevő tsz-ek erősítése most legnagyobb feladat, egyben Itétele a további mennyiségi minőségi fejlődésnek. A “tésforgó megteremtése, ata- irmánybázis biztosítása, az n'tkezések, a munkaszerveze- k megindítása, a szövetke- •ti‘ demokrácia erősítése, ind a szilárdítás lépcsőfokait lentik. A nagyüzemi termelés za- irtalan menete, a termelőízközökkel való gazdálkodás, Heg pedig a jövedelmezőség em biztosítható jó szakembe- ;k nélkül. A mezőgazdászok kérdése >ntos probléma és mind fontabbá válik. A több ezer oldás gazdaságok nem nél- ülözhetik a tudományosan épaett szakembert. Átmene- leg megoldást jelentett a íegindulásnál, hogy az igaz- atási, állami és tangazdasági jakoktatási mezőgazdasági lémökök segítséget nyújtot- ik, de az állandó szakirányí- ishoz állandó mezőgazdászok ellenek, akik életcéljukat tátik a termelőszövetkezetben, rp ermelőszövetkezeteinknek csak egy része rendel- :ezik mezőgazdásszal és időben ;ell gondolkodnunk azon, iogy megfelelő számú képesí- ett szakember álljon a szö- 'etkezetek rendelkezésére. A 11/59. FM számú rendelet »telezővé teszi, hogy 500 kát. told feletti, vagy erősen bel- erjes tsz-ek szakképzett me- őgazdászt foglalkoztassanak szakképzett mezőgazdász az, iki agráregyetemet, mezőgaz- iasági főiskolát, vagy akadé- niát végzett, kétéves szak- nai gyakorlattal rendelkezik, /agy mezőgazdasági íechniku- not végzett és hároméves szakmai gyakorlata van. Bri- ládvezetői beosztásba lehető- ég mezőgazdasági technikust, /agy kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzettet kell foglalkoztatni. A jelenleg képesítés nélkül működő szakembereknek biztosítani kell a technikum levelező úton való elvégzését; A jelenlegi tsz-területek — minimális becsléssel — mintegy 350—400 szakembert igényelnek megyénkben, nem számolva a belterjesebb művelési ágak ezen felül mutatkozó szükségletével. Ezt csak némileg enyhíti a mezőgazda- sági vállalatoktól (Fmsz stb.) felszabaduló szakemberek száma. Az agráregyetem és mező- gazdasági akadémiák adta agrármérnökök országosan kerülnek elosztásra, velük tehát csak közvetve számolhatunk, az országos tervszámok keretén belül. Más a helyzet a mezőgazda- sági technikumok és szakiskolák tekintetében. A jelenlegi iskolahálózatban átlagosan egy megyében egy mezőgazdasági technikum működik, amely elsősorban a megye igényeit hivatott kielégíteni. Heves me- £ gyében ezt a feladatot a gvön- > gyösi mezőgazdasági techni- < kum látja el, továbbá az egri < kétéves kertészeti szakiskola. < A mezősazdasági pálya év-< századok óta úgynevezett ,.ős- < foglalkozásnak” számított, ah-< hoz mindenki „értett“. Ma,< amikor a nagyüzemi termelése egvre jobban az iparhoz ha- s sonló szervezettel és módsze- < rekkel dolgozik, magas techni-< kát használ, eliárásai bonyo-5 lultak. ez az álláspont elavult < és tarthatatlan. A mezőgazda-5 ság tudományosan képzett, aj technikában jártas szakembe-J reket kíván, »kik nemcsak ta-, p3<-7t»t»ti tudással rendotkoz- < p»k bonom kor«•’“’•fi szakk“-j po^í+Zofik van. pártunk és ] kormányunk a mezőgazdaság! ősfoglalkozási jellegét meg kívánja szüntetni és a többi termelési ágakhoz hasonlóan szakosított munkamegosztást hoz létre. A z utóbbi időben általá" ncssá vált az a jelenség, hogy a párt célkitűzései találkoznak a tömegek óhajával. Ezt tapasztaljuk a technikumi oktatás esetében is. Soha nem látott érdeklődés nyilvánul meg ezen iskolatípus iránt és nem a benépesítés, hanem a sok jelentkező közül a válogatás okoz gondot. A jövő tanévre 140 felett van azoknak a száma, akik mezőgazdasági technikusok szeretnének lenni. A fordulatot jellemzi, hogy az eddig másodrendűként kezelt technikumba főleg jeles és jó tanulók kérik felvételüket. Sajnos, ezeket az igényeket csak töredékében tudjuk kielégíteni. A jelentkezőknek csupán egy negyedét tudtuk felvenni, holott sokan már előzetes termelőmunkával is igyekeztek helyet biztosítani maguknak. A mezőgazdasági technikum jelenlegi keretében évente legfeljebb 25—28 technikust tud kibocsátani, akik néhány év múlva lesznek önálló szakemberek. Egy részük továbbtanul, így legfeljebb 15—20 fő mehet a termelésbe. Az állami gazdaságok, gépállomások, vállalatok ugyancsak igényelnek középkádereket, tehát távol állunk attól, hogy a növekvő tsz-ek növekvő igényeit kielégíthessük. A ruha szűkké vált! A jelenleg termelésben foglalkoztatott, képesítés nélküli szakvezetők számára levelező tagozatunk biztosítja a képesítés megszerzését. Évente 25 —40 fővel számolhatunk ebből a forrásból. Mindezt összegezve, Heves megye érdekei és mezőgazdaságának fejlődése, most,, de a jövőben még inkább azt kívánja, hogy több mezőgazda- sági technikus álljon a szövetkezetek rendelkezésére. A kapacitás növelése a jelenlegi keretelr közt nem lehetséges. A probléma megoldása megítélésem szerint megyei érdek. Kormányunk rendeletet adott ki társadalmi tanulmányi ösztöndíjak létesítéséről. Kívánatos volna, ha minél több társadalmi szerv, vállalat, gazdaság, termelőszövetkezet alapítványokat létesítene dolgozói gyermekeinek a mezőgazdasági technikumban való továbbtanulására. A technikum atkári tangazdasága kezdte meg azzal, hogy két alapítványi helyet létesített. Ez a legbiztosabb útja, hogy fiataljaink ne szakadjanak el a falutól, a mezőgazdaságtól és megszűnjék a mezőgazdasági dolgozók, tsz-tagok ..elöregedésének” káros jelensége. l\/f indent el kell követnünk arra, hogy megfelelő számú és képzettségű mezőgazdász vigye előbbre a tsz- ek termelését. Ehhez a káderképzés mértékének felemelésére, bővítésére van szükség. Az idő sürget! Hodászy Miklós mg. technikumi igazgató. A kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaver- seny egyre több üzem dolgozóit serkenti jobb munkára, termelési terveik túlteljesítésére. Az egri és a recski erdő- gazdasági dolgozók úgy határoztak, hogy csatlakoznak a felhíváshoz. Az egri Erdőgazdaság dolgozói vállalták, hogy 30 százalékos selejtcsökkentéssel, a termelés növelésével, a minőség javításával 440 ezer forint eredményjavulást érnek el az 1959-es gazdasági évben. A recski Erdőgazdaság műszaki és fizikai dolgozói a termelési érték 280 ezer forintos és a termelési' költség 390 ezer forintos növelésével, illetve csökkentésével 670 ezer forintos eredményjavulást érnek el ez év végére.... hogy május elseje méltó megünneplésére készülnek szerte a világon. A munkásosztály nagy ünnepén százezrek vigadnak hol szabadon, hol a rendőrszuro. nyok elől bújdosva, de azért megtartva a hagyományos ünnepet. Egyre erősebben szárnyal az Internacionálé dallama ezen a napon, egyre több vörös zászlót lenget a májusi szél és ez mind azt mutatja, hogy erősödik a világ munkásosztálya és még szorosabbra fűzi kapcsolataikat május elseje. A legújabb újsághír szerint május elsejét nemzeti ünneppé és a munkásság napjává nyilvánították a fiatal Iraki Köztársaságban. Egy ország munkásaival többen ünnepük szabadon ezt a napot. Bagdad, az Iraki Köztársaság fővárosa, zászlódíszbe öltözik, hogy méltóképpen fogadja a munka ünnepét. Fokozódó erővel zeng majd az Internacionálé, amitől reszketve lapulnak a még elnyomók. K. J. Napirenden: a parkosítás Parkosítási láz ütötte fel fejét Egerben. Parkosít * városi tanács, parkosítanak az üzemek, vállalatok és parkosítanak a magánemberek is házaik előtt. A tegnap még elhanyagolt kiskertek, házelők, ma szépen felásva elgereblyézve várják a virágpalántákat, díszfákat. Az Úttörő utcán, a Vécsei völgyön, a Kertész utcában, de bármerre jár-kel az ember, mindenütt paritokat, virágágyakat lát kialakulóban és azt. hogy szorgalmas^ kezek, szinte egyik napról a músikra változtatják meg a környék, a táj képét. És mindez így van helyesen. így van jól. Azt mondja a közmondás is, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. No és ha igaz a közmondás, akkor mi, egriek, legalábbis igyekszünk „megjavulni”, mert az utóbbi hetekben nagyon sok virágot ültettünk. De túl minden humoron, nagyon szép és jó dolog, hogy éppen a megye székhelyén, itt, Egerben halad jól ez a mozgalom és munkába álltak nagyon sokan a „Virágos Egerért”. Városunk dicső történelmi múlttal büszkélkedik, fürdői pedig egyre több embert vonzzanak falai közé és nemcsak belföldiek, de számos külföldi vendég is ellátogat Egerbe és olyan benyomásokat visz haza országunkról, amelyeket többek között itt. Egerben szerzett. Eger történelmi város, fürdőváros, a műemlékek hazája, így csak igen helyeselni lehet azt a törekvését, hogy mindezen szép cím mellett megszerezze a „kertváros” jelzőt is. A parkosítási munkálatokban példaképül áll a városi tanács, hiszen ezekben a napokban alakítják át sok ezer forintos költséggel a Népkert képét és teszik azt valóban a dolgozók kedves szórakozó, pihenő helyévé. Reméljük, hogy a nemes szándékon felbuzdulva, még a tavasz folyamán városunknak azok a lakói is nekilátnak a csinosításnak, parkosításnak, akik ez ideig még csupán szemlélői voltak a nagy átalakulásnak. Mindenütt akad egy kis kert, vagy egy tenyérnyi hely a házak előtt, ahol olyan szépen mutat majd a nyiladozó tulipán, vagy rózsa. Fogjunk hát össze mi, egriek, hogy vendégeink méltán mondhassák el: Eger nemcsak híres, de szép. kedves város is... SZALAY Első lépések (Tudósítónktól) | MINDEN KEZDET | egy régi magyar közmondás, amely valóban igen sok igazságot tartalmaz. Különösképpen áll ez az igazság az olyan esetekben, amikor merőben újról, a régivel, a megszokottal. való homlokegyenest ellenkező dologról van szó. Fokozza a nehézséget az a sok-sok hátráltató. visszahúzó erő, amely a régihez görcsösen ragaszkodva gátolja, fékezi az új győzelmét. Ezt az igazságot fejtegettük éppen az újlőrincfalvi tanácsházán a Május 1 Termelőszövetkezet elnöke, könyvelője, és a tanácselnök jelenlétében, mert nincs éppen könnyű dolTükör Ö nmagunkat látjuk meg benne, de nem az arcunkat, hanem ami ezen belül van, a belső lényünket. meglátjuk benne a gondolatot, amely tervezett, alkotott, a kezünk munkáját, amellyel a gondolatot megvalósítottuk. Meglátjuk benne az akaratot, amely munkánk nyomán erőt adott, de a lelkiismeretességet is, amellyel azt véghez vittük. Mások is belenéznek ebbe a tükörbe, amelyből mi nézünk feléjük. Minket ismernek meg benne, hogy milyenek vagyunk, de önmagukra is ráismerhetnek, ha összehasonlítják munkájukat a miénkkel. Mindenütt ott van ez a tükör, ahol emberek dolgoznak: a gyárakban, a szántóföldeken, a bányák mélyén, az irodákban, de ott van az otthonokban is. A traktoros szántása, a tanácselnök munkája, a bányász termelése, a nevelő tanítása, a rendőr szolgálata, az édesanya fáradozása mind, mind tükörré lesz, amely megmutat, összehasonlít, dicsér, buzdít, bírál, ellenőriz. A munka ez a tükör, amely megtermékenyíti gondolatainkat, megacélozza az erőnket, megnemesíti az érzéseinket, megtisztítja az örömeinket, megszépíti az életünket; a nunka, amely igájába hajtja a természet erőit, felhozza a föld mélyén heverő kincseket, termővé teszi a földeket; gyárakat épít, gépeket alkot, világosságot áraszt, otthonokat épít, jólétet teremt. A tükör azonban torzíthat. A munka is lehet torz, ha azt lelkiismeretlenül végezzük, ha nem nemesíti meg az igazi emberszere tetet. Az elsietett munka válik ilyenné, selejt lesz, amely magán hordozza a közösség érdekeivel való nemtörődést. A munka alkotás, a munka öröm, ha azt tiszta emberszeretettel végezzük. Az öröm pedig kedvet ad a további munkához, nyugalmat a pihenéshez, megmutatja az utat, amely a boldog élet felé vezet. Csak a tükör legyen szép, tiszta, fénylő, hogy önmagunknak és embertársainknak is megmutathassa bennünk mindig az embert... Rügyek jusson. Figyelembe vették sz elvégzendő munka mennyiségét is. A kukoricát háromszor kapálják, majd a borsót egyszer, a cukor- és a marharépát a gazoló kapáláson kívül négyszer szándékoznak megkapálni. A kapálnivalót pedig kijelölték családonként, illetve munkacsapatonként, s így mindenki jobban érzi a felelősséget a rábízott területért. Sok munka akad a dohány- termelésnél is, hisz tudvalévőén, a dohány igényes növény. Ennek Szilágyi János lesz a brigádvezetője, aki már kora tavasz óta bajlódik a palántaneveléssel. Vezetésével a napokban már 1000 négyszögölnyi területen állandó helyére került a sok kis palánta. Sok munkaerőt igényel az építkezés is. Saját erőből építik a 42 férőhelyes tehénistállót, és már a falak felhúzásánál tartanak. Kozma Orbán és Szabó János, akik már dolgoztak több építkezésnél, igen jól irányítják a munkát. Ha pedig ezt az építkezést befejezik, akkor is akad munka bőven; mert utána hozzálátnak az 52 férőhelyes magtárpadlásos rendszerű istálló felépítéséhez. |a szövetkezet! ^zetffe~ is gondolt, milyen segítséget várhat a gépállomástól. A szállítási munkák egy részét gépi erővel tudják megoldani; s ezért állandóan igénybe veszik a Sarudi Gépállomás egyik vontatóját. Jelenleg a kukorica vetésénél segít nekik egy Zetor a vetőgépével egvütt, és ennek segítségével máris bevetettek 50 holdat. A kapálások idején nem szorulnak a gépek segítségére, egyrészt. mert van elég munkaerő. másrészt meg azért, mert még a tagosítás előtt vannak, és a földek egyelőre apró darabokban fekszenek szanaszét. Aratógépet is igényeltünk, de sajnos, nem sok jóval biztatnak, mert. araíógé- peik már másfelé vannak lekötve. Még egy fájó pontunk és kérésünk van. mégpedig az, hogy az összeomlott Kis-Tisza híd mellett egy új tahidat kellene építeni, mert ha ott nem tudunk átkelni, akkor csak 12 kilométeres kerülővel tudunk eljutni a rétjeinkre. EZEK HÁT A GONDOK, bajok, panaszok és eredmények az úi tsz első lépéseinél A községi tanács vezetői például minden héten egy este munkaegységszámításj tanfolyamot tartanak a brigádvezetők és a munkacsapat vezetők részére. Természetes hát. hogy a baráti segítség és támogatás nyomán, a közösségi összefogás hatalmas erejével sikeresen túljutnak a kezdeti nehézségeken, és Üjlőrincfal- ván is győzelemre viszik a nagyüzemi gazdálkodás ügyét. ga Be de Benjamin elvtársnak ezekben a napokban, amikor a vezetése alatt álló fiatal szövetkezet éppen most teszi meg az első lépéseket az új élet útján. Hány meg hány tervet, gondolatot forgat most a fejében, amikor 102 család közös életének, és 1867 hold föld megmunkálásának minden gondja-baja az ő vállain nyugszik. A sok gond és tennivaló ellenére azért korántsem rossz a hangulat, bizakodva néznek a jövő elé, hisz a sok nehézség és gátló körülmény ellenére, sok segítőtárs akad ezekben a napokban. Az egyik kedvező kö-t rülménv az, hogy Bede elvtárs az ellenforradalom előtti időkben már volt termelőszövetkezeti elnök, négyhónapos tanfolyamot végzett Gyöngyösön, és van már bizonyos gyakorlata a vezetésben és a munkaszervezésben. Hogyan is láttak hát hozzá az újonnan verbuválódott szövetkezet tagjai a tavaszi munkákhoz? — Mindenekelőtt azzal kezdtük, hogy a községben levő összes trágyát kiszállítottuk a földekre. Vontatókkal és igásfogatokkal láttunk neki a nagy munkának, és számításunk szerint több mint 10 ezer mázsa istállótrágva került ki : a szövetkezet földjeire. A ta- ; vaszi munkák, ültetések, kapálások előtt felmértük a ren- ; delkezésünkre álló összes ; munkaerőt. Dányi Mátyás ; tagtársunk például harmad- ; magával tud majd a közösben ; dolgozni, de ezenkívül Berecz ; Zoltán, Gál Balázs és még ! jó néhány ember népes csa- l ládja segíti majd a közös I munkát. II nézzük~hat] t,E£ ; s a soronkövetkező tennivaló- J kát. Molnár Gyula tanács- ; elnök szinte fejből tudja az új ; szövetkezet minden problémá- ! ját, s meglepő pontossággal í sorolja fel 3 tényeket. ! — A tagságra vár 35 hold 5 cukorrépa, 20 hold marharé> pa. ezenkívül 120 hold kuko> rica megkapálása. Elvetettünk > 18 hold borsót, 60 hold vörös> herét, 10 holdon termelünk > dohányt, ezenkívül 350 hold > rét egész nyári kaszálása vár > a szövetkezet tagságára. Ten> nivaló van hát bőven, különö> sen még ha hozzászámítjuk, > hogy most telepítettek be öt l hold barackost, és a nyár fo- ? lyamán még két nagyobb faj- \ ta istállót kell közös erővel i felépíteni. \ A tennivalók felmérése után < a vezetőség hozzálátott a l munkaerők helyes elosztásá- s hoz. A tagságot két brigádra i osztották, az egyik brigád 19, 5 a másik 21 fogatot kapott. A > brigádok azután kisebb mun- i kacsapatokat alakítottak, úgv- í hogy egy-egy fogatra körülbe- 5 lül 11—12 gyalogos munkaerő *T'ízperc. Zsibong az udvar. Vidám fut-< kározás, játék. A gimnazisták, tani-] tóképzősök csoportokba verődve beszélgetnek< a napsütött oldalon. A kis gyakorlósok fogócs-{ káznak. Kipirult arccal kergetik egymást, és', önfeledten, vidám kacagással adják tudtuk mindenkinek, hogy újra sikerült, megfogni< valakit. Az ide-oda cikázó hancúrozásban: nincs megállás, hisz olyan jó néhány percret felszabadultan örülni a szép tavaszi napsütés-< nek... < Az udvar távolabbi részén hirtelen elhall-< gat a zsivaj. A gyermekek megtorpannak, s; kíváncsian állják körül két dulakodó pajtásu-\ kát. Némán folyik a harc. Egy pillanatra szét-; válnak, talán erőt gyűjtenek, hogy újra egy-', másba kapaszkodjanak. De valaki hirtelen kő-', zéjük áll, védőleg tárja ki karját, és szemre-: hányólag néz hol az egyikre, hol a másikra. \ Egy kisfiú volt, aki talán most érezte, meg először, hogy nincs béke, ha nem me-', rünk kiállni érte... 1 ★ Folyik a csap. Valaki nyitva felejtette A kagyló öb’ös torka gurgulázva nyeldesi a vizet. A gyerekek beszélgetve mennek el a zubogó víz mellett. Az egyik kiugrik a sorból. Elzárja a csapot, majd sietve megy társai után. Ez a kisfiúi már megérezte, hogy a közvagyon mindnyájunké, arra vigyáznunk kell... ★ Már napok óta 10—1? tanuló hiányzott az osztályból. Az influenza őket is otthon tartotta. A tavaszi szünet aztán legyűrte a járványt. A szünet utáni első napon így jelentett a hetes: — Létszám harmincöt, nem hiányzik senki. Ránéztem aztán az osztályra. Mindenki mosolygott. Ez a mosoly örömet, boldogságot sugárzott felém: .,Végre, nem hiányzik közülünk senki!..." •k Rügyek, fakadó tavaszi rügyek. Mennyi szépet, mennyi jót, mennyi ígéretet hordanak magukban!... HÖRVÖLGYl ISTVÁN Az egri és a recski erdőgazdaság dolgozói is csatlakoztak a kongresszusi versenyfelhíváshoz
