Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-28 / 98. szám

2 sepfiisÄG 1959. április 28., kedd Aláírták a magyar és a vietnami párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozatát Megválasztották a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának vezetőit nemzetközi munkásmozgalom számára. A két testvérpárt küldöttsé­gei feladatuknak tartják, hogy erélyesen harcoljanak a fő veszélyt jelentő és a nemzet­közi munkásmozgalom ellen irányuló mai revizionizmus el­len. Megállapítják, hogy a mai revizionizmus, amely elsősor­ban a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének programjá­ban jut kifejezésre, a kommu­nista és munkáspártok egysé­gére tör, széthúzást igyekszik szítani a szocialista táborban, a forradalmi munkásmozga­lomban és gyakorlati tényke­désével demoralizálni igyek­szik a nemzetközi békemozga­lom erőit. A két küldöttség egyszers­mind hangsúlyozza a dogmati­kus jellegű hibák ellen folyta­tott harc szükségességét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Munka­párt képviselői elégedetten ál­lapítják meg, hogy pártjaik kapcsolatai kielégítően fejlőd­nek. Elhatározták, hogy min­den területen fejlesztik kap­csolataikat és szüntelenül erő­sítik azokat a többi testvér­párttal is. A Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége, va­lamint a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak küldöttsége örömmel ál­lapítja meg, hogy a két ország kapcsolatai a politikai, a gazdasági és a kulturális élet valameny- nyi területén fejlődnek és hogy ez mindkét ország­ban hatékonyan elősegíti a szocializmus építését. A magyar küldöttség hálás köszönetét fejezte ki a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányának és a vietna­mi népnek azért a nagy segít­ségért, amelyet 1956-ban az ellenforradalom leküzdésé- hez és a konszolidációhoz nyújtott a magyar népnek. A küldöttségek megvizsgál­ták a két ország gazdasági együttműködését és eszmecse­rét folytattak, hogyan segít­hetné elő a Magyar Népköz- társaság a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ipara fej­lesztésének meggyorításáti A két küldöttség eszmecse­rét folytatott a két ország szakembereinek tapasztalat- cseréjéről, a vietnami diákok részére adandó ösztöndíjakról, valamint a két ország egész­ségügyi egyezményének kibő­vítéséről. A nyilatkozat végül hang- • súlyozza, hogy a párt és kor- í mányküldöttségek találkozása . jelentősen elmélyítette a két í párt, a két kormány és a két i nép baráti kapcsolatait. (MTI) PEKING (Űj Kína): Az or­szágos népi gyűlés hétfő dél­utáni teljes ülésén, titkos sza­vazással Csu Te képviselőt vá­lasztották meg az országos népi gyűlés állandó bizottsá­gának elnökévé. Ezt a bejelentést, helyi idő szerint este fél 9-kor tették a képviselők viharos tapsa köze­pette. Ezután megválasztották az állandó bizottság alelnökét. Peng Csent egyidejűleg az állandó bizottság főtitkárává választották. Az állandó bizottság újon­aucuivív miüuhuwö ------ > Az tíi Kína hírügynökség közleménye PEKING (MTI): Az Üj Kína hírügynökség közli: Mint ismeretes, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának április elején tartott ülése foglalkozott a ve­zető állami tisztségek betölté­sének kérdésével és e tárgy­ban határozatot hozott. Ezt követően április 15-én Mao Ce-tung elnök ülésre hívta össze az államtanácsot. Itt megtárgyalták az állami veze­tők jelölésének kérdését az or­szágos népi gyűlés ülésszakán sorrakerülő választásokkal kapcsolatban az 1927-ben, a KKP ötödik ; íongresszusán a központi bi- i sottság tagjává választották. . Mao Ce-tunggal együtt részt rett a Cseng Tu-hszin-féle jobboldali opportunista, kapi- tuláns irányvonal ellen vívott harcban. A forradalom 1927-ben be­következett veresége után il­legális munkát végzett. 1926 tavaszától kezdve Sanghájban tevékenykedett. 1929 nyarától a KKP mandzsuriai tartomá­nyi bizottságának titkára volt. A kínai-keleti vasút elleni militarista provokáció idején (1929), irányította a munkások és diákok mozgalmát, amely a japán imperializmus ellen, a Szovjetunió védelmében har­colt. 1930 nyarán a szakszer­vezeti intemacionálé ötödik kongresszusán a végrehajtó bi­zottság tagjává. 1931 január­jában a KKP Központi Bizott­ságának negyedik plénumán a Központi Bizottság politikai bi­zottságának tagjává választot­ták. 1931 őszétől a Központi Bi­zottság szakszervezeti osztá­lyán dogozott. Vezető szerepe volt a munkások és diákok Japán-ellenes mozgalmában, amely a japán imperialisták mandzsuriai éssanghaji hódí­tó törekvései ellen küzdött. A kína vöröshadsereg nagy észak-nyugati hadjárata ide­jén (1934—1936) a Központi Bizottság képviselőjeként a vöröshadsereg 8. és 5. hadtes­Nagygyűlés Hanoiban a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére HANOI (MTI): Vasárnap a kora reggeli órákban Hanoi főterén a vietnami főváros mintegy hatvanezer dolgozója nagygyűlést tartott, hogy kö­szöntse a baráti látogatáson levő magvar párt- és kor­mányküldöttséget. A fellobo­gózott Hűen Cuong tér dísz­emelvényén a magyar küldött­ség tagjai mellett helyet fog­laltak a vietnami nép pártjá­nak és kormányának vezetői, Ho Si Minh elnök, Pham Van Dong miniszterelnök, Nguyen Giap miniszterelnökhelyettes, a párt politikai bizottságának és a kormánynak több tagja, Hanoi város párt és állami ve­zetői, a diplomáciai testület képviselői és számos közéleti személyiség. A nagygyűlésen Tran Duy Hung, Hanoi város tanácsának elnöke és Kiss Károly, az MSZMP politikai bizottságá­nak tagja mondott beszédet. Tran Duy Hung a városi ta­nács és hanoi dolgozóinak ne­vében üdvözölte a küldöttség tagjait. — Hanoi népét öröm tölti el, hogy köszöntheti önöket, akik messziről hozták el a testvéri és hősi magyar aép szeretetét. A magyar nép nagy segítséget nyújtott ne­künk a hosszú ideig tartó el­lenállási háborúban. A béke helyreállítása óta pedig szív- vel-lélekkel támogat bennün­ket országunk építésében és hazánk nemzeti újraegyesülé­séért vívott küzdelmünkben. Magyarország pártja, kor­mánya és néne baráti segít­ségképpen gépeket, árucikke­ket, gyógyszereket, orvosi műszereket küld nekünk, viet­nami diákokat taníttat ma­gyar egyetemeken, ma evar szakértőket küld sesítséPünk- re utak, hidak, gyárak építé­séhez, orvosi és kulturális munkánkhoz. Tran Duy Hung a továb­biakban arról szólott, hogy a vietnami nép nagy együttér­zéssel kísérte a magyar nép hősies harcát az ellenforrada­lom felszámolásában. Hanoi város tanácsa elnö­kének beszéde végén, amelyet többször lelkes taps és éljenzés szakított félbe. Hanoi forró, testvéri üdvözletét küldte Bu­dapest dolgozó népének, él­tette a két nép barátságát és a világbékéi, ______ Tr an Duy Hung üdvözlő be­szédére Kiss Károly, az MSZ­MP politikai bizottságának tagja válaszolt a magyar párt és kormányküldötség nevé­ben. Köszönetét mondott a baráti meghívásért, amely le­hetővé tette, hogy a magyar küldöttség néhány napot tölt­hessen a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban. — Nem hosszú ideje tartóz­kodunk az önök hazájában, de az eddig látottak is mély be­nyomást gyakoroltak ránk. Láttuk a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság munkásainak nagyszerű forradalmi lelkese­dését, amely a szocialista épí­tés feladatainak megvalósítá­sában tapasztalható. Találkoz­tunk parasztokkal, akik már megtalálták a felemelkedésük­höz vivő egyetlen utat. a szo­cialista közös gazdálkodást. Tapasztalhattuk, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság népe milyen bizalom­mal és egységesen tömörül a Vietnami Dolgozók Pártja kö­ré és milyen szeretettel veszi körül annak kipróbált és harc­edzett vezetőjét a magyar nép által is szeretett és tisztelt Ho Si Minh elvtársat. Kiss Károly beszéde végén ezeket mondotta: A magyar nép támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a béke fenntar­tására, a kölcsönösen vállalt nemzetközi kötelezettségek szigorú betartására irányuló harcát. Népünkben nagy visszhan­got keltett, mélységes felhábo­rodást és tiltakozást váltottak ki á dél-vietnami hatóságok embertelenségei, különösen a Phu Loi-ban történt tömeges mérgezések. • Az egész magyar nép és a kormány egységesen támogat­ja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának azokat az erőfeszítéseit, ame­lyekkel érvényt kíván szerezni a genfi megállapodások végre­hajtásának és amelyek az or­szág egységét vannak hivatva helyreállítani. Kiss Károly beszéde után, amelyet lelkes taps és éljenzés fogadott, Ho Si Minh elnök szólott a nagygyűlés részve­vőihez. Este Ho Si Minh elnök adott vacsorát a magyar kül­döttség tiszteletére. (MTI} tében, majd pedig a 3. had­testben a politikai osztály ve­zetője volt. 1936 tavaszán a KKP Köz­ponti Bizottsága észak-kínai irodájának titkáraként dolgo­zott. Az észak-kínai pártszer­vezet Liu Sao-csi vezetésével tovább fejlesztette a Koumin- tang-területen kialakult tö­megmozgalmat, helyreállította az egyes helységekben felosz­lott pártszervezeteket, s a párt irányvonalának megfele­lően erélyes munkát fejtett ki az egységes Japán-ellenes nemzéti front megalakításá­ért. A kínai nemzeti felszaba­dító háború megindulása után, 1937- től kezdve Liu Sao-csi a japán imperialisták ellen ví­vott harcban a párt helyes politikai irányvonalát képvi­selte. s mindent megtett az országos népi partizánháború kibontakoztatásáért, elszánt harcot vívott a jobboldali el­hajlás ellen. A párt Központi Bizottsága 1938- ban Közép-Kínába küld­te a közép-kínai bizottság tit- titkáraként, majd 1941-ben az új negyedik hadsereg politikai biztosa lett. Liu Sao-csi 1943-tól kezdve Jenán ban tevékenykedett. Előbb a KKP Központi Bizott­ságának titkáraként, majd a népi forradalmi haditanács elnökhelyetteseként. Japán 1945-ös kapitulációja után, amikor a Csang Kai- sek-l^rle reakciós klikk az amerikai imperialisták támo­gatásával polgárháborút kez­dett, a Liu Sao-csi a Központi Bizottságban dolgozott, s ki­vette részét Kína felszabadí­tásának nagy harcából. 1947. szeptemberében ő vezette a kínai országos földreform ér­tekezlet munkáját, 1949-ben a kínai népi politikai tanácsko­zó testület első ülésszakán a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökhe­lyettesévé, a népi forradalmi katonai tanács alelnökévé vá­lasztották. Liu Sao-csi elvtárs Mao Ce- tung egyik legközvetlenebb fegyvertársa, a Kínai Kom­munista Párt KB-nak -tlelnö- ke, 1954 szeptembere óta a kínai országos népi gyűlés Ál­landó bizottságának elnöke­ként végezte munkáját. (MTI) Idő f árás jelentés Várható időjárás kedd estig: Élénk délkeleti, majd fokozatosan délnyugatira forduló szél. Túlnyo- móan felhős idő, több helyen eső­vel. elsősorban nyugaton néhány helyen zivatarral. Enyhe éjszaka. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 8—11. északnyugaton 8 fok. legmaga­sabb nappali hőmérséklet kedden: 17—20 fok között. Távolabbi kilátások: felhős icu% a Dunántúlon esővel, QAüfc szerelésről szóló nemzetközi J egyezmény, a nukleáris fegy- s verekkel folytatott kísérletek megtiltására vonatkozó egyez- j mény megkötésére tett javas- e latait. ^ A két küldöttség elítéli az í Amerikai Egyesült Államok ] délkelet-ázsiai és távol-keleti agresszív beavatkozási politi- , káját. | A vietnami helyzetet illető- i en a küldöttségek hangsúlyoz- i ták, hogy meg kell valósítani , Vietnam békés egyesítését az j 1954. évi genfi egyezmények i alapján. Az a véleményünk, hogy az amerikai imoerialis- ták és a dél-vietnami hatósá­gok durván megsértették eze­ket az egyezményeket. A két fél mélységesen elítéli az amerikai imperialistákat, mert szabotálják a békét, ül­dözik és elnyomiák a hazafia­kat és az ellenállási mozgalom volt harcosait Dél-Vietnam- ban. Az a tény, hogy Dél- Vietnamban a phulo-i kon­centrációs táborban nemrég több mint ezer vietnami haza­fi életét oltották ki méreggel, az amerikai imperialisták dél­vietnami beavatkozási politi­kájának e<nnk ^«embertele­nebb következménye. A két küldöttség erélyesen megbt- lyegzi ezt a barbár bűncselek­ményt és követeli, hogy az amerikai imperialisták vonul­janak ki Dél-Vietnamból. A küldöttségek melegen üd­vözölték Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika népeinek szaka- i datlanul növekvő harcát a gyarmatosítás ellen. Kijelen- , tik, hogy erőteljesen támogat­ják ezt a harcot. A két fél elítéli az Ameri­kai Egyesült Államokat, mert a Csang Kai-sek-klikk fegy­veres támogatásával, a Kínai Népköztársaság ellen irányuló állandó provokációkban és Korea önkényes felosztásának mesterséges fenntartásában megnyilvánuló agresszív poli­tikájával súlyosan fenyegeti a Távol-Kelet békéjét. Az a vé­leményünk, hogy az amerikai imperialistáknak ki kell vo- nulniok Tajvanról és Dél-Ko- reából. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Munka­párt képviselői megállapítják, hogy a kommunista és munkás­pártok 1957. évi novembe­ri moszkvai értekezletén elfogadott határozatok he­lyessége teljesen bebizo­nyosodott. A két küldöttség hangsú­lyozza, hogy a Szovjetünk Kommunista Pártjának XXI kongresszusa nagyjelentöségi mind a Szovjetunió, mind c HANOI (MTI): Vasárnap este a hanoi elnöki palotában aláírták a magyar és a vietna­mi párt- és kormányküldött­ség közös nyilatkozatát. A kö­zös nyilatkozatot dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, vietnami részről pedig Pham Van Dong a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke írta alá. A nyilatkozat aláírásánál jelen volt Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nöke, valamint a két ország párt- és kormányküldöttségé­nek tagjai. A közök nyilatkozat aláírá­sával egy időben a két kül­döttség megállapodást írt alá arról, hogy a Magyar Népköz- társaság tízmillió rubel értékű hosszúlejáratú áruhitelt ad a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak egy elektromos­gépeket gyártó üzem teljes be­rendezésének szállítására. Az egyezményt magyar részről Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, vietnami részről pe­dig Phan Anh kereskedelmi miniszter írta alá. A nyilatkozat és az egyez­mény aláírása után Ho Si Minh elnök vacsorán látta vendégül a magyar párt- és kormányküldöttséget. Ezt kö­vetően az elnöki palota dísz­termében művészegyüttes szó­rakoztatta tánc- és zeneszá­mokkal a magyar vendégeket, akik virágcsokrokkal jutal­mazták őket művészi játéku­kért. A magyar és a vietnami párt- és kormányküldöttség közös nyilatkozata kiemeli: — A Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldött­sége megtekintett több várost meglátogatott gyárakat, épít­kezéseket, mezőgazdasági szö­vetkezeteket, kulturális és tu­dományos intézményeket. Szá­mos alkalommal találkozott a küldöttség a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság dolgozói­val és vezetőivel. A Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége eszmecserét folytatott a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségével idősze­rű és fontos nemzetközi kér­désekről, valamint a két or­szág baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesz­téséről is. A tárgyalásokat ba­ráti, elvtársi légkör jellemez­te. A két küldöttség nézetei a megvitatott kérdésekben teljesen azonosnak bizonyul­tak. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya külpolitikájában a szo­cialista tábor egységének erő­sítésére törekszik, saiát szocia­lista építésének eredményeivel igyekszik növelni a tábor ere­jét, hogy így cselekvőén kive­gye részét abból a harcból, amely a békés együttélés le­nini elveinek a nemzetközi életben való gyakorlattá alkal­mazásáért folyik. A két küldöttség véleménye szerint a Szovjetunió kormá­nyának következetes békepoli- tikáia és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldására tett kons­truktív javaslatai a világ ösz- szes békeszerető népeinek ér­dekeit szolgálják. A tárgyaló felek véleménye szerint a Német Szövetségi Köztársaságban az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek támogatásával fel­élesztett revatneru éhes fasisz­ta müitarizmus fenyegető ve­szély Európa és az egész világ békéjére. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népe és kormánya osztja a Magyar Népköztársa­ság népének és kormányának aggodalmát és velük egvütt megbélyegzi a fasizmus nyugat-ncmetországi fel­élesztését, valamint a bon­ni kormány fenyegető há­borús politikáját. A két küldöttség teljes erővel , támogatja a Szovjetunió kor- mán-"ának a Németországgal megkötendő békeszerződésre és a nyugat-berlini helyzet ren­dezésére tett javaslatait. A két küldöttség határozot­tan támogatja a Szovjetünk kormányának az általános le­nan megválasztott 62 tagja közül 51 már az előző orszá­ix országos népi , a Kínai Népköztá, megváló* PEKING (Űj Kína): A Kínai Népköztársaság országos népi gyűlésének elnöksége hétfőn délután a következő kiáltványt adta ki: Ezennel nyilvánosságra hoz­zuk. hogy a második országos gos népi gyűlés állandó bizott­ságának is tagja volt. gyűlés kiáltványa rsaság elnökének tztásáról népi gyűlés első ülésszaka Liu Sao-csit választotta a Kínai Népköztársaság elnökévé, Sang Csing-ling asszonyt és Tung Pi-vut pedig a Kínai Népköz- társaság aleln ökeivé. 1957. április 27. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak VI. ülése egyetértett Mao Ce-tung javaslatával, hogy a következő idő­szakra ne őt jelöljék a Kínai Népköztársaság el­nökének tisztségére. A központi bizottsági ülés határozata pozitív jellegű­nek nevezte ezt a javas­latot. Ha Mao Ce-tung nem tölti be az államelnöki tisztséget, minden idejét a párt központi bizottsága elnöki tisztében rá­háruló feladatok megvalósítá­sának szentelheti. Ily módon nagyobb lehetősége lesz arra. hogy erejét a párt és az állam irányvonalával, politikájával összefüggő kérdések megoldá­sára összpontosítsa, továbbá több időt fordíthat a marxista —leninista elmélet terén vég­zett munkára. Ez nem akadá­lyozza meg, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be ál­lami ügyekben, sőt ily módon hasznosabb munkásságot fejt­het ki a párt és hazánk népe javára. Liu Sao-csi elvtársnak, a Kínai Népköztársaság úi elnökének életrajza Liu Sao-csi 1898-ban, Jün- nan tartomány egyik kis falu­jában született. Parasztcsalád sarja. Már középiskolai tanuló korában részt vett az 1919. évi imperialistaellenes „május 4.” mozgalomban. 1920-ban belé­pett a Szocialista Ifjúsági Szövetségbe. 1921-ben a Kínai Kommunista Párt tagja. lett. 1922-ben a sangháji országos munkás-titkárságom, majd a KKP jünnani pártbizottságá­nak tagjaként dolgozott. E bi­zottság vezetője akkor Mao Ce-tung volt. 1922-ben bá­nyász- és vasutas-sztrájkot vezetett. Tevékenyen részt vett az 1924—1927. évi forra­dalomban. A második orszá­gos szakszervezeti kongresz- szuson (1925. májusában) a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettesévé választották, ö irányította a sangháji és az észak-kinai munkásmozgalmat. 1925. őszén visszatért Jünnanba. Itt a helyi reakciós hatóságok letartóztatták. A letartózta­tás nyomán támadt or­szágos tiltakozó mozgalom ki­szabadította. Ezután Kanton­ban a szakszervezeti szövet­ség vezetésében tevékenyke­dett. részt vett a hongkongi sztrájk és a kantoni munkás- ■ mozgalom irányításában. 1926 . őszén Honkongban dolgozott, ( mert ide költözött át az Or- t szágos Szakszervezeti Szövet- I ség vezetősége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents