Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

4 NÉPÚJSÁG 195». április 26., vasár«*# Az élelmes egri diákok Életrevaló példát mutatnak « Gárdonyi Géza Gimnázium és Tanítóképző KlSZ-szerve- zetének tagjai, Suba János ta­náruk vezetésével: az öreg is­kola elhagyatott pincéiben gyümölcsöző gombatenyészetet létesítettek. Felkerestük az ügyes egri :.,goinbász”-okat, . hogy meg­tudjuk, miként is állnak a dol­gok. Mivel az iskola számtalan üresen ásítozó pincével ren­delkezett, önként adódott a biológus Suba tanár úr részé­re az ötlet, hogy ott a fiúk bevonásával gombatenyészetet fog beállítani. A kiszesek el­határozták tehát, hogy becsü­letes fizikai munkával terem­tik meg a nyári nagy táboro­zás anyagi alapjait. Egy gödöl­lői és budatétényi tanulmány­út után, még 1958. novembe­rében megkezdődött a munka, mely olyan eredményesnek bizonyult, hogy február 15-ike táján megjelentek az első ki­csiny gombácskák az ágyak tetején. Az első szedés ünne­pélyes hangulatban, február 20—22-én zajlott le. — Nem ment ám minden olyan könnyen — szólt közbe az egyik tanítóképzős, aki ép­pen homokot rostált az udva­ron. — Gál Imre és Árvái Já­nos tanítóképzősök, összegyűj­tött anyagok felhasználásával elvégezték a pince villanysze­de 10—15 dekás darabok is bő­ven találhatók. Nemhiába, mindent megadtak, ami csak szükséges növekedésükhöz: a jó minőségű istóllótrágyától, a műtrágyán és a permetezésen keresztül a gyakori öntözésig. Egy másik pincében, melyet csak az idén állítottak be a fiúk gombatenyésztés céljaira, 70—80 négy­zetméter felü­leten már megindult a gombatelepek fejlődése. Az egyik pin­ce sarkában ládában hever a frissen sze­dett sampi­nyon, mely várja már az elszállítást. — „Elég szép be­vételünk lesz belőle” — mondja a csil­logó, fekete szemű Vécsey Péter. — „Nin­csenek értéke­sítési gond­jaink. Mi lát­juk el gombá- bával — veszi át a szót Suba tanár úr — a kollégiumok és napközi ottho­nok konyháit, a ,Csemege’ Május elsején nyitja a *</*«m* .. » „ a nepherU sorosa kapuit Egerben „ m..í nyilvánosságán keresztül is kérik a Gárdonyi Gimnázium és Tanítóképző diákjai, hogy gondoljanak gombatenyésze­tükre a lovakkal rendelkező vállalatok, hogy annál rentá­bilisadban termeljenek és an­nál több maradjon a nagy nyári táborozásra. Amikor a jövő terveiről ér­Megnőttek a gombák, Szakái Ferenc és Her­man László gyakorlott mozdulatokkal szedik a finom sampinyont, mert fenn a konyhán a lányok már nagyon várják. Azért sok munka van a gombával, míg pör­költ lesz belőle, többek között rendszeresen öntözni is kell. Ezt végzi most Kakuk Imre is. velési munkálatait, hogy za­vartalanul folyhasson ott a; gombaágyak beállítása és ke- Kelése. Vécsey Péter és Kakuk Imre pedig a szükséges kőmű­ves- és asztalosmunkákat vé­gezték el. — Általában 15—20 diák 'kapcsolódott be ebbe a szép és érdekes munkába — mond­ja Suba tanár úr. — Dicséret illeti még Szakái Ferenc és Herman László gimnazistákat is, akik az előbbiekkel együtt lelkesen dolgoztak és dolgoz­nak a gombatenyésztés kere­tében. Megtudjuk, hogy még Tár­nái Ambrus bácsi, a tanító­képző öreg dolgozója, nyugdí­jas agronómus is sok és okos gyakorlati tanáccsal, utasítás­sal segítette, támogatta a fia­talok munkáját. A még tavaly beállított pin­cében 130 négyzetméter felü­letű gombaágyak húzódnak a föld mélyén. A párás, kelleme­sen meleg pincében buján te­nyészik a sampinyon-gomba. Nem ritka a 20 dekás példány, míísorn: Egerben este V, 8 öraJcor NEM VAGYUNK ANGYALOK (bérletszünet) Kiskörén este ti 8 őrekor: HLYEN NAGY SZERELEM üzletét, de a tanárok és diá­kok is itt szer­zik be szük­ségletüket. Lelkesedéssel mesélik a fiúk, hogy miként készítették a legnagyobb gonddal a gom­baágyakat, mi­ként ültették el belé a gom­bacsírákat és milyen óvato­san kell tör­ténnie a már kellően érett és kifejlődött példányok sze- désének.Panasz- kodnak, hogy jelentős pénz­összegeket kel­lett kiadniok istállótrágyá­ért, melyet az erdőgazdaság­tól vásároltak. A sajtó nagy deklődünk, megtudjuk, hogy jövőre megpróbálkoznak a je­lentős összeget felemésztő „csi­ra” tenyésztésével, mely, ha sikerül, jelentős összegeket fognak megtakarítani. De ezen felül Berényi Gyula bácsi mé­hész szakember vezetésével és segítségével még kaptárokat is készítenek a fiúk, hogy kis méhészetet létesítsenek majd néhány család kezdőállomány­nyal. Azzal a meleg, jóleső érzés­sel távoztunk el a lelkes, csil­logó szemű diákok közül, hogy az okos pedagógiai elvekkel felvértezett tanáruk kezében sokoldalú, a munkát szerető és megbecsülő emberekké fog­nak fejlődni, akikre biztosan számíthatunk szebb jövőnk ki­építésében. Sok szerencsét, fiúk! Csak továbbra is így előre! Sugár István 1959, április 26, vasárnap: 1829-ben született Billroth Tiva­dar, német sebésztanár. 1959. április 27, hétfő: 1945. A Második Osztrák Köztár­saság alapításának évfordulója. 1864-ben született Koszta József festőművész. 1844-ben halt meg J. Dalton an­gol fizikus és kémikus, az atom­elmélet megalapítója. O Névnap C5 Ne feledjük, hétfőn: ARISZTID kedden: VALÉRIA in unt-> A GYÖNGYÖSI lakás- építkezésnél dolgozók a kong­resszusi versenyben vállalták, hogy az épületeket október 30-a helyett október 20-ra felépítik. — AZ EGRI Városi Műve­lődési Ház színjátszó csoport­ja vasárnap Miskolcon mu­tatja be a Lampionok ünnepe című atomháború-ellenes da­rabot, a felsőmagyarországi AKÖV-vállalaíok színjátszó csoportjainak találkozóján.- ANYAGTAKARÉKOSSÁ­GI hónapot tartanak az Egri Finomszerelvény gyárban a kongresszusi verseny első idő­szakában. Az anyagtakarékos­sági hónap eredményeit május első felében értékelik. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyár dolgozói között 1958- ban 80 ezer forint segélyt osz­tottak ki. EGRI VÖRÖS CSILLAG 26—27-én: Pe.r a város ellen EGRI BRÖDY 26—27-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 26—27-ém: Akkor karácsonykor GYÖNGYÖSI PUSKIN 26—27-én: Érettségi után HATVANI VÖRÖS CSILLAG 26—27-én: A ml kis családunk HATVANI KOSSUTH 26—27-én: Ember az égben PÉTERVASARA 26- án: Az élet visszavár 27- én nincs előadás FÜZESABONY 26—27-én: Spanyol kertész HEVES , 26—27-én: A 39-es dandár Nem nekünk kell pirulnunk azért, hogy néhány napra leve­tettük ballonkabátunkat, s va­lami melegebb ruhát öltöttünk magunkra. Ezért az idő szé- gyellje magát, amely áprilisi létére ily februáriasan visel­kedik. No, de az emberek tervez­getnek, s bíznak, hiszen mégis­csak május közeledik. Még­hozzá rohamosan. S májusra, május elsejére történik egy és más itt Egerben is. Erről szól most e kis riport. ★ Még ezen a hűvös délelőttön is örül az ember, ha széttekint az egri strandon, amely most még csendes, csupán a sze­mélyzet munkálkodik a nyitás előtti napokon. •A két kis medence már víz­zel teli várja a lubickoló gye­rekeket. A víz ragyogóan tisz­ta. A medence falait meszes rézgálic-oldattal fertőtlenítet- Jék. Ez egy újítás, úgy mond­ják, megöli az algákat, s nem lesz tőlük zöldes a víz. A nagy medencét most ta­karítják, a kabinokat, padokat már kijavították és szépen át­festették. Dolgoznak a kerté­szek is, ültetik, s ápolják a virágokat, friss homokkal szór­ják le az utakat. No, de a strandolok nem­csak napozni és fürdeni akar­nak, hanem... Hanem inni s enni is. Nos, ebben sem lesz hiány mert... Az Egri Vendéglátóipari Vállalat kibővíti a strand­vendéglőt. Beállították egy nagyméretű tűzhelyet, 6 így biztosítják a megéhezett stran­dolok ellátásét. S aki ebédelni akar, az szép, új asztaloknál, új székeken foglalhat helyet. S reméljük, helyben sem lesz hiány, mert a sörözők, fröcs- csözők nem lepik majd el a teraszt. A hátsó kertben s a terasz mellett ugyanis egy-egy kis italos pavilont állít fel a ven­déglátó, s ezzel tehermentesíti a terasz forgalmát. Persze, van aki cukorkát, vagy tejet kíván majd a tik­kasztó melegben a jó fürdés után. Ezekről a Kiskereske­delmi Vállalat gondoskodik. Kibővítik a tejespavilont, fel­szerelik nagy hűtőszekrények­kel, s gondoskodnak székek­ről, s asztalokról is. S hogy ne csüggedjen a fagylaltot kedvelők népes tá­bora sem, ezért leírjuk: fagy­laltot a teraszon lehet tovább­ra is kapni, mégpedig úgy ígérik, jó minőséget, nagy vá­lasztékban. így, ilyen körülmények kö­zött tölthetjük szabad időnk st majd a meleg napokon az egri strandon, ahonnét ma még csak azt jelenhetjük, hogy szépül, tisztul, csinosodik. A csillogó testű kis halak már nagyon várják a kíváncsi gye­rekeket, s a kis tóban gyönyö­rűen virít már a kék és sárga lótusz is. ★ Ma. még csendeda népként söröző. Pedig itt is változások­ra készülnek. Május 1-től kis­vendéglővé alakul a söröző. Hétköznaponként délután négy órától nyitja majd kapuit, •va­sárnap vedig már délelőtt 11 órától sörözhetünk, ebédelhe­tünk a Népkertben. S minden­nap tánczene. olcsó italok, s bő választékú hideg ő meleg konyha. Ügy Ígérik az illetéke­sek, a vendéglátó vezetői, hogy olcsó és kedves vacso­rázó hely lesz ez a népkerti söröző. Sőt, több ennél. Lesz fagy­lalt és presszógépe is. Ez na­gyon okos gondolat, mert ed­dig a Népkert és a Stadion körzetében, sem fagylaltot, sem feketekávét nem lehetett kapni. Most az is lesz, illetve lenne ha... Ha az ÁVESZ sürgősen be­vezetné az ipari áramot. — 150-200 méterről van szó csu­pán — akkor lenne fagylalt is és kávé is. Kedves ÁVESZ, ugye sürgő­sen elkészítik a vezetéket, higgyék el, sokan örülnek majd ennek, mert akkor iga­zán jó kis hely lesz ez a nép- kerti söröző. Szép, holdvilágos estéken szabad levegőn nézni a jobb­nál jobb filmeket — ez igazán nagyszerű dolog. S aki akar, még cigarettázhat is. így lesz ez, ha minden jól megy, május elsejétől, amikor megnyitja kapuit az egri Kert­mozi. Egy ids meglepetést Itt ü tartogatnak számunkra. Azt tervezik, hogy kispárnákat vá­sárolnak, s akik akarják, bdr- bevehetik arra a két órára. Most már csak egy kis büfé kellene, s akkor jöhet a jó idő s a jó film. Reméljük, ebben sem lesz hiány. Ami a filmet illeti, azt nyu­godt lelkiismerettel Ígérhetjük a nyitásra: „A kettőnk titka” című szélesvásznú francia fil­met Yves Montanddal a fő­szerepben. ★ így készül, s ezt ígéri a strand, a népkerti söröző, s a Kertmozi itt, Egerben május 1-re. Mindhárom helyen min­dent megtesznek, hogy a kö­zönség jól érezze magát. A többi már az időn múlik. Márkusz László AMIKOR AZ ELMÜLT HÉT szombatján Füzesabonyban át­szálltunk a Budapestre induló munkásvonatba, olyan púpéba kerültünk, ahol éppen hogy jutott hely. Az ablakfelőli ré­szen térdükre fektetett lapos bőröndön négy férfi kártyá­zott; — Kérem, van szabad hely.:. — kérdeztük. A kártyázok egyike gyorsan végignézett rajtunk, a másik három csak úgy futólag pis- lantott ránk, aztán tanácstala­nul összenéztek. Végül az el­ső kelletlenül megszólalt: — Van.:« Az a kettő üres.:. Leültünk. A kártyaparti folyt tovább. Magam is Ismerek néhány kártyajátékot — a közismer­tebbeket, az ulti kivételével—• s amolyan csendes érdeklődő módjára figyelni kezdtem a játszmát. Huszonegyeztek. Alig, hogy elhagytuk az első állomást, kiderült: a játék nem pusztán szórakozásból, időtöltésből megy, hanem pénzbe. Egy-egy parti befeje­ződött, azután számoltak, Zsebből. Tízesek, húszasok ván­doroltak egyik zsebből a má­sikba. Az egyik ember — aki olyan gyanakodva nézett vé­gig rajtunk, amikor a kupéba léptünk — különös szerencsé­vel nyert, s ahogy láttam, a hozzám legközelebb ülő vesz­tett a legtöbbet;.. A hazárdjátékokat a törvény tiltja <*- de nem akartunk ez­zel így közbelépni, csak azt jegyeztük meg a vesztesnek: Látszik fizetési nap után van. De várják otthon a pénzt, mi­nek játszik..: „Hát csak úgy beszálltam, négyesben jobb a játék. Azután ahogy vesztet­tem, úgy nyerhettem volna is" — válaszolta vállvonva az ember. (Mint később megtud­tuk: kazincbarcikai munkás volt, s utazott haza Hatvan­ba.) Amikor a kártyatársak Vámosgyörknél leszálltak, megkérdeztük: mennyibe ke­rült neki a szórakozás? — Kissé rezignáltan azt felelte: „Olyan 80—90 forint körfii..." AZAZ: ENNYIVEL keve­sebbet visz haza a családjá­nak, noha azt mondja: azért fogadta el a kártyameghívást, hogy hátha nyer..: Igen: a hazárdjátékba bele- menő, s belemerülő ember mind azzal ül le, hogy hátha nyer, munka nélkül, — bár kockázattal, a nagyon' is illu­zórikus szerencse segítségével — jut pénzhez. S vannak hi­vatásos kártyaspillerek, akik az eme egyes emberek nyere­ségvágyát a maguk javára ki­használják: alkalmat adnak a játékra — aztán kifosztják őket, legalábbis jól megko­paszt ják .:: A hazardírozás - a múlt maradványa az emberekben, s ellene nemcsak adminisztratív úton, hanem nevelőmunkávai is kell harcolni. Az erre irá­nyuló nevelőmunka azonban nem könnyű. Vannak embe­rek, akiknek a megengedett totó-, lottó-játék nem elég, hanem tiltott hazárdjátékok­hoz nyúlnak. Nem szórako­zásból, — nyereségvágyból. Hallottam már olyan esetről, hogy a liuszonegyezés kétfil- léres lap-alapon kezdődött és százasokkal fejeződött be. Ezekről a tiltott szerencse­játékokról elbeszélgettünk a megyei rendőrkapitányság il­letékesével, N. századossal is. Azt mondta: — Ma már sokkal kevesebb ilyen ügy kerül a rendőrség elé. Érthető is ez, különösen a falvakat nézve. A kultúra mindjobban behatol a közsé­gekbe: kultúrházak épülnek, klubok létesülnek, mozik vannak, tágulnak a szóra­kozási lehetőségek, az em­berek művelődnek — s mind­ez együtt elvonja az embere­ket a kártyától. Nem a kár­tyától egyáltalán, hanem a hazárdjátékoktól. Sajnos azon­ban, ahol ilyen lehetőségek nincsenek, ahol csak egy vagy két kocsma jelenti a vasárnapi szórakozást az em­bereknek, ott már csak a vál­tozatosság, az izgalom kedvé­ért is elő kerül a huszonegy, a ferbli, a chmaine. Vagy pe­dig a kugli — de nagy pénz­ben. ÍME NEHÄNY PÉLDA a közelmúltból: Bélapátfalván a 20-as ital­boltban nemrégen egy ferbli- ző társaságot ért tetten a rendőrség; a pénzt lefoglalták, a játékosok ellen megindítot­ták az eljárást. A mónosbéli, felnémeti szövetkezeti ital­boltban huszonegyezőket értek tetten, a „bank”-ban jelentős pénzzel. Az eljárást ezek el­len is megindították. Felsőtá”- kányban a kuglizás folyt nagy összegekben — volt olyan va­sárnap délután, amikor az egyik játékos, nem keveseb­bet, mint ötezer forintot nyert össze a többiektől. Ez az ösz- szeg nem kevesebbet, mint három ember egy-egy havi fizetését teszi ki:.. (Megje­gyezzük: bár a kugli nem til­tott hazárdjáték — de betil­tandó, ha nyerészkedésre megy). N. századostól tudtuk meg azt is, hogy a rendőrség ille­tékes szerveinek tudomásuk van néhány magánlakásban folyó kártyázásról is, és már töb*b esetben vontak fe­lelősségre olyan egyéneket, akik hivatásszerűen hazardí­roztak, azaz: kártyázásból, kü­lönféle szerencsejátékokból tartották fenn magukat. A hazárdjátékosok — a pénz ördögének megszállottjai. Sok család élete ment tönkre, vagy vált szerencsétlenné a férj, az apa kártyaszenvedélye miatt. A keresetet, amire a család számít, s amelyért az ember egész hónapon át dol­gozott, néhány óra alatt elvi­szi a huszonegy, vagy a ferb­li, a chmaine. És nincs kegye­lem: aki nyert, az viszi a pénzt, aki vesztett, a pénz he­lyébe: a zsebébe teheti üres markát, s úgy mehet haza. A -törvény teljes szigorával kell üldözni a hazardőröket — ezt teszi rendőrségünk is. De ezen túl. mást is kell tenni: olyan kulturális körülménye­ket kell teremteni az embe­reknek, amelyek elvonják őket ezektől a játékoktól. Ma már senkinek sincs szül sége az ilyen úton szerzett -pénz­re, ha becsületesen dolgozik; de senkinek sem lehet annyi felesleges pénze, hogy azt sze­rencsejátékban könnyű szív­vel elveszítse. TÖRVÉNY ÉS NEVELÉS —• ez legyen a fegyver a múltnak ezen öröksége, a hazárdjáté­kok ellen is. Mindkettő — kü- lön-külön és együttesen is — hasznos és jó eszköz. Dér Ferenc Hazárdjátékotok nyomában

Next

/
Thumbnails
Contents