Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

1959. április 36., vasárnap NÉPÚJSÁG S Közös munka, közös gondok Adácson A FALUN KERESZTÜL kí­gyózó köves úton porfelhőt ver fel a.z Atkán Gépállomás gyorsan haladó hat Zetorja, melyek az állomástól a falu másik végén levő építkezési helyre szállítják a követ. Épít­kezik az Előre Tsz. Itt van a szövetkezet apraja, nagyja, most ráérnek, mert 45 holdon elvégezték a tavaszi árpa ve­tését. Negyven holdon kukori­cát, 15 holdon a cukorrépát, 22 holdon a borsót, 25 holdon a zabogbükkönyt, öt holdon a ! zabot, öt holdon a burgonyát, két holdon a petrezselymet és 800 négyszögöl salátát vetet­itek el. A borsó első kapálása­ival elkészültek, a cukorrépát csak a hideghullám miatt nem tudták sarabolni. Ugyancsak a hideg miatt nem tudták elvégezni, a pap­rika, káposzta és az uborka palánták kiültetését. A fejtrá- igyázást már mindenütt befe­jezték. Az előző évekkel el- I len tétben az idén már hasz­náltak műtrágyát és holdan- iként 150 kilogrammot szórnak szét. A műtrágya használata már most meglátszik a földe­iken, a határban szépen zöl­ded az őszi és tavaszi vetésű ikalászos. A vetés és a növényápolásí munkák közti szünetet hasz­nálják fel arra, hogy meg­kezdjék az 50 férőhelyes, magtárpadlásos, teljesen gé­pesített tehénistálló építését. A műszaki kivitelezését a Gyöngyösi Építőipari Vállalat mérnökei és szakmunkásai patronálás keretében vállal­ták. A vasúton érkezett 22 vagon kő kihordását 'már befejezték. Kora reggel, mikor az Atkári Gépállomás hat Zetorja meg­érkezett, s a kihordást meg­kezdték, senki sem gondolta, hegy estére be is tudják fe­jezni. Hogy mégis sikerült, az a tagok lelkes munkája mel­lett a traktorosokon is múlott. Az alapozást — amelyet va­sárnap már megkezdenek — úgy végzik, hogy a most fel­épülő 50 férőhelyest a Későb­biek során egy újabb 50 férő­helyes istállóval kibővíthes- sék. SZÜKSÉG VAN ERRE, mert az elmúlt évben épült 50 férőhelyes istálló kicsinek bizonyul. Tavasszal megnőtt a szövetkezet, 240 család jelent­kezett, hogy a jövőben közö­sen gazdálkodjanak az 1250 hold földön. A földterülettel arányosan megnőtt az állat­állomány is, sőt ezen felül 11 törzskönyvezett tehenet is vá­sároltak. 54 család már megkezdte a közös munkát, de a többi sem nézi tétlenül őket. hanem részt vesznek a kő szállításában, s ki akárkik venni részüket a száz férőhelyes tehénistálló építéséből is, hisz már ők is a szövetkezethez tartoznak. A megnövekedett állatállo­mány takarmányellátását 200 hold pillangós vetésével biz­tosítják. Adácson, sőt a környéken sokan ismerik az Előrét. mint egy jól gazdálkodó termelő­szövetkezetet. Fejlődését min­denki figyelemmel kíséri. A tsz vezetősége is tudja ezt, s azon van, hogy minél nagyobb jövedelmet biztosítson a tag­ság részére, s a tsz jó hírét öregbítse. Az építkezéseknél is figyelembe veszik ezt. Az idei tervekben 100 férőhelyes tehénistálló, ezer köbméter sí- lótér, 100 férőhelyes hizlalda, kútépítés, 300 négyzetméter üvegház, s ha erejükből és ideiükből még futja, egy 50 férőhelyes fiaztátó, 300 férő­helyes süldőszállás, s egy öt­ezres baromfiól szerepel. A növénytermesztésben már most rátérnek a kertészetre. Jövőre el szeretnék látni a környék ipari üzemeinek dol­gozóit hússal és zöldséggel. AZ 1949. ÓTA MÜKÖDÓ Előre Tsz mellett három új szövetkezet is alakult tavasz- szal Adácson. A község lako­sai közül 764 család határo­zott úgy, hogy a jövőben kö­zösen fogja megművelni föld­jét. Az Előre megerősödése Határidő előtt leépítik a gyöngyösi buszmegái’ét, az egri, hatvani lakóházakat, iskolákat — Kongresszusi versenyben az É. M. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai a kongresszusi munkaverseny­hez. Molnár Lajos kubikos-bri­gádja, a vállalatnál dolgozó kubikosokat hívta versenyre. Udvari László KISZ-brigádja versenyben áll Nagy József kőműves-, Hajdú József vas­betonszerelő- és Veres Ferenc ács-brigádjának tagjaival. Ez a vetélkedés azért is helyes, mert ötszázalékos anyagtaka­rékosságot jelent, ha teljesítik a versenyvállalásokat. A gyön­gyösi nyolctantermes iskola építői is figyelmesen számba vették a lehetőségeket és az eredményeik elérésében szá­mítanak a gépekre, amelyeket 15 százalékkal jobban ki­használnak, mint azelőtt. Építkezéseknél mindig prob­lémát jelentett a társadalmi tulajdon védelme. A nagyobb lakóházakkal egy időben a környékben gomba módjára szaporodtak a vállalati téglá­val épített mellékhelyiségek. A gyöngyösi építők — nagyon helyesen — a kongresszusi ver- senyvállalásukba belevették a társadalmi tulajdon fokozott védelmét is. A lakásépítő brigádok Eger­ben, Gyöngyösön és Hatvanban is aktívan részt vesznek a vál­lalaton belül megindult kong­resszusi versenyben. A falfel- húzási munkák szépen halad­nak, mind a három munka­helyen megvan arra a biztosí­ték, hogy jóval határidő . előtt befejezik az építkezéseket. A VÁLLALAT DOLGOZÓI­NAK még eddig csak egy me­zőgazdasági jellegű munkavál­lalása akadt: Tiszanánán épí­tenek egy 96 férőhelyes istál­lót. Ezt a munkát november 10-re- fejezik be. Az építő-bri­gádok vállalásához csatlakoz­va, a szakipari részlegek dol­gozói is komoly munkát vé­geznek. A vállalat több száz dolgozója vesz részt a kong­resszusi versenyben és dolgo­zik lelkesedéssel a megye kü­lönböző részein levő építkezé­seken. A lakóházakba hama­rább tudnak beköltözni a la­kók, kényelmes, egészséges is- kolábá ülhetnek be a kará- csondi, recski, gyöngyösi és egri gyerekek, mindezt az É. M. Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak kongresz- szusi versenyvállalása ered­ményezi. Kovács János után március 4-én megalakult az Ezüstkalász, ötödikén a Pe­tőfi és hatodikán az Arany­kalász. A Község lakosságának zöme, a nagyüzemi mezőgaz­daságot választotta, s így a határban és a vasútállomáson kiállított községjelző tábla alá odakerült a „termelőszövetke­zeti község” címtábla is. Szabó Sándornak, a község tanácselnökének újabb gondoK nehezednek a váRaira. Adács a gyöngyösi járás legnagyobb községe, közel ötezer főt számláló lakosa van. S az egyéb ügyek intézése mellett többet kell foglalkoznia a ter­melőszövetkezetekkel is. A község lakosainak nagy része vasutas, s így mivel az asszonyok léptek a szövetke­zetekbe, felmerül a kisgyer­mekek elhelyezésének problé­mája. A 32 férőhelyes óvoda már az elmúlt évben kicsinek bizonyult, ősszel társadalmi munkában végzett átalakítás­sal 46-ra emelték a férőhelyek számát. Az idén már ez kicsi lesz, szükségessé válik a to­vábbi bővítése. A község lakosainak kultu­rális igényei is megnöveked­tek, s a mozielőadáspk mellett megfelelő kultúrotthonban sze­retnének szórakozni, tanulgat­ni. A tanács még a múlt év­ben vásárolt 170 ezer forin­tért egv kultúrháznak alkal­mas épületet, amelyet a nyá­ron 300 ezer forintos költség­gel átalakítanak. A község la­kosai 50 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik, hogy mie’őbb birtokukba ve­hessék a kultúra otthonát. KÖZÖS ERŐVEL strand lé­tesítését tervezik, amelyhez a vizet a falu közepén levő ar­tézi kútból nyerik. Négytantermes új iskolában tanulhatnak a gyerekek. A kötelező tanítási anyag mel­lett Csömör Tibor biológia­szakos tanár vezetése alatt az állami tartalékföldekből ren­delkezésükre bocsátott 800 négyszögöl földjükön politech­nikai oktatás keretében elsa­játíthatják a kertészéti isme­reteket. A kukoricát, borsót, babot és zöldségféléket már elvetették, a krumpli vetését most kezdik meg. A terményt a helyi óvodának adják át. Közös munka, közös gond, — vallják az adácsiak, s ez mindinkább érvényre jut a községben. A legutóbbi tanács-« ülésen a termelőszövetkezetek megszilárdításával foglalkoz­tak. Sokan eljöttek a falu la­kosai közül, többen felszólal­tak, megmutatva, hogy ma­gukénak érzik a közös erősí­tésének ügyét. A ZÖLDELLÖ TAVASZI határban már közösen, vidám nótaszó mellett dolgoznak a szövetkezet tagjai. Az egész határon széttekintő nap már a szépen feilődő. közös vetés­ben gyönyörködhet. Pilisy Elemér Nyílt levél a nagygombosi tangazdaság dolgozóinak KEDVES ELVTÁRSAK! Termelőszövetkezetünk tagsága nevében köszönetét mondunk azért az önzetlen baráti támogatásért, amelyet pártszervezetük tagjai, a gazdaság vezetősége és a dolgozók szövetkezetünknek nyújtottak. A kormány különböző kedvezményeken keresztül je­lentős támogatást ad a szövetkezetnek, de kuönösen jóleső az, hogy a munkásosztály baráti, segítő kezét 'közvetlen is érezzük a patronáló munkában. Dolgozóik, a gazdaság kom­munistái együtt jártak tagjainkkal a szervező, agitációs munkában, s most, mikor városunk szövetkezeti város lett. most sem szűnt meg a segítség, csak formája változott. Az építőbrigád segített a nyári lakás felépítésében, a barom­fiól átalakításában, a dará'ó és a kovácsműhely épületének kijavításában, különböző szerszámjavításban. Az elvtársak által végzett munka értékét elsősorban az adja, hoay akkor segítenek, amikor a legjobban szükségünk van rá és szíve­sen segítenek. Örömmel fogadjuk a gazdaság vezetőinek, szakembereinek tanácsait, hiszen a hibák kijavítására, meg­előzésére mutatnak utat. Ez bátorít bennünket arra, hogy problémáinkkal bizalommal forduljunk az elvtársakhoz, se­gítésüket, támogatásukat kérjük. Amikor önzetlen támogatásukért köszönetét mondunk, azt a megbecsülést akarjuk kifejezésre juttatni, mellyel tagságunk munkájukat fogadja. Mi azon leszünk, hogy munkánkkal, termelési ered­ményeinkkel megfeleljünk annak a bizalomnak, melyből e támogatás fakad. A hatvani Űj Élet Tsz tagjainak nevében: Tóth József, Pete János Kepes Lajos MSZMP-titkár agronómus tsz-elnök Az Indiai-óceánban Ceylontól 650 kilométerre délnyugatra fekszik a brit védnökség alatt áll ó Maldive-szigeíek szultánsága. , A közel 7000 sziget és ssirtből álló szigetcsoport összesen csupán 300 négyzetkilométer nagyságú, tehát Budapest területének csak 2/3-a. A Maldive-szigetek lakóinak száma 82 000 fő; a szigetcsoport gazdasági jelentősége elenyésző. A közelmúltban a szigetcsoport déli részén: Fua Muluku szi­get és a Huvada, valamint Addu atolíokon „Egyesült Suvad ive Szi­getek” néven új állam alakult. Az állam-alakulás oka az a tény volt, hogy a Maldive-szigetek kormánya nem tartotta kívánatosnak a szigetcsoporthoz tartozó Gan szigetén brit repülőtámaszpont ki­építését. A brit hatóságok válaszul szeparatista lázadást robban­tottak ki, és a szigetcsoport déli részén alakult űj állam vezetői természetesen hozzájárultak a brit repüjőbázis létrehozásához. Gan sziget lakosságának támaszpont-ellenes tüntetéseit a helyi hatóságok kegyetlenül elfojtották. A Gan szigeten létesítendő repülőtámasz­pont stratégiai jelentőségét az adja meg, hogy a London—Ciprus— Aden—Szingapúr, tehát a Távol-Kelet felé vezető légi útvonal egyik fontos állomása, miután Nagy-Bri tannia az indiai és ceyloni repülő- támaszpontok feladására kényszerült. Gan sziget továbbá összekötő kapocs lehet az afrikai Mombasa és Szingapúr, valamint Mombasa és Ausztrália repülőterei között is. Jelmagyarázat: 1. Brit repü lőtámaszponf. 2. Brit repülő tá­maszpont, építés alatt. Közös összefogás Mezőtárkányban Rövidesen megoldódik a mezőtárkányi lakosok évtize­des problémája azzal, hogy megkezdik a községben a jár­daépítést. A napokban érke­zett meg a munkálatokhoz szükséges 200 köbméter sóder, amit a község lakosai négy­órás társadalmi munkával a helyszínre szállítottak. A jár­daépítések során a községben több mint öt kilométer hosszú járda épül, melynek munkála­tait (az anyag árán kívül) a község lakosai társadalmi munkában végzik eL AZ MSZMP KONGRESSZU­SÁNAK tiszteletére megyénk­ben egyre nagyobb méreteket ölt a kongresszusi munkaver­seny. Ipari üzemek és vállala­tok munkásai egymás után je­lentik be csatlákozásukat. Az É. M. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói termelési értekezleteken dol­gozták ki a versenyvállalások helyi feltételeit. De _ a válla­latnál már év eleje óta tart a Kaknics Ferenc kőműves-bri­gádja által kezdeményezett munkaverseny. És ehhez a munkaversenyhez azóta 27 bri­gád csatlakozott. Az ilyen előkészítés után nem volt meglepetés, hogy amikor a vállalat vezetője a munkások előtt beszélt a kong­resszusi munkaversenyről, még több brigád állt a versenyzők közé. A munkások úgy tették meg verseny vállalásajkat, hogy figyelembe vették építőanyag­ellátottságukat. A vállalások­ban első helyen szerepel, hogy számos munkahelyet határidő előtt átadnak, mert ezek az 'építkezések — az iskolák, a lakóházak és a gyöngyösi MÁVAUT megálló - a dolgo­zók életkörülményein javíta­nak. A termelékenységet hét; százalékkal fokozzák, a meg-: adott anyagnormán belül 2—5: százalékos anyagtakarékossá-: got érnék el és száz százaié-: kos minőségi munkát végez-: nek. _ { A gyöngyöshalászi négytan-: jtermes iskola építésénél dolgo-{ zó kőműves-, kubikos-, segéd-{ I munkás- és ács-brigádok mun- • {kásái úgy dolgoznak, hogy egy { hónappal a határidő előtt át- • 'adhassák az iskolát és az egy ■ jfőre jutó termelékenységet ha-{ vonta hatezer forintra teljesí-; [tik, Bozóki István ács-brigádja {még ezt is túl akarja szárnyal-; ni, erre vall hétezer forintos; vállalása. . : KARÁCSONDON SZINTÉN: négytantermes iskolát építenek: a vállalat dolgozói. Ök a jú­lius 31-i határidő helyett jú-{ nius 1-re befejezik az iskola építését. A vállalásuk teljesí­tése biztatóan halad, s ebben nagy része van Tasi György kőműves-, G$ík György segéd­munkás- és Kántor Sándor kubikos-brigádjának. Az egri ! nyolctantermes iskola építői is bejelentettén: csatlakozásukat — AZ EGER—Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat országos vi­szonylatban is jelentős építő­anyag-mennyiséget forgalma­zott. 1958. II. félévében csak téglából 20 milliót adott el a vállalat. : MUNKÁBAN töltött hosszú :évek után özvegy Halmosi Já- :nosné és Tanner Bertalanná — tíz társukkal együtt — nyug­díjba mentek. Az Egri Do- •hánygyárban dolgoztak évtize­deken át, kisiánykorukban {kezdték, ki szöszkén, ki meg {szép gesztenyebarnán és őszülő ; fejjel fejezték be, most ja­guárban. Négy hónap múlt ;el azóta és ez a négy hónap ;nem a zavartalan nyugalom : jegyében telt el. Sok jutott íbele a várakozásból, mert öz- ; vegy Halmosi Jánosné és Tan­mer Bertalanná még nem kap- ítak eddig nyugdíjat. Várnak • rá mind a ketten. : Halmosi néni jön, megy, :ki!incselget a pénzért, nyugta­lan 'és kétkedik is. Ott lakik :nem messze a gyárhoz, be-be- : néz naponta, érdeklődik, ínincs-e valami jó hír a szá­mára. Hallottunk panaszáról meglátogattuk. Kicsit meg­lepett a találkozás, mert Hal- ímosi néni nem kimondottan Inyugdíjas-típus. Másra számí­tottam, amolyan nagymamára, Jc.ki azért lett nyugdíjas, mert >ez az egyetlen út számára, {nem tud dolgozni többé. Öz- {vegy ' Halmosi Jánosné még ; jóval innen van ezen a hatá- >ron, Fiatalos külsejű, mozgé­kony kis asszony, és bár a ha­bjában ezüstös szálak szép ’számmal akadnak, csak őszü­szült, az egészet felküldik Bu­dapestre, az Országos Nyug­díjintézethez, és csak majd a Nyugdíjintézet fizet. Az SZTK csak olyan nyilvánvalóan egész nyugdíjakat tud megál­lapítani, amely akkor jár, ha a do gozó az utóbbi 14 esz­tendőt, megszakítás nélkül, munkában töltötte. Más eset­ben előleget adnak. Megálla­pítanak egy összeget, s értesí­tik a Nyugdíjintézetet, hogy fizesse ki. Kívülről ismerik az SZTK- dolgozók a Halmosi Jánosné és a Tanner Bertalanná ügyét. Akták nélkül is mondják, hogv Ha’mosi Jánosné részére pár hete előleget állapítottak meg. Tanner Bertalannénak az egész nyugdíját kiszámították. Hogy miért nem kapták meg a pénzt? Nem küldték le Bu­dapestről, a Nyugdíjintézettől. Talán rövidesen megérkezik. JÓ LENNE, ha igyekezné­nek, vagy az előleget, vagy a nyugdíjat küldenék. Ha“éT3sz- latnák Halmosi néni kételyeit egy pénzesutalvánnyal, ha a postás egyszer úgy „viccelné’ Tanner nénivel: „Itt a nyug­díj”. Jó lenne, ha békés nyu­galmukat nem zavarná tovább a pénzkérdés, ha élveznék a gondoskodást, ami megadatott nekik, amit megérdemeltek. KISS JANOS Az SZTK nyugdíjcsoportjá­nál felvilágosítanak. Megje­lent a nyugdíjtörvény, de még jelenleg sincs meg a végre­hajtási rendelkezés, ezért* mu­tatkoznak a zavarok. — Mindennap várjuk — közli dr. Ferencfalvi Ferenc, a cso­port vezetője —, s valószínű, hogy rövidesen meg is kapjuk. A végrehajtási rendelkezés kidolgozása nagy körültekin­tést igényel és nyi’ván emiatt késik. Vitatják, hogy tökéletes formában kerüljön ki. Megtudom, hogy többen is vannak, akiknek nem folyó­sítják a nyugdíját. Az SZTK ugyan igyekszik segíteni, és hogy ez mégsem elég, nem az ő hibájuk. Ök ugyanis csak nyugdíjaznak, de nem fizet­nek. A VÁLLALAT úgy küldi el az idős dolgozóját a megérde­melt pihenőre, hogy előbb az SZTK-ná! utánanéz, igényjogo­sult-e nyugdíjra. Ha igen, meg­szünteti a munkaviszonyt. A dolgozó ezután felkeresi az SZTK-t, itt megnézik, meny­nyi a szolgálati ideje, mennyi vo't a keresete, s ennek meg­felelően, híven a törvényekhez, megállapítják, hogy mennyi nyugdíj jár. Mikor ez elké­nem kap nyugdíjat, hogy öreg korára itt marad kisemmizet­ten, vagy csak sürgeti a já­randóságát az időközben fel­lépő szükség miatt? — Becsapták-e vá'aha az utóbbi 12 évben Halmosi né­nit? — kérdem. Elgondolkodik egy pillanat­ra, számba veszi az elmúlt 12 évet, majd határozottan vála­szol. — Nem, nem emlékszem, hogy becsaptak volna, sőt, tu­dom, hogy magasabb nyugdíjat kapok, mint régebben, de azért küldhetnék már — teszi hozzá barátságosan. ★ TANNER NÉNI nem volt otthon. — Most nient el vala­hová — mondják a szomszé­dok —, pedig itthon van álta­lában, várja a postást. Tanner néni közel egy fél évszázadot dolgozott a do­hánygyárban — 49 évet. Tizen­négy esztendős lehetett, ami­kor kezdte, mert most 63. Vár­ja a postást, jobban talán, mint lánykorában. A szom­szédok mondják, hogy a le­vélhordó már viccel vele. — Még nem hozok pénzt — kiá’tja mindjárt, ha meglátja Tanner nénit. Pedig jó volna, ha már hozná. lő még és nem egészen ősz. Igaz, hogy kor szerint sem lehet még öreg, hisz mind­össze 56 esztendős. A dohány­gyárban 33 évet dolgozott, két nagy szakaszban. Huszonegyet előbb, aztán pár évig abba­hagyta, majd ismét munkába állt, s termelt még tizenkét évig. A munkában töltött évei után jár neki a pihenés és nem azért nyugdíjazták, mert elöregedett. MONDJA IS. — Én még do’goztam volna egy pár esztendőt. Aztán panaszolja: Nem tud­ja, mennyi nyugdíjat fog kap­ni. Jó munkás volt, 500 Árpád szivart csinált egy nap alatt. Megfizették annak idején tisz­tességesen, 1200—1300 forintot keresett. De vajon most meny­nyi nyugdíjat kap? Kellene már a pénz és miért nem kül­dik’ Közbejött valami? Csu­pa válasz nélküli kérdés. — Miből él mostanában, Hal­mosi néni? — Kölcsönből — mondja —, meg másból is. Tőle tudom meg, hogy a nyugdíjas-társ, Tanner Berta­lanná sem kapott még pénzt. — őt is megkeressük — mon­dom búcsúzóul, s azon gondol­kodom, vajon attól fél-e, hogy r> m. • Es nem jön a nyugdíj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents