Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-26 / 97. szám

1959. április 26., vasárnap SEFtíJSAö A szövetkezeti mozgalom az emberek nagy átformálója Hazánkban több mint tíz esztendős múltra tekint visz- sza a termelőszövetkezeti moz­galom. Ez a tíz év bebizonyí­totta, hogy a szövetkezeti gon­dolat a mi parasztságunkban igen mély gyökeret vert, hi­szen az ellenforradalom vé­res napjaiban számos termelő- szövetkezetünk szinte saját tes­tével védte meg a földet, ' a közös vagyont. Különösen a hajdani szegényparasztság volt mindig hűséges hordozója a szövetkezeti eszmének, hiszen ők érezték annak idején leg- kegyetlenebbül az embertelen kizsákmányolást, a nyomort és a megalázást, nem egy közü­lük végig élte a cselédsors ke­serveit is az úri Magyarorszá­gon. Az* elmúlt tíz év alatt, de különösen az utóbbi eszten­dőkben a termelőszövetkezetek azt is bebizonyították, hogy az új, szocialista' nagyüzemi gaz­dálkodási rendszer magasan fölötte áll terméshozamok te­kintetében is a kisparcellás gazdaságoknak és . korlátlanul hasznosítani tudja a gépi mun­kát, az agrotechnika minden vívmányát és általában maga­sabb jövedelmet, emberibb életet biztosít a parasztságnak. E fontos tények felismerése, népünknek a szocializmus út­ján való előrehaladása, a párt és a kormány helyes po­litikája eredményezte, hogy termelőszövetkezeti mozgal­munk az utóbbi időben gyor­sabb ütemű fejlődésnek in­dult és falvak, járások, sőt egész megyék dolgozó paraszt­sága lepett az új szövetkezeti útra. A termelőszövetkezetbe való átlépés nem csupán a paraszt­ság gazdálkodási módját, vi­szonyait változtatja meg, ha­nem idővel átformálja egész gondolkodását, elképzelését, terveit is. A közös élet, a kö­zösen végzett munka, a gépek, a kulturáltabb viszonyok olyan döntő változásokat idéz­nék elő az emberekben, ame­lyek egyben a múlttól, a ré­gitől való elszakadást, az új- típüsú, szocialista ember ki­alakítását is jelentik. Termé­szetesen hangsúlyozni kell, hogy ez az átalakulás nem megy végbe a termelési vi­szonyok megváltozásával egy időben, hanem sokkal lassab­ban következik be.’ Nézzük meg, melyek azok a körülmények, amelyek követ­keztében formálódik, változik * i A MÄJUSI ellenforradalom everése után helyre kellett, ilütani a megyében a prole- ariátus hatalmát. A megszö­kött régi vezetőség meüőzé- ;ével a Forradalmi Kormány- íótanács május 7-én Jack- werth Ede vasmunkást nevez­ne ki Heves megye élére kor- nányzótanácsi biztosul. Jack- verth régi szervezett munkás mit, meggyőződéses kommu- rista, aki már a háború ide­ién is aktívan részt vett a nunkásmozgalomban. Mozgal­mi tevékenysége miatt 1918. nájusában le is tartóztatták is csak a polgári demokrati­kus forradalom szabadította ki börtönéből. Jackwertb meg­érkezése után azonnal meg­kezdte a direktórium átszer­vezését. A reakciós elemeket ;1 távolította *a vezető beosz- .ásból, de ugyanakkor nem engedte vezető pozícióba a ré- direktórium tagjait sem. A rend helyreállítása után i direktórium igen nagy gon- lot fordított a különböző gaz- lasági és szociális tervek megvalósítására. A hatalom megszilárdítása és a iküiső el­lenség elleni küzdelem eddig csaknem minden idejét lefog­lalta a direktóriumnak. Most, hogy a helyzet némileg tisz­tázódott, fokozottr'bban léptek előtérbe a gazdasági és szoci­ális kérdések is. Az egri mo­zit már március végén szoci­alizálták. most pedig gondos­kodtak arról is, hosv valóban oktató filmek kerüljenek a közönség elé. Máiusbah sza­bályozták a piaci áradat és elha^ároz+ák a vendéglői árak SZabáivorá=4t is. Az egri d>- -ekOv-i.i-m a éVg—élk szármá­vá V ÍV.—vi H t> r helységet kívánt félévio-ni ahol ol^ó és ió minőségű élelmet kap­hattak volna. Tervbe vették egy száz­az emberek gondolkodása, élete. A parasztság új életszemlé­lete, illetve ennek kialakulása elsősorban a közösségi életnek, a szövetkezeti munkának kö­szönhető. A termelőszövetke­zetben dolgozó ember nem ér­zi többé, hogy egyedül van és nem retteg az elemi csapások­tól sem annyira, mint egyéni gazda korában, hiszen sok em­ber összefogása még az elemi csapásokat is könnyebben ki­heveri. Az egykor három, vagy akár tizenöt, húsz holdon gazdálkodó parasztember a termelőszövetkezetben új táv­latokat lát maga előtt. Szin­te napról, napra döbben rá hogy a száz, ezer holdak gond­jai már nem a régi „apró- cseprő problémák”, hanem olyan feladatok, amelyeket csak közös akarattal, új mó­don, új eszközökkel lehet meg­oldani. Molnár János, Balla­gó László zaránki nemrég még egyéni gazdák most azon tö­rik a fejüket, hogy a nagy értéket képviselő tenyészállat tokát hogyan helyezzék el, mi legyen az építkezésekkel és honnan szerezzenek új, nagy­üzemi gazdaságukba agronó- must, szakembert, aki szak­mailag vezeti, irányítja majd a szövetkezetét. A viszneki Béke Termelő- szövetkezetben már nemcsak az „én” fogalmán jutottak túl sokan, hanem arról be­szélgetnek, hogy évente hat­száz szarvasmarhát kell meg­hizlalniuk, hogy ezzel is se­gítsenek az ország gondjain, javítsák a közellátást és több húst juttassanak a gyári mun­kások, a bányászok, a városi emberek asztalára. Nem egy helyen találkozni lehet olyan termelőszövetke­zetben dolgozó fiatalokkal, akik határozottan kijelentik, hogy ha a gépek nem lenné­nek és kézzel kellene aratni, kapálni, akkor búcsút mon­danának a földnek és gyárba mennének, ott keresnének megélhetést. Kétségtelen tény, hogy a ter­melőszövetkezeti parasztság egyre nagyobb jövedelme, a kultúra, a műveltség fejlődé­se, a termelőszövetkezeti tag­ság nagyarányú építkezése, mind olyan tényező, amely átformálja az emberek gondol­kodását is. Atkár községben például az utóbbi esztendők­ben történő építkezések leg­nagyobb részét termelőszövet­kezeti tagok végezték, sőt van egy utca. ahol csupa tsz-tagok építkeztek . egész utcahosszá­ban. A termelőszövetkezetekben számos új dologgal kell meg­ismerkedni a tagoknak. Üj dolgokkal, fogalmakkal, ame­lyeket megkövetel a minden­napi élet. Innen adódik, hogy a hevesi járás termelőszövet­kezeteinek asszonyai jogsza­bályokról, munkaegység számí­tásról hallgatnak előadásokat, és' hallatlan módon megnöve­kedett a könyvtárlátogatók, az olvasók száma is. Nők, asszo­nyok sok minden jó, okos dol­got kitaláltak már így közös munkában, beszélgetésben ér­lelődött meg a verpeléti ter­melőszövetkezeti asszonyokban az a gondolat, hogy beiratkoz­nak a dolgozók iskolájába és valamennyien elvégzik az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát. Nem parancsolja, nem kényszeríti őket erre senki, maguk érzik a tanulás fontos­ságát, a tanulás szükségét. Vagy beszéljünk a tenki ter­melőszövetkezet leányairól, akik a téli délutánokat közö­sen, kézimunkázva töltötték, függönyt horgoltak, kötöttek, gobelin-munkákat végeztek, hogy otthonuk még szebb és csinosabb legyen. Ök maguk mondták a tavasszal, hogy ná­luk már minden lámmak kész a stafírungja és megszerették a termelőszövetkezetet. Nem egy van közöttük olyan, aki mint lány o'tt dolgozott, férj­hez ment és most mint asz- szony, szintén a tsz-ben dolgo­zik, noha férje keres annyit, hogy egy fizetésből is szépen élhetnének. De ha már a példáknál tar­tunk, azt is hadd említsük meg, hogy az erdőtelki Üj Élet Termelőszövetkezet tag­jai rendszeresen részt vesznek az egri Gárdonyi Géza Szín­ház bemutatóin és lehetőleg egyetlen alkalmat sem mu­lasztanak el, hogy csinosan felöltözve be ne ruccanjanak Egerbe és fontosnak, szüksé­gesnek érzik, hogy megnézzék a darabokat. Vajon mi lenne, há nem a paraszti élet meg­változásai, a paraszti gondol­kodás megúihodása eey új, szocialista parasztság , formá­lódása? Igen. Immáron több mint tíz esztendeié tart már az átalakulás és bár még min­dig húz vissza a révi, a meg­szokott, az ősapáktól örökölt „biztosabb” életforma, de az úitípusú narasztsóg kialakulá­sát megállítani nem lehet. Ha számbavesszük még azt a hatalmas segítséget és támo­gatást. ame'vet néni államunk biztosít, elsősorban termelő­szövetkezeti parasztságunk ré­szére, akkor nem kétséges, hogy a tegnap még ewénileg gazdálkodó parasztjaink ma­guk győződhetnek meg arról, hogy könnyebb és szebb az új paraszti élet, a termelőszövet­kezeti élet. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíja, az ingyenes beteg- ellátás, a beteg, munkaképte­len, öreg dolgozókról való em­berséges és tisztességes gon­doskodás, mind olyan ténye­ző, amely érleli, segíti azt a lelki átalakulást, amely a teg­nap még kisárutermelő, magá­nak kunorgató parasztból mű­velt, jómódú, dolgos embere­ket formál: szocialista paraszt­ságot. Szalay István Legjen a latin a tudósok nemzetközi uje.re A londoni Királyi Tudomá­nyos Akadémia elnöke a na­pokban javaslatot tett arra vo­natkozólag, hogy tegyék a la­tin nyelvet újra a tudomány nemzetközi nyelvévé, mint ahogyan Newton koráig volt. Javaslatának indoko'ására megállapította, hogy a jelenle­gi tudományos irodalom je­lentős része orosz nyelven író­dik és rövidesen a kínai, a hindu és az arab nyelv is igen számottevő mennyiségben sze­repel majd a világ szakirodai­mában. A tudományos isme­retek nemzetközivé tételének elősegítésére az Angol Királyi Akadémia elnöke szerint a legalkalmasabb volna, ha a tudósok ismét a latin nyelvet használnák a tudományos élet­ben. — A SELEJT csökkentésével 250 ezer forint megtakarítást akarnak e'émi az Egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói a kongresszusi 'munkaverseny során. Hz MSZMP Központi Bizottságának május 1-i ,e,szavai 1. Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidari­tásának nagy ünnepe! 2. Forró testvéri üdvözlet a Szovjetunió és a szocia-- lista országok dolgozóinak, erősítsük békénk és független­ségünk zálogát, a szocialista tábor megbonthatatlan testvéri egységét! 3. Éljenek a testvéri kommunista és munkáspártok, a proletárinternacionalizmus, a szocializmus, a béke, a de­mokrácia és a nemzeti függetlenség .élharcosai! 4. Testvéri üdvözlet a szabadságukért és függetlensé­gükért küzdő gyarmati népeknek! 5. Forró üdvözlet mindazoknak, akik szerte a világon küzdenek az emberi haladásért, a békéért! 6. Követeljük, kössenek békeszerződést Németország­gal, vessenek gátat a német militarizmusnak .Nyugat-Berlin legyen szabad, demokratikus város! 7. Szüntessék be az atom- és h>'drogénfe«yverek kísér­leti robbantását és gvártását. Le a hidegháborús pelit’kával! 8. Munkások, dolgozók! Jobb termelőmookával alapoz­zátok meg a nén jólétének további növekedését, gyorsítsá­tok meg a szocializmus építését! 9. Dolgozó parasztok! Ad-'átok több mező«ra,*d’,sá<H ter­méket a hazának. Termelőszövetkezet! parasztok! Erősítsé­tek szövetkezeteiteket, az új mezőgazdaság? nagyüzemeket! 10. Értelmiségi dolgozod Alkotó mookátokkal segítsé­tek hazánk szocialista építését, népünk kulturális színvona­lának emelését! 11. Éljen a magyar nép és drága hazánk: a Magyar Népköztársaság! 12. Minden hazafias erő összefogásával szilárd nemzeti egységben előre a szocialista Magvarors-ág felépítéséért! 13. Étien a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép vezető ereje! 14. Világ proletárjai, egyesüljetek! (MTI) Ülést tartott a pétervásári járási tanács A, pétervásári járási tanács április 24-én tartotta rendes ülését a járási művelődési ház­ban. melyen a mezőgazdaság szocialista átszervezésének helyzetét tárgyalták. A tanácsülésen a tanácsta­gok 94 százaléka megjelent. Tanácskozási joggal részt vet­tek Bíró N. István, országgyű­lési képviselő, megyei tanács­tagok. a községi tanácsok vb- elnökei, gazdasági felügyelők, tsz-elnökök, állatorvosok, társ­szervek és patronáló üzemek küldöttei. Pallaqi Imre, járási vb- elnökhelyettes, a napirend e'őadóia. beszámo’óiában rész- 'e+esen foglalkozott az átszer­vezés előtti helwettel. az ed­dig elért eredmén vekkel. a tsz-közséoek íelenlegi helyze­tével, valamint a megszilárdí­tás érdekében teendő intézke­désekkel. A vitában többen felszólaltak és értékes javas­latok hangzottak el A hozott határozatok konkrétan meg­szabták az elkövetkező hóna­pok tennivalóit. Szöviet tapasztalatok szernt vetik a hibrid és siló-kukoricát Heves megyében A Tanácsköztársaság Heves megyében A megyei lem ácsszervek működése a május eleji válság után személyes tüdőbeteg szanató­rium létesítését, a fürdők át­alakítását és kibővítését. A tej­hiány enyhítésére ugyancsak tervbe vették egy tehenészet .felállítását, átmenetileg is azonban lefoglalták a környe­ző gazdaságok tejtermelését és kiosztották hatósági áron a gyermekes családok között. Természetesen a direktórium sok terve közül nagyon sok csak terv maradt. Megvalósí­tására már nem Kerülhetett sor. A lehetőséghez mérten azonban így is igen sokat tett a tanács a dolgozók érdeké­ben. A kórházakat rendbe­hozták és 500 betegnek nyúj­tottak benne állandó kezelést. A kórházak fenntartását ma­ga a tanács látta el hatalmas költséggel. A betegek egy fil­lér ápolási vagy kezelési költ­séget sem fizettek. nagy Átalakításra ké­szült a tanács a népkertben is. Rendb“hoza tták a Kertet, pado­kat helyeztek el benne, virágo­kat ültettek, gyermekjátszóte­ret létesítettek. A gyermekekre különösen nagy gondot fordí­tott a tanács. Július 7-én a Halas-piaci iskolában a nehéz ruházati viszonyok ellenére 200 proletáravermeket ruház­tak fel. Az Egri Vörös Űjság híradása szerint minden gyer­mek feh“f ruhát kapott,. ame­lyen a Kommün ötágú csiúa- sa ékesk^Viwt” Délután pedig a Lenin CRrVhenyil úton vé- cn & k’nionfoK a N4pVerf.be, «hot V’fűből teiből és mézes­kalácsból álló uzoonát kaptak és műsoros délutánt rendez­tek; A PEDAGÓGUSOK nagy többsége első perctől kezdve hűséges támasza volt a Ta­nácsköztársaságnak. Tanulói és magyarázói voltak a marxizmusnak és arra töre­kedtek, hogy tanítványaikat is szocialista emberekké ne­veljék. Július elején, a tanév befejezése után az oktatásügyi népbiztosság megszervezte a pedagógusok átképző tanfo­lyamát. Bár a tanfolyam tel­jesen önkéntes volt, tömege­sen jelentkeztek rá a peda­gógusok,. ahol főleg Marx és Engels műveit tanulmányoz­ták. Egyelőre két helyen in­dult tanfolyam, Egerben és Gyöngyösön, de augusztus ele­jén újabb hat helyén kíván­tak átképző tanfolyamot meg­indítani. Gyöngyösön július 8-án, Egerben július 10-én indult a tanfolyam. Egerben Berzeviczv Gizella, a kiváló magyar kommunista p°dagó- gus volt az egyik előadó aki a Tanácsköztársaság bukása után ezért a tevékenységéért megismerte a márianosztrai női fegyház minden borzal­mát. Ezektől a tanfolyamoktól függetlenül a párt is szerve­zett agitótorkéoző tanfolya­mokat. Ilyen tanfolyamok már március végén kezdődtek, az intervenciós támadás megin­dulása után azonban ez a he­lves kezdeményezés átmeneti­leg megszűnt. A tanácsba+a- lom megszilárdulása után azonban a meavei tanácsszer- vek és a helvi nártbizo+tság is szükségesnek látta űiabb tan­folyamok beindítását. Június elején ezeknek a megkezdését már több alkalommal sürgette Jackwerth Ede. A pártbizott­sággal együtt egy propaganda osztályt hoztak létre, amely- nemcsak Egerre, hanem az egész megyére kiterjesztette tevékenységét. A tanfolyam előadásai hetenként kétezer voltak. JÚNIUSBAN megkezdték a hadászatilag és gazdaságilag fontosabb utak helyreállítását is. Főleg a Tiszához vezető utakat hozták rendbe, hogy a vöröshadsereg felvonulását ez­zel is elősegítsék. A belső rend fenntartása, esetleg a vöröshadsereg segítése céljá­ból Egerben és Gyöngyösön munkászászlóalj felállítását határozták él. A kormány, hogy a vörös- hadsereg sorait kiegészítse, jú­nius elején sorozást rendelt el. Heves megyében a másod fő­jegyzőt bízták meg a sorozás lebonyolításával, s bár a soro­zás i felhívás már június e’e- jén megérkezett, a sorozást mégiscsak júliusban kezdte meg a helyi direktórium több­szöri sürgetésére. A sorozá­soknál nem hiányzott a nép lelkesedése, de nem hiányzott a reakció aknamunkája sem. Bár a jelentkezés teljesen ön­kéntes volt. az egész megyé­ből több mint háromezer fia­tal jelentkezett sorozásra. Kü- ’önö«en Egerben Gvöngvösön. Horton volt nagv a jelentke­zők száma. H=ve°“n má> há­rom nő ’s k“rte felvételét a vörösbodseregbe IJgvanakkor a háromezer ’elentkezóből a sorozóbizottság csak 576 egyént Heves megye termelői kö­zött te egyre nagyobb tért hó­dít a nagyobb termést adó szovjet módszer szerint négy­zetesen vetett hibrid és siló- kukorica. Az elmúlt hetekben 20 vagon vetőmag érkezett a tartott alkalmasnak frontszol-; gálatra, 429-et pedig őrszolgá­latra. Tehát a jelentkezőknek; több mint kétharmada, föbb; mint kétezer ember alkalmat-; lan volt a sorozóbizottság szá­mára. A harcokban azonban; még az alkalmasnak taláú; egyének sem vettek részt, mert július második felében a; katonai előadó a kormánybiz­tos határozott utasítása eile-: nére sem hívta be őket kato-; nai szolgálatra. AZ ELLENFORRADALMI erők júliusban már egyre job-! ban kifejthették romboló te-; vékenységüket. Egyes ellen­forradalmi jelentések 'gén szemléletesen leírják, hogy az! ellenforradalmárok hogyan: igyekeztek elégedetlenséget: szítani a nép között. Doroghá-' zán pl. ahol a reakciósoknak igen nagy befolyásuk volt s vezetésben, teljesíthetetlen Kö­vetelésekkel léptek fel. Nyíl-; tan leírják: „Követeltünk úv iskolaépületeket 12 tanterem-; mel (1200 lakosú község szá­mara!), tanítói lakásokkal.; fürdőházakat, kocsi- és gya­logjárókat, hidakat, munkás­lakásokat ruha és élelmisze­reket, házifelszereléseket, stb.” Természetesen az ilyen köve­teléseknek a hadi helyzet ml-: att távolról sem lehetett ele-' get tenni. Ezeket folyton sür­gették, s mivel csak biztatást; és ígéretet kaptak, népgvűlé- seket hívtak össze és ellen- agitációt folytattak. Sajnos ’úlius végén amikor az ellen- forradalmi elemek úgy látták.: hogy a Tanácsköztársaság ere­je m^ggveneült. már nem esv‘- közseoben talá’kozivnk hasonló: ioien«ég«el. Igv^t-emok fegy­vert szerezni és feswezes, erővel is tnegkf«*r1fk meadün— teni a proletár? áhm hatalmát N»«rv József (folytatjuk} megye falvaiba, amelyből mintegy 15 000 holdat vetnek be. A termelőszövetkezetek a tervezett vetésterületek teljes egészében hibridmagot tesz­nek. Pénteken segítség is érkezett a megyébe. Ezen a napon a hazánkban tartózkodó kuko­ricatermesztési szakemberek csoportjának egyik tagja, A. Sz. Sevcsenko akadémikus, a küldöttség vezetője, a heves- vezekényi Béke Tsz-ben és a tamaszentmiklósi Petőfi Tsz- ben gyakorlati bemutatón vett részt. A bemutató után hasz­nos tanácsokat, útmutatásokat adott a négyzetes, fészkes ve­tésű hibrid és siló-kukorica termesztéséhez, a szovjet min­tájú vetőgépek kezeléséhez. Készéi Furcsa szenvedély London szívében, két lépés­nyire a Piccadily Circustól, fémből készült, évszázados, ut­cai WC állt. Egy amerikai mű­gyűjtő felfigyelt a „történelmi, értékű műkincsre” és a londo­ni „E. and G. Kaplan Ltd” ■ cégtől szabálvszerűen megvá- sáro'ta azt. A eég igazgatójá­nak kijelentette, hogy vé’emé- nve szerint az említett WC a viktoriánus művészet egyik jellegzetes alkotása. A* londoni Westminster-ke- rület tanácsának egyik tagja ezzel kapcsolatban kijelentet­te: „Semmi a.kadá’ya, hogy az amerikaiak megvasáro'ják nyilvános WC-inket, ha meg tudunk egyezni az árban. Te­kintve, hogy a szóbaní'orgó há­zikót már senki sem használ­ta — hiszen sokkal moderneb­bet találhptott közvetlen kö­zelében — kész örömmel áten­gedtük Még sohasem hallot­tam azonban, hogy műg'űjtő ilyen műtárgyakra specia izál- ta volna magát. Persze köny- nyen lehetséges, hogy az Egye­sült Államokban ezeknek meg­felelő múzeumok is létezasete®

Next

/
Thumbnails
Contents