Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-25 / 96. szám

2 nepoiMo um. &1«ffls É8U A német kérdést egyszer s mindenkorra rendezni kell Vendégek Egerben a Német Demokratikus Köztársaságból Kedves vendégeket látott Vendégül csütörtökön a Haza­fias Népfront Heves megyei bizottsága. Mint már azt meg­írtuk, dr. Heinrich Toeplicz, a Német Demokratikus Köztár­saság igazságügyi államtitká­ra, országgyűlési képviselő, dr. Paul Geissler, a Szabad Német Szakszervezetek El­nökségének tagia, országgyű­lési képviselője és Bart követ- ségi első titkár, délelőtt meg­tekintette városunkat, majd este 6 órakor a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának nagy­termében előadást tartottak a német kérdésről, a vitás dol­gok rendezéséről, s a számta­lan javaslatról, amely Nyugat- Berlin szabad várossá nyilvá­nítását segítené elő. Az előadásra a Hazafias Népfront meghívta a város értelmiségi dolgozóit, pedagó­gusodat, tisztviselőket, mér­nököket, a tanácsok dolgozóit. Alig múlt el hat óra néhány perccel, mikor dr. Heinrich Toeplicz igazságügyi államtit­kár rövid vita-indító előadása után már egymást követték a kérdések. — A magyar nép — mondotta bevezetőjében dr. Heinrich Toeplicz — ismeri a két né­met állam közötti különbsé­geket. Ezért van az, hogy bár­merre járunk, bárkivel beszél­getünk, mindjárt országunk helyzetének rendezésére tere­lődik a szó, s alig győzünk vá­laszolni a kérdésekre. Mit is mondhatnánk mást, mint azt, hogy feltételeinket összeállí­tottuk és közöltük a Német Szövetségi Köztársasággal. Nem győzzük eleget hangsú­lyozni, hogy szükség van a bé­keszerződés megkötésére, alá­írására, mert a német kérdést egyszer s mindenkorra rendez­ni kell. A Német Demokrati­kus Köztársaság Népi Kama­rája már régen azok szerint az alapelvek szerint dolgozik, amelyek ennek az egyez­ménynek a létrejöttét elősegí­tenék Tudjuk azt, hogy a né­met nép és minden más nép érdeke is úgy kívánja, hogy azt a békeszerződést, amely megfékezi a háborús veszélyt és méltó helyet biztosít Né­metországnak az államok kö­zött, mihamarabb 'megkössük. A NATO háborús előkészüle­tei. is sürgős intézkedéseket követelnek. Nyugat-Európá- ban meg kell teremteni az atomfegyver-mentes zónát, biztonságossá kell tenni az emberek életét. A békeszerző­dés megkötésével kapcsolat­ban különleges jelentősége van Berlin szabadváróssá nyil­vánításának is. Brandt, nyu­gat-berlini főpolgármester is­teníti városának frontváros jellegét. Nekünk az a javas­latunk, hogy meg kell szün­tetni ezt a jelleget, s erre más megoldás nincs, mint Nyugat- Berlin szabad várossá nyilvá­nítása. Ezen belül is az a vé­leményünk, hogy a német kérdés rendezése, az újraegye­sítés ügye is a két német ál­lam dolga, s nem a négy nagyhatalomé. — De úgy látszik, még mindig hiába fáradozunk. A Német Szövetségi Köztársaság nem óhajt tudomást venni a békét teremtő javaslatainkról. Strauss, nyugatnémet hadügy­miniszter most is az Egyesült Államokban tárgyal a nyugat­német hadsereg újrafelfegy- verzéséről, amelynek tervük szerint 1961-ig be kell fejeződ­nie. Mi is tervezünk 1961-re valamit, de egészen mást, mint Straussék. Erre az esz­tendőre a fogyasztást —, bele­értve a közszükségleti cikke­ket, a ruházati cikkeket, élel­miszereket — úgy irányítjuk, hogy lényegesen megelőzzük a Német Szövetségi Köztársaság e téren elért eredményeit. Ilyen vitaindító után termé­szetes, hogy a kérdések nem maradtak el. Az első érdeklő­dő mindjárt azt vetette fel, hogy mi az állásfoglalása Né­metországban a magasan be­repülő amerikai génekkel kap­csolatban, valamint, mit szól­nak a német emberek ezekhez a berepülésekhez. A második kérdés az egyszerű emberek- a békéért, a német egy­ség megteremtéséért való küz­delemről szólt. A harmadik kérdező így tette fel a kér­dést: „A szovjet javaslat ho­gyan képzeli el Berlin szabad város jellegét a gyakorlatban? Semleges területet akarnak itt létrehozni?” Egy pedagó­gus, aki nemrégen a Német Demokratikus Köztársaság­ban járt, az iránt érdeklődött, hogyan beszélnek a német ta­nárok, tanítók a szülők, s a gyermekek körében a német kérdés rendezésének fontossá­gáról. Peregtek a kérdések, s a vendégek szorgalmasan je­gyeztek, készültek a válaszok megadására. Aztán ismét fel­állt dr. Heinrich Toeplicz, s mindenki megelégedetten fi­gyelte szavait. — 1959-ig — mondta — a légifolyosó megteremtésekor kötött megállapodás értelmé­ben az amerikai légierő meg­elégedett a kikötött három­ezer méteres magassággal. Ebben az esztendőben azonban egymás után sértik meg ezt az egyezményt, s mi úgv látjuk, hogy a genfi előkészületek, s régebbi megállapodás provo- kálásáról van szó bizonyos mi­litarista körök részéről. De nem hagyjuk magunkat. A ja­vaslat, ami Nyugat-Berlin sza­bad várossá nyilvánításáról szól, ezen a helyzeten is segít. Ha ugyanis az egyezmény lét­rejön, attól kezdve semmi ke­resnivalójuk nincs amerikai repülőgépeknek a város fölött. A genfi külügyminiszteri ér­tekezlet is sok mindent hoz­hat. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de az emberek­ben nagyon erős a helyzet enyhítésére való vágy, s ez már egy bizonyos fokú biztosí­ték a sikerre. Könnyít helyze­tünkön az is, hogy a három nyugati állam között nincs olyan nagy egyetértés, mint amilyennel még nemrégen is dicsekedtek. Még a bonni kül­ügyminiszter* Brentano is úgy határozott a közelmúltban, hogy elutazik Genfbe, igaz, hogy nem vesz részt az érte­kezleten, csupán a „kertben akar sétálni.” Mi sokat vá­runk a genfi külügyminiszteri értekezlettől, de addig is arra törekszünk, hogy minél hama­rabb létrejöhessen a német bé­keszerződés. A következő kérdésre dr. Paul Geissler, a Szabad Német Szakszervezetek Elnökségének tagja válaszolt. — A német emberek úgy él­nek, dolgoznak már esztendők óta országunk demokratikus részében — mondotta —, hogy ennek alapján a Német De­mokratikus Köztársaságban bármely nap alá lehet írni a békeszerződést. Ezt tudják a nyugati övezetben is. S ha en­nek ellenére még hosszú ideig gördítenek akadályt a béke megkötése elé, akkor ezt egy­értelmű válasznak is vehet­jük: mindent megtesznek ah­hoz a Német Szövetségi Köz­társaságban, hogy a Szovjet­unió nagyon megfontolt segítő javaslatai ellenére kirobbant­sanak egy új háborút. Német­ország legnagyobb pártja, a Német Szocialista Egységpárt. A Pravda a Nyugat politikáját leleplező dokumentum-gyűjteményéről MOSZKVA (TASZSZ): Hiá­ba igyekeznek leplezni a nyu­gati hatalmak német politiká­juk agresszív jellegét, a té­nyek magukért beszélnek — írja pénteki számában a Prav­da a „Mi az igazság a nyu­gati hatalmaknak a német kérdésben követett politikáját illetően?” című dokumentum- gyűjteményről, amelyet a Miként fosztotta a dalai lámát LHASZA (Űj Kína): A szem­tanúk beszámolója szerint a tibeti lázadók a dalai lámát már elhurcolása előtt megfosz­tották szabadságától. Merő ki­találás a lázadóknak az az ál­lítása, hogy a dalai láma „ön­szántából és nem kényszer ha­tására” hagyta el Lhaszát. hozong Dordzsi, e szemtanú, tibeti egyházi tisztviselő, el­mondotta, hogy a lázadók március 10-én, a Norbu Ling- kában gyűlést tartottak, ame­lyen elhatározták, hogy a da­lai lámának nem engedik meg a szabad mozgást a Takun kolostor alsó és felső termein kívül, továbbá a dalai láma biztonsága végett a Norbu Lingkában a rendes helyőrsé­gen kívül népi önkéntesekből szervezett helyőrséget helyez­nek el. A gyűlés határozata után a dalai lámát teljesen megfosz­tották mozgási szabadságától. Thubten Tenba egyházi tisztviselő — aki részt vett a Ihászai lázadásban — beszá­molt arról a beszédről, ame­lyet március 14-én a dalai lá­ma mondott a lázadóknak a Norbu Lingkában. E beszéd­ből kiderült, hogy a láma nem akarta elhagyni hazáját, nem akart Indiába menni. A láma vádolta a lázadókat, Kedvező lég külügyminiszte MOSZKVA (MTI). A TASZSZ jelenti, a vezető moszkvai lapok pénteki szá­mukban cikkeket közölnek, amelyek sürgetik: meg kell teremteni a kedvező légkört a genfi külügyminiszteri érte­kezlethez. Hangsúlyozza, hogy az emberek milliói nagy remé­nyekkel eltelve várják az ér­tekezletet, pontos és világos utasítást adnak a tárgyaló fe­leknek — tegyenek kezdemé­nyező lépést a hidegháború megszüntetésére. — Már most, az értekezlet előtt meg lehet és meg kell tenni mindent — folytatja a lap —, ami elősegíti az eredmé­nyes tárgyalásokhoz szükséges légkör kialakulását. A Pravda vezércikke a to­Államok, Anglia és Francia- ország kormányköreit terheli a felelősség. Ezek a körök kezdettől fogva arra töreked­tek, hogy az újjáéledő nyugat­német militarizmust „o Nyugat bástyájává” tegyék a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág ellen. A nyugati hatal­mak rendszeresen és követke­zetesen igyekeztek megterem­teni a feltételeket a militariz­mus gazdasági, katonai és ideológiai feltámasztásához. A cikk a továbbiakban utal arra, hogy meg lehet akadá­lyozni az események további veszedelmes fejlődését Nyu- gat-Németországban, ki lehet vezetni a zsákutcából és meg lehet oldani békés, demokra­tikus módon a német kérdést. Az út ehhez a ténylegesen fennálló két német állammal mielőbb megkötendő békeszer­ződésen, a nyugat-berlini meg­szállási rendszer megszünte­tésén és Nyugat-Berlin demi- litarizált, szabad várossá nyil­vánításán át vezet. (MTI) Jordánia!—szíriai határincidens DAMASZKUSZ (Reuter): Csütörtökön este egy da­maszkuszi katonai szóvivő kö­zölte, hogy a jordániai határ­őrség alakulata páncélgépko­csik támogatásával behatolt szíriai területre és megtámad­ta Gharian falut. A többórás tűzharcban egy szíriai rendőr életét vesztette, négy polgári személy megsebesült. A szíriai hadsereg egységeinek megér­kezésekor a jordániai alakulat visszavonult — közölte a szó­vivő. (MTI) A Delhi Times leleplezése az imperialisták kalimpong! tevékenységéről Hugh Richardson — az utolsó angol, aki még részt vett a szabad India külügyi szolgála. tában — széleskörű kémháló­zatot épített ki, s e hálózat központja Kalimpong volt. Kalimpongban tartózkodott Péter görög herceg is, aki ha­vonta 25 000 rúpiát kapott kül­földről. Az indiai rendőrség igen hamar rájött, hogy a her­ceg gyakran ellátogat Tibetbe, Nepálba és Pakisztánba, hogy értesüléseket szerezzen. A Kalimpongban működő fiatal férfiak buddhista szö­vetségét pedig Biksu Szán cm Rakazmita vezeti. Ez a budd­hista vezető tulajdonképpen White kapitány, az angol légi­erő volt tisztje. E szervezet általános feltételezés szerint igen behatóan érdeklődik a tibeti politika iránt, s kapcso­latai vannak Tibettel. (MTI) szvétele nélkül is ' a kozmikus térség ísával foglalkozó tság ülését zottságban részvevő tizennyolc kormányt. Az indiai kormány tiltakozása ellenére a bizott­ságban képviselt országok kö­zül tizenhárom a május 6-ra meghirdetett ülés megtartása mellett döntött. A Szovjetunió, Lengyelor- • szág és Csehszlovákia bejelen­tették, hogy nem vesznek részt a bizottság munkájában, mert jelenlegi összetételét nem tartják megfelelőnek. (MTI) isok Washingtonban Eisenhower elnökölt és első ízben vett részt Herter kül­ügyminiszter. Ügy tudják, hogy a nemzet- biztonsági tanács a berlini helyzettel, a német prob.émá- val, a nyugati szövetségesek­kel és a Szovjetunióval esedé­kes tárgyalások kérdésével foglalkozott. Eisenhower elnök pénteken Spaak NATO-főtit- kárral, Herter külügyminisz­terrel és Herchant külügyi ál­lamtitkárral, a külügyminisz­térium európai osztályának vezetőjével tárgyalt, majc a kormány minisztertanácsoí tartott. (MTI) Macmillan bízik a kelei-nyugaii értekezlet sikerében Ez vezeti a harcot, irányítja a következetes munkát a német kérdés rendezésére, népünk egységének megteremtésére. Szándékunkat már az ellenzék, a szociáldemokraták is támo­gatják. Legutóbb azt javasol­ták, hogy hozzanak egy olyan bizottságot létre, amelyben mindkét ország képviselői részt vesznek, feladatukul egy olyan tervezet kidolgozását tűzzék ki, amely az egész német ügy rendezésére vonatkozik. A mi javaslataink minden esetben találkoznak a nyugatnémet nép békevágvával is. Erre a leg­ékesebb bizonyíték: Dortmund- ban nemrégen atomerőbázis építését akarták megkezdeni. A helyi bányászok, a város lakossága olyan erővel kez­dett tiltakozni ellene, hogy még Adenauer pártja is kény­telen volt ezt elfogadni és le­szavaztatni a dortmundi épít­kezést. Dr. Paul Geissler után is­mét dr. Heinrich Toepliczé volt a szó. Nyugat-Berlinnel, mint szabad várossal foglalko­zott válaszában. Szavaiból ki­derült, hogy nem is olyan komplikált ez az ügy. Elsősor­ban a megszálló csapatokat kell kivonni s azután, hogy milyen formák között folyjék tovább az élet, milyen társa­dalmi rend legyen Berlinben, az már a város lakosaitól függ. Természetesen a szabad város­sá nyilvánítás egyik főteltéte­le a jelenleg erősen dolgozó kémközpontok bezárása, mű­ködésének megszüntetése, mert ez nem egyeztethető ösz- sze az új jelleggel. — A nyugat-berlini lakosság — mondotta az igazságügyi ál­lamtitkár — csak jól járna a szabad várossá nyilvánítással. A demokratikus övezetből, Berlin közeléből — s nem mint eddig, nagy távolságokról — szállíthatnánk számukra élel­miszereket, fogyasztási cikke­ket, s ezek ára ezáltal sokkal olcsóbb lenne, mint most. A város maga átmenetileg ön­álló lenne, aztán ha az újra­egyesítés sikerülne, ismét Né­metország fővárosává válna. A pedagógus kérdésének megválaszolására került sor. Dr. Heinrich Toeplicz ezzel kapcsolatban ezeket mondta: — A pedagógusok állandóan azon fáradoznak, hogy ne csak a gyerekekkel beszé'gessenek a német kérdésről, hanem a szülőkkel is valami úton-mó- don kapcsolatot teremtsenek. Ezért választották meg hazánk iskoláiban a szülői bizottságo­kat, amelyek rendszeresen megbeszélésre hívják össze a tanulók édesapját, édesanyját. Ezeken aztán a tanulmányi eredmény értékelésén kívül természetesen minden esetben sor kerül a német kérdés ala­pos megtárgyalására. A kérdések megválaszolása után újabbakat tettek fel a hallgatók. Ezekre is részletesen feleltek a kelet-német vendé­gek azzal a jóleső érzéssel, hogy az egri értelmiség fog­lalkozik Németország sorsával, érdekli helyzetének alakulása, népe problémáinak gyors ren­deződése. Weidinger László PRESTON (AP): Macmillan angol miniszterelnök csütör­tökön Prestonban egy kon­zervatívpárti gyűlésen mon­dott beszédében a nemzetközi helyzettel foglalkozott és han­goztatta, hogy „gyümölcsöző” csúcsértekezletre számít. A miniszterelnök a május 11-én Genfben kezdődő kelet- nyugati külügyminiszteri érte­kezletről szólva, kijelentette, hogy nem tudja, meddig tart a tanácskozás, de ha — amint azt reméli — „valóban tár­gyalnak majd Genfben és mindkét fél őszinte erőfeszí­tést tesz a másik álláspontjá­nak megértésére, akkor az ér­tekezlet hosszúra nyúlhat”. Macmillan szerint a genfi külügyminiszteri értekezlet után számítani lehet a kor­mányfők értekezletének meg­tartására, de a külügyminisz­teri értekezletnek kell majd eldöntenie, hogy milyen for­mában üljön össze a csúcs- értekezlet. „Remélem — tette hozzá —, a külügyminiszteri értekezlet elég előrehaladást ér el ahhoz, hogy gyümölcsö­zővé tegye a csúcsértekezle­tet.” Macmillan a továbbiakban kifejtette véleményét, hogy a kormányfők nagy elfoglaltsága miatt a csúcsértekezletnek rö­vidnek kell lennie. Hangoz­tatta, sohasem gondolta, hogy egyetlen rövid kormányfői ta­lálkozó megoldhatná az összes fontos nemzetközi problémá­kat Utalt rá, hogy a négy nagy­hatalom kormányfőinek meg kell állapodniok egy későbbi időpontban tartandó újabb ta­lálkozóban, majd így folytatta; „... Nem úgy tekintem a csúcsértekezletet, mint egyet­len lépést Európa, még ke­vésbé az egész világ problé­máinak rendezésére, hanem olyan tárgyalási folyamat meg­indulását látom benne, amely, ha megvan az akarat, a két nagy tábor, a Kelet és a Nyu­gat közötti kapcsolatok meg- javulásának kezdetét jelent­heti” Macmillan végül rámutatott, hogy ezek a fejlemények „az elkövetkező hetek és hónapok alatt olyasvalamihez vezethet­nek, ami a második világhá­ború utáni történelem egyik legjelentősebb szakaszának bi­zonyulhat”. (MTI) Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya adott ki. — A gyűjtemény 14 év drá­mai eseményeit tükrözi, ame­lyek világosan bizonyítják, hogy a német kérdés zsák­utcába kerüléséért, az agresz- szió és a militarizmus baljós nyugat-németországi erőinek feltámasztásáért az Egyesült k meg a lázadók szabadságától ? hogy zavargásokat okoznak, embereket gyilkolnak meg. Ezután a dalai láma felszó­lította a felkelőket: higgadja­nak le, s ne higgyenek a búj- togatóknak, őrizzék meg nyu­galmukat. A lázadók azonban nem vették figyelembe a láma intelmeit — mondotta Thubten Tenba. Padma Csoinpel, a dalai lá­ma volt testőre arról számolt be, hogy a Norbu Lingka ka­puját lezárták. A láma csak az udvaron sétálhatott. (MTI) PEKING (Űj Kína): A Delhi Times „A nyugatiak szerepe a tibeti lázadásban” címmel be­számol az imperialisták tevé­kenységéről, arról, hogy Ka- limpongot kémközpontul hasz­nálták fel és innen irányítot­ták cselszövéseiket a Kínához tartozó Tibet ellen. A cikk megállapítja, hogy Kalimpong már az angol ura­lom idején is kémközpont volt. kori a wen fi ri értekezlethez vábbiakban utal az Egyesült Államok és a Német Szövetsé­gi Köztársaság kormányaihoz intézett legutóbbi szovjet jegy­zékekre, amelyek felhívják a figyelmet az atlanti tömb egyes országainak veszélyes katonai intézkedéseire. (MTI) A Szovjetunió ré össze akarják hívni békés felhasznált EIXSZ-bizot NEW YORK. (MTI): Nyu­gati hírügynökségek jelentik, hogy az indiai kormány véle­ménye szerint a kozmikus tér­ség békés felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottság má­jusra tervezett ülése a „jelen­legi körülmények között,f azaz a Szovjetunió részvétele nél­kül, nem fejthet ki hasznos te­vékenységet. Az indiai kormány közölte e véleményét az ENSZ főtitká­rával, aki tájékoztatta a bi­Politikai tanácskozó WASHINGTON (Reuter). Csütörtökön kétórás ülést tartott az amerikai nemzet- biztonsági tanács, amelyen Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: Felhőátvonulások* sok helyen eső­vel. Ma mérsékelt, változó irá­nyú, holnap kissé élénkebb észa­ki, északkeleti szél. Fagymentes éjszaka. A nappali hőmérséklet keleten valamivel csökken, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz kettő—plusz öt, legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 9—12 fok között. Távolabbi kilátások,: Változó fel­hőzet, időnként eső. A hőmérsék­let emelkedik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents