Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

4 sí E-e c .isA e 1959., április 24., péntek A 325 éves gyöngyösi gimnázium jubileumi játéka TÖBB MINT HÁROM év­századdal ezelőtt rakták fel az ország egyik legrégibb iskolá­jának falait, összeilleszkedtek a téglasejtek, eggyé formálta őket az idő, és nem vakolat a mai arca, hanem egységes, összeforrott egész: úi életünk, nagvobb örömünk és a iövő bó'döeságának szimbóluma. Háromszázhuszonöt éve állnak a falák, s életük több mint egyszerű summázása a futó esztendőknek: harcosokat ad­tak a nemzetnek. írókat, köl­tőket. szabadságért küzdő fegy­veres és tollas kiművelt embe­reket, kultúrát, tudást. All az épület, pedig sokszor le akarták rombolni. 1789-ben TI. József rendelete megszün­tette az iskolát. De Gyöngyös­nek gimnázium kellett, s lakói bátran, nem sajnálva és bánva az esetleges következménye­ket, éveken keresztül küsz­ködtek és kilincseltek, hivata­lokat iártak, hogy az iskola újra megnyitnassa kapuit. Négy év telt el és végül is si­ker koronázta a sok fárado­zást: kitárultak á tantermek, vidám gyerekek zajongtak és futottak a folyosókon, beköl­tözött az ősi falak közé a so­ha el nem múló élet minden öröme, munkája. Három évszázaddal ezelőtt rakták le az intézet alapjait. Gimnázium — ez a szó mindig a tudást, a iövőt, a kultúrát mondta, s nemcsak jelentősége van, de a mába hangzó jelen­tése is: építsd, alakítsd, for­máld magad, hogy megvalósít­hasd a Vörösmarty által meg­fogalmazott programot: hegyen minden magyar utód Különb ember mint apja volt. EZ A MESSZIRE növő aka­rat és lelkesedés vezette az intézetet akkor, amikor elha­tározták, hogy a jubileumi, év igazán méltó megünneplésére olyan — a mának is sokat mondó — darabot választanak. mint a Bánk bán. „Nem volt könnyű munka” — mondta Sereg József, az intézet igaz­gatója — „nyolc hónapon ke­resztül tanulták a szereplők, s megküzdöttek az előadásért, s ami fontos: iskolai munkáju­kat sem hanyagolták el. Azért mertünk hozzákezdeni, mert iskolánkban komoly hagyo­mány az önkép-őköri munka, a színpadi szereplés, az iskola­drámák bemutatása. Színját­szó csoportunk az elmúlt esz­tendőkben sikeresen adta elő Gogol: „Revizor’-át, s a köny- nyes, meleg „Légy jó mindha- lálig”-ot, és most jubileum: évünkben olyan feladatra vál­lalkoztunk, amely méltó az ősi iskolához, s elvben a jövő fe­lé fordítja a diákszemeket. Kasszasikerre nem töreked­tünk, élmé’-vt akartunk adn.. s a szereplők sokkal többet adtak, mint amit várhattunk tőlük: meleg, művészi, emberi élményt nyújtottak.” Az előadások sikere, az ütemre hangzó taps Szendrő Sándor gimnáziumi tanár ki­váló rendező, szervező mun­káját dicséri. Fárad?- t nem kímélve dolgozott és nemcsak azt akarta elérni, hogy a sze­replők szépen, kulturáltan mondják el a halhatatlan drá­ma sorait, hanem ennél jóval többet kívánt és valósított meg: a szereplők jiem ját­szottak, hanem éltek. Felgördül a függöny: a szín­padon Gertrudisz, a királyné. Szobor. A gőg, a minden-rab­lás megtestesítője. Kábel Má­ria alakítja olyan biztonsággal, hogy ő több mint királyné: ő „a” népnyúzó királyné. ELLENFELE a megtiport nagyúr: Bánk bán. Alakját Erdélyi Béla formálta Ma­gyarország nagyurává. Az öt előadás siker _t nagyrészt ő kovácsolta. Árnyékában ott van a mindenkinek szolgája és mindenkinek ura: Biberach, a lézengő ritter. Ruhája feke­te, akár a lelke. Zahorecz Gyula (15 éves!) remekbefor- málta. Az előadások legszug- gesztívebb jelenetei az ő nevé­hez fűződnek. És belép Tiborc, a nyomor, a meggörbedt hát: a magyar nép, a kiuzsorázott, a papok­tól, uraktól megsajtolt roncs, aki lopni kényszerült, Lajcsik Imre formálta életté. Melindát őrá bízza Bánk, s az agyon­gyötört, megcsúfolt asszony kitántorog az ajtón. A nagyúr feleségét Gulyás Agnes és Paksi Mária alakította. Mind­kettő mélyen átélt játékot, maradandó élményt nyújt. Mikhál bánt Salomvári László formálta. Óvatos és forradal­már egyben. Fél minden zen­düléstől, s a Petur bán — Márkus János alakította nagy tűzzel, lendülettel — által szervezett összeesküvésben ő mindig az öreges nyugodtság, a megbékélés híve. Sok szereplőről kellene még beszélni. Ha egyenként nem is említhetem meg őket, mindannyian dicséretet érde­melnek. A lehető legtöbbet adták, méltóan a jubileumi ünnepségekhez. A korhű díszleteket Nagy Béla tanár és a képzőművész brigád festette. Igen sokat dolgoztak, de munkájuknak meg is lett az eredménye. Mindenki a legmélyebb elis­merés hangján nyilatkozott róluk. A BÁNK i,A\ előadások a vártnál sokkal jobban sike­rültek. Minden remény meg­van rá, hogy ősi iskolánkból egészséges, hazáját szerető fia­talok kerülnek ki, olyan em­bereik, akik nem félnek a fel­adatok vállalásától, s azokat erős akarattal végre is tudják hajtani. A közös munka szép sikert, örömet, boldogságot ho­zott, méltó volt a jubileumi esztendőhöz. PAPP MIKLÓS A kérdett s yyj.Jr jl>.­Érdemes-e nagyobb gondot fordítani közútjaink karbantartására ? Néhány nappal ezelőtt csu­pán szórakozásból, az utazas , unalmassagának elűzésére Gyöngyös—Eger között, pon­tosan este háromnegyed hat­kor elkezdtük szamom! a szemben jövő gépkocsikat. A haszontalannak tűnő időtöltés azonban negyvenöt perc eltel­tével a kapott számok össze­adása után hasznossá vált. Csak néhány adatot: ha a tí­pusokat nézzük, már ezek száma is éppen 20. Ezen be­lül többek között 10 Pob eda tíz Csepel—diesel, hét War­szawa, hét Skoda, hat Moszk­vics került a listára, s az ösz- •zes szám hatvanötöt tett ka. Érdekes számok. Igaz, hogy a gépkocsik mindegyike a 3- as számú főközlekedési úton száguldott velünk szemben, de nem árt, ha figyelembe vész- szüle, hogy a kisebb utakon sem sokkal gyérebb a forga­lom, Hatvanöt gépkocsi. Mind­egyik több tízezer, sőt száz­ezer forintnál is többe kerül újonnan. Ha pedig tönkre­mennek, nagyjavításuk sem valami olcsó. Egy közepes nagyságú teherautó generálja tizenöt-tizennyolcezer forint. Ebben . minden benne van. A motor, a futómű, a rakterűiét alapos rendbehozása. De hány­szor kell csak „apróbb" hi­bák miatt az autójavítóba vinni a kocsikat! Ilyenkor is — nem számítva az anyago* — több száz,' vagy éppen ezer forintot tesz ki a javítás szám­lája. Á leghamarabb a futó­mű megy tönkre. Ennek le- leszerelése harmincöt, felsze­relése negyvenhét forint. A tengelvtest, a csonkok, a kor­mánymű átvizsgálása huszon­öt. a tengeív egyengetése re­pedés-vizsgálata negyven, egyéb aol'ó munkák tíz-tizenöt forintba kerülnek. A városokban már sokszor Igyekeznek segíteni a ba­jon,. Gyöngyösön teljes útéoí- #5, javító felszerelést vásárolt A felelet: igen l a tanács, azzal a szándékkal, hogy nemcsak a toldozó-fol- dozó munkát végziac el, ha­nem fokozatosan átépítik a város összes útjait. Egerben már sokkal lassabban halad ez a munka. Hetek óta kín­lódnak csupán a Széchenyi utca úttestének rend behúzásá­val, s még mindig nagyon sok a rúgókat, futóműveket „ja­vító’* gödör, kikopás. De en­nél solckal nagyobb baj a köz­ségeken átszaladó, vagy nyílt országúton. Statisztikai kimutatások bi­zonyítják, hogy Európa orszá­gai között szinte megdönthe­tetlen a hegemóniánk a gép­kocsik magas karbantartási költsége terén. A külföldi aki egyszer már járt hazánkban, szívesen tér vissza hozzánir vendégeskedni, vadászgatm, pihenni — de nem gépkocsin mint először tette, mert fél. hogy második magyarországi útján már csak ócskavasként viheti azt haza, útjaink róssz állapota miatt. Nagyon elgon­dolkoztató dolgok ezek. Való igaz az, hogy egyszerre rém tudunk minden utat rendt»- hozni, de a forgalom napról napra soha nem látott mér­tékben növekszik, s ez a kö­zeli jövőben még jobban fo­kozódik, hiszen a gépkocsivá­sárlás felszabadításával a ma­gánosok ismét nagyobb kedvet kapnak az autóvételhez. Va­lami módon meg kellene hát találni az illetékeseknek a megvalósítható tervet, amely- lyel útjaink javítását, rendbe­hozását sokszorosan meggyor­síthatnánk. Ezek egyike le­hetne a társadalmi erőkre való nagyobb mértékű támasz­kodás. A falvak lakói közül az elmúlt esztendőkben szá- nioeart b'zonviw+ák. hoevha a községen átfutó út rendbe hozásáról van szó lehe* szá­mítani munkáinkra. á1dozaT- k^szséeijkre Miért ne lehetne hát akkor felhívással hördülni hozzájuk, amikor a falun kí­vüli út felújítása válik szük­ségessé. Az útépítő vállalatok adnák a gépeket, szakmunká­sokat, s a környező községek lakói segítenének a kőhordás­tól kezdve a kő elterítéséig, az útpadka rendbehozásáig, a ke­rékvető kövek beállításáig, meszelésig mindenben. Érdemes-e hát ilyen nagy gondot fordítani közutaink karbantartására, társadalmi erők mozgósításával, igénybe­vételével történő javítására, korszerűsítésére? Ügy hisszük, minden részről egyértelmű vá­laszt tolmácsolunk, ha azt mondjuk: érdemes! (—ger.) ... hogy le vagyok nyűgözve? Igaz lelkemre mondom, nem én tehetek róla, lenyűgöző erővel ható hírt olvastam esti napilapunkban. (Tessék kita­lálni, melyikben, mert csak egy van!) Az ötsoros hírecske egyébként azt hozta nb. tudo­másomra, hogy valahol, kül­honban, élelmes, de minden ; valószínűség szerint krónikus .témahiányban szenvedő szer­zők operettet gyártottak a Cyrano de Bergeracból. A hír keltette nyűg felőlem való elmúltával először arra gondoltam, hogy ..sürgős’’ táv­iratot küldvén a halhatatlan­ságba Cyrano lovagnak, meg­kérem, hogy hétfajta közleke­dési eszközének egyikét igény- bevéve (állítólag gyorsabb, mint a MÁV), azonnal repül­jön a tetthelyre, s akadá'yoz- za meg a bemutató bemutatá­sát. Később elálltam ettől a terv­től. Miért zaklassam én a jó lovagot ilyesmivel, s végén még megtetszik neki a darab, s engem hív ki párbajra, ami komolyan mondom, nagyon egyoldalú viaskodás lenne Na­gyon könnyen megtörténhet ez. !mert például nagyszerű revü- ' operettet kreáltak a Pygmal- Honból is és senkitől sem hal­1959. április 24, péntek: 19U4. Izrael nemzeti ünnepe, 1904. Élesdi osendőrsortűz, 31 munkást megöltek. 1884-beín született Herman Lipót festőművész. 1929-ben halt meg Zieüns>ky Szi­lárd gépészmérnök, a Magyar Mérnöki Kamara megalapítói a és első elnöke. ^ Névnap C? Ne feledjük, szombaton: MARK — 33« TÍZNAPOS libát vasáruit a mezőtárkányi Pe­tőfi Termelőszövetkezet. A libákból 300 darabot leszer­ződtek és azokat november, december hónapokban adják át a vállalatoknak.- AZ tJJ TECHNOLÓGIAI eljárások bevezetésével 80 000 forintot takarítanak meg ez évben az Egri Finomszerel- vénygyárban. — KÉTEZERHUSZONHÉT mázsa műtrágyát használtak fel ez ideig a füzesabonyi já­rás dolgozó parasztjai. — A HATVANI járási tanács szombaton tartja e havi ta­nácsülését. Az ülésen a járási népi ellenőrzési bizottság elnö­ke tart beszámolót, majd értéke­lik a bizottság munkáját. — NEGYVEN NÖVENDÉK- SZARVASMARHAT vásárol a szihalmi Kossuth Termelő­szövetkezet. Az állatokat egyelőre karámban helye­zik el. EGRI VÖRÖS CSTLLAfe Per a város ellen EGRI BRÖDY Calabulg > GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Akkor karácsonykor GYÖNGYÖSI PUSKIN Érettségi után HATVANI VÖRÖS CSILLAG A mi kis családunk HATVANI KOSSUTH Ember az égben PÉTERVASARA Nincs előadás Füzesabony Nincs előadás mnttorn Sardou—Najac: Váljunk el cimű háromfelvonásos francia zenés víg játékának bemutató­jával újabb és nagy sikersoro­zat indult el az egri Gárdonyi Géza Színházban. A közönség estéről estére zsúfolásig meg­tölti a színház nézőterét — még az elmúlt kedden is, amely napon egyébként álta­lában igen lanyha szokott len­ni a közönség érdeklődése, A színház vezetősége a darab utolsó előadását e hónap 25-ére tervezte, azonban a nagy sikerre való tekintettel ezt a dátumot április 30-áig tolta ki. örömmel újságolhat­juk el, hogy a Váljunk el női főszerepét mindvégig Fogaras- sy Mária, a színház kitűnő vendégművésze játssza. A da­rab tájelőadásain előrelátha­tólag Lenkey Edit játssza majd Cyprienne szerepét. * A színházban nagyban foly­nak a Nem vagyunk angyalok című, mai tárgyú magyar víg­játék próbái. A Nem Vagyunk angyalok­nak mindössze hat szereplője van. A nagymama szerepét Olasz Erzsi játssza. A többi szerepekben: Vera — Stefanik Irén; Dr. András György — Antal László; az unoka — ifj. Habis György; Dr. Joó Ferenc geológus — Tamás József; Pe- tényiné — Ruttkai Mária. A színháznak igen nagy gon­dot okozott a darabban sze­replő kisfiú kiválasztása. A szerep igen nagy és a megta­nulása, eljátszása nem kis fel­adatot jelent. A színház végül is a kis Habis Gyurka mellett döntött, akinek megvannak a képességei a szerep jó elját­szására. A kisfiú — ahogy az eddigi próbák is megmutatják — komolyan készült és készül szerepére. Szövegét tudja, s most játékát csiszolgatja a rendező, Kozaróczy József. A szereplők között olvas­hattuk Tamás József nevét. A művészt már megismertük a Harag napja egyik szerepében, s most ebben a mai tárgyú vígjátékban is láthatjuk majd. A Nem vagyunk angyalok — bérleten kívüli előadás lesz, de a bérlettel rendelkezők bár­mely előadásra 10 százalékos bérleti kedvezménnyel kap­hatnak jegyeket. A Megper­zselt lányoknál elmaradt két. középiskolás bérletet erre az előadásra érvényesíthetik a diákok. * A Nem vagyunk angyalok bemutatója május elsején lesz, másodikén, szombaton ezúttal két előadást tart a színház: délután 4 és este fél 8 órakor. Vasárnap egy előadás lesz a Nem vagyunk angyalok-ból és a színház művészei hétfőn tartják szokásos szünnapjukat. * Megkezdődtek a Cigánybáró próbái is. A prózai próbákkal egy időben folynak az ének­és táncpróbák is. Mint újságot kell megemlítenünk, hogy az operettben szereplő kart Husz- thy Zoltán, Eger közismert karnagya tanítja be. Újdonság: a Cigánybáró női főszerepét, Saffi szerepét ven­dégművész játssza: •Bajtai Gabriella, a kecskeméti Kato­na József Színház volt prima­donnája. A férfi főszerepben Szabadi Józsefet hallhatjuk és láthatjuk majd. A többi na­gyobb szerepeket Somorjai Éva, Antal László, Pálffy György, Tóta Katalin játsszák. Tóta Katalinnak, a fiatal éne­kesnőnek a Szabad Szél anyá- ja óta ez a második nagyobb szerepe. A Cigánybáróban — a klas­szikus témához illő — három nagy tánckép szerepel. A tán­cok koreográfiáját Gyuricza Ottó állította össze. Még egy hír: a színház — a Cigánybáró váltóelőadásaként — mai témájú, német vígjáték bemutatására is készül. A víg­játék címe: A lehetetlen nő. A darab havas, alpesi tájakon játszódik le, turisták között, s miután bemutatására akkor" kerül sor, amikor Egerben már igen jó idők járnak, s kelle­mes lesz legalább a színpadról egy kis hűvös időt, havat lát­ni... A darabban Kovács Mái ria, Varga Gyula, Fontot Magda szerepelnek... (—rJ Egertoen este '/s 8 Órakor VÁLJUNK el (Vörösmarty-bérlet) Hevesen este Vi 8 órakor; ILYEN NAGY SZERELEM Útförő-paloJa épül Moszkvába» MOSZKVA (MTI): Moszkva egyik legszebb részén, a Le- nin-hegyen megkezdődött a moszkvai úttörő-palota épitke- zése. Ötvenöt hektáros terüle­ten épül fel a moszkvai fiata­lok csodálatos birodalma. A 132 000 légköbméteres köz­ponti épület tömbjében egy­szerre ötezer moszkvai úttörő tanulhat, olvashat, szórakoz­hat, majd a különböző szakkö­rökben, tanműhelyekben, a Nem tudom, mondtam-e már... lottam, hogy Georg Bemard Shaw egy szóval is tiltakozott volna. Egy i'yen emberi ér­zésekkel teli darab még egye­nesen kínálkozik arra, hogy operettet fuseráljanak belőle. Mert milyen is lesz ez az • j operett? Roxán természete­sen primadonna lesz és szív­döglesztő szerelmes dalókat fog á jóidegzétű nézőfülébe szenvéleghi. Egy-egy jobb elő­adás után akkora sikerre lehet számítani, hogy bizonyára o ruhatáros nénikéket is beszer­vezik a Gyújtsd a döglött szí­vet” mozgalomba. Cyranot grandiózus orra di­rekt predesztinálja a táncko­mikus dicső szerepkörére. A tehetséges szerzők természete­sen nem nagyon fognak me­ditálni olyan piszlicsári kér­désen, hogy Edmond Rostand úr, vagy az operett szabálya ellen vétsenek-e. Egy jó ope­rettszerző előtt nincs akadály, kü.önben is Rostand — ahogy én ismerem — egy szőrszálha­sogató alak. tgy aztán a Duenna szerepét kiszélesítve, szubre.net fabri­kálnak belőle, aki méltó párja lesz majd a komikus-Cyrano- uak. Ezzel megoldódik az a nehéz probléma is, hogy Cy­rano ne haljon meg a darab végén, mert azt még elnézi az ember operettben egy degene- rált bárónak; esetleg egy fél­hülye nagyhercegnek, de egy táncoskomikusnál ez már meg­bocsáthatatlan A halál helyett a szimpatikus pár két és fél felvonás vérpezsdítő rokija és vérlázító malackodása után a harmadikra degenerált ötödik felvonásban kétségkívül lágy karjába omlik, ott elolvad, és szétfolyik a zenekar fejére. A gascognei legények ter­mészetesen kánkánt járnak, in­kább hiányos, mint stilizált kadétöltözetükben, ugyanis mindnyájan csinos görlök lesz­nek, akik az Arras-i csataté­ren hófehér labdarózsával do­bálják az ellenséget, s miköz­ben arról énekelnek, hogy mi­lyen nagy dolog is a szerelem megmutogatn-'k mindent, amit közbotrány előidézése nélkül egy ilyen gascognei por! meg­mutogathat A legcsinosabb görl. aki legmagasabb tökélyre emeli lábát, s a legmélyebb 60 000 kötetes könyvtárban, az úttörő-palota csillagvizsgálójá­ban, autósklubjában. A palota hatalmas parkjában ötezer fé­rőhelyes stadiont, fedett uszo­dát, atlétikai, röplabda- és ko­sárlabda-pályákat, 2500 szemé­lyes szabadtéri színházat léte­sítenek. A nyári iskolai szünet' idején az új moszkvai úttörő- birodalomban egyszerre 15— 18 000 fiatal szórakozhat majd. mondanivalóig viszi a dekol­tázst, az lesz Castel-Jaleux, « kapitány. Mindezek után azonban nem mernék rá megesküdni, hogy valamiképp Montfleurynek, szintúgy a t. szerzőnek is nem rúgná-e Thália hátába a ko- thurnusát. Én mindenesetre nem csinálnék ilyesmit... Az­azhogy, nézzük. Rostand már nem él. Hátha rokona sincs.,, nincs ki felvegye a tantiémet ... Nem is egy kimondott rossz üzlet ez... ■ ­Nem tudom; mondtam-e már, hogy engem a piszkos- anyagiakkal szemben mindig •. csak az erkölcsi siker érde­kel, $ így az • elkövetkező hé­ten nem tudom de nem fogok semmit mondani, mert egy sokkal kifizetőbb foglalkozást találtam. Operettlibrettót írok a Di- vina Commediából. Az öreg Vergiliusból buff ókomikust szabok, Beatricebői szubrettet, Dante táncoskomikus lesz, a Rőt hőnyi fogja a’akítani és amikor a harmadik felvonás­ban beszteppel a mennyország­ba. meglátva Beatricét. örömé­ben rákezdi, hogy aszongya; „Jujj, Tric-i, eszem azt « csöppnyi szád!” —ragyarí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents