Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-24 / 95. szám

/ I95P . április 21.. péntek NBPOlSáO 1959. az elsd óriási lépés a hétéves terv útján III. RÉSZ Mn ad a lakosságnak a könnyűipar A. n. zsurov, a könnyűipari osztály he­lyettes vezetője: Mi főleg arra törekszünk, hogy javítsuk a termékek mi­nőségét, és bővítsük a válasz­tékot. Mennyiségi vonatkozás­ban a műszállal kevert pa­mutszövetekből (mellesleg szól­va igen jó minőségű anyag) 2,1-szer, műselyemből 2,1-szer, cipőből — 6 százalékkal, könnyű mikropórusos talpú cipőből — 3,4-szer annyit gyártunk, mint tavaly. Gyer­mekcipőben az idén teljesen kielégítjük a szükségletet. A kerékpárgyártás marad a régi színvonalon, (bőven van ke­rékpárunk), a motorkerékpá­rok gyártását viszont három­szorosára növeljük, mert az utóbbi időben igen nagy irán­tuk a kereslet. A televíziós­készülékek gyártása 11 száza­lékkal, a hűtőszekrényeké 28 százalékkal, a mosógépeké 41 százalékai emelkedik. Mii ád az élelmiszeripar? A. N. GAVRILOV, az élelmiszeripari osztály vezetője: Élelmiszeriparunk, mint is­meretes, nagymértékben a mezőgazdaság fejlődésétől függ. S mivél mezőgazdasá­gunk jelenleg a hatalmas fel­lendülés korszakát éli, bizto­sak lehetünk abban, hogy élelmiszeriparunknak igen szilárd nyersanyagbázisa lesz. Az idén jelentősen növeljük az egyes élelmiszer iparágak teljesítményét. Ezt részben a meglevő üzemek bővítésével, részben új üzemek építésével érjük el. Körülbelül 50 új vá­rosi tejfeldolgozó üzemet, 30 húskombinátot, 17 cukorgyá­rat, és sok más, korszerű be­rendezéssel ellátott üzemet építünk. Nagy figyelmet for­dítunk a munkaigényes mű­veletek gépesítésére és a ter­melés automatizálásárai A múlt évvel szemben a hústermelést (az állami nyers­anyagforrásokból) 310 ezer tonnával, a tejtermékek ter­melését 1.6 millió tonnával, a cukorgyártást 610 ezer tonná­val, a növényi olaj gyártását 319 ezer tonnával növeljük. Íz élslnf szeripar forrása: a mezőgazdaság «. P. GUSZEV, az Állami Tervbizottság tag­ja, a mezőgazdasági osztály vezetője: Az élelmiszerbőség felé az út az összes mezőgazdasági növények terméshozamának növelésén és különösen az ál­lattenyésztés gyors fejleszté­sén át vezet. A kolhozparasz­tok terveik összeállítása köz­ben elsősorban a hústermelés gyors növelésére gondolnak. A rjazanyiak például vállal­ták, hogy 3,8-szer annyi húst termelnem, mint tavaly, a sztavropoliak, a voronyezsiek, az ukrajnaiak ugyancsak nö­velik a hústermelést. S ezek pem puszta ígéretek. Két hó­nap alatt — januárban és feb­ruárban — 620 ezer tonna húst gyűjtöttünk be élősúly­ban, tavaly viszont ugyanezen hónapokban csupán 354 ezer connát. A begyűjtött tej meny- riyisége 2.020 ezer tonna, ami a tavalyi megfelelő időszak­hoz viszonyítva 130 százalék. Az idén jelentősen megerősö­dik az állattenyésztés takar­mánybázisa. Bővül a kukori­ca. a legnagyobb terméshoza­mú szemes- és takarmánynö­vény vetésterülete. Egy év alatt körülbelül 10 millió hek­tárnyi új legelő vízellátását, 168 ezer hektár öntözését és 162 ezer hektárnyi új föld le- csapolását biztosítjuu. A cu­korrépa vetésterülete 100 ezer hektárral gyarapodik. A kolhozparasztok munká­ját elsősorban a munkaigé­nyes műveletek gépesítésével könnyít’ük meg. A kolhozok most új gépeket szereznek be. Nagy sikerük van a rá­kapcsolható munkaeszközök­nek. amelyek erősen csökken­tik a munkaráfordítást. Töb­bet ke1! belőlük érvér* Ezenkívül az idén V" [ ötezer közös gazdaságot villa­mosítunk, a hétéves terv vé­gére valamennyi kolhozban lesz villany. A szovhozokdt ennél jóval előbb villamosít­juk. flz anyagi javak gyarapodásának fő torrása B. N. BEZRUKOV, az Állami Tervbizottsá# tag­ja, a munka- és bérosztály vezetője: A nagytermelékenységű al­kotó munka az a tényező, amely átalakítja életünket, megsokszorozza eredményein­ket. Az idén a munkatermelé­kenység az iparban egy dol­gozóra számítva 5,4 százalék­kal emelkedik. Ügy tűnik, mintha ez kicsi szám lenne. De számítsuk ki, milyen óri­ási jelentőségű a munka ter­melékenységének csupán egy százalékos emelkedése is. Ez az egy százalék a termelés évi volumenét körülbelül 11 mil­liárd rubellel növeli. A munkatermelékenység egy százalékos emelkedése a szén- bányászatban további 5 millió tonna szenet, a kohászatban 600 ezer tonna acélt és 450 ezer tonna hengereltárut, a gépgyártásban 4.5 ezer gépko­csit, a traktoriparban 1700 traktort, a szerszámgépgyár­tásban 1150 forgácsoló szer­számgépet, a pamutiparban 37,1 millió méter szövetet, a cipőiparban 2,2 millió pár bőrcipőt jelent. x Befejezésül nézzük, hogyan jellemzi I. L Kuzmin, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnö­ke a hétéves terv első eszten­dejét: — A fentiek alapján is megállapíthatjuk, hogy az 1959-es év a hétéves terv leg­fontosabb láncszeme. A kül­földi sajtó hétéves tervünket hétlépcsős rakétához hasonlí­totta. Ennél a hasonlatnál maradva elmondhatjuk, hogy az első lépcső — 1959. — a legfontosabb funkciót teljesí­ti: biztosítja a rakéta száma­ra, hogy áthatoljon az at­moszféra legsűrűbb rétegein. Az első lépést megtéve nem­csak gazdasági, hanem politi­kai vonatkozásban is óriási győzelmet aratunk: a gyakor­latban bizonyítjuk be, hogy a szovjet.hatalom leggrandiózu- sabb terve megvalósítható. x Egyszer Aesopus, a nagy görög mesemondó kint sétált a mezőn. Egy arra vetődő ide­gen megkérdezte tőle: — Messze van-e a város? — Csak menj! — válaszolta Aesopus. Az idegen csodálKozva vál­latvont és elindult. De talán tíz lépést sem tett, amikor Aesopus utána szólt: — Két órányira van a vá­ros. Az idegen visszafordult: — Miért nem mondtad meg rögtön? — Nem tudtam, mennyi idő alatt érsz be, amíg nem lát­tam, milyen gyorsan haladsz — jegyezte meg Aesopus. Ha választ akarunk adni ar­ra a kérdésre, mikor éri el a Szovjetunió a maga elé tűzött célt, az idei terv és a hétéves terv teljesítését, nem kell Aesopus módszeréhez folya­modnunk. A Szovjetunió már régóta halad a párt mutatta úton. s az egész világ tudja, mekkora utat képes megtenni! Megértő postaigazgatóság A venezuelai postaigazgató­ság nagy megértést tanúsít a szerelmesek iránt: féláron szál­lítja a szerelmesleveleket. — Egyetlen feltétel, hogy a sze­relmesleveleket piros boríték­ba rakják, amelyek minden postahivatalban kaphatók. — Bedűltek ... bükk semmi oltani való... szomjamon Holdanként 120 kg műtrágya A füzesabonyi járás terüle­tén a vetések 85 százalékánál végeztek műtrágyázást. A ter- melősz' etkezetek 1568 holdon fej trágyáztak, az egyénileg dolgozó parasztok 3400 mázsa műtrágyát használtak fel, a termelőszövetkezetek pedig, a tavalyihoz viszonyítva, mint­egy 20 kilóval emelték műtrá­gya felhasználásukat. Jelenleg holdanként 120 kiló műtrágyát szórnak a tsz-ek.- A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészmű pártbizott­sága havonként párthíradót ad ki, amelyben az aktuális pártépítési kérdésektől a kom­munisták gyakorlati munká­jának értékeléséig sok hasznos cikk található. Cikkünk nyomán Több alkalommal írtunk már a poroszlói halászcsár­dáról és alaposan megbírál­tuk a vezetőséget amiatt, hogy a csárdában nincs te­rítő az asztalon, nem adnak számlát fizetéskor, piszkosak a helyiségek és nincs egy külön szoba, ahol békésen megebédelhet az arra járó utas. Ilyen dolgok miatt irtunk róluk már többször és most örömmel jelenthetjük, hogy a felsorolt és a fel nem so­rolt hiányosságok nagy ré­sze már a múlté, mert az új elnök és vezetőség egy kicsit rendet teremtett a „portán” és a csárda végre már kezd hasonlítani egy 111. osztályú étteremhez, amely címet mind ez ideig éppen az emlí­tett hiányosságok miatt, eny­hén szólva, csak „jogtalanul” használták. A napokban Poroszlón jár­tunkban benéztünk a hálás*» csárdába és örömmel tapasz- faltuk, hogy az asztalon ab* roszok, méghozzá tiszta ab­roszok vannak, a tányérok mellett papírszalvétát talál- tunk, sőt virágvázát az asz­talokon, virággal. Meglepett a poharak, tá­nyérok tisztasága is, sőt az se kerülte ki figyelmünket, hogy a pincér fehér köpeny­ben szolgált fel, számlát adott és nem cigarettázott, miközben a halászlevet vitt« a vendég asztalára. Az új elnök szerint még mindez csak kezdet, mert a jövőben további átalakítási, csinosítási terveik vannak, amelyek méltóvá teszik majd a csárdát igazi címéhez: „111. osztályú étterem”. Reméljük, így is lesz. Figyelemmel kí­sérjük. SZALAY Válasxolnak ax illetékesek A titok nyitja A Népújság április 21-i szá­mában „Mi a titka” címmel cikk jelent meg, melyre az Ál­lami Áruház igazgatója az alábbiakat válaszolta: A cikk a valóságnak megfelelően fog­lalkozik azzal, hogy minden egyéb cikkben az Egri Állami Áruházban a legszebb és kü­lönleges árukat lehet kapni — ezt tükrözik a kirakatok is, — de nem tapasztalható ez a ci­pőárukban, mert abból a kira­katban csak „divatjamúlt”-ak vannak. Ez nem is titok. Hogy miért? Felfedjük a titkot! Köztudomású dolog, hogy a magyar cipőipar világviszony­latban híres, ennélfogva gyá­raink meglehetősen sokat ex­portálnak, ami népgazdasági érdek. De ma már nemcsak gyáraink, hanem igen sok ktsz is exportra gyárt, fgy esett ki az Állami Áruházak ellátásából egy igen erős ktsz, amely eddig csak az áruházak­nak termelt és ezzel a terme­léssel bővíteni tudtuk a válasz­tékot. A fogyasztók igénye meg­nőtt. Ma már a dolgozóknak nem egy-két pár cipőjük van, hanem ott tartunk, hogy min­den ruhához, vagy női táská­hoz, vagy akár egy női kalap­hoz megfelelő színű cipőt ke­res a vevő. Gyáriparunk a fokozott igényt a fent említett export miatt nem tudja olyan iram­ban kielégíteni, mint ahogyan az fejlődik. A gyárak szériában gyárta­nak és egy-egy fazonról a má­sikra átállni nem egyszerű dolog. Jóllehet, ezen a téren is sok javulás mutatkozik, mert ma már nem „milliós pár” szé­riákat, hanem több fazonban kisebb szériákat termelnek, de éppen a fokozott igények ki­elégítésére különleges szép árut, egészen kis mennyiség­ben is készítenek, hogy egy- egy városba ne jusson csak 20—30 pár. Ez helyes is. De,... itt a titok nyitja. Ha bejön az áruházba 20—30 pár keresett fazonú cipő, abból nincs mód, hogy a kirakatba tegyünk. A Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata pedig elő­írja, hogy kirakatba csak olyan árut szabad kitenni, ami a boltban kapható. Ezek sze­rint a kirakatba csak a na­gyobb szériában gyártott, fo­lyamatosan beérkező cipők kerülhetnek, ami azonban nem divatjamúlt, mert ma is és jö­vőre is divat lesz. Egyébként ez is — mint általában min­den — relatív. Van akinek ez is tetszik. Meg kell még említeni azt, hogy az Állami Áruház jó előre számolt azzal, hogy most is — mint minden évben — zökkenők lesznek a cipőellá­tásban, éppen ezért már de­cemberben több mint 2000 pár nyári skandált hozattunk és azóta állandóan érkezik, de ez mind kevés. A termeltetési tervszámún­kat — ami az áruház egész volumenűére szól — főleg ci­pő termeltetésére fordítjuk, így 1000 pár cipő legyártását az Egri Cipész Ktsz-nél is le­kötöttünk. Minden igyekezetünk tehát az, hogy ne legyen ez titok, hanem a cipő-kirakatban is a legújabb cipők kínáltas­sák magukat Mintegy 50 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolítunk le cipőárukban, mint az előző években, de ha hozzávesszük azt, hogy a cipőárak 20—30 százalékkal csökkentek, akkor azt is láthatjuk, hogy ez majd­nem a dupláját jelenti. MÁCSAI ISTVÁN igazgató. Nem élünk — csak vegetálunk — A New York Times riporterei nyomán — Az Amerikai Egyesült Álla­mokban jelenleg minden tizen­negyedik munkás munkanél­küli. Az elmúlt 14 hónap fo­lyamán több mint 3 millió munkanélkülinek megszűnt a munkanélküli segélyjogosult­sága, amelyet átlagban 24 hé­ten át fizetnek. A New York Times című újság riportereinek egy cso­portja néhány héttel ezelőtt hét napon át a munkanélkü­liség által legjobban sújtott területek helyzetét vizsgálta. összefoglaló jelentésük meg­rázó és reménytelen. Detroit- ban minden hetedik munkás munkanélküli, Pittsbu-gban, az acél- és szénipar központjában „attól tartanak”, hogy a szé­leskörű munkanélküliség kró­nikussá válhat. New York város körzetében és New Jerseyben január első felében 375 ezer fő volt mun­ka nélkül. Ez azt jelenti, hogy itt minden huszadik ember munkanélküli. Havrey Sampson munkanél­(Tudósítónktól.) A FALU SZÉLSŐ házain túl, az Egerfarmos felé vezető út mentén jelenleg még kövér szántóföldek, dús vetések hú­zódnak végig a nagy messze­ségben. A táj néma csendjét azonban néhány nap óta ed­dig szokatlan zaj veri fel. Az új szövetkezeti tagok kocsijai sűrűn jönnek-mennek és szin­te megállás nélkül hordják a követ egy nagy halomba. Németh Zsigmond bácsi, a szövetkezet egyik vezetőségi tagja, büszkén mutogatja az új, az építendő 100 férőhelyes istálló helyét, s magyarázatá­ból már előre sejti is a láto­gató annak körvonalait. — Hogyan szánták rá magu­kat erre a nagy vállalkozásra? — kérdezzük. — Először is kezdjük talán azzal, hogy a falu legjobb gaz­dáiból március 10-én megala­kult az. Ezüstkalász Termelő- szövetkezet. A tag'étszámunk kezdetben csak 36 volt, de nemsokára 96-ra gyarapodtunk és így közel 900 holdnyi terü­leten látunk majd hozzá ősz­a közös gazdálkodáshoz. küli gépkocsiszerelő a követ« kezőket mondotta: „Mi nem élünk, csupán vegetálunk. Semmiféle munkát nem tudok találni. Amikor állást keresek, a munkáltató azzxl fogad, hogy 12 év múlva nyugdíjba kell mennem, s ezért számára nem kifizetődő dolog az én alkal­maztatásom" Nagyjából 'gy fest a munka­nélküliek helyzete abban az államban, amelynek uralkodó körei a sajtó, a rádió és más eszközök segítségével széles­körű propagandát fejtenek ki arról, hogy az Egyesült Álla­mokban a „népi kapitalizmus" mindenki számára lehetővé te­szi, hogy úgy éljen, mint a tőkés.- A MEZŐTÁRKÁNYI KISZ-szervezet fia: ttjai elké­szítették a kultúrház melletti kerthelyiségben a beton tánc- parkettet. A társadalmi mun­kában több mint 70 KISZ-fia- tal vett részt. Tovább növelte i ószágáíiomány át a mezőtárkányi Petőfi Tsz. A mezőtárkányi Petőfi Ter­melőszövetkezet az elmúlt na­pokban vásárolt 60 darab fe­hér hússertést. A vásárolt, sül­dők nagy részét meghizlalják és 50 dn abra máris megkötöt­ték a szerződést. A termelőszövetkezel ugyan­csak vásárolt két darab elit rekord anyakocát, amelyeknek utódait további enyésztésr* szánják ütötték a nagy építkezés ügyét, minden bizonnyal ilyen ütemben haladnak majd a to­vábbi munkálatok is. A po­roszlói TÜZEP-kirendeltség nemsokára leszállítja a 130 ezer vöröstéglát, a 400 mázsa cementet. Ezeken kívül 600 köbméter sóder, jó néhány be- onoszlop és előregyártott épü­letelem szükséges még a nagy építkezéshez. Ez a sok-sok anyag napokon belül megér­kezik és május elseje után máris hozzálátnak az építke­A SlK HATÄRBAN, a je­lenlegi herefö’dön nemsokára büszkén emelkedik majd ki az új vöröstégl épület, s pi­ros zsindelyes teteje messzire hirdeti majd a közösségi ösz- szefogás, a nagyüzemi gazdál­kodás diadalát. — Az épület át­adására augusztus 20-n, al­kotmányunk ünnepén kerül sor — mondja büszkén befe­jezésül Németh Zsiga bácsi. S ősszel, az új élet kezdetén, amikor az E^üstkalász meg­kezdi a közös munkát, már óriási előnyt jelent számukra az újonnan felépült nag\ te­hénistálló. vagonokból. Német Barnabás és társai pedig fogatukkal szállítják azt az új istálló he­lyére. A szövetkezeit tagjai ugyanis annak idején vállal­ták, hogy mindegyikük hat munkanapot dolgozik az épít­kezésnél. E társadalmi segítség értéke 24 ezer forinttal teszi olcsóbbá az építkezést, amit majd egyéb beruházásokra fordítanak. Hogy milyen lesz az istálló? — Száz f'-őfcelyes, modem, be­ton jászlakkal, trágya- és ta­karmányszállító kisvasúttal felszerelve. Az új istálló úgynevezett magtárpadlásos lesz. Ez azt jelenti, hogy a megnagyobbí­tott padláson 34 vagon ter­ményt tudnak majd tárolni. S hogy ne kelljen az embe­reknek fárasztó munkával fel­hordani a terményt, villamos felvonót, lift't szerelnek a fel­járat mellé. Amilyen gyorsan nyélbe­A vezetőség már a megala­kuláskor látta, hogy ilyen nagy gazdaság sikeres fenn­tartásához mindenekelőtt fel­szerelésekre. épületekre van szükség. Már az alakuló gyű­lésen foglalkoztatta őket az a terv, hogy építeni kellene egy nagy. modem istállót, a közös állatállomány részére. A tag­ság egyhangúan elfogadta az okos ötletet, szavazásra len­dültek a kezek, s az elgondo­lást nyomban követték a tet­tek. Nemsokára megkapták az egymillió forintos állami köl­csönt, elkészültek a tervek, műszaki rajzok és a Lőrinci községben levő kőbányából már le is szállítottak 11 vagon követ. A TAGSÄG természetesen njm várta a szájába repülni a sültgalambot, hanem azonnal hozzáfogott a kő lefuvarozásá- hoz. Szabó Sándor és Szecskó Bertalan szinte fáradságot nem ismerve hányta ki a követ a Építkezik a mezőtárkányi Ezüstkalász

Next

/
Thumbnails
Contents