Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

1959. április 23., csütörtök NBPÚJ8AG S Látogatás a porossiói Állami Gazdaságban Szeszélyes, bolondos hónap az április. Néhány napja 20 fo­kos meleg volt, tegnap reggel fagyott. A déli órákban újra erőre kap a napsugár és lan­gyos szél fúj a Tisza felőL A poroszlói Állami Gazdaság sötétzöld vetéseit felborzolja a szél és távolról vidám nóta hangját sodorja felénk. Öröm ilyenkor járni a határt, ami­kor a legóvatosabb szakembe­rek véleménye szerint is igen biztatóak a kilátások és gaz­dag nyarat ígér a tavasz. Ssázhús.r lány Tőlük a dal, felőlük száll a nóta a 30 holdas borsó-tábla közepéből. Péntek Irénke jár az élen, a legelső sorban, ő a csapatvezető és nagy hozzáér­téssel, szakértelemmel tanítja az új munkásokat. Maga már hat éve dolgozik itt az állami gazdaságban, amióta csak ki­maradt az iskolából. Hat esz­tendő alatt sokat változott a fiatalok élete. Irénke népmű­velési tanfolyamra került, né­pi táncot, harmonikázni ta­nult és esténként a gazdaság szépen berendezett klubszobá­jában ő tanítja most a tánco­kat, dalokat a fiataloknak. Te­levíziójuk, rádiójuk, szép könyvtáruk van és tiszta, kor­szerű az elszállásolás is. Munkában a gazdaság gépel Az Alföldön messzire láthat az ember és könnyen észreve­szi a traktorokat, amelyek messziről egész apró bogarak­ként mozognak a földeken. Az egyik táblába éppen kukoricát vetnek és úgy szeretnék, ha május 1-re földbe kerülne mind az 513 holdon. 141 hol­don hibrid vetőmagot állíta­nak elő. Egy furcsa gép közeledik a búzatábla irányából. Vegysze­res gyomir.ást végez és 450 holdon pusztítja ki a növényt elölő gazt. Györki János, Gyurká Ferenc, Varga István, Seres György traktorosok a gazdaság legjobb dolgozói, akik minden munkát úgy szeretné­nek elvégezni, hogy még szebb legyen a termés az ideinél és jövőre, nyereségrészesedéskor vastagabb legyen az ő pénztár­cájuk is. Az idén kétheti fize­tésnek megfelelő nyereségré­szesedést kaptak. A tavaszi vetések igen szé­pek 116 hold tavaszi árpa, 152 hold zab, 254 hold borsó és takarmányféle már a földben van, sőt zöldell. Karámban még a ménes A poroszlói Állami Gazda­ság fő jövedelmi forrása az állattenyésztés. 813 törzsköny­vezett szarvasmarhájuk van, ebből 341 darab tehén. Fejési átlaguk 12,8 liter és az istálló­átlag is meghaladja a kilen­cet. A gazdaság lótenyésztő gazdaság lett és az idén ta­vasszal itt vonják össze a ki­sebb állami méneseket Karámban még a ménes és háromszázhetvennyolc csikó várja a nyarat, hogy szélnél is sebesebben vágtatva, bejárhas­sa a végtelen pusztát. Foglal­koznak sportló tenyésztéssel is, s a gazdaság egyik érdekes­sége a szamárménes. Testvéri segítség A poroszlói állami gazdaság földjeivel szomszédos a po­roszlói Béke Termelőszövetke­zet, amely már szintén nagy­birtok, hiszen több mint ezer holdas gazdasággá fejlődött az utóbbi időben. A tsz-ben sok még a gond, a feladat, ezért j a gazdaság vezetői jó testvér­ként segítik a termelőszövet­kezeteket, szakembereik pedig megtanítják a tsz vezetőit a nagyüzemi gazdaságvezetés tu­dományára. Ha gép kell, ha vetőmag, vagy tenyészállat, akkor nincs fennakadás, mert ott az erősebb „édestestvér”, az állami gazdaság és készsé­gesen segít. Arról is szó van, hogy a közeljövőben épületek kerülnek át a tsz-hez a gazda­ságtól, de ha ez nem sikerül­ne, úgy a gazdaság építőbri­gádja segít majd a Béke Ter­melőszövetkezet nyári építke­zéseinél. A poroszlói Állami Gazdaság nemcsak ezt az egy termelőszövetkezetet, de a többi szomszédos tsz-eket is nasza a gazdaságra. Poroszlón is él a szocialista munkaverseny A kongresszusi munkaver­seny üzemekben, bányákban, gazdaságokban egyaránt pezs- díti az életet és jobb, eredmé­nyesebb munkára lelkesít. A gazdaság párt- és KlSZ-szer- vezete már megtárgyalta a versenypontokat a dolgozókkal és versenyben állnak a trak­torosok, növénytermesztők, ál­lattenyésztők, hogy az idén még nagyobb eredményeket érjenek el a múlt évinél, o Estére jár az idő. A munká­sok szállásaikra igyekeznek a földekről és pihenni térnek a fáradságos dologban telt nap után. A nap utolsó sugarait szórja és a pusztáról hazafelé indul a juhnyáj. Szalay István (Tudósítónktól) Szép tettekre szánta el ma­gát a mezőtárkányi KISZ- szervezet tagsága. Az egyik taggyűlésen elhatározták, hogy amint a jó idő beáll, társadal­mi munkával hozzálátnak községük csinosításához. Ügy is történt. Az elmúlt vasárnap korán reggel ásóval, lapáttal, szerszámokkal a kéz­ben gyülekeztek a kultúrház előtt. Mezei János KISZ-titkár hamar elosztotta a munkát. Az egyik csoport az óvodához ment fát ültetni. Mintegy száz darab fiatal csemetét ültettek el az óvoda környékén, a Hő­sök terén és a falu különböző helyein. A másik csoport a kultúrház melletti park csinosításához látott hozzá. Régi vágyuk már a tárkányi fiataloknak, hogy szép környezetben, a szabad­téren táncolhassanak nyáron. Most hozzáláttak, hogy a park­ban levő 245 négyzetméternyi térséget kibetonozzák. Gyak­ran fordultak a tsz fogatai a friss sóderrel, s együtt dolgo­zott 30 fiatal — fiúk és lányok vegyesen. Ipari tanulók, tsz- és egyéni parasztfiatalok, Mély hűtéssel végzett szívműtétek Wenzl professzor a napok­ban előadást tartott az osztrák orvosok társaságában a szív­műtéteknél alkalmazott új módszerekről. Ennes során e'- mondotta: minél mélyebbre csökkentik a beteg hőmérsék­letét a műtét idejére, annál több időt nyernek a sebészek, hogy a vértelen, „kiürített” szíven elvégezzék a műtétet. A beteget narkózisban jégbe rakják és testhőmérsékletét mesterségesen hűtik. Huszon­kilenc fokos hőmérsékletnél lehetővé válik, hogy az agy vérellátását körülbelül nyolc percre megakasszák, mivel alacsony hőmérsékleten az anyagcsere folyamata meglas­sul és az oxigénfogyasztás csökken. Ez alatt az idő alatt a vértelen szíven el lehet vé­gezni a műtétet. Wenzl pro­fesszor több ilyen eredményes műtétről számolt be. Így töb­bek között három fiatalnál szüntették meg ilyen módon a szívbillentyű-szűkületet. diáklányok mind-mind egy­aránt Mvették részüket a kö­zös munkából. Ott dolgozott Perge Lukács bácsi is, aki fiai helyett jött el mint mesterember a Meze­seknek segíteni. Balogh Jó­zseffel együtt lapáttal keverte a cementet. Ragó Ilona és Ha­lász Magduska öntözőkupával locsolták a friss keveréket, két erős ipari tanuló pedig gyors léptekkel szállította tovább a tett helyre. Ott Szakái István, Németh Ráfael gépkocsivezető és Balogh Ferenc festő egyen­gették, lapítgatták és döngöl­ték szép simára a leendő tánc­teret. Szívesen dolgozott minden fiatal, hisz ők látják majd hasznát, saját maguknak épí­tik a táncteret. Jó munkájáért dicsérettel kell még megemlí­teni Fehér Géza, Nagy József, Káló József, Krasznai Nándor nevét, de a többiek is, mind egytől egyig derekasan részt vettek az építkezésben. S nem­sokára, május elsején már ví­gan és boldogan ropják majd a táncot ezen a nagy beton­kockán, amelyet saját maguk­nak építettek. segíti és egyiküknek sincs pa­A DETKI SZABADSÁG Tsz központi majorja előtt oldal­kocsis motorkerékpár fékez. A nyeregből esőkabátos fia­talember ugrik le és gyors lép­tekkel eltűnik a gazdasági épületek között. Pál István, nyugalmazott termelőszövet­kezeti tag az irodában tesz- vesz. Nyugdíjazása óta éppen úgy Mjön mindennap mint azelőtt. Kisöprögeti az irodát. leporolja a bútorokat, rendez­geti az iratokat, hozza-viszi a szövetkezeti postát. Ezért volt az, hogy ő barátkozott meg elsőnek az új elnökkel. Pál bácsinak hamar megtetszett az esőkabátos fiatalember. Nyílt és őszinte tekintete, kemény, határozott intézkedései, fárad­hatatlan ereje és jártassága arra vall, hogy jó kezekbe tették a Szabadság kormány- kerekét. Tóth József elvtárs valóban fáradhatatlan ember. A fel- szabaduláskor egyszerű erdei munkásként kezdte és vezeté­se alatt lombos fává nőtt a vámosgyörki földművesszövet­kezet. Később Tóth elvtársat a járáshoz hívta a párt. Hány nap és hány éjszaka kellett akkor résen lenni, ma már senki nem tartja számon. Később tartalékostiszti is­kolára küldték, ahol kiváló eredménnyel végzett. Nem volt szándéka bent maradni, de a párt azt mondta, hogy itt van rá szükség és ő itt is bátran vállalta az úttörő szerepe*. Katonai idejére jellemző, hogy az iskola elvégzése után nem­sok időre néphadseregünk szá­zadosa lett ÉLETÉNEK a legnagyobb kitüntetése az ellenforradalom után érte. Megbízást kapott arra. hogy a város és a járás területén szervezze meg a A TETTEK EMBERE munkásőrséget. Ezt a felada­tát is becsülettel végrehajtot­ta és a munkásőrségnek pa­rancsnoka lett. És amikor a párt falusi munkára hívta most az embereket, Tóth elv­társ jelentkezett. A detki Szabadság Termelő- szövetkezet, amit gondjaira bíztak, jelenleg 400 holdon gazdálkodik. A nagy darab földhöz kevés a munkaerő és emiatt bizony elég lassan ha­ladt csak előre a szövetkezet szekere. Persze, az őszön töb­ben lesznek, mert belépett az egész falu. A belépések kez­detén úgy volt, hogy több szö­vetkezet alakul, de a végén mégis úgy döntöttek, hogy ha- már mindenki megy, legyenek együtt. így tehát a mostani 400 holdból közel 4000 hold lesz. Mielőtt a megválasztására sor került, gondosan számítás­ba vette a dolgokat. Tudta, hogy az őszre nagymennyiségű takarmányra és sok állatot be­fogadó istállókra lesz szükség. A tagság összefogáséra pedig a jól kiépített munkaszerveze­teket tartotta a legalkalma­sabbnak. Ezek az elgondolá­sok a szövetkezet megszilárdí­tásának fontos mutatói lettek. A növényápolásra, betakarí­tásra kötött szerződéseket fe­lül kellett vizsgálni és a jelen­legi tagság munkaerejéhez' igazítani. Egyszóval nem egé­szen egy hónap alatt elérte, hogy most már senki sem ké­telkedik a célok válóra váltásá­ban, a szövetkezet megerősíté­sére tett intézkedések helyes­ségében. A ludasi vasútállomásra egész szerelvényre való kőra- komány érkezett a napokban. Az arra járók azt találgatták, hogy vajon kinek jött a tö­mérdek építőanyag. Érdeklő­désükre akkor kapnak választ, amikor megérkeznek a detki vontatok, a gépállomás teher­autója és egyéb szállító jár­művek. A kibővített vezetősé­gi ülés, amelyen sokan részt vettek az új tagok közül is, úgy határozott, hogy amint megérkezik a 12 ezer méter­mázsa kő gyorsan beszállítják, mert a közeljövőben meg kell kezdeni a 100 férőhelyes szarvasmarha istálló építését. EGY NAGYOBB épületben eddig az iroda és a kéziraktár volt elhelyezve. A vezetőség azonban elrendelte, hogy az irodát és a raktárt haladékta­lanul ki kell onnan költöztet­ni és meg kell kezdeni az épü­let átalakítását istállónak. Lé­tesítenek még egy növendék istállót, de arra csak később kerülhet sor, mert az egykori cselédlakásban ma is két csa­lád lakik. Szerencsére mind a két család saját házat épí­tett és így nem okoz gondot az elhelyezésük. A tervek szerint még a nyá­ron gondoskodnak a sertés­ólak kibővítéséről, valamint a szemestakarmánynak táro’ó- helyékről. Nagy dolgok ezek. Az emberek egységes akarata és összefogása nélkül aligha valósulhatnának meg, pedig ez még csak a kezdet. Az előkészületektől elvá­laszthatatlan a szálas- és sze- mestakarmányoik biztosítása. Az ősszel 100 darab lovat hoz­nak be az új tagok, nem is beszélve a szarvasmarhákról és a tsz meglevő sertés- és egyéb jószágállományáról. Ek­kora állománynak sok takar­mány kell naponta. Szeren­csére ezzel jó előre számolt a vezetőség és már az idén 636 holdon terem takarmány. Kö­zel négyszáz holdon vetettek aprómagot. Kintjártunk al­kalmával felkerestük a gép­állomás igazgatóját, aki el­mondotta, hogy munkagépei nemcsak a növényápolásra, de a takarmánybetakarításra is készen állnak. Az egész falura kiterjedő munkaszervezet kialakítására többféle javaslat érkezett. Tóth elvtárs viszont azt mond­ja, hogy mielőtt végleges for­mába öntik, sok emberrel kell még beszélni. És ebben igaza van. VAN MUNKA TEHÁT bő­ven a termelőszövetkezeti köz­ségekben és ott csinálják jól, ahol már most azon fáradoz­nak, hogy az elért eredménye­ket megszilárdítsák. Ehhez azonban nem elegendője a szavak, most tettekre és me­gint csak tettekre van szük­ség, valahogy úgy, mint Det- ken csinálják. Tóth József elvtárs otthagyta a nagyobb kényelmet és több szórakozást nyújtó megszökött városi éle­tet és most minden óráját, nap>át Kihasználja a szövet­kezet erősítésére. A fáradha­tatlan vezető személyes példa- mutatásával ragadja magával a tagságot, mint mozdony a vonatot. Ez a vonat elindult azon az úton. ami dolgozó­parasztságunk biztos jövője felé halad a nagyüzemi gaz­dálkodás Útján; Er ki János Ebben az év­ben van 10. év­fordulója an­nak, hogy a SZOT kereté­ben államunk megkezdte a dolgozók üdül­tetését. A mát­raházi Sport­szállóban pél­dául — képünk a szálló egy részletét mutat­ja be — tíz év alatt több mint félszázezer dol­gozó fordult meg. A Sport­szálló dolgozói tegnap este tar­tották baráti ünnepségüket az évforduló alkalmából, melyen pénz­jutalommal, külföldi kirándulással ajándékozták meg a leg­jobbakat. Megnövekedett a forgalom a Mátrában, szőkéknek bi­zonyulnak ma már az utak a sok autóbusznak, magánautó­nak. Megkezdték tehát a mátrai utak korszerűsítését. Ennek keretében most folyik a Mátraháza—parádi elágazás közötti útszakasz kiszélesítése: az út három méter helyett hatméte­res lesz. A megye szőlőtermelő vidékein gyors ütemben folyik a szőlő ápolása, kapálása. Képünkön Gyöngyös határában Kocsis László, Kolompár István és Bella József dolgozza meg a szőlőt. Véleménye szerint az idén még jobb volt a fakadás, mint tavaly és ha nem lesz semmi baj — remél­jük, a minapi hideg idő nem okozott kárt —, akkor az idén még nagyobb lesz a termés, mint tavaly volt. (Gyurkó Géza felvételei) 60 holdas anyatelep Ludason Esztendők óta’gondokat okoz az oltványkészítésben az alap­anyagok, vadvesszők hiánya. Ezért határozta el a Szőlőolt­vány és Csemeteforgalmi Vál­lalat egy 34 holdas anyate­lep létesítését Ludas határá­ban. Az elmúlt őszön már megkezdték a forgatást is. Közben Ludas termelőszövet­kezeti község lett, s a tsz-köz- ség lakói úgy határoztak, hogy a 34 holdat hatvan holdra egészítik ki. Ezen három esz­tendő múlva nagyrészben biz­tosítani tudják a járás vad­alany szükségletét. Befejezték a szőlő első kapálását a nagyrédei Kossush Tsz-ben A nagyrédei Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai az idén a jó időjárás következtében igen korán végezték a tava­sziak vetését, s hozzáfogtak az első növényápolási munkák­hoz is. A szőlő kapálását már befejezték, most a borsót ka­pálják. A tagság úgy döntött, hogy mire a cukorrépa' egye- lését meg kell kezdeni, min­den más koratavaszi növény­ápolási munkát elvégeznek, hogy minden erőt az egyelés»» fordíth assanaM Fát ültetnek, parkosítanak, táncteret építenek a mezőtárkányi KISZ-fiatalok

Next

/
Thumbnails
Contents