Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-23 / 94. szám

2959. április 23., csütörtök NÉPÚJSÁG s lyozta Lenin békeakaratát, s a két rendszer egymás mellett élésével kapcsolatos nézeteit, majd részletesen foglalkozott Lenin internacionalizmusával. Majd így folytatta: — Hazánk szocialista építése közben a mi utunkat is Lenin hal­hatatlan eszméi világítják meg. Minden eddigi siker, amit a magyar forradalmi munkásmozgalom törté­nelme során elért, szoro­san kapcsolódik Lenin esz­méihez, tanításaihoz. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt lenini politikájáról beszélt, majd így fejezte be beszédét: Lenin halhatatlan eszméi most új hőstettekre lelkesíti népünket Megsokszorozza erőinket az a tudat, hogy Le­nin eszméi ma már sok száz­millió ember eszét és szívét hódították meg, hogy a lenini eszméktől vezérelve velünk együtt ma már százmilliók építik a szocializmust, sok százmillió ember harcol szerte a világon Lenin zászlaja alatt a kizsákmányolás, az elnyo­más ellen a felszabadulásért, a békéért. Az nem kétséges, hogy a lenini zászló alatt me­netelő embermilliók előbb- utóbb az egész világon győze­lemre viszik a szocializmus ügyét Az ünnepség második részé­ben városi művészeti csopor­tok adtak ünnepi műsort Dobó utcai furcsaságok Itt egy szép, érdekes hom­lokzati kiképzésű ház, amott egy régi kapudísz, harmadik helyen maga az ódon kapu hívja fel magára a figyelmet Egerben a Dobó utcában. Csu­pa műemlék itt minden, régi időket, történelmet idéznek az avult, vastag falak, s ha kö­zöttük jársz, nem tudsz hatá­suk alól kikerülni..! S mégis, ha jobban körülte­kintünk, nem kerülheti el fi­gyelmünket, hogy ide is be­tört azért az új. Nemcsak a villanyvilágítással, az aszfalto­zott utakkal, járdával, modern cégtáblákkal, feliratokkal, ha­nem légióként á legújabb „he­lyesírással”. Nézzük csak: egy kapu felett ott díszeleg egy tábla: „Fémipari Tömegeik Üzem” — a „tömegcikk” egy k-val. Néhány lépéssel odébb, a Katica-büfé épületének sar­kán figyelmeztető jelzés ágas­kodik az úttest felé. KRESZ- vizsgán így kellene pontosan meghatározni: köralakú, piros szegélyű, fehér mezőjű tábla, közepén vízszintes fekete vo­nal, ami a kötelező megállást jelzi. Igenám, csakhogy ezen a táblán a fekete vonal alatt még ott van a szó is. imigyen: „Álj!” — ahelyett, hogy „Állj!”. Rossz érzést kelt a járókelő emberben ez a két kirívó he­lyesírási hiba. Fejlődik, s fejlődjön is a Dobó utca. De ne így. Semmi szükség nincs arra, hogy egyéb híján a helyesírást „újítsák” meg ebben az egyébként ked­ves utcában... — ger. Heves megye békeharcosainah felhívása ... hogy a „Gruzija” nevű szovjet gőzös fedélzetén ha­zaérkeztek — az iraki Basra kikötőbe — azok a kurd ha­zafiak és családtagjaik, akik több mint 11 évet emigrá­cióban töltöttek a Szovjet­unióban. Az észak-iraki kurd felke­lés leverése után kerestek menedéket 1943-ban ezek a hazafiak és most a szabad hazájukba, a fiatal Iraki Köztársaságba mentek haza, hogy ott éljenek, egyenlő jo­gokat élvezve az arabokkal. De ezt az eseményt egé­szen érdekes módon kom­mentálta a híres rádióállo­más, az Amerika Hangja. — 853 állig felfegyverzett, különböző kémiskolát végzett embereket küld Irakba a Szovjetunió, ezzel akarja megingatni a távol-keleti or­szágok kommunizmus elleni összefogását. Ezeket hallva, önkéntele­nül is felvetődik a kérdés, milyen erős lehet az az ösz- szefogás, ha már a hazájába hazatérő 853 kurd férfi, nő, gyerek és öregember megin­gatja szilárdságában. Eléggé bizonytalan... K. J. Előregyártóit faelemekből építkeznek Az Erdészeti Főigazgatóság által tervezett előregyártott fa­elemekből a füzesabonyi já­rás több termelőszövetkezeté­ben épül juhhodály, illetve sertésfiaztató. Így az újlőrincfalvai Uj Élet Tsz-ben és a mezőtárká- nyi Szabadság Tsz-ben 300 fé­rőhelyes hodályt építenek és ugyancsak itt épülnek fiazta­tók is. Mint már beszámoltunk, né­hány nappal ezelőtt nagysza­bású békegyűlés zajlott le Egerben, a Béke Világmózga­lom évfordulója alkalmából. A gyűlés részvevői az alábbi felhívást fogadták el: Mi, Heves megye békeharcosai, Heves megye bé- keszerető dolgozói nevében, mai jubileumi bé­ke-aktívaülésünkön, melyet a Béke Világmozgalom 10. éves évfordulója alkalmából rendeztünk, megállapítjuk, hogy a világ becsületes, élniakaró. békeharcos milliárd- jainak 10 éves harca megmutatta, hogy létezik egy nagy vüághatalom, a béketábor, mely befolyásolni tudja a világpolitika alakulását, amely hatalmas erejével képes lefogni az atomháborús megszállottak kezét, a világ el­pusztítását célzó törekvésekben. A Béke Világmozgalom 10 éves eredményei erőt adnak nekünk további békemunkánkhoz. Nem akarunk soha többé nyomorultakat, hadiárvákat, hadiözvegyeket látni, nem akarunk torzszülötteket, nem akarjuk az em­beriség elkorcsosítását, megsemmisítését. Szűnjön meg a nukleáris fegyverek gyártása, kí­sérleti robbantása, legyen kultúránknak, az emberiség jólétének, a világ békés fejlesztésének a fegyvere az atomenergia! Mi, Heves megye békeharcosai, felháborodottan elítéljük az imperialista erők újabb háborús mesterke­déseit, melyet Tibetben akartak kirobbantani, s melyet szítanak napjainkban a német újraegyesítés, a berlini­kérdés békés megoldása ellen. Egyetértünk a béke nagy népének, a szovjet kom­munistáknak a XXI. kongresszuson hozott határozatai­val, örömmel és lelkesedéssel üdvözöljük a kongresszus elméleti megállapításait, politikai állásfoglalásait, törté­nelmi jelentőségű határozatait. Minden erőnkkel támogatjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány cél­kitűzéseit, melyet népünk mind jobb életéért, a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért, hazánk szocialista építéséért a békéért tesz. Tudjuk, hogy népünk jobb, nyugodtabb életéért folytatott harca elválaszthatatlan a szocializmust építő, a békéért, függetlenségért harcoló, s a gyarmati sorsban élő nének mind erőteljesebb béketörekvéseitőL Felhívással fordulunk mai béke-aktívaülésünkön megyénk munkás, paraszt, értelmiségi dolgozóihoz, üze­mek, vállalatok, intézmények munkásaihoz, műszakiak­hoz, tisztviselőkhöz, egyéni, termelőszövetkezeti, állami- gazdasági dolgozókhoz, egészségügyi, jogi dolgozókhoz, pedagógusainkhoz, még erőteljesebben, fáradhatatlanul tevékenykedjünk a magunk területén pártunknak, kor­mányunknak, a népünk jobb, szebb életét, a békét szol­gáló politikája mellett. Meggyőződésünk, hogy a világ békeszerető száz és száz millióinak harca a civilizációnk, békénk, kulturált életünk megmaradásáért, s erőfeszítése a jobb, nyu­godtabb életért győzelemhez vezet. Az élet. a világosság diadalmaskodik a halál, a sötétség fölött! Vesszenek az atomháború megszállottjai! Éljen a világbéke! Békét a világnak! 1,700 ester tégla és 400 ester cserép — a téglagyáriak kongresszusi felajánlása — BORSOD—HEVES me­gyei Téglagyári Egyesülésre az elmúlt évinél is jóval na­gyobb feladatok megoldása vár az idén, hiszen téglatervü­ket nyolc, cseréptervüket 18 százalékkal emelték'. E megnövekedett feladatok ellenére is vállalták a tégla­gyárak dolgozói, hogy fel­emelt tervükön kívül jelentős mennyiségű téglát és cserepet adnak a termelőszövetkezetek építkezéseihez az MSZMP kongresszúsának tiszteletére indított munkaverseny során A termelési tanácsközáson, ahol a téglagyárak dolgozói el­döntötték, hogy mennyi téglá­val és cseréppel adjanak töb­bet az országnak, sokat segí­tett az egyesülés vezetőinek, miszerint kidolgozták, milyen lehetőségek vannak a tervek túlteljesítésére. Különösen a selejtcsökkentésre hívták fél a dolgozók figyelmét, mert ennek mindig nagy jelentősé­ge volt a téglaiparban, mely ki van téve az időjárás szeszé­lyeinek. A vezetők terveihez igen sok észrevételt, javaslatot tet­tek a munkások különösen a selejt csökkentésére, az anyag­takarékosságra, a szén megta­karításra. A TERMELÉSI tanácskozá­sokon a Heves megyei tégla­gyárak dolgozói felajánlották, hogy 1 700 000 téglát és 400 000 cserepet gyártanak terven fe­lül, mely 68 kislakás, vagy 13 százférőhelyes istálló felévíté- séhez elegendő. A terven felül gyártott cseréppel pedig 181 kislakást és 20 százférőhelyes istállót lehet majd befedni. A téglagyári dolgozók fel­ajánlása igen jelentős, hiszen a terven felül gyártott tégla és cserép majd hárommillió forint értékű, s ezenfelül vál­lalták, hogy a selejt csökken­tésével a téglagyártásnál 664 ezer, a cserépgyártásnál 413 ezer forintot takarítanak meg. A vállalással egyidőben el­mondották a dolgozók azt is, hogy elvárják, hogy vezetőik biztosítsak a műszaki feltéte­leket, hallgassák meg máskor is észrevételeiket, javaslatai­kat, lelkiismeretesen foglal­kozzanak újításaikkal, hogy vállalásaikat teljesíteni tud­ják. A VERSENY SORÁN nem feledkeznek meg a munkakör rülmények további javításáról sem. Gál 1919. MÁRCIUSÁBAN a magyar proletariátus megdön­tötte a burzsoázia uralmát és kezébe vette az ország irányí­tását. A magyar proletariátus példaképe az oroszországi pro­letariátus volt, amely már 1917. őszén megmutatta, hogy hogyan kell egyszerre véget vetni a földbirtokosok és Ka­pitalisták uralmának. A fia­tal magyar Tanácsköztársaság csakhamar ugyanolyan súlyos helyzetbe került mint Szovjet- Oroszország. A Tanácsköztár­saság vezetőinek már kezdet­től fogva gondolni kellett az ütőképes, erős hadsereg meg­szervezésére, hogy a három oldalról felvonuló ellenség várható támadását kivédhes­sék és visszaverhessék. A For­radalmi Kormányzótanács már március 25-én rendeletet adott ki a vörös hadsereg megszer­vezésére, s az egész országban nagy erővel indult meg a to­borzás. A magyar vörös hadsereg megszervezéséből és harcaiból tevékenyen kivette részét He­ves megye dolgozó népe is. A március—áprilisi toborzás al­kalmával már többezer Heves megyei dolgozó állt a vörös hadsereg soraiba. Ugyancsak Heves megye területén történt meg május elején a hadsereg átszervezése és mind aromán, mind a csehszlovák interven­ciós csapatok elleni küzdelem­be bekapcsolódott a megye la­kossága. Egerbe március 26-án érke­zett meg a Forradalmi Kor­mányzótanács toborzási felhí­vása, s a lelkes városi és me­gyei direktórium mindent megtett, hogy a felhívás mi­séi szélesebb körben ismertté A Tanác»köx társaság Hetes megyében A Tisza^vonal védelme váljon: Népgyűléseket tartot­tak, újságban, plakátokon népszerűsítették a felhívást. Felvették a kapcsolatot a 3. hadosztály parancsnokságával, politikai megbízottak kiküldé­sét kérték, s megszervezték a toborzás lebonyolítását. A VÖRÖS HADSEREGBE először 500 Gömör megyei bá­nyász és vasmunkás jelentke­zett, akik a cseh burzsoázia elől menekültek Heves megye területére. De a megye dolgo­zói is nagy számban jelent­keztek katonának. Különösen a városokban volt nagy a je­lentkezők száma, ahol a szo­cialista munkásság legöntuda- tosabb tagjai már az első fel­hívásra a vörös lobogó alá áll­tak. Egerben a toborzó bizott­ság már április 6-án arról ér­tesítette a hadügyi népbiztos­ságot, hogy közel 2000 embert toboroztak össze és még több jelentkező is lenne, azonban a toborzás továbbfolytatását nagymértékben akadályozza az ágyhiány. A toborzó bizottsá­gok kimentek az üzemekbe, intézményekbe és fegyverbe hívták a dolgozókat. Gyöngyö­sön április 21-én Bokányi és Nyisztor népbiztosok beszéltek a toborzó gyűléseken. Eger­ben pedig a pártvezetőségi ta­gok fejtettek ki nagy munkát. A munkásifjúság a legnagyobb lelkesedéssel áPt a zászló alá. de még a diákfiatalok között is oly nagy volt a lelkesedés, hogy a reáliskolából 21, a c iszter-gímnáziumból pedig 14 diák állt a vörös hadseregbe, annak ellenére, hogy a papság a legnagyobbfogú ellenagitáci- ót fejtett ki. A vidék, a falvak lakossága egészen április második felé­ig, az intervenciós támadás megindulásáig meglehetősen elzárkózott a hadseregbe való belépéstől. Részben a tavaszi munkák, részben a Tanács- köztársaság helytelen paraszt­politikája következtében még a legszegényebb agrárproletár réteg is távoltartotta magát A román intervenciós támadás után azonban jelentősen meg­változott a helyzet. Különösen a Tiszai részek szegénypa­rasztsága, Kisköre, Sarud, Ti- szanána dolgozó népe, akik a szatmári püspökség birtokain éltek, tömegesen álltak a vö­rös hadsereg harcoló egységei­be, az otthonmaradottak pedig munkával segítették a hadse­reg harcait. Hordták a lőszert, csónakokat, kompokat biztosí­tottak, elősegítették a hadse­reg nyugodt és rendezett viisz- szavonulását. A MEGYEI DIREKTORIUM is lankadatlan erővel szervez te a trénoszlopokat. Megye- szerte folyt a vágómarhák fel­vásárlása, a lovak és fogatok rekvirálása. „Proletárok! A mi ügyünk a világforradalom ügve. — állapította megegvik ötágú csillaggal díszített pla­kát — a mi győzelmünk a f°í!ődés gvömlme. A mi kitar­tásunk a haladás ereje Euró­pa jövője a ti harcotokban dől el. Ha ti elbuktok, minden idők minden proletárjának harca válik hiábavalóvá. Az egész világ munkássága ben­neteket néz. Proletárok! Rajta, fel tehát a mi szent hábo­rúnkra!” Heves megye tiszántúli ré­szei április 23-a, Debrecen el­este után kerültek szorosabb kapcsolatba a hadműveleti eseményekkel. A debreceni di­rektórium Füzesabonyba me­nekült, a Debrecent védő 39- es dandár pedig Tiszafüredre vonult vissza. Április 21-én a keleti hadsereg vezérKari fő­nöke Stromfeld Aurél lett, s ő elhatározta, hogy Debrecen eleste után sem adja fel a Tiszántúl védelmét, hanem el­lencsapásba kezd Debrecen visszaszerzése érdekében. Stromfeld ekkor még nem tud­ta, hogy Kratochwill, a székely hadosztály áruló parancsnoka előrehaladott tárgyalásokat folytat a román parancsnok­sággal. Miután ezek lerakták a fegyvert, egyelőre képtelenség volt további támadó hadmű­veletre még csak gondolni is és minden erőt a Tisza-vonal védelmére kellett összpontosí­tani. Stromfeld már április 25-én este intézkedett a tiszafüredi hídfő kiépítéséről és a har­coló csapatok rendezett vissza­vonásáról. A hídfőt Tiszasző- lőstől délre Töviskes-puszta és Kollár-tanya közt, Sárközi­puszta, István-major, Dorogra* vonalában kellett kiépíteni. A hídfő kiépítésével kapcsolatos; földmunkákat a tiszafüredi di­rektórium szervezte és kör­nyékbeli földmunkások és sze­gényparasztok lelkes munkába; valósította meg. A régi nagy­birtokok felszereléséből lova­kat, szekereket, takarmányt; vettek igénybe, a munkásta­nács felhívására pedig több; mint 500 férfi lépett a had-; seregbe. A visszavonulás szervezet-; ten és rendezetten ment vég­be. Május 1-re már a Tisza vonaláig törtek előre a román csapatok. Sárai Szabó Tibor! dandárparancsnok jelentése! szerint 1-én a déli órákban már Tiszafüred házai közt folytak a harcok. A 39-es dan­dár első zászlóalja hősiesen harcolt ellenük, a budapesti 1- es vörös ezred azonban, amely pesti rendőrökből állt. megfu­tott és veszélybe sodorta a még harcoló zászlóaljat is. A DANDÄRPARANCSNOK az utcai harc mellett elren­delte a község kiürítését, majd hogy a románok Tiszán való! átkelését megakadályozzák, mind a tiszafüredi, mind a kiskörei hidat felrobbantották. A románok május 4-én és 5-! én megkísérelték még a Ti-! szán való átkelést is, sőt egy erősebb járőr át is keit, ezt! azonban megsemmisítették ' Stromfeld kitűzött célját meg­valósította. mi vél — bár a Ti­szántúlt fel kellett adnia —; megmentette a hadsereget, s így meg volt annak a '’ehető­sége. hogy a hadsereget át­szervezve újra felszabadítsák az elfoglalt országrészeket. (Folytatjuk Nagy József ban. A lenini pártról szólva a következőket mondta: — Lenin megkövetelte, hogy minden egyes párttag legyen szilárd és elvhű elméleti és gyakorlati tevékenységben, hogy következetesen harcoljon a párt elveiért, a párt irány­vonalának töretlen megvalósí­tásáért. — Csak az ilyen új típusú Lenin alkotta forradalmi párt vezetésével volt képes az orosz proletariátus 1917. októberé­ben világraszóló győzelmet aratni a burzsoázia felett. Csak az ilyen újtípusú forra­dalmi párt vezetésével legyőz­ve minden akadályt és nehéz­séget, győzelemre vinni a szo­cializmus ügyét a Szovjetunió­ban. Az Októberi Szocialista For­radalom győzelme után a Lenin-vezette kommu­nista párt vezetésével va­lósult meg a világ első szo­cialista állama, a Szovjet­unió, és ezzel a világ for­radalmi mozgalmának olyan bázisa teremtődött meg, amely már a hatal­mon levő munkásosztály segítségét és támogatását jelentette a világ elnyomott népeinek a kapitalizmus rabságában síny­lődő embermillióknak abban a harcban, amelyet szabadságu­kért folytatnak. A továbbiakban Leninről, mint kommunista államférfi­ról beszélt az előadó. Hangsú­Mint már hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei és városi bizott­sága és a Magyar Szovjet Ba­ráti Társaság megyei és városi elnöksége kedden este az egri Helyőrségi Tiszti Klubban em­lékünnepélyt rendezett Lenin születésének 89. évfordulója alkalmából. A színpad vörös drapéria­hátteréből Lenin fehér mell­szobra emelkedett ki; előtte foglalt helyet az ünnepség díszelnöksége: Tóth Sándor, Dorkó József, az MSZMP me­gyei bizottságának osztályve­zetői, Egri Gyula, az MSZMP egri városi bizottságának tit­kára. Gubán Dezső, a járási pártbizettság titkára, Lendvai Vilmos, a megyei tanács elnö­ke, Furucz János, a szakszer­vezetek megyei tanácsának el­nöke, Szabó Imre, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, Li- bertényi Sándor, a megyei rendőrkapitányság vezetője, az MSZMP megyei végrehajtó bizottság tagja, dr. Némedi Lajos, a Pedagógiai Főiskola igazgatója, az MSZBT megyei elnöke, Horváth Nándorné, a megyei Nőtanács titkára, Mé­száros József, az MSZBT me­gyei titkára és Páti Jenő, a Népfront megyei titkára. A magyar és szovjet him­nusz elhangzása után dr. Né­medi Lajos, a főiskola igazga­tója, az MSZBT megyei elnö­ke nyitotta meg az ünnepséget, majd Tóth Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, a végrehajtó bizottság tagja tartott ünnepi beszédet. — A történelem kevés olyan gondolkodót ismer, akinek el- . méleti és gyakorlati tevékeny­sége olyan mélyreható társa­dalmi változásokra vezetett volna, mint Leniné — kezdte ünnepi beszédét. — Lenin volt a világ első szocialista álla­mának megteremtője, Lenin „ életműveként vált valósággá ,;az emberiség leghőbb álma és reménysége: a szocializmus, és született meg az a társa­dalmi rend, amely igazán fel­szabadítja az embert és a szó legteljesebb értelmében tarta­lommal tölti meg az emberi életet. Ezek után Lenin munkássá­gáról beszélt. Hangsúlyozta Lenin halhatatlan érdemeit a marxizmus továbbfejlesztésé­ben, a párt megteremtésében. & revizionizmus elleni harc­A lenini zászló alatt... Emlékünnepség Egerben, Lenin születésének 89. évfordulója alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents