Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-22 / 93. szám
1859. április 22., szerda if EPOSSÄ© 1959. az elsi óriási lépés a hétéves terv útján mám v ■ ** 1 Megkezdték az építkezést, gyors ütemben ássák az alapokat. (Foto: Gyurkő) üzemek építése. A vaskohászat fejlesztésére szolgáló beruházások összege 30 százalékkal emelkedett. 1959-ben a mi területünkön az a központi kérdés, hogy a déli kohászati üzemeket bőségesen ellássuk vasérccel. Ennek érdekében gyorsított ütemben befejezzük a novo- krivojrogi ércdúsító kombinát építését. A kombinát már az idén megkezdi működését. Nagy esemény lesz a hires „Kazahsztáni Magnyitka” első nagyolvasztójának és két kokszoló kemenceblokkjának üzembe helyezése. Természetesen az év folyamán más objektumokat iá üzembe helyezünk, öt nagyolvasztó, és nyolc martinkemence, hét hengermű, nyolc kokszolóblokk kezdi meg működését. A kuznyecki, a tagili és az azovsztali nagyolvasztó Európa legnagyobb teljesítményű kemencéi lesznek: Mennyi villamos energiái kap az ország? J. A. RUSSZAKOVSZKIJ professzor, a népgazdaság villamosításával foglalkozó osztály helyettes vezetője: Az energetikusok 258 milliárd kilowattóra villamos energiát, a tavalyinál csaknem 11 százalékkal többet adnak az országnak. Megvalósul a párt azon utasítása, hogy elsősorban földgázzal, pakurával és olcsó szénnel működő hőerőműveket kell építeni. Sok ilyen erőmű épül 1 millió kilowatt és ennél nagyobb kapacitással. Az Uraiban az idén üzembe helyezik az első 200 ezer kilowatt teljesítményű turboagregátot. Európában ez lesz a legnagyobb. A donyeci szén osztályozásánál és dara- bosításánál keletkező hulladék felhasználására nagyteljesítményű hőerőművek épülnek Ukrajnában, a Kuznyeck-meden- cében és Kelet-Szibériában. Azerbajdzsánban és az Észak- Kaukázusban földgázzal, Észtországban pedig palával dolgoznak majd az új hőerőművek. Az idei terv előírja a brat- szki vízierőmű szélesen kibontakozó építését. Lipeck, Voro- nyezs, a moszkvai energia- rendszer a sztálingrádi vízierőműtől kap áramot. A Dnyeper vize mozgásba hozza a kremencsugi vízierőmű agre- gátjait. Néhány szót az energetikai rendszer fejlesztéséről. A sztálingrádi vízierőműtől a moszkvai energiarendszerig terjedő 500 kirovóit feszültségű távvezeték üzembe helyezése a Szovjetunió európai részén az egységes energetikai rendszer megteremtésének fontos szakasza lesz. Most kezdik építeni a 330 kilovolt feszültségű áramvezetéket, amely három köztársaság — Észtország, Litvánia és Lettország — energiarendszerét egyesíti. Ez az energiarendszer jövőre kezdi meg működését. Azerbajdzsán és Grúzia energiarendszeréhez rövidesen hozzácsatolják Örményországét is. Ezzel bezárul a kaukázu., .ntúli gyűrű. Komoly, gyakorlati lépések ezek, A tüzelitanyagipar fejlődése V. A. KALAKAROV, az Állami Tervbizottság tagja, az olaj- és gázipari osztály vezetője: Számunkra 1959. a hétéves terv döntő esztendeje. A közmondás is azt tartja A jó kezdet — fél siker. Nagy ugrást’ kell megtennünk az olaj- és gázipar fejlesztésében. Az év folyamán az olajtermelés több mint 12 százalékkal, a gáztermelés pedig 38 százalékkal emelkedik. Ezt elsősorban a már meglevő kőolaj- és gázkitermelőüzemek termelékenységének fokozásával érjük el, de egész sor új kőolaj- és gázlelőhelyet is feltárunk. Tavaly 120 új kőolaj- és gázlelőhelyet tártunk fel, az idén még szélesebb fronton végzünk vuta tómunkálatokat. 1959-ben a nyersolajtermékek termelésének volumene olyan méreteket ölt, amely a népgazdaság egész szükségletét biztosítja: Az idén körülbelül 40 százalékkal növeljük az ipari gáztartalékokat. Üzembe helyezzük a Bjelgorod-Brjanszk, a Sztavropol—Groznij a Szerpu- hov—Leningrádi, a Karadag. Aksztafa — Tbiliszi, a Taganrog- Am1vres zi j evka-Szta- lino-Jenakijevo és több más nagy gázvezetéket, köztük, Asztrahánt, Leningrádot, Kurszkot, Magnyitogorszkot, Nyikopoljt. Nyikita Szergejevics Hruscsov sztalinogorszki beszédében említést tett a turkmé- niai földgáz-lelőhelyekről. Ezeket Turkménia déli részén tárták fel. Ezzel bebizonyosodott, hogy Turkménia, valamint Üzbekisztán földje nemcsak olajban, hanem földgázban is gazdag, s hogy a középázsiai köztársaságokban az olaj- és gáztermelés fejlesztésének távlatai rendkívül 1-ed- vezőek. (Folytatjuk.) Bővül a mátraházi Tiidőszaii a tori n 111 (Tudósítónktól) Fenyvesek között — ahogyan mondani szokás — ózondús hegyi levegőn húzódik meg a Mátra oldalában a Mátraházi Tüdőszanatórium. Hatalmas, impozáns, mégis kecses épület, sok-sok parkkal, sétaúttal: kertje szinte egybefolyik a Mátra ősvadonával. Ezer beteg keresi itt a gyógyulást, ezer csüggedt, reményvesztett embe áll itt talpra, a gondos és országhatárokon túl is híres gyógyító munka eredményeképpen. Az elmúlt évek alatt jelentős fejlődésen ment keresztül az intézet. Olyan műtéteket hajtanak itt végre, amelyek még a közelmúltban is ritka szenzáció-számbS mentek, antibiotikumok segítik az orvosokat, hogy legyőzzék és véglegesen a földre teperjék majd a „morbus hungaricus”-t. A gyógyító munka fejlődésével párhuzamosan természetszerűleg sokat fejlődtek azqk a körülmények is, amelyek lehetővé tesz a gyógyítás további javulását. Háromszáz ágyról 425 ágyra emelkedett a kórház befogadóképessége és most ismét nagyarányú, majd tízmillió fo ‘ tos beruházást igénylő építkezéshez fogtak a kórház területén. Az építkezés, amelyet a gyöngyösi építőipar végez, régen vajúdó problémát old majd meg: egyszerre két célt is elérve. Három bérház épül a kórház orvosri, középkáderes számára, s ezzel a mostani személyzeti lakások helyén további 100—120 ágv szabadulhat fel a gyógyítás számára. Ugyanakkor lehetővé válik hogy a most, nem éppen kényelmes körülmények között élő és lakó, elsősorban családos egészségügyi dolgozók megfelelő lakásviszonyok közé kerüljenek. Az építkezést már megkezdték, a tervek szerint a jövő évre már átadásra kerül a mintegy 70 lakás. Lehet majd költözni, s a mostani személyzeti szobák helyén új kórtermek nyílnak, lehetővé válik, hogy minden osztály laboratóriumot, röntgent és személyzeti öltözőt kapjon. Államunk hathatós segítsége lehetővé teszi, hogy még eredményesebb munka folyjék itt a Mátraházi Tüdőszanatóríum- ban, az egykori nagypénzű emberek gyógyuló helyén, Téves9 valótlan hírek nyomában Az újságnak, így lapunknak is egyik igen fontos feladata, hogy a napi eseményekről, hírekről időben és pontosan tájékoztassa az olvasókat. Az újságírók a hírszerzést csak részben végezhetik közvetlenül és éppen a frisseség, az j aktualitás kedvéért leggyakrabban közvetve, telefonon, a lap tudósítói, külső munkatársai révén jutnak hírekhez. Lapunk bőséges híranyaggal szolgál olvasótáborának és sajnos előfordul, hogy egyes hírek nem felelnek meg a valóságnak, vagy csak részben fedik az igazságot. Ilyenkor az illetékesek jogosan felháborodnak és egyes esetekben gyorsan vonják le a tan’üsá- got: Nem ír igazat az újság. Ezt az általánosítást gyakran még akkor is megteszik, ha ők maguk is tudják, hogy a sok hír között csak elvétve akad „téves”. Felháborodásuk ez esetben is jogos, csak általánosításuk nem. Azok, akik az újságnak híranyaggal szolgálnak, legyenek azok üzemek, bányák, vállalatok, vagy termelőszövetkezeteik, különösen fontos, hogy valóban megtörtént tényeket közöljenek a lap munkatársaival, mert ellenkező esetben — akarva nem akarva — helyettük az újságíró ferdíti el az igazságot. íme egy-két példa arra, hogyan készül a „rossz“ hír. Lapunk február 12. számában hírt közöltünk arról, hogy a felnémeti őrlőmű megkezdte munkáját és munkásokat vesznek fel az üzembe. A hírt a járási tanács munkaügyi csoportján szereztük, ahol március 27-én munkahely-nyilvántartásba vették a fenti üzemet, tekintettel arra, hogy aznap bent járt az üzem vezetője a járási tanácsnál és közölte, hogy az őrlőmű dolgozik, sőt bemutatta ott a munkaerőgaz- dálkodási tervet, és közölte az április hónapban felvételre kerülő munkáslészámot is. Az újsághír alapján többen, így Ipacs László géplakatos jelentkezett az őrlőműben munkára, ahol Közöltök vele, hogy az őrlőmű nem dolgozik és egyelőre nincs szükség munkásra. Ipacs jelentette a dolgot a munkaügyi csoportnál, amely nek vezetője azonnal érintkezésbe lépett az üzemmel és azt a felvilágosítást kapta, hogy a korábban átadott tervet tekintsék semmisnek es egyelőre munkásfelvétel sincs. A másik eset: Nagytálya szövetkezeti községből egyik levelezőnk írta, hogy. a termelőszövetkezet elvetett 30 hold árpát, holott ez akkor még nem történt meg, csak tervbe volt véve. Különösen az utóbbi, nem nagy, eget rengető dolog, de mégis helytelen és rossz, hiszen megingathatja az olvasók bizalmát a lap iránt. Akadt már olyan községi tanácselnök is, aki azt mondta, amikor felelősségre vontuk a helytelen, téves hír miatt: — Ügy számítottam, hogy az újságba ez a hír 3—4 nap múlva jelenik meg és addigra még elvégezzük a munkát... dehát „közbe jött valami”. A felsorolt esetek mindegyike azt bizonyítja, hogy nemcsak az újságírók becsületességén és felelősségérzetén múlik a hírek hitelessége és valódisága, hanem mindazokon is, akik lapunkat, a párt lapját munkában segítik, támogatják, hírekkel látják els Ha mindenki, aki csak kapcsolatba kerül lapunkKal, lelkiismeretesen ügyel arra. hogy az általa közölt anvagok teljes mértékben fedjék a valóságot, akkor lapunkban,, a Népújságban, mindig esaK színigaz, való hírek jelennek meg és még elvétve se akad téves, valótlan hír. sz. i. y UJ tép vek, építkezések az állatállomány fejlesztése érdekébe*« Detk termelőszövetkezeti községben a növénytermesztés fejlesztése mellett, a következő időkbeh nagy gondot akarnak fektetni az állattenyésztésre. Az első lépés az volt, hogy kora tavaszon elvetettek 170 hold vörösherét, melyre éppen jó időben esett eső is, meggyorsítva a kelést. Az állattenyésztés fejlesztését szolgálja a férőhelyek biztosítása is. Meglevő 100 férőhelyes istállójuk mellé egy új 100 férőhelyest építenek, egyiK régi épületüket lóistállóvá alakítják át, s még egy régi épület — volt cselédlakás átalakítását is tervezik. A jé kezdet - fél siker A Szovjetunió hétéves tervét külföldön gyakran afféle „gazdasági csodának” tekintik. S bár ez hízelgő, de nem túlságosan hiteles jellemzés. A történelem nem ismer csodákat. A Szovjetunió hétéves terve, mint ahogy Nyikita Hruscsov kongresszusi beszédében hangsúlyozta, a már elért nagyszerű eredmények szilárd talajára épül. A szovjet emberek már megszokták, , hogy ne csodálkozzanak a hazájukban folyó építés gigásza méretem. Életük törvényszerűségének tartják a nagy méreteket, s ceruzával a kezükben figyelmesen tanulmányozzák a jóváhagyott ellenőrző számokat, aláhúzzák azokat a részeket, amelyek legjobban érdeklik őket, s amelyek megvalósításáért ma, holnap, vas? egy esztendő múlva do’gozniok kell. Ám ezek a számítások nem is olyan egyszerűek. A hétéves tervet nem lehet mechanikusan, 2557 napra szóló feladatnak tartani. Az egyik nap ijem olyan, mint a másik, a jövő esztendő nem ismétli meg a tavalyit. A történelmi jelentőségű pártkongresszuson kitűzött hétéves terv hét óriási, de különböző lépés. Az 1959. évi tervet a kormány már jóváhagyta és az eredményesen megvalósul. Vajon meddig jutnak el a szovjet emberek a hétéves terv első. esztendejében? Alighanem a Szovjetunió Állami Tervbizottsága a legilletéke- sebb, hogy erre a kérdésre válaszoljon. Ezért a Komszomolszkaja Pravda szerkesztősége felkérte f. Z. Kuzmint, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét, a bizottság tagjait, osztályvezetőit, válaszoljanak a kérdésre. Az alábbiakban beszámolunk arról, milyen változások mennek végbe a Szovjetunió gazdaságéban az . idén. „ A népgazdasfg íepesílésének alapba — a vas és ai asél V. V. BOJKO, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának tagja, a vaskohászati osztály vezetője: A vaskohászat terén elsőrendű jelentőségű az ércbányák, az ércdúsító kombinátok, a hengerművek és csőhengerlőA FORRADALMI HELYZET, különösen pedig a forradalmi háború fokozott terheiket rótt a haza minden polgárára és fokozott helytállást is követelt meg. Az állam azonban látta, hogy egyes helyeken könnyíteni kell a nép helyzetén és olyan intézkedéseket hoztak, amelyek a nép egyes rétegei- neK az életét megkönnyítették. Ezek a helyes intézkedések azonban nem egyszer eltorzítva, meghamisítva jutottak el a községekbe és sajnos a legtöbb helyen a községi tanácsok nem vették fel elég erélyesen a küzdelmet a reaKCiós elemekkel, így gyakran az történt, hogy egyes rendeletek még szinte meg sem jelentek, a reakciós elemek máris többet tudtak róla, mint a hivatalos egyének, és Kiforgatva, teljesen elferdítve kivitték a nép közé. A Forradalmi Kormányzótanács számos helyes intézkedése így fordítva sült el, nemhogy közelebb hozta volna a parasztságot a Tanácsköztársasághoz, hanem még inkább eltávolította. Ilyen volt pl. az adó-rendelet. A Forradalmi Kormányzótanács, hogy a parasztság terhén könnyítsen, eltörölte a földadót. Ez átmenetileg helyes intézkedés volt. A birtoKos parasztság közé azonban ez az alapjában véve helyes intézkedés már úgy ment ki, hogy a kormány azért törölte el a • földadót, mert mos1 már sor kerül a paraszti földek szocializálására is. Ennek hatására a birtokos parasztság egyre bizalmatlanabb lett a Tan ácsköztá rsasáega 1 szemben HASONLÓ HATÁST váltót! A Tanácsköxtársaság Heves megyében Megmozdul a földesúri reakció VWVWVW^ őrsön szocializálták az Orczy-; féle birtokot és Kiss Lászlóné; birtokát, tulajdonosaik azon-; ban helyükön maradtak. Erdő-J telken, Pusztatenken, Gyón-; gyöstarjónban ugyancsak meg-; történt a 100 holdon felüli j birtokok szocializálása, de; ezeken a helyeken is volt bir-< tokosaik birtokkezelőKént to-í vábbra is helyükön maradtak.; Nem csoda, ha sok esetben; a gazdasági cselédek nem érez-í tek jelentős változást helyze-! tűkben. Igaz ugyan, hogy meg- ! bízottjaik hivatalosan részt* vettek a birtok irányításában, ! a valóságban azonban ez csak* a legritkább esetben történt! meg. Gazdasági helyzetükben! ugyan történt javulás, ha a< rendeleteket megtartották, de< számos gazdaságban még ezt< sem vették figyelembe. Sok< helyen nem kötötték meg a; kollektív szerződést, legfeljebb; némi kárpótlást adtak a cse-< lédségnek a drágaságra való; tekintettel. EGYES HELYEKEN a köz-; sági direktóriumok sem álltak; hivatásuk magaslatán. Vagy; összetételük volt helytelen.; vagy pedig a megszokott kör-; nyezet, a birtokosok és gaz-; dagparasztok tekintélye gátol-; ta meg a szegényparaszti ve-; zetőket akaratük érvényesíté-< sében. A földbirtokosok a leg-< több községben ott maradtak! a Tanácsköztársaság idején is.< szították a hangulatot a kor-< mány ellen és igyekeztek ma-< gukat mártíroknak feltüntetni < Sajnos ez a törekvésük aleg-< több községben sikerre! is< járt. ; (Folytatjuk) í Nagy József ; delet megjelenése után Heves megyében is nagy léptekkel indult meg a nagybirtok szocializálása. Megállapítható, hogy egy hét alatt, több mint 33 000 hold területet kapcsoltak be a szocialista termelésbe. A szocializált földbirtokon ugyanis azonnal megindult a termelés is. A szocializálásnak ilyen gyors megvalósítása azonban csak látszateredményekre vezethetett, a valóságban pedig hatalmas visszaéléseket eredményezett. Sem megfelelő gépi felszerelés, sem kellő számú szocialista szellemű mezőgazdsági szakember nem állt rendelkezésre. A GAZDASÁGOK IRÁNYÍTÁSA legtöbb helyen a birtokos vagy intéző kezében maradt, s a jövedelemből is részesedtek a volt nagybirtokosok. Verpeléten pl. hat nagybirtokot szocializáltak, azonban mindegyiknél meghagyták vezetőnek a tulajdonost, vagy annak régi intézőjét. Természetesen a gazdaságok életében így nem sok változás történt. Mint egy korabeli jelentés megállapítja: „a gazdaságvezetők a rendeleteket, ameny- nyíben a kellemetlenségek elkerülése végett kellett, végrehajtották, mindenek felett azon igyekeztek, hogy mindent megmentsenek, ami menthető, volt”. Ez a jelentés megállapítja. hogy Verpeléten a szocializált gazdaságok élete a régi mederbe® folyt le. lama. hanem az, hogy a fejeket megzavarja. AZ ILYENFAJTA HÍRVERÉS sajnos nem volt elszigetelt jelenség. Nagyfügeden is a parasztság támogatta a helyi direktóriumot egészen nyárig, „csak a cséplés előtt volt ellenséges hangulat, mert a kiadandó rendelet erős rendszabályairól beszéltek“. Eger- szalókon is a rendelet „általános ellenszenvvel találkozott”. A parasztság jelentős része így 1919 nyarára a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedett.. Ez különösen a városi lakosság ellátása terén éreztette hatását. A parasztság nem szállította be a piacra az élelmet, megindult a batyuzás és a cserekereskedelem. A Tanácsköztársaság által kibo- cátott pénzt nem fogadták el, csak az ún. kékpénzt, am’t még a császárság idején adtak ki. Azzal viszont a legtöbben nem rendelkeztek, mivel forgalomba hozatala korlátozva volt. Főleg a városokhoz közelfekvő falvak gazdag parasztsága használta ki a kedvező helyzetet a feketekereskedelemre. A reakció arra számított, hogyha a terménybe- ezolgáitatás szabotálásával és a kereskedelmi forgalom csökkentésével nehézségeket okoznak a városok ellátásában, akkor majd a városi munkásság is szembe fog fordulni a proletárdiktatúrával. Április 4-e, a földbirtokrenki a Forradalmi Kormányzó- tanács cséplést szabályozó rendeleté is. Ez a rendelet kimondotta, hogy cséplés után a parasztság szükségleteit meghaladó mennyiséget be kell szolgáltatni az államnak. A rendelet a hadigondozás szellemében született és az egész lakosság érdekét szolgálta. Ez az alapjában helyes intézkedés is teljesen eltorzítva érkezett a falvakba. A reakciós elemek agitációja folyt, a helyi tanácsi szervek viszont nem végeztek kellő felvilágosító munkát. A rendelet ténylegesen még meg sem jelent, a reakció azonban már szörnyűségeket beszélt róla. Egyik gyöngyös- solymosi ellenforradalmi jelentés leírja, hogy „már-már az egész nép kommunistává lesz, ha június végén ki nem szivárog a hír, hogy minden darab föld végére vörösőrt fognák állítani és a termést egészen elveszik. Ez aztán észre- férítette a kisgazdákat, akiknek egy része úgy gondolta, hogy csak a papokét és urakét veszik el, de az övé megmarad, sőt talán még haszna is lesz a kommunizmusból.” Természetes, hogy az ilyen és effajta hírek teljesen badarságok voltak. A háromfelé harcoló proletárállamhak még ha akarta sem lett volna annyi katonája, hogy mindén föld végére vörösőrt állítson. A reakciónak azonban nem az igazság megmutatása volt a célja,.
