Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-21 / 92. szám

1959. április 21„ ftedd

NEPOJSAG

s

Tíz éve, harcban edzve

•■T^iz esztendeje, hogy a A legújabbkor történelmének egyik legnagyszerűbb összefogása a Béke Világtanács megalakult. A történelem folyamán nem egyszer kísérleteztek államszövetségekkel, diktátorok jöttek és tűntek el, akik nemzeteket és országokat próbáltak erőszak hajtotta igában egyesíteni. Ravasz diplomaták próbálták meg — pl. a múlt század Mettemichje, vagy a mostani idők háborús agresszorai —, hogy rábeszéljék az államokat: lépjenek érdekszövetségre és küzdjenek vállvetve valamely célért, mely igazában sohsem volt az övék, legfeljebb egy-két akamoké.

De a történelmen nem lehet erőszakot venni, s amióta a világ világ, egyszer sem sikerült tartósítani ezeket a kényszer 'társulásokat. Szétbomlot- tak, mert szét kellett bomla- niok, hiszen nem tartotta őket össze semmi, ami az emberek lelkében közös lánggal ég. Széthullottak, mert a cél, mely létrehozta őket, nem a nemzetek, • emberek és csalódok célja volt, hanem a nyerészkedőké, szétestek, mert az erőszak lánca fűzte őket egybe, mely mulandóbb a legromlandóbb földi anyagnál.

A II. világháború hatalmas vérveszteségei, az új világháború, az atomfegyverek réme azonban valami újat oltott az emberekbe, valamit, ami országhatárok sorompóitól, nyelvi különbségektől, gazdasági rendszerektől függetlenül* él minden emberben, mely erősebb a vallásos hitnél, mely fontosabb és elsődlegesebb emberi érdek minden másnál, s ez a béke, a békés élet utáni vágy. Az emberek nem akarnak háborút. Az emberek nem akarnak több Hirosimát és Nagaszakit, napalm égette asszonyokat és harmincmillió halottat, az emberek — a maguk ösztönös, életerejű irtózá- .sával taszítják maguktól a há- . •borút. És ez a taszítás — szögezzük le most-- mindjárt — nem azonos az I. és II. világháború ,»bárány lelkű” pacifistáinak erőtlen, egységrontó, ostoba handabandázásával.- Ez a taszítás ma hatalmas és egységes erő,' mély — mint a koreai háború is megmutatta — zúzó ökölként tud felemelkedni, s ha kell, egy-egy agresz- szív ország akcióképességét is megbénítja!

És ezt az erőt képviseli ma a Béke Világtanács.

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

kikiáltásával, a parasztság földért folyó harca maximális méreteket , öltött. A tavasz beköszöntésével nem lehetett tovább halasztani a mezőgazda- sági munkát, a föld kihez tartozása azonban még mindig nem dőlt el. A proletárdiktatúra kikiáltásának híre csak napok múlva jutott el a kis, eldugott mátrai falvakba és ezalatt a pár nap alatt forradal- i mi megmozdulások is játszódtak le különösen az egri és pétervásári járás községeiben. : A Forradalmi Kormányzóta- 1 nács egri sajtómegbízottjának jelentése is kiemeli, hogy a 1 „Mátravidéken rendkívül izga- : tott a hangulat. Tízezrével áll- : nak az emberek munka nél- : kül, csupa napszámosok, akik ! azelőtt az Alföldre szegődtek ; el munkába. Egyetlen íemény- 1 ség tartja még bennük a lel- két és ez az, hogy a föld birtokba vétele minél hamarabb ( meg fog történni. Az egri nép- , biztosság sürgős intézkedést j kér a .kormánytól, hogy a föld j megmunkálása és birtokba vé- . tele érdekében milyen intéz- ; kedéseket tegyen.” A nyugta- \ lanságnak azonban a helyű di- 1 rektóriumok csakhamar véget < vetettek, mivel agitátorokat ] küldtek ki a falvakba, akik j megnyugtatták a szegénypa- < rasztságot, hogy a feudális j nagybirtok uralma meg fog ; szűnni. s

1919. április 4-én megjelent a Forradalmi Kormányzóta- 1 nács földbirtokrendeiete. Ez ■ azonban nem földosztást jelen- i tett, hanem a száz holdon fe- j lüli íöldbitokok szocializálását. 1 A szegényparasztok, földműn- j

JJ ajdan — s ez ma már kultúrtörténeti tény — egy-egy nagy tudós, vagy művész szinte minden esetben Korának éltető, a csúcsokon járó eszményeit testesítette meg, műveiben azokat énekelte meg, s neve — egy Janus Panhoniusnak, Dantenak, Rousseaunak, Puskinnak, Petőfinek — az eljövendő szelével együtt érkezett. Megfordítva is áll ez: ha egy-egy nagy mozgalom élén a szellemi élet nagyjait látjuk, eleve felkészülhetünk arra, hogy e megmozdulás korunk nagy áramlata lesz. S vajon Picasso, Aragon, Joliot Curie, Saillant, Fagy ejev, Ehrenburg, Amado, Sartre jelenléte, géniusza, szóval mindazoké, akik a Béke Vilógtanácsa eszmei működésében rendszeresen, vagy sokszor csak alkalomszerűen részt vesznek nem azt jelen- ti-e, hogy elemi erejű mozgalomról van szó, hogy a „Béke” jelszava már túlnőtt a sóhajtásszerű vágy állapotán, s sokkal inkább e század második felének uralkodó eszméje, mint bármi más.

Ha századokkal később megírják e kor történetét, akkor a Béke Világtanács úgy fog majd szerepelni, mint a népek ítélőszéke, mely elégeti a felforgatás, pusztulás boszorkánymestereit. Ha az előző századok történelme egy-egy nép, vagy személyi nagyság géniuszán nyugodott, akkor a mi korunk a népek összefogásának nagy szimbóluma.

Ha valakit netán emlékeztetni kellene azokra a politikai, vagy katonai mozzanatokra, amelyeknek alakulásába a Béke Világtanácsa beleszólt az eltelt 10 év alatt, s amelyek a béke erőinek összefogása nélkül bizonyára más, trasikusabb ’ fordulatot vettek volna, talán soroljunk fel néhányat belőlük:

A béke erői befejezésre kényszerítették az agresszív koreai háborút, megfékezték a franciák és hollandok vietnámi és indokínai agresszióit, görög és algériai, illetve délamérikai szabadság- harcosokat mentettek meg és kieszközölték egy részük kiszabadítását. S ha megesett, hogy az agresszorok feneketlen dühükben mégsem hallgattak a népek követelő, intő szavára, ez csak még szorosabbá kovácsolta a béke erőit. Gondoljunk csak arra a hatalmas nyomásra, melyet a béke táborának országai, de mindazok, akik a békemozgalom hívei a francia kormányra gyakoroltak a francia kommunista párt vezetői, Stil elvtárs letartóztatása idején. S nem hiába.

Közel egymilliárd ember, az emberiség kerek egyharmada áll szemben a. Béke Világtanácsának zászlaja alatt az imperialista tömbbel. S a hatalmas, megálljt intő erő olyan hatalomra támaszkodik, mint a Szovjetunió legyőzhetetlen katonai. ereje, s Kína kimeríthetetlen gazdagsága. S a béke erői mégsem szegezett szuronnyal, hanem lábhoz tett fegyverrel, egyetlen fenyegető szó, egyetlen fegyvercsattog- tatás nélkül érik el eredményeiket. S ma már az imperializmus mindenütt visszavonulóban van: közel-keleti terveik dugóba dőltek, Egyiptom függetlenítette magát, Irakban a haladó erők győzedelmeskedtek, Adenauer és nyugat-európai erőpolitikája letűnőben van.

IVf indez nem a békéért való

lu küzdelem végét, hanem új, diadalmas szakaszát jelenti. Még súlyos harcok vannak hátra, még sok időbe telhetik, amíg a pusztítás és terror ezer fejű hydráját megsemmisítjük. De a harcok első szakasza győzelmesen zárult, s mi büszkén és lelkesen köszöntjük a Béke Világtanácsot, népeink haladó erőinek vezérkarát e 10 éves jubileum alkalmából.

PAGONY LAJOS

Vizet kap a recski óvoda, és orvosi lakást

Recsk község szélében, a régi -grófi kastélyban kapott helyet a község óvodája, majd később ideköltözött a falu orvosa is. A régi épületben vízvezetéket szereltek fel, de ennek nem sok hasznát vették a kastély lakói, mert műszaki hibák miatt a szivattyúmotor nem tudta felnyomni a hegyoldalban levő kastélyba a vizet. Az óvodának és az orvosi lakásnak is sürgősen szüksége lenne a vízre. Simon Antal, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója szerint május első napjaiban az érintett hálózati szakaszt megerősítik, hogy megfelelő energiával üzemelni tudjon a vízellátó berendezés. A szivattyú további zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges a motorvédő berendezés karbantartása és megerősítése. Ezeket a munkákat is sürgősen el kell végezni, hogy Recsk község kis óvodásai továbbra is járhassanak a volt Károlyi-kastélyba, és az orvosi lakás is vizet kapjon minél előbb

K/ J.

12 ezer holden termelnek hibrid kukoricát

Megyénk termelőszövetkezetei ismerve a hibrid kukorica jó tulajdonságait a kukoricavetőterületüknek 100 százalékát hibrid anyaggal vetik be.

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya 20 vagon hibrid kukorica vetőmagot — 15 vagon Mv 5-ös és 5 vagon Övári 5-öst — bocsátott a tavaszi vetőmag-akció keretében a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére, melyből már 18 vagon cseréjét befejezték, így az idén megyénkben 12 ezer holdon hibrid kukorica terem.

A jövő évben kétszer ennyi hibrid kukorica vetésére számítanak.

Í Leninre emlékesünk

1870. április 21-én született az emberiség nagy vezére, akinek eszméi, művei, alkotásai milliók szívében és agyában örökké élnek.

Ma ünnepeljük Vlagyimir Iljics Lenin születésének 89. évfordulóját. Ö írta: „A marxizmus mindenható, mert igaz”, s e tanítások szellemében dolgozunk, építjük szebb, boldogabb holnapunkat mi is, éppen úgy, mint Lenin népe. S amit Lenin a marxi tanról mond, az teljes mértékben érvényes napjainkban a lenini eszmékre. Lenin életművében ugyanis teljesen megtestesült az elmélet és a gyakorlat egysége. Ö volt az újtípusú forradalmi munkáspárt, a marxista párt megteremtője, s szervezője, a szovjet állam megalapozója, a szocializmus építését biztosító gazdasági, politikai, és gazdasági terv megalkotója. Lenin a tudomány lángelméje, aki minden egyes gyakorlati lépést mélyreható elméleti kutatásokra alapoz, aki a társadalomtudomány egész területén új eszmékkel, új gyakorlati jelentőségű következtetésekkel gazdagította.

Ma, amikor születésének 89. évfordulóján dicső emlékét felidézzük, halhatatlan eszméinek kimeríthetetlen gazdagságából szinte kiemelni nem is tudunk. Munkáinak tanulmányozása azonban nagymértékben megköny- nyíti számunkra, hogy megismerjük és elsajátítsuk pártunk politikájának tudományos alapjait is. Írásainak tanulmányozása előmozdítja számos nagyfontosságú feladat 5 megértését és sikeres megoldását szocialista építőmun- < kánkban, hiszen a kapitalista országokban is a kommu- I nista pártok ugyancsak Lenin útmutatásai alapján vélj delmezík elszántan a városi és falusi dolgozók érdekeit, vezetik az egész nép harcát a békéért, a demokratikus jogokért. A gyarmati népek felszabadító harca, a nemzeti függetlenségért folyó küzdelmek szintén a lenini útmutatások szerint bontakoztak ki és ezek alapján érnek el napjainkban is újabb sikereket.

Lenin a szocializmus építése során Oroszországban i felmerülő kérdések és feladatok nemzetközi jellegét már j annak idején felismerte. „Az a feladat, — írja 1921-ben i — amelynek megoldásán most fáradozunk, — egyelőre — l ideiglenesen — csak egymagunk, merőben orosz feladat- 1 nak látszik, de valóságban olyan feladat ez, amely min- í den szocialista előtt fel fog merülni... Az új társadalom, j amely a munkások és parasztok szövetségén fog alakulni, j elkerülhetetlenül el fog érkezni előbb, vagy utóbb. Húsz J évvel előbb, vagy húsz évvel később, de el fog érkezni és mi e társadalom részére segítünk kidolgozni a mnn- j kások és parasztok szövetségének formáit, amikor új gaz- 5 dasági politikánk megoldásán fáradozunk. Ezt a felada- í tot meg fogjuk oldani, s megteremtjük a munkások és j parasztok olyan szilárd szövetségét, amelyet a világon c semmiféle erő sem lesz képes megdönteni”.

Mi 40 esztendővel ezelőtt, 1919-ben megprőbálkoz- j tunk azzal, hogy egy olyan társadalmat építsünk ma- | gunknak, amilyen a szovjet államban akkor már kibon- 5 takozóban volt. Akkor nem sikerült. Most azonban Lenin j születésének 89. évfordulóján, amely egybeesik a béke- J viiágm/izgalom létrejöttének tízesztendős jubileumával, i elmondhatjuk: szilárdan, következetesen küzdünk T.enln 1 eszméinek megvalósításáért, szocializmust építő munkánk I és a világbéke megvédésének során.

!

(

<

í

Négy tsz-ncl vezették be a kettős köny velést az egri járásban

Köztudomású dolog, hogy a jól működő szövetkezet egyik elengedhetetlen követelménye a kifogástalan, magasszínvonalú könyvelés. Enmek érdekében az egri járás területén négy termelőszövetkezetben vezetik be a kettős könyvelést és a tervek szerint jövőre a

tsz-ek felénél térnek már át az „új” könyvelési módra.

A négy tsz könyvelője a napokban tapasztalatcserére jön össze a verpeléti Dózsa Tsz- ben, ahol járási szakember irányításával megbeszélik az előttük álló feladatokat

Mi magyarok, ott menetelünk a békét akarók millióinak sorában

— Megyei békekonferencia Egerben —

(Folytatás az 1. oldalról) dését. Kínában a tibeti nép fiai is tanulnak, akikből például majdan orvosok lesznek, hogy így szolgálják hazájuk lakosságát.

A Tanácsköztársaság Heves megyében

A Tanácsköztársaság foldbirtokpolitikája

Heves megyében

szegényparasztoknak az igényét kielégítse. Egerszalókon terült el 280 hold káptalani föld. Ezt a helyi direktórium 158 földnélküli paraszt között osztotta fel. Egerszalókon még egy hold házhelyet is akartak juttatni az arra rászorulóknak.

A FÖLÖTTES TANÁCSI

szervek nem helyeselték a földosztást, de ha már megtörtént, rendszerint kénytelenek voltak belenyugodni. Van azonban arra is példa, hogy eljárást indítottak a földosztók ellen. A Tisza-menti részeken, Poroszló környékén Nagy József, a „debreceni terrorcsapat” parancsnoka osztotta a földet. Ez a hadseregfőparancsnokság tudomására jutott és több alkalommal felszólították a 39. dandár parancsnokságát Nagy József letartóztatására. Végül Karikás Frigyes, a dandár politikai biztosa kiment, hogy letartóztassa, s egyik elbeszélésében leírja a földosztó tevékenységet:

„Kitűnt, hogy Jóskáék földet osztottak annak rendje és módja szerint, még írást. is adtak róla. Pecsétes írást. (Égy régi uradalmi címeres pecsétből csináltak pecsétet.) Ez az egész kataszteri operáció igen egyszerűen oldódott meg Jós- káéknál. Egy cetlire, vagy néha egy újságpapír szélére ráírták, hogy adatik például kovács János elvtársnak 15 kh.

Beszéde további részében a háború előkészületeiről szólt.

— Kik akarnak háborút? Azt hi&zem, ez mindenki előtt világos és nem kétséges, hogy a monopolkapitalisták, a kiszántóföld, ennyi meg ennyi; legelő, ennyi meg ennyi erdő; stb. Aláírva: a debreceni kommunista terrorcsapat parancs-; noksága, Nagy József parancsnok és Temesi István agitátor; (mert hogy egy ilyen termé-; szetű operáció nem mégy ági-; tátor nélkül). Erre a papirosra; aztán ráütötték a pecsétet, s; isten és ember előtt a földosz-; tás végre volt hajtva. Ilyen! cédulát találtunk mi igen! nagy számban. Sőt az is ki-: tűnt, hogy az ilyen Kovács: Jánosok kaszálták is már vígan a finom, gyönge életet: ezen vagy azon az urasági le-: gelőn.”

NEM VOLT HELYES a Tanácsköztársaság földbirtokpoli-: tikája. Ugyanakkor azonban: nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Tanácsköztársaság; számos kérdésben teljesen új; úton, töretlen úton haladt. Ép.: pen ezért szükségszerűek vol-' tak a hibák is. A Tanácsköz- ; társaság vezetői azonban már< 1919. nyarán felfigyeltek erre; és gondoltak is a földbirtok-; és parasztpolitika megváltoz-; tatására. A gazdasági cselé-; deknek, akiknek emberi meg-; élhetést teremtett 'a Tanács-; köztársaság, így is igen jelen-; tős eredményeket hozott. Az< ezen a téren elkövetett hibát; a Tanácsköztársaság már a; közbejött kül- és belpolitikai; bonyodalmak miatt nem tudta; kijavítani, s .ez alkalmat adott; az ellenforradalmi rendszer; számos, politikusának arra, > hogy megpróbálják szembefordítani a parasztságot a Ta-$ nácsköztársaság érdekével. > Nagy József < (Folytatjuk.) i

zsákmányoló földesurak, akik ma is fegyverkeznek. És, hogy miért fegyverkeznek? — annak két oka van. Az egyik a világuralomra való törekvés, a másik, nem akarpak belenyugodni a Szovjetunió hatalmas fejlődésébe, abba, hogy nap, mint nap sorra döntik a kapitalista „paradicsom” hazugságait. Nem kell messze menni bizonyítékért. Amikor a Szovjetunió fellőtte a mesterséges bolygókat, hatalmas csapás volt az az imperializmusra, de ugyanakkor a nemzetközi békemozgalmat erősítette.

Közeledik május 1, a béke, a munka és szocializmus ünnepe. A munka — a szocializmus építése, maga a szocializmus teremti meg a békét Hetven éve, hogy május elsejét nemzetközi munkaünneppé nyilvánították, s ma már a kommunizmus valóságában menetelnek a dolgozók száz milliói. Mi, magyarok boldogok és büszkék vagyunk, hogy ott menetelhetünk a többi békét akaró emberiség sorai között. Készülünk május elsejére és utána az alkotó hétköznapokra, a munkára, hazánk építésére. Gondoljunk a falvak népére is, akik most gyürkőznek a szocialista átalakulással, segítsük őket munkájában. Erősítsük a munkás—paraszt szövetséget és együtt kiáltsuk a háborút szító nyugati imperialisták felé: békét a világnak! — fejezte be ünnepi beszédét Szaka- sits elvtárs.

Ezután a hozzászólások következtek, majd a megyei békebizottság, ■ megyénk kiváló békeharcosait plakettekkel, arany- és ezüstérmekkel, valamint díszoklevelekkel tüntette ki.

A békekonferencia után díszebéden látták vendégül megyénk békeharcosait.

elégedetlenség, hogy a kiküldött szocializálási biztos látva a közhangulatot, mindenkinek a kezében hagyta a földet, úgy, ahogy azt már előzőleg felosztották.

Sok helyen azonban már április elején létrejöttek a termelőszövetkezetek, ezek működéséről azonban bővebb adatok nem állnak rendelkezésünkre. Mintegy 300 füzesabonyi földműves az érseki uradalom ottani 2400 holdas birtokán kívánt szövetkezetét létesíteni. Április közepén már egyre több község lakossága választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Makiáron, Nagytályán és más községekben a földművesek szövetkezetei létesítettek és megkezdték a közös gazdálkodást. A fejlemények azt mutatták, hogy a parasztság kezdett megbarátkozni a szövetkezet gondolatával. Ennek ellenére kétségtelen, hogvha a parasztság teljesen szabadon dönthet a földkérdésben, akkor a földosztást választotta volna.

Általában megállapíthatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol földosztás történt, a parasztság sokkal lelkesebben támogatta a Tanácsköztársaságot, mint azokon a helyeken, ahol igyekeztek következetesen megvalósítani a szocializálásra vonatkozó rendeletet. Nagy- fügeden például a tanács elfoglalta az urasági legelőt, hogy a törpebirtokosoknak és

kások, törpebirtokosok, akikben már nem egyszer szinte csak a földosztás reménye tartotta a lelket, pillanatnyilag nem kaptak semmit a forradalomtól. A régi nagybirtok- rendszer keretei megmaradtak és ezeket kellett volna most szocialista tartalommal kitölteni, de nem olyan emberekkel, akiknek a szocialista termelésről halvány fogalmuk sem volt. Ezek a falusi szegények úgy érezték, hogy a szocialista forradalomtól sem kaptak semmit, ugyanakkor azonban viselniök kellett a forradalom és a forradalmi háború minden terhét.

A NAGYÜZEMI gazdálkodás, a szövetkezeti forma egyedül a volt cselédek érdekeinek felelt meg, akik addig is hozzá voltak szokva a közös gazdálkodáshoz. Mivel azonban a régi gazdatiszt vagy intéző rendszerint megmaradt továbbra is a birtok élén, még ők sem éreztek túlságosan jelentős változást. A földreform ilyen formájú megoldása nem elégítette ki a földéhes szegényparasztság érdekeit és nem járult hozzá a munkás-paraszt szövetség megerősítéséhez.

A községekből beérkezett különböző jelentések arról számolnak be, hogy a kisbirtokos és szegényparasztság elégedetlenséggel fogadta a föld- birtok-rendeletet. . Kiskörén például olyan nagy volt az