Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-19 / 66. szám
1959. március 19. csütörtök NÉPŰ JS A © * II Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelnie a mezőgazdasági teranliszinlkezelek és termelőszövetkezeti csoportok működésének Irányelveiről ’A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működésének irányelveiről. A törvényerejű rendelet biztosítja a termelőszövetkezetek működésében a szocialista elvek megvalósítását és gátat vet az ezzel ellentétes törekvéseknek A megállapított elvi kereteken belül lehetőséget nyújt a termelőszövetkezetek öntevékenységének, kezdeményezésének kibontakoztatására, a szövetkezeti demokrácia érvényesülésére. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére — állapítja meg a törvényerejű rendelet — a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben alapszabálymintát ad ki, amelyet a közgyűlés a rendelet keretei között a helyi viszonyoknak és sajátosságoknak megfelelően kiegészít, a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá és egyidejűleg k!adja részére a működés'- engedélyt. A törvényerejű rendelet második fejezete a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek működését szabályozza. Kimondja: a tag jogosult arra, hogy a termelőszövetkezet jövedelméből, véglett munkája arányában is, és a közös használatba adott földbe után, földjáradék címén is részesedjék, továbbá arra, hogy az alapszabály rerde1ve-és°inek megfelelően háztáji gazdaságot tartson fenn és a tagság alapján járó szociális kedvezményeket élvezze. Ha a tag az alapszabályt, vagy a munkarendet megsérti,. — mondja ki a törvényerejű rendelet — vele szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelősségrevo- nást kell alkalmazni. A termelőszövetkezetnek végesen okozott kárt a tag köteles megtéríteni. A kártérítési kötelezettség megállapítására vonatkozó eljárás meghatározása után a kilépés, illetve a kizárás rendjéről intézkedik a rendelet. A termelőszövetkezetből az előírás szerint a belépést követő 3 éven belül nem lehet kilépni. A kilépési szándékot legalább hat hónanpal a gazdasági év vége előtt a vezetőségnél be kell jelenteni. A bejelentés elfogadásáról a közgyűlés dönt. A törvényerejű rendelet felsorolja a kizárási okokat. Közöttük szerepel többek között a munkafesye’em ismételt és súlyos megsértése és a termelőszövetkezeti taghoz méltatlan életmód folytatása. Részletesen intézkedik a törvényerejű rendelet a földbeviteli kötelezettségről. Megállapítja: a tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tvlaj- donában, haszonélvezetében, haszonbérletben, vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatban levő összes földet — ideértve a legelő és erdő illetőséget is — a termelőszövetkezet közös használatába adni. Kivételt képez a törvényesen visszatartható háztáii föld. Szülői felügyelet, gyámság, vagy gondnokság alatt álló személy földjét viszont csak a gyámhatósági hozzájárulással lehet a termelőszövetkezet közös tulajdonába adni. Az állam a tulajdonában levő földet ingyenes és örök használatba adja a termelőszövetkezetnek. A továbbiakban pontos és részletes előírásokat tartalmaz a törvényerejű rendelet a haszonélvezettel, a tartási és járadékkötelezettséggel terhelt, valamint haszonbérelt fö’dek- nek a termelőszövetkezeti közös haszná’atba adásáról. A haszonbérelt állami tartalékföld bevitele esetén — mint a törvényerejű rendelet előírja — a haszonbér’et megszűnik és a tartalékföld a ter- aiielcszövetkezet ingyenes örök használatába megy át. Azt a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot, aki nem tagja ugyan a terme’őszövetkezetnek, de saját földje a terme’ő- szövetkezet közös használatában van, földjáradék illeti meg. Az öregek érdekeit szolgálják azok a rendelkezések, amelyek j szerint a családtag részére, ha megélhetésének a1 apja a közös haszná'atba adott közös föld, választása szerint földjáradékot, vagy a helyben szokásos haszonbért köteles a termelő- szövetkezet fizetni. Az idős, élethivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztot is, aki földjét a termelő- szövetkezetnek—bár annak nem tagja- haszonbérbe adta,ugyanúgy megilleti a választási jog. A törvényerejű rendelet rendezi a földjáradék fizetésének rendjét. A termelőszövetkezetnek. a termelőszövetkezeti tag közös, használatba adott saját földje után, földjáradékot kell fizetni. Földjáradék fizetési kötelezettség alól 1959. január 1-e előtt alakult ter- me’őszövetkezetelaiek, indokolt esetben a közgyűlés határozata alapján elterjesztett kérelmére, a földművelésügyi miniszter a termelőszövetkezeti tanács elnökével egyetértésben egy évre felmentést adhat. A földjáradék kérdését a rendelet a következőképpen szabályozza. A termelőszövetkezetbe bevitt saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után — a közgyűlés hat'rozatától függően — öt—tíz kiőgramm búza, állami felvásárlási áron számított forintértékét kell fizetni. A földjáradékból földadót nem lehet levonni. A kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradók megállapításánál figye’embe vehető mértéke ka- tasztrális holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoro- nát. A földjáradék címén kifizetésre kerülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt fö’dekre eső részének 25 száza-éka. A rendelet külön szabályozza a termő szőlő és termő gyümölcsös, valamint erdő bevite’e esetén fizetendő földjáradékot. A földjáradék összegének sérelmes megállapítása, vagy kifizetésének megtagadása miatt - mint a törvényerejű rende’et megállapítja — a tag a terme’őszö vetkezeti döntő- bizottsághoz fordu’hat. A háztáji gazdaságok vonatkozásában a törvényerejű rendelet előírja, hogy minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt, személyes használatára, háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg, vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e, vagy sem. A háztáji föld területe a közgyűlés határozatától függően 0,5—1 katasztrális hold lehet. A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja: a termelőszövetkezet törvényes birtokosa a közös használatában levő földnek, azon épületeket emelhet. A termelőszövetkezet közös használatában levő bevitt földek öröklésére és örökölhetőségére vonatkozóan a rendelet előírja: ha az örökös a termelőszövetkezet tagja, vagy ott családtagként rendszeresen dolgozik, az örökölt földet úgy kell tekinteni, mintha azt az örökös adta volna a termelő- szövetkezet közös használatába; ha az örökös a termelőszövetkezetén kívüli álló -és nem élethivatásszerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, földjére — a termelőszövetkezet kérésére — az örökös és a termelőszövetkezet között tartós, határidő nélküli haszonbérlet jön létre. Ha a haszonbérletre jogosult házastárs termelőszövetkezeti tag, alapszabály szerinti föld járadék, ha pedig nem tagja a termelőszövetkezetnek, haszonbér illeti meg. A termelőszövetkezet gazdasági tevékenységével kapcsolatban a törvényerejű rendelet előírja, hogy a közös gazdálkodást a közgyűlés által elfogadott éves termelési terv és bevétel—kiadási költségvetés alapján folytatja. A tagok, családtagok munkáját, a végzett munka mennyiségét és minőségét egyaránt kifejező és a helyi viszonyoknak megfelelő munkaegységgel kell mérni. A törvényerejű rendelet a továbbiakban a termelőszövetkezeti csoportok működésének alapelveit szabályozza. Eszerint a tagok a termelőszövetkezeti csoport használatába adott szántóföldeken táblás műveléssel, közös vetésforgó■ ban. közös vetésterv alapján gazdálkodnak. A szántóföldi növénytermelés alapvető mun káit — gépi és forgató szántás, kalászosok vetése — a tagok személyesen, közösen végzik, közösen végzik továbbá a termelést szolgáló beszerzést és értékesítést. A közös gazdaság fejlesztése céljából fel nem osztható szövetkezeti alapot, az üzemviteli költségek fedezésére pedig üzemi alapot létesítenek. A törvényerejű rendelet szerint a termelőszövetkezeti csoport a növénytermelés valamennyi ágára kiterjedő gazdálkodását úgy is megszervezheti, hogy minden munkát közösen végeznek és a jövedelemből a végzett munka arányában részesednek. (MTI) Nemcsak a dösitésben segítettek az erdőgazdaság dolgozói Egerszalókon GYAKORI VENDÉGEK voltak az elmúlt hetekben Egerszalókon a Nyugatbükki Erdő- gazdaság vezetői, dolgozói. Sokszor beszélgettek a parasztokkal arról hogy melyik a helyes út, segítséget adtak a döntéshez, amely — ha látja is az ember, hogyan jobb — mégis nehéz, mert visszahúzza a régi, a megszokott, az újtól való ösztönös félelem. Végül mégis döntöttek az egerszaló- kiak, s ma már a két termelő- szövetkezetben — néhány család híján — az egész község benne van. Segítettek a döntésben az erdőgazdaságiak ■— de azután sem hagyták magukra a két szövetkezetét, segíteni akarnak igen hathatósan a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításában is. Vállalták, hogy patronálói lesznek mind a két szövetkezetnek, s ez a patroná- lás nem merül ki csak abban, hogy időnként megtárgyalják, milyen nehézséggel küzdenek, milyen gondjaik vannak, hanem tetemes részt Vállaltak magukra a gyakorlati megoldásokból is. Mind a két szövetkezet egyik legnagyobb gondja — mint annyi másé a megyében — az építkezés, a közös állomány számára a férőhely biztosítása. Ebben segítenek elsősorban az erdőgazdaság dolgozói. A gazdaság három mérnöke, Bíró Lajos főmérnök, dán Ferenc mérnök és Mész János építésvezető, — aki az erdő- mérnöki főiskola utolsó évfolyamát végzi — már megkezdték az" új gazdasági épületek tervének elkészítését. Az első lépés ebben a munkában az volt. hogy a szövetkezeti tagokkal együtt kijelölték a felépítendő tanyaközpont helyét, kidolgozták a tervet arra, hogy milyen épületek lesznek ott, s végül hozzáfogtak a már ebben az évben megépítendő istái'ók tervezéséhez A Vörös Csillag Tsz egy 100 férőhelyes istállót épít az idén, az új szövetkezet, az Űj Élet két ötven férőhelyeset — az egyik mag- tárpadlásos lesz. HA ELKÉSZÜLNEK a tervek, egy lépéssel tovább is mennek. Az erdőgazdaság biztosítja a műszaki irányítást is, úgy, hogy a tsz-tagok saját maguk építkeznek, az erdőgazdasági szakemberek irányításával. Csak a terv elkészítéséKép szöveg nélkül vei és a műszaki irányítással több ezer forintot takarít meg a két szövetkezet. Ebben azonban még mindig nem merül ki a gazdaság segítsége az építkezéshez. Termelői áron — olcsóbban, mint a TÜZÉP — faanyagot biztosítanak a két szövetkezetnek, a rendelkezésre áííc~ anyagból. Ezenkívül adnak nekik — természetesen pénzért — mezőgazdasági szerfát, léceket, rövid deszkát, aminek a kutrica építésénél veszik majd hasznát. Ha minden jól megy, közös erővel, a gazdaság segítségével a Vörös Csillag Tsz-nek augusztus ' végére felépül az új, 100 férőhelyes istállója, s novemberre meglesz a másik szövetkezeté is. Segítséget adnak az erdő- gazdaságiak a szövetkezeti könwe’és megalapozásához is. Pallagi Béla, az erdőgazdaság főkönyvelője maga intézi elsősorban az új szövetkezet — a réginek gyakorlottabb könyvelője van már -r hitelügyeit, és igen sokat segít a könyvelés fe’fektetésében is. A gvakorlati segítségnyújtás a továbbiakban arra is kiterjed, hogy az erdőgazdaság télen, amikor a szövetkezetben nincs annyi munka, biztosítja a tagok téli foglalkoztatását az erdőn. A NYUGATBÜKKI Erdő gazdaság jól végezte eddig a vállalt munkát. Nemcsak döntésben segített a község do’gozó parasztjainak, hanem a későbbiekben a közös munka megkezdésében, a közös tervek végrehajtásában is, He yes lenne, ha a többi patronáló üzemek is minél előbb megvizsgálnák a helyi lehetőségek figyelembe vételével, hogy a politikai munkában adott segítség me1 lett, mennyire tudnak segíteni a gazdasági megszi’árdításban is, hogy az új és régi szövetkezeti tagok egyaránt érezzék, — a munkásokra mindig számíthatnak. & Ellesett párbesséd Hűvös, ködös, őszvégi nap volt. Ott ültek egymással szemben a szoba meghitt sarkában, az egyik elkeseredetten gyűrögette a zsebkendőjét: elment... itt maradtam egyedül, mint a szedett fa. Pedig azért nem mentem fémhez másodszor, hogy neki jobb legyen... Nyugodj meg szívem. Jobb lesz neki. Kintről m,ég téged is segíthet. Látod. Sztdinek is mennyi mindent küldenek az amerikai rokonok. Odakint viheti a fiad valamire. De itt mi lett belőle? „Mellőzik” a gyárban... Nem egész két esztendő múlva, újra ott ültek egymással szemben a kis szobában. Mindkettőnek ráncosabb lett az arca az idő nem •szállt el nyomtalanad fölöttük. Az egyik zsebkendőt gyűrögetve örömtől reszkető arccal újságolta: •Hazajön... haza... már el is küldtem neki az iratokat. Ha minden jól megy, márciusra itthon Uttte szegénykém... , De mi lesz vele itthon? — kérdi a másik. Még ha át tó vészeli minden baj nélkül azt a levegőváltozást — ott 40 fok meleg van. itt mea tél — hol helyezkedik el? Azt hiszed ió aiánló levél ezeknek a disszidálás... Eltelt három hónap, mire ismét találkoztak- Az édesanya — mert az volt az egyik, szinte megfiatalodott, mióta újra magához ölelte elveszett gyermekét. Itthon van! — kiáltotta már messziről a másik felé. És kémeid, olyan kedvesen fogadták a gyárban. Mindjárt vissza is került a régi helyére... Hát igen — hangzik a kesernyés válasz. Visszavették. Persze, drágám, hidd el. csak azért, hogv mutogassák: mi-1 lyen nagylelkűek... — békési —Milyen fe'tétclfk szerint végezhetek munkát állami vállalatok részére a kisiparosok A könnyűipari miniszter és pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki arról, hogy az állami szervektől milyen szabályok szerint vállalhatnak munkát a kisiparosok. A rendelkezés szerint 10 000 forint értékhatárig a megrendelő állami szerv vezetője, figyelembe véve az állami vállalatok és szövetkezetek elsőbbségét, saját hatáskörében köthet szerződést kisiparossal. Ha a munka értéke a tízezer forintot meghaladja, úgy a szerződés megkötése előtt az állami szerv köteles alkalmas állami vállalatokat, kisipari szövetkezeteket, vagy kisiparosokat az illetékes minisztérium, az OKISZ, illetve a KIOSZ útján ajánlat- tételre felhívni. Az ajánlatok alapján a szerződés megkötéséről — itt is figyelembe véve az állami vállalatok és szövetkezetek elsőbbségét — az állami szerv vezetője dönt. A szerződés megkötéséhez azonban 10 000-től 50 000 forint értékhatárig a közvetlen felügyeletet ellátó szerv vezetőiének vagy helyettesének, 50 000 forint értékhatár felett pedig a felügyeletet gyakorló miniszternek, illetve a megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács v. b. elnökének vagy helyettesének előzetes engedélye szükséges. Életveszély és nagvobb kár sürgős elhárítása érdekében a 10 000 forint értékhatárt meghaladó munkálatoknál a külön engedély és az ajánlati felhívás mellőzhető. Azonban ilyen esetben is utólag értesíteni kell az engedélyezésre illetékes szervet a kisiparos :eény bévé tel érői. Az állami szerv a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagot a kisiparosoknak nem adhatja el és részére előleget sem folyósíthat. A megrendelést nem szabad olyan célból megosztani, hogy az értékhatár ezáltal alacsonyabb legyen. Ezer forint értékhatáron aluli szerződések jogát az állami szerv vezetője megbízottjára is átruházhatja. Az illetékes miniszter kiterjedt hálózattal rendelkező szervek vezetőit felhatalmazhatja olyan fiök-j: telep-, üzemvezetők ki- ielölésére. akik a szerv nevében legfeljebb 10 000 fórint értékhatárig szerződési'9 köthetnek. Állami szerv termékek előállítására, árubeszerzésre és 'pari szolgáltatásokra 1000 forintot meghaladó értékben csak olyan kisiparossal köthetnek szerződést, akiknek az Országos Takarékpénztárnál csekkszámláig van. A rendeletet a hatálybalépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. (MTI) Igv ünnepe! Gyöngyös “ A kulturális bizottság ülése Az elmúlt héten ülést tartott Gyöngyösön a város leg- íelsőbb kulturális szerve, a párt és a tanács kulturális vezetői, az iskolák, a kulturális intézmények, és a tömegszervezetek képviselőit összefogó városi kulturális bizottság. Az értekezlet egyetlen napirendi pontja a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére rendezendő városi ünnepségek megbeszélése volt A különböző szerviek kü’döttei összhangba hozták a rendezvények időpontjait és közösen egy egységes, jó időelosztású programot dolgoztak ki. E program keretében a Mátra Múzeumban megnyitották a „Gyöngyös a Tanácsköztársaságért” című em" ékkiállítást. A kiállítás értékes és sokrétű helyi vonatkozású anyaggal dokumentálja 1919. dicső napjait. Szerdán, 18-án este Török B,rzsébet ária- és dalestje az Állami Zeneiskolában. Ugyancsak ezen a napon koreai élménybeszámolót tartottak a Városi Művelődési Házban, fővárosi előadó részvételével. 19-én, csütörtökön 18 órakor a Szülők Akadémiája keretében tartanak ünnepi előadást 19 órakor a TIT értelmiségi klubjában lesz ünnepi műsor, az emléke'őadást dr. Honiért Rezső gimnáziumi tanár tartja. Csütörtökön este nyolckor mutatják be ünnepélyes keretek között „A 39-es dandár” című új magyar filmet a Puskin Filmszínházban. Március 29-án délután a II. számú á’talános iskola avatja új úttörő-otthonát. Ebből az alkalomból nyitják meg a tanulók által összegyűjtött anyagból a Nemecz József emlékkiállítást, amelyen a kommunista mártír Romániában élő bátyja, dr. Nemecz Lajos és Miklósvíri Sándor, a Műve- 'ődésügyi Minisztérium módszertani osztályvezetője is részt vesz. Az évforduló napján, 21-én délelőtt 10 órakor a Művelődési Házban a Vak Bottyán Gimnázium KlSZ-szer- vezetének zászlaját avatják, déli 12 órakor pedig a legjobb kiszisták talá’koznak a 19-es veteránokkal a városi tanács nagytermében. Dé’után négykor az Állami Zeneiskola növendékei adnak em’é’ hangversenyt, 18 órakor pedig köznomti díszünnepségen Molnár Gusztáv elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára tart ünnepi meg- em’ékezést a 40 évforduló alkalmából. Még ezen a napon tartja ugyancsak új úttörőotthonának felavatását az .1. sz. általános iskola. Vasárnap, 2'-én délután nyitják meg a Művelődési Ház fotoköre rendezésében a Tanácsköztársaság tiszte’etére megszervezett mé gyei fényképkiállítást. Végül jó néhány nappal az ünneprégek után, március 31- én, a Városi Művelődési Házban fővárosi művészek szerepelnek, tanácsköztársasági emlékműsorra1.
