Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

2 S ß P Ű í S A G 1959. március 17., keid SZOKODI JÖZSEF: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez (Gyöngyös a két forradalom idején1) L A Szovfelnnió Legfelső Tanácsának küldöttsége Angliában ^ A magyar burzsoá tör- ténetírás a Tanácskor társaság bukása után igen so­kat „fáradozott” azon, hogy mesgvalázza az első masvar proletárdiktatúrát. A nimbu­szaiban megtépázott reakció ideológusainak egész sisereha- da vetette rá magát a buká­sában is dicsőséges népi ál­lamra. A némi (burzsoá) „tár­gyilagosságot” megütő hang­nemtől a fasiszta diktatúra legutolsó firkászának útszéli hangiáig, fülsiketítő lármában temették a Tanácsköztársaság­nak még az emlékét is. Ha szerettek volna, sem tudtak róla hallgatni, mert hatása nem csupán a máról holnanra felcsigázott kedélyek rövidéle- tűségében nyilvánult meg. Mélyen felszívódott a dolgozó tömegek tudatába, s akarat­megnyilvánulásuk a 133 nap alatt azt mutatta, hogy nem lehet velük sem rendeletekkel, sem politikai szónoklatokkal, s még kevésbbé hallgatással el­feledtetni. A Tanácsköztársa­ság úgy marad meg a mun­kásosztály, a dolgozó tömegek tudatában, mint a valóságként áhított hősi harcok emléke. Jelen tanulmány néhány adalékkal kíván hozzájárulni a Magyar Tanácsköztársaság vi­déken lefolyt eseményeinek feltárásához. Az 1918-ban bekövetkezett politikai válság okai igen szerteágazóak. Ha az októberi polgári demokratikus forrada­lom alapvető okait akarjuk meghatározni, úgy gondoljuk, három olyan tényezőt kell fel­említeni, amelyek kiinduló pontként szolgálhatnak. Az el­ső ilyen tényező az első világ­háború; az abból származó és egyre súlyosbodó tömegnvo- mor. a dolgozó tömegek, a ka­tonák békeóhaja; a háború­nak, mint értelmetlen és a tö­megek érdekében céltalan vé­rengzésnek egyre öntudato- sabb elítélése. A másik, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom közvelen (a hadifog­lyokra tett) és közvetett hatá­sa. A harmadik, az uralkodó osztályok teljes kompromittá- lódása, a monarchiával szem­ben táplált illúziók összeom­lása; a nemzeti függetlenség kivívásának gondolata, amely éppen a háborús vereség kö­vetkeztében objektív lehető­ségként jelentkezett. E három tényező összhatásá­ban domináló szerepet játszik az orosz szocialista forradalom, amely felébresztette és megér­lelte a proletariátus tudatában azt a gondolatöt, hogy az igazi béke és szabadság biztosítása csak úgy lehetséges, ha a ha­talmat kiragadják a burzsoá­zia kezéből és az orosz prole­tariátus példájára megteremtik a munkáshatalmat, megszün­tetik a kizsákmányolást. A ma­gyarországi kettős forradalom, a polgári demokrácia közvet­len átmenete proletárdemokrá­ciába, proletárdiktatúrába — azt mutatja, hogy a forradalmi át­alakulásnak elkerülhetetlenül megvoltak az objektív okai, s a forradalmi szocialisták, majd a kommunista párt helyesen látta és értékelte az esemé­nyeket, amelyek 1919. március 21-hez vezettek. Miután a történelem így tet­te fel a kérdést, a forradalom vezető erejévé szükségszerűen a proletariátus vált, s forra­dalmi szövetségese a paraszt­ság — elsősorban az agrárpro­letariátus és a szegényparaszt­ság — lett. A parasztságot az antifeudális gondolat tette el­sősorban szövetségessé, 1918. őszére „a szegényparasztoknak aránylag kis részében ért csak meg a szocializmus gondo­lata”. * 1 2 3 Ugyanakkor, hogy a parasztság mégis a szocialista proletariátus mellett tett for­radalmi hitet, annak többek között az is oka volt, hogy a polgári politikusok ún. radiká­lis része is csupán enyhe, a rendszer kizsákmányoló lénye­gét nem érintő, azaz a rend­szert alapjaiban nem érintő reformok végrehajtásával pró­bálta elérni a burzsoá társada- 11 «»«. konszolidálását. Ez viszont a nagy remények zsákutcába jutását eredményezte volna.3 Amikor a forradalom ob­jektív feltételei adva vol­tak, a szubjektív feltételek egy része hiányzott. Hiányzott ol-an alapvető feltétel, mint a forrada’mi párt. Ismeretes, hogy az SZDP opportunista vezetése — amely a későbbiek során is dicstelen szerepet ját­szik — távol tartotta magát a szocialista forradalomnak még a gondolatától is — „korainak”, „időelőttinek” íté’te meg azt és így tevékenységében, követ­keztetéseiben nem 'ütött túl a polgári társadalom keretein, így akkor, amikor a szocializ­mus megvalósítása, mint reá­lis lehetőség állt fenn, a pro­letariátus é’én olyan pártveze­tés volt amely céljaiban eltért a proletár osztálycéloktól. Ez azonban mit sem változ­tatott az események objektív menetén. Nem változtatott azért, mert — mint Hajdú Tibor he'yesen állapítja meg — „a háború befejezése, a füg­getlenség kivívása, a nagybir­tokok felosztása, a nagytőke és a nagybirtok ura'mának megszüntetése, a népellenes közigazgatás felszámolása, az ún. polgári szabadságjogok ki­vívása csak forrada'om útján volt elérhető.”4 Abban azon­ban. hogy az 1918. októberét követő időben az ellenforra­dalmi restauráció veszélye ál­landóan kísértett, súlyos fele­lősség terheli az SZDP veze­tőit. L A polgári demokratikus for­radalom (1918. október 31.) győzelmének hína villámgyor­san terjedt el a vidéken. A vi­déket általában nem érte vá­ratlanul ez az esemény; ab­ban az értelemben, hogy saj­tó, propaganda, és elsősorban a frontról és Oroszországból hazatért „világ'átott” katonák forradalmi lelkesedéstől átha­tott beszédei eltüntették az á'mosságot a szegénység sze­méből, s a csodavárást egyre több emberben a forradalmi aktivitás váltotta fel. A helyzet tarthatatlanságáról, a változás szükségességéről egyre többen győződtek meg. Heves megyében a forrada­lom győzelme az egyes társa­dalmi rétegekből más-más ha­tást váltott ki. Az ipari mun­kásság öntudatosabb része a munkáshatalom megteremtését remélte és akarta. A falusi szegénység azt gondolta, hogy évszázados fö’déhsége most végre kielégítést nyer. Ezek­ből &J rétegekből tehát a hír forradalmi akitivitásit váltott ki. A reakciós elemek hatal­muk elvesztésétől tartva, már kezdetben arra gondoltak, hogy az eseményeket vagy tel­jesen visszapergessék, vagy ha ez nem lehetséges, akkor azo­kat megtartsák a polgári rend keretei között. A forradalmi akciók á fővonal mentén kez­dődtek meg azzal, hogy az utazó katonák lefegyverezzék a csendőrséget, s nagy lövöl­dözéssel adták a nép tudtára a magyar világ megváltozását. 5 A megye községeinek leg­nagyobb részén végigsöpört a forradalmi hullám, amely el­sősorban a reakciós községi jegyzők és kántortanítók, va­lamint a gazdatisztek ellen irányult. „Egy-két napon belül — írja Kolacskovszky Lajos, a megye első vörös alispánja visszaemlékezésében — a Mát­ra és a Bükk legeldugottabb falujába is eljutott a forradal­mi hullám. Az elkeseredett la­kosság itt is, amott is hozzá­fog megszámoltatni a háború alatt jól megtollasodott jegy­zőket, gazdatiszteket.” 6 Az al­ispán! jelentés arról ad szá­mot, hogy a községi vezetők „forradalmi felelősségre vonó­sa” különösen Verpelét, Tar- naszentmária, Feldebrő, Kai. Füzesabony. Eeerbakta. Pásztó. Vámosgyörk. Átány. Boconád. Erdőtelek, Tarnabod, P'.roszió. Sarud, Tiszaigar, Tiszaőrs községekben, s a céteavásár« járás „majdnem valamennyi községében” a régi viszonyok­kal való teljes leszámolás elve alapján történt meg. 7 A leg­több községben a forradalmi aktivitás olyan magas fokra hágott, hogy a jegyzők nagy­része „kénytelen volt az élet­veszélyes fenyegetések miatt a községet elhagyni.” 8 Az ese­ményekkel egy időben létre­jöttek a Nemzeti Tanácsok, „a vezetés a hazatért katonák ke­zébe került, akiket a falus’ „csőcselék” a nincstelen falusi szegénység vezetőként ismert el és követett”.9 'Tanulságos ezzel kap- csolatban néhány pil­lantást vetni a kiskörei ese­ményekre. November 1-én délelőtt 10 órakor érkezett haza a községbe egy ka­tonacsoport, amely lövöldözve, a köztársaságot éltetve minden utcán végigvonult. A katonák — a tüntetés után — „házról házra jártak és hangoztatták az új kor bekövetkezését; szi­dalmazták a múlt rendszert... kikeltek a hadisegélyek miatt a községi jegyző ellen, szidal­mazták ezen felül a napot és a püspökségi uradalom inté­zőit is.” 10 Felelősségre vontak a jegyzőt, a papot, három ta­nítót és egy uradalmi intézőt, am’ért az itthonlevőkkel ba- sáskodtak és nem teljesítették kötelességüket. Egyben a köz­ségházán tartott gyűlésen bi­zalmatlanságot szavaztak az elöliáróságnak és a képviselő­testületnek és megalakították a Nemzeti Tanácsot. A gyűlé­sen mintegy 1000 ember vett részt, s nagy lelkesedéssel tes­tek tanúbizonyságot az „újkor szelleme” mellett. 11 12 * * A megye tisztikara novem­ber 3-án tárgyalta meg az elő­ző napok eseményeit, s egy­hangú határozattal csatlako­zott a Nemzeti Tanácshoz.18 jegyzet: 1. Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—19-ben c. könyve sokoldalú elemzést ad a vidéki eseményekről is. Ügy gon­dolunk, hogy ez az egyébként ér­tékes könyv mégis kiegészítésekre szorul, noha alapjaiba^ és fő vo­násaiban helyesen — k doku­mentum alan*án — i ti a vi­déki forradalmi mozgalmat és a reakció aknamunkáját. — Nagy József: Az 1918-as polgári de­mokratikus forradalom és Tanács­köztársaság Heves megyében c. tanulmánya elemzi a gyöngyösi eseményeket is, azonban átfogó témaköre nem tette" lehetővé, hogy részletes ismertetést adton a város életéről a jelzett időszakban. (Eger, 1955. Heves megyei Füzetek 2. sz.) Dezséri Baehó László: Gyöngyös város 1918— 19-ben c. munkáiéban részletes le­írását adja a gyöngyösi esemé­nyeknek, azonban könyve — álta­lános kö'’etkez*eté«eiben, — nélkü­löz minden tárgyilagosságot. — s így az eseményeket meehamisítia. Burzsoá szemléletmódiából követ­kezik mindez: azt a célt tűzte ma­ga elé. hogy — a magyar fasizmus igényeit kielégítve — torz kénét fessen a Tanácsköztársaságról. (Gyöngyös, 1940.) 2. Hajdú Tibor: i. na. 26. L 3. V. ö. Hajdú T. 1. m, 27. 1. 4. U. o. 27. h i 5. Heves megye alispán! jelenté­sének idevonatkozó része így szól: „...a vasúti fővonal fontosabb ál­lomásain utazó fegyveres katonák lövöldöznek, az ott levő csendörsé- get lefegyverzik.” (Egri Üiság (EU) 1918. no-ember 13.) Ebben az időben születhetett meg az Orosz­országban levő magyar vöröskato­nák a*kán az alábbi „A vörös ka­tona dala** c, ének, ami a Tas- kemben me-iel"nő „Világszabad­ság” 1920. ianuár 24-i számában került közlésre: „Négy-öt éve már biz* annak, hogy én ide keveredtem. Világ sorsa nagyot fordult és én vörös baka lettem. Vörös zászló az én hitem, szabadság az elvem, A ruhám, ha nem vörös is, vörös az én szívem. A burzsusok egyre mondják, hogy mi haza meniünk. De a burzsuiok uralma nem kell már minekünk. Haza megyünk mate mi egyszer vidám lakomára; Vörös baka vigalmának burzsuifei az ára”. 6. Egri Állami Levéltár (EAL) 2343 SZ 7. FU 1918. november IS. 8. Uo. 9. Uo 10. P. I. Arrh'vuma Tagyob. 2(17. 11. U. o. és v. ö. Hajdú T. i. m. 39—40. I. 12. Hevesvármegye Hivatalos Lapja (Imi.) 1918. nov. 7. (Folytatjuk^ LONDON (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Angliában tartózkodó kül­döttsége szombaton délután ellátogatott Crowley-be. amely Londontól délre ötven kilo­méterre fekszik. A küldöttség tagjai megtekintették a nem­rég épített lakónegyedeket, utána a város technikumát nézték meg. Az angol lanok komoly fi­gyelemmel foglalkoznak a szovjet küldöttség látogatásá­val. A Daily Herald első olda­lon Szuszlovnak, a küldöttség WASHINGTON (Reuter): William. Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnöke, szombati rádió- és televizós beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene ra­Heffeman, a Reuter wa­shingtoni tudósítója Macmi'lan közelgő amerikai látogatásáról ír, s kijelenti, arra számítanak, hogy az angol miniszterelnök igyekszik majd rávenni Eisen­hower elnököt, járuljon hoz­zá a csúcsértekezlet össehívá- sához, függetlenül attól, mi­lyen eredménnyel jár a kül­ügyminiszterek tárgyalása. A tudósító szerint washingtoni személyiségeknek is az a meg­győződése, hogy majdnem el­kerülhetetlen a csúcsértekezlet megtartása a nyáron. BONN Bonni kormánykörök véle­ménye szerint Macmillan Wa­shingtonban folytatandó tár­gyalásaitól függ, vajon a vár­ható kelet—nyugati értekezlet­re előkészített nyugati prog­PÁRIZS (MTI): A hétfőre közzétett eredmények arról ta­núskodnak, hogy a franciaor­szági városi és községi taná­csokban a kommunisták előre­törtek az 1953-as eredmények­hez képest, ötven városban és községben úgynevezett nép­front-lista indult. A listák ge­rincét kommunista és szocia­lista jelöltek alkották. A szo­cialisták húsz városban közép- és jobboldali pártokkal szövet­keztek a kommunisták ellen. A választások meghiúsították a A Honvédelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsá­ga közös pályázati felhívást adott ki az egyesített tiszti iskolára történő jelentkezésre. Felvételre pályázhatnak mind­azok a 22 évesnél nem idősebb munkás-, paraszt-, értelmiségi származású fiatalok, akik az 1958—1959-es iskolai évben be­fejezik, vagy az ezt megelőző évben befejezték középiskolai tanulmányaikat, hivatásuk­Idő'árás jelentés A hőmérséklet alig változik. Várható időjárás * kedden estig: erősen felhős, párás idő, néhány helyen eső, helyenként kod, mér­sékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában 0, plusz 3 fok között, néhány helyen gyenge fagy. Legmagasabb nappali hőmérsék­let kedden: plusz S, plusz 9 fok között. (MIT) vezetőjének arcképét közli és idézi Szuszlovnak azt a kije­lentését, hogy a kü.döttség tagjai találkozni szeretnének az angol társadalmi körök képviselőivel, látogatást kí­vánnak tenni angol vállala­toknál és intézményeknél. A Daily Telegraph Smszlov­HANOVER (MTI): Mint nyugati hírügynökségek jelen­tik, Adenauer kancellár meg­rek értekezletéhez, hanem hoz­zá kellene járulnia a csúcsér­tekezlethez. Hozzátette, a csúcsértekezletet esetleg állan­dó gyakorlattá lehetne tenni, úgy, hogy mondjuk féléven­ramba felveszik-e a „csökken­tett övezet” angol tervét. MOSZKVA Carlo Schmid és Fritz Erler Zorin szovjet külügyminiszter­helyettessel folytatott kétórás megbeszélése után kijelentette, hogy a Szovjetunió számára London (MTI). francia jobboldalnak azt a szándékát, hogy letörje a Pá­rizs körül létrejött „vörös gyű­rűt”. Az eddigi eredmények szerint a Párizs-környéki elő­városok tanácsaiban a kommu­nisták máris 28-ról 30-ra, Szaj­na megye tanácsába 55-röl 59-re növelték mandátumaik számát. Vichy-ben kétszer any- nyi szavazatot adtak le vasár­nap a kommunistákra, mint a legutóbbi választásokon. A szavazatok összeszámlálás% fo­lyik. nak érzik a do'gozó nép fegy­veres szolgálatát, s a magyar néphadsereg tisztjei akarnak lenni. A jelentkezés feltételei az alábbiak: Erkölcsi, politikai megbíz­hatóság, hivatásérzet, magyar állampolgárság, középisko'ai érettségi, nőtlen csa'ádi álla­pot. büntetlen előélet, fizikai alkalmasság a katonai szo'gá- latra. A jelentkezők az érett­ségiztető iskola igazgatójától kapnak jelentkezési lapot. A felvételi kérelemhez csatolni kell sajátkezűleg írt életraj­zot, születési anyakönyvi kivo­natot, illetve érettségi bizo­nyítványt. Az idén érettségi­zők vizsgájuk befejezése után kötelesek érettségi bizonyítvá­nyukat pótlólag benyújtani az egyesített tiszti iskola parancs­nokságának. A pályázók je­lentkezési lapjukat a felsorolt okmányokkal együtt az érett­ségiztető iskola igazgatójának nak azokat a szavait emeli ki, hogy a szovjet és az angol kormány az utóbbi időben tett bizonyos lépéseket a kölcsö­nös megértés felé és a jövő mutatja mes. hogyan segítik elő ezek a lépések a nemzet­közi kérdések megegyezéses megoldását. nyitva az alsőszászországi vá­lasztási hadjáratot, a CDU tartományi gyűlésen vasárnap beszédet mondott. Adenauer kénytelen volt ki­jelenteni: „Bizonyos vagyok abban, hogy a csúcsértekezlet létrejön. Ha ez az értekezlet bizonyos sikerrel kecsegtet, akkor számolnunk kell a csúcsértekezletek sorozatával — több hónapon át”. Adenauer szerint a sorozatos megbeszé­lések • célja a hagyományos, egyszersmind az - atomfegyve­rekre vonatkozó ellenőrzött leszerelés. a német békeszerződés meg­kötése az első számú probléma. Német körökből származó hír szerint a megbeszélésen a tárgyaló felek ragaszkodnak álláspontjukhoz, de a szovjet fél figyelemmel hallgatta a két német politikust. Pályásain felhívás as egyesített tiszti iskolára történő jelentkezésre Hírek a nyaszaföldi helyzetről Salisbury (MTI). fel. A Reuter és az AP egy­Mint az AP közli, a nyasza- behangzó jelentése szerint földi regurális hadsereg egy Nyaszaföld északi részében a tisztje kijelentette, hogy az biztonsági >erők vasárnap este „ellenál’ás fokozódik”. Felkelő tüzeltek egy felkelő csoport­alakulatok hidakat robbanta- ra, amely nem volt hajlandó nak. Egész falvak lázadnak szétoszlani. Angol lap'e'eotás szerint a nyugati hatalmak megegyeztek egy össznémet békeszerződés-tervezet kérdésében lentik, hogy a Times című an­gol lap vasárnapi száma wa­shingtoni tudósítást közöl. A tudósítás szerint a nyugati hatalmak megegyeztek abban, hogy összeállítják saját béke­szerződés-tervezetüket és azt a a következő kelet—nyugati kül­ügyminiszteri értekezlet elé terjesztik. A békeszerződés­tervezet pontosan meghatároz­za majd, milyen fokozatos in­tézkedésekkel egyesítsék Né­metország két részét. A lap szerint az Egyesült Ál'amok hajlandó igen nagy „ruga'mas- ságot” tanúsítani a békeszer­ződés-tervezetet illetően. Londoni hivatalos körök nsm nyilatkoztak a lapjelentésről. adják át. Azok a jelentkezők, akik az előző években érett­ségiztek, a lakhelyük szerint illetékes kiegészítő parancs­nokságon kaphatnak jelentke­zési lapot, amelyet kitöltve, a szükséges okmányokkal együtt, ugyanott kell átadni. A jelentkezők az egyesített tiszti iskola lövész, tü-ér, lég­védelmi tüzér, páncélos, mű­szaki és híradó tagozatara pá­lyázhatnak. A ie'entkezési la­pon a pályázóknak legalább két fegyvernemet kell megje­lölniük. A jelentkezők egy évig csapatnál teljesítenek szó'“álatok maid két évig a tisztképző iskola növendékei lesznek. A Dályázók 1959. má- ius 20. és 31. között egészség- ügyi vizsgálaton és testnevelé­si vizsgán vesznek rés't. Ez­zel kancso'a*b?in névreszóló idézést kannak. Az egyesített tiszti isko'ára felvett oalyázc- kat 1959. novemberében hív- ják be. (MTI) Fu bright szenátor állásfoglalása a csúcsértekezlet mellett gaszkodnia a külügyminiszte- ként rendszeresen összeülne. Hírügynökségek a kelet—nyugati tárgyalásolt esélyeiről WASHINGTON Nyugati hírügynökségek je­li francia közs^tanács' választások előzees eredményei kommunista előretörésről tanús -ódnak Adenauer a csúcstalálkozóról

Next

/
Thumbnails
Contents