Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-17 / 64. szám

1 1959. március 17., kedd íilPÜJS AG » „Az ű| paraszti életforma emberibb és kulturáltabb lesz" — Dobi István elvtárs beszélt a hevesi nagygyűlésen — (Folytatás az 1. oldalról.) nyitója után Dobi István elv­társ emelkedett szólásra és tartotta meg ünnepi beszédét a többezres tömeg lelkes tap­sa közepette. Dobi elvtárs beszéde elején üdvözölte a hevesi járás és Heves község dolgozó népét, a nagygyűlés részvevőit, majd örömének adott kifejezést ab­ból az alkalomból, hogy a já­rás népének legnagyobb része a szövetkezeti gazdálkodás út­jára lépett. Ezzel kapcsolato­san elmondta saját tapaszta­latait és élményeit, megálla­pítva, hogy útjai során csupa lelkesedő emberekkel találko­zott. Annak ellenére, hogy az új szövetkezetek tagjainak nincs még szocialista öntuda­tuk, de máris tudnak tájéko­zódni és eligazodnak az - új problémák között. — Az új paraszti életforma — hangsú­lyozta — emberibb és kultu­ráltabb életforma lesz. mint volt a régi. Ma azok a parasz­ti vágyak teliesülnek. amelye­kért a Horthy-korszak sötét éveiben a parasztság küzdött és harcolt. Ma március tizenötödike van — mondotta a továbbiakban. Ezen az ünnepen valóban ün­nepi érzésekkel gondolunk vissza a szabadságharc harco saira, akik fegyverrel a kéz­ben törekedtek arra, hogy az igazságtalan magyar élet he­lyébe igazságosabb, embersé­gesebb életet harcoljanak ki A jobbágyság megszűnt ugvan de mind a felszabadulásig 1945-i.g, nem szűnt meg a tő­kés elnyomás, a hárommillió koldús nyomora. Ezek után Dobi elvtárs számszerű adatokat közölt, amelyek gyökeresen megvál­toztatták a parasztság életét a felszabadulás után. Részlete­sen beszélt a földosztás és az egyéb juttatások kérdéseiről, majd kijelentette: — Napjainkban mélyreható történelmi változásokon megy át dolgozó népünk, dolgozó parasztságunk, olyan változá­sokon, amelyek meghozzák számára a szebb, a jobb életet és megszabadítják a munka robotja alól egyszer s minden­korra. A későbbiekben Dobi elv­társ arról beszélt, hegy pa­rasztságunk új útra való lé­pése szükségszerű volt, hisz az ipar, a pénzgazdálkodás, a kultúra és egyéb, más terüle­ten már több mint 10 éve a szocialista utat járjuk és a szétszórt parcellás gazdálkodás visszahúz fejlődésünkben. Hiába minden agrotechnika, hiába a legjobb gép és szak­ember, a nadrágszíj-parcellá- kon nem lehet többet termel­ni és főleg nem . lehet annyit, hogy lépést tarthassunk a töb­bi országokkal a világverseny­ben. Parasztságunk ma gondol­kodik és sokan közülük éppen az ellenforradalom legsötétebb napjaiban döbbentek rá arra hogy tulajdonképpen mit is akart az ellenforradalom. Tu­dom, nem könnyű a változás az „enyémnek” a „miénkkel” való felcserélése és én ezt na­gyon meg is értem, — mon­dotta Dobi elvtárs. De azt >s tudom — folytatta —, hogy gondolkodó, értelmes paraszt­ságunk megérti és tudja azt. hogy az értelmet az érzelmek fölébe kell helyezni. Az érte­lem pedig azt kívánja, hogy a mezőgazdaságban is a szocia­lista utat válasszuk. Beszéde további részében Dobi elvtárs több, nagyon hasz­nos tanáccsal látta el az úi termelőszövetkezeteket és kü­lönösen felhívta azokra a jói dolgozó egyéni gazdákra a fi­gyelmet, akik egészen bizo­nyos, hogy a szövetkezetben is hasznosítani tudják maid nagy élettapasztalatukat. Nagyon fontos, — hangoztatta —, hogy a terveket a vezetőség mindig terjessze a szövetkezet köz­gyűlése elé, ott bocsássák ala­pos vitára és csak azután, ha a közgyűlés azt elfogadta, ma­gáévá tette, akkor '.ehet az mindenkire nézve kötelező és csak akkor fogja azokat a terveket igazán mindenki a magáénak is érezni. Beszéde befeie’ő részében nagyon sok sikert kívánt a he­vesi járás és az egész megye dolgozóinak. Dobi István elvtárs nagy tetszéssel fogadott neszedét Sallós Gyula elvtárs köszönte meg. maid az iskolák úttörő- szervezetei, a Hevesi Háziipari Szövetkezet tagjai és a terme­lőszövetkezetek ajándékokat nyújtottak át Dobi elvtársnak, maid a nagygyűlés a magyar himnusz hangjaival ért vége* Az ünnepség után a iárás és a község vezetői ünnepi ebé­den látták vendégül Dobi elv­társat, majd ezt követően az Elnöki Tanács e'nöke elláto­gatott a Hevesi Háziipari Szö­vetkezetbe, ahol elbeszélgetett a szövetkezet dolgozóival Sz. A szőlő egri kutatói, tudósai között Eger déli részén szerényen húzódik meg a műút mellett, egy igen fontos és jelentős in­tézményünk: a Szőlészeti Ku­tató Intézet Kísérleti Telepe, melynek munkáját — valljuk meg — alig-alig ismerik, pedig országos viszonylatban is ki­magasló tudományos kísérleti munkát végeznek itt a kutatók. Éppen ezért kerestük fel tehát az intézetet, hogy megismer­jük az itt folyó tudományos és gyakor’ati munkát. l’só Andor vezető kutató és Füri József nemesítő kutató elmondták, hogy bár csak 1949-ben létesült az intézet, de fiatal korához mérten megle­hetősen szép eredményt mutat­hat máris fel. „Az országban nyolc helyen van hasonló in­tézet — mondja I’só Andor — három Kecskemét környékén, a homoki szőlők tanulmányo­zására —, a hegyvidéki fajták kutatásával a tarcali, a pécsi, badacsonyi, móri és egri fog­lalkozik. Amikor a telepen folyó ne­mesítő munka felől érdeklő­dünk, — Füri József kutató ve­szi át a szót, akinek speciális munkaterülete a nemesítéssel kapcsolatos kutatások lebonyo­lítása. „Az idevágó munkánk Méltóképpen ünnepelték megyénkben március 15-ét Március 14-én, szombaton este Egerben, a Helyőrség Tisztiklubjában rendezték meg a KISZ Heves megyei bizott­sága, valamint a Hazafias Népfront rendezésében márci­us 15-e méltó megünneplését. Az ünnepségen megje’entek Bíró József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának másod­titkára, Szabó Imre elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára, a párt v. b. tagja, va­lamint más szervek képvise­lői. Az emlékünnepség alka'- mával beszédet mondott Nagy Sándor elvtárs, a KISZ megvei bizottságának tagja. Beszédé^ ben azzal foglalkozott, hogy mit jelent március 15-e szelle­mében dolgozni, építeni a szocializmust. — A márciusi ifjúság 48-as hagyománya szellemében cse­lekedni, a hazát forrón szeret­ni ma azt jelenti: hogy a párt .vezetésével, teljes ifjú lendü­letünkkel feszítsük meg erőin­ket a szocialista építés meg­gyorsításáért. Űj történelmi körülmények között, új fel­adatok állnak ma népünk' és ifjúságunk előtt. Akkor a harc mezején véres csatákban kel­lett védeni a szabadság zász­laját, a nemzet ügyét, akkor ez volt az igaz hazafiság. Ma, egy évszázaddal később, a munka, az alkotás frontján kell elsősorban a nemzet ügyé­ért harcolni. Ma az az igaz hazafiság, ha a szocializmus végleges győzelméért folyta­tott harc é'vonalában küz­dünk, pé dásan do’gozunk és kimagasló eredményeket érünk el az üzemben, a mezőgazda­ságban és az iskolában — mondotta beszédében. Ezután az üzemi és közép­iskolák KISZ-szervezeteinek kultúrcsoportjai műsorral kö­Március 31-ig lehet jelentkezni az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Minden faluba, városba megérkezett már a 63 Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szabályzata és jelent­kezési lapjai. A szabályzat szerint az 1959. szeptember 4—20-ig meg­rendezésre kerülő 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításra je­lentkezhetnek a növényter­mesztésben és állattenyésztés­ben kiváló eredményt elért állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, kísérleti- és tan­gazdaságok, valamint az egyé­ni termelők. A jelentkezés határideje: 1959. március 31. A jelentke­zési lapot a termelőszövetke­zetek és a mezőgazdasági tár­sulások a járási tanács me­zőgazdasági osztályán, az ál­lami, a kísérleti és tangaz­daságok, valamint a gépállo­mások a , felügyeleti szerve­inknél, az egyéni gazdák' a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának mezőgazdasági osztályán szerezhetik be. A tanácsi és egyéb szakigaz­gatási szerveknél megtekint­hető a 63. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár sza­bályzata, valamint a kiállítá­son való részvétel feltételei. szöntötték az ünneplő közönsé­get. Vasárnap reggel, a Petőfi szobornál koszorúzási ünnepsé­get tartottak, ahol a megyei pártbizottság, a tanács, a KISZ, az úttörők, valamint az iskolák küldöttei helyezték el koszorúikat. Méltóképpen ünnepelte az ifjúság a kápolnai csata 110. évfordu'óját is. Ez alkalomból Kápolnán, a csata színhelyén, ugyancsak koszorút helyeztek el a párt, valamint a KISZ- szervezetek képviselői. Megyénk iskoláiban, közsé­geiben, az üzemi, falusi KISZ- szervezetek ifjúsági napok ke­fében emlékeztek meg 1848. március 15-e emlékéről. igen jelentős és elsődleges cél­ja: a vörös bort adó szőlők ne­mesítése! Ezen a téren első helyen kell kiemelni a .,BIKA­VÉR I.” jelzésű új szőlőfajta-je­löltünket. Mint tudjuk, a bika­vér, ún. házasított borféleség, azaz nem egy tőkéről szürete­lik, hanem többfé’e szőlőfajta termésének keveréke. Általá­ban 70 százaléka kadarka, a többi medoc noir és kék fran­kos (nagyburgundi). Már most azért sem szokott minden év­ben jó bikavér kerü'ni a hor­dókba. mert az egyes összete­vőkből nem lehetett a változó terméseredmények mi'att a megkívánt mennyiséget bele­adni. Ezt kikerülendő, egy egy­séges bikavér szőlőfajtának a kikísérletezése folyik meglehe­tősen szép eredménnyel tele­pünkön. Az 1958-as gazdasági évben már 20 . Bikavér I” tő­kéről szüreteltünk bikavért melynek a színe már kifogás­talan. A bornak még vem tel­jes tulajdonságait további ke- resztezésekkek kívánjuk töké­letesíteni és rögzíteni. — Milyen eredményeket ért el az intézet a peronoszpóra és filoxéra ellenes küzdelem­mel kapcsolatban lefolytatott munkája során? — A jelenleginél jobb. meg­felelőbb, peronoszpórának és filoxérának ellenállóbb szőlő­fajták kinemesítése is egyik célunk — mondja I’só elvtárs. Már több olyan kinemesített szőlőfajtánk van, mely a fenti célt megközelíti.” — A cél — adja meg a fel­világosítást Füri nemesítő ku­tató —, a meglevő direkttermő fajták (nova, deleware, Othel­lo) kiszorítása, illetve leváltá­sa. Ezen szőlők borának ui. kel. lemetlen mellékíze van, úgyhogy ezeket a népgazdaság csak mint borpárlatot tudja értékesíteni! Sajnos, 57 ezer holdon ter­mesztenek az országban még direkttermő fajtákat és ebben Heves megye 7000 holddal szerepel! Ezek a direkttermő szőlők megyénkben zömében Gyöngyös és Verpelét környé­kén terülnek el. Két új direkt­termő fajtát sikerült kineme­sítenünk, melyekről 1958-ban A lakások, Iskolák és termelőszövetkezeti istállók átadásának meggyorsításáról tanácskoztak az Építésügyi Minisztériumban Az Építésügyi Minisztérium­ban arról tanácskoztak, mi­ként gyorsítsák az építkezé­sek ütemét oly módon, hogy a hároméves terv néhány fonto­sabb mutatója már az idén el­érje az 1960-ra tervezett szín­vonalat, — amint azt a párt Központi Bizottságának hatá­rozata javasolja. Az iparigazgatóságok veze­tőinek és a szakszervezet szak­mai elnökeinek együttes meg­beszélésén úgy jelölték meg a célnak megfelelő feladatokat, hogy azok tartalmat adjanak a dolgozók kezdeményezéséből kibontakozó munkaversenynek. Az a vé’emény alakult ki, hogy a párthatározatban java­solt élőrehaladást leginkább azzal lehet elérni, 'a gyor­sítják a lakások, az iskolák és a termelőszövetkezeti istállók építését. E1 határozták: terveze­tet dolgoznak ki, miként üte­mezzék a munkát, hogy a múlt évről negwen százalékos ké­szültségi fokkal áthozott laká­sokat az első félév végéig, az iskolákat augusztus 15-ig átad­ják, a termelőszövetkezeti is­tállók építését pedig általá­ban fél hónappal megrövidít­sék, azaz a nágyobb istá' lókat a tervezett négy hónap helyett három és fél hónap, a kisebbeket pedig ennél is rö- videbb idő alatt fejezzék be. már szüreteltünk. Az „EGEK. I.” vörösbort ad és az othe'ló, az „EGER II.” fehér bora pe­dig a nova levá'tását van hi­vatva szolgálni. Ezen szőlőfaj- ták teljesen mellékízmentes bort adnak és nem igényelnek permetezést, mert a peronosz­póra és filoxéra fertözé-nek gyakorlatilag ellenállnak!” M- gtudtuk még az*- is. hogy két szőlőfajta kinem°síté- séhez francia eredetű alanyok­ból indultak ki. Arra a kérdésünkre hogy az „EGER I.” és „EGER II.” mi­kor kerül gyakorlati alkalma­zásra szőlőgazdálkodásunkban, — I’só elvtárs elmondja, hogy a Zala megyei tanáccsal való kapcso'at révén, a napokban már el is küld*ék az első sza­porító vesszőszállítménvt Zalá­ba a „direkttermő szőlők ha­zájába”. A kutatók elmondjak, hogy a peronoszpóra-ellenes perme- t ző anyagok terén végzett kí­sérletek szép eredménnyel zá- r .ltak le. A „DNRB” (dinitro- rhodánbenzol) nevű anyag vé­dőhatása a bordói lével csak­nem teljesen azonos! Kísérle­teinknek nagy népgazdasági jelentősége van. ui. a ,.DN- RB”-t hazai gyáraink á’lítják elő, és így nem kell értékes kemény valutát adnunk réz- gálicért. Az intézet vezető kutatója még elmondja, hogy az egri szőlészeti kutató intézetnek nagy a kisugárzó hatása! Az ország egészen távoH részeiből is érkeznek felvilágosítást ké­rő levelek és szemé'yes érdek­lődők. Szoros, gyümölcsöző kapcsolatot sikerült kiépítenie a telepnek az egri Nagy Jó­zsef Termelőszövetkezettel, anely-1000 öl földterületet en­gedett át az intézetnek kísér­leti célokra, ennek fejében viszont a telep ellátja a ter­melőszövetkezet 20 holdas sző­lészetét a szükséges pótlások­kal! Megragadtuk az alkalmat, hogy érdeklődjünk az intézet tudományos külföldi kapcso­latai iránt is. — Az NDK-beli Naumburg testvérintézetével szoros kapcsolatot építettek ki. 1958-ban meg is látogatta az egri telepet a német intézet igazgatója. A naumburgi intézet, mely vad ai any szőlőkkel kísérlete­zik, anvagot küldött Egerbe, hogy azokon is megfigyeléseket eszközöljenek. Viszonzásul az egriek is küldtek kísérleti anyagot a német Naumburgba. Ezenkívül a csehszlovák bra- tislavai és mutineci, a bolgár plovdivi, a román bukaresti és a szovjet taskenti szőlészeti kutató intézetekkel is kapcso­latban állottak, illetve állanak. Hazafelé ballagva, még fü­lünkbe csengenek a vezető ku­tató szavai: „Kérem, így dol­gozunk mi itt, csendes visszavo- nuitságban, a város szélén. Egy cél' lebeg előttünk: a nagy­üzemi és beterjes mezőgazda­ságnak minél előbbi és minél töké'ékesebb keretek és formák Közötti kiépítése.” Sugár István Javul a KSZ munVa a Haivani Cukorgyárban Az év elejétől kezd éledni a szervezeti tevékenység a mi gyárunkban is, melyet az el­múlt években eléggé elhanya­goltak. Az idén már szeretnék ta­nulságosabbá, szórakoztatóbbá tenni a KISZ-munkát, ezért kézimunka-, főzőtanfolyamot szerveztek, melyeket szívesen látogatnak a‘ KISZ-szervezet tagjai A tánccsoport is rend­szeresen tartja próbáit, talán szorgalmasabban, mint régen. „Nem régen divatbemutatót rendezett a KISZ-szervezet közösen a nőtan áccsal melyen a Kiskereskedelmi Vállalat és a KISZ-szervezet manekenjei mutatták be a nagy sikerrel fogadott kabátokat, kosztümö­ket, estélyi ruhákat. A műsorral kombinált di­vatbemutató este 10-kor ért véget, s utána tánc követke­zett, s a fiataloK arcáról azt lehetett leolvasni, szívesen veszik az ilyen rendezvénye­ket, s értékelik azt a törekvést, hogy a KISZ-szervezet életét fiatalosabbá, szórakoztatóbbá kell tenni, hogy érdekesnek találják és szívesen vegyenek részt benne a fiatalok. Luki Mária Aki nem tud telefon nélkül élni Nearealista olasz filmek hónapja címmel az olasz—ju­goszláv kultúrkapcsolatok ke­retében előadássorozatot ren­deztek Belgrádban. A soroza­tot Luchino Visconti MEG­SZÁLLOTTSÁG című filmje nyitotta meg. * A francia filmgyártás 1958- ban elért eredményei bizonyít­ják, hogy nagy sikereket tipi­kusan francia filmek érteK el. (A NAGYBÁTYÁM. A CSA­LÓK, NAGY CSALÁDOK, BAJ ESETÉN és a KÉTAR­CÚ TÜKÖR). V * VARÁZSTÜKÖR • címmel új szovjet panorámikus film készült, amely három novellát dolgoz feL * A jugoszláv mozik úgyszól­ván nem mutatnak be rövid­filmet. Ennek magyarázata hogy a stúdiónak nem érdeke a rövidfilmgyártás. A közön­ség azonban igényli a rövid- és dokumentumfilmesét, Előadások a Tanácsköztársaságról * ...a moszkvai Luzsnyikiban levő „V. I. Lenin” stadion sportlétesítményeinek össz­területe nagyobb, mint a mo­nacói hercegség területe. * ...a moszkvai Kreml tor­nyán levő rubincsillag súlya egyenként több mint egy ton­na. A csillagok egyes ágai kö­zött levő távolság — három méter. * ...az északi szélesség 62. fo­kán, tajgavidéken fekvő Ja- kutsz városban és a 23 fokkal délebbre, szubtrópikus vidéken elterülő Lisszabonban a júliusi átlagos hőmérséklet egyaránt plusz 20 fok. * ...a Kaukázuson-fűli Rión folyó egy év alatt 8,5 millió köbméter homokot, követ, iszapot visz a Fekete-tenger­be. Ennek a rakománynak az elszállításához körülbelül öt­ezer vasúti szerelvényre volna szükség, Megyénk KISZ-szervezetei lelkesen készülnek a Tanács- köztársaság 40. évfordulójának méltó megünneplésére. Vala­mennyi szervezetben előadáso­kat tartanak a Tanácsköztár­saságról. Több helyen a me­gyében „40 éve történt1’ cím­mel előadásokat tartanak az alapszervekben, amelyeknek keretében a fiatalok megis­A napokban befejeződik a tanács­tagok oktatása a hatvani járásban E hónap húszadikán befeje­ződik a tanácstagok oktatása, melyet az elmúlt évi tanács­választások után indítottak. A tanácstagok az előadások kere­tében a tanácsok szerepével, feladataival, a községfejlesz­téssel, a mezőgazdaság átszőr vezésének fontosságával ismer­kedtek meg többek között. Az előadásokon a tanácstagoknak mintegy 75 százaléka jelent meg rendszeresen merkednek a Tanácsköztársa­ság jelentőségével, a hősi har­cok emlékeivel. Igen jelentős és eredményes munkát végeztek az úttörő- csapatok is. Hosszú munka után elkészítették a Hősök könyvét, amely megyénk vete­ránjainak, a Tanácsköztársa­ság harcosainak visszaemléke­zéseit, fényképeit tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents