Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-15 / 63. szám

»épűjsag 1939. március IS., vasáfMp lő harcosait szky' József. wöröskatona kísérő ecsukta i.te fel­rajta, a né- sérőhöz-'-g érez- a tiszt os szo- iz urak lakta­•gkapta •rcióját. csaj- sattant itán a is. így npokon elmébe ilkuvón > Marci zgyerek meg a sokáig , visz­1 volt József, eg ói­ban a al, a ■rekkel szénből atához t egy beszél égig az 3 3 ő ma­ilt bá­-lengyel, ;al dol- alkozott kásmoz- árjában. .-rűségük , a töb- loffmann ?nc pon- bányász- •nánybért, -ülménye- yvilágítást úr megta- tudomásul 100 nyitrai lépett. Két cgukat. linden esz- hogy meg- Szeme lát- ira egy bá- sszút esküd- lamittal in- a elfoglalá­Csúnya, sáros idő volt azon a napon. Napok óta esett az eső. A laktanya felrobbantása n.m sikerült, valaki átvágta a gyújtó zsinórokat. Ügy akar­ták, hogy a laktanya kéményé­be hajítják a dinamitköteget. A csendőrök a cserepek alól lőttek rájuk. Egy lengyel fiú mellette esett össze, a golyók ütötte vérben. Még javában állt a harc, mikor a falu vége felől ka­tonaautók zúgtak. Hoffmann bányaigazgató úr 350 katonát hozatott a lázadókra. A „Koplaltató”-térre terel­ték össze őket. Félelmetes, ré­misztő volt a csend, a mellük­nek szegezett szuronyerdő. El­szántan, halálra készülten néz­tek szembe velük. Nem hang­zott el egyetlen lövés sem, de a vörös lobosót kicsavarták a bányászkezekből s a sztrájk vezetőit — 24 embert, köztük Ladovszky bácsit is — letar­tóztatták. Először a csendőrsé­gen, puhították őket, aztán felsőbb paranccsal, tényleges katonának vitték valamennyi- öket. 1919. március 21-e a Tanács- köztársaság kikiáltásának híre, Gyöngyösön érte. Mint fejét- vesztett óriás hüllő, vonaglott az úri Magyarország összerop­pant teste. A tisztek még idő­ben kereket oldottak a lakta- ryáből. Ladovszky bácsi fegy­verrel, munícióval ült vonat­ra Hatvanban. Tizennégyen gyűltek össze Nyitrán. Valamennyiüknél fegyver. És rajtaütöttek a 32 megszeppent csendőrön. —■ Ti még nem szaladtatok el, kedveskéim? — kérdezte tőlük. Azok sírva könyörög­tek életükért. ' — Akkor sírtatok volna, mi­kor a puskavesszőt hátunkba vágtátok! Gazemberek.; í Előbb még visszaadták ne­kik tartozásukat, aztán elen- ' Iték valamennvit, fussanak, amerre szemük lát, ★ Ä nemzetközi burzsoázia szemében eleven szálka volt, idegen test a proletár Magyar- ország rendszere. A fiatal ta­nácshatalomra minden oldal­ról, minden irányból megin­dultak az intervenciós bandé­riumok. A nyitrai bánya or­mán sem lengett sokáig a vér­színű lobogó: Nyitrát elsők között foglalták el a cseh csapatok. A vörösöket kitolon­colták a telepről, és Füleken átrakták őket a határon. Ek­kor már tenyérnyi helyen élt a Tanácsköztársaság. De Lu- dovszky bácsi mégis fegyvert fogott. A túlerő szétszórta a Vörös Hadsereg haderejét. Bujkálnia kellett. Sehol nem kapott munkát, pedig családja is volt már. Rö­vid ideig Tatabányán dolgo­zott, mint csillés — más mun­kát nem adtak neki. 1919. decemberében Egercse- hiben telepedett le, a bányá­nál. Itt folyt el életének leg­java. Tudta, érezte és szinte a napok múlásával várta, hogy eljöjjön a Rend, amit újra és most már végérvényesen a sarló és kalapács diktál majd. Egercsehiben érte a felsza­badulás is. Nyolcad magával szervezte a kommunista pár­tot; ő maga elsőnek lépett a kommunista pártba. 1956. ja­nuár 15-én nyugdíjazták a bányánál. De azóta sem nyug­szik. 1956. novemberében, mi­kor Münnich elvtárs felhívás­sal fordult minden becsületes emberhez, fegyvert fogott a proletárdiktatúra védelmében, mint a Tanácsköztársaság ide­jén. Ladovszky bácsi az egy­kori vöröskatona és az egy­kori vörösőr, ma, 65 éves kó­lában is, a munkásosztály ka­tonája: munkásőr! Fáradhatatlan, nyughatatlan ember. Figyelmeztetése ma tanítás: „— Fiúk, a géppisz­toly nem alszik! Aki kezébe L-gja a munkáshatalom védel­mében, annak keményen kell szoritaniar ★ Napjában többször fel-fel- tűnik ismérős arca a bányate­lep utcáin. Esténként ő vigyáz­za itt a rendet a jegenyékkel. Mert jegenyék silbakolnak itt a házak előtt, az úttest két ol­dalán; felnyúlnak, mint ko­mor, fekete őrök, a csillag­poros égbe. ök e táj bennszü­löttei, a bányatelep jelképei. Talán a 20-as évek elején, mi­kor az első telepi lakóházak alapköveit lerakták, akkor dugták földbe mind a fiatal vesszőket. Azóta itt állnak a jegenyék katonásan, hajléko­nyán, libasorban, mintha me­netelnének valamerre... Rájuk is vigyáz géppiszto­lyával Ladovszky bácsi, velük együtt várja a reggeleket, a tavaszt, mert amióta nyugdí­jazták és özvegységre jutott, a fiatal munkásőrök helyett is ő állja a posztot. Pataky Dezső 1959, március 15, vasárnap: A magyar szabadságharc ünne­pe. 1939-ben. 20 esztendővel ezelőtt foglalták el a fasiszta német csa­patok Prágát. 1854-ben, 105 évvel ezelőtt szüle­tett E. Behring német orvos, a diftéria szérum felfedezője. & Névnap .C? Ne feledjük el, hétfőn? HENRIETTE — TEGNAP délután meg­emlékező estet rendeztek az egri Autóipari Forgácsológyár kultúrtermében a magyar— szovjet baráti hónap alkalmá­ból. — A PÉTERVÁSARI járás községeiben március 16—18. között mezőgazdasági napo­kat rendeznek. A mezőgazda- sági napok a barátsági hónap programja keretében zajla­nak le.- SZOVJET ASSZONY. KÜLDÖTTSÉG érkezik ma Mátraballa, Mátraderecske és Erdőkövesd községekbe. A vendégeket nagy szeretettel várják a községek lakói. — AZ ELSŐ 100 lánckerék- széria gyártása befejeződött az egri Autóipari Forgácsológyár­ban. Az új gyártmány készí­tését a kombájn-alkatrészek gyártásának megindulása tette szükségessé. — A HATVANI járás üze­meiben és kisiparosainál foglal­koztatott ipari tanulóknak több mint fele vesz részt a KISZ- szervezetek munkájában. — A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottsága március 16-án, v. b.rülést tark Az ülé­sen a kereskedelem és a Ven­déglátóipari Vállalat helyzetét, valamint a vállalatok fejlesz­tésével kapcsolatos forgalmi tervezetet beszélik meg. SZERKESZTŐSÉGI KÖZLEMÉNY Szántó Imre: „Eger a Rákó­czi szabadságharc korában” cí­mű cikksorozatának mai foly­tatása anyagtorlódás miatt va­sárnapi számunkból kimaradt. II MoziSzemi Vállalat terveiből Ebben az esztendőben ismét több szélesvásznú filmszínház­zal gyarapodik Heves megye Rövidesen szélesvásznú filmek vetítésére alkalmassá alakítják át a gyöngyösi Puskin film­színházat, több mint százezer forintos költséggel. A város: tanács kezdeményezésére és a város lakosságának lelkesedése nyomán ebben az esztendőben végre megkezdi működését a gyöngyösi kertmozi is. A tár­sadalmi munka és a község- fejlesztési hozzájárulás mel­lett a megyei' Moziüzemi Vál­lalat mintegy 120 ezer forint értékű berendezéssel, felsze­reléssel járul hozzá a film­színház létesítéséhez. A kert­mozi vászna mintegy 14 méter széles lesz. A hatvani Vörös Csillag mozi ugyancsak szélesvásznú filmszínház lesz ebben az esz­tendőben. A belső berendezé­sek áralakítására, a nézőtér renoválására mrntegy százezer forintot fordítanak. Pétervásárán is nemsoká** megkezdődnek a filmszínház átalakítási munkái. A széles» vásznon kívül új gépet is kap ez a mozi, azonkívül a néző» terét is átalakítják, korszerű» sítik, mintegy 200 ezer forin­tos költséggel. Ebből a pénzből a mozihelyiség akusztikáját is megjavítják. A keskenyfilm vetítőgéppel rendelkező filmszínházak nor- mál-filmvetítőgépesre való át­alakítása terén ebben az esz­tendőben Kömlőre kerül sor. A Moziüzemi Vállalat a gép kicserélését vállalta, ugyan­akkor a község lakói társadal­mi munkával járulnak hozzá az új 200 személyes lejtős né­zőtér építéséhez; Füzesabonyban 50 ezer fo­rintos költséggel korszerűsítik a mozit. Teljes tatarozásán kívül kicserélik a villanyháló­zatot is. Besenyőtelken pedig ugyancsak rendbehozzák, ki­festik a vetítőtermet. A tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára készülnek az egerlarmosi fiatalok A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 40. évfordulójára ké­szül a megye. Városokban1, falvakban az ifjúság is kiveszi részét a nagy készülődésből Egerfarmoson a KlSZ-szer­vezet és az általános iskola if­júsága színdarabba] készül a nagy ünnepre, majd veteráno­kat hívnak meg, akik elmesé­lik élményeiket a fiatalabbak­nak. Moziműsor EGEI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcalány Matiné: Benderáthy eset EGRI BRÓDY És Varsó messze van Egerben délután fél 4 órakor és este fél 8 órakor: ILYEN NAGY SZERELEiVi Füzesabonyban VÁLJUNK EL EGRI BÉKE Don Juan legutolsó kalandja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A mi kis családunk Matiné: Időzár GYÖNGYÖSI PUSKIN Sport és szerelem Matiné: Zűrzavar a cirkuszba® HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tegnap Matiné: Az emirátus bukása HATVANI KOSSUTH Hétköznapi tragédiák FÜZESABONY Don Juan legutolsó kalandja Matiné: Arlberg express HEVES Bum, a katona PÉTERVASARA Razzia Tudja-e, hogy . • • ...az első villát a XI. század­ban készítették Európában, de csak a XVII. század közepén vált az étkészlet nélkülözhe­tetlen darabjává. * ...a „TU—104” repülőgépben 120 000 műanyagból és üvegből készült különféle alkatrész ta­lálható. ...a krizantém hazája — Kí­na, ahol körülbelül háromezer évvel ezelőtt honosították meg ezt a virágot, s ma már több mint 1800 fajtáját termesztik. A leghíresebb krizantém-fajta az „Ezüst-sárkány”, amelynek egyik tövén egyszer több mint 600 különböző színű, formájú és nagyságú virág nyílt. VWVVWVyVVWWVWWWWWSAA<VWWVVVWWWVVWSA^^*VWVWVAA/\AAA/WS*VVWVVWWW\AAAAAAAAAAi^A/W\AA^ űszagú fo­il le s fel. írná mérni, *y ilyen fo- bázta már ítást, mert .zzákezd a játék ez. olta hány ennyi ebből yi a barna, ilnden koc- majd azon pontosan merüljön a ■:»i vonala... ,iább már csendes és léptei kon- nint lépked , mint vala- okban virág- dlevelű, bok- , fikuszok. A «lenti az éle- folyosón. lépek és ak­ii írozik magá- eloltja a ciga- virágcserép- olkozva újabb í a szájába, yik ajtóra pil- hér, dermedt an hidegen és mléli az ide­it it, mint aki dója, s ebben ak megvetés­tudatlant. A “ó nyílik, egy ta. Nyugodt, zkel halad kicsit össze- ■mét, amint aztán elmo­mégis jobb, Elég későre — Ügy sem tudnék aludni, meg hátha szükség lesz rám — magyarázza felvidámodott arccal a férfi, hogy végre egy ember, akivel szót válthat, aki segít neki, hogy a türelmetle­nül várt pillanat előbb elér­kezzék. — Nem hiszem, hogy segít­ségre lenne szükség, van ah­hoz itt szülésznő is, orvos... Különben is, még csak egy órája, hogy bevitték a szülő­szobába... Eltarthat regge­lig... — mondta tárgyilagos hangon az orvos, s beballagott az egyik kórterembe. Még csak egy órája — tűnő­dött a férfi, s egy kicsit most dühös volt az orvosra. Elsősor­ban is legalább másfélórája, nem beszélve az utóbbi hóna­pokról... Ennek az embernek biztosan nem volt még soha gyereke, csak eset számára Sári Jánosné, egy a sok kö­zül... Hiába, a napi munka ál­landó körforgása ott is fásult- tá teszi az embert, ahol pedig életről van szó, ifjú Sári Já­nos életéről. Természetesen fiú lesz, természetesen János és természetesen csudaszép gyerek lesz... Csak valami ba­ja ne történjen az asszony­nak. Megállt egy pillanatra, s ha­tározottan érezte, hogy ott, benn a szülőszobában, ahol most az asszony vajúdik, ott... ott, igen, most megrémült a szülésznő, s az orvos is... Komplikáció van! Császár- metszés kell! Kihagy a szív­verés, az asszony halottsápadt, a szeme csukva, a homlokán kihűlő veríték, rá gondol, őrá, aki r>edig mindennek az oka és haldoklik... Ijedten nézett körül, hátha rohannak is már GYÜRKŐ GÉZA; cé mkéz pMütk az orvosok, vérátömlesztés, operáció... Elöntötte a veríték! Az órájára nézett, féltizenket- tő. S tíz óra volt, hogy behozta a sziszegő, ijedt arcú felesé­gét... — Hová mész? — Megyek, veszem a kabá­tom, kalapom és körüljárlak! Nagyon tetszett neki az asz- szony, aki olyan karcsú volt, mint a nádszál, s olyan gömbié lett pisze kis orrával, hogy majd minden este el kellett játszani a hovámészt a kabát­tal. S most ott fekszik benn, szenved, kínlódik az új életért, ő meg itt sétál kint, kutya baja sincs, csak aggódik... Még neki mondta a kedves, hogy ne féljen, nem lesz sem­mi baj... Az orvos is nevetett, a szülésznő is nevetett.. — Mit fél, fiatalember, nem maga fog szülni... Maga már elvégezte a dolgát... Na men­jen haza szépen — mondta és egyszerűen magávalragadta a szülőszobába a feleségét S annak másfélórája, azóta sem­mi, fejből tudja, hogy nyolc- vannnégy kocka hosszába, ti­zenöt széltébe a folyosó, hogy negyven és fél a barna koc­kák száma és még mindig semmi. Nyolc levele van az asparágusnak, abból kettő szá­rad, egy hajtás pedig most bú­jik elő... Milyen könnyű az as­parágusnak! És még mindig semmi... Az orvos jött vissza, zsebre- dugott kézzel, kicsit álmosan. Ne haragudjon márs hogy megint zavarom... Dehát nem értek még a dologhoz... Az első gyerek lesz még csak... Az orvos megállt aztán köz­vetlen mozdulattal kinyújtotta a kezét.. — Kínáljon már meg egy cigarettával, az enyém elfo­gyott... Ha a feleségem nem tesz a zsebembe cigarettát, akkor én mindig elfelejtek venni... Ha csak a fiam ki nem lopta — tette hozzá tűnődve. — Magának doktor úr gye­reke is van? — kérdezte cso­dálkozva Sári. — Ne legyen túlságosan be­képzelt fiatalember, másnak is lehet gyereke, nemcsak ma­gának... — Nem azért kérdeztem, csak valahogy nem gondoltam — nevette el magát Sári és odatartotta a dobozt. Rágyúj­tottak mind a ketten... — S mennyi idős? — A fiam elmúlt már tizen­hat, a lány tizenkettő... A má­sodiknál is így izgultam, mint maga, pedig orvos vagyok.. Sohse szégyellje, ennyivel tar­tozunk az asszonynak — intett a szülőszoba felé. , Sári bólintott és mélyet szí­vott a cigarettából. — Csak... csak, miért tart ilyen soká... Már két órája, s megmondom őszintén, féltem, mert elég sovány, és kétszer is megvolt fázva terhesséee alatt... Gyorsabban is mehetne a dolog. Nem? Az orvos elnevette magát és megcsóválta a fejét, — Csuda ember maga, hát mehetne gyorsabban is, per­sze, hogy mehetne, csakhogy itt nem időre megy a dolog, mint a százméteres síkfutás­nál... Lehet, hogy csak reggel­re lesz meg a... — ...a fiam... N — ...a fia, ha úgy tetszik. Persze fiúnak kell lenni ugyebár... Ezt tudhattam vol­na... Nyugodjon meg, sajnos, ez sokkal lassabban megy, mint a... — kacsintott cinko­san, aztán tréfás hangon hoz­zátette. — Jó munkához idő kell kérem... Köszönöm a ci­garettát... — Kérem... hogyne... szíve­sen — nézett az orvos után Sári, aki eltűnt a folyosó vé­gén az inspekcióé orvos szo­bájában. Újra csend, újra magány és újra a gondolatok. Rótta a fo­lyosót, mintha őrséget járna, harminc hosszú lépés jobbra, harminc balra, csak éppen nincs fegyver a vállán, nincs csattogó fordulás, — csak iz­galom van. Furcsa lesz azért. Tele lesz a lakás pelenkával, bőgéssel, éjszaka ringatni kell. a harmadik, aki most születik, betör az életbe, jogot követel magának, s a két felnőtt úgy ugrál majd, ahogy a... Szó sincs ugrálásról. A gyereket keményen kell nevelni. Keményen és egy­szerűen. Kapjon meg min­dent, ami szükséges, de nem elkényeztetni. Fiú gyerek szá­mára nincs rosszabb, mintha elkényeztetik... Addig nem lesz játék, míg a leckéjét el nem végzi... Csakis ilyen Ke­mény eszközökkel lehet el­érni, hogy enjber legyen a srácból, mérnök. S megfogja köszönni majd, egészen biztos megköszöni, hogy így ne­velte őt az apja... Persze a nőkre, italra, kártyára vigyáz­nia kell majd jobban, mintha lány lenne... Dehát ez már igy van. A gyerek gond és fele­lősség, a gyerek... A gyerezl Dehát hol a gyerek, még min­dig semmi? Hát bele lehet orülni_ ebbe... Vagy a szülész­nő húzza az időt, hogy na­gyobb tekintélye legyen... Ennyi ideig szülni egy gyere­ket... Igen, egy kicsit mindig kényelmes volt a kedves, az is lehet a baj, hogy ilyen ké­nyelmes ... Igyekezhetne már jobban... Elfáradt, leült a pádra, ke­resztbe vette a lábát... és arra riadt fel, hogy ott áll előtte a szülésznő, mosolyogva.. — Baj vah, csak mondja meg bátran, erős vagyoK — ugrott talpra ijedten. — Dehogy van baj... Meg­van a gyerek, lány. szép kis lány, nem is olyan kicsi, majdnem négy kiló! — Köszönöm szépen, na­gyon jól tetszett csinálni —. hebegett Sári... — ha lehene, megnézném, meg a felesége­met is.„ — Hát kérem az most nem megy... Az asszony kifáradt, a gyerek alszik... Tessék majd reggel jönni... Magára is rá­fér a pihenés, hisz halálra iz­gulta magát... — rángatta meg a kötényét az asszony. — Nem izgultam, miért is izgultam volna? — mondta kicsit fölényesen... — Hát as- kor maid reggel... Jóéjszakát! — köszönt és meginduit lefelé a lépcsőn. A kanyarban volt egy pad. Ott !e kellett ülnie, mert úgv érezte.' hogv nem bírJa tovább se a boldogságot^ se a kiállott izgalmakat,

Next

/
Thumbnails
Contents