Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

4 NßFÜJSAG 1959. március 11., szerda A mette és meséiés A mese hozzátartozik a gyer­mek életéhez. Sokszor nem akar az édesanya vagy más hozzátartozója mesemondása nélkül elaludni. De napközben iá szívesen és csodálattal hall­gat mesét. Ez a tapasztalat bírta a kutatókat arra, hogy vizsgálják a gyermeklélek és a mese csodálatos viszonyát. Mi lehet az, ami a mesemon-, dáshak és a meseszöveg hall­gatásénak olyan hihetetlen erőt kölcsönöz, hogy a gyer­mek fáradtságát is elfelejti. Előbb még sírt, de könnyei fel­száradnak, s néhány perc múlva mosolyog. Megütötte magát, de megindul a mese ér­dekes cselekménye, s teljes lé­lekkel . figyel, már azt sem ér­tgazi, bensőséges, családias hangulatban zajlott le vállala­tunknál a nemzetközi nőnap megünneplése. A. férfiak a legnagyobb ti­toktartással készülődtek a vál­lalat nődolgozóiriak megven- dégelésére. Meglepetésnek szánták és valóban kedves meglepetésként hatott az a sok figyelmesség, amivel az üzem nődolgozóit körülvették. A vállalat kultúrtermében hófehér terített asztal várta a nőket. Ugyancsak meglepetés volt a boldog! népi együttes kedves, látványos műsora, mely az ünnepség színvonalát emelte. Az ünnepség után a vállalat dolgozói együtt szóra­koztak a boldogi fiatalokkal. Ez az összejövetel még jobban elmélyítette a kapcsolatot a Fémtermia Vállalat dolgozói és a böldogi dolgozó paraszt­ság között. Jó hangulatban távoztak a nők és hálával gondoltak a vállalat férfi dolgozóira, akik zi, hogy valami fáj, csak a me­se köti le figyelmét. A magyarázat erre az, hogy a gyermek sajátos lelki szer­kezete igényli a mesét. Ez érteti meg velünk, ezeket a je­lenségeket. A gyermek még nem tud különbséget tenni a valóságos világ és a képzelet között. így tehát a mese vilá­gának és az abban történő cso­dálatos eseménynek teljes hi­telt ad. A gyermeket a mesében nem az érdekli, amit a felnőtt szép­nek, értékesnek tart. Szüksé­ges, hogy ízlését ebben is ne­velj ük. hogy értékes mesékkel gazdagítsuk lelkét. Tartalmi szempontból aján­latos, hogy olyan mesét válasz­ezt a kedves ünnepséget meg­rendezték. Kiss Imréné Ez a divat (Postai szabasminta-szolgálat) Kiskabát 6—12 éves korig, kétsoros gombolással, bevágott zsebekkel. Készíthető: szövetből, kordbánsony- ból, düftinből. (Régi felnőtt ru­hák anyagából alakításra kiválóan alkalmas modell.) szón ki a szülő, amelynek alaphangulata az öröm, ne fé­lelemmel. hanem örömmel, jól­eső érzéssel töltse el a gyer­meket. Nem helyes, ha a szülő ijesztően ható, a gyermek nyu­galmát megzavaró rémtörténe­teket mesél gyermekének. He­lyes, ha a gyermekmesében előforduló kegyetlen részlete­ket letompítjuk, vagy elhagy­juk, persze anélkül, hogy a mese szerkezetét kiforgatnánk Meséljenek sokat a szülők gyermekeiknek. Szerezzenek ezzel minél több szép él­ményt. Szórakoztassák, gyö­nyörködtessék gyermekeiket a mesén keresztül. Alkalmasak mesélésre a 3— 6 éves gyermekeknek a ma­gyar és külföldi fordításban megjelent népmesék. A ma­gyar népmesék különösen al­kalmasak, mert jellemzőjük az, hogy sok csodálatos és várat­lan fordulatot találunk benne, ezen felül pedig szereplőjük ismerős nevű magyar gyer­mek, vagy felnőtt. A 2—3 éves gyermekeknek kezdetben csak rövid elbeszéléseket mond­junk, vagy egészen egyszerű, könnven érthető meséket me­séljünk. Jó és hasznos szórakozás a gyermekek számára a színes képeskönyv. Úgy válasszák meg ezt a szülők, hogy a gyer­mek számára az színes, képes dolgokat tartalmazzon. Néze­gesse együtt a szülő gyermeké­vel a képeskönyvet, láttasson meg vele mindent. Olvassa el gyakran a hozzá írt verseket is. így lesz a gyermek számára valóban szórakozás a képes­könyv' nézegetés. De csak ad­dig foglalkozzunk vele, amed­dig a gyermeket érdekli. , Mind a meséléssel, mind a képeskönyv nézegetéssel és el­beszélések mondásával a gyer­mek anyanyelvi nevelését mozdítjuk elő. Vaszily Anna Az opei Fémtermia Vállalatnál is megünnepelték a nőnapot Jó, ha tudjuk az öltözködéskor ... hogy a női divatban ál­talában két irányzat uralkodik. Az egyik az úgynevezett ango­los, a másik a franciás fazon. Az angolos — egyszerű, sima vonalú: munkához, délelőtti és délutáni viseletre, kirándulás­hoz, sporthoz alkalmas. A fran­ciás inkább díszesebb, s csak bizonyos alkalmakkor —- szín­házba, hangversenyre, társa­ságban — hordható. E kétféle stílus egy-egy ruhadarabját so­ha ne hordjuk együtt. ... hogy öltözködésünket ne csak fazonban, hanem színek­ben is hangoljuk össze. Nincs csúnyább a tarkabarka öltöze­tű megjelenésnél. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg 2—3 szín uralkodjék öltözetünkben. ... hogy ne keverjük össze a különbözőképpen mintás ru­hadarabokat. Ne hordjunk pél­dául kockás szoknyát pettyes blúzzal, vagy virágos anyagot csíkossal stb. Mintás anyago­kat lehetőség szerint simával kombinálva viseljünk. ... hogy a ruha és az öltöz­ködés dísze: a szépen és jól ki­válogatott ékszer. De itt is alapvető szabály, hogy a kevés mindig szebb, mint a sok. Nem kell ujjúnkat, nyakunkat több­féle karpereccel, nyaklánccal díszíteni. A hivalkodás inkább árt, mint használ az előnyös megjelenésnek. Háztartási tanácsok MELEG KALÄCS ÉS KENYÉR FELVÄGÄSA A kalácsot lehetőleg ne vág­juk fel, amíg meleg. De ha va­lamilyen okból mégis szükség volna erre. akkor a kést márt­suk forró vízbe, vagy tüzesít- sük meg, gyorsan töröljük le, s így vágjuk vele a kalácsot. Ugyanígy vághatjuk fel szépen a puha kenyeret s általában a kelttésztákat. SZÉTFŐTT A BURGONYA A lisztes burgonya némely­kor olyan gyönge, hogy bárho­gyan vigyázunk is rá, teljesen szétfő, úgyhogy nem lehet ka­rikára, vagy kockára vágni. Ez_ ellen nagyon jó óvszer, hogy amikor héjában főzzük — sőt, amikor hámozva —, kevés ece­tet teszünk a vízbe. FELHASZNÁLHATÓ-E A MEGZÖLDÜLT BURGONYA? A megzöldült burgonya fel­használható, de csak akkor, ha főzés előtt meghámozzuk. így az egészségre ártalmas hatása csökken. Ha a megzöldült bur­gonyát kiválogatva, meleg és sötét helyen tartjuk, zöld szí­nét elveszíti és jó ízét is visz- szakapja. RECEPTEK CIGÁNY-POGÁCSA Három tojás kemény habját, 28 deka törött cukor, és 28 de­ka darált mogyoró, vagy man­dulával összekeverünk, kis ideig állni hagyjuk, azután pogácsákat formálunk belőle és megsütjük. Ha kihűlt, cso­koládémázzal bevonjuk. KOSSUTH-SZELET Veszünk négy egész tojást, ugyanannyi súlyú törött cuk­rot, lisztet és vajat. Ezeket együtt sima - tésztává elkever­jük, teszünk bele Vé citrom re­szelt héját és egy sütőport Vajjal kikent és liszttel meg­hintett tepsibe öntjük, a tészta 2 ujjnyi magasságban legyen, tetejét meghintjük 14 szem há­mozott mandula apró morzsái­val. Középerős tűznél pirosra sütjük, és ha kihűlt, szeletek­re felvágjuk. LEVESBE VALÓ SONKÁS GOMBÓC Két egész tojást, négy deka vajat, tíz deka sonkát, egy kis törött borsot, sót, egy kávés­kanál lisztet összekeverünk és annyi zsemlyemorzsát teszünk hozzá, hogy az egész összeáll­jon. Azután kezünkre egy ke­vés morzsát hintünk, gombó­cokat formálunk belőle és ha a húsleves forr, befőzzük. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG Felfelé a lejtőn EGRI BRODY Idegenoen GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tegnap GYÖNGYÖSI PUSKIN Az árban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Robin Hood HATVANI KOSSUTH Csengő-bongó fáoska FÜZESABONY Csatorna . HEVES 101-es sas |pETERVASARa Hétköznapi tragédiák I Egerben este fél 8 őrakor MAJD A PAPA (Bérletszünet) TIT hír „Világnézeti harcok a bio­lógiai elméletek körül” cím­mel tart előadást dr. Kontra György egyetemi tanszékvezető tanár, szerdán este, fél 8 óra­kor, Egerben, a TIT-klubban. L. Tolsztojról tart előadást Halmos Gyula tanár Egerben, csütörtökön este 6 órakor, a Pedagógiai Főiskola 56-os ter- 1 méhen 1959. március 11, szerda: 1891-ban született Otto Grote­wohl. 1849-ben Bem diadalmas hadjá­rata során elfoglalja Nagyszebeni. V Névnap Q? Ne feledjük, csütörtökön: GERGELY — A SZARVASKŐI szénbá­nyánál felépült osztályozó még nem teljes kapacitással működik, mert a teljes kihasz­náláshoz napi 60 vagon sze­net kellene felszínre küldeni a bányászoknak.- A SZÁNTÓFÖLDEK 30 százalékát istállótrágyázták az idén Kápolna községben. Jelenetősen megnőtt a műtrá­gyafelhasználás is. — KÉTSZÁZ folyóméter villanyhálózat-bővítést fognak végrehajtani állami erőből Ke- rekharaszt termelőszövetkezeti községben. Az érdekelt laká­sokban még ez évben kigyullad a villany.- A PETÖFIBANYAI la­kóházak havi karbantartási költsége meghaladja a száz­ezer forintot. Jelentős össze­get költenek a közvilágításra, vízfogyasztásra, és az épüle­tekben a kisebb-nagyobb ja­vítási murpkák elvégzésére.- TIZENHATEZER tojást vásároltak fel másfél nap alatt Kerecsenden a földművesszö­vetkezet emberei. A község mintaközség és így évente sok ezer fajtiszta tojást szállítanak a keltetőbe. FELHÍVÁS Felkérem azokat az elvtársa­kat, akik a Magyar Tanácsköz­társaság idején a 10. Vörös gya­logezredben szolgáltak, közöl­jék címüket Málnás András főhadnaggyal, Eger, Heves me­gyei kiegészítő parancsnokság címen. A kocsonya Szeretem a csül­köt, de iwem eze­retem <f kocso nyát. A csülök pi­rosba mán ott in­cselkedik velem pont a tányér kö­zepén, de hogy megehessem, hogy eljussak hozzá, vágyam betelje­süléséhez, át kell rágnom magam a a kocsonya falán. Eszem a megder­medt levet, amely úgy remeg a vil­lán, mintha ő útálna engem és nem én őt, eszem és gondolkodom. A kocsonya úgy­látszik, filozófus­sá teszi az embert ...Ilyen az élet A jóért meg kell küzdeni, számta­lan nehézségen kell keresztülve­rekednie az em­bernek magát, míg eljut az áhított csülökig, akarom mondani, megál­modott céljáig. De az ember nem elégszik meg egyetlen céllal mindig újakat tűz ki maga elé — mennyi tányér kocsonya! — s mindig végig kell ennie ezt a re­megő izét, míg a tányér közepére jut. Nem adják ingyen a boldogsá­got, s nem is tudja az igazán megbe­csülni a szépen füstölt csülköt, aki csak úgy ukmuk- fuk hozzájut a tá­nyér közepéhez... ...eszem a ko­csonyát és filozo­fálok. Aztán lete­szem a villát. Igen, bevallom, én vagyok ama egy a sok közül, ki nem kép es meg­birkózni a nehéz­ségekkel, a gyáva és botor, ki éppen a cél előtt dől fci a nemes küzde­lemből: a kocso­nyát megettem, a csülök ott vár érintetlen s már nem vagyok képes egy falatot sem enni. A fene egye meg ezt az egész filozófiát, meny­nyivel okosabb lett volna egysze­rűen kiemelni a tányér közepéről a csülköt és meg­elégedett rágás közben legfel­jebb kreáltam volna tettemre más filozófiai té­telt. Mert az ember mindent meg tud magyarázni! (egri) Benépesült a kápolnai határ is Kápolna község határában tegnap több mint száz fogat dolgozott és végezte a tavaszi munkákat. Az községbe már megérkeztek a szükséges vető­magvak és azok cseréje is na­gyobb részt befejeződött. A községi tanács véleménye szerint az árpa, zab, borsó ve­tését már 60 százalékban el­végezték a dolgozó parasztok. Ezideig 200 mázsa műtrágyát I szórtak ki a földeikre. Precízen — Azt hiszem, Kovács űr, hogy most pontosan jó a kalap. A kígyóbűvölés iskolája >liért perdül táncra a kobra a furulya hangjára? New Delhi egyik napsütötte utcáján egy turbános, szakál­las indus ül. Előtte két terebé­lyes kosár. Kezében furcsa, az alsó végén kiszélesedő furu­lyát tart. Körülötte néhány kí­váncsi áll, akiket a furulya hangja csalt ki az utcára. Az indus furulyázás közben hirtelen lekapja a kosár fe­delét. A bámészkodók ijedten visszahőkölnek. A kosárból két karcsú, vékony test bújik elő. Kobrák. Szemük hideg, hipnotizáló tekintettel mered a világba és feszes, kiegyene­sedett testük hajladozni kezd a zene ütemére. Néhány per­cig tart az ördögi tánc. A kíváncsiak lebilincselve nézik a látványt. A kígyóbűvölő hir­telen abbahagyja a furulyá- zást. A két kígyó erőtlenül csuklik össze. Egy mozdulat és máris a kosárban vannak, biz­tos födél alatt. Az indus ar­cán elégedett mosoly játszik. Kinyújtja tenyerét és fejbó- lintással köszöni meg a bele­dobott pénzdarabokat. Fura mesterség Indiában jóformán minde­nütt láthatunk kígyóbűvölőt, de egyetlenegy sem él a vá­raiban. A városba csak dol­gozni járnak, külön települé­seiken élnek a városok köze­lében. Ha megunják az egyik helyen, felszedik a sátorfá­jukat és elköltöznek. Nomád életmódot folytatnak, mint ál­talában az artisták. Átlag két-háromszáz ember él egy-egy ilyen településen. Csak kígyószelídítéssel foglal­koznak, más munkát nem szí­vesen vállalnak. A kígyóbű­völő fia maga is rendszerint apja mesterségét folytatja. mert ez a mesterség apáról fiúra száll. A lánya meg előbb-utóbb kígyóbűvölő fele­sége lesz. A kígyóbűvölés tanítása már akkor megkezdődik, amikor az ifjú, de reményteljes cse­mete még a földön mászkál — a kígyók és az állatok mellett. Megszokja őket, egyáltalán nem fél tőlük. A kígyószelídí- tést rendszerint apjától tanul­ja, de a leghíresebb és legta­pasztaltabb kígyószelídítők is gyakran foglalkoznak vele. • Azt a gyereket, aki különös tehetséget mutat e mesterség iránt, Észak-Indiába küldik és külön iskolában tanítják a kígyóbűvölés fogásaira. Meg­tanulja az úgynevezett mantá- kat is, vagyis azokat a szava­kat és kifejezéseket, amelye­ket a kígyóbűvölők használ­nak, amikor neveltjeikkel be­szélgetnek. A kígyóbűvölők ugyanis azt hiszik, hogy a kí­gyók valamikor beszélni is tudtak és még most is megér­tik a hozzájuk intézett szava­kat. Mérge — halál A kígyó-, különösen pedig a kobratáncoltatás nagyon nehéz. A kígyóbűvölőkön egyáltalán nem látszik, hogy félnek a ve­szélyes hüllőktől, de azért ál­landóan vigyáznak és szem­mel tartják őket. Mert ha a kobrák hajlandók is táncolni, ez még nem jelenti azt, hogy tetszik is nekik Még a legsze­lídebb, és legszófogadóbb kob­ra is fellázadhat. Mellékesen megjegyezzük: téves az az állítás, hogy a kígyószelídítő kiszedi a kob­ra méregfogait. Ezt nagyon ritkán teszi, de akkor sem so« kát ér vele, mert a fogatlan, kobrának is van mérge és elég, ha akármilyen apró seb­re, vagy horzsolásra freccsen, máris halált okoz. Ezért a klgyószelídítő na­gyon óvatos. Gyógyszere a kí­gyómarás ellen egy erdei gyö­kér és egy fekete kődarab. Ha véletlenül megmarja a kígyó, ezt használja elsősegélynek (és utolsónak is). Azt mondják, hogy az a fekete kő semle­gesíti a kígyó mérgét, a gyö-, kér pedig kihányatja az em­berrel a mérget. (A tudósok, akik megvizs­gálták ezt a gyökeret, azt ál­lítják róla, hogy semmit sem ér a kígyómarás ellen.) Kígyófogás A kígyószelídítők legnehe­zebb dolga a kígyófogás. Ido- mítása már jóval könnyebb. A kígyóvadászatnak nincs kidol­gozott, általánosan elfogadott módja. Alig van két olyan kígyószelídítő, aki ugyanazon a módon vadászna ezekre a hajlékony, veszélyes hüllőkre. Egyes kígyószelídítők furulya­szóval csalják elő, mások egy­szerű csalétekkel, ismét mások kiássák őket fészkükből. Ezután következik az idomi- tás. Ez jóval könnyebb dolog, mert a kígyókban van némi zeneérzék és rögtön „táncra perdülnek” a furulya hangjai­ra. Hogy miképp észlelik a zenét, nem tudjuk. Vajon hal­lanak-e egyáltalán, hiszen nincs hallószervük. És miért táncolnak? Erre a kérdésre re-k ők ad- hathának választ — a kígyók Az emberek csak találgatják a helyes feleletet

Next

/
Thumbnails
Contents