Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

25

tsrepeisÄG

1959. március 11., szerda

SZÁNTÓ IMRE:

Eger a Rákóczi szabadságharc korában

Hruscsov és Walter Uibriclit beszélt a berlini dolgozók nagygyűlésén

IL

Rákóczi kiáltványa Heves megyében sem hangzott el hatás nélkül. Az egész vidéken megindult a mozgalom és felkelő csapatok szervezkedtek mindenfelé, melyek Eger felé közeledtek. A Gyöngyösön megmdult kuruc mozgalom csakhamar magával ragadta az egész vármegyét. Almásy János 1703. őszén a kurucokhoz állott, s október 4-én mint Bercsényi Miklós meghatalmazottja közfe'kelést hirdetett Almásy a föld népét felkelésre szólította fel és Eger ostromára hadba parancsolta a Gyöngyös környéki falvakat. Annak hírére, hogy a befolyásos nemes úr a kurucok pártjára állott, a megyei nemességből is mind többen csatlakoztak Rákóczi zász'aia alá. A felkelő gya’ogcs és lovas sereg október 21-én indult el Gyöngyösről és Sáron, Vlsontán, Halmaion át fiáiba érkezett. A kuruc felkelőket október 26-án már Andomakon találjuk, ahol egyesülve a Borsod megyei felkelőkkel, Andornak és Makiár között az Eger vize két partján tábort vertek. Létszámuk kb. kétezer főt számlált.

Telekesy püspök-főispán a megyei tisztikar egy részével a német katonasággal megrakott Egervára tövében, a városba zárkózva várta ak események további alakulását. Az egri várban ekkor Pfeffenkofer epredének egy része tartózkodott. Október 16-án parasztruhába öltözködve, kerülő utakon érkezett Budáról a várba gróf Zmzeindorf Ferdmánd és vette át annak védelmét. Almásy Egert megadásra szólította fel. de eredmény nélkül. Erre elrendelte a város körül- zárását. A körülzárást a katonai fegyelemhez nem szokott megyei hadak garázdálkodások közepette hajtotta végre. Mivel a DÜsoök ellenállott a kuruc felkélő seregnek, október 29-én megtámadta a város hatvani kapuját. A városba zárkózott fegyveres erő segítségével azonban a püspöknek sikerült visszaűzni őket. Rákóczi Bercsényi Miklóst egy válogatott, 8—9000 főnyi dandár élén azzal az utasítással küldte Eger alá. ho°v eskesse fel a város népét a fejedelem hűségére, a püspök-főispánt pedig bírják rá. hogy ne hagyja el püspöki székhelyét, mert a felkelés célja nem a katolikusok elnyomása. Bercsényi olyan értelmű parancsot is kapott Rákóczitól, hogy Eger lakosait — akik maguk jelentették be hódolási szándékukat — vezesse ki a városból, mert a város kiürítése esetén a várat

könnyebb lesz megadásra kényszeríteni.

Az események azonban máskép alakultak, mint ahogyan Rákóczi eltervezte. Bercsényi október 20-án Andorn akra érkezett seregével. Innen a város közelében levő egyik malom mellé vonult és letáborozott. Ezt látván, az egriek lemondtak a város további védelméről, Bercsényivel megegyezés jött létre az egri magyarság útján, kik a városból kivonulván, a németek és rácok a várba zárkóztak be. így Bercsényi Miklós generális megérkeztével Telekesy püspök és a város részéről megszűnt nv'nden ellenállás; a város kapui megnyíltak a kurucok előtt. A magyar katonaság azonnal felcsapott kurucnak Telekesy püspök nem kívánt tovább maradni Egerben; a szerzetesekkel együtt Budára igyekezett, de „megárestálta- tott”; először Füzesabonyba vitték, ahol hetekig hetesen feküdt, azután pedig Cserépvárába internálták.

Miután Eger városa ilymó- don a kurucoknak meghódolt, a vár védelmére oda zárkózott fegyveres sereg gróf Zin"en- dorf vezérlete alatt tovább folytatta az ellenállást. Bercsényi generális november 8-a körül — az egri magyar katonaságot magával vivén — elvonult a vár alól, hogy átvegye a felvidéki hadműveletek irányítását. A vár körülzárását és ostromát Almásy János alispánra bízta. Amint a város magyar népe a püspökkel és a megyei tisztikarral elhagyta a várost, s a németek és a rácok bevették magukat a várba, az erőséget körülzáró kuruc fegyveres felkelők november 9-én berohantak a városba, s jelentős részét, — úgy látszik, a német és rác telepeket — felgyújtották és kifosztották. Felégették a püspöki lakot is. Egernek több mint a fele a lángok martaléka lett. A diilás november 15-ig tartott, amikor a vár német-rác őrsége lecsapott a felégetett, kirabolt városra és kiverte belőle a kuru- cokat. Ezután Eger várának labanc őrsége többször intézett kirohanásokat az ostromlók ellen. A várbeliek kitörései folytán a kuruc felkelő sereg december 13-án kénytelen volt a várost kiüríteni.

Míg az egri vár labanc őrsége keményen tartotta magát, Heves megye legnagyobb része behódolt Rákóczinak. Eger város megadása után a magyar katonaság csa’ádjukat Heves és Borsod vármegyék falvaiban szál’ásolták el, ők maguk pedig Bercsényivel együtt a

harctérre vonultak. Hiába próbálta Telekesy püspök különféle ígérgetésekkel eltántorítani a kurucok ügyétő Eger város magyar lakosságát, az egykori végbeli katonaságot. A püspök sem ígérgetésekkel, sem kemény esküve1 nem tudta megtartani őket a Habsburg király hűségén, ugyanakkor , minden erőszak nélkül”, lelkes hazaszeretetül indíttatva, sorakoztak fel Rákóczi zászlaja alá.

Bercsényi Mik’ós generális 1703 november 7-én már azt írta Károlyinak; „Az egriek holnap Kegyelmetek mellé föl ülnek”. Az egri magyar őrségből a’akult lovas regiment ezereskapitánya, az az Ordódy György lett, aki csak a város kapitulációja után szá’lt a kuruc táborba. Az ezredében harcoló egri vitézek derekasan helytálltak amikor Ausztria és Morva szélein hadakoztak.

1703—4. telén az ostromló kuruc had mindössze az egri vár körü’zárására szorítkozhatott. A várbeliek, akiknek élelmiszere fogytán volt, időközben sikeres kirohanásaikkal töltötték meg sovány éléstáraikat. Egervár tulajdonképpeni tervszerű ostroma csak 1704. tavaszán vette kezdetét Rákóczi Ferenc vezetésével. Rákóczi március 7-én már a várat körülzáró táborban tartózkodott és 9-én 13 nagy ágyúval és öt mozsárral megkezdte a vár 'övetését. Emlékirataiban így emlékezik meg az egri vár ostromáról: „... Egert szándékoztam megtámadni, ágyúkat és mozsarakat hozattam Tokajból és márciusban elhagytam miskolci té’i szállásomat. Eger vára régimódi erődítmény volt, a város felé öreg tornyokkal, a szőlők fe'ől pedig igen magas, kiszögellő védművekkel, melyeket a németek még a háború előtt leromboHattak. Így csak az erősfalú belsői vár maradt meg, Zinpendorf gróf. a parancsnoka, s a heivőrség elég gyenge vo’t... Az ostrom kezdetén a várba húzódó rácok néhány magyarral együtt elég élénken kirohantak sáncaimra, de miután mindig visszanyomtam őket, s legjobb vitézeiket elvesztették, nyugodtan megmaradtak fa’aik között. Középszerű ágyúim egyáltalán nem ártottak az öreg falaknak, de szökevényektől megtudtam, hogy a bombák okozta rázkódtatásoktól megrepedtek a víztartók, s kezdett a víz kiszivárogni be’ölük. Minthogy ilyen módon vízszűke fenyegette a várat, azza! biztattam magamat, hogy a helyőrség nemsokára megadásra kényszerül”.

(Folytatjuk)

Berlin (MTI).

Hétfőn délután a Német Szocia'ista Egységpárt Központi Bizottsága, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontiának Országos Tanácsa tömeggyűlést rendezett a berlini Werner Seelenbinder csarnokban.

Óriási lelkesedés fogadta

mindenfelé N. Sz. Hruscsovot

és kíséretét,

A nagygvűlést Correns professzor, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsán' elnöke nyitotta meg, majd N. Sz. H-uscsov mondott nagy beszédet.

Hruscsov szavaira óriási, p-rcekig tartó taps és v'haros éljenzés tört ki a teremben.

A gyűlés részvevői felá'ltaK helyükrő1 és lelkesen ünnepelték a német—s wjet barátságot és a békét.

Ezután Walter Ulbricht, a ómét Szocialista E,. -égpárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet, amelyet ugyancsak naev taps követett, majd a j“len’evők élőn-’ 1 ik az internacionálét. (MTI)

Hruscsov beszéde

BERLIN (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a berlini nagygyűlésen mondott beszédében mindenekelőtt köszönetét mondott a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK Minisztertanácsának és a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának, azért, hogy mégegyszer találkozhatott Berlin lakosságával. A Szovjetunió dolgozóinak szívből jövő üdvözletét tolmácsolva, Hruscsov áttért a német problémára. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele szempontjából igen fontos lépés lenne a német kérdés békés rendezése. A német békeszerződés megkötése és a nyugatberlini megszállási rendszer megszüntetése előmozdítaná a két német állam közeledését, lehetővé tenné egész Németország békés fejlődését. A béke- szerződés megkötése sok olyan tépyezőt kiküszöbölne, amelyek bizalmatlanságot keltenek az államok között, egyszersmind megszilárdítaná a békét; és a népek biztonságát.

— Ügy tűnnék — mondotta Hruscsov —, hogy mindenkinek érdeke fűződik a békeszerződés megkötéséhez. A nyugati hatalmak azonban, amelyek a hitleri Németország ellen folytatott háborúban szövetségeseink voltak, most a Német Szövetségi Köztársaság kormányával együtt elleneik a béke- szerződés megkötését.

A nyugat-németországi re- vans-politkusok igyekszenek halogatni a békeszerződés aláírását, hogy atomfegyverhez j ihassanak, és — ha sikerül — jobban megyúrhassák a német ''özvéleményt egy újabb háború céljára. De Nyugat- Németországban most izmosodnak a háborúellenes erők. A német nép valóban a béke biztosítását akarja.

A berlini kérdésre áttérve Hruscsov a következőket mondotta:

A békeszerződés aláírása

egyszer=mind a nyugatberlini kérd ;s megoldását is jelentené,

Nyugat-Berlin, mint Naey- Berlin része, a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik.

Józanul szerűé1 hét jük a dolgok állását és megértjük, hogy Nyugat-Berlin bekapcsolása a N ‘1 -mkratikus Köztársaság összetételébe, a nyugat-berlini lakosság kia’a- kult é’etmAdiának fájda’mas megváltoztatását okozná Ezért terjesztette elő a Szovjetunió azt a javaslatot, hogy adják Nyu'T~+ Béri1----’ ■» -zabad váro

s státusát Indítványoztuk, hogy a nagyhatalmak szavatolják a szabad város függetlenségét és szabad fejlődését. Egyetlen államnak — be’eért- ve a két német á'lamot is — sem szabad beavatkoznia b“lső ügyeibe Még azt sem ellenezzük, hogy az ENSZ is részt vegyen a garanciák nyújtásában.

Amennyiben szükséges, még azzal is egyetértünk, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vagy semleges országok valamilyen minimális csapatokat tartsanak Nyugat-Ber- linben, ame’yek biztosítanák a szabad város státusának betartását. de nem lenne joguk beavatkozni a város belső életébe.

Mi csak egyet akarunk: megszüntetni a feszültség veszélyes tűzfészkét Európa közepében és megteremteni a nyugodt és egészséges élet fel- té+e’eit Nyugat-Berlinben.

Ha a nyugati hatalmak — mondta N. Sz. Hruscsov — nem szavakkal, hanem tettekkel kívánnak jót Nyugat-Berlin lakosságának, akkor csatlakoznak a szoviet javaslathoz, annál is inkább, mert va- lóraváitásénak megvan minden reális lehetősége.

Csodálkozást kelt az a tény. hogy a nyugatberlini szenátus egyes olyan vezetői, akik — mint mondják — isteni rendeltetéssel védik a város és lakosságának érdekeit — síkra szállnak Nyugat-Berlin külföldi csapatok által való megszállásának fenntartása mellett. Engediék meg, hogy feltegyem a kérdést, kinek az érdeke* vezérük őket?

Szé'eskörű támogatásra talált az a javaslat, hogy Nyu- gat-Berlin legyen demilitari- zált, szabad város. De akadnak oVan emberek is. „akik úgy vélik, hogy nemcsak Nvugat- Berbnt, hanem Berlin keleti rés-ét is szabad váróinak kellene minősíteni.

Ezek az urak nyilván elfelejtik, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. Étvágyuk kitűnő. Szem'á'omást azt szeretnék, ha Kelet-Berlin után a Német Demokratikus Köztársaság egész területét is a szabad városhoz csaholhatnák.

A mi véleményünk szerint az ilyesfajta vé’ekedések nem bírják el a kritikát irreálisak és csak megnehezítik Nyugat- Berlin szabad város létrehozása kérdésének megoldását.

Azt akarjuk — mondotta Hruscsov —, hogy mindenki világosan megértse: a két német ál’ammal kötendő béke- szerződésre és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésére vonatkozó javasltaink abból a gondoskodásból fakadtak, hogy elkülöní+sük egymástól a két tábor fegyveres erő't, és rendezzük a helvze+et a világ e térségében. Mi ezt megtesszük, függetlenül attóL, hogy te+szik-e ez Adenauer úrnak, vagy sem. És akkor maid politikájáról végképp lehull az álarc, mint a háborús készülődés politikájáról.

Hruscsov utalva az Ollen- hauerral, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével történt találkozásra, ezeket mondta: a jelen körülmények közepette a német szociáldemokratáktól elvárják, hogy józan megértést tanúsítsanak a kialakult helyzet iránt. Amennyiben azonban nem tanúsítanak ilyen megértést, nem teszik meg mindazt, amit a nép javára, a béke érdekében meg kell tenniök, a történelem sohasem bocsátja meg nekik azt!

Walter Ulbricht beszéde

Hruscsov legúfabb javaslatának és Ol Sen hauerral folytatott megbeszélésének visszhangja a nyugati fővárosokban

WASHINGTON (MTI): Egyes washingtoni diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy a „ szabad város”-ra vonatkozó szovjet elgondolás valószínűleg elfogadhatatlan az amerikai . kormány és szövetségesei számára. Ennek ellenére a szovjet miniszterelnök javaslatát, amelyet megelőzött az a kijelentése, hogy május 27-ét nem kell ultimátumszerű időpontnak tekinteni, újabb jelnek minősítik a feszültség enyhülésére.

LONDON: Diplomáciai megfigyelők azért tart iák fontosnak Hruscsov kijelentését, mert most először tekintett el attól a feltételtől, hogy a nyugati hatalmaknak ki kell vo- nulniok Nyugat-Berlinből. Ügy látják, Hruscsovnak ez a javaslata szintén» példa arra, hogy Macmillahnek Moszkvában sikerült enyhíteni a helyzetet. A Reuter szerint Hruscsov már Moszkvában közölte Macmil- lannel. azt az elgondolását, logy a nyugati szövetségesek és a szovjet csapatok biztosítsák Nyugat-Berlin szabad város iellegét.

BERLIN: Hruscsov talán

megnyitotta az utat a berlini

válság kompromisszumos megoldásához — írja az AP. — Az új javaslat első látásra Moszkva által adott engedménynek látszik. A nyugati diplomatáknak hosszan és alaposan kell tanulmányozniok az új szovjet javaslatot.

BONN: Bonni vezető körökben érdeklődéssel fogadták Hruscsov új javaslatát. Tájékozott megfigyelők szerint ez a javaslat megerősíti azt a benyomást, hogy az oroszok akarnak tárgyalni Berlinről. Egyes megfigyelők úgy vélik, Hruscsov úgy látszik, olyan megoldást javasolt, amely „megmenti a látszatot” minden érdekelt fél részére.

NEW YORK: A New York Times azt írja, hogy míg Hruscsov különböző tervekkel áll elő a német kérdésben, a nyugati hatalmak még mindig csak az előzetes tanácskozásokat folytatják. Elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy a Nyugat nem mozog-e túlságosan lassan? A nyugati szövetségesek között már kezd megnyilvánulni a félelem, hogy a

határozott program hiánya miatt a „rugalmasság” és a „kölcsönös visszavonulás” újabb „megbékéléssé” válhatik — írja a lap. (MTI)

(MTI) Wolter Ulbricht hangsúlyozta, hogy a békekonferenciára vonatkozó szovjet javaslat teljesen megfelel a német nép érdekeinek és vágyainak. A békeszerződés meglesz — mondotta, majd Adenauer és De Gaulle titkos megbeszéléseivel foglalkozott. Utalt rá, hogy egyesek azt kérdezik, nem élhetne-e a német nép továbbra is békeszerződés nélkül. Ez — mondotta — súlyos veszélyeket rejtegetne magáJelenleg a nyass*afö’di helyiéiről

BLANTYRE (Reuter): A Blantyre közelében levő Mlan- je térségében hétfőn kormány-1 csapatok vonultak fel a bennszülöttek ellen. E térségben — hír szerint — körülbelül 300 bennszülött vonul a nagy luje- ri teaültetvények felé, de az ellenük végrehajtott katonai intézkedésekről nem adtak ki jelentést.

Nagy titokban folyt le Bla- tyre repülőterén Welensky, a föderáció miniszterelnöke, Ehitead dél-rhodéziai miniszterelnök, Armitage nyassza- földi kormányzó és Metcalf brjt főbiztos vasárnapi megbeszélése is. Egyes találgatások szerint az afrikai nemzeti kongresszus ellen irányuló of- fenzíva egybehangolását beszélték meg, valamint azt, hogy Kenyából vagy Ciprusról brit csapatokat szállítanak a

Nyasszaföldre. E kérdésben azonban még ellentétek vannak katonai körökben.

Kanyama Chiume, a nyasz- szaföldi bennszülött kongresszus egyetlen le nem tartóztatott vezetője, hétfőn Sajtóértekezletet tartott Londonban. Kijelentette, hogy Nyasszaföld, amint visszanyeri függetlenségét, hajlandó lesz belépni a brit nemzetközösségbe. A bennszülöttek ellenállásának céljaként a következőket jelölte meg: A csapatok visszavonulását, a rendkívüli állapot megszüntetését, a foglyok szaba- donbocsátását, független igazságügyi vizsgálóbizottság kiküldését Nyasszaföldre és olyan alkotmány megteremtését, amely szavazójogot biztosít a protektorátus minden polgárának. (MTI)

ban, mert Nyugat-Németor- szágban és Nyugat-Berlinben veszélyes háborús tűzfészkek jöttek létre. Adenauer ugyan azt állítja, hosv újraegyesítést akar, de mindeddig még, egyetlen javaslatot sem tett erre vonatkozólag. Sőt azt is mondja, hajlandó a külügyminiszteri konferenciát is támogatni, de hogy ott milyen érveket akar előterjeszteni, azt mindeddig nem árulta el. Nyilván annyira népel'enesek ezek a tervek, hogy nem hozhatók nyilvánosságra.

Ezután Walter Ulbricht Adenauer nyilatkozataiból vett idézetekkel bizonyította, hogy Nyugat-Németország és a NATO támadó háborúra készül, és hangsúlyozta, akinek ilyen tervei vannak, annak természetesen nem érdeke a békeszerződés aláírása sem.

Ulbricht hangoztatta: Nyu- gat-Németországban atom- és rakétafegyverek vannak ellenünk fordítva. Mi azonban az atomfegyverek megtiltásának, a békeszerződés megkötésének javaslatával felelünk. A német népnek és a világ népeinek ma az a feladata, hogy elzárják a militaristák útját, mégpedig a békeszerződés kiharcolásával. Segítsetek nekünk, segítsetek a német népnek, hogy megkapja végre ezt a békeszerződést és hogy meg tudjuk akadályozni a harmadik világháborút! — emelte fel szavát Walter Ulbricht a világ népeihez, azután így folytatta:

— Adenauer politikája zsákutcába jutott, helytelenül mérlegelte a világ erőviszonyait, s ennek hatásai nem maradtak el. Az erő politikája kudarcot vallott, ezt ma már Nyugat- Németország polgárai is látják. Reméljük, hogy ehhez a felismeréshez jelentősen hozzájárultak N. Sz. Hruscsov lipcsei és berlini beszédei is.

Walter Ulbricht ezután köszönetét mondott a Szovjetuniónak a német r békeszerződésre vonatkozó javaslataiért és kijelentette:

— A békeszerződés azt jelenti, hogy a német nép életéből mindörökre eltűnik a háború gondolata. A nyugatnémet atomfegyverkezés a. német nép részére csak szerencsétlenséget hozhat. Ezt meg ke’l akadályozni, a béke- szerződés megkötését ki kell erőszakolni, a militaristák kezét meg kell kötni. Itt van a békemozgalom döntő nyugatnémetországi áttörésének lehetősége. Ma kimondhatjuk: ha szereted hazádat, harcolj a békeszerződésért. Elérkezett a nyugat-német lakosság számára az idő, hogy megvonja a két háború mérlegét, hogy levonja a szükséges következtetéseket. A békeszerződés megadja a ’ehetőséget, hogy a német nép saját kezébe vegye jövőjének irányítását.