Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
/ N É P Ü J & A G 1959. március 19« kedd SZÁNTÓ IMRE: Eger a Rákóczi szabadságharc korában A török kiűzése, az ügy nevezett „vis&zaszerző háborúk” megteremtették a Habsburgok számára Magyarország gyarmatosításának alapfeltételét. A dolgozó tömegekre kettős kizsákmányolás súlya nehezedett; egyrészt a gyarmattartó állam, másrészt a megnövekedett igényekkel fellépő földes- urak részéről. A Habsburg gyarmatosítók és a katolikus reakció garázdálkodása elviselhetetlen helyzetet teremtett hazánkban. Ebben a válságos heljrzetben, — mint annyiszor azelőtt és azután a magyar történelemben — újra a dolgozó nép vállalta magára az ország felszabadításának üg3rét. A g3'armati módszerektől elsősorban sújtott parasztság 1697-ben a Hegy-alján felkelésbe tört ki. A felkelés célja a Habsburg iga lerázása és Thököly kuruc fejedelemségének helyreállítása volt. De a felkelőknek a nemzeti összefog gás megteremtése, a Habsburg- ellenes harcnak az ország széles területeire való kiterjesztése érdekében kifejtett fáradozása nem járt eredménnyel. A bécsi haditanács hamarosan megtette a szükséges lépéseket a felkelés elfojtására. A császári csapatok leverték és véresen megtorolták a hegyaljai felkelést. A vereség után még nagyobb súllyal nehezedett az országra az idegen elnyomás. Egy ismeretlen költő az „Eger vize mellett” a felkelés bukásán így kesereg: „Jaj, végső romlásra jutott Magyarország, Kiben épség nincsen, hanem nyomorúság .. De az elnyomás fokozásával egyre növekedett a parasztság ellenállása is: az ország különböző vidékein egymást érték a parasztmozgalmak. 1703. tavaszán II. Rákóczi Ferené vezetésével a dolgozó nép ismét fegyvert fogott az elnyomók, az idegen betolakodók ellen, A szabadságharc a felsőtiszayidéki kuruc parasztok szervezkedéséből bontakozott id, s nőtt országos méretű, dicsőséges szabadságharccá. A Felső-Tiszavidék magyar és kárpátukrán parasztsága egyre nagyobb számmal sereglett Rákóczi zászlaja alá. A felkelés elnyomására útnak indított Montecuccoli-vasasezred támadása elől Rákóczi visszavonult a határon fekvő Zavad- kárra és itt várta meg az újabb erősítéseket. A kuruc sereg újabb előretörése a Tisza felé 1703. július 7-én indult meg azzal a céllal, hogy kiterjessze a hadműveleteket a Nagyalföld síkságára. Rákóczi ku- rucai Esze Tamással az élen július 17-én a naményi révnél átkelt a Tiszán. Az átkelés hírére megmozdult a Tiszántúl és Bihar népe. A városi plebejusok nyomására július végén Debrecen a kurucokhoz állt, sőt rövid ellenállás után Kálló vára is megadta magát. Erre csatlakoztak Rákóczihoz a hajdúvárosok. A Tiszántúl elért sikerek után kuruc kézre kerül Szilágysoanlyó, Nagybánya és Huszt. vára is. A Munkács és Üngvár várába zárkózott császári katonaságot blokád alá vette a népi mozgalom." A . tisznátúli hadjárat tehát nagy katonai eredményekkel t zárult. A győzelem nyomán kezdett .kibontakozni a széleskörű nemzeti összefogás. Mire a császári katonai parancsnokság felismerte a kuruc szervezkedés rá nézve veszélyes voltát, addigra- már széles területeket borítottak el a mozgalom hullámai. Lipót király 1703. június 6-án kelt leiratával közölte Heves vármegyével, . hogy a „rebellisek és zavargó rablók” — azaz a kuruc felkelők — megfékezésére Montecuccoli ezredét rendelte Ki, s a megye támogassa őt. A király leiratát a vármegye Te- lekesy István püspök-főispán elnöklete alatt július 9-i közgyűlésén tárgyalta meg Egerben. Elrendelte a segélycsapa- J tok, kiállítását, s minden fegy- | veres erőt Egerbe szólított. Az i egybegyűltek felett július hó í utolsó vasárnapján Telekesy püspök-főispán szemlét tartott és letétette velük a király iránti hűségesküt. Heves, Borsod és Pest megyék határszélein most alakult ki olyan állapot, mint egy-két hónappal korábban a Tiszahá- ton. Az öreg püspök arra a hírre, hogy a Tiszántúl a kurucok száma nagyon megnöveltedet!, Szolnok védelmére anyagot és munkásokat küldött, de hiába! Augusztus utolsó napjaiban már Ónod, Miskolc, Szentpéter voltak a kurucok fészkei. Szeptember 10-én egy kuruc csapat Szolnokot zárta körül és 21-én rohammal be is vette. E stratégiailag fontos hely megszerzése nagy befolyást gyakorolt Rákóczi mozgalmának további sikereire, főleg Heves megye csatlakozására. A kuruc előrenyomulás számottevő ellenállással sehol sem találkozott. II. Rákóczi Ferenc augusztus 29-én a vetési táborról fig3rel- meztette Heves vármegyét a haza iránt való kötelességére: „Mi Fejedelem, Felső Vadászi Rákóczi Ferenc... adjuk tudomására mindenkinek, ezen megnyomorodott hazánkban, s nevezett szerint Heves vármegyében lakozó egyházi, s világi, úri s nemesi és fegyver viselő, a vagy fegyver viseltető, egyszóval műiden rendű embereknek, hogy... ezen édes magyar hazánk régi dicsőséges szabadságának, s törvényes igazságának felszabadítására, és az elviselhetetlen s törvénytelen kegyetlen igának kivetésére... egyedül hazafiúságunk- tól viseltetvén, megnyomorodott hazánknak keserves törvényeién szenvedését, és az idegen nemzettől törvényeink diplomájának igazsága ellen való sanyargatásait szánakozó szívvel érezvén, minden priva- tumok ambitioja nélkül vettük kezeinkhöz most nemzetünknek, amikona szabadulásnak oly biztos alkalmatosságit láttuk, hogy ha most nem, soha többször hazánk felszabadulását nem remélhetni. Kihez képest, minden egyházi, világi úri, nemesi és fegyverviselő, egyszóval N. Heves Vármegyének minden rendű lakosai * ezen patens írásunk által intjük, sőt hazafiuságokra, nemesi szabadságoknak szeretetire kénszerítjük, ...harmadnapok alatt ezen pátensünknek publi- káltatásától fogva, táborunkban bejelentse magát...” (Folytatjuk) Fiatalkorú bűnözőket ítélt el a bíróság Sok fiatalkorú kerül különböző bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elé, a szülők gondatlan nevelése következtében. A bűnözések elkövetésében nagy szerepet játszik azonban az italbolt-vezetők részére a törvény által előírtak be nem tartás is. Felelőtlenül kiszolgálják a 13—17 éves gyerekeket is. Sokszor ennek következtében Lépnek a bűnözés útjára. A bíróság igyekszik a nevelés eszközével tisztességes útra téríteni őket, ha azonban ez sem segít, akkor a büntetést veszi elő. A bíróság a napokban tárgyalta P. Vilmos és két társa, K. László és N. Pál ügyét. Ellenük társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt emelt vádat az ügyészség. A fiatalkorú vádlottak az egri MÉK telep pincéjébe több ízben bemásztak, s onnan nagy- mennyiségű almát loptak. Az almát P. Vilmos adta el, s az ezért kapott összeget mozira, cigarettára, s italra fordította. P. Vilmos már volt egyszer a bíróság előtt ugyancsak lopás bűntette miatt, s a bíróság akkor egyévi próbaidőre felfüggesztette ellene az eljárást. Űjabb büntetésének elkövetésében nagy szerepet játszott a szülői felügyelet hiánya, kik az éjjeli kimaradásokért sem Vonták felelősségre. P.Vilmost a bíróság javító nevelő intézetbe utalta, míg a másik két vádlottal szemben az eljárást próbaidőre felfüggesztette. K. Lenke, 16 éves tiszale- leszi lakos, kihasználva Kapás Gyuláné távollétét, beosont lakásába és meglopta Kapásnét, K. Lenke bűnözésének elkövetésében szintén a szülői nevelés hiánya szerepelt. A bíróság környezet erősítést rendelt el, s egyévi próbaidőre, felfüggesztette ellene az eljárást. Ugyancsak a szülői nevelés nagyfokú hiánya miatt tért a bűnözés útjára B. János, tarnaleleszi fiatalkorú is. A vádlott több alkalommal bemászott a község templomába s ott a kegyes és jótékony célokra szánt összegekből ellopott pénzt s azt italozásra, kártyázásra fordította. A szomszédoktól már több ízben lopott, s ezért a bíróság már el is ítélte egyszer 8 hónapi javító-nevelő munkára, amit azonban, nem töltött ki, hanem újabb bűncselekményt követett el. A bíróság újabb bűncselekményének elkövetése miatt nyolchónapi, felfüggesztett börtönre s 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Ax autó én 9 1959. március 10, kedd: 1939. Megnyílt az SZKP XVIII. kongresszusa. 1919. Leo Jogiches, a németországi Spartacus Szövetség egyik alapítójának és vezetőjének letartóztatása és meggyilkolása. (40 éve) Névnap O Ne feledjük, szerdán: SZILARD imst — VASÁRNAP falugyűlésen vitatták meg egyik termelőszövetkezeti községünk, — Bátor dolgozó parasztjai —, hogyan dolgozzanak tovább. Rövidesen sor kerül a közös munka tervének kidolgozására is — A HEVES MEGYEI Állami Építő Vállalat gyöngyöshalászi munkásai társadalmi munkában segítenek a község kultúrházának építésénél. — A GYÖNGYÖSI Gépjavító Ktsz. nyereséggel zárta az évet. A nyereségből és saját vagyonból telket szeretnének Vásárolni, hogy új, tágas üzem-\ házat építsenek, amiben kényelmesen elférnek a Város különböző pontjain dolgozó részlegek. — KATASZTRÄLIS holdanként nyolc normálhold gépi munka végzésére kötött szerződést a gépállomással a poroszlói Haladás Tsz. A tervek szerint majdnem minden munkát géppel végeztetnek. — A RECSKI nőtanács a nemzetközi nőnap alkalmából jól sikerült műsoros estet rendezett vasárnap este a bányász kultúrotthon nagytermében. — ÖNTÖZÉSES lucernát termel az idén a mezőszeme- réi Üj Világ Tsz. A tervek szerint négyszer kaszálják a lucernát. EGRI VÖRÖS CSILLAG Felfelé a lejtőn EGRI BRÖDY Idegenben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tegnap GYÖNGYÖSI PUSKIN Az árban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Robin Hood HATVANI KOSSUTH Csengő-bongó fá^lta FÜZESABONY Római vakáció HEVES 101-es sas PÉTERVASARA Hétköznapi tragédiák Aütó suhan el ráellettem. Kis, vacak, pöfögő masina, de gurul és négyszemélyes. — Mondom, vagy inkább csak hangosan gondolom: — Jő volna ne* künk is egy autó, mi? Feleségem szeme villan: — Nagyon! Megtanulnék vezetni... Krémszínű kocsi, tedybeer kabát... — ... és pávatoll - teszem hozzá gúnyosan. — Különben is, majd pont a te kezedbe adnék egy drága kocsit... Nem bízom a nőkben, mert a kritikus pillanatokban úgy viselkednek, mint egy gyerek. S köztudomású, hogy a gyerek nem éppen a legokosabban viselkedik... — Kikérem magamnak, én nem vagyok gyerek... — Én nem azt mondtam. hogy gyerek vagy... — ... de igenis azt mondtad. És azt is, hogy engem nem engedsz majd vezetni, s ez is jellemző rúd, mert Uyenek a férfiak és te sem vagy különb a többi férfinél és irigy vagy... — De szívem, hát... — ... semmi szivem, mirtd'g nevetségessé ak’rsz tenni, mert ahogy öregszel, úgy kez- del irigii és egyre kiállhatatlanabb fráter lenni és különben is. mit gondol z te. én csak ülnék melletted. míg te nyúzod a kocsi i- kat? S ha egyszer beteg leszel, orvos kell. akkor mehetek gya’og a■> orvosért. mert az én drágalátos férjem nem tanított meg autót... — Ne sipá ölj már, ott a telefon... — ... és ha a telefon is elromlott, meg is halhatsz nekem, s akkor mit csinálok én nélküled, ha... ha menni akarok valahová... Megkérhetek más férfit, hogy... — Aha — hör- dWök fel — aha, szóval itt a kutya elásva... Te arra spórolsz, hogy i'O- csi, utazás, karambol, özvegyi járadék és a kocsimba más férfi. Mo-t leleplezted magad . most elárultad bűnös lélked titkait... Hát vedd tudomásul, nem veszek kocsit, járok gyalog, s addig élek. amíg o.yan öreg nem leszel, hogy már nagymamának is feltűnő lennél... Érted? Nincs kocsi, nincs özvegység, nincs más férfi... , — Te, te meg vagy őrülve, hogy tudsz ilyeneket mondani nekem? — Én, én hogy tudok? — háborgók, mint a Nagy vagy Cs°ndes- Öceán — hát te miért mondasz ilyeneket nekem? Mi? Úgy mentünk haza a koratavaszi latiakban, gyalog, hogy zívü-kben mé'y sértődött-ég honolt a másik miatt. S .mindezt vég eredményből egy autó miatt, am't meg se vettem, amit meg se veszek... Haha. meg se veszek mert nincs pénzem! — Jó van, k’s fiam, megtanulhatsz vezetni — jegyzem meg ártatlan arccal. S a feleségem bolént- karol és boldog, hogy ilyen jó és önzetlen férje van. ö is vezethet kocsit. Majd ha én! (egri) Az angol rendőrök és a labdarúgás Az angolok szeretik a labdarúgást és szenvedélyüket a szigetország rendőrei sem tudják eltitkolni. A minap Warwick városkában a rendőrök -fejenként 10 shillingre megbírságoltak hat taxisofőrt, mivel a parkírozásra kijelölt úttestén futballoztak. A rendőrök, mielőtt kirótták volna a pénzbírságot, hosszasan szemlélték a heves küzdelmet, majd, mint akit jól teljesítették kötelességüket, baráti mérkőzésre hívták a taxisofőrök csapatát.. In Jégkorong mérkőzésből tömegverekedés A svédországi Sandswallban játszották le az Amerikai Egyesült Államok és Svédország jégkorong válogatottjának i mérkőzését, amelyet igen nagy I érdeklődés, előzött meg. A kq- J zönség várakozáson felül szó- j rakozott, mert a második har- | inadban megerősített rendőr- | osztagoknak kellett a pálya je- í gére vonulniok, nehogy a játékosok súlyos testi sértéseket i okozzanak egymásnak. A játékvezető ugyanis kiállította I Weldon Olssont és Reginaid Owent, az amerikai válogatott két játékosát, mire a két válogatott egymásnak esett és a korong helyett egymást verték agyba-főbe. műsora * Egerben este fél 8 órakor: MAJD A PAPA (Bérletszünet) „Igazságtalan voltam, fiam"! Mindenből lehet tanulni, bárhol történt! A szobát tömör csend ülte meg. Az asztalon bor, mellette egy pohár. Az ember szétvetett lábbal ül a széken. — Lesz-e má’ ebéd? Azt a megváltó...! — Hallgass! Legalább most ne kiabálj! — vetette oda a vékony asszony, miközben gyors kézzel gyúrta a tésztát. ■*- Meggyön az ember a bányából, még rendes étellel se várják! — szűri a fogai közt a szikár ember és újra iszik. — Pénz, az kell! Én rohadják meg a föld alatt, te meg még ebédet se főzöl! Hogy az a, magasságos .. .! — emeli újra a hangját. — Hallod-e, Béla! — csattan fel most már az asszony is, — nem elég nekem a négy gyerek, a jószágok, egész nap a kertet ásni, és még csak egy kis belátással se vagy, hogy fél órát várjál! — Nem tudok! — ver az asztalra az ember.'— Asszony vagy! Várjad az uradat renddel, meg falnivalóval! — Űúúgy?! — húzza az asz- szony a szót. — Hát akkor most már elég volt! Érted?! Elég! Én ebben a házban egy percig se maradok! Dolgozzak a földön! Kapáljak, ássak a kertben, nézzem meg a gyerek leckéjét — sírásba csuklik a hangja. — Te meg, mint egy basa, csak elterpeszkedsz, ha hazajössz és engem szekálsz?! Kapkodva öltözik, felkapja az alvó kicsit, nagykendőbe csavarja, a két nagyobb riadtan húzódik mellé. Az ember meghőkkenve könyököl az asztalra. Pillanatnyi csend... aztán dörrenve csapódik az ajtó... Elmentek... A tűzhelyen sisteregve fut a tésztalé, az elhagyott kiságyban kéjesen nyújtózik a macska. A csat- tosüveg alján már csak itt- ott löttyen a bor. — Hát... csak.... me .,. ereggyetek ... — motyogta, s észre se veszi, hogy VI. osztályos fia már percek óta az ajtóban áll. — Nna!... El... llment a... anyád... — nyögi bárgyún. — Édesanyám? Hová? — lép közelebb a gyerek. — El... el..; mit tudom én! — Elment?! Már megint bántotta, úgy-e? — Újra egyet lép az asztal felé. — Én? ., . Én-e? ... Egy ujjal se! — Tudom! Más gyerek másképpen él! Én meg folyton a maga szitkozódását hallga. tóm, mióta élek! — könnyek égnek a gyerek szemében, — Nem is tudja, hogy . szégyellem, hogy maga mindig részeg! — Én-e?! Én rés ... reszeg? Te koszos! — ütésre lendül, de visszazökken a székre. — Maga! Hogy engedhetnek ilyen embert a bányába? Én a hős bányászokról tanulok, maga meg, maga meg — sír —- csak részegeskedik. — Hijjnye! Az anyád! Így mersz beszélni apáddal?! Elsápad a gyerek, de azért apja elé áll. — Édesapám! Mért bántja édesanyámat? Inkább segítsen neki, mert mi ketten nem bírjuk, a többi meg még kicsi! — Hallod-e, kölyök! Ne oktass engem, mert úgy képen váglak, hogy az eget is nagybőgőnek nézed! — Ne tessék annyit inni! Akkor minden jó lesz! — fogja könyörgésre a gyerek. Egy pillanat múlva olyan ütés érte, hogy némán terült el az ágy lábánál. A macska ijedten ugrott le a kiságyból, az ember megkövültén, rettenetesen kijózanodva, a gyerek fölé állt. — Kisfiam! — hördült föl végre. Felkapja, rohan vele kifelé. — Géza! Szomszéd! Fogjál be hamar! Halálán a fiam! Az utcán csődület, néhány perc múlva ött termett a körorvos, aki a szomszédban volt szülésnél. Lassan életre kelti a gyereket, aki bágyadtan, erős hányingerrel küzdve fekszik a párnán. — Agyrázkódás. Szerencsére’nem súlyos, de azért maga érdemelne valamit — fordul az orvos szigorúan a megtört ember felé. — Hol a gyerek anyja? — Az ... az anyja? ... — révedezik. — Jön mindjárt!... Igen, jön mindjárt! — és már rohan is hajadonfőit a szemerkélő esőben, mit sem törődve az ácsorgókkal, a feneketlen sárral, és rövid idő múlva, ölében a legkisebbel, felesége kezét fogva, bebukik az ajtón. — Itt van. Itt vagyunk! — Vigyázzanak a gyerekre, inert amúgy is elég gyenge a legényke! — búcsúzik az orvos. Az asszony, aki mar megszokta a tragédiákat, csendesen sírdogálva tesz-vesz a kis beteg körül. Az apja nem lát, nem hall, csak a fiát lesi. Egyszer csak kiszalad, és a pincekulccsal jön vissza. — Kisfiam! Nézz apádra! — kéri. Hiába mondta az orvos a megnyugtató szavakat, valami nagy-nagy szerencsétlenségtől tart. — Nézz rám! Igazságtalan voltam, kisfiam! Itt a pincekulcs! Nézz ide! A tiéd! Ezentúl csak egy kis üveggel te hozol fel minden nap! Ha nem adod ide, le se megyek! — fogadkozik az ember. Csend ... Egyiken se mozdulnak ... Végre tapogatózva kinyúlik a kis, vórtelen kéz. a dunna alá húzza a pincekulcsot, megfogja apja kezét és arcát belefordítva, megnyugodva elalszik ... Nem mozdul az ember, pedig hosszú ideje görnyed alvó fia mellett. ... És néhány hét múlva új rádió szól a kis házban, és Pista boldogan fogja a gyeplőt a kétlovas kocsin, hiszen mellette ül az ö erős. jó, vidám édesapja! A kis pincemester most már nyugodtan otthon hagyhatja a pincékul- csőt, apja állja a szavát. Gyűlnek a jó jeoyek is, van ideje Pistának tanulni, s esténként együtt böngészik ű földrajzot, számtant., s ha a pici Honira belekotyog a leckébe, — felszabadultan kacagnak öten! öten, akik sokai sírtak hosszú éveken át! ADAM ÉVA