Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-10 / 58. szám

1959. március 10., kedd NßPÜJSÄG „II munkásifjósig tólnyomó része érzi és tudatosan válla fa a munkásosztályra háruló felelősséget — Munkásifjúsági nagygyűlés Petőfibányán — A hatvani járás üzemi KISZ- szervezeteinek közel 200 kül­dötte gyűlt össze vasárnap délelőtt a petőfibányai olvasó­teremben, hogy a KISZ a mun­kásifjúság körében végzendő munkájáról tárgyaljon. A munkásifjúsági nagy­gyűlésen Sebestyén János, a hatvani járási KISZ V. B. tit­kára tartott beszámolót. — A munkásifjúság túlnyo­mó része érzi és tudatosan vállalja a munkásosztályra há­ruló felelősséget - mondotta bevezetőjében Sebestyén elv­társ, majd arról beszélt, hogy a kiszisták példája nyomán a szervezeten kívüli fiatalok is közelebb kerültek a párthoz, egyre nagyobb számban vesz­nek részt a munkaversenyben, a társadalmi munkában, a kul­turális és sport életben. Hibáztatta, hogy a KISZ egyes feladatokat nem tud még eredményesen megoldani, illet­ve azok megoldására nem tud­ja eléggé a szervezeten kívüli fiatalokat mozgósítani. — A munkásifjúság politi­kai állásfoglalását a termelés­ben végzett munkája s annak eredményei is mutatják — mondotta Sebestyén elvtárs, majd a bányász ifjúsági bri­gádok versenyét értékelve, megállapította, hogy a bányász fiatalok példamutatóan, kezde- ményezően vesznek részt a munkaversenyben. Megdicsérte Lőcsei Emil, Szaniszló József, Szászi András ifjúsági brigád­Sebestyén elvtárs, majd a munkásifjúság körében el­végzendő feladatokról beszélt. — Minden alapszervezetben célul kell tűzni a kommunista közösség kialakítását s ez le­gyen a KISZ-munkánk alap­vető feladata. Az eddiginél többet kell foglalkozni az ipari tanulók problémáival, mivel az ifjú munkások jelentős ré­szét ők képezik. Nagyobb gon­dot kell fordítani politikai kép­zésükre, de ugyanez vonatko­zik a munkásszállásokon lakó fiatalokra is. Az elvégzendő feladatok közt említette még Sebestyén elv­társ, hogy tovább kell fejlesz­teni a 20 órás társadalmi munkaakciót, létre kell hozni az ifjú műszakiak tanácsát, növelni kell a takarékossági brigádok, ellenőrző őrsök,, anyagmentő járőrök számát. A munkás ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok közt em­lítette a konzultációk tartását, s azt, hogy minden fiatal rend­szeresen olvassa a párt köz­ponti lapját, szervezzenek tá­jékoztató előadásokat politikai és gazdasági kérdésekről. Végezetül felhívta a figyel­met arra, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani az üzemekben dolgozó lányok és fiatalasszonyok bevonására a leány tanácsok megalakítá­sára. A beszámolót vita követte. A hozzászólók elmondották, érzik fontosságát a szakmai nevelésnek, hiszen a XII-es aknánál is, de a többi üzem­ben is kevés a képzett szak­munkás, s problémát jelent betegségük idejére helyettesí­teni őket. Szó esett arról is, hogy a fiatalok még nem min­den lehetőségét használják fel a takarékosságnak. A rózsái IX-es aknánál például a sár­ban hevertek az idomkövek, s a fiatalok figyelmeztetés elle­nére sem szedték össze azokat, de máshol is tapasztalható még hasonló közömbösség a társa­dalmi tulajdon pocsékolása lát­tán. A mezőgazdaság átszerve­zésével kapcsolatban több jó javaslatot adtak a tanácskozás részvevői, többek közt két épí­tő brigád szervezésére, melyek társadalmi munkával segíte­nék a termelőszövetkezetek építkezéseit. a világnézeti ne­velés fontosságáról, a tanulás szükségességéről is sok szó esett ... hogy Ausztriában Es­terházy Pál herceg a burger landi szegény parasztoké1 újabb hárommillió Schillinge kér földhasználati törlesztő címén. A szovjet katonai kormány zat 1945. utáni intézkedésé — amely szerint a háború bűnös Pál herceg szétosztó! földjét a szegény paraszté1 80—90 kilogramm búzáé” használhatják —, figyelme-- kívül hagyva, pút illeték cí­mén még további 150 kilo­gramm búzát követel. Ezt nagy felháborodással fogad ták a burgenlandi földbárlők és aláírás gyűjtési akciót in­dítottak, hogy az einstadt5 tartományi kormányt a pa­rasztok kiuzserázása elleni közbelépésre bírják. Eszierházy herceg nem so­kat törődik ezekkel az aláírá­sokká', biztos talajon áll nem ingatja meg semmi az elha­tározásban, mert Ausztria semleges ország, függei'en hercegekkel és hercegségek­kel. Pál herceg életét egy dolog szemorílja csak, és ez a Fertő­tó mellett fekvő magyar bir­tokának sorsa. Ha 1936-ban sikerült volna .. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült! II sarud! gépíllonás felkészült a nagy munkára — a termelfiszfivelkezeti községek segítésére jait, s elismerően nyilatkozott arról, hogy a Petőfi Altárónál félezer fiatal vesz részt a kü­lönböző ifjúsági brigádok által indított versenyben. A fiatalok takarékossági mozgalmának eredményeit is­mertetve elmondotta, hogy az elmúlt évben több mint egy­millió forintos megtakarítást értek el, melyből a Selypi Ce­mentgyár fiataljai 269, a Mát- ravidéki Erőmű kiszistái pedig 350 ezer forintot takarítottak meg. EZ a mozgalom magával ragadta a falusi fiatalokat is, akik tevékenyen vettek részt a községfejlesztési tervek végre­hajtásában és Boldogon 100 ezer, Ecséden 30 ez^jr forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek el. A munkásfiatalok aktívan kiveszik a részüket a kultúr- munkából is. Az üzemi kultúr- cscportok létszámának 80 szá­zaléka fiatal. Különösen szép eredményt ért el a petőfibá­nyai gyermek szimfonikus ze­nekar, a hatvani, a selypi cu­korgyár és Petőfibánya tánc­csoportja. — Ezek az eredmények vilá­gosan bizonyítják a KISZ ere­jét. A jelenlegi taglétszám ko­moly erőt képez a hatvani já­rásban, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy ezek a fiatalok egységes elvet valla­nak, mindenkor kiállnak a párt politikája, mellett, készek dolgozni a párthatározatok végrehajtásáért — mondotta Jó ütemben halad a tavaszi vetés Sarudon Sarudon a parasztok minden időt kihasználtak arra az enyhe tavaszi napokon, hogy a vetést végezzék. Az el­múlt hét végéig, mintegy 80 százalékát már el is vetették a tavaszi árpának, s ahol a föld arra megfelelő volt, a később vetendő növények talajelőké­szítését is megkezdték. A ter­melőszövetkezetek vezetőségei már arról is beszéltek a tag­sággal, hogy az őszi vetéseken herét vetnek felül vetéssel, hogy a iövő esztendei takar­mányszükségletet időben biz­tosítani tudják. Mérnökök a tsx-ben A Nyugatbükki Erdőgazda­ság dolgozói vállalták, hogy rendszeresen segítséget adnak az egerszalóki termelőszövet­kezet dolgozóinak. E segítség- nyújtás jegyében a gazdaság mérnökei elkészítik a szövet­kezet épületeinek terveit, s hathatós segitséget adnak a gyakorlatban is az új épületet; felépítéséhez. MEGNÖVEKEDETT a gond az elmúlt hetekben a sarudi gépállomáson is. A körzetük­höz tartozó községek lakossá­ga — egy község kivételével — már most a tavaszon határo­zott, s a nagyüzemi gazdálko­dást választotta. A régi szö­vetkezetek területe megsok­szorozódott, új szövetkezetek is alakultak, s így a tavalyi 2044 hold szövetkezeti fő ddel szemben az idén már több, mint 15 ezer hold lett. A munka nagyjának elvégzése ősztől a gépállomásra vár. Nagy feladat tesz ez. amire alaposan fel is kell készülni. Ennek a készülődésnek egyik jelentős állomása lesz a na­pokban megtartandó termelési értekezlet, ahol erről tárgyal a vezetőség a gépállomás dol­gozóival. Noha nem sok idő telt még el, a szövetkezeti községek megalakulása óta, a gépállo­más gazdasági és pártvezetői már nagy vonalakban kidol­gozták a terveket, hogyan se­gíthetik legjobban a szövetke­zetek megerősítését. A tavaszi talajelőkészítést, vej^st, s a növényápolást nem sokkal nagyobb területen kell elvégeznie a gépállomás­nak, mint tavaly tavasszal. Az aratás, cséplés már ad gondot — mert a két újlőrinc- falvi szövetkezet tavasztól kö­zösen vet, s a közös aratáshoz gépi segítségre számítanak, — azonban e’’t is meaoldiák maid. A MUNKA NAGYOBBIK fele aratás után vár a gép­állomásra, amikor már meg lehet kezdeni a táblák össze- szántását. Akkor már komoly problémát okoz az is, hogy az őszig még egyénileg gazdálko­dó új tagok nem egyszerre ta­karítják be a növényeket. Lesz olyan tábla, ahol a kora őszi szántás elvégzését akadályoz­za majd az, hogy egyik-másik' tagnak abban a táblában lesz az ősszel betakarítandó termé­nye. (Jó lenne, ha erről beszél­Március hó 9-től április hó 18-ig bezárólag tartják az 1958. évi mérlegzáró közgyűléseiket a megye kisipari termelőszö­vetkezetei. A közgyűléseken vitatják meg, fogadják el a kisipari termelőszövetkezetek új alapszabályát, meghatároz­zák az 1959. évi legfontosabb feladatokat, melyek között el­ső helyen szerepel a mezőgaz­dasági szövetkezetekkel való együttműködés és azok segíté­se. A közgyűléseken ott talál­juk kedves vendégként sok helyen a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, kisiparos­ság képviselőit is. nének a szövetkezet vezetői a tagsággal, mert ősszel, amikor sürget a munka, késedelmet okozhat a tervszerűtlen vetés). Kevésnek bizonyul erre a nagy munkára a jelenlegi géppark. A gépá’lomásdak számítanak új gépekre, de addig is, amíg az megérkezhet, a helyi lehe­tőségek teljes kihasználásával igyekeznek megoldani a fel­adatokat. Megbeszélik a trak­toristákkal, hogy két műszak­ban, vagy adott esetekben nyújtott műszakban végezzék a munkát — szántást, őszi ve­tést. A dolgozók minden bi­zonnyal vállalják is ezt, hiszen a gépállomásnak már meg­van a kialakult állandó törzs­gárdája. s a traktoristák, akik esztendők óta dolgoznak a gép­állomáson, szívükön viselik a terme1 őjszö vetkezetek ügyét. Megtárgyalták már azt is, — és egy héttel ezelőtt már ennek alapján küldték ki a gépeket —, hogy minden ter­melőszövetkezet, ahol arra szükség van, állandó gépcso­portot kapjon, s gépekkel ezekben a szövetkezetekben elsősorban a szövetkezeti tag traktoristák dolgoznak. De már előre megegyeztek abban, ha úgy hozza a szükség, átcso­portosítják a gépeket. Ott dől; goznak elsősorban a gépek, ahol szükség van rájuk, mert helytelen lenne, ha az egyik szövetkezetben olyan gépek állnának munka nélkül, ami­lyenre a másik szövetkezetnek égetően szüksége van. Külön gonddal foglalkozott a gépállomás vezetősége azzal is hogy a traktorosok jó mi­nőségű munkát végezzenek, hogy a régi és új tagok egy­aránt lássák, a gépállomás minden erőből segíti, hogy ha­marabb boldoguljanak a közös úton. GONDOLTAK a gépállomás vezetői arra is, hogy ha bár a legfontosabb és legnagyobb segítség a gépi munka, azért szükséges, különösen az új A megye 41 kisipari terme­lőszövetkezete közül mintegy 30 szövetkezetben az egész évi szorgalmas munkája után a tagság mintegy 3 heti fize­tésnek megfelelő összeget kap osztalékként. De akadnak szö­vetkezetek, mint a Gyöngyösi Agromechanikai Ktsz., ahol a tagság több mint másfél hó­napi, vagy a Hatvani Vegyes Ktsz, ahol a tagság több mint ötheti, vagy az Egri Vas- és Fémipari Ktsz, a Tarnaőrsi Vegyes Ktsz, ahol a tagság egy­havi fizetésnek megfelelő ösz- szeget kap évvégi osztalékként. Polgár Miklós termelőszövetkezeteknél, hogy tapasztalataik átadásával a politilcai munkában is segítse­nek. A gépállomás kommunis­ta dolgozói rendszeresen részt vesznek a termelőszövetkeze­tek közgyűlésein, s ott — ha úgy hozza a sor — javaslatokat tesznek a munka megjavításá­ra, anélkül, hogy kü’önöseb- ben beleavatkoznának a tsz belső ügyeibe. Segítik a tsz pártszervezetek megalakítását is. A sarudi Kossuth Termelő­szövetkezetnél például igen helyesen már megtárgyalták a régi és az új tagokkal, hogy azok is most igazoltassák át magukat a tsz pártszervezeté­be. akik csak ősszel kezdi!; meg a munkát. így jobban összeszoknak a tsz kommunis­ta tagjai, s igen sok segítsé­get adhatnak ahhoz, hogy job­ban foglalkozzanak a párton- kívüli új tagokkal. A gépállomás gazdasági ve­zetői a munkaszervezéshez ad­nak hathatós segítséget azzal, hogy átadják a munka során szerzett gazdag tapasztalatai­kat. Az újlőrincfalvi Űj Élet Termelőszövetkezet vezetőivel például megvitatták, hogyan szervezhetik meg legjobban a brigádokat, munkacsapatokat, hogyan osztják el helyesen a munkaerőt. A tsz. vezetősége ezeknek a tanácsoknak a fi­gyelembe vételével hozott ha­tározatot a napokban megtar­tott vezetőségi ülésen a brigád és a munkacsapatok kialakítá­sáról. Ehhez hasonlóan segítenek a szövetkezeteknek olyan formá­ban is, hogy igyekeznek első­sorban a vezetők figyelmét rá­irányítani a mindennapi mun­ka legfontosabb kérdéseire. Volt már rá példa, hogy a szövetkezet vezetői a gépállo­másiak segítségével határoz­ták meg, egy-egy közgyűlésen miről beszéljenek, milyen fon­tos kérdéseket tűzzenek napi­rendre. Ezt a jövőben még to­vább fejlesztik. Továbbra is segítik a lehető­ségekhez képest a gépállomás szakemberei, különösen az új tsz-ek tervezését, hasznos ja­vaslataikkal. NEM SOK IDŐ telt még el, hogy a sarudi gépállomás kör­zetébe tartozó községek dön­töttek, de a gépállomásiak már­is megtették az első lépést, hogy minél jobban segítsék a szövetkezetek fejlődését. A gépállomás jól dolgozó kollek­tívájának, pártszervezetének eddigi munkája biztosítékot jelent arra, hogy a jövőben is jól oldják meg a rájuk váró feladatokat. Nagy részük lesz abban, hogy a Tisza mentér erős, virágzó szövetkezetek le­gyenek. — deák — 1958. évi mérlegzáró közgyűlések a kis pari termelőszövetkezetekben Az első közgyűlésen... a nagyfügedi új szövetkezeti parasztok. Ünnspi megemlékezés a nemzetközi nőnap alkalmából Szombaton este az egri Gár­donyi Géza Színházban tartot­tak ünnepi megemlékezést a nemzetközi nőnap alkalmából. Az ünnepség díszelnökségében részt vettek a párt, tömegszer­vezetek és üzemek képviselői. Az úttörők virággal köszön­tötték az elnökséget, maid dr. Csernyik József, a Hazafias Népfront elnöke, a Közgazda- sági Technikum igazgatója mondott ünnepi beszédet. Dr. Csernyik József elvtárs beszédében méltatta március 8-a jelentőségét. — Március 8-án a haladó emberek szerte a világon a nemzetközi nőna­pot ünnepük. Közel félévszá­zada annak, hogy az asszo­nyok, akik a haladás ügyének kötelezték él magukat, március 8-án ünnepelnek és hallatják szavukat az egész világon. A történelem igazolja és bizo­nyítja, hogy korunkban a szo­cializmus győzelmének száza­dában csak az olyan eszmék győznek, amelyek a fejlődést és haladást szolgálják, ame­lyek híven fejezik ki az embe­reknek azt a természetes vá­gyát, hogy életük mind jobb és gazdagabb legyen. Hogyan és miért jött létre a nemzetközi nőnap? Nehéz, kö­vetkezetes társadalmi harcok váltották meg azt a teljesen téves felfogást és nézetet, amely szerint a nő alacso- nyabbrendű, kisebb szellem: értékű és kevesebb jogú em­ber mint a férfi. E küzdelem élén a legfelvilágosultabb tár­sadalmi harcosok és maguk a nők haladtak. A XIX. és XX. század fordulójának szocialista harcaiban egyre világosabbá vált, hogy a demokráciáért, a békéért, a szocializmusért az asszonyok nélkül nem lehet harcolni. Ahogy erősödik, szervezkedik a munkásosztály, úgy erősödik a politikai, jogi és gazdasági egyenjogúság az emberi életért küzdő nők moz­galma is. 1910-ben Koppenhá­gában a Nők Nemzetköz: Kongresszusa elfogadja Klara Zetkin javaslatát, március 8-a legyen ezentúl a világ minden országában a jogaikért harcoló nők napja. A magyar nők 1913. március 8-án ünnepelték meg először nyilvánosan a nemzetközi nőnapot. Ezután Csernyik elvtárs a kapitalista országokban élő nők sorsát vázolta, s hangsú­lyozta, hogy a világ egy jelen­tős részén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette lehetővé a nők felszabadítását a kettős járom alól. Beszélt arról is, hogy a Magyar Ta­nácsköztársaság idején joggal állapíthatta meg a Vörös Új­ság „A forradalom emberi méltóságra emelte a hőt.” A felszabadulással a Horthy- rendszer 25 esztendeje után is­mét szélesre tárult az élet ka­puja a magyar asszonyok előtt. Az azóta eltelt 14 nagyszerű esztendő eredményei az asz- szonyok és leányok alkotóere­jét is dicsérik. Szólt arról a nagyszerű feladatról, amelyek a magyar asszonyok előtt áll­nak a béke védelmében a vi­lág még elnyomott asszonyai­nak, lányainak támogatásában. Hangsúlyozta, hogy a magyar asszonyoknak, lányoknak mindazok mellett a nagyszerű vívmányok mellett, amelyeket pártunk és kormányunk biz­tosít számukra, kötelességeik is van a népi demokráciával, a dolgozó néppel szemben: tart­sanak lépést az élet esemé­nyeivel, neveljék szocialista szellemben gyermekeiket, dol­gozzanak odaadással munkahe­lyükön. „A nemzetközi nőnap ünnepén — mondotta befeje­zésül — a békéért, szocialista jövőnkért és gyermekeink bol­dogságáért hívjuk harcba me­gyénk és városunk dolgozó nő­it, jöjjenek sorainkba, men­jünk és dolgozzunk együtt, hi­szen családunk és szocialista hazánk nagyszerű jelenét és jövőjét építjük.” Csemik József nagy tapssal fogadott ünnepi beszéde után került sor Kohaut ,Ilyen nagy szerelem” című színművének bemutatójára. A „Halhatatlan édesanyák" Hatvanban A hatvani Vörösmarty Mű­velődési Otthon Irodalmi Szín­pada a nők napja alkalmából ismét műsorára tűzte a Halha­tatlan édesanyák című összeál­lítását. Az első bemutatón nagy sikert aratott műsor va­sárnapi előadásán megint megtöltötte a közönség a művelődési otthon nagyter­mét. A szereplők még annak ideién azt határozták, hogy ez alkalommal belépődíj nélküli előadást rendeznek a nők tisz­teletére. A vasárnapi előadás előtt. 6-án egyébként az irodaim' színpad kicsiny gárdája, ugyancsak a nemzetközi nőnap alkalmából ugyanezzel a mű­sorral Jászberényben vendég­szerepeit. A helyi könyvtár kezdeményezésére megrende­zett előadásnak oly nagy sike­re volt, hogy a jászberényiek azzal búcsúztak a hatvaniak­tól: máskor is látogassanak el hozzájuk ehhez hasonló műsor­ral. Az irodalmi színpad szerep­lői az előadásokkal egyidőben megkezdték a legközelebbi, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból Űj vendég címmel bemu­tatásra kerülő műsor tanulá­sát. 100 fogat kezdte meg tegnap a közösben a tavaszi munka! Űj lőrinci alván Az elmúlt héten befejező­dött a földrendezés Űjlőrinc- falván. s tegnap a községben 100 fogat kezdte meg a közös tavaszi munkát. A termelőszö­vetkezeti község dolgozó pa­rasztjai úgy igyekeznek, hogy mielőbb befejezzék a kora ta­vasziak vetését, pótolják azt a késlekedést, amit a földrende­zés elhúzódása okozott.

Next

/
Thumbnails
Contents