Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
I9S9. március 8., vasárnap MEPÜJTSá© 1 esztendő mérlege a poroszlói fíéke Termelőszövetkezet pártszervezetében As illetékesek figyelmébe! Nem lehetne lobban intézni a baromifeladást? MÁR AZ IS ELÉG I ^ !—---------------- ! egyma gában, ha az embernek 79 esztendő terhe nyomja a vállát, de még nehezebb, ha ráadásul beteges is. Az ember csak fekszik naphosszat az ágyban, sokszor mondja el nekikeseredve: ,az ilyen öreg csak teher már a földön. Nem törődik vele senki”. De hát nem mindig ez az igazság! Erről sokat tudna beszélni a poroszlói Molnár István bácsi. Tsz-nyugdíjas az öreg, kapja havonta a pénzt, s ehhez jönne még a 120 munkaegységre járó részesedés, de az öregnek az elmúlt évből nem telt az erejéből csak 34 munkaegység megszerzésére. Ez pedig kevés a megélhetéshez. Erről tárgyaltak az egyik taggyűlésen a poroszlói Béke Tsz kommunistái, s meg is született a döntés: javasolják a tsz vezetőségének, egészítse ki az öreg keresetét a szociális alapból, mert egy nyugdíjas tsz- tag n i szenvedhet hiányt. A tsz vezetősége elfogadta a kommunisták javaslatát, s őszszel az öreg Molnár Mihály bácsi kamrája sem maradt üres. Ez csupán egyetlen példája annak, hogy a Béke Tsz kommunistái szívből törődnek az emberek sorsával. Törődnek úgy is, hogy meghallgatják személyes ügyeiket, bajaikat, segítenek azok intézésében, törődnek úgy is, hogy szívükön viselik a tsz-gazdaság sorsát. Jó egy esztendővel ezelőtt a Béke Termelőszövetkezetben is sok problémát okozott, hogy nem járt ki rendesen a tagság egy része a közös munkába. Egy-egy nap sokszor húsz ember is hiányzott, anélkül, hogy szólt volna előre: az ő munkájára másnap ne számítsanak. Sok bajt, problémát okozott ez a szövetkezetnek hiszen sok fontos^munka elvégzését gátolta. Előfordult az is, hogy a beírt munkaegységek mögött nem volt teljes értékű munka, egyszóval előfordult munkaegység-higítás. Ez is, az is a munkaegység értékét csökkentette. Természetes, hogy amikor megalakult a szövetkezet pártszervezete, a kommunisták első dolga az volt: hogyan vessenek mind a kettőnek véget. | NEVELNI KELL AZ két — egyeztek meg a teendőben —, hiszen azzal még senki sem lett öntudatos tsz-tag, hogy aláírta a belépési nyilatkozatot. Hosszú út vezet odáig, hogy ne • lássák sokszor fontosabbnak az otthoni kis munkát a közös nagy ügyért. S mi lehet a legjobb módszere a nevelésnek? A példa- mutatás. A kommunisták javaslatára a tsz vezetősége úgy osztotta be a munkacsapatokba az embereket hogy minden munkacsapatba, az állattenyésztésben is, a növénytermesztésben is jutott egy-egy párttag. Ezek a párttagok lettek idővel az egész munkacsapat motorjai, ők voltak az elsők a munkában, ők tették le legutoljára a szerszámot. Csathó János, Bodnár Ferenc, Kiss Sándor, és a többi kommunista úgy dolgozott, hogy abban nem találhatott kivetni valót senki sem. A szövetkezet legszorgosabb emberei közé tarztoztak ezt a tényt is bizonyítja, hogy valamennyi kommunista több mint 380 munkaegységet szerzett az elmúlt évben. Arra is találtak időt az ebédszünetben, cigarettaszünetben, hogy megmagyarázzák a tagoknak, ha rosszul dolgoznak, saját maguk is károsodnál: a közössel együtt. Kevesebb lesz a kereset. Arról is volt szó, hogy nem elég csak sokat és gyorsan dolgozi, az is baj, ha csak végigszaladnak a soron, zöldre feketét húzva. Hiába lesz sok a munkaegység, ha kevés termés jut rá. A személyes példa és a jó szó megtette mindenütt a hatását, s ahol nem, ott a kommunisták javaslatára alkalmazták a munkaegység-levonást a mulasztókkal szemben. Mindez együttvéve meghozta az eredményt. Ősz felé, már alig-alig akadt hiányzó a közös munkából, s aki elmaradt, az is szólt jóelőre, hogy ne számítsanak rá a munka elosztásánál másnap mert otthon van valami sürgős dolga. A Béke Termelőszövetkezetnek csak jóhírét emlegetik Poroszlón, elismeri mindenki, hogy nemigen akadt gazos földjük, állataik is szépen, rendben vannak. És hogy így úgyszólván csak az elismerés hangján beszéltek róluk, abban igen nagy része van a tsz 11 kommunistájának. SOK ÉS SZÉP MUNKA van a hátuk mögött egy esztendő után, de sok még a tennivalójuk is, s az új feladatokat igyekeznek éppen olyan lelkesedéssel megoldani, ahogyan egy esztendővel ezelőtt kezdték el a munkát. Több mint két hónapja múlt, hogy a szövetkezet pártszervezete megtárgyalta a Központi Vezetőség decemberi határozatát, s megszabták önmaguknak a feladatot is: sokkal többet kel] foglalkozni a még kívülállók felvilágosításával. Amikor Poroszlón fokozottan kezdtek foglalkozni a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével, a Béke Tsz kommunistái is ott voltak mindenütt, ahol meggyőző, felvilágosító szóra volt szükség. S most, , amikor már a felvilágosító munka eredményeként 220 taggal és több mint ezer holddal megnövekedett szövetkezetük azon munkálkodnak, hogy ezek az új emberek minél hamarabb megtalálják helyüket a szövetkezetben. Ezt ugyan megnehezíti az, hogy szétszórtak a földek, de nem akadályozza. A szövetkezet kommunistái legutóbbi taggyűlésükre meghívták az új kommunista tagokat is, s ve1 ük együtt tárgyalták meg: biztosítani kell, hogy a jószágállomány részére a takarmányt, a jövő évi vetéshez a vetőmagot mindenki pontosan beadja. Szükség van erre, mert a szövetkezetiek nem biztosithatják csak a közösből a megnövekedett állat- állomány takarmányát, és a háromszorosára nőt búza vePoroszlón mostanában sok ezó esik Hanza János bácsiról, a Haladás Termelőszövetkezet juhászáról, aki a kétkilométer- nyire levő Zsellérlegelőn lakik apró házikójában. Az történt ugyanis, hogy az egyik langyos, tavaszias estén, mielőtt nyugovóra tért volna az öreg. szokás szerint mégegyszer körülnézett a portán, s már éppen visszatérni készült a házba, mikor észrevette, hogy a ház tetejéről fény villan a magasba. Először azt hitte, talán szemei kápráznak, de később látta, hogy ennél sokkal nagyobb a baj. Tűz ütött ki, veszélyben a ház, veszélyben a közös jószág- állomány. Percet se késlekedve, tizenöt éves lányát futatta a faluba a hírrel: Tűz ütött ki a pusztán, jöjjenek segíteni, oltani a tüzet. Ő maga feleségével vedreket kaptak és a közeli kútból tésterülethez a vetőmagot. A kommunisták javaslatára hoztak határozatot arra is, hogy rendszeresen foglalkoznak az új tagokkal, nemcsak a közgyűlésekre hívják meg őket, hanem külön is megtárgyalják velük az időszerű prob'émákat. Mindemellett a napokban kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, megvitatják alaposabban, hogyan lehet tovább csökkenteni az önköltséget, a nagy munkáknál ismét megtartják a mezei gyűléseket, ahol a munkaszervezés megjavításáról beszélnek a legtöbbet. Arra is tettek már javaslatot a vezetőségnek, hogy a munkacsapatokat ebben az évben ne válasszák minduntalan szét. mert úgy nem lehet kellően ellenőrizni a munkaegységbeírásokat Még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy takarékosabban kellene bánni a villannyal, a takarmánnyal, mert az mind a közös kárára megy. 111 KOMMUNISTA Él| gozik a poroszlói Béke Tsz- ben. Kevesen vannak, de mint ahogy a kevés élesztő is megkeleszti a nagy tömeg tésztát, úgy a szövetkezet kis párt- szervezete is nagy lépésekkel segítette előbbre a szövetkezet ügyét. S ez munkájuknak még csak kezdeti eredménye.-dhordták a vizet az égő háztetőre, majd pedig a birkahodály szalmatetejét kezdték el locsolni. János bácsi jól tudta, hogy ha a hodályba ég az ötszáz jószág, akkor legkevesebb kétszázezer forinttal károsodik a szövetkezet. Dolgoztak hát. hordták a vizet lélekszakadva, locsolták a hodály tetejét. Megérkeztek a tűzoltók és inr,s+. már ők lé**o.k rennUához. Néhány perc alatt sikerült eloltani a tüzet, de Hanza János bácsi ruhái, á'^memüi. bennégtek a kis házban. A maguk holmija bennégett, de megmenekült a pusztulástól az ötszáz darab birka, a közös jószágállomány, ami János bácsi gondjaira volt bízva. Hanza János bácsi és családja önfeláldozó, hősi munkájára büszke az egész falu. V...NÉ Dicsérendő és jó dolog, hogy a MÉK időnként a piaci árnál jóval olcsóbban hoz forgalomba baromfit. Különösen olyankor jő ez, mint az elmúlt napokban, amikor 120 —130 forintot kértek a kofák egy pár tyúkért. A kezdeményezés dicsérendő a kivitelezés annál kevésbé. Mert hogyan is zajlik le egy ilyen vásár? Példának a tegnap reggel története. A baromfipiacon egy csapat elkeseredett asszony áll A kofák — és akadt ott termelő is — ismét nein tudják, mit kérjenek a baromfiért. 70—80 forint egy pár csirke, 120—130 forint egy pár tyúk, s meg ráadásul gorombák is az eladók, ha a vevő drágának találja. Valaki a piac felől érkezve, értesíti az ácsorgó asszonyokat, hogy lesz ma baromfi a szövetkezetnél is. Nem telik bele sok idő. hosz- szú sor kígyózik a bódé mellett. Az idő fél hét. Alinak az asszonyok, előbb türelmesen, aztán idegesebben, — érthető, hiszen nagy részük fél nyolcra, nyolcra munkába menne, de a vasárnapi ebédrevalót is meg akarja vásárolni. Fél nyolcra mégis befut a kocsi. Hogy miért nem lehetett hamarabb, arra nem ad választ senki. Ügy látszik, nem jutott eszükbe, hogy olyan asz- szonyok is várnak, akik választhatnak: vagy nem lesz vasárnapra csirke, vagy lesz. de elkésnek a munkából, ha esetleg mégis megveszik méregdrágán a piacon. De végre megérkezett a baromfi, lerakják a ketreceket. S mire hozzáfognak a méréshez, egész sor új vevő érkezik — javarészt kofák —, akik fittyet hányva minden Az Egri Állami Zeneiskola végzett növendékeinek lesz hangversenye március 16-án, az iskola Bartók-termében, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére. A műsoron Mozart, Haydn, kialakult rendre, a túlsó el* dalra állnak. Megkezdőd k * mérés. Egy csirke a sorba- állóknak, egy a kofáknak. Aztán előnyben részedül a lassú méltósággal odaérkező, kifestett régi úrinő. aztán egy fiatal, aki viszont jó ismerős. Az asszonyok természetesen méltatlankodnak, — igazuk is van de erre nem sokat ad az elárusító Borsosné. Méri tempósan tovább a baromfit, most volt igazgatójának. Egyszer csak az asszonvok feje fölött átnyúl egy kéz egy pénzügyőr fizet vagy kétszáz forintot, — de elmegy csirke nélkül. Hát ez mi lesz? Perceken belül kiderül, itt sem történt más, csak egy kis kivételezés — a szomszéd pavilonból átugrik a7 egyik elárusítónő, összeszed vagy öt csirkét —, s átadja a pénzügyőrnek, a másik sarkon. És ez így megy esetről eset. re. Nem az az első. aki régen vár, hanem az, aki jó ismerőse Borsosnénak. Az asszonyok jogosan háborodnak fel ezen, de már nemcsak az igazi hibást, Borsosnét szidják, hanem az egész szövetkezetei meg azt is, aki kitalálta. Ügy gondoljuk, igazán jó lenne — túl a sok szóbeli figyelmeztetésen — végre felelősségre vonni a beosztásával visszaélő elárusítót, mert semmi szükség arra, hogy rossz munkája miatt, az egész dicsérendő, helyes kezdeményezést, s végső soron a szövetkezetei érje vád. S az sem lenne rossz, ha gondolnánk arra, hogy a piacon munkába járó asszonyok is vásárolnak, akiknek nem mindegy, hogy fél hétkor, vagy fél nyolckor hozzák-e a baromfit, . — deák — Chopin, Kodály művei szerepelnek, amelyeket azok a növendékek tolmácsolnak, akik éveken keresztül tanulói voltak az egri zeneiskolának, s most az ország különböző zenei szakfőiskoláin folytatják tanulmányaikat. Hare a „voroskr kasa ellen Hangverseny az Egri Állami Zeneiskolában Az elmúlt esztendőben negyvenkét taggal, háromszáztizenhat hold földön gazdálkodott a nagyfügedi Dózsa Tsz. Az elmúlt hetekben a falu úgy döntött, hogy a közös, nagyüzemi gazdálkodás útjára lép és az új gazdasági évet már közösen ösz- szefogva kezdik el. A község dolgozói nem alakítottak külön termelőszövetkezetet, hanem valamennyien a meglevő Dózsa Termelőszövetkezetbe léptek be. Bár még előttünk áll a nyár, de közeleg trz új gazfü- • : öv. s máris tervezgetnek, t&Ollári László Néhányan a nagy családból Koch Cyörgyne nácskoznak a nagyfügediek. Elhatározták, hogy egy szakemberekből álló bizottságot küldenek ki, amely kijelöli majd az építendő új tanyaközpontok helyét és megállapítja azt is, hogy mennyi és milyen istállóra van szükség a legsürgősebben. 4856 holdon indul meg a közös munka és nem kis gondot okoz az állatok elhelyezése, takarmányozása sem. Legutóbb úgy döntötFricz Mihályné tek, hogy már most gondoskodnak a közös takarmányalap megteremtéséről és hét— nyolcszáz hold takarmányt vetnek, ami bőségesen biztosítja ma.id a jószágok jövő évi takarmányszükségletét Az igényelt állami segítséghez maguk is a lehető legtöbb társadalmi munkát adják és bíznak benne, hogy ha nem is lesz könnyű a kezdet, de mégis úrrá lesznek a kezdő év nehézségein. A jövőben különösen az állattenyésztésre helyeznek fő súlyt és juhászatukat is fel akarják virágoztatok A szerződéses növények, valamint az aprómagvak termelése szintén terve az új tagságnak. Távolabbi terveik között szerepel gyümölcsös és szőlőtelepítés is, amely minden bizonnyal komoly jövedelmet biztosít majd a falunak. Egy szövetkezet, egy falu tervei ezek és Nagyfüged szorgalmas népe a biztosíték arra, hogy a tervek sorra meg is valósulnak. Majlát Nándor Most bemutatunk néhányat az új nagy család tagjai közül, akik a falu többi lake», val együtt valóra váltják a szép terveket. MARKUSZ LÁSZ&Ú
