Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

4 ÄßPÜJSÄG 1939. március 8., vasárnap Az Antigoné a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium színpadán A KÖZÉPISKOLÁS diákok előtt már harmadszor mutat­ják be az egri Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium KISZ- szervezetének színjátszói Sophokles Antigoné című tra­gédiáját. Bár a nagyközönség számára a megjelent falraga­szok szerint március 7-én és 8-án mutatják be az antik tra­gédiát, írnunk kell a Leány- gimnázium színjátszóinak vál­lalkozásáról: komoly érdeklő­dést érdemel munkájúit A tragédia a görög mitoló­gia egy eseményét eleveníti fel. Mióta Oidipus nagy vétkét elkövette, a Labdakidákon az istenek átka ÜL A két fiú, Eteoklész és Polyneikész egy­más kezétől esnek el. Kreon, a nagybátyja kerül a trónra. Kreon Polyneikészt hazaáru­lónak nyilvánítja, törvénybe hozza, hogy nem szabad elte­metni őt és ezzel megakadá­lyozni, hogy a boldog túlvilág­ba juthasson. Antigoné szembeszegül Kreon parancsával, mert a testvéri szeretet törvényét szentebbnek tartja, mint Kre­on gyűlöletből származó pa­rancsát: megadja a végtisztes­séget testvérének — illő mó­don. Kreon nem tágít és a ki­szabott éhhalált végrehajtatja. Haimon, Kreon fia és Antigo­né jegyes hiába esdekel intő szavakkal apjánál, hajthatat­lan. A zsarnok csak az öreg Theire&iás szörnyű jóslatára rendül meg: a megingó zsarnok mentené a szilasírba zárt Anti­gonét, mire azonban szolgáival odaér, Antigoné önkezével vet véget életének. Kreon felesége is menekül a halálba, majd Kreon halott fia testén, a pa­lota bejáratánál, belső össze­omlás után pusztul el. AZ ANTIK TRAGÉDIÁT Farkas László tanár állította a kisméretű színpadra. Az ő felfogásában az athéni nép tevékeny részvevője a tragé­diának, beleszól az események­be. Hol azért, hogy a kifejlést elősegítse, hol azért, hogy a sorstragédiákban annyira szük­ségszerű erkölcsi véleményt el­igazításképpen kimondja. Ilye­ténképpen nagyszámú kórus­sal eleveníti meg a nép rész­vételét a drámában. A kicsiny színpadon a kar nyolc tagja foglal helyet, a több huszon- egynéhány kórustag a színpad előtti tér lépcsőkkel odakötött két oldalán helyezkedik el. Ez­zel a színpad távlata megnő. A színpad előtti térre lejön néha Kreon is, hogy a néphez intézett mondanivalója szoros kapcsolatban maradjon a kar­ral. A rendező a színpadot egy­szerű fehér, dór oszlopokkal díszítette, csak a palota bejá­ratának diszessége emelkedik ki a mértéktartóan kiképzett palotaelőtti térségből. A tragédiát Csiky Gergely fordításában adják elő a diá­kok. Itt is és megint megálla­píthattuk, hogy Csiky Gergely színpadi nyelve mennyire kife­jező és eleven. Néhány nyelv­tani régiességtől eltekintve Csiky Gergely fordítása: helyes volt az ő fordításának a fel- használása, bár az Antigonét többen lefordították. A CÍMSZEREPET Szabó Magda alakítja. Határozott egyéniség, talán egy árnyalat­tal keményebb is itt-ott ez az egyéniség a kelleténél. Átéli a nemes és reménytelen küzdel­met vállaló leány vívódását, akarata majdnem olyan ma­gasra feszül elszántságában, mint Kreon zsarnoki ereje: félelmetes is tud lenni. Kor­holja a népet, a nép okosnak és erősnek látszó véneit, de nem tudja megnyerni őket a maga ügyének. Isménét Kácsor Margit ala­kítja. A zsarnokságra félénken néző királylány nem meri nyíl­tan vállalni a fivér eltemeté­sét, de érezzük, hogy őt is a szeretet törvénye irányítja. Passzivitása és félelme őszinte, kár, hogy az Antigonéval fo­lyó párharcában Antigoné nem érti meg egy mozdulatával sem Isméné gyengeségét. A tragédia teljes súlyát Kreon hordozza, ő a zsarnok, aki az ész szerint igyekszik be­rendezni saját hatalmát — örökre. És mert az átok ker­geti a sorsot előre, az be is tel­jesül. A jóslat döbbenetes ha­EGRI VÖRÖS CSILLAG 8—9-én: Felfelé a lejtőn EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 8—9-én: Tegnap GYÖNGYÖSI PUSKIN 8—9-én: Az árban HATVANI VÖRÖS CSILLAG 8—9-én: Robin Hood HATVANI KOSSUTH 8—9-én: Calabuig FÜZESABONY 8—9-én: Római vakáció tással van a hiszékeny zsar­nokra és az addig gőgös és fék­telen kényúr reszkető emberré, bűneinek felismerőjévé válik. Ezt a zsarnokból gyötrődő em­berré váló alakot Jaksi István formázza meg, kitűnően. Esz­közei egyszerűek, mozdulatai biztosak, játéka együtt fut a halhatatlan verssorok ritmu­sával. Egyénisége átfogja a te­ret és elhisszük, hogy a nép reszket ravasz eszétől és ke­gyetlen megtorlásaitól. Haimont Szederkényi Győző viszi színre. A szerelmes és okos fiú inti apját, hogy me­részségével és okosságával megmenthesse Antigonét. Az a veszte, hogy az agg jós későn érkezik a király elé. A kétszínű, a saját életéért reszkető őrt Dóra Zoltán ala­kítja. Az agg Theirésiás szerepé­ben Kékesi Lorándot látjuk. A bölcs jós külső alakja ellenére is fiatalos felháborodással jó­solja a rettenetes és gyorsan közelgő tragédiát: néhol nem ártana mérséklés. Hidy Péter himöke kitűnő alakítás. A tragédiát, a tragé­dia kifejlését sietteti a vég felé. Kreon hitvese Svetitska Éva. Szépsége pármondatos megje­lenésénél is mély rokonszenvet biztosít számára. Kisebb szerepeikben emelik az előadás értékét Langer Éva, Kovács Zoltán, Bodó Mihály, Molnár András, Mihók Éva és Udvarhelyi Anikó. MEG KELL JEGYEZNÜNK, hogy az erőteljes kart az MTH egri iskolájának a szavaló­kórusa szolgáltatja. Az értékes bevezetőt Bála Veronika mondja. A Szilágyi Erzsébet Leány- gimnázium KISZ-szervezete nagy sikert könyvelhet el az előadással. ff- a.) HEVES 8—9-én: Megmentettem az élelem PÉTERVÁSARA 8- án: Don Juan legutolsó kalandja 9- én: Nincs előadás Egerben délután tűi 4 és este fél 3 órakor: MAJD A PAPA (Bérletszünet) Moziműsor Gyöngyösön, a város periféi * fiáján, egy öreg ház kis szo­bájában ülünk Lehóczki Pali bácsival. Az egykori acélöntő most 78 év távlatából meséli élményeit. Veterán. A rimaszombati di­rektórium elnöke volt. Elbe­szélése során egymásután ele­venednek meg a történetek, a dicsőséges Tanácsköztársaság hősi harcainak emlékei. — Nem 19-ben kapcsolódtam tn be a munkásmozgalomba, — kezdi a beszélgetés —, ha­nem még 1903-ban, Miskolcon. Onnan aztán felkerültem Bu­dapestre, ahol több sztrájkban vettem részt. Az első nagyobb sztrájk, aminek én is részese voltam, 1909-ben volt. Akkor már Budapesten dolgoztam, a Kugler-Forrai cég gyárában, mint acélöntő. A fizetésünk nagyon kevés volt és 20 száza­lékos béremelést követeltünk. Persze erről Kugler és Forrai gyáros urak hallani sem akar­tak. Elküldték Németországba az egyik acélöntő mestert, aki maga is német volt, hogy hoz­zon 18 sztrájktörőt az üzembe. Néhány nap alatt meg is ér­kezett az emberekkel. Persze, erről mi is tudomást szerez­tünk, mert a sztrájktörők je­lentették, hogy a 18 ember munkába akar állni. A gyár vezetősége a német öntőket már nagy ovációval várta. Disznót vágtak, pulykát sü­töttek tiszteletükre. No, azért mi sem ültünk tétlenül. Né­metnyelvű röolapokat csinál­tattunk, amelyen felszólítottuk őket, hogy ebéd előtt a agár­ral szemközti vendéglőben szeretnénk velük beszélgetni. Ki iss jöttek — 16-an csak A 39-« két német öntő nem jött ld. Ök sztrájktörők lettek, de a két ember munkája kevés volt ahhoz, hogy az üzem megin­duljon. A 16 becsületes elvtársnak megmagyaráztuk, hogy mire vállalkoztak. Tolmácsunk el­mondta nekik, hogy amit csi­nálnak, az nem más, mint sztrájktörés, hogy a magyar munkások gyerekeinek szájá­ból veszik ki a kenyeret. A német öntők megértettek ben­nünket, hiszen félrevezették őket, nekik azt mondták, hogy nekik azért kell Magyaror­szágra jönni, mert itt munkás­hiány van. — Visszamegyünk mi szíve­sen — mondták —, de még vasúti jegyre sincs pénzünk. Amin ideutaztunk, azt a gyár fizette. — Annyi baj legyen, majd szerzünk annyi pénzt, hogy elég legyen az utazáshoz — válaszoltuk. Elmentünk illegá­lis központunkba, hogy meg­szerezzük az útiköltséget. Mit mondhatok, mire a díszebédre került volna a sor, a sztrájk­törőknek hozott német ön­tőknek híre-hamva sem volt. Megmaradt a finom ebéd, s az inasok egy hétig hálálkod­tak, hogy ilyen jó ebédhez juttattuk őket, mivel nekik kellett elfogyasztanak a kö­vér disznót, no meg az öt pár, pirosra sült pulykát. így a kecske is jóllakott, és a ká­poszta is megmaradt — fejezd ss dandár be nevetve a történetet Pali bácsi. ★ Vagy égj’ másik kis epizód — kezdi újra, s látszik rajta, hogy gondolatban valahol is­mét a 19-es időkben jár. — Az 1919-es esztendő ele­jén, a hadműveletek során, az imperialista csapatok behatol­tak az ország területére. Az észak-északkeleti rész a cseh burzsoázia hadseregének meg­szállása alá került. Engiem, aki ebben az időben már a párt­hoz tartozónak vallottam ma­gamat, azzal bíztak meg elv­társaim, hogy utazzam a fő­városba és kérjek a szakszer­vezetektől, vagy a csepeli munkásoktól pénzt, mert a mi városunk kevésbé fejlett ipari üzemeiben nagyon nehéz volt sztrájkolni. Nem voltunk any- nyira szervezettek, s nem ké­szültünk fel úgy a harcra, mint a pesti munkásság. Lelkes, elszánt elvtársak fo­gadtak Csepelen. Egymás sza­vába vágva, felháborodottan kérdezték: tudom-e, mi tör­tént? Hogyne tudtam volna: há­rom napja letartóztatták a párt vezetőit. Sok százan összegyűltek az­nap a nagy csepeli gyár előtt. A felszólalók valamennyien fogadkoztak, hogy fegyverrel is készek kiszabadítani a párt vezetőit. Én is közéjük szerettem vol­na állni, de azt mondták: sür­gősebb kenyérrevalót vinnem a gömöri munkásoknak, 1959. március 8, vasárnap: 1910. Nemzetközi nőnap. Ebben az éviben a Nemzetközi Női Kon­ferencia e napot ünneppé nyil­vánította. 1814-ben született Szigligeti Ede színész, színműíró. 1869-ben halt meg Hector Berlioz, nagy francia zeneszerző. 1959. március 9, hétfő: 7864-ben született Pállya Celesz- tin festőművész. 1804-ben született Szerdahelyi József operaénekes, színész és ze­neszerző. 1814-ben született T. G. Sevcse/i- ko, a nagy ukrán forradalmár költői ____ V N évnap 0? Ne feledj ükj hétfőn: FRANCISKA kedden: ILDIKÓ ■= A GYÖNGYÖSI Gépjaví­tó Ktsz. újabb megrendelést kapott a Jászberényi Fémnyo­mógyártól egy műanyagformá­zó gép elkészítésére. Az át­adási idő április 30-a, de köz­ben már dolgoznak a Jugoszlá­viának készülő 10 gépen is. — AZ EGRI Balázs Ignác Termelőszövetkezet március 21-én, szombaton ünnepli fennállásának tizedik évfor­dulóját. « A GYÖNGYÖSI XII-es aknához megérkezett a Dom- basz-kombájn, amelyet még ebben a hónapban összeszerel­nek, s megkezdik vele a mun­kát. A gép mellett ifjúsági bri­gád dolgozik majd, — AZ ECSÉDI külszíni fej­tésen a brigádok versenyéből a KISZ-brigádok kerültek az első helyre. Az egyéni telje­sítményük meghaladja a napi 11 köbmétert. A III-as front februári eredményeire büsz­kék lehetnek a kiszesek. ■— A TÉLEN sem szünetelt a termelés a Mátraderecskei Téglagyárban, a nagyjavítást is úgy végezték el, hogy miatta nem kellett leállni a gyárnak. Ez szép teljesítménynek szá­mít a téglagyár történetében. — A HEVES megyei Álla­mi Építőipari Válallat mun­kásai dolgoznak a gyöngyösi Orczy-kastély restaurálásán. katonája Ugyanis ebben az icteben a gömöri munkásság képviselője voltam. Sorba nyitották meg a munkások erszényeiket, és önfeláldozóan adakoztak a tá­volban sztrájkoló elvtársaik, munkatársaik javára. — Ma pénzt küldtünk nek­tek — mondták —, de holnap már szabadságot...! összeraktam egy tucatnyi fajta röpiratot és szívemben azzal a jóleső érzéssel, hogy Csepel segítségét viszem Gö- mör megye dolgozóinak, útnak indultam hazafelé. Amerre mentem, már min­denütt tudták, hogy letartóz­tatták a párt vezetőit. Gyűlé­sek és sztrájkok fogadtak min­denütt. A munkásság harcra készült... ★ — A legszebb élményem, és ezt soha sem fogom elfelejte­ni, az volt, amikor beléptem a 39-es dandárba. Akkoriban Rimaszombaton dolgoztam az egyik öntödében. Mi, akik a párt munkásai voltunk, jó- előre megtudtuk, hogy a vá­rosba Szabó Tivadar, a 39-es dandár parancsnoka érkezik csapatával. Emlékszem rá — mosolyodik el — az egyik elv­társ még a templomtoronyra is vörös zászlót tűzött Szabó Tiborok tiszteletére. Mikor megérkeztek, már az egész vá­ros az utcán volt és várták őket. Valamennyien a város főterére vonultunk. Elsőnek a dandár parancsnoka szólt a város népéhez, majd utána Karikás Frigyes, akkori be­A karácsondi szülői munkaközösség az óvodáért A karácsondi napközi ott­honos óvodát magukénak érzik a karácsondi szülők, szeretik, s valóban érzik, hogy gyerme­kük második otthona, éppen ezért az ott-dolgozókat segí­tik, s az óvodát állandóan szé­pítik, felszerelését bővítik. Az „építsük, szépítsük óvodánkat”- mozgalom keretében az óvoda szülői munkaközössége több mint tízezer forint értékű társadalmi munkán kívül — melyet a III. csoport foglalko­zási termének létrehozására végeztek — padlókefélő gépet vásároltak, megvalósították a „virágos óvodát’-mozgalom- ban kitűzött célokat, háziszőt­teseket, függönyöket és füg­gönytartókat vásároltak, láb­törlőket készítettek, s asztal­terítőkkel lepték meg az óvo­dát. A további tervek megvaló­sításának anyagi fedezetéről előadások, rendezvények bevé­teléből gondoskodnak. Az óvó da nevelői és dolgozói, a szü­lői munkaközösséggel közösen betanulták, s nagy sikerrel már be is mutatták a „Dulsz- ka asszony erkölcse” című tra­gikomédiát. A darabot a szom­szédos községekben is bemu­tatják, s az előadások bevéte­lét, a régi, gerendás foglalko zási termek új mennyezettel való ellátására, az épület külső falának újra vakolására, az udvar fásítására, s egyéb ter­vek megvalósítására fordítják. SZALÖKY LÁSZLÓNÉ Karácsond. Örülhetnek a petofihányni apróságok — szebb lett az óvoda Nemrégen új helyre költö­zött a petőfibányai óvoda. Az új helyen gyönyörűen beren­dezett szobák várták az apró­ságokat, az udvar jól felsze­relve játszóeszközökkel, tiszta­ság mindenfelé, de még szeb­bé, otthonosabbá akarták tenni az óvodát, ezért a nőtanács az óvoda vezetőségével közösen egy táncestet rendezett, amely­nek bevételét az óvoda kör­nyezetének parkosítására for­dítják. Így teremtenek közös igyekezettel barátságosabb kör­nyezetet, második otthont a petőfibányai apróságoknak. MOLNÁR GYULA Válaszolnalt az illetékesek Az újságárusok munkavédelmével kapcsolatban Lapunk ez év február 18-i számában „A munkavédelem az újságárusokra is vonatko­zik” című cikkére a miskolci Postaigazgatóságtól érkezett válasz. Közölték, hogy az Eger­ben ideiglenesen felállított hír­lap-pavilon a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat tulajdona, a posta csak béreli és a most készülő új hírlap-pavilonok már megfelelő fűtőberendezé­sekkel lesznek ellátva és min­den tekintetben megfelelnek a szocialista munkásvédelem kö­vetelményeinek. A posta igyekszik embersé­ges munkakörülményeket te­remteni a hírlap-árusoknak, s amint elegendő hitelkerettel rendelkeznek, a többi újság­árus munkakörülményeit is megjavítják. Színes film az atomról Az atom kutatásának leg­újabb eredményeiről, az atom­energia felhasználásának mód­jairól, s a legnagyobb gyorsító berendezésekről kapunk rend­kívül érdekes és színes képet. Bemutatja a film, hogy a gyó­gyászatban, iparban s egyéb területeken miként használják fel az atomenergiát, illetve az izotópokat. A film a keddi na­pon, 10-én kerül bemutatásra a Szakszervezeti Székház mo­zihelyiségében. Jegyeket igé­nyelni ugyanott, vagy a TIT Megyei Titkárságánál lehet TIT hír A klasszikus német filozófiá­ról (Leibniz—Kant) beszél Földi Pál héttőn, márc. 9-én, a Főis­kolán 6—8-ig, a második eme­let 61-es termében. volt... lyettese tartott lelkes, szívhez szóló beszédet. Olyan szívből, az emberek nyelvén tudott be­szélni, hogy mikor befejezte, Eilig tudtuk lecsendesíteni az ujjongó tömeget. Vállukra kapták őket, az emberek és úgy hurcolták éljenezve a tö­megben. Akkor léptem be én is ebbe a dandárba és itt nevezett ki a dandárparanesnok Rimaszombat direktóriumi el­nökének. Nagyon boldog vol­tam, még most is magam előtt látom azt a vidám, ün­neplő tömeget, akiket akkor már a szabadság szele csapbtt meg... ★ Mikor kinevezetek a direk­tórium elnökének, nemsokára az alábbi esemény játszódott le: elterjedt az a hír, hogy a cseh intervenciósok áttörték a frontot és csapatostul vonul­nak be a városba. A lakosok percek alatt eltűntek az ut­cákról és csapataink is, mivel a hír váratlanul jött és fel­készületlenek voltunk, lassan vonultunk visszafelé. Mit csi­náljak? — töprengtem magam­ban. Eszembe jutott, hogy an­nakidején Szabó Tibor elvtars, a dandár parancsnoka azt mondta nekem, intézkedjek önállóan minden esetben. No, gondoltam, jó lesz azokat az intervenciósokat megnézni, hátha nem is igaz a rémhír. Az egyik katonám jelentkezett is, hogy felderíti a várost és kikémleli az ellenség hadál­lását. El is indult és a meg­beszéltek értelmében én ott ............................. vá rtam a templomtéren a je­lentést. Néhány óra múlva jött is egy kis parasztgyerek lóhá­ton vágtatva. Engem kere­sett. Cédulát adott át, amely­ben Jelinek — mert így hív­ták azt a katonát, aki elment felderíteni — jelentése volt. A jelentésből pontosan megtud­tam az ellenség hadállását, sőt még azt is, hogy a tüzér­séget hova állítsuk fel. Ugyan­is a felderítő egyben a tüzér­ség parancsnoka is volt. Az ő jelentése alapján ágyúinkat a cseh csapatokra irányítottuk, és a lövedékek a csapatok kö­zepébe találtak. A váratlan tá­madás nagy zűrzavart okozott az ellenség között és eszeve­szetten rohantak vissza. Ne­kem sem kellett több. Újabb futárt küldtem a visszavonuló csapataink után, aki jelentette nekik, hogy a csehek már visszavonulóban vannak és támadjanak bátran. Tehát így sikerült a cseheket egészen Poprádig visszavernünk — fe­jéri be a történetet. ★ — Tudnék én még sokat me­sélni, hiszen annyi élmény, esemény volt, hogy azt mind leírni csak könyvben lehetne. Az igaz, líogy én már hozzá­fogtam, hogy papírra rögzít­sem visszaemlékezéseimet — mondja és három teleírt fü­zetet vesz elő. Úgy gondolom, ez még jó lesz m?M az utó­kornak, 78 éves vagyok, de ha még egyszer fiatal lennék, ugyanúgy cse’ekednék, nint cselekedtem. Úgy érzem, mit tettem, nem volt hiábavaló. Igen. nem volt hiábavaló. lüss Béla

Next

/
Thumbnails
Contents