Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
NÉPÜJSH 1959. március 8;, vasárnap FÖLDI PÁL: Beszéljünk a Lukács-kérdésről XX. A zt mondhatná valaki, hogy Lukács György hibái és tévedései' nem hozhatók összefüggésbe az ellenforradalommal, mert hisz 6 szubjek- tíve soha nem akart ellenforradalmát. Tételezzük fel egy pillanatra, hogy ez így is van. De mit változtat ez a lényegen? Semmit. Mondottuk már egyszer, hogy nem a szubjektív szándék, hanem az objektív következmény a lényeg. Milyen szempontból kell tehát megítélni Lukács György ellenforradalom előtti tevékenységét? Az objektív következmények szempontjából. Abból a szempontból továbbá, hogy végső soron kinek volt haszna mindabból, amit Lukács mondott és tett. Ezt a szempontot Lenin igen fontosnak tartotta. Lenin Kinek van haszna belőle? c. munkájában a következőket írta: „Van egy latin mondás: ,cui prodest — kinek van haszna belőle? Ha nem látjuk azonnal, hogy milyen politikai, vagy társadalmi csoportok, erők, tényezők védelmeznek bizonyos javaslatot, intézkedést stb., mindig fel kell tenni a kérdést: kinek van haszna belőle?’ Nem az a fontos, hogy ki Védelmez közvetlenül egy bizonyos politikát, — mert a kapitalizmus jelenlegi dicső rendszerében bármely pénzeszsák mindenféle nézetek védelmére mindenkor ,felbérelhet’, vagy megvásárolhat vagy felhasználhat tetszés szerinti számú ügyvédet, írót, sőt képNépszei'ű vázlat viselőt, professzort, papot és így tovább. Üzleties időkben élünk, amikor a burzsoázia nem restell kereskedni a becsülettel sem, a lelkiismerettel sem. Vannak egyszerű lelkek is, akik meggondolatlanságból védelmeznek bizonyos polgári környezetben uralkodó nézeteket. Nem, a politikában nem olyan fontos, aki védelmez közvetlenül bizonyos nézeteket A fon'os az, kinek van haszna ezekből a nézetekből, ezekből a javaslatokból, ezekből az intézkedésekből”. (Lenin Művei 19. kötet, 33 oldal, Szikra. 1955.) Nem kétséges, hogy egyedül és kizárólag az ellenforradalmi erőknek nem volt hasznuk Lukács György antimarxista politikai—ideológiai nézeteiből, javaslataiból és intézkedéseiből. Ez a lényeg. ★ IT a röviden össze akarjuk foglalni az elmondottakat, akkor azt kell mondanunk, hogy Lukács György antimarxista politikai—ideológiai koncepciójának a legnagyobb hibája az osztályharc alapvető kérdéseinek helytelen megítélése, az a helytelen felfogás, hogy napjainkban a nemzetközi és hazai méretekben folyó osztályharcban a fő ellentét nem a szocializmus és a kapitalizmus között, a munkásosztály és az imperialista burzsoázia között van. Ez a felfogás, amelyet módszeresen kiterjesztett a politika, filozófia és esztétika területére, sok esetben elméleti indokolásává vált a népi demokrácia ellen irányuló revizionista és ellen- forradalmi támadásoknak. Lukács György 1956. októberében az ellenség lobogójává yált és azóta sem tudta elhatárolni magát tőlünk. Az a könyörtelen bírálat, amelyben itt Lukács hibás nézeteit részesítjük, a legkevésbé sem irányul személye ellen. Azonban éppen Lukács személyes pé'dája mutatja, hogy antimarxista elméletek olyan gyakorlati-politikai magatartást mozdítanak elő és támasztanak alá, amely elkeni hetetlenül a munkásosztály ügyének, a szocialista forradalomnak és a proletárd’kta- túrának árulásához vezet. Teljesen kétségtelen hogv ellen- forradalmi lázadás előtt Lukács tevőlegesen részt vett a magyar munkásosztály ideológiai lefegyverzésében. Ugyanakkor jelentős szerepet vállalt az ellenforradalmi lázadásban is. TVÍ indennek ellenére nem állítjuk, hogy Lukács életműve a marxizmus—leni- nizmustól való eltérések töretlen sora lenne. Sú'yos tévedésbe esnénk ha mindent tagadnánk Lukács munkásságából. De talán még súlyosabb hibát követnénk e] azzal, ha kritikálat’anul közelítenénk meg és használnánk fel Lukács műveit. Kritikára van tehát szükség, de nem nihilista, hanem alkotó kritikára Ez a vázlat is ehhez kívánt hozzájárulni. (VÉGE) flz építők megdolgozlak a nyereségért A HEVES MEGYEI Állami Építőipari Vállalat főkönyvelői irodájában kattognak a szá- mo' ógépek és a kígyózó fehér szalagon az elmúlt év eredményes munkájának számai sorakoznak. Huszár András főkönyvelő és munkatársai a nyereségrészesedés kiszámításán dolgoznak. Az már biztos, hogy lesz nyereség, de még nem tudják. hogy hány napot tudnak fizetni. — Becsületesen dolgoztak munkásaink az elmúlt évben, jogosan várják a nyereséget. Ezt mondták a főkönyvelőségen és ezt lehetett tapasztalni a munkások között is, akik számítanak rá és nagyon Várják az eredményhirdetést. Az Állami Építőipari Vállalatnál do’gozó munkások közül először a lakatosüzemieket látogattuk meg — megtudakolni, mit tettek a nyereségért az elmúlt évben. Az eldugott lakatosműhely- fcen hangos kopácsolással dolgoztak a munkások. Sürgős munka van a nyakukon, az épülő álta'ános iskolákhoz kell megcsinálni az üvegajtó vaskeretét. Incze József, szakszervezeti főbizalmi mindig ott terem, ahol úgy látja, hogy csökken a munkakedv. buzdítás, biztatás kell az embereknek. Az elmúlt évben is sokszor kellett a buzdító szó, mert a munkások igyekezetét, szorga'mát nem egyszer lehűtötte az anyaghiány. Hogy mennyit kaphatnak nyereségrészesedést ebben az évben és miként dolgoztak meg érte — erre így válaszolt a főbizalmi. x — Az elvégzett munkánk Htán ítélve, a múlt évinél is több nyereséget ke’lene kapnunk. Mi elvégeztük a munkánkat, sőt sok esetben előre is gyártottunk olyan berendezési tárgyakat, ajtókat, korlátokat sokszor olyan épületekhez is, melyeknek még az alapját se rakták le a kőművesek. Azt csináltuk mindig, amihez anyagunk volt, AZ ÉV ELSŐ hónapjaiban már úgy indultunk a munkába. hoay év végén nyereség- részesedést kapjunk Eg vet en lemezt és vasdarabot sem dobtunk el, hanem összegyűjtöttük és mindig volt olyan, aki választani tudott belőle valami használhatót. A beszélgetésre fiatal munkások veszik körül Incze Józsefet. Elmondják ők is, hogy a múlt évben milyen nehézségeket kellett legyőzni ahhoz hogy az év végi nyereségrészesedés biztosítva legyen. — Az egri 36 lakás építése sokáig elhúzódott a kőművesek munkája miatt. A vaskorlátók, erkélyrácsok szerelését nem tudtuk megkezdeni addig, amíg át nem adták az épületet. .. Már-már úgy nézett ki, hogy 1958-ban be se tudjuk fejezni az építkezést — meséli Márkus Géza és Mező László. De a vállalat vezetősége idejében felismerte a helyzetet és kőműveseket mozgósított az egri építkezésre. Rövidesen tető alá kerü’t az épület. Megjelentek a lakatosok, még vasárnap is dolgoztak, hogy ne maradjanak szégyenben, határidőre kész legyen a szerelés. Az egri építkezésen kívül máshol is szorított a munka. A klementinái hibridkukoricaüzemet szeptember végén' át kel’ett adni. Az építőmunkások és a szerelők jó munkája meghozta az eredményt. 15 nappal a határidő előtt, szeptember 1-én befejezték a munkát Klementinán. EZEKET A MUNKÁKAT nem tudták volna időre és idő előtt befejezni, ha közben a munkások nem ésszerűsítik a munkafolyamatokat. A laka- tosműhelyiek újítása — a lemezhajtogató — gyorsabbá is, olcsóbbá tette a munkát. Az asztalos műhelyben Réz Ferenc ésszerűsítései könnyítették a munkát. Már korongcsiszoló gépen csiszolják az ablakrámákat, amit azelőtt csiszolópapírral, kézzel végeztek el. Vagy a másik jelentős ésszerűsítés az ablak-csappan- tyúlyuk fúrása géppel. A vésés 10—12 percet igényelt, — most ezt a munkát öt perc alatt elvégzik. — A lemezeit ajtók összeállítására egy lemez jutott és 30 százalék hulladékanyag keletkezett a munka során. Most két darabból állítják össze az ajtót és így minimálisra csökkent a lemezveszteség. Ez is sokat jelentett a nyereségrészesedésben — mondja Réz Ferenc. Az ipari szakmunkások után beszéltünk a megérdemelt nyereségről az építőkkel, a kőművesekkel és a segédmunkásokkal is. A gyöngyösi szálloda pincéjében szorgoskodott Nagy Ferenc kőműves és társai. Válaszfalakat húznak, javítgatnak. Feri bácsi szomorkásán megjegyzi, hogy ő nem kap nyereségrészesedést, mert november hónapban lépett munkába a vállalatnál. A segédmunkásai, Bíró Gyula és Farkas Barnabás, annál jobban számítanak rá. — A boríték megmutatja, hogy igyekezett az ember az elmúlt évben. Még a fagysza- badságoi se vettük ki, odamentünk dolgozni, ahol belső munka volt. Nagyon várjuk azt a „kis pénzt”, csak miné. előbb kiadnák már. — így beszéltek Bíró Gyuláék. A múlt év beqsületes munkája után jogosa i várják nyereségrészesedésüket az emberek, ezért érdeklődnek a főkönyvelőnél, hogy mennyit adnak és mennyi a 5 'állalat nyeresége. BIZTOSAK A MUNKÁJUK után járó nyereségben és már előre eltervezik: Ilire költik, hová teszik a pérzt. Biztosak a nyereségben a H eves megyei Állami Építőipai i Vállalat munkásai, mert n egdolgoztal; érte, ezt bizonyítji az egri 36 lakás, a klementi iái hibridkukorica-üzem és i most épülő falusi általános’ iskolák is. Ková :s János (Meresztik a Isgeüefési bfz osüást Az Állami Biztosító az elmúlt évben kísérletképpen Békés és Szolnok megyében bevezette a legeltetési biztosítást. Az ott szerzett tapasztalatok alapján ezt a biztosítást most országosan kiterjesztik. A legeltetési biztosítás keretében kártérítést kapnak mindazok, kiknek a legelőre kihajtott jószágaik a legeltetési idő alatt bármilyen baleset, vagy betegség következtében — a legelőre való ki- és b :hajtás közben, vagy az istállóban — elhull, vagy kénysze vágás alá esik. A biztosítási díj az egész legeltetési időszakr í szarvas- marhák után 20 ft rint, lovak után 30, juhok után 8 forint. A kártérítési összeg s zarvasmar- háknál és lovaknál ezer, ju- hoknál 200 forint Hruscsov beszéde Lipcsében (Folytatás az 1. oldalról.) hangja. Az NDK miniszterelnöke hangsúlyozta, senkinek sincs íoga ahhoz, hogy Adenauer rövidlátó békeellenesságét vagy Strauss militarista beszédeit a nemet nép véleményeként tüntesse fel. A nép mindkét német államban azt akarja, hogy békeszerződés szavatolja számára a békét és a jólétet. A Szovjetunió kormánya és Hruscsov elvtárs kinyilvánította tárgyalási készségét. Most a nyugati hatalmaknak kell megmutatniok, hogv uayanfvv készek a tárgyalásokra. Otto Grotewohl ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, akárcsak a Szovjetunió kormánya, a békeszerződés megkötését óhajtja mindkét német állammal. Ugyanakkor azonban nem engedhetjük meg Ade- nauernek, hogy elzárja előttünk a békeszerződés útját, azt az utat, amelyen sok nép kész velünk együtt haladni. Megtesszük a szükséges lépést a tényleges békeállapotok felé és meggyőződésünk, hogy ilymó- don a német nép igazi nemzetközi érdekeinek megfelelően fogunk eljárni — mondotta befei ezésül az NDK miniszter- elnöke. Nyikita Hruscsov a fogadáson. mondott beszédében elsősorban az államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről szólt. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. az üzleti érintkezés megteremtése, az országok közötti kapcsolatok kiterjesztése nemcsak gazdasági szempontból nagy jelentőségű, hanem a világbéke megszilárdítását is elősegíti. A lipcsei vásár látogatói — folytatta — meggyőződhetnek a szocialista tábor országainak nagy gazdasági eredményeiről, és azokról a további lehetőségekről, amelyekkel a kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi kereskedelem szempontjából rendelkeznek. Jólesik itt látnunk különböző nyugati országok, a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Franciaország, Olaszország és más országok cégeinek készítményeit. Olyan országok ezek, amelyekkel a Szovjetunió kölcsönösen előnyös kereskedelmet folytat. Ez a kereskedelem tovább fejlődik. A diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megteremtésével növekszik kereskedelmünk a Német Szövetségi Köztársasággal — mondotta a továbbiakban a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Nem titkosuk, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya sok politikai kérdésben eltérő nézeteket vall. Mégis, mi szívesen megyünk fél úton a Német Szövetségi Köztársaság üzletemberei elébe, akik kereskedni kívánnak velünk. Nemrég a hároméves kölcsönös áruszállítási egyezmény alapján megegyeztünk az idei ái’ucsere forgalomban, amely körülbelü’ kétszerese lesz a tavalyinak De véleményünk szerint, mée korántsem merül1 ek ki a lehetőségek a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésére. Nyikita Hruscsov hosszasabban foglalkozott az angol— szovíet kereskedelmi kapcsola tokkal is. Macmillan nagy érdeklődés* tanúsított az angol—szovjet kereskedelmi kapcsolatok iránt — mondotta. Angol részre’ hajlandóság nyilvánult arra hogy miniszteri szinten kereskedelmi küldöttséget indítanak a Szovjetunióba e Droblé- mák megtárgya’ására. Szeretnénk, ha e tárgyalások sikerrel járnának. A Szovjetuniónak a kapitalista országokkal folytatott kereskedelme az utóbbi öt év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Ez a növekedés még jelentősebb lehetett volna, ha Nyugaton nem gördítettek volna mesterséges akadályokat eléje. Elmondhatjuk — folytatta Hruscsov —, hogy a szocialista országokkal szemben alkalmazott agreszszív megkülönböztető politika csődöt mondott. Azzal, hogy rosszat akartak tenni nekünk, rákényszerítet- tek bennünket a gyorsabb fejlődésre, arra, hogy módot találtunk minden szükséges készítmény előállítására és termelésének növelésére saját országainkban, a szocialista országokban. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió saját erejéből akarja te’iesíteni és túlszárnyalni hétéves tervét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdeke a kereskedelem fejlesztése más országokkal. A Szovjet Minisztertanács elnöke a következőkben foglalkozott azokkal a nyugati hangokkal, amelyek szerint, ha fejlesztik a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval. valamint a többi szocialista országokkal, ezzel előmozdítják a szocialista országok győzelmét a legfejlettebb kapitalista országokkal folytatott gazdasági versenyben. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a kapitalista országoknak ugyanolyan, ha nem nagyobb mértékben, érdekük a szocialista országokkal folytatott kereskedelem. Hiszen mindenki előtt világos, hogy például a szovjet—amerikai kereskedelem fejlődése az amerikai lakosság foglalkoztatottságának növekedését eredményezi. Szemlátomást nine* már messze az az idő, amikor mint szükségtelent, lebontják és félrevetik ezeket az akadályokat a kereskedelem útjából. Meg kell mondanom — folytatta a szovjet Minisztertanács elnöke —, hogy a normális kereskedelem nemcsak áruk eladását, hanem áruk vásárlását is feltételezi. Hruscsov kitért a „szovjet dömpingről” terjesztett koholmányokra és kijelentette: nu* határozottan e’lenez-iik a dömninget, az igazs'gos árak hívei vagyunk. A Szovjet vn'ó világniaci árakon folytat kereskedelmet Hruscsov t>eszédének befejező részében a német kérdésről szólt. A többi között kijelentette: csak az, aki nem képes józanul értékelni a helyzetet, követelheti azt, hogv az egység helyreállítása után kössék .meg a békét Németországgal. Hiszen tény. hogy jelenleg két önálló Németország van. A négy nagyhatalom, vagy akár minden olyan állam, amely a hitleri Németország ellen harcolt. nem oldhatja meg ezt a kérdést. Ha meg akarná oldani, az kirívó beavatkozás lenne a németek belső ügyeih Németország egységét nem 1 hét a két német állam mechanikus egyesítésével megteremteni, ahogyan erre a nyugati hatalmak törekednek. Mi észszemnek tartíuk és maradéktalanul támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság konföderációs indítványát. — Javasoljuk — mondotta Hruscsov —, hogy írjuk ala a békeszerződést a két jelenleg fennálló Németországgal, vagyis oldjuk meg az egész német nemzetet erősen foglalkoztató problémát. Mi megértjük a kelet- és nyugatnémetek aggodalmait, hogv még mindig nincs békeszerződés Németországgal. együttérzünk velük és megígérjük, a Szovjetunió fáradságot nem kímélve, arra fog törekedni, hogy a német nép megkapja a békeszerződést. Már többször kijelentettük és most is kijelentjük, hogy ha Nyugat-Németország és szövetségesei nem hajlandók aláírni a békeszerződést, akkor mi aláírunk egy ilyen szerződést a Német Demokratikus Köztár* sasággal. A Szovjetunióval együtt, a jelek szerint, más olyan országok is aláírják ezt, amelyek részt vettek a hltle- rizmus leverésében. Egyúttal megoldódnék az úgynevezett berlini kérdés is, mert ha bé* keszerződést írunk alá a Né■> met Demokratikus Köztársa* sággal. ezzel megszűnik a nyu* gat-berlini megszállási rend* szer és akkor egész Berlinben létrejön a béke és a nyugalom légköre — fedezte be beszédét Nyikita Hruscsov. (MTI) Megkötötték a magyar—lengyel polgár!, családjogi és bűnügyi jogsegély-szerződési 1959. február 27. és március 6. között Budapesten tárgyalások folytak a Magyar Nép- köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság kormányküldöttségei között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély-szerződésről. Az őszinte barátság légkörében lefolyt tárgyalások eredményeként a jogsegély-szerződést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, a Lengyel Népköz- társaság államtanácsa megbízásából pedig Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete 1959. március 6-án írta alá. A szerződés értelmében a szerződő felek állampolgárai egymás területén személyüket és vagyonukat illetően azonos törvényes jogvédelemben részesülnek. idő járás jelentés Várható időjárás vasárnap estig: Enyhe, erősen felhős, esős idő. Elénk, helyenként erős változó ira- nvú szél Várható lee-'is-sonvahb éjszakai hőmérséklet: általában 8— 11 fők. Délnyugaton 10—13. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 13—IS fok között^ A szerződés biztosítja a polgári és családjogi ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtását, továbbá a polgári, családjogi és büntető ügyekben a bírósági megkeresések kölcsönös teljesítését. Szabályozza továbbá a gyámsággal, gondnoksággal, örökbefogadással és örökléssel kapcsolatos, valamint a két állam polgárai között egyéb vonatkozásban felmerülő jogi kérdéseket, kimondja, hogy a két állam illetékes szervei kölcsönösen tájékoztatják egymást hatályos jogszabályaikról. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. (MTI) Kisí nem hallandó nemlegességi politikát követni PEKING (Űj Kína): Tokiói jelentés szerint Kisi japán miniszterelnök nyíltan elutasította a japán nép óhajtotta semlegesség! politikát, s „realista intézkedéseknek” nevezte a közös japán—amerikai szerződés érvényben tartását. Kisi nyíltan elismerte, hogy Japán csatlakozik az amerikai katonai akciókhoz, ha az Egyesült Államok a japán támaszpontokról agressziót indít el. Merényletek Algériában PÁRIZS (MTI): Algírtól 150 kilométerre az országúton aknára futott egy katonai gépkocsi és felrobbant. Rodel kapitány, az algériai szárazföldi erők főparancsnokának, Allard tábornoknak a veje, életét vesztette, meghalt a gépkocsi ’ezetője is. A felkelők csütörtökön este Sétif mellett kisikl attak egy tehervonatit A sínekre helyezett bomba robbanása a mozdonyt és a szerelvény tizenkét vagonját kidobta a sínekre’ A vasúti forgalom 48 órái^ megakadt. Tizi-Ouzou-ban egy felkelő a város piacán lelőtt egy francia hadnagyot. Egyéb egvéni merényleteknek csütörtökön és pénteken három halálos és 14 sebesült áldozata volt
