Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-06 / 55. szám
DíEPÜJSAG 1959. március 6., péntek FÖLDI PAL: Beszéljünk a Lukács-kérdésről JTordítsunk most figyelmet Lukács néhány opportunista esztétikai koncepciójának bírálatára. Azt lehet mondani, hogy Lukács fejében kifejlődő ideológiai zűrzavarral és politikai anarchiával együtt az esztétikai revizionizmus közvetlenül az ellenforradalmi lázadás előtt a tetőfokára hágott. Különösen kitűnik ez abból a nyilatkozatából, melvet a Szabad Nép s-erkesz+őségének kérdéseire adott válaszában tett, s amely a Szabad Nép 1956. október 14-i számában került a közvélemény elé Vegyük sorra a kérdéseket, és vizsgáljuk meg Lukács „nyilatkozatát”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleménye a különböző művészi irányok szabad vitáiról, Lukács György kijelentette, hogy „mindenekelőtt az a véleményem, hogy szakítani kell minden adminisztratív beavatkozással. A különböző művészeti irányoknak biztosítani kell a szabad megjelenést, a kiállítási formának a szabad megválasztását, stb.”) (Lukácsnak ez a megdöbbentő koncepciója az irodalom és a művészet pártirányításának teljes tagadásával kapcsolatos.) A különböző művészeti irányok „tiszta szabad versenyéről” szóló tételt arra a szófiáméra alapozta, amely szerint Lenin az irodalom pártosságát és pártirányítását csupán a pártsajtóban dolgozó publicistákra vonatkoztatta. Ezzel kapcsolatban az Irodalmi Üj- ság 1956. október 13-i számában arra a kérdésre válaszolva, hogy érvényes-e napjainkban Lenin 1905-ben a pártosságról írott cikke, és helyesen értelmezik-e ma ennek tételeit vitáinkban, Lukács a következőket mondotta: „Lenin nem a diktatúra körülményei között írta ezt a cikket, hanem az 1905-ös forradalom előestéién, s ez igen nagy különbség. Lenin ebben a cikkében arról ír, hogy mi a kötelessége a párt- saUóban dolgozó publicistáknak. Mindaz, amit Lenin e művében megállapított, erre a történelmi korszakra, erre a toli- forgató rétegre vonatkozik A sztálini korszak irodalompolitikájának helytelen módszere, hogy az ebben fog1 alt módszereket ruházták a diktatúrakori egész irodalomra, s minden versre, regényre alkalmazni próbálták”. A fenti idézetből világosan kitűnik, hogy Lukács az esztétika terén elkövetett el- mé'eti hibákról a lenini metodológiának a művészet egész területén végrehajtott revíziójára tért át, s egyben nyílt támadást intézett az irodalom és művészet kommunista pártosságára vonatkozó lenini tanítás ellen. Lukács Györey az irodalom és művészet kommunista pártosságára vonatkozó lenini elv ellen intézett támadások során felhasznált mindenféle szofisztikus csűrés- csavarást és demagóg jelszavakat. Lukács tehát Lenin A párt szervezete és a pártos irodalom c. munkáját visszavonhatatlanul elavultnak minősítette, s mindenkit, aki a kommunista Népszerű vázlat pártosság lenini elvét védelmezi — javíthatatlan dogmatikusnak bélyegezett. Ez az önkényes Lukács-féle koncepció tökéletesen tarthatatlan. Miről van szó Lenin A párt szervezete és a pártos irodalom c. munkájában? Többek között arról, hogy „az irodalomnak pártos irodalommá kell válnia. Ellentétben a polgári erkölcsökkel, ellentétben a vállalkozói, kalmárszellemű polgári sajtóval, ellentétben a polgári irodalmi karrierizmussal és individualizmussal, az „úri anarchizmussal” és a profithajhá- szással — a szocialista proletariátusnak a pártos irodalom elvét kell hirdetnie, ezt az elvet ki kell fejlesztenie és a lehető legteljesebb, a legtisztább formában valóra kell váltania. lVf i a lényege ennek az 1 1 elvnek, a pártos irodalom elvének? Az, hogy a szocialista proletariátus számára az irodalom nem lehet egyes személyek, vagy csoportok profithaj hászásának eszköze, sőt általában nem lehet a proletariátus közös ügyétől függetlenül magánügy. Vesszenek a pártatlan írók! Vesszenek az irodalmi Übermenschek! Az irodalmi munka legyen része az egyetemes proletár munkának. „legyen kereke és csavarja”. egyet1 en egységes, nagy szociáldemokrata gépezetnek, amelyet az egész munkáosztály egész tudatos csapata mozgat. Az irodalmi munkának a szervezett, tervszerű, egységes szociáldemokrata pártmunka alkotórészévé kell válnia” (Lenin Művei, 10. kötet. 32—33. oldal. Szikra, 1954). Mindezzel Lukács György, az idézett nyilatkozat tanúsága értelmében, nem ért egyet. De úgy látszik, nem ért egyet azzal a lenini véleménnyel sem, amely szerint „lehetetlenség, hogy valaki bizonyos társadalomban éljen, és ugyanakkor független legyen attól a társadalomtól. A po’gári író, festő, színésznő szabadsága csak álcázott (vagy képmutatóan takargatott) függőség. hiszen mindegyikük függ a pénzeszsáktól, attól, aki megvásárolja, aki kitartja.” (Uo., 36. oldal). Sőt ezek szerint Lukács a szocialista irodalom lenini jellemzésével sem ért egyet. Lukács elavultnak minősítette Lenin következő szavait is: „Ez szabad irodalom lesz, mert nem a haszon és a karrier, hanem a szocializmus eszméje és a dolgozókkal való együttérzés toboroz majd újabb erőket soraiba. Ez szabad irodalom lesz, mert nem valamely életunt hősnőt, nem az unatkozó és az e'hájasodé?* tói szenvedő „felső tízezret” fogja szolgálni, hanem a dolgozók millióit és tízmillióit: az ország színe-virágát, erejét, jövendőjét” (uo.). Lukács tehát Leninnel semmiben sem ért egyet. Pedig Lenin a kommunista pártosság elvét, mint a szocialista irodalom létalapját formulázta meg, megmutatta, hogy milyennek kell lennie a szocialista művészetnek. Nagyon helyesen állapította meg Kállai Gyula elvtáp, a Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális politikájáról szóló előadásában, hogy „a szocialista realizmus alappillére: a pártos művészet elve, amelynek érvényesülését az iroda’mi és művészeti alkotómunka helyes pártirányítása biztosítja.” (Kállai Gyu’a: A szocialista kultúráért, 205. oldal Gondolat Kiadó, 1958.). A pártosság lenini elvének tagadása egyet jelent a szocialista realizmus lényegének elvetésével, mert a szocialista realizmus leg’ényegesebb vonása a kommunista pártosság. T ukács Györgvnek az iro- dalom és művészet pártosságáról alkotott koncepciója mindenképpen antimarxista. Nem sokkal az ellenforradalmi lázadás szétzúzása után je- jent meg A különösség mint esztétikai kategória c. monográfiája amelyben szintén foglalkozik a pártossággal, s azt a haladó realista irodalomban mindig jelenlevő tendenciózus- sággal, az Engels által is említett irányzatossággal azonosítja. (Folytatjuk) Vas- és nikkel-eső Évente- 14 millió tonna kozmikus por kerül a légkörön keresztül a földkéregbe. Ezek a végtelenül apró részecskék a meteoritek széthullásából származnak. Mikroszkopikus szűrők segítségével. különböző magasságokban végzett vegyelemzés kimutatta, hogy a kozmikus por vasból és kobaltból áll, s a nikkel teszi különösen „súlyossá”. Megkezdődött a tavas*! vetés az egri járásban is Az egri járás déli fekvésű községeiben a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok megkezdték a tavaszi vetést. A demjéni termelőszövetkezet ez ideig 10 hold borsót vetett el. Makiáron, Kerecsenden szintén vetnek. Ugyancsak az egri járásban szépen haladnak a szőlőmunkákkal is és az eddigi jelentétések szerint mintegy 60 százalékban állanak a metszéssel. Idő:árásfelentés Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, több helyen eső, mérsékelt, helyenként élénk déli szél. Enyhe éjszaka, a nappali felmelegedés keleten kissé fokozódik, nyugaton kissé csökken. Legalacsonyabb» nappali hőmérséklet pénteken: 12—15 fok között* (MTI) Becsület-bolt A Tanítóképző folyosóján nagy üveg- szekrény áll. Szerényen támaszkodik a falhoz. A polcain füzetek sorakoznak, ceruzák, vonalzók, rajzlapok, tollhegyek várják a vevőt. Még a festék, a színes kréta sem hiányzik. A kis elsős éppúgy megtalálja a neki való irkát, mint a nagy diák a megfelelő füzetet, akár gimnazista, akár tanítóképzős. Nincs kiszolgálás, nincs blokk, mégis fogy az áru, gyűlik a pénz a tálcán. A tíz-, húsz-, ötvenfilléresek között forintok csillognak. papírpénzek kéklenek. Pénztárosnak híre-hamva, csak a szívekben a becsület... Két kis gyakorlás áll éppen a szekrény előtt. Tetszéssel legeltetik szemüket a megrakott polcokon. Még a körzőt is a kezükbe veszik. Nem akarják megvenni, nincs is szükségük még rá, mégis nézegetik, ismerkednek vele. A tokot is felemelik, megsimogatják, aztán visszateszik a helyére. Kiválasztják az irkájukat, azután fizetnek. Az egyik egy forintot dob a tálcára, a másik tízfilléresekkel fizet. Az egy forintból még vissza is jár, de azt is egyrkettőre elintézik az apró gyermekkezek. Milyen egyszerű is ez igy és milyen szép! Kiválasztani azt, amit meg akarunk venni, s azután fizetni anélkül, hogy valaki elvenné tőlünk a pénzt. Kiszámolni a visszajáró összeget, s azután menni tovább nyugodt lelkiismerettel. Mennyi nevelőértéket hordoz magában az ilyen szekrény, mennyi tiszta örömöt ajándékoz annak, aki itt vásárol... Melegágy ez, amelyben a becsületesség palántái növekednek, hogy megerősödve, ott is ott legyenek, ahová az élet átülteti őket. Kint megszakadó- nak a szürke felhők. Előbújik a nap, s bágyadt sugarával benéz az ablakon. Az aranyló fény megvilágítja a folyosót, megcsillan a fényezett polcokon, a szekrény üvegfalán, azután megpihen a tálcán, amelynek láthatatlan pénztárosa a becsület... Hóroölgyi István A Pravda és az Izvesztyija vezércikke Macmillan látogatásának eredményéről MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda és az Izvesztyija csütörtökön vezércikkben kommentálja Macmillan angol miniszterelnök Szovjetunióbeli látogatásának eredményeit. A szovjet nép örömmel látja a szovjet és az angol kormányfő között létrejött személyes kapcsolatokat — írja a Pravda. Macmillan látogatásának eredményéről szólva, a lap megállapítja, hogy most, miután őszinte eszmecsere folyt a Szovjetunió és Nagy-Britannia államférfiai között a világszerte aggodalmakat keltő fontos kérdésekről, mindent meg kell tenni a háború megakadályozására és a normális, békés viszonyok megteremtésére. A szovjet kormány következetesen és állhatatosan törekszik erre. Bizonyítja ezt az a javaslat is, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia kössön egymással megnemtámadási szerződést. A vezércikk a továbbiakban kifejti, hogy a kérdéseket ugyan különböző irányból közelítették meg és nem azonosak a vélemények arról sem, miért keletkeztek a vitás kérdések és milyen módon reni dezzék ezeket, mégis a két fél arra az egyetlen helyes következtetésre jutott, elfogadta azt az elvet, hogy „az államok közötti nézeteliéréseket tárgyalások útján, nem pedig erőszak alkalmazásával kell kiküszöbölni”. Remélhetőleg, hogy az angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása kedvező hatással lesz a Szovjetunió és Anglia kölcsönös kapcsolatainak további javítására — írja befejezésül a Pravda. Az Izvesztyija vezércikke rámutat: nagy jelentőségű már maga az a tény is, hogy a szovjet és az angol államférfiak tisztázták álláspontjukat a leglényegesebb és legkiéle- zettebb nemzetközi kérdésben, jobban megismerték egymás nézeteit. Rossz jósoknak bizonyultak azok, akik céltalannak vélték az angol miniszterelnök moszkvai látogatását, értelmetlennek próbálták feltüntetni a szovjet vezető államférfiakkal való találkozását. (MTI) Eisenhower sajtóértekezlete Washington (MTI). Mint a Reuter jelenti, Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezletén az eddigieknél kedvezőbben ítélte meg a Németországról szóló új szovjet jegyzéket. Ha 'oztatta azonban, hogy a szovjet álláspontot alaposabban tanulmányoznia kell, mielőtt határozottabb véleményt mondhatna róla. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint hasznos célt szolgált-e Macmillan moszkvai útja, az elnök kijelentette, hogy őszintén úgy érzi, ennek az utazásnak meg kellett történnie. Macmillan tartozott is ezzel a látogatással Hruscsov- nak, aki korábban látogatást tett Nagy-Britanniában — tette hozzá. Újságírók ismét felvetették a csúcstalálkozó kérdését. Eisenhower kijelentette, ellene van az olyan csúcsértekezletnek. amelyekről már eleve nem volna biztos, hogy egyes kérdésekben sikerrel járnak. Eisenhower elnök megismételte azt a gyakori kijelentését, hogy a Nyugat nem adja és nem adhatja fel nyugatberlini jogait és felelősségeit. Ä szovjet kormány jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet kormány március 2-án jegyzéket juttatott el az NSZK kormányához. A jegyzékben kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának 1959. február 16-i jegyzéke nem ad választ azokra a konkrét javaslatokra, hogy kössék meg a német békeszerződést, ennek érdekében hívják össze a Németország ellen háborút viselt államok békekonferenciáját és rendezzék a berlini helyzetet. A szovjet kormány megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya semmiféle — a probléma lényegét illető — javaslatot nem tesz. A szovjet kormány jegyzékében hangsúlyozza, hogy a német békeszerződés megkötése és a berlini helyzet normalizálása lenne a német újra- egyesítési probléma megoldása megközelítésének legjobb módszere, és ez megfelel a németek óhajainak, a békét és a népek biztonságát szolgálja. A szovjet kormány megismétli azt a javaslatát, hogy tartsák meg az államférfiak legmagasabb szintű találkozó- fűt. A szovjet kormány úgy véli, hogy a német békeszerződés és a nyugat-berlini kérdés legmagasabb szintű megvitatásán képviseltetnie kell magát mind a Német Szövetségi Köztársaságnak, mind a Német Demokratikus Köztársaságnak. Amennyiben a nyugati hatalmak kormányai még nem készek részt venni a legmagasabb szintű tanácskozásban, a szovjet kormány úgy véli, hogy a német békeszerződés és a nyugat-berlini helyzet megvitatására össze kell hívni a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia- ország, Lengyelország és Csehszlovákia külügyminisztereinek értekezletét. A szovjet kormány egyetért azzal, hogy ezen az értekezleten képviseltesse magát a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság. A jegyzék végezetül elítéli a Német Szövetségi Köztársaság kormányának magatartását, hogy hajthatatlan álláspontot foglal el, s meg akarja akadályozni a Berlinre vonatkozó szovjet javaslatok nyugodt, s tárgyilagos megvitatását. (MTI) Mibe kerül az amerikaiaknak a fegyverkezési ha'sza NEW YORK (TASZSZ): Az Amerikai Munkaügyi Kutató- intézet gazdasági közlönye, az „Economic Notes” cikket közölt „növekvő fegyverkezési kiadások” címmel. A cikk utalt Eisenhower elnök kongresszusi üzenetére, amelyben az elnök rámutatott, hogy az „Atlas” rakéta elkészítésével és a hadseregbe való bevezetésével ösz- szefügfeő költségek rakétánként 35 millió dollárra rúgnak. Mint a közlöny megjegyzi, két „Atlas” mintájú rakéta annyiba kerül, mint amennyit 1958-ban rákkutatásra fordítottak az Egyesült Államokban. Eisenhower elmondotta, hogy az Egyesült Államok néhány bombázó gépért ugyanannyit fizet, mintha azok „tiszta aranyból volnának”. Az A—3 és a B—58 mintáiú bombázógépek, minden fontja — írja ezzel kapcsolatban az AP washingtoni tudósítója — 650, illetve 567 dollárba kerül, ugyanakkor egv font színarany ára ielenleg 500 dollár. Mint az Economic Notes megjegyzi, a „Bomarc” típusú lé|elhárító rakéta megszerkesztése eddig 1,7 milliárd dollárt emésztett fel. Az ilyenirányú kutatás 11 éve folyik és még nem hozott pozitív eredményeket. Egy interkontinentális ballisztikus rakétatípus kidolgozása 3—4 milliárd dollárba kerül az amerikai adófizetőnek. A kaliforniai partokon épülő csendes-óceáni rákétatámasz- pont költségei mintegy 5 milliárd dollárt tesznek ki A „Polaris” mintájú rakétákkal felfegyverzett tengeralattiáró flotta kiépítése körülbelül 7 milliárd dollárt, a „Nieezeus” rakétatípus megalkotása hozzávetőlegesen szintén ugyanilyen összeget vesz igénybe. (MTI) Lemondott a Szudánt Legfe'sa Tanács KHARTUM (MTI): A Reuter jelentése szerint Ibrahim Abbud, szudáni elnök szerdán este bejelentette, hogy a Legfelső Tanács minden tagja beli kínai külügyminisztérium jegyzéke a pekingi angol ügyvivő hivatalához, a koreai kérdés békés rendezése ügyében kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az idegen csapatokat ki kell vonni Koreából, a koreai kérdést pedig magának a koreai népnek kell megoldania. Az ENSZ parancsnoksága oldalán levő országok kormányainak tiszteletben kell tartaniok az egész koreai nép országa békés egyesítésére i "ányuló törekvéseit, ellenkező esetben rájuk hárul a felelősség Korea újraegyesítésének akadályozása miatt — fejeződik bí a kínai kü’ügyminisztérium jegyzéke. (MTI) Peking (MTI). A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket intézett a pekingi angol ügyvivő hivatalához. A jegyzék a kínai kormány nevében és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának felhatalmazásából rámutat, hogy az Egyesült Államok — megszegve a fegyverszüneti egyezményt — ismét nagy mennyiségű fegyvert szállít Dél-Koreának, s katonai manővereket hajt végre a katonai demarkációs vonal közelében. A koreaiak és a kínai nyújtotta lemondását. Az elnök elfogadta lemondásukat, s csütörtökre összehívta a fegyveres erők egységeinek parancsnokait „a helyzet tanulmányozására”. A Legfelső Tanács azután mondott le. hogy a hadsereg északi parancsnokságának egy zászlóalja körülzárta a hadsereg khartumi főhadiszállását. A csapatok akkor vonultak vissza, amikor a Legfelső Tanács lemondását rádión bejelentették. A Legfelső Tanácsot a hadsereg hozta létre. A hatalmat tavaly, november 18-án vette át, miután egy vértelen államcsíny megdöntötte Abdullah Khalil polgári kormányát. A Legfelső Tanács 13 magasrangú tisztből, s elnöke Abbud tábornok, akinek kezébe összpontosul minden törvényhozói, jogi és végrehajtói hatalom. Abbud tábornok kabinetet is alakított, amelyben magának tartotta meg a miniszterelnöki és a hadíj gyrninimm*- teri tárcát (MTQ
