Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-06 / 55. szám
1939, március 6., péntek »fPÜJSáG I vezetők őszinte törekvése közelebb kerülni a dolgozó emberekhez „Minden vezető tartsa kötelességének a kialakulóban levő helyes munkastílusnak — melynek során újból szoros kapcsolat jött létre a párt és a munkások között, *— továbbfejlesztését és tökéletesítését”. (Az MSZMP Központi Bizottságának határozatából.) Sokat, vitatkoznak mostanában arról, hogy az új vezetési stílust, amelynek segítségével, ■— mint a párthatározat is megállapítja, — az utóbbi évek alatt közelebb kerültek a párt, állami és gazdasági vezetők a dolgozó emberekhez, miként tegyék még tökéletesebbé. Mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire fontosnak tartják ennek a bevált munkastílusnak elterjesztését, meglevő hibáinak nyesegetését, hogy nemrégen a hatvani járás üzemeiben vizsgálva a munkás- osztályról szóló párthatározat végrehajtását, nagy figyelmet szenteltek a dolgozók és vezetők kapcsolatának megjavítására. A gyöngyösi Xll-es aknában is külön brigád vizsgálja, mit lehetne tenni a dolgo- 201 ?" és vezetők közötti jó viszony erősítéséé;. , s milyen hibák akadályozzák e kapcsolat javulását. Ezek a .vizsgálatok mind azt a célt szolgálják, a viták mind azt segítik elő, hogy még a mostaninál is jobb vezetési stílust alakítsanak ki, melynek segítségével közvetlen, baráti de nem elvtelen viszony alakul ki a munkások, a dolgozó emberek, a párt, állami és gazdasági vezetők között. A vita során sok szó esik a kínai vezetők munkastílusáról is, melynek lényege az, hogy a vezetők időnként együtt végeznek fizikai munkát az üzemek, falvak dolgozóival, hogy ezáltal jobban megismerjék gondjaikat, örömüket, köny- nyebben és főleg gyorsabban segíthessenek panaszaikon. Ennek a vezetési stílusnak egyaránt akadnák hí^éi és el- lenzői a megye üzemeiben, de a vita során' arra a megállapításra jutottak a vezetők, hogy ennek a módszernek szolgai másolása nem vezetne a kívánt eredményre, de elismerték azt is, sok jó ötletet adott a munkásokkal való kapcsolat megjavításához. A viták nem zárultak még le, de máris megmutatták, hogy vezetőinknek őszinte a törekvése a dolgozókkal való kapcsolatuk további javítására, csupán annak módszerét vitatják még néhány helyen. Ez derült ki a közvéleménykutatás során is, mely alkalmával több igazgatót, üb-elnököt, főmérnököt és más vezető állású embert kérdeztünk meg: milyen módszert tartanak legalkalmasabbnak a munkások és vezetők közti jó kapcsolat fenntartásához és további javításához. Morvái László, a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke is túlhaladottnak tartja a mi viszonyainkhoz képest a k ai vezetési stílust, s helyette azt javasolja, legyenek a vezetők minél többet együtt az emberekkel, munkahelyükön, szórakozásuk .közben, hogy ne érezhessék azt, elszakad tőlük a vezetőjük, nem érti gondjukat, örömüket. Kapala Sándor, a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat igazgatója már tovább is ment ennél a módszernél. A kultúr- ház építésénél együtt hordta a maltert, együtt dolgozott a gyár munkásaival, s együtt végzi velük a vasárnapi társadalmi munkát is, hogy e közvetlen kapcsolat arra ösztönözze a dolgozókat, őszintén mondják el, mi bántja őket, milyen hibák akadályozzák a munkát, s miképpen lehet azt kijavítani. Ennek a módszernek a hasznossága nem- kétséges, mint ahogy az sem, hogy sok követőre talál majd a párt, állami és gazdasági vezetőknél, — a dölgöző emberek nem 'kis"'ötöi mére. Mert szívesebben végzik ők is a társadalmi munkát, há maguk mellett látják vezetőjüket, s munka közben őszintébb beszédre nyílnak az ajkak, mint az igazgatói szobában. De ahány vezető, annyi vezetési stílus, annyi hasznos ötlet, úgy, hogy általános receptet adni csalhatatlan módszerre szinte lehetetlen. Ursitz József, a Mátravidéki Szénbányászati. Tröszt főmérnöke például azt tartja, minél többet együtt lenni az emberekkel lenn a bányában, s ami a legfontosabb: jogos igényüket feltétlenül ki kell elégíteni, ez a legbiztosabb módja a kölcsönös bizalom kialakulásának, a jó kapcsolat megteremtésének. Hozzátette még, az is sokat javít a dolgozókkal való kapcsolatán, hogy minden rendezvényükön részt vesz, s ezáltal jobban megismeri problémájukat, jobban tud segíteni azokon. A közvéleménykutatás során a vezetők és dolgozók kapcsolatát vizsgálva jó volt tapasztalni, hogy ezek a hasznos tö-1 rekvések a jellemzőek a megye párt, állami és gazdasági vezetőire. Bár egy-két helyen előfordul, hogy megsértik a munkások önérzetét, goromba magatartásukkal, kiskirályos- kodással, de jellemzőbbek azok az esetek, mint legutóbbi látogatásunkkor a gyöngyösi Váltó- ,és Kitérőgyárban tapasztaltuk, hogy az igazgató együtt drukkol, dolgozik a szerelőkkel az új gép üzembeállításánál, s munka végeztével fáradtan, olajosán bár, de azzal a jó érzéssel tér vissza irodájába, hogy újból sikerült megoldani egy fontos feladatot, újból sikerült közelebb kerülni munkásaihoz. így hajtják végre nagy lelkiismeretességgel a párt Központi Bizottságának határozatát, mely szerint „minden párt, állami és gazdasági vezető köteles a irpunkások tömegeivel személyi kapcsolatait tovább javítani”. Kovács Endre Tájékoztató az építőipari tanulók felvételéről Talán egyetlenegy szakmában sem olyan nagy a szakmai öntudat érzete, mint az építőipari munkásoknál. Még évtizedek múlva is az alkotó ember büszke önérzete tölti el az építőket, ha olykor elhaladnak egy-egy épület előtt, amelynek építésében részt vettek. Azok a fiatalok, akik a most következő években tanulják meg szakmájukat, részesei lehetnek egy olyan építkezési program megvalósításának, amely új, korszerű városrészek felépítésével sok százezer családot juttat hajlékhoz. Ugyanakkor ezek a fiatalok a szakma elsajátításával biztos alapot teremtenek saját jövőjük építéséhez is. I Ma már az iparitan ülő képzés is összehasonlíthatatlanul más körülmények között folyik, mint a múltban. A meginduló, nagy létszámú építőipari tanulóképzés lebonyolításához a Munkaügyi Minisztérium több új, korszerű építőipari tanuló-intézet felépítését tervezi. A most felvételre jelentkező építőipari tanulók április 2-tól 2 hónapon keresztül 3—3 nap elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. Ez alatt az idő alatt megtanulják a szerszámok kezelését és bizonyos elméleti szakmai alapismereteket. Júniustól december 2-ig kikerülnek a tanulók az építkezésekre. Mind a tanudvaron, sn’nd az építkezéseken kiváló szakemberek foglalkoznak a tanulókkal. A fiatalok decembertől március 15-ig, a téli időszak alatt csak elméleti oktatásban részesülnek. Az építőipari tanulók többek között munkaruhát, bakancsot bakancstalpalást, á hidegebb időkben pedig védőöltözéket kapnak. Képzési idejük alatt tanulmányi eredményeiktől függően a szokásos ipari tanulói ösztöndíjban részesülnek. A vidéki tanulókat otthonokban helyezik el, ahol teljes ellátásukról gondoskodnak. A kőműves, ács, tetőfedő, épületburkoló, parkettás szakmára 15-től 17 éves korú, egészséges fiúk jelentkezhetnek. A szakmák tanulmányi ideje két év. Jelentkezni lehet Budapesten, a 34 sz. intézetben (VIII., Üllői út 76), a 35. sz. intézetben (XIII., Huba u. 12), a 207. sz. intézetben (XIII., Angyalföld út 2.). Ezekben az intézetekben kőműves ipari tanulókat képeznek ki. A 36. sz. intézetben (XIV., Várna u., B-épület) festő, tetőfedő és ácsipari tanulókat vesznek fel. Ezenkívül Ózd, Debrecen, Kazincbarcika, Diósgyőr, Tatabánya, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs Szolnok, Békéscsaba, Nyíregyháza és Várpalota nagyobb építkezései mellett szerveztek építőipari tanulóintézetet. A jelentkezések már i megindultak. Az ipari- tanuló-intézetek és a vál’ala- tok továbbra is várják minél több 15—17 éves fiatal jelentkezését. Hírek — humorral..» Olvasom, hogy a Verseny Áruházban 750-ért „minden célra alkalmas” sanzsan ballonkabátok kaphatók. Végre! A technika eljutott odáig, hogy minden célra alkalmas ballonkabátokat gyárthatunk. Veszek is egy ilyet. Először is elcsavarom gombjait, amelyek bizonyára egy magnetofonnal egybeépült rádió keresői és jó tánczenét fogok. Aztán ráülök, mint valami varázsszőnyegre és földkörüli útra indulok, esetleg a Marsra is ellátogatok, bár félek a hidegtől, amely ellen egy ilyen sanzsan ballonkabát — legyen bár „minden célra alkalmas”, nem véd meg kellően. Mindenesetre összehajtom négyszögletesre, s nyáron jachtként használom a Balatonon. Addig is autót csinálok belőle, s pöffeszkedve kocsikázom majd végig benne a Széchenyi utcán. S mindezt 750-ért! De ez még semmi! Ha a vasárnapi ebédhez töltött káposztára vágynék, csak leszakítok belőle egy darabot, nejem belecsomagolja a tölteléket, kifőzi s máris kész a mennyei eledel. Hiszen ez a ballonkabát minden cél- r a alkalmas. S csak kitavaszodjék! Kirándulok majd a Bükkbe, leterítem a fűre a szép sanzsan ballonkabátot... ... most jut eszembe, hogy ez utóbbi célra egy közönséges, „nem minden célra alkalmas” ballonkabát is megfelel.- P Miért nem veszik fel a telefoni az egri vasútállomáson? Tárcsázom a 15—14-es számot. Cseng-eseng a készülék, de hiába, nem veszik fel a kagylót. Üjra kísérletezem. Még egyszer tizedszer., eszeveszetten csörög a telefon, de az egri vasútállomásnál „vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják”... Mégsem lehet! Most délelőtt 11 óra. Hihetetlen, hogy ilyenkor ne lehessen a MÄV- val beszélni. Mentőötletem támad. Megkérdem a postát, hátha éppen most romlott el a telefon. — Oh, dehogyis, kérem. Az állomásfőnökség nem veszi fel a kagylót Ha vidékről keresik őket, akkor a kü1 önleges jelzéssel is percekig bajlódunk, amíg sikerül ösz- szeköttetást teremteni. Türelmes ember vagyok. Később még vagy tízszer megpróbáltam beszélni az állomással, de nem sikerült. Loholok az IBUSZ-irodába. Persze, köft* ben a vonatot lekéstem. Vajon az egri állomási®“ nökségen gondolnak-e arra», hogy magatartásukká! napon« ta milyen sok embernek okoznak kárt és bosszúságot? Minden vasútállomáson meg tudják oldani, hogy egyéb munkája me'lett az egyik MÁV dolgozó a szükséges íevilágosításokat telefonon is megadja. Egerben lehetetlen kívánság lenne ez? Pedig városunkban fokozott jelentősége van a telefonszolgálatnak, hiszen itt sok ezer idegen ember fordul meg, akik fejből igazán nem tudhatják, hogy melyik vonat mikor indul menetrendet meg csak korlátozott példányban és ritkán lehet kapni. Mivel telefonon nem sikerült, ez úton kérdezem aa illetékesektől: rendjén van ez? (Fazekas) Víztornyot építenek Tiszanánán Tiszanánán, megyénk egyik termelőszövetkezeti községében még az idén megoldják az ivóvízellátás eddigi problémáját. A helyi tanács kezdeményezésére a falubeliek úgy határoztak, hogy az egyik bővizű artézi kút mellé egy ötven köbméteres víztornyot építenek, ahonnan több mint öt kilométeres vezetéken viszik a vizet a község különböző pontjaira. Az építkezési költségek mintegy hétszázezer forintba kerülnek, emellett a lakosság több mint százezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. A torony vasváza már a helyszínre érkezett és rövidesen megkezdik a megye első falusi víztornyának építését. (Keszeil Tizennyolcmillió komssomolista üdvösletét kosták A Komszomol-küldöltség látogatása a Pedagógiai Főiskolán Mint már hírt adtunk róla, szerdán este öttagú Komszo- mol-küldöttség érkezett Egerbe rövid látogatásra. Nem sokkal megérkezésük után mindannyian részt vettek a Pedagógiai Főiskola zenetermében a magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából megrendezésre kerülő diákhét ünnepélyes megnyitó KISZ- taggyűlésén. Ez alkalommal felszólalt Alekszej Jegorovics Golubev, a Komszomol Központi Bizottsága egyetemi osztályának helyettes vezetője. — Amikor otthonról eljöttünk, száz és ezer komszomo- lista, egyetemi, főiskolai hallgató üzente: adjuk át forró üdvözletüket a magyar fiatalságnak. Szavaikból, úgy éreztük, hogy a 18 millió Komszomol-tag közül egy sincs, aki ne kívánna ilyen nagy szeretettel sok sikert a munkában és a tanulásban egyaránt magyar testvéreiknek, — mondotta Golubev elvtárs, a küldöttség vezetője, — s a szerda esti ünnepség után a csütörtök délelőtti főiskolai látogatás valóban azt bizonyította: ez az öt szovjet ember elhozta, s most összesűrítve, végtelen barátsággal adják át honfitársaik forró üdvözletét. A küldöttek már reggel 9 órakor a főiskola ódon épületét járták. Megtekintették a tanszékeket, felmentek a csillagvizsgáló toronyba, hosszasan elbeszélgettek a magyar pedagógus-hallgatókkal a díszteremben, aztán a KlSZ-szerve- zet helyiségében gyűltek ösz- sze. Ez alkalommal megjelen' a vendégek és a főiskola hallgatói között dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke és Mészáros József az MSZBT megyei titkára is. Néhány percen belül meghitt, baráti beszélgetés alakult ki. Először dr. Némedi Lajos számolt be nagy vonalakban a főiskola munkájáról, terveiről — Talán tudják az elvtársak, hogy iskolánk kapcsolatban van a jeled Pedagógiai. Néhány szó a büntetésről és a nevelésről „A nevelés eredményeképpen jön létre a fegyelem.“ (Makarenko.) \ nton Szemjonovics Ma- karenko szavait Idéztük mottóként, s nem árt, ha ezzel is folytatjuk: „A mi társadalmunkban a fegyelem erkölcsi és politikai jelenség \ régi társadalomban a fegyelmezetlen embert senki sem tekintette elkölcstelennek, senki sem tartotta róla, hogy megszegett volna valamilyen társadalmi, vagy közösségi morált. A mi társadalmuns azonban a fegyelmezetlen embert úgy tekinti, mint aki szembehelyezkedik a közösséggel, s az ilyen embert nem szabad pusztán külsőleges, gyakorlati kényelem szemszögéből nézni, hanem politikai és morális szemszögből.” A mi társadalmunk valóban ilyen nagy jelentőséget tulajdonít a gyümölcsöző munkánkat segítő fegyelemnek. Csakhogy — s ez még kisebb nagyobb zökkenőket is idéz elő — sok még nálunk a fegyelmezetlen kedő, magáról megfeledkező ember, aki vagy nem tudja, vagy nem akarja látni: nem csupán magánas, a nagy közösségnek is bajt szerez magaviseletével. Büntetés, vagy nevelés? Hányszor kell vezetőinknek töprengeniük, s dönteni úgy. hogy az ne szüljön nagyobb vészt a már meglevőnél. Büntetést — teszik le a szót sok esetben á fegyelemsértővel szemben, s közben, — míg azt latolgatják, milyen erős intézkedés lesz rá hatással, —oly sok mindenről megfeledkeznek. ATincá két ujjunk, amelyik -' egyforma, nincs két egyenlő természetű ember sem az életben. Érdemes hát jól körülnézni döntés, határozat előtt. Egy gyárimunkást nemrégen fegyelmi elé állítottak. Az indok: bizalmatlan volt vezetőivel szemben (mert azok sem mutatták mást iránta), s ebből született a későbbiek során, hogy több esetben nem hajtotta végre úgy utasításaikat, mint azt a munka vezetői, irányítói elképzelték, magánéletében meg végképp elzárkózott előlük. Növekedett a „bűnlajstrom“, s vérre a fegyelmit „kiváltó ok” is megszületett. Nem volt nehéz a már régebbi tervet valóra váltani, s a munkást azon na ú hatállyal más, lényegesen alacsonyabb, különösebb szakmai tudást nem igénylő munkakörbe helyezni, mert ok Főiskolával. Az elmúlt esztendőben meg is hívtak minket, s mi örültünk, hogy már nem csupán könyvekből, leírásokból ismerhetjük meg a szovjet pedagógusokat — mondotta az igazgató Dr. Némedi Lajos után Pelle Béla, a főiskola KISZ-titkára beszélt az ifjúsági szervezet munkájáról, a jövő terveiről majd Mészáros József, az MSZBT megyei titkára ürítette poharát a vendégek egészségére, közvetlen üdvözlő szavak kíséretében. Nem sokkal ezután apró csoportokra oszlottak a kis fogadás részvevői. Körülvették Alekszej Jegorovics Golubevet, Irina Kosztyikovát, a moszkvai Lomonoszov Egyetem Komszomol bizottságának másodtitkárát, Tamara Uezolycevát, a szverdlovszki egyetem Kom* szomol-bizottságának titkárát, Grigorij Zajcevet, a gorkiji terület Komszomol-bizottságá- nak egyetemi osztálya vezetőiét és Féliksz Domnyint, a har« kovi műszaki egyetem Kom- s-'omol-bizottságának tagját, Mindenütt a tanulással kapcsolatos problémákról, a főiskolások jövendő terveiről beszélgettek. A legérdekesebb vita azonban Féliksz Domnyin és néhány egri főiskolai hallgató között alakult ki arról, hogy a harkovi egyetemen a komszomolisták javaslatára egy tanszéket állítottak fel, amely kizárólag a vallási kérdések megismertetésével, oktatásával foglalkozik. — Nálunk — mondotta Domnyin elvtárs — vallási tekintetben már nincsenek különösebb problémák a főiskola hallgatói, de a tömegek között sem. Azokat a papokat, akik nyíltan mellénk állnak és segítik munkánkat, még különc« megbecsülésben is részesítjük. Számosán közülük, akik a honvédő háború alatt a mi győzelmünkért küzdöttek, a mi par- 'izániainkat segítették, magas kormánykitüntetésekben is részesültek. Gyorsan elszaladt az idő, a Komszomol-küldöttségnek pedig még csütörtökön tovább kellett utaznia. A látogatás emlékei azonban megmaradnak. Az egri főiskolások fényképalbumokkal és az iskola új évkönyvével kedveskedtek barátaiknak, a komszomolista fiatalok oed;a a szoviet egve- temi hallgatók életéről szóló könyveket hasvtak itt szíves szavak kíséretében. utat kell bejárnunk. Hogyan, kikkel? Emberekkel, akik hibákkal küszködnek, akik fegyelem do’gában is itt-ott megcsúsznak, rossz útra tévednek. Éppen ezért elsősorban nevelni, helyes irányba vezetni kell őket. Felü'etes munkával jóindulatú. de semmitmondó figyelmeztetésekkel nem sokra megyünk. Ismerni. megismerni életüket, gondolkodásukat — ez a legszükségesebb. Akkor hamarosan tisztán áll előttünk cselekedetük, tetteik minden okozója és mozgatója és köny- nyebben férkőzhetünk értelmükhöz, amely senkinél sem tiltakozik az a’apos, indokolt szó. érvelés ellen. Büntetni? Igen, az köny- nyebb és szükséges is olyan esetekben, amikor a ne- velés minden eszköze minden próbálkozása eredményié’en marad — nem bírja jobb belátásra a vétkest. De akinél egy kevéske remény, is lehet arra, hogy a nevelés révén megváltozik, azon így kell segíteni, mert olyan fegyelmet, amely a mi társada’munk építéséhez. fejlesztéséhez szükséges, ezen az úton érhetünk el igazán jó eredménnyel. Weidinger László végeredményben volt, az pedig, ami kiváltotta, senkit sem érdekelt. A határozat végréhattása előtt, de még utána sem jutott eszébe senkinek, hogy meg kellene nézni, mi juttatta ide ezt az embert, törődtek-e vele kérdezték-e véleményét, meghallgatták-e panaszait, igyekeztek-e nevelni, formálni úgy, hogy mél táti ankodás helyett dicséret is illethesse már egyszer. Igyekeztek-e nevelni? Ez a kérdés vetődött fel egy felnémeti munkásban is, aki ugyancsak nemrégen állt fegyelnr bizottság előtt. Nem végezte el rendesen munkáját. Ez tény. Elrontott sok munkát. Visszadobtak. Vétkes hanyagság — jegyezte meg egyik feljebbvalója, de tanácsot, útmutatást, arra vonatkozóan, hogy javíthasson azon, ami rossz, megtanulhassa, amit nem tud — nem kapott. "Pgyszerűbb a büntetés a nevelésnél, de nem célravezetőbb. Nálunk, a mi társadalmunkban is kell, sőt nagyon kell a fegyelem, de más, mint a kapitalista társadalomban. Mi nagy célt tűztünk magunk elé, és eléréséig nagy
