Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

1959, március 29., vasárnap Néhány javaslat a termelőszövetkezetek építkezéseihez AZ ELMŰLT IDŐKBEN megyénk parasztságának je­lentős része döntött úgy, hogy termelőszövetkezetben, nagy­üzemi gazdálkodás útján ke­resi boldogulását. Ahhoz, hogy a most alakult illetve területileg jelentősen megnövekedett termelőszövet- Kezeték biztosítani tudják a nagyüzemi gazdálkordás elő­feltételét, komoly épület-be­ruházást kell eszközölniük. Az indulás egyik legjelentő­sebb problémája például az ősszel behozott szarvasmarha- állomány elhelyezése. Ennek megoldásához kívánunk hoz­zájárulni néhány javaslattal. Mivel új termelőszövetkeze­tek alakulása tömeges jelen­ség, így megyei szinten nagy összegű istállóépítés válna szükségessé, amit ebben az évben megvalósítani nem le-, hét. Üj épületek , építése esetén feltétlenül figyelembe kell venni, hogy. ezek felépítése nagy összegekbe kerül és élet­tartamuk 50—75,- esetleg 100 éves. Ebből az következik, hogy telepítésük előtt gondos megfontolást igényel a felépí­tés helyének kiválasztása, az épületek elrendezése és a megfelelő épülettípus kivá­lasztása. AZ Állami SZERVEK eb­ben is komoly segítséget nyúj­tanak termelőszövetkezeteink­nek. A majorhely jó kiválasztá­sát hivatalos közigazgatási eljárás útján megfelelő szaK- emberekből álló bizottság vég­zi. Ez a munka megyénkben a járási tanács vb. ipari és műszaki csoportjainak prog­ramja alapján már a közeli napokban megindul. Szükség van azonban már arra. hogy a tervező vállalattal olyan ma­jorterveket készíttessenek az építeni szándékozó ísz-ek, mely figyelembe veszi a meg­levő épületeket, a távlati fej­lesztési lehetőségeket, az üzem- szervezés gazdasáigosság'ának szükségletét. A megfelelő épü­lettípus kiválasztásában ter­melőszövetkezeteink segítségé­re vannak a járási tanács vb. mezőgazdasági osztály építési előadói. Rendelkezésre állnak a FM. által kiadott, ajánlott tervek nyomtatott példányai, melyek alapján tervező válla­lattal történt adaptáltatás után az épületek kivitelezhetők. A helyi lehetőségek figyelembe­vételét is biztosítják azáltal, hogy több alternatívát adnak. A megfelelő tervek kiválasz­tásánál különösen célszerű fi­gyelembe venni az épületek Befejeződött az öj termelőszövetkezetek tervkészítése Az elmúlt hónapok során megyénkben számos új terme­lőszövetkezet alakult. Az új termelőszövetkezetek tervké­szítésénél mezőgazdasági szak­emberek működtek közre és fi­gyelembe véve a helyi adottsá­gokat, a lehetőségeket, készí­tették el az új termelési, épít­kezési terveket. Az egri járásban 8 új terme­lőszövetkezetben fejezték be ezt a munkát, amelynek értel­mében az új tsz-ek közel 1 000 hóidon vetnek vagy vetettek takarmánynövényt a téli ta­karmányszükséglet biztosításá­ra. II. országos úttörő találkozó Budapesten . „ jflnrilift 5-ép, kejHÖL.£0£ Buda­pesten a II. országps úttörő ta­lálkozóra, amelyen minden csapat! egy-egy küldöttel kép­viselteti magát. Megyénk csa­pataiban is lázasan folynak az előkészületek, hímezik a szala­gokat, amelyeket díszesen fa­ragott kopjafán járásonként, illetve városonként összegyűjt­ve visznek magukkal a talál­kozóra. Itt kötik rá arra a zász­lóra, amelyet ez alkalommal Hírek — humorral... Hasszán Akhavi iráni bel­ügyminiszter rendeletet adott ki, mely szerint a csinos gép­írónőket el kell bocsátani. E rendelet értelmében egy — nagyon csinosát — máris el­bocsátottak, holott a minisz­térium 180 gépírója között a legjobb munkaerőnek bizo­nyult. Botor dolog! A perzsák a dolgot visszájáról fogták meg. Szerintünk ugyanis nem a csinos gépírónőket, hanem a csúnya hivatalfőnö­köket kellene elbocsátani. Mert írva vagyon, hogy csak az a férfi kezd ki hivatalá­ban a kolléganőjével, akinek az életben nincsenek a nők­nél sikerei! Tessék? Jól értettem? Hogy ez esetben előfordulhatna, hogy egyes hivatalokban tel­jesen megállna az ügyinté­zés? Bocsánat, erre nem is gondoltam... Űj foglalkozás a színlélektan Iskolákba és kórházakba, irodahelyiségekbe és várószo­bákba, gyárakba, kaszárnyák­ba és szállodákba bevonult a színek lélektana. Meg kell ál­lapítani, hogy a vállalati igaz­gató szobájában megfelel-e a vörös fal, a szerelőcsarnokban előnyös-e az égszínkék, vagy a tanteremben az okker? Ezek­ből a „színproblémákból” ala­kult ki egy új foglalkozási ág — a színlélektan. A festők és világítási szakemberek, üzemi mérnökök és pszichológusok foglalkoznak az újszerű kér­déssel. Ez a foglalkozási ág Ameri­kában és néhány európai or­szágban már annyira kifejlő­dött, hogy nem régen megala­kult az IACC, a S síntanács­adók Nemzetközi Szövetsége. — A színpszichológia nem di­vathóbort, hanem tudomány — mondotta az egyesület elnö­ke —, mert például a mun­katermek megtervezésénél nem szabad a falak színét tetszés szerint kiválasztani, hanem csakis tudományos meggondo­lások alapján. A szövetség ál­tal kidolgozott „színkatalógus” mintegy 170 féle mennyezet és fal színárnyalatot javasol. Ezáltal el lehet kerülni a gé­pek és falak szomorú szürke egyhangúságát. Túlzásba esni sem ajánlatos a vad színezés­sel, mindenütt alkalmazkod­ni kell a lélektani adottságok­hoz. A zöld szín például rövi- debbnek tünteti fel a munka­időt, míg a piros falak az el­lenkező hatást keltik. Iroda­helyiségek számára a legal­kalmasabb a zöld fal és a sárga mennyezet, mert a sárga szín felüdít és szellemi ösztön­zést ad. A színek különbözőképpen hatnak az ember szervezetére és lelkére, s ezért nemcsak az iskolákbán, hanem a kórhá­zakban is nagy gonddal kell kiválogatni a belső termek fes­tését. Az új ipari építkezé­seknél a falak színét már sok­helyütt a színlélektan alapján válogatják ki. A színek befo­lyásolják az üzletek vevőkö­zönségét is. Megállapították például, hogy ha kék és na­rancsszínű cigarettacsomagból kínálják meg a dohányosokat, többnyire a kék csomag felé nyúlnak, mert előítéletük sze­rint a narancsszínű csomago­lásban levő cigaretták (bár ugyanazok, mint a kékben) „karcolják a torkot”. Az sem véletlen, hogy nagy iparvidé­keken lakó emberek annyira szeretik a zöld színt, amelyet „oly ritkán látnak”; nyújt át jjz MSZMP Központi, Bizottsága díszszemlén az Út­törők Szövetségének. A dísz­szemlét április 5-én 11.30 óra­kor a Rádió és a Televízió is közvetíti. Egerben a televíziós adás megtekintésére valamennyi út­törőcsapat számára lehetőség nyílik. Az egyes iskolák az alábbi intézmények, illetve szervek segítségével jutnak televíziós készülékhez: I. sz. iskola: Városi Kultúrház és a TIT, II, sz. iskola: Dohány­gyár és Ped. Főiskola, III. sz. iskola: Posta és Iparitanuló otthon, V. sz. iskola: BM me­gyei főkapitánysága, VII. sz. iskola: megyei tanács és MHS, VIII, sz. iskola: II. sz. Kór­ház és Középiskolás Kollégi­um, IX. sz. iskola: Tiszti Klub és Kisker. Váll, X. sz. iskola: saját készülékén, XI. sz. iskola Honvédség. Ezúton is köszönetét mon­dunk az illetékeseknek, akik lehetővé teszik, hogy úttörőink a díszszemle élményeiből ezen az úton kivehessek részüket. időtartamát. Meg kell gondol- nunk előre, hogy az 5—10 év múlva jelentkező gépesítési igényeik kielégítését is biztosí­tani kell, mert különben ezek jelentkezésekor mint használ­hatatlanként le kell bonta­nunk, vagy átépítenünk, ami megnövelheti az eredeti épí­tési költségeket. Az eddigieken kívül az épí­téshez általában szükség van: pénzre,, építőanyagra és mun­kaerőre. A legszükségesebb esetekben a termelőszövetke­zetek saját erejének, kiegészí­tésére az állam hosszúlejára­tú hiteleket biztosít. Áz épí­tési anyagokat is igyekeztünk biztosítani az építkezésekhez. A lehető égek bővítésének azonban egyik legjobb módja, ha feltárjuk a helyi lehetősé­geket is. A legtöbb esetben ilyen módon olcsóbb építő­anyagra is tehetünk szert, így az anyagi erőforrásainkat is jobban ki tudjuk használni. NAGY MENNYISÉGŰ' tég­lát takaríthatunk meg pi. , a vert falhoz hasonló módon ké­szülő mészsalak falak készíté­se útján. Tetőfedő anyagok terén igen jól alkalmazható a nád, mely egyéb funkció’ mel­lett kiválóan teljesíti — a me­zőgazdasági épületeknél sok­szor lényeges — hőszigetelési feladatokat is. Leleményesseg­gel sók problémát meg lehet oldani házilag is.­Helyi építőanyagok felhasz­nálásánál azonban célszerű kikérni építési szakemberek véleményét. Törekedni kell ar­ra, hogy az egymással kapcso­latban levő különböző épü­letszerkezetek azonos állé- konységúak legyenek. Hiába építenénk ugyanis vasbeton falakat, ha az alap rossz, az épület időelőtt tönkremegy. A munkaerő biztosításánál igen fontos a házi építő brigádok megszervezése. Különösen mű­szakilag igénytelenebb létesít­mények megépítését eredmé­nyesen oldhatják meg..a tsz* be belépett: ‘. Idsipaifosokbpl, vagy alkalmazott kjsiiParosp^- ból alakuló házi brigádok i& Ezeknél igen fontos,. hogy figyelembe vegyük előre az építendő épület munkaigényét és a rendelkezésre álló mun­kások számát, ugyanis minden olyan létesítmény, amelyet a szükséglet jelentkezésekor nem tudnak annak rendelke­zésére bocsátani, holt beru­házás, a jelenlegi probléma megoldása szempontjából. ÄLTALÄBAN TEHÁT az a feladat: kiválasztani a legfon­tosabb problémákat és min­den erőt arra összpontosítani, hogy ezeket maradéktalanul oldják meg, figyelembe véve az itt elmondott szemponto­kat. Csak így biztosíthatjuk, hogy újonnan alakult és meg­növekedett termelőszövetkeze­teink törés nélkül létrehoz­hassák a nagyüzemi gazdál­kodás alapfeltételeit. Fekete Imre ép. előadó. /ó, ha exí is tudjuk t Milyen építési beruházásokra kaphatnak állami hitelt a tsz-ek? Motor, kerékpár és alkatrész bolt nyílik Egerben A motorosok régi vágyát váltja valóra az Eger és Kör­nyéke Kiskereskedelmi Válla­lat, amikor új MOTOR, KE­RÉKPÁR, VARRÓGÉP és AL­KATRÉSZ szaküzletet nyit a fogyasztóközönség jobb kiszol­gálására, illetve ellátására. Április első napjaiban nyílik az új áruda Egerben a Marx Károly utcában, (Vadászkürt mellett) ahol nagy választék­ban kaphatók majd a motorke­rékpárok, kerékpárok, varró­gépek és ezek alkatrészei, va­lamint tömlők, szerszámok és egyéb felszerelési cikkek. A vidéki vásárlók levélben küldött megrendeléseit a bolt utánvéttel szállítja. Az új MOTOR, KERÉKPÁR és ALKATRÉSZ szaküzletben áruvásárlási kölcsönnel (rész­fizetésre) lehet vásárolni min­den kijelölt cikket (motorke­rékpárok, robogó, dongó-mo­tor, varrógép, stb.). Az új szaküzlet megnyitását érdeklődéssel várja a megye motoros társadalma. A termelőszövetkezetek hosz- szúlejáratú hitelt igényelhet­nek új gazdasági épületek, öntözőtelep, halastó, kút, siló, és általában a termelés cél­ját elősegítő épületek, beren­dezések és felszerelések épí­tésére, illetve beszerzésére. Az új tsz-ek beruházásai egyrészt igen nagy összegeket igényel­nek, másrészt azokra sürgős szükség van. Egyedi tervek készítése hosszadalmas munkát igényelnek, és nagy mérték­ben drágítaná az építkezése­ket. Ezért a tsz-ek állami hi­telt csak azokra az építési beruházásokra kaphatnak — a rendeletben megállapított kivételtől eltekintve —, melyek típustervek, illetőleg állami­lag ajánlott tervek alapján kerülnek megvalósításra. A tervek kiválasztására a termelőszövetkezet jogosult. A kiválasztás során előnyben kell részesíteni azt a tervet, amely a legkorszerűbb terme­lési, illetőleg tenyésztési igé­nyeket kielégíti, valamint a fokozatos gépesítés lehetősé­geit biztosítja. A termelőszö­vetkezet indokolt esetben — a kivitelezőnek adott megbízás előtt — kérheti a típus, illető­leg az államilag ajánlott terv épületszerkezetet nem érintő módosítását. A termelőszövetkezeti épít­kezések típus, illetőleg aján­lott terveinek helyszínre alkal­mazása az építésügyi minisz­térium felügyelete alá tartozó és a rendelet mellékletében felsorolt tervező irodáknak feladata. A Heves megyei Ter­vező Iroda Egerben Vasút tér 1. szám alatt működik. Részletesen intézkedik a ren­delet az újonnan alakult és a területileg erőteljesen fejlődő termelőszövetkezetek istálló- építéseinek megvalósítása és az építkezések műszaki szem­pontból egyszerűbb építmény megvalósító.» és a termelőszö­vetkezeteknek az építkezéshez munkaerővel és fuvareszköz­zel való ho^záiárulása esetén a költségek elszámolására vo­natkozóan. (Az Építési és Földművelés- ügyi Miniszter 1 '1959. sz. ren­deleté a Magyar Közlöny már­cius 25-i számában jelent meg.) Kupái fák a szőlőt A kedvező időjárás natására Eger és Gyöngyös vidékén a szőlőhegyeken már nemcsak a nyitást és metszést fejezték be. de megkezdték a szőlők kapá­lását *, Az egri járási mezőgazdasági osztálytól nyert értesüléseink szerint az egri járás területén levő szőlőknek mintegy 15 szá­zalékán végezték el az első ka­pálást. —* megannyi győzelem. Az emberek önnön maradiságukat, régihez — ragaszkodásukat győzték le magukban, s ezért százszorosán, ezerszeresen szép ez a győzelem. S még sokkal szebb a győző jutalma: az új, igazán boldog élet, ame­lyet könnyen elér .mindenki, ha becsülettel és szorgalom­mal dolgozik a közösségben — önmagáért és a közösségért. Mert ez a győzelem csak az első lépés: az alap. Ezután jön még az igazi küzdelem: a munka, beilleszkedés az új­ba. De ezt az egyes ember már együtt vívja, a többiek­kel, velük és minden becsü­letes emberrel összefogva, s övék lesz küzdelmük gyümöl­cse: a boldog, szép élet. Gyönyörű ez az idei tavasz... Járjuk a határt: milyen cso­dálatos illata van a megéledő földnek. Katicabogár száll a kezünkre, megpihen, aztán megrebbenti pici szárnyát, s tovább repül ... Zöldülnek a vetéseik; aprók még, most bokrosodnak, s ha szelek reb­bennek. megrezzennek a kis búzabokrok, mint egy végte­lenbe vesző zöldvizű tó tük­re. Bomlanak a rügyek, van már barackvirág, s nyílik az aranyeső — s a virágokat kö­rülzsongja megannyi hártya­szárnyú méh... Távolról traktor , dohogás hallik: szántanak valamelyik szövetkezetben ... A hegyek felől szel kereke­dik; az út mentén’ álló ma­gányos kórót derékba pattint­ja, de ereje megtörik a távo­labbi Összefont kerítésen. Igen, igen, egy szál, könnyen törik, de ha összefogják tíze­sével, százasával, a vesszőnya­láb a viharokat is kibírja ... Tavaszi virágfakadás... Él, lélegzik, örül és nevet min­den, minden ... Pattannak a rügyek, bomlanak a levelek, kínálják, érlelésre a napnak a még csak sejtett, de sejtje­iben már bennük élő gyümöl­cseiket. Köszöntünk szép és minden1 esztendőben újat* jobbat, te­remtő tavaszi .... Ragyogjon napod: töltsd meg az emberek szívét, lelkét jósággal, emberséggel, szép, valóra váló tervekkel és bé­kességgel. Tanítsd meg őket az új életre, s új fohászra: a mun­ka és egymás szeretetére. Dér Ferenc rödik, elbomlanak, lehullanak.” Tavaszi virágfakadás az em­berek lelkében... A Mátra és a Bükk ölén s a hajdan szi­laj Tisza-partján is kibomlott a téTkemény kis rügye... Igen, igen, az ott élő emberek lel­kében is. A szirombontó nap­meleget az a tizennégy eszten­dő adja, amely azóta elmúlt, hogy felszabadult a Duna- Tisza völgye, s itt is ember­ré lett az ember. Süt ez a nap, melegíti az embereket; az em­berek kitárulkoznak, s elvetik a régi téli ruhát, hogy testü­ket szabadon járhassa be a napfény. így vetett el mindent, ami régi, & téli volt náluk 28 327 ember, s lépett ki a tágas mezőre, a boldog napfényre társaival. Kéz a kézben, ösz- szefogva, s átölelve, össze­ölelkezve egy testbe a széles határt. • Az új életre szövetkezett 28 327 ember itt nálunk né­hány hét alatt, s 137 295 hold földre mondhatja: a miénk. „Mienk...” — Új szó ez sok-sok ember gondolatában. A tulajdonnak ez a kifejezé­se sokkal más ízűbb, mint az „enyém.” Sok ember próbál­gatja az új szót: „mienk...“ Még nehezen megy — de ne­hezen ment kezdetben azok­nak is, akik ma már többévé járnak ezen az úton, s most gazdagok, boldogok s úgy ej­tik a szót, hogy az embernek kedve kerekedik utánuk mon­dani . í ; Tavaly Ilyenkor hányán mondták még: nem! S most, egy esztendő után a „mienk” szó ízét kóstolgatják, édesítik szájukban sok ezren. Egy nap, egy hét, egy hó­nap nem volt elegendő ahhoz, hogy az emberek lelkében ilyen robbanásszerű változá­sokat hozzon. Egy nap csali kipattanthat valamit, valami olyat, ami már régen szapo­rodik, egyre gyűlik az embe­rek léikében, s ami már vár­ja ezt a robbanást; Hány em­ber tagadta mindenki és még saját maga előtt • is, hogy az: összefogás, a közös gazdálko­dás gondolata már régen be­lopta magát a szívébe. De az a betyár nyakasság, s az attól való tartózkodás, hogy kiáll- jon az egész falu elé az egy évvel ezelőtt „nem!” ellen — visszatartotta benne az igaz szót. Ahány új szövetkezeti tag, Gyönyörű ez az idei tavasz is. Váratlanul jött... Tegnap még hó sátáÍLt; kint a föl­deken a barázdák mélyén s a keréknyomokban megrekedtek a hópihék; szürkés kormos, mord fellegek úsztak, höm­pölyögve a magasságban. De az emberek csak mosolyog­ták: „Mit akarsz, öreg tél?... hiszen úgyis lejárt az időd!” És jött egy reggel, a keleti égperemen vörös fénnyel buk­kant elő a nap, elűzte az ég­bolt felhőfátyolát, s az em­berek tavasztváró mosolya ta­vaszt köszöntő vidám neve­téssé lett: — Köszöntünk, rügyfakasztó tavasz... Köszöntünk, virág­illatú kikelet!... És a vörösen kelő nap mind magasabbra szállt, a millió és millió sugár aranyat hintett szerteszét: a földekre, a ta­nyákra, a házak tetejére és az apró udvarokra. A domboldalakon, s a Mát­ra völgyeiben kipattantak a hófehér hóvirágok és a mo- solyillatú ibolyák... Apró sze­lek robbantak, s a virágok bó- lintgattak: — Köszöntünk tavasz... kö­szöntünk kikelet!... És nagyot sóhajtott az egész világ. A nagy természet kitár­ta karjait, ,s ölébe karolta az embereket, a virágokat, és a mindenséget. Minden tavasz kibontja a rügyeket és mindig teremt va­lami újat. A természetben is, az emberekben is. Az embe­rek lelkében. Minden tavasz új reménységek magját veti el, s érleli meg az emberi lelkek virágoskertjében. Mert az emberi lelkek összessége óriási virágoskert, amelyben a rejtett erőknek milliónyi és milliónyi forrása van, s ezek a források a tavaszi re­ményfuvallat simogatására sorra kibuggyannak, csörge­dezve összefolynak — patak­oké, folyóvá.. folyammá egye- -süinek, s tengert , szülnek*,. — ‘ezüstszínű, mély tengert. Amikor ézerkiléncszártizéti- Hlenc tavaszán Móricz Zsig- inond somogyi termelőszövet­kezetekben járt, tapasztalásait a látott változásokról a virág- fakadással hasonlította össze: „A tél kemény kis rügye vastag és zsarnoki védőleve­lekkel van borítva, gyantás, enyves, kemény burokkal, — amelyek megvédik a téli fagy és az időjárás minden viszon­tagsága, sőt a kártevő bogarak éllen is’ a leendő szirmok, po- rodák és bibék csíráit. A ta­vaszban duzzadni, fakadni kez­denek a belső életek. A szi­gorú és vaskemény fedőleve­lek egy darabig velük nőnek, nőnek, dagadnak és elszántan védik magukat és életüket, s azt állítják, hogy rájuk, szüksége van a bent rejlő kis életek tömegének, ők vé­dik, tehát jogosan préselik ki­csi térbe őket. Egyszer aztán a szirmok a tavaszi napsugár­tól egy hajnalban szétrepesz- tik a burkot, kitárulnak a napfényre, gyűrötten, lucsko- san, de szépen és boldogan, s övék a jövő. A fekete kopán- csokkal többet senki sem tö­Q^-cwjiazí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents