Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-29 / 75. szám
1959. március 29., vasárnap NEPÜJ8AG 8 Márciusi séta Gyöngyösön GYERE, BARÁTOM, sétáljunk egyet a tavaszi napsugár ajándékát, a ragyogó aranypalástot magáraöltött városban, Gyöngyösön. Tavasz van, 1959. tavasza. Tele új vágyakkal, tervekkel, s én mégis most már az első percekben arra leérlek, mielőtt bármiről beszélgetni kezdenénk: emlékezz! Járjuk az utcákat, nézegetjük az ünneplőbe öltözött embereket, a vidám, élettől kicsattanó gyerekeket, s gondolataink a múltban járnak. Mi volt ez a város nem egészen másfél évtizede? Ügy, jól mondod. Csak egy kis 27 ezer leiket számláló mezőgazdasági városka. Semmi más. Ipara? Három malom és néhány kisiparos műhelye. Ezzel be is fejeződik a felsorolás. Egyedül a szőlőkultúra az, ami virágzott valamennyire a határban. Az emberek meg — na igen. Ami jellemző a kapitalizmus nyomorára, azt itt mind megtalálhattad különösebb keresés nélkül is. A nagy szőlőtulajdonosok, a virilista gazdák voltak itt az urak. Egyedül nekik és malmos, meg hasonló társaiknak volt beleszólásuk a város ügyeibe. És most nézz körül. Nem mondok egyelőre semmit, de ugye így is érzed, mit jelent csak ebben az egy városban is ez az egy szó: néphatalom? Igen. Itt is élni tudtunk vele. Látod? Az ott nem messze, a gyöngyösi XII-es akna. 1947— 48. óta működik. Ugyancsak ettől az időtől számíthatjuk a Gyöngyösi Ásványbánya és a Gyöngyösoroszi Ércbánya működését. Jól jegyezd meg, mert ez szinte történelmi dátumnak számít nálunk. Miért? Figyelj tovább. 1950-ben ide telepítették a Váltó- és Kitérőgyárat. 1952- 53-ban megkezdte működéséta Szerszám- és Készülékgyár. Rohamosan iparosodtunk. 1953-ban korszerűsítettük kis téglagyárunkat. Az eddiginél ötször több téglát ad azóta ez az üzem, de még ez is kevés. Még több kellene. Egyszerű okból: AZ IPAROSODÁS ÓTA I emberek ezrei kaptak munkát a bányákban, az új üzemekben. De emberek ezreivel szaporodott is a város, részben éppen ezért. A kis, 27 ezres Gyöngyösnek ma már tízezerrel több, tehát 37 ezer lakója van! Magyarázzam neked, hogy mi mindent von ez az egy szám maga után? Azt hiszem, szükségtelen. Látod majd úgy is. De még nem fejeztem be a rövid felsorolást. Az ott a távolban a tompa-hegesztőüzem. A Váltó- és Kitérőgyárhoz tartozik. Felszerelése a legkorszerűbb. Létesítésének dátuma 1958—59. Itt pedig a tanácsi vállalatok. A Vágóhíd, a Vas- és Fémipari Vállalat, a Sütőipari Vállalat, — amelynek korszerű új kenyérgyára már dolgozik, — a Kézműipari Vállalat, és az Ingatlan és Vízmű Vállalat. Ezekben is 700 ember dolgozik. A tíz kisipari szövetkezet 900 embert foglalkozhat. Érted? Érzed ezt az óriási változást? Madách jár az eszemben, akárhányszor a varost járom. „Miért is kezdtem emberrel nagyot, kis sárból, napsugárból összegyúrva tudásra törpe, vakságra nagy!” Szegény jó Madách. Itt minden cáfolja Lucifer szájába adott szavait. Mert tudunk. Tudunk élni azzal, ami után oly régen áhítoztunk, s amit végre nem egészen másfél évtizede magunkénak mondhatunk. Nem azt akarom mondani, hogy mi már mindenben mesterek vagyunk. Követtünk el egy sor hibát, de ki lehetett volna okosabb ilyeh körülmények között? Százával építettük a lakásokat, s mind kevés. A bányász saját-ház akció keretében is épült 100 kétszoba, összkomfortos családi ház, OTP kölcsönnel pedig 240, de a lakáshiány még mindig nagy. Nyáron fele annyi vizet tudunk juttatni a lakosságnak, mint amennyire szükség lenne. Az iparosodás a lakosság számának növekedése szintén az ok. Szennyvízhálózatunk egyáltalán nincs. A régi világ ránk maradt bűne ez. De gyere csak tovább és láss. Ahol tudtunk, ott segítettünk mindenben. Itt a Katona József utcában ez a ház egy 100 személyes bölcsőde és napközi otthon. Ez a járda, amin jársz, egy része annak a 10 kilométernek, amit az elmúlt évek során újonnan építettünk. Korszerűsítettünk mindent, amit csak lehetett. Befejezés előtt áll a kilencezer egységes szennyvízderítő építése és december végén már működni is kezd. Modernizáljuk a vágóhidat úgy, hogy mire teljesen befejeződik ez a munka, egyedülálló lesz szervezettsége, gépi felszerelése tekintetében. Már most érdeklődik több nyugati állam iránta. Ilyen vágóhidakat szeretnének vásárolni tőlünk. Ebben az esztendőben is építünk 120 lakást. A hozzánk tartozó Mátrafüreden és Mátraházán is új létesítményeket hozufik létre. Az'utóbbi helyen félig már kiépítettük a csatornahálózatot, s a nagy derítő is nemsokára elkészül. Füreden üvegházat állítottunk fel. Innen kerül ki a két üdülőhely, tizenkétezer négyzetméternyi parkosított területére a virág, dísznövény. ÉPÍTÜNK, GYARAPITUNK mindenütt — magunknak. Itt a Budai Nagy Antal téren ezt a csodálatos, újszerű, nyolctantermes iskolát, az északi városrészben új, emeletes körzeti orvosi rendelőt, a Búzapiacon az autóbusz megállót, másutt megint mást. Sport- stadiont a Csathó-kertben, szabadtéri mozit, ahová 1200 ember fér be, 4000 személyes szabadtéri színpadot, ahol már ez év augusztusában a szüreti daljátékokat rendezzük, s amelynek technikai felszerelése vetekszik az Állami Operaház margitszigeti szabadtéri színpadának berendezésével és nemsokára ebben a keleti, mór stílű, egykori izraelita templomban városi s 'rmá- zat! A Művelődésügyi Minisztériumtól három és félmillió’ forintot kapunk rendbehozására. SZÉP HAT A NÉHÁNY esztendős szabad múlt, szép a jelen, és gyönyörű a jövő Akarod látni? Gyere sétáljunk még egy kicsit. Menjünk a déli városrészbe. Itt kapnak helyet a jövőben felépülő újabb ipari üzemek. 1962-ben megnyílik az új tejüzem, az ecet- és konzervgyár, i mi 20 millió forintba kerül. A Gárdonyi Géza utcában 1960. augusztus 31-re elkészül a kétemeletes szakszervezeti ház, rövid idő múlva két új 75 személyes óvoda és két, ugyancsak 75 személyes bölcsőde, 20 tantermes iskola épül városunkban. 6 millió költséggel rendezzük a vasútállomást és környékét, 20 millió forintot fordítunk az üdülőhelyek fejlesztésére, s az ország legnagyobb Autóközlekedési Vállalata részére 25 millió forintból felépítjük a garázszsal. műhelyekkel, minden szükségessel felszerelt komplex-telepet. Kapkodva, rendszertelenül mondtam el mindezeket? Lehet, de bármennyire is igyekszem, úgysem tudok mindent felsorolni, oly sokat teszünk a következő esztendőkben. Csak még egy-két dolgot. Több milliárd forintot szavazott meg fiz országgyűlés a gyöngyösi XII-es akna* fejlesztésére, s a hozzátartozó lignit- kombinát felépítésére. Tizen- hétmikió 800 ezer forintot fordítunk a városi szennyvízhálózat teljes kiépítésére, három új mélyfúrású kúttal gyarapítjuk a vízmüvet, 7 kilométerrel bővítjük a vízhálózatot s a vízprobléma teljes megoldására megépítjük a második fő nyomóvonalat, a Sárhegy oldalán pedig a víztorony magasságában az új, 3000 köbméteres víztárolót. Mondjak még valamit? Oly sokat tudnék, de fárasztó volt ez a séta, s még nagyon sokat mehetnénk, ha mindent, ami eddig épült, vagy ha annak a helyét, amit a jövőben szándékozunk létesíteni meg akarnánk nézni. MÉG EGY KÉRDÉST barátom. Mondd meg őszintén, volt-e már ilyen szép tavasz, mint ez a mostani? Ugye volt néhány, de ez mégis különbözik azoktól egy kissé. Levegője, kedves langyos szellője, frissebbé teszi az agyat, hogy a múltra emlékeztessen, a szabadság hajnala előtti szörnyű sötétségre, s a pirkadás gyönyörű vörös színére, amelyből aztán kiemelkedett a nap. A nekünk világító, nekünk ragyogó nap. S a márciusi szellő fellebbentette egy kicsit a fátylat, hogy lássuk: ez ped-'g a jövő. Ilyen lesz néhány év múlva Gyöngyös, az egykori mezőgazdasági, s most már ipari város, s így élünk akkor a rövidesen elérkező tavaszon mi: gyöngyösi emberek. Weidingér László Takarékoskodtak az állam, de az önmaguk zsebére is Az Egri Vegyesipari Az Autóipari Vállalatnál Forgácsoló gyárnál Két éve várnait erre a pillanatra. Ügy volt, hogy tavaly is kapnak nyereségrészesedést, aztán nem lett belőle semmi. Az idén még jobban takarékoskodtak az anyaggal, a részlegek igyekeztek jól megszervezni a szerteágazó munkát. Meg is lett az eredménye. Pénteken délután 63 ezer forint nyereségrészesedést osztottak szét a dolgozók között. Nem nagy üzem az Egri Vegyesipari Vállalat, de takarékoskodásban példát mutatnak a legnagyobbaknak is Ugyanis a dolgozók nyereségrészesedésükből több mint 47 ezer forintot takarékba tettek. Ami Húsvétra költőpénznek kell, azt felvették készpénzben, a többi meg hadd kamatozzék a betétkönyvben. Bizonyára jól jön a pénz Varga András lakatosnak is. Ö jelenleg tényleges katona, de elküldték az őt illető részt. Akik jól do1 goztak, azok nyereségrészesedését 5 százalék jutalommal emelték, aki rossz munkát végzett és igazolatlanul mulasztott, annak bizony jóval vékonyabb lett a borítékja. Erről a fiatal üzemről sok biztatót hallunk mostanában. A közeljövőben lényegesen fejlesztik. Rá is szolgáltak a bizalomra. Jó! dolgoztak az elmúlt évben, így 21 napi munkabérnek megfelelő 112 ezer forint nyereségrészesedésen osztoztak a dolgozók Gondolnak a ho’napra. ha a gyárról, vagy önmagukról van szó. Megünnepelték a nagy eseményt, de a nyereségrészesedést nem költik el egyszerre, 73 ezer forintot betétkönyvbe helyeztek el. így takarékos- kodnak az állam és önmaguk zsebére is. Balatoni József, Leszkovszky Tibor, Fülöp Gyula, Mészáros András, Nagy f. János, Vajda Pál és még sokan mások jó munkájuk és hosszabb munka- viszonyuk után külön jutalmat is kaptak. Bizakodó, jó a hangulat ebben az üzemben. Az emberek felkészültek és várják a holnap nagyobb feladatait. Fazekas László Kongresszusi munkarerseuj a hatvani vasútál omáson A hatvani vasútállomás párt- és szakszervezete, a szakszolgálati vezetők a munkásokkal megtárgyalták az állomás feladatait a harmadik pátkongresszusig. Határozatban fogadták el azokat a tennivalókat, amelyeket a tervük valóraváltásáért el kell végezni. Az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i h atá- rozatát a hatvani állomás forgalmi dolgozói figyelmesen tanulmányozták és csatlakoztak a Budapesti Pártbizottság felhívásához, s a pértkong- resszusi versenyt március 16- án kezdték meg. Vállalták, hogy tervüket átlagosan az élüzem feltéted fölött két százalékkal teljesítik. A személyvonatok közlekedésénél biztosítják a kultúrált utazást és a menetrendszerű vonatindulásoknál a múlt évi eredményhez képest hét százalékos javulást érnek el. A tehervonatek menetrend szerinti indításánál a kiadott tervet három százalékkal túltel-, jesítik. A tehervonatok gazdaságos kihasználását — a jobb tüzelési technikák bevezetésével — az 1958-as eredményhez képest két százalékkal javítani fogják. Jelentős vállalása még az állomás dolgozóinak, hogy az ünnepi verseny alatt az elmúlt évi megtakarítással szemben kőolajból további 2.7 százalékos, égő-olajnál három százalékos, viUamosenergia- fogyasztásnál 2,2 százalékos megtakarítást érnek el. A KISZ-fiatalok azt vállaltak, hogy a munka ünnepére és a vasutasnapra társadalr munkával vasgyűjtést szerveznek és az ünnepi műszakok idején három mozgalmi- - vonatot indítanak „béke-vonat“ elnevezéssel. A hatvani állomás dolgozói az év első hónapjaiban jó munkát végeztek. Január, február hónapi tervteljesítésük alapján megelőzték a budapesti igazgatóság nagy állomásait és mint első helyezettek. ötezer forint pénzjutalomban részesültek. Révész József ,\\VVV^WWVVWVWVWWVWAWAVVWVVWVVWVWVAWAWVVV'MW, V ,W— ' - ' :;; hisz locsoflástokra felkészült a megye férfinépe, a tipegő unokáktól, a deres nagyapókig, nem is beszélve a közbeeső delibb korosztályokról. Megbízható hírnökök jelentették, hogy ilyen élénk készülődés kevés húsvétot előzött meg, mint az ideit és minden készen áll arra, hogy Sí he íu>ir)uA;jülők, izép ÍlejjesJ. — Egy ilyen üveggel elég lesz? — Nehezen tud dönteni az egri Széchenyi utcai Illatszerbolt két fiatal vásárlója, Nagy Gyuri és Keskeny Józsi — aztán biztos, ami biztos, nagyobb üveg kölnit kémek sokáig emlegetett ünnep legyen. Bizonyítékainkat is előterjesztjük. A hevesaranyosi kis iskolások beszélgetését kihallgatva (melyért utólag elnézést kérünk), megtudtuk, hogy az idei húsvétot nagyarányú takarékosság előzte meg, rózsavíz beszerzése céljából. A pénz már az ünnep előtti napokban összegyűlt, legalább egy „Fekete-macskára” való. Most már az eshetőségeket latolgatják, gazdaságos lesz-e az idei locsol- kodás, s azon aggódnak, hogy a lányos mamák „smycig- sága” fel ne borítsa terveiket Tudni kell ugyanis, hogy locsolkcsdás jó üzlet, bár befektetéssel jár (lásd a „Fekete-macska” vásárlást), mert ugyebár, ha elmegy húsz lányosházhoz, s ebből négy unokatestvér (fejenként lega lább öt forint) az 35 forint, mert a legalacsonyabb taksa nem lehet kevesebb egy forintnál. Ne kívánják a lányos mamák, hogy ennél olcsóbban viruló, illatos rózsával varázsolják lányukat — ez a fiúk véleménye. Az üzlet annál is jobbnak ígérkezik, mert a pénzhez „természetbeni juttatás”, mármint tojás, sütemény, és egy kis lopva megivott bor is hozzátartozik (csak meg ne tudja a tanító bácsi). Hja, nincs üzlet, kockázat nélkül... Persze könnyű a nagyoknak. Víz van minden kútban... ráAz a legény, aki nagyon meglocsolja Fe- rencz Anrvuakát, vigyázva járjon a kút körül húsvét kedden, mert... Annuska azt tartja, ..kolcsönkenyér visszajár...” _ adásul még szívesebben is várják őket a lányos házaknál, mint a locsolóvizes, apró emberkéket. De hát a nagyoknak is megvan a maguk húsvét előtti baja. Nagy gond a ruha is. A szabó csak „majd- meglátjuk“-ra vállalta el, a hatalmas halom anyagra mutatva, s ki tudja, meglesz-e hétfőre, vagy nem, meg aztán cí- gányfogadás, bálrendezés, zsebpénz-szerzés... mind megannyi gond az ünnep küszö izöbén. De nekik még mindig köny- nyebb, mint a lányoknak, akiknek „her- vadását” ugyan semmi sem bizonyítja, de nincs olyan tikkadt rózsa, "nely jobban várná, hogy meg.ocsoIják, mint éppen ők. Ezért hat ezer kéz is kevés mindent előkészíteni, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt a locsolkodók. — Édesapám, hozza le a sonkát, keressen valami jó bort... Anyuci, még kevés lesz a sütemény... Nagyanyó, gyorsabban a meszeléssel... öcsi, hozzál festéket a bo'+bó!1 — riogatják a ház népét, a lány kérő-parancsai. Míg aztán eljön a hétfő reggel, az ablak alatt ta- nácsokzó legényekkel, akik szintoly izgalommal dug- dossák hátuk mögött a bögre vizet, mint . a szíves kínál- gató mamák és a koccintgató öregek is izgulnak, akik szép húSvétra. fiatalságukra emlékezve ürí tik a poharakat arra az időre mikor mér ők éneke! ték a lányok ablaka alatt: „El ne hervadjatok, szép hevesi lányok...” De most is szép a húsvét, szép és gazdag, ha hagyományokban nem is annyira, de jóféle enni- és innivalóban annál inkább gazdagabb. S ha a készülődésnél tartunk, nem lehet szó nélkül hagyni azt a titkos készülődést sem, amely a férfinép~égek bőrére megy majd húsvét keddjén» Igen, a „visszavágóról” van szó, mikor a lányokat illeti a locsolkodás, hamisítatlan kútvízzel, amelynek hidegségét nem enyhíti sem a rózsavíz, se „Fekete-macska”, mert Milyen lassan telnek az utolsó napok és mennyi a munka. Bakos Irénke is alig látszik ki belőle. — No, még ezt a sonkát elkészítem és minden kész — állapítja meg elégedetten, jöhetnek a locsolkodók. Fotó: Márkusz.) hát ez nem jár a legényeknek ... Csak víz..., hideg, hogy kijózanodjanak Kovács &