Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

.4 LfgPÜ JSÄGS 1959. március 'SS., vasatwu»c> Húsvéti népszokások ■ Az egyház, a középkori gon­dolkodásnak megfelelően a túlvilág felé irányította az embereket: az e világi élet megvetésére és a leliki üdvö­zülésre buzdította hívéit: hol szóval, hol mással, többek kö­zött böjttel is. A húsvétot megelőző negyvennapos böjt­ben a testet megtartóztatások­kal sanyargatták, hogy_ a hús­véti ünnepeidre, a feltámadás­ra megigazuljon a lelek. A nép az ünnepeikre valő- oan összegyű jtötte jókedvét és étvágyát A nagyböjt után a kamra legízletesebb falatait rakták az asztalra, szabad fo­lyást engedtek a táncnak, az örömnek és a szórakozásnak. Az eleven népi szemlélet és humor így formát keresett és talált: verses jelenetek kelet­keztek. az öntözködést is bi­zonyos fajta kötöttségekkel játszották el itt-ott. Ahogyan a népi képzelet alakító ereje formálta. A mondanivalóhoz dallam is kerekedett, hogy az ünnepi köszöntő még csino- sabban hangozzék. Az alábbi­akban Volly István gyűjtésé­ből használtunk fel lejegyzé­seket. ★ Például néhány legényke összefog ünneplő ruhában, pántlikás kalappal, bokrétás bottal felsorakoznak a leány háza előtt és éneklik a dalt szívhez szólóan, áhítattal: Juliska, Borisba, Rebeka, 'Zsuzsanna. Kegyes szüzek, Keljetek fel ágyból, Cifra nyoszolyáből Arra kérlek. Add ki hát a hintést. Tudod, megígérted, El ne felejtsd! Hosry minden legénynek Párjával rendelted, Add meg nékik! Add ld hát szaporán, Ne késsél sokáig, Szép leányka! Ez az egy pár suhan*-. Hadd menjen tovább is, Már ne várjon! A dal végeztével „jó reg­gelt!1’ köszöntöttek, megkap­ták a tojásokat és a virágot a lánytól és mentek tovább új ablakhoz, új köszöntésre, új tojásokért, frissebb virág­ért. ★ E háznak van egy rózsája, Rózsának van egy bimbója, En a bimbót megöntözöm, A tojáskát megköszönöm. Amíg az első szóló áldást kér a házira, addig a legé- nyecske hetykén odaszól a szülőknek: Ma jöttem tojásért, Holnap jövök lányáért! nyesi nyilatkozat után aztán nem is tétovázhatott, hanem elköszönt. A legkisebb gyermekek de­rűsen kunyeráltak a tojásért, míg a legvégén megszólalt a köszöntő-had legkisebb cse­metéje és elmondta szívhez szóló és fenyegető kérését: Ajtó megett állok, Piros tojást várok, Ha párját nem adják, Estig is itt állok. En kis féreg, Hol betérek, Tojást kérek, Hol nem adnak, Mind meghalnak S Ilyen nagy átok nem ma­radhatott a háznépen, hát a kicsinek is kiadták a jussát és az öregesen, fontoskodva elbúcsúzott a háztól. ★ Két gyerek házról házra járt Oldalukon fakarddal, fe­jükön papírcsákóval, amiről hosszú szalagok lógtak le. Eme harcias gyerekek a be­vezető versek után haragra gerjedtek, míg az egyik imi­gyen ócsárolta a másikát: Mit lármázol nekem, ó te rongyos pulya, Te rossz cserépdarab, te szájtáti mulya? Mert nem vagy egyéb, mint kongó bükkfafireg, Foltos a nadrágod, a fejed is öreg! Hiszen gyilkos méter, tudom, mikor lettél, Még a világra is öregen születtél. Harminc esztendeje, negyven, hogy meglettél, Annak is huszonöt, hogy tanuló lettél. A másik sem igen adta alább a sértegetésben: Mikor én születtem, húszesztendős voltál, Akkor megetted már, ha tele volt a tál, De még ma kiszedem, ami rajtad szakáll, Mert ha megragadom,, alig marad egy szál! És hogy a fogadkozás ne csak úgy puffanjon el a leve­gőbe, mint a nedves tűzijáték rakéta, úgy összeverték a fa­kardokat, hogy azok igen is kicsorbultak a szégyenkezés­től. De akárhogy verset mon­dottak is eü, a vége mégis­csak az volt, hogy: Békflljflnk meg Immár, 6 ne veszekedjünk, hogy a háznépének csodájára legyünk! Békülékenysége jeléül a nemlétező hüvelybe tolta a fa­kardot, a háznépe elé fordult nagy alázattal és illemtudás­sal: Adja a jó Isten, éljenek sokakat: Sok húsvéti másodnapokaá! És mivgj a megjátszott tré­fás feleselésnek mindketten véget vetettek, egymás mellé álltak és mondták: Kis kertész a fáradtsága, Piros tojás a váltsága: Áldást mondunk tireátok, Mert ajtótokat kinyitjátok. És ti háznak lakói Békével itt maradjatok. Köszönés után elmentek. Honnan-honnannem kelet­kezett ez a veszekedős vers, ld kezdte, ki faragta, milyen indokkal, milyen élményi tar­talommal a lelkében, nem tud­ni. Talán a székely hegyek közti lányért való cívódás egy­szeri históriája vált neveze­tessé és ebből faragták szo­kássá ezt a harciasságot? K' tudja? Annyi azonban bizo­nyos, hogy a versek frissesége ma is meglep, mint a korata­vaszi hegyek illata, ★ A falvaik ma is “ hosszú évszázadok örökségeképpen — megőrzik szokásaikat, a hús­vétiakat is. A természet ta­vaszi mámora, a régi böjtök húsvéti megevése ma mái más formában jelenik meg, mint azelőtt. De a falvak szájhagyománya ma is sok húsvéti köszöntőt őriz, mon­dat el a gyerekekkel évről évre a mi vidékünkön is, a bükki és mátrai hegyek fal- j vaiban , I Másutt kisebb és nagyobb gyermekek csoportja ünneolő- sen, virágdíszítéssel a ruháju­kon, öntöző-üveggel (az üvegben tiszta vizet vittek) egyenként álltak a ház nép­sége elé; Egy nagyocska fiú kezdte a mondókét, némi bevezetés után a lényegre térve: Minapában itt járok, Egy szép rózsafát látok, Ki akar száradni: Szabad-e megöntözni? A másik legényecske is loyomba-saegődött á saját ver­sével: . Romok helyén új iskola Aki a volt Trinitárius templom mellett jár el, lát­hatja: á régi, és lebontott ro­mos kolostor helyén nap mint nap új falak magasodnak; a falak melletti állványokat egyre magasabbra emelik, s a téglahalmok fogyásával egye­temiben növekednek egy nagy alapterületű építkezés falai. A városban már mindenki tudja mi épül itt: új iskola. Az új iskola építését nagyon szükségessé tette már a jelen­Háromszitztis nap a ,,Little America** állomáson P. Asztalenko leningrádi geofizikus 310 napig az antark­tiszi,.Little America” nevű tu­dományos kutatóállomáson dolgozott. Hazatérése után a következőket mondotta: csönösen megismerkedtek egy­más módszereivel, műszereivel, eddigi eredményeivel: A tu­dományos állomáson komoly, termékeny vitákat is folytat­tunk, — fejezte be P. Aszta­legi iskolatermek túlzsúfolt­sága. A gyerekek — különö­sen az általános iskolákban, noha „két műszakban” tanul­nak — rendkívül rossz körül­mények közt végezhetik ta­nulmányaikat. A tantermek zsúfoltsága természetesen nagyban befolyásolja az el­végzendő nevelői munkát, an­nak minőségét és hatékonysá­gát. Az új, most épülő iskolában nyolc tanterem lesz, vala­mennyi tágas, világos, egész­séges helyiség. Az új iskolát a legmodernebb berendezé­sekkel szerelik fel. Nem két­séges, ez a nyolc tanterem is lényegesen csökkenti majd a zsúfoltságot. Az új iskola építését a jó idő beálltával gyorsabb ütem­ben tudják végezni, úgyhogy az 1960-as tanévben már itt is 1959. március 29, vasárnap: 1869-ben volt az első magyaror­szági munkásgyűlés Pozsonyban. 1959. március 30, hétfő: 1859-ben született Méray-Horváth Károly, iró és szedőgép feltaláló. 1959. március 31, kedd: 1958. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának határozata az atom- és hidrogénbomba robbantási kísérle­tek egyoldalú felfüggesztéséről. 1889-ben készült el a párizsi Eif- fel-torony. 1894-ben halt meg P. Jablocökov orosz feltaláló, az elektromos vi­lágítás egyik úttörője. W Névnap C? Ne feledjük: kedden: ÁRPÁD szerdán: HUGÓ —< PIONÍR-KÜLDÖTTSÉG érkezik kedden Egerbe. A 36 tagú küldöttség megtekinti a város nevezetességeit, majd baráti találkozón vesz részt a Ill-as számú általános iskolá­ban. — AZ EGRI Faipari Vál­lalatnál körültekintő munká­val 46 ezer forint import­anyagot takarítottak meg a múlt évben. — A TAVASZIAS idő beáll­tával megkezdik Tamaőrsön a sportpálya rendbehozását. Üj futó- és ugrópályát építenek a sportolók társadalmi munká­val, s a tanács 5000 forintos hozzájárulásával. — A GYÖNGYÖSI Váltő- és Kitérőgyárban 100 újítást adtak be a munkások, ame­lyeknek az elbírálása folya­matban van. — A MŰVELŐDÉSI Ház ve­zetősége ma este az egri Műve­lődési Ház nagytermében nagy­szabású húsvéti bált rendez. — A FELNÉMETI Petőfi Tsz 45 holdon végezte el a gyümölcsfák első permetezé­sét. Rövidesen sor kerül a másodszori permetezésre is. *— MEGJELENT a Munka­egység-könyv újabb kiadásban. A nagy érdeklődéssel várt könyvet 11 forintos árban vá­sárolhatják a helyi könyves­boltokban. — EGYHETI fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett dolgozóinak a Füzes­abonyi Állami Gazdaság. műsora: Március 29-én, vasárnap Egerben délután fél i és este fél 8 órakor: BÁSTYASÉTÁNY 71 Március 30-án, hétfőn Egerben délután fél 4 és este fél 8 órakor: MAJD A PAPA A „Little America” korszerű tudományos állomás, amelyen meteorológiai kutatásokon kí­vül megfigyeléseket végeznek az ionoszféra, a sarki-fény, a földmágnesség és a jégkutatás területén. A szovjet tudós amerikai, francia, ausztráliai és argentin kollegáival együtt összeállítot­ta az antarktiszi ciklonok tér­képét és mozgásirányát, s ezekből pontos következteté­seket vont le a meteorológiai viszonyokra vonatkozóan. Rendkívül hasznos a külön­böző országok tudósainak együttműködése, amely a Little America” állomáson megvalósult. A tudósok köl­Értesíiés Az SZMT üdülési bizottsága értesíti az illetékes szülőket, hogy valamennyi beutalt egészségesen, rendben megér­kezett az ormánpusztai gyer- weteüdiilőbf lenkó. megkezdődhet a tanítás. Március 31-én, kedden szünnap. Két pofon Egyik éjszaka ékte­lenül dörömbölnek a kapunkon. Ajtót nyi­tok. Két marcona alak lebzsel a sötét­ben, az egyik előre­lép és lábát az ajtó s a küszöb közé nyomja. — Megvagy! — ál­lapítja meg s állát fenyegetőn arcomhoz közelíti. — Megvagyok — egyezem bele meg­szeppenve. De miért és kinek? “ Maga írta a múltheti totótippet a Népújságban? — szól a másik, majd bólin- tásomra: Na ugye? Gyerünk! Betuszkolnak a W­kasomba. Ebből ve­rés lesz. — Uraim! — kezde­ném. — Uraim, pol­gártársak... — Kuss! — vág köz­be a sötétebbik, egy alacsony, köpcös. — tudod, mit tettél? Félrevezetted a dol­gozó népet. Mit gon­dolsz, hány találata volt annak, aki meg­fogadta a te marha tippjeidet? öt! Ér­ted? Öt! — Nekem csak há­rom volt — jegyez­tem meg csendesen. — Gyönyörű! — lö­kött mellbe a maga­sabbik, sovány. — Ráadásul vizet prédi­kál. Hogy lehet hin­ni az ilyennek, ha még ő maga sem hisz magamagának? Azt ajánlom, ne teketóri­ázzunk vele, hagyjuk helybe alaposan, hogy elmenjen a kedve a totózástól. — Emberek — fog­tam könyörgőre a dolgot — higgyék el, őszintén írtam, amit írtam. Az ember nem jós, aki mindent elő­re lát. Mi bajuk, tán az, hogy az MTK?... — Az MTK-hoz semmi közünk — vág közbe a köpcös. — Hát akkor? Nem tudhattam, hogy a Göröcs... — Görcs, vagy Gö­röcs, nekünk mind­egy — i&V a hosszú. ; — Tálán a Fioren-', tina? ; — Fütyülünk a Fio-\ rentinára. Ezeknél■ tévedhet az ember. A‘, te galádságod sokkal', nyilvánvalóbb. Itt a', bibi! Olyan helyen! árultad el magadat,', ahol mindenki rajta-, csípett. — Éspedig? — ESC győzelmet< tippeltél. Nesze... ne-< sze... < Leültem a két po-j fon súlya alatt, öki pedig távoztak. Azóta! csak humoreszketj írok. Az könnyebb Bár nem veszélytele-i nebb... < mit, í A 39-es Hazai filmgyártásunk új al­kotása a Tanácsköztársaság hősi küzdelmeinek rendkívül súlyos időszakába vezeti el a nézőt. A film hű, értékes do­kumentum, s így egy darab­kájában is maga a történelem. E két mondat így, egymás­mellé írva talán nem is sejte­ti a maga hivatalos tárgyila­gosságában, hogy a Karikás Frigyes novellák összegyűj­tött relikviáiból készült for­gatókönyv mily szerencsésen, mennyi művészi erővel, s igazmondó realitással markolt bele e hősi korszak élmény- anyagába, a nézőt mennyire lenyűgözi ez az első, igazan teljes hitelű filmdokumentum egy, a mi történelmünk szem­pontjából döntően lényeges korszakról. Volt idő, amikor a szabadságharcról csak any- nyit tudtak az emberek, hogy volt, küzdött, véget ért. És nem sokkal többet tudtak a Tanácsköztársaságról sem. Csak nekünk, kommunisták­nak élt a szívünkben e napok minden történése, örömei egetverően hullámoztak ben­nünk, bánata pedig felnagyít­va sokszorozódott tudatunk­ban. Pártunk, a marxista tör­ténetfilozófia módszerével már régen, s alaposan kielemezte a Tanácsköztársaság bukásá­nak okait és nem várathatott magára sokáig az idő, mely megteremtette a művészetek, (film, irodalom, stb.) méhé- ben e dicsőséges múlt igazi pátosszal átitatott emlékké­peit. Azért kellett mindezt előre- bocsátanunk, hogy érzékeltes­sük, mily fontos a közönség, a filmet élvezők szempontjá­ból az a tény, hogy a 39-es dandár a Tanácsköztársaság életének egy olyan, jövőjére sorsszerűén kiható problémá­ját mintázta meg, amely — elejétől végéig levezetve -— dióhéjban besűríti az utolsó hónapok történetének lénye­gét, a. szociáldemokraták áru­lását. az egységes erőkifejtés­re képtelen opportunus ele­mekkel teletűzdelt kormány tevékenységének visszatükrö­ződését az emberekben. A sorsáért küzdő nép két fia, bajban, kínban testvérek, de az új felé vezető rögös utat más-más léptekkel mérő Nagy Jóska és Korbély János tettei nem szavakban, száraz igaz­ságok értekezésszerű kimon­dásában, hanem a film való­ban képszerű, egyedülállóan egyszerű és igaz tolmácsolá­sában válnak művészetté. „Szürke az elmélet — mond­ja Goethe — de zöldellő a gyakorlati élet fája." Kevés szebben vagy jobban illuszt­rált, gyakorlattá, életté gyúrt marxista igazságot láttunk a filmkockákon péppé válni, mint a 39-es dandárban. A film tehát — ami a for­gatókönyvet illeti — tökélete­sen fordította le a művészet nyelvére a Tanácsköztársaság bukását elemző téziseket. Ki­tűnősége, ereje éppen abban van, hogy nem érzünk tézise­ket, az életet, a sorsokat érez­zük. De kérdés, mennyit ad­dandár tak hozzá a színészek a ma­guk tarsolyából, hogy az áb­rázolás ne csak igaz, deszug- gesztív erejű is legyen? Bihari Korbély Jánosa egy elmélyült művész , pályafutá­sának igen-igen jelentős állo­mása. Biharit eddig is láttuk és értékeltük a parasztszere­pekben. De itt színt kellett vallania: nemcsak érti, érzi is az általa ábrázolt életforma savát, borsát, a Korbélyl kö­rülvevő lidércek csak egy-egv pátosz erejéig felhőzik el az arcát, vagy fel tud nőni a helyzet csiholta és meg­rendítő voltában is mindig egyszerű eszközöket igénylő hangulathoz? Bihari írott je­lessel vizsgázott. Az egyszerű­ségében is méltóságteljes Kor­bély paraszti figurája jelle­mének öröklött ellentmondá­sait magában hordozva a fika legemlékezetesebb figurája. Nagy Jóska alakja Szirtes Ádám művészi fejlődésének új állomása. Szirtes ma mar tel­jesen levetette játékának el­eddig paraszti külsőségeit, mozdulatai leegyszerűsödtek, akcentusa világos és mérték­tartó, sohasem hányaveti s még ott, ahol szerepe nagy szavakat mondat vele (a va­gon-jelenetben) hitelesen egy­szerű. Lefegyverzésének jele­nete számtalan lélektani csap. dát rejtegetett s feszülten fi­gyeltük, mit árul el arca, megbánást-e vagy pusztán ke­serűséget, sértődött elégedet­lenséget vagy alázatot? S a legnagyszerűbb az volt, hogy tekintete mindezeket együttvé­ve sugározta, s mozdulata be­osztottjaihoz (kiknek fizimis­káját ismét igen jellemzőé!* válogatták ki a rendezők) me­gint csak művészi keveréke volt mindennek. Benkő Gyula Karikás Fri­gyesét nem éreztük eléggé pro­letárnak. Ügy érezzük, hogy Benkő külsejével eleve nehe­zen illeszthető a dandárkomisz- szárr -proletárköltő, iró és har­cos komplex módon ielkép- szerű figurájába. Játékban is, külsőben is elgondolkodtatóbb, földközelben élő, mondjuk ki: súlyosabb figurára számítot­tunk. Sokszor úgy éreztük: Ladányi (a dandárparancsnqk) lett volna az, aki akcentusá­val, és tekintetének, szavának lassú, hullámverésszerű ere­jével a legmegkapóbban tudta volna életrekelteni ezt az ala­kot. Ne feledjük, az elhunyt Karikás Frigyes, akit életében alig ismertek, s akit most ha­lála után egy ország ismer, kissé szimbólum is. A harcos proletárköltészet, a fegyveres munkásharc irodalmának szimbóluma. S a szimbólumok ábrázolásánál vigyázni kell. Nem mindig az a hiteles aki a kutatások szerint a fizikai valósághoz legközelebb áll, hanem sokszor az, aki az il­lető műveinek nyomán az em­berekben él. S ez az alak sok­szor más, súlyosabb, legtöbb­ször idősebb is, mint a való­ságos :; : A rendező Makk Károly em­lékezetes, elmélyült helyzete­ket, kitűnő kompozíciójú fil­met alkotott. — pala — EGRI VÖRÖS CSILLAG 29—31: 39-es dandár EGRI BRÖDY 29- én nincs előadás. 30- 31-én: Tájfun NagaszaM felett GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 29—30: III. Riehárd 31- én: A bűn GYÖNGYÖSI PUSKIN 29—30: Tengerészrevű 31-én: Régi idők mosdja HATVANI VÖRÖS CSILLAG 29—30: Csendes Don (III. rész) 31-én: Gyermekbírőság HATVANI KOSSUTH 29—30: Üzenet érkezett 31-én: Egy kerékpáros halála FÜZESABONY 29—30: Felfelé a lejtön 31-én: A világ teremtése HEVES 28— 30: Üdülés pénz nélkül 31-én: Ember született PÉTERVAsARA 29- én: Egy idegen telefonál 3#—31-én: Ember született TUDJA-E, hogy... ••■felnőtt ember testével 108 —160 milliárd parányi vér- edény, úgynevezett hajszálér van. Ezek összhossza 60 000— 80 000 kilométer. •■■egy kiló rózsaolaj előállí­tásához 500 kiló rózsaszirom szükséges. Ezzel szemben csak két csepp rózsaolajra van szükség egy liter parfőm elő­állításához. •■■a Földterület minden hek­tárára másodpercenként olyan mennyiségű napenergia jut, amennyivel mozgásba lehetne hozni egy 10 000 kilowatt tel­jesítőképességű motort. ...a párizsi televíziós tudo­mányt® kutatólaboratórium­ban különleges műszer segít­ségével televíziós ernyőre ve­títették az ember hangszálai­nak tízszeresen nagyított kés pét. A felfedezés az orvost^ domány számára jelentő*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents