Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

Ä É P © S S A G

1959. március 4., szeril*

fÖLOI PÄ'L:

Beszéljünk a Lukacs-kérdésről

Népszepfi vázlat

VII.

Hruscsov és Macmillan beszéde a szovjet kormány fogadásán

\ z eddig, elmondottakból világosan kitűnik, hogy Lukács György alapjában véve és lényegét tekintve anti- marxista politikai ideológiai koncepciót képvisel. Több vonatkozásban utaltunk mái- arra is, hogy Lukács antimar- xista politikai ideológiai koncepciói szoros kapcsolatban állnak alapvető esztétikai nézeteivel. Hogyha helyesen akarjuk megítélni azokat a súlyos tévedéseket, amelyeket Lukács az esztétika területén elkövetett, akkor ezeknek a kulcsát hibás politil^ü nézeteiben kell keresnünk. Teljesen kétségtelen azonban, hogy a politikában táplált revizionista nézetei nemcsak esztétikai tévedésekkel, hanem egyéb hibákkal is párosultak. Ezek a hibák igen élesen megnyilvánultak filozófiai munkásságában. Éppen ezért külön elemzés tárgyává kell tennünk Lukács tévedéseit a filozófia területén.

Mi határozza meg az adott filozófia lényegét és társadalmi életben betöltött szerepét? Ez a probléma a filozófia alapvető kérdésével függ ösz- sze, és ez természetesen nem kerülte el Lukács György figyelmét sem. A maga módján állást is foglalt ebben a kérdésben. Hogyan?

Lukács György Az ész trónfosztása c. munkáiéban, amelyet mellesleg szólva igen jellemző módon figyelmeztetésnek és tanulságnak szánt „minden becsületes intelektu- el számára“ azt írta, hogy „ennek a könyvnek egyik alaptétele: nincs ártatlan világnézet. Semmiféle vonatkozásban nincs ilyen világnézet, de különösen nincs problémánkra vonatkozóan, mégpedig épp, filozófiai értelemben: az ész mellett vagy az ész ellen való állásfoglalás eldönti egyúttal egy filozófiának, mint filozófiának lényegét, a társadalmi fejlődésben betöltött szerepét.” (Lukács György: Az ész trónfosztása, 4. oldal. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954.)

‘A könyv „egyik” alapté- telének ama részével, amely szerint semmiféle vonatkozásban, de különösen filozófiai értelemben nincs „ártatlan” világnézet, teljesen egyetértünk. Ebben a szerzőnek tökéletesen igaza van. De rendkívül hibás a könyv „egyik" alaptételének az a része, amely azt állítja, hogy „az ész melletti vagy az ész ellen való állásfoglalás eldönti egyúttal egy filozófiának, mint filozófiának lényegét, a társadalom fejlődésében betöltött szerepét”.

Ismételten aláhúzzuk: Lukács György: Az ész trónfosztása c. monográfiájában az irracionalizmus történetére hivatkozva helyesen és jogosan állapítja meg, hogy „ez a történet valamennyi nép gondolkozó embereihez szóló ,discite moniti’, tanuljátok, akik intelmet kaptatok. Intelmet arra, hogy nincs ,ártatlan’, pusztán akadémikus filozófia, mindig és mindenütt fennáll objektív tekintetben az a veszedelem, hogy valamilyen világgyujto- gató ,ártatlan1 szalonbeszélgetések, kávéházi társalgások, egyetemi előadások, tárcák, tanulmányok stb. filozófiai tartalmából ismét pusztító tüzet szít Hitler módjára." (uo. 71. oldal). Bár igaz, hogy az irracionalizmus jelentős szerepet játszott a német fasiszta ideológia szolgálatában és az is kétségtelen, hogy a sokszorosan reakciós imperialista burzsoázia világnézete párosul az irracionalizmussal, de súlyos tévedés mindebből arra következtetni, hogy az ésszerűség és ésszerűtlenség •viszonyának kérdése dönt el és határoz meg minden más problémát. Lukács szerint ma is „az ész továbbfejlesztése vagy szétbomlasztása... ■—

világnézetileg — aí fő küzdőtér haladás és reakció között, ha a harcok más közvetlen tartalmakkal és módszerekkel folynak is, mint a hitlerizmus idején”, (uo. 72. oldal). Ezért « filozófusoknak — úgymond

„az volna a kötelességük, hogy őrködjenek az ész egzisztenciája és fejlődése felett, a társadalmi fejlődésben való reális részvételhez mérten." (uo).

T ukács György „haladás” és „reakció” koncepciójáról már kifejtettük a véleményünket: teljesen lehetetlen megérteni, hogy milyen osztályokra és társadalmi csoportokra gondol. Ezt az ítéletet a bírálat tárgyát képező monográfia csak megerősíti és alátámasztja. De most nem is erről van szó, hanem arról, hogy mi Lukács véleménye a filozófia alapvető kérdéséről. Teljesen kétségtelen, hogy szerinte a modern filozófia alapvető kérdéséről. Teljesen kétségtelen, hogy szérinte a modern filozófia alapvető kérdése az ésszerűség és ésszerűtlenség viszonyának kérdése. Ennek alapján kétféle filozófiai irányzatot, tendenciát, tábort, iskolát különböztetünk meg: a racionalizmust és az irracionalizmust. Eszerint a modern filozófia története nem más, mint a racionalizmus és irracionalizmus harcának története. Ezt Lukács úgy fogalmazta meg, hogy filozófiailag „a nagy döntő csata ész és észellenes- ség között”, vagyis racionalizmus és irracionalizmus között folyik.

Nem nehéz észrevenni, hogy Lukács alapvető filozófiai koncepciója a legszorosabb kapcsolatban áll politikai nézeteivel. Ezt egyébként ő maga nem tagadja. Sőt, Az ész trónfosztása c. munkáját éppen ennek az összefüggésnek kimutatásával zárja. Lukács a racionalizmust a békemozgalommal, az irracionalizmust pedig a hidegháborúval hozza összefüggésbe, és azt hiszi, hogy ezzel minden probléma megoldódott Mivel a hidegháború ésszerűtlenség, ezért megérdemli, hogy ne legyen valóságos, de mivel a béke ésszerű, ezért megérdemli, hogy valóságos legyen. Az ésszerűség békét szül, de az ésszerűtlenség háborút eredményez. A béke alapja a ráció, a hidegháború viszont az irráción nyugszik. A békeharcosok kivétel nélkül mind racionalisták, de a háborús gyújtogatok megrögzött irraciona- listák. A béketábor egységes ideológiája a racionalizmus, a hidegháborús tábort pedig az irracionalizmus forrasztja egybe. Ez Lukács mondanivalójának lényege.

Az elmúlt napokban tartott aktíva-értekezletet a Magyar Vöröskereszt Eger városi szervezete. Az értekezlet előadója Dr. Ecsédi János, városi közegészségi felügyelő volt.

—■ Népi kormányunk — mondotta — súlyos milliókat költ a közegészség védelmére és a jövőben még fokozottabban harcol a járványok megszüntetéséért, megelőzéséért. Két éve, hogy a világszerte és hazánkban is járványsze- rűen fellépett gyermekparalí- zist, államunk nagy anyagi áldozattal és városunk lelkes munkájával megszüntette. Ma Korunk egyik legnagyobb tömegbetegsége a gümőkór (tbc), amely idejében nemcsak biztosan gyógyítható, hanem védőoltásokkal megelőzhető. Ismert tény az, hogy a múltban különböző járványok állandóan tizedelték az ország lakosságát. Természetes, ezeknek tel;es megszűnése csak a rendszeres oltásoknak köszönhetők. Az egyre fejlődő orvostudomány céljá a közegészségügy oly magasra való felemelése, hogy a betegségeket és a járványokat ne csak gyógyítsa, hanem azt már jól előre /megelőzze — fejezte be beszédét.

Ezután Farkas Jenőné városi titkár emelkedett szólásra. Hozzászó1 áfában megígérte, hogy a Vöröskereszt városi szervezete minden lehető

^mikor azt mondja, hogy „új mozzanat az észnek aktív, tömegszerű védelmében: a békemozgalom”, ugyanakkor azt is elismeri, hogy „a békemozgalomnak nincs világnézete, nem ismer korlátokat politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződésekre vonatkozóan.” (uo. 678v oldal) Lukács úgy véli, hogy a békemozgalom: „az ész védelme mint tömegmozgalom” (uo. 680. oldal). A békemozgalom puszta létezése — Lukács szavaival szólva — „annak a nagy világnézeti kérdésnek feltevését és reá való válaszadását jelenti: az ész mellett vagy ellen?” Ugyanakkor elismeri, hogy „keresztény és mohamedán papok, quakerek és pacifisták, liberálisok és naturalisták, stb. együtt dolgoznak itt szocialistákkal, kommunistákkal.'

(uo. 679 oldal.) Lukács egyik szavát agyonüti a másikkal. Először kijelenti, hogy a békemozgalomnak nincs világnézete, aztán viszont azt bizonygatja, hogy a béketábornak mégiscsak van világnézete, méghozzá - egységes világnézete: a racionalizmus. Ez nem más. mint durva logikai ellentmondás. •

Lukács végül is azt a rendkívül meglepő következtetést vonja le az egészből, hogy „a háború és béke kérdésében — az emberiség elpusztulásának terhe alatt — az emberi észnek kell átvenni az események irányítását, s nem engedheti át őket sem saját immanens lefolyásuknak, sem pedig bűnös szándékok beavatkozásának”. (uo. 680. oldal.) Miről van itt szó? Arról, hogy Lukács az emberi észre bízza az események irányítását. Eszerint az emberi ész az eseményeket nem engedheti át „saját immanens lefolyásuknak” vagyis a társadalom területén nem az objektív törvények, hanem az emberi ész határozza meg a társadalmi jelenségek ilyen, vagy olyan változását. Minden az emberi észen múlik, minden a rációtól függ. Ez a lényeg. De mi más mindez, ha nem szélsőséges voluntariz- mus és színtiszta idealizmus?! Idealizmus a javából: szubjektív idealizmus.

(Folytatjuk.)

támogatást megad az egészségügy előbbrevitelében. Meggyőző agitációt indítanak a vörösikeresztes tagokon keresztül. Kérte a város lakosságát. hogy ahol a szervezők illetve az aktívák megjelennek, fogadják őket szíves megértéssel.

Az aktívák felszólalásaiban elhangzottak olyan sajnálatos események is, hogy családlátogatások alkalmával, midőn a család érdekében kérő szavakkal hívták oltásra az anyákat csecsemőikkel, egyesek durva, elutasító szavakat használtak. Miután minden ilyen oltási akció éppen a gyermek, a család érdekében történik mindenki fogadja örömmel. és szívesen a vöröskeresztes aktíváikat.

Méray István

Idő »árás jelentés

Várható időjárás szerda estig: az

időjárás nem változik.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: fagypont körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 12—15 fok között.

Távolabbi kilátások: a hét második felében felhősebb idő és a nappali felmelegedés csökkeni (Ml*

MOSZKVA (MTI—TASZSZ): A szovjet kormány hétfőn este a moszkvai nagy Kreml- palotában fogadást adott Harold Macmillan, Nagy-Britan- nia miniszterelnöke tiszteletére.

A szívélyes hangulatú fogadáson Hruscsov és Macmillan beszédet mondott.

Hruscsov beszéde elején kifejezte azt ä reményét, hogy az angol vendégek saját szemükkel győződhettek meg a szovjet nép jószándékairól, vendégszeretetéről, valamint arról az erős vágyáról, hogy békében és barátságban éljen Nagy-Britannia, valamint a világ többi országainak népeivel.

Hálásak vagyunk önnek, miniszterelnök úr, azért az elhatározásáért, hogy ellátogatott a Szovjetunióba, bár hazájában, valamint szövetségeseinek országaiban voltak bizonyos előítéletek azzal kapcsolatban, hogy hasznos lesz-e az ön utazása és a szovjet vezetőkkel való találkozása. Jó, hogy ön felülemelkedett ezeken az előítéleteken, s az a jó szándék vezérelte, hogy megtalálja az utat azokhoz a megoldásokhoz, amelyek megtisztítanák a légkört és elhárítanák az új háború kitörésének lehetőségét — mondotta Hruscsov. — Elégedettek vagyunk a vélemény- cserékkel. Eszmecseréink különböző légkörben s különböző körülmények között folytak le. De a legutóbbi évek folyamán kapcsolataink júgy alakultak, hogy nem is lett volna reális, ha azt reméltük volna, hogy nagy erőfeszítések nélkül megtisztíthatjuk a légkört — hangsúlyozta Hruscsov.

— Reméljük, hogy szövetségeseikkel való találkozásukkor olyan megoldásokra törekszenek majd, amelyek elfogadhatók mindkét fél számára, s előmozdítják a „hidegháború” megszüntetését. Mi ugyanerre fogunk törekedni. Beszélgetéseink és álláspontunk kölcsönös megvilágítása után önök is, mi is jobban előkészültünk erre. Az ily találkozások hasznosságát igazolja már az a tény is, hogy most már jobban ismerjük egymás nézeteit.

— A népek természetesen többet várnak. Olyan megoldásokat várnak, amelyek eloszlatnák azokat a felhőket, amelyek megakadályozzák, hogy a nép sugarai melengessék. bolygónkat, s olyan feltételeket teremtsünk a Földön, amelyek közepette gazdagon virulnának a béke virágai, a világ népeinek örömére.

Hadd mondjam meg, hogy megbeszéléseinken angol vendégeink egyes kérdésekben helyesen értelmezték álláspontunkat. Sok érdekes gondolatot vetettek fel, különösképpen az atom- és hidrogén- fegyver-kísérletek megszüntetésének kérdéséről.

Ha tekintetbe vesszük, hogy ez a találkozás — amint ezt maga Macmillan miniszter- elnök úr Angliából való elindulásakor mondotta — felderítés célját szolgálta, nem lehetett várni nagy kérdések megoldását. De reméliük, hogy ez a felderítés az adott esetben végső soron olyan eredményekre vezet, amelyeket Nagy- Britannia, valamint a Szovjetunió népei egyaránt örömmel fogadnak.

Eszmecseréink során kifejtettük elgondolásainkat, hogyan kellene megoldani a német kérdést. Olyan megoldásokat kerestünk és keresünk, amelyek nem csorbítanák egyik fél tekintélyét sem, s egyformán megfelelnének mindkét félnek. Nézetünk szerint ezt úgy érhetnők el, ha mindkét német állammal békeszerződést kötnénk, megszilárdítanánk az országaink közötti együttműködést a békés együttélés, az egymás dolgaiba való be nem avatkozás elvei alapján.

Ezután megemlítette, hogy a szovjet kormány ezeket a nézeteit újólag kifejtette a nyugati és más kormányokhoz intézett jegyzékeiben, majd így folytatta beszédét:

— Javasoltuk, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia kössön megnemtámadási szerződést. Ügy véljük, hogy ez nemcsak a mi népeink szempontjából volna hasznos, hanem az egyetemes béke megszilárdítását is szolgálná. Ebben a szerződésben kötelezhetnénk magunkat, hogy kölcsönösen tartózkodunk a támadástól, nem folyamodunk fegyveres erő alkalmazásához, s nem is fenyegetőzünk fegyveres erő használatával. Helyes volna olyan kötelezettség vállalása is, mely szerint nem engedjük meg újabb külföldi katonai támaszpontok létesítését államaink területén, s intézkedéseket teszünk a fennálló külföldi támaszpontok megszüntetése végett.

Hruscsov kifejezte a szovjet kormánynak azt a meggyőződését, hogy minden vitás kérdést tárgyalások útján, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával összhangban kell megoldani. „Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió, valamint Nagy-Britannia népei egyaránt helyeselnék ezt az eljárást. A jószomszédi kapcsolatok és a jobb, kölcsönös megértés megteremtése nemcsak népeink, hanem más népek számára is hasznos volna, mert megszilárdítaná az egyetemes biztonságot. Amikor Angliában jártunk, láttuk, hogy az angol nép nem akar háborút, békére, s a népek közötti barátságra törekszik. Ügy vélem, Macmillan úr a Szovjetunióban való tartózkodása alatt szmtén meggyőződött róla, ho: a szovjet nép baráti kapcsolatok létesítését kívánja az angol néppel, valamint minden más néppel is. A békeszerető szovjet nép fejleszteni akarja gazdaságát, növelni jólétét, kultúráját, s az a vágya, hogy békés munkáját semmiféle háború ne zavarja meg.

Hruscsov megemlítette, — „örömmel fogadjuk azt a tényt, hogy az angol államférfiak érdeklődést tanúsítanak a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt. Ez nemcsak a Szovjetuniónak, hanem Angliának is hasznára volna” — állapította meg, majd kijelentette, hogy megegyezést értek el a tudományos és műszaki, valamint kulturális csere bővítéséről, s kifejezve reményét, hogy a két ország képviselőinek további ^megbeszéléCAPE CANAVERAL (MTI) A Reuter hírügynökség jelentése szerint kedden az Egyesült Államokban mesterséges bolygót lőttek fel a cape-ca- naverali kísérleti támaszpontról. A mesterséges bolygót négylépcsős Juno—2. rakéta szállítja. A. terv szerint a lövedéknek a Hold mellett kellett volna elhaladnia, majd a Nap mesterséges bolygójává válnia.

Dr. William Pickering, az Amerikai Űrhajózási Hivatal kutató laboratóriumának igazgatója sajtóértekezleten Később közölte, hogy a kilőtt űrrakéta ..letért tervezett útjáról". Még nem tudni, mekkora az eltérés.

Pickering elmondotta, hogy a kilőtt mesterséges bolygó a tervezettnél nagyobb távolság, ban, körülbelül 50 000 kiloméSALISBURY (Reuter—AP): Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Nyaszaföldön sir Robert Armitage kormányzó kedden reggel kihirdette a rendkívüli állapotot. Hivatalosan közölték, hogy az afrikai

séi elősegítik az elért megegyezés konkretizálását az ösz- szes kérdésekben. Megemlékezett a Szovjetunió és Anglia sikeres együttműködéséről a fasizmus ellen vívott közös harcban, s kijelentette:

— Az őszinte együttműködés korábbi szellemének helyreállítása különösen fontos volna ma, mert a világ népei a nagyhatalmaktól olyan közös intézkedéseket várnak, amelyek a béke megszilárdítását, s az újabb világkonfliktus megelőzését szolgálják.

Hruscsov beszédére Macmillan válaszolt. Kijelentette: nézete szerint látogatásának „szélesebb körű nemzetközi tárgyalások hasznos előkészítésének kell bizonyulnia; a tárgyalásoknak el kell követ- kezniök”.

Hálás köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért, majd megállapította: erős hatást tett rá az az építkezés és gazdasági fejlődés, amelyet a Szovjetunióban látott.

A Szovjetunió és Anglia megnemtámadási egyezményével kapcsolatos szovjet javaslatról szólva az angol miniszterelnök kijelentette, hogy egyetért a következőkkel.

Mindkét országnak valamennyi vitás kérdésben az ENSZ alapokmánya szellemének és betűjének megfelelően kell eljárnia;

Egyik kormánynak sem szabad megkísérelnie, hogy egyoldalúan csorbítsa a másik fél jogait, kötelezettségeit és élet- érdekeit.

A vitákat tárgyalások útján* nem pedig erőszak alkalmazásával kell megoldani. Az angol miniszterelnök azonban mindjárt hozzáfűzte: ez semmikép- pen sem érinti az angol kormánynak azt a szilárd elhatározását. hogy ragaszkodik katonai szövetségeihez.

Kijelentette: bármilyen nagyok legyenek is Anglia és a Szovjetunió nézeteltérései* változatlanul az a meggyőződése, hogy „közös célunk egy és ugyanaz: elhárítani a har-> madik világháború kitörésének veszélyét”.

Macmillan megállapította* hogy Moszkvában nyílt véleménycsere folyt. „Nem próbáltuk eltitkolni nézeteltéréseinket, hanem arra törekedtünk* hogy megértsük e nézeteltéréseket és okaikat” — mondotta az angol miniszterelnök.

(MTI)

ternyire halad majd el tt Holdtól.

Egy másik szóvivő bejelentette, hogy az űrrakéta szerdán 19 órakor halad el a Hold mellett, körülbelül 38 órával kilövése után.

A nyugati hírügynökségek közük, hogy csak szerdán — a kilövés után 38 órával lehet majd megállapítani, vajon sikerült-e a kísérlet.

Tavaly augusztus óta ez már az ötödik amerikai holdraké- ta-kísérlet. A korábbi négy esetben az amerikaiak kudarcot vallottak — jelenti a Reuter. A jelenlegi űrrakétát csaknem két hónappal azután lőtték ki, hogy a Szovjetunió sikeresen útjára bocsátotta a Nap körül keringő kozmikus rakétáját.

nemzeti kongresszus mozgalmat betiltották, s a mozgalom vezetőit — közöttük Hastings Bandát, a kongresszus elnökét letartóztatták és „eltávolították” NyaszaföldrőL

Több megértést a vöröskereszt aktíváknak

Rendkívüli állapotot rendeltek el Nyaszaföldről

Mesterséges bolygót lőttek ki az Egyesült Államokban