Népújság, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-04 / 53. szám

1959« március 4., szerda üSÉP-tí JSáG Hogyan tovább? Már jóval több mint 10 ezer család írta alá megyénk­ben a belépési nyilatkozatot, 6 számuk szinte óráról-órára nő. A legutóbbi adatok sze­rint már több mint 80 ezer holdat vittek be a Közösbe. Az új tagok sokan a már meglevő termelőszövetkeze­tekbe léptek, de sok azoknak a száma is, akik új szövetke­zeteket alakítanak. Az emberek aláírták a be­lépési nyilatkozatokat, meg­tartották a tsz-alakuló gyűlé­seket, megválasztották veze­tőiket, s most nagy a problé­májuk: hogyan tovább? Az új szövetkezetek több­sége úgy tervezi: tekintettel a szétszórt parcellákra, a kö­zös majorok hiányára, ősszel kezdik meg a közös gazdál­kodást. De addig mi legyen? Addig sem lehet megelégedni azzal, hogy az új szövetkezeti tag minden gondját és erejét néhány holdja kösse le. Az objektív körülmények miatt meg lehet érteni azt, hogy a dolgozó parasztok ősz­szel akarják megkezdeni a közös munkát, amikorra már teljesen rendben lesz a föld- rendezés, amikor már kiala­kult, hogy a termelőszövetke­zetek központi majorjának hol lesz a legjobb helye. De mindezt előkészíteni ezekben a hetekben kell. Minden tapasztalt gazda . előtt világos, hogy a közös gazdaság alapjait most kell megteremteni. Hiába határoz­za el a tagság az új szövet­kezetben, hogy mondjuk au­gusztus elsején összehord 'ák a közösbe adott jószágokat, ha nem építenek hozzá istál­lót. ha nem tudják majd ho­vá tenni. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az új szövetkezetek tagjai alaposan mérlegelik már most — sőt a belépés előtt is, hogy mi válik hasz­nára a szövetkezeti közösség­nek. így határozták el pél­dául a tiszanánai Lenin Tsz tagjai még a megalakulás előtt, hogy senki sem adhat­ja el jószágát, amíg a szövet­kezet dönt arról, hogy szük­sége van-e rá a közös gazda­ságban. Igen helyes mozga­lom indult meg a sarudi ter­melőszövetkezeti tagok között is: minden tag 1000 vályogot vagy téglát csinál, illetve vá­sárol, hogy mielőbb megle­gyen az anyag az új istállók felépítéséhez. Ezt minden községünkben meg lehet és meg is kell csinálni, ahol a tsz-tagság valóban alaposan akar felkészülni az új gazda­sági évre. Az alföldi falvak­ban így, a hegyes vidék ter­melőszövetkezeti községeiben a kőbányákban végzett mun­kával lehet előteremteni az építőanyagot, hogy mire beta­karításra kerül a közös állo­mány takarmánya, ne legyen már semmi akadálya annak, hogy rátérjenek a nagyüzemi állattenyésztésre. Különösen ott vEvi szükség ezeknek a kezdeményezéseknek követé­sére és fejlesztésére, ahol — mint például Zaránkom ■— állattenyésztéssel foglalkoz­nak döntő mértékben az em­berek. j A férőhelyek biztosítása mellett gondoskodni kell a közös állomány takarmányá­nak biztosításáról is. Ezt rész­ben úgy oldják meg az új szövetkezetekben, hogy min­den tag viszi a takarmányt is a jószággal együtt, de igen helyes lenne, hogyha ezen túlmenően egy-egy összefüg­gő táblán már most közösen vetnének takarmánynövényt. Ezzel részben már az idei át- teleltetést biztosítják, részben megvetik az alapját annak, hogy már a jövő esztendőben fejleszteni lehessen az állat- állományt. Közösen művelik a szövet­kezetek a rizsterületeket, — hiszen azok már most is nagyüzemi táblákban vannak, — de van lehetőség közös ta­karmánytermesztésre a ki­öregedett rizstelepeken is. He­lyes, ha egy-egy munkaigé­nyesebb ipari növényt is kö­zösen vetnek már most a tavaszon, s ősszel ezekből a termésekből már a végzett munka szerint részesül a tagság. Fel lehet készülni kö­zös gyümölcstelepítésre, erre különösen az északi vidék termelőszövetkezeti községei­ben van szükség és lehetőség. A helyi lehetőségek isméreté- ben ezer és ezer módját le­het megtalálni annak-, hogy a tagság már a következő he­tekben közösen is dolgozhas­son, mire ősszel megkezdik a munkát, akkorra már össze- kovácsolódjék a tagság, meg­szilárduljon a kollektíva. Sok szövetkezetben szüle­tett olyan egészséges terv hogy ezeket a heteket, hóna­pokat arra is felhasználják, hogy a tagság alaposan meg­ismerje a termelőszövetkezeti alapszabályt, a munkaegység­számolást, a termelőszövetke­zeti munkaszervezést. Ennek érdekében rendszeresen össze hívják a közgyűlést. Ezeken a közgyűléseken a jövő esz­tendei tervek alapos megvita­tására is sor kerül. Ha he­lyesen választják meg a na­pirendet, e közgyűléseknek is igen nagy szerepük és jelen­tőségük lehet a közösség ki­alakításában. Fontos kérdés a következő napokban a tavaszi munka elvégzése mellett a leltározá­sok megkezdése, mert az új szövetkezet vezetői és tagjai akkor készíthetnek csak reá­lis terveket a jövőre nézve ha ismerik pontosan, milyen és mennyi állattal - rendelke­zik a szövetkezet, milyen fel­szereléseket hoznak be a ta­gok. Ez halasztást nem tűrő dolog, szerves része a szövet­kezeti munkának. Az új szövetkezetek tagjai, ma még maguk készítik, elő a tavasziak alá a talajt, de a kis gazdaság gondjait egyre jobban felcserélik a közös gazdaság gondjai. Napi mun­kájuk mellett már azon gon­dolkoznak, hogyan lehet mi­nél jobban felkészülni a kö­zös gazdálkodásra. Ezemvi te­endő már most is a közös fe­lé húzza őket, aratás után pe­dig sok községben váltják fel a nagy táblák a kis parcel­lákat. S hogy azokon milyen lesz a termés, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok hogyan találják meg boldogulásukat a közösben, az attól is függ. hogyan készülnek fel, hoevan kováesolódik össze a tsz tag­sága. Erről nem szabad meg­feledkezni, amikor felmérjük az utat! hogyan tovább. Deák Rózsi Ponyvaregény? —- Nem! Valóság Nyugaton Néhány héttel ezelőtt a svájci lapok közölték, hogy a rendőrség elfogott egy Stephan Bird nevő fiatalembert, aki sikertelen bankrablás után agyonlőtt egy taxisofőrt. A hír nem keltett különösebb feltű­nést. Ilyesmi nem ritkaság a bankok országában. Az esemény után egy napon . egy vöröshajú, igen csinos, fia­tal fodrászlány jelentkezik a zürichi rendőrkapitányságon. Izgatottan forgat a kezében egy angol újságot. Az újság- . ban fénykép. A leány elmond­ja, hogy múlt év májusában megismerkedett egy Stephan Bird nevű fiatalemberrel, meg­szerették egymást, s elhatároz­ták, hogy egybekelnek. Egy idő óta nem látja. Most egy angol lapban fölfedezte a fényképét, alatta az írás: Donald Hume többszörös gyilkos-bankrabló, akit az angol rendőrség és az Interpol halálra keres. így derült ki puszta véletlen folytán, hogy a svájci bank­rabló Stephan Bird azonos az Interpol kereste angol gyilkos, rabló Donald Hume-mal. A bűnügyi történet kilenc -'évvel ezelőtt kezdődött. Donald Hume gyilkosság ■vádjával egy angol törvény­szék elé került. Az eset na­gyon homályos volt: Stanley Settyt titokzatos körülmények között meggyilkolták, holtteste eltűnt. Hunié elkeseredetten tagadott. Nem tudták rásütni a gyilkosságot, elkerülte a köte­let, minthogy azonban bűnré- szessége feltétlenül bebizo­nyult, tizenkét évi börtönre ítélték. Nyolc év múlva kisza­badult. Június elsején, 1958-ban az angol olvasók, akik emlékez­tek homályosan a bűnügy tár­gyalására, elképedve látták a Sunday Pictorial első oldalán a hatalmas címet: — Én va­gyok a gyilkos! — Igenis, én szúrtam le nyolc évvel ezelőtt Stanley Settyt, én vágtam da­rabokra, dobozba raktam és a repülőgépből kidobáltam a La Manche-csatorna fölött. — Do­nald Hume szemtelen, kihívó nyilatkozata volt ez, tudta, hogy másodszor nem vonható felelősségre azért, amiért egy­szer már elítélték. 1958. augusztus 2-án délfelé valaki belépett — a brentfordi bank ajtaján. Pisztolylövés, a pénztárnok összerogy, másfél- millió eltűnik, s a rabló is nyomtalanul. A Scotland Yard semmire sem megy a nyomo­zással. 1958. november 12-én meg­ismétlődik ugyanaz a jelenet, ugyanabban a bankban. Az ál­dozat ezúttal az igazgató. Pénz és rabló ugyanolyan nyomtala­nul eltűnik, mint első alka­t lommal. A Scotland Yard tehe­tetlen. Hetekig tartó nyomozás után végre Margaret Kirby tisztvi­selőnő, aki mindkét esetben szemtanúja volt a rablógyil­kosságnak, ezer és ezer fény­kép közül ráismer a tettesre. Senki más ez, mint Donald Hume. A Scotland Yard összekötte­tésbe lép az Interpollal, hatal­mas razzia, nyomozás egész Nyugat-Európában, de a gyil­kosnak semmi nyoma. A kis hír Stephan Bird bankrablásá­ról elkerülte a Scotland Yard figyelmét. Sohasem derült volna ki. A zürichi fodrászleány véletlen fölfedezése leplezte le végül ezt az elvetemült gonosztevőt I A leleplezésből azonban a Scotland Yardnak semmi hasz­na, s Donald Hume-nak sem­mi kára. Ezúttal is megússza a kötelet: Svájcban nincs ha­lálbüntetés. Az egri városi tanács köztisztasági ankétj án NINCS OLYAN EMBER, akit ne izgatna, ne érdekelne a repülés. Dübörgő motorú géppel, vagy könnyűszárnyú vitorlázóval felröpülni a ma- Igasba, a felhők fölé suhanni ; hegyek, völgyek, folyók, rétek ; fölött, megfürödni a magasság : fényözönében — nem minden­napi dolog. És aki csak egy- íszer is belekóstolt a repülés­be, aki megízlelte a magasság levegőjét, ezt sohasem felejti el, s újra és újra feltámad benne a kívánság az újabb repülések iránt. Élvezetes és szép sport a ; repülés, de amíg valaki be- ; ülhet a gépbe vezetni, addig ; nagyon sokat kell tanulnia, ;meg kell ismernie a repülés Sokféle csínját binját. Az or- I szagban' sok-sok repülőklub ! működik, amelyek éppen ezt: • a repülés megszerettetését és ’tanítását szolgálják azok szá­jára, akik repülni szeretné­lek. ( Az MHS gyöngyösi repülő- clubja az idén nem kevesebb, ;mint 55 repülőst és 20 ejtő­ernyőst képez ki az idei ta- ; vaszra. A jelentkezetteket szi- Jgorúrendű tanfolyamon oktat­ják a tél folyamán (a tanítás : persze folyik még most is) és mire eljön az első repülési Snap, már felkészülten ülhet- ! nek a gépekbe s kezdhetik ]meg most már a gyakorlati • kiképzést. Az elméleti kikép­zésben részvevők három cso­Hétfőn délután 6 órára meg­telt a városi tanács kistanács­terme a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a Nőtanács tag­jaival, orvosokkal, védőnőkkel és számos, a probléma iránt érdeklődő városi polgárral. Az ankétot Kristóf László vb-el- nökhelyettes nyitotta meg. Le­szögezte, hogy a köztisztasáQ kérdése nem csupán a tanács feladata, hanem társadalmi ügy is, tehát a város lakosai­nak is aktívan, mellszélesség­ben kell kivenniök részüket Eger égető kérdésének, a köz- tisztaságnak megteremtéséből! Vázolta a tavaszi hetekben megrendezendő tisztasági hó­napnak társadalmi feladatait, amely a vöröskeresztes, nő­tanácsi és utcabeli aktívákra várnak, társadalmi szervezés vonalán. Mozgósítani kell a város egész lakosságát, hogy ki-ki a maga portája előtt ve­gye ki társadalmi munka ke­retében a részét. Sajnálattal állapította meg, hogy a város lakossága igen önfegyelmezet­len és fittyet hány a már há­rom éve érvényben levő taná­csi szabályrendeletre, mely a köztisztaságot van hivatva rendezni, szabályozni, — nem tisztogatták rendszeresen a há­zak előtti járdaszakaszokat. Ezen a helyzeten rövidesen se­gíteni kell és a tanács megtesz mindent em ik érdekében! Sajnos, az ötszázegynéhánv KIK kezelésben levő ház közül csak mintegy 31-ben vari gond­nok és a felaiánlofrt 20 száza­lékos lakbérkedvezményért egy lakó sem vállalta eddig a ház előtti gyalogjárók rendsze­res tisztogatását. Úttisztítók alkalmazására meg bizonyos összegek rendelkezésre álla­nak, de nincs elegendő jelent­kező. Elég sok még a rossz ál­lapotban levő bekötő út. ahon­nan a Széchenyi utcára az esőzések hatalmas hordaléktö­meget mosnak le. Ezt a kér­dést csak. távlati terv kereté­ben, jelentős anyagi áldozatok révén lehet majd rendezni, ad­dig is azonban az illetékes vállalat jobban gondoskodhat­na a víznyelő csatornák kitisz­tításáról. A parkosítással kapcsolatban kérte az aktívákat, hogy has­sanak oda, hogy azon utcák, ahol az úttest mellett parkosít­ható utak vannak, a házak la­kói társadalmi munkában ás­sák fel, a Városgondozási Vál­lalat pedig be fogja ültetni. Megnyugtató volt hallanunk, Jó repülést portja az elkövetkező két hé­ten belül már meg is kezdi a különböző vizsgákat. A negye­dik csoport vizsgáira majd csak áprilisban kerül sor. Ez az eltolódás azért van, mert a negyedik csoportban részve­vő repülő-jelöltek a klub ál­tal a télen meghirdetett tan­folyamra jelentkeztek. Az el­méleti oktatást a klub veze­tői összekapcsolták bizonyos gyakorlati munkával is. A tanfolyamokon részveők min­degyikének kötelező a téli hónapok folyamán 25 munka­órát ledolgozni kint a repü­lőtéren, részt venni a legkü­lönbözőbb apróbb műszaki munkákban. Ezen órák alatt a gépeket, a csörlőket, a gép­kocsikat javították illetve ja­vítják ki a tanfolyam hallga­tói. A GYÖNGYÖSI REPÜLŐ^ KLUBNAK pillanatnyilag hét gépe van. Közöttük egy Jú­nius 18 típusú gép is. Nagyon szeretnék, hogyha az MHS központ az idén rendelkezé­sükre bocsátana egv nagy tel­jesítményű Super Futár típusú gépet is. Számos klub rendel­kezik már az országban Super Futárral, s a gyöngyösiek úgy vélik, eddig5 eredményeik alapján megérdemelnének ők is egy ilyen gépet. Az igaz, egy Super Futárral egy év alatt legalább kétezer kilo­hogy a vár körüli bozótot a ta­vaszi hetekben az ifjúság se­gítségével ki fogják irtani. A tanács ún. tisztasági őrjá­ratokat is fog szervezni, de a körzeti védőnőknek is nagyobb támogatását kérte a nagy' ügy érdekében. Kilátásba helyezte az elnökhelyettes, hogy lépé­sek történnek abban az irány­ban, hogy a rendőrség helyszí­ni bírságolást vezessen be a köztisztaságot notóriusan meg­szegőkkel szemben. Végül kér­te a város lakosságát, hogy a köztisztaságról necsak beszél­jenek az emberek, de aktívan ki-ki vegye is ki részét belőle! A vitaindító tanácsi beveze­tőhöz igen sok hozzászólás hangzott el, melyekből kitűnt, hogy nemcsak a hibákat veszik észre az 'emberek, hanem egészséges meglátással javas­latokkal is előálltak. — Több hozzászóló foglalkozott a Bródy és Foglár utcák tartha­tatlan köztisztasági állapotá­val. Kifogásolták, hogy a for­galmas hosszú és lépcsős Fog­lár utcát csupán egy gyérfé­nyű, 25-ös égő világítja mi Szó tárgyává tették azt is, hogy a Városgondozási Válla­lat nem szállítja el idejében a házak elé kirakott szemetet Kérték a felszólalók az illeté­keseket, hogy társadalmi mup- ka felhasználásával rendezzék a Farkasvölgy utcai óvoda és a Heves megyei Nyomda Vál­lalat előtti tereket. Tragikus­nak ható állapotokról számolt be egy, ún. érsekudvarban la­kó asszony, akinek kitett fe­hérneműjét éjjeliedénytarta- lommal öntötték le az emelet­ről. Sok panasz hangzott el az irányban is, hogy Egerben az a rossz szokás kapott lábra, hogy különböző állatokat, a kecskéktől, a libákon át a csir­kékig, kifejezetten az utcán tartják. Ez nem csak köztisz­tasági szempontból esik kifo­gás alá, de nem uralkodhat­nak Egerben, mint fürdőváros­ban ilyen állapotok. Általános volt a felszólalók részéről a megállapítás, hogy Egerben nem önfegyelmezettek az em­berek és minden szemetet el­métert kell repülni, s a gyön-! gyösieknek egy egy géppel ilyen teljesítményt elérni ed-' dig még nem sikerült, ámde] — mint mondják —, ha ren-] delkezésükre állna a Super' Futár, képesek lennének erre; a teljesítményre is. Hogy meg-; kapják ezt a gépet, annak még; a klub taglétszáma sem lehet; akadálya, hiszen a klub igen; sok repülőt képez ki és fog-: lalkoztat. A klubparancsnok: a repü-; lőkörökben már igen ismert; és elismert Lipták Lajos, aki; az elmúlt évben is két nem-; zeti csúcsot ért el. Tervei kö-; zül a legnagyobb: megdönteni: a relatív magasság világcsúcsot. A nyarat — igen sokrétű kikép­zésű munkája mellett— e fel­adatra való felkészüléssel tölti. A repülés útvonal tervét már többé-kevésbé ki is dolgozta.: A TERVEK SZERINT a re-'; pülést e hónap végén kezdik] meg. A felsőbb szervek 27-én] tartanak majd szemlét a repü-] lőtéren; ekkor már az elmé­leti vizsgát is leteszi a kikép­zendők első három csoportja.; Addig még igen sok munkát; kell elvégezniük a repülőtéren.; De az idő múlik, szép ta-; vasai napok következnek egy­másután, s minden bizonnyá' eljön a nap, amikor az okta-: tők segítségével felszáll majd] az első fiatal repülő is és utá-] na a többiek. Jó repülést! l—r) dobálnak az utcán és minden szemetet kidobnak az utcára, A Csákó-beli. vöröskeresztesek azt panaszolták, hogy a Város- gondozási Vállalat a vásárok után nem szállítja el az ott­hagyott nagytömegű szemetet, trágyát, — és hogy a patakot egyesek szemétgyűjtőnek hasz­nálják és odaömlesztenek min­dent. Az oly sok vitát kivál­tott líceum körüli állapotokra nézve egy olyan ésszerű javas­lat hangzott el, hogy az ott tönkretett parkokat, az azt tönkretevő építési vállalat költségén hozassák rendbe. Egy pedagógus felszólaló pél­dának állította a moszkvai, kievi köztisztasági állapotokat, ahol egy csikket sem dobnak el az emberek az utcán. El­mondta, hogy amikor jó ma­gyarok és egriek módjára ci­garettavégeiket eldobták az utcán, egy-egy utánuk jövő szovjet polgár felvette azt és a fali szemétgyűjtőbe dobta. Megállapította, hogy a köz- tisztaságra nevelésnek ún. osztályfőnöki órák tárgyának kell lennie! Egy védőnő java­solta és vállalta, hogy kartár­sai tartsanak az iskolákban előadásokat. E csédy doktor „ki a piszokkal a városból” ielszóval, a trágyának a váro­son keresztül való szállítását, a szennyvizeknek az utcára való kiöntésének megakadá­lyozását és a háziszemétnek korszerűbb elszállító'át java­solta. Bukovinszky doktor ar­ról beszélt, hogy az utóbbi esztendők alatt jelentősen megnövekedtek az igények, viszont egyesek a piszokkal szemben még sokszor közöm­bösek, — tanítani, nevelni kell tehát az embereket! — Jaksi elvtárs, a Városgondozási Vál­lalat igazgatója elmondotta, hogy munkájukban nagy ne­hézségekkel kell megküzdeni- ök, például 80 ezer forint ér­tékben ültettek el rózsafács- kákat az egri utcák parkjai­ban, sajnos, azonban máris sokat tönkretettek az önfe­gyelmezetlen emberek. Kristóf elnökhelyettes zár­szavaiban leszögezi, hogy be­szélnünk kell azért' a köztisz­taság terén előre tett lépé­sünkről is. így megszüntették a városban szerte létesített szemétlerakodóhelyeket és 30 ezer forint értékben tartályo­kat vásároltak, továbbá sze­métgyűjtőkkel szerelték fel az úttisztítókat. A panaszokkal kapcsolatban kijelenti, hogy azok orvosolható részét hama­rosan meg fogják szüntetni és ha szükséges, kellő szigorral is fel fognak lépni. Különösen kérte, hogy bátran jelentsék be a tanácsnál az állatoknak utcán való tartását és a tanács az ügyben radikálisan el fog járni. Egy javaslat kapcsán, mely egyes dolgozóktól 3—3 forintnyi felajánlásokat java­solt köztisztasági célokra, kije­lentette, hogy megfontolás tár­gyává teszik. A Városgazdál­kodási Vállalat úttisztítóinak váltott műszakban való tevé­kenykedésének, pillanatnyi anyagi okai vannak. A városi tanács részéről kijelentette, hogy a szemétkihordás gyak­rabban és korszerűbben való megszervezése elsőrendű szív­ügye a város vezetőségének. Amennyiben mód és lehetőség adódik, seprőgépet és korszerű szemétszállító „Kuká”-t fog be­szerezni a város. Kristóf elv­társ befejező szavaiban a vá­ros lakosainak erős társadalmi összefogását és társadalmi tá­mogatását kérte. Azzal az érzéssel távoztunk erről az érdekes és időszerű ankétről, hogy a város illeté­kes tényezői kellően felmérték a köztisztasági helyzetet és az adott lehetőségek igénybevéte­lével, társadalmi segítséggel jelentős mértékben javítani kívánnak a jelenlegi helyzeten. Mi, a sajtó adta lehetőségek­kel élve. felszínen fogjuk tar­tani a kérdést, —■ és éppen ezért ennek egyik mozzanata­ként arra kérjük Eger város lakosait, hogy ..ki-ki söpörjön a maga háza előtt!” SUGÁR ISTVÁK

Next

/
Thumbnails
Contents